ISSB (International Sustainability Standards Board): Globális fenntarthatósági jelentéstételi szabványok létrehozója

Az International Sustainability Standards Board (ISSB) az IFRS Foundation keretében működő szervezet, amely globális fenntarