Bemutatjuk forensic (visszaélés-megelőzési) szolgáltatásainkat

Becslések szerint a szervezetek évente az árbevétel 5%-nak megfelelő veszteséget szenvednek el visszaélések miatt, de a csalás nagyobb hatással van a szervezetre, mint pusztán az anyagi veszteség. A szervezettel szemben elkövetett csalás rombolja a dolgozói morált, megkérdőjelezi a vezetés kompetenciáját, negatívan hat az üzleti hírnévre, extrém helyzetben a szervezet hosszú távú működését is veszélyezteti. Manapság a csalás sokféle irányból fenyeget, gyakran nemzetközi érintettséggel, ezért proaktív hozzáállás szükséges a csalás kockázatának azonosítására és csökkentésére.

A Grant Thornton segítséget nyújt a dinamikus és növekvő szervezeteknek elérni céljaikat egy megfelelő csalásellenes stratégia kialakításával, zéró-tolerancia szabályzatok készítésével és bevezetésével, ellenőrzési megoldásokkal. De ha már fennáll a probléma, tapasztalt csapatunk vállalja mélyreható vizsgálatok elvégzését a legmodernebb forensic technológiával.
Jelentésünk címzettje széles kör lehet, mint például belső vizsgáló és tanácsadó osztályok, vezető tisztségviselők és felügyelő bizottságok. Minden vizsgálat során segítséget és tanácsot adunk, hogyan lehet a veszteségeket csökkenteni, segítünk eszközök lekövetésében és visszaszerzésében, jogi kérdésekben világszerte. Nemzetközi csapatunkkal a forensic szolgáltatások teljes körét nyújtjuk a csalások kockázatának megismerésében és csökkentésében.

Proaktív megoldások
Belső szabályozás és kockázatértékelés
A csalás sok irányból fenyeget, a szervezeten belülről és kívülről, és egyre növekvő kockázata van a kiberbűnözésnek. Hol kezdjük a megelőzést?

Bevezetés és ellenőrzés
A visszaélés-megelőzési stratégia kialakítása fontos feladat. Annak biztosítása azonban, hogy a szervezet tagjai megértik és alkalmazzák ezeket a szabályokat, sokkal fontosabb.

Reaktív megoldások
Vizsgálatok és jelentések
A csalások és a csalással kapcsolatos vádak komoly nehézségeket jelentenek a szervezetnek. Ez azonban csökkenthető, ha az erre adott válasz folyamata szabályozott. Gyakorlati és stratégiai problémákat is figyelembe kell venni, adott esetben külső felek, szabályozó és végrehajtó szervek bevonását, jogi következményeket, illetve adatok kezelését.

Kármentesítés
A kármentesítés lehetőséget ad nem pusztán a veszteségek, de a vizsgálat költségeinek, a vezetőség ráfordított idejének megtérítésére is. A kármentés eszközt kínálhat a jövőbeni csalások megelőzésére is.

2016 előtti behajthatatlan követelések ÁFA-visszaigénylése

Az Európai Unió Bírósága (EUB) a napokban közzétette a PORR Kft. C-292/19. sz. ügyben hozott végzését, amely egyértelműsíti, hogy a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az áfa alapjának csökkentését (ezáltal az áfa csökkentését), amennyiben bizonyítható, hogy a követelés véglegesen behajthatatlanná vált.

A magyar ÁFA-törvény a behajthatatlanságra tekintettel (szigorú feltételek fennállása esetén) 2020. január 1-étől  teszi lehetővé az áfaalap-csökkentést. A törvényváltozás – az átmeneti rendelkezések értelmében – azokra a behajthatatlanná vált követelésekre is irányadó lesz, amelyek a 2016-2019 években teljesített termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származnak.

Jelen hírlevelünkben arra kívánjuk felhívni a figyelmet, hogy a fent hivatkozott EUB döntés lehetőséget teremthet a vállalkozások számára, hogy – egy külön eljárás keretében – már most csökkenthessék adóalapjukat, s ez által visszaigényelhessék a már bevallott, befizetett áfa összegét. Ennek a külön eljárásnak az elindítására a végzés közzétételétől számított 180 nap áll rendelkezésre, azonban az eljárást érdemes még 2019-ben kezdeményezni, tekintve, hogy

  • 2019. év végével egyes korábbi bevallási periódusok elévülnek;
  • 2019. év végéig az olyan követelések tekintetében is lehetséges az adóalap- és ezáltal az áfa csökkentés, amelyek bár (2019. végéig) véglegesen behajthatatlannak minősülnek, azonban a 2020-tól érvényben lévő szigorú szabályoknak nem felelnek meg, például azért, mert 2016-nál korábbi teljesítésűek.

Szakértőink készséggel állnak rendelkezésre a felmerülő kérdések megválaszolásában, továbbá, a visszatérítés iránti kérelem szakszerű és gyors összeállításában.

 

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

Frissítés – Online Számla 2.0

A szeptember elején közzétett, az Online Számla 2.0 rendszerről szóló hírlevelünkhöz kapcsolódóan szeretnénk Önökkel további információkat megosztani.

Az adóhatóság időközben nyilvánosságra hozta az XML API dokumentációját angol nyelven is, valamint elérhetők az XML sémadefiníciók és az API példa XML is (https://onlineszamla.nav.gov.hu/dokumentaciok).

Ezen túlmenően az adóhatóság közölte az átállás fő időpontjait is. Teszt környezetben már 2019. október 15-től használható a 2.0 rendszer, illetve az éles rendszerbe várhatóan 2020. februártól lehet az új séma szerint adatot küldeni. A jelenleg hatályos interfész 2020. március 31-ig marad használható, 2020. április 1. 0 órától már csak a 2.0 előírásainak megfelelő adatszolgáltatásokat fogadja be az adóhatóság.

 

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

KIVA szerinti adózás választása

A nyári adótörvény változásokról szóló hírlevelünkben tájékoztattuk ügyfeleinket arról, hogy 2020-tól a jelenlegi 13%-ról 12%-ra csökken a kisvállalati adó (KIVA) mértéke. A KIVA egy egyszerűsített adónem, amely három adónemet is kivált: a társasági adót (9%), a szociális hozzájárulási adót (17,5%) és a szakképzési hozzájárulást (1,5%).

Az adókulcs-csökkentés még vonzóbbá teheti a KIVA szerinti adózási módot, amely a vállalkozások széles köre számára elérhető. A KIVA választási feltételei közül a legfontosabbak az 1mrd Ft-os (csoportszintű) bevétel, illetve mérlegfőösszeg határ, az 50 főt meg nem haladó (csoportszintű) átlagos statisztikai létszám és a december 31-i mérlegfordulónap.

Általánosságban elmondható, hogy egy vállalkozásnak abban az esetben érdemes a KIVA-t választania, ha személyi jellegű ráfordításai meghaladják a nyereségét, illetve saját forrásból tervez beruházni. Tekintettel a KIVA alanyiság kezdetéhez kapcsolódó mérlegkészítési kötelezettségre, az áttérést – a plusz adminisztrációs terhek elkerülése érdekében – január 1-ére, azaz az üzleti év első napjára javasolt időzíteni.

Következésképpen, az év vége előtti időszak a legalkalmasabb az áttérés lehetőségének átgondolására. A megtakarításra vonatkozó számítások összeállításában és a döntés előkészítésében szakértőink szívesen állnak rendelkezésükre.

 

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

Csoportos adóalanyiság – közeleg a határidő

2019. január elsejétől már társasági adó szempontjából is választható a csoportos adóalanyiság. Akik 2020-tól élni szeretnének ezzel a lehetőséggel, azoknak a vonatkozó kérelmet a közeljövőben kell benyújtaniuk az Adóhatósághoz.

Tekintve, hogy a csoportos adóalanyiság 2019. január 1-től került bevezetésre, akik a 2019-es (naptári és) adóévtől kezdődően már csoportos adóalanyokká kívántak válni, azoknak az erre vonatkozó kérelmüket 2019. január 1-je és január 15-e között kellett benyújtani az Adóhatósághoz. Azonban ez a határidő csak a bevezetés évében volt érvényes.

Az első időszakot követően alkalmazandó szabály alapján a csoportos társaságiadó-alany létrehozásának engedélyezésére irányuló kérelem az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától annak 20. napjáig nyújtható be. Tehát egy naptári évvel azonos üzleti évvel rendelkező adózó a kérelmét november 1-től november 20-ig tudja benyújtani, amennyiben 2020. évben már a csoportos adóalanyiság szabályai szerint kíván eljárni. A határidő jogvesztő, így mindazok, akik a kérelmet nem nyújtják be időben, elesnek ettől a lehetőségtől.

Amennyiben Társasága, magyar vállalatcsoportja még bizonytalan abban, hogy vajon érdemes-e csoportos társasági adóalanyiságot létrehoznia, vagy abba belépnie, kérjük, forduljon szakértőinkhez, akik örömmel állnak rendelkezésükre ennek feltérképezésében.

 

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.

ÁFA – Közösségen belüli értékesítés

Jelen hírlevelünk célja a Közösségen belüli kiszállítások dokumentálása vonatkozó jogszabályi fejlemények bemutatása.

Közösségen belüli termékértékesítés esetén az áfamentesség egyik feltétele, hogy az értékesített termék ténylegesen elhagyja a feladás tagállamát, és egy másik tagállamba kerüljön. Ennek teljesülését – egy esetleges adóhatósági vizsgálat során – a termék értékesítőjének kell igazolnia.  Mindezidáig, az igazolás módjára vonatkozó jogszabályi előírás nem létezett.

Az EU a 282/2011/EU végrehajtási rendelet (Rendelet) – 2020. január 1-i hatályú – módosításával vezette be az ún. „Quick Fixes” csomagot. A négy elemű csomag három pontja a nyári adótörvény változások eredményeképpen beépül(t) az Áfa törvénybe, ugyanakkor a negyedik, a kiszállítás igazolásának témájában továbbra sem tartalmaznak előírást a magyar jogszabályok. Mindazonáltal – belső jogrendbe ültetéstől függetlenül – jövőre ez a változás is kötelezően alkalmazandó lesz Magyarországon. Ennek az az oka, hogy a „Hozzáadottérték-adó Irányelv” előírásait kiegészítő végrehajtási rendeletekben meghatározott szabályokat belföldi jogszabályba történő átültetés nélkül (is) kötelezően alkalmazni kell.

A Rendelet tételesen felsorol bizonyos iratokat, amelyek birtokában a tagállamok közötti termékmozgatást vélelmezni kell. Ki kívánjuk emelni, hogy csupán vélelemről van szó, amelyet tehát az adóhatóság (bizonyítási teher mellett) megdönthet.

A Rendelet alapesetben legalább kettő, egymástól és az ügyletben érdekelt felektől is független személy (pl. fuvarozó, raktározó, stb.) által kiállított, legalább két különböző, de egymással összhangban lévő irat meglétéhez köti a vélelmet. Továbbá, attól függően, hogy ki szervezi a fuvarozást előírás még a vevő nyilatkozatának megléte, illetve az eladó jelzése, hogy (közvetve vagy közvetlenül) ő szervezi a fuvart is.

Amennyiben az ELADÓ fuvaroz, vagy ő szervezi a fuvarozást, 2 (független forrású, nem ellentmondó) dokumentum birtokában áll be a vélelem. Lehetséges esetek:

  1. Eladó az alábbiak közül 2 fuvarozásra vonatkozó dokumentummal rendelkezik:
    • aláírt CMR-dokumentum, vagy
    • CMR-fuvarlevél, vagy
    • fuvarozó által kiállított számla, vagy
    • légi teherszállítási számla, vagy
    • hajóraklevél, vagy
    • egyéb fuvarozásra vonatkozó dokumentum.

VAGY

  1. Eladó 1 a) pont szerinti fuvarozási dokumentummal, és 1 egyéb irattal rendelkezik. Egyéb iratnak minősül:
    • termékfuvarozásra vonatkozó biztosítási kötvény, vagy
    • termék fuvarozásának kifizetését igazoló banki bizonylat, vagy
    • közjogi hatóság (pl.: közjegyző) által kiállított közokirat, amely igazolja a termék rendeltetési tagállamába való megérkezését, vagy
    • a rendeltetési tagállamban lévő raktár üzemeltetője által kiállított átvételi elismervény, ami igazolja a termék tárolását.

Amennyiben a VEVŐ fuvaroz, vagy ő szervezi a fuvarozást, 3 iratra van szükség a vélelem felállításához.

  1. Az eladónak rendelkeznie kell a fentiek (amikor az eladó fuvaroz eset) szerinti 2 (független forrású, nem ellentmondó) dokumentummal,

TOVÁBBÁ

  1. a vevő írásbeli nyilatkozatával. A nyilatkozatnak kötelezően tartalmazni kell az alábbiakat:
    • beszerző kijelentése, miszerint a fuvarozást ő maga, vagy a nevében harmadik személy végzi,
    • termék rendeltetési tagállamának megnevezése,
    • nyilatkozat kiállításának napja,
    • beszerző neve,
    • beszerző címe,
    • termék mennyisége és jellege,
    • termék megérkezésének ideje,
    • termék megérkezésének helye,
    • beszerző nevében a terméket átvevő azonosítója,
    • (közlekedési eszköz értékesítése esetén annak azonosító száma)

A fenti nyilatkozatot a vevőnek az értékesítést követő hónap 10. napjáig kell az eladó rendelkezésére bocsátania.

Az eladó természetesen a fentieken túl bármilyen egyéb dokumentummal is alátámaszthatja a termék tagállamok közötti szállítását, azonban ezek elfogadását az adóhatóság mérlegelheti.

Korábbi hírlevelünkben már tájékoztattuk ügyfeleinket, ugyanakkor a téma jelentőségére tekintettel szeretnénk hangsúlyozni, hogy a fenti – a dokumentálás rendjét érintő – változásokon kívül az adómentesség tartalmi feltételei is bővültek. A 2020. január 1-től hatályos Áfa törvény értelmében a Közösségen belüli termékértékesítés áfa mentességének feltétele lesz az is, hogy

  • a beszerző közösségi adószámmal rendelkezzen, és
  • a tranzakcióra tekintettel az eladó helyesen töltse ki az összesítő jelentést (A60).

 

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.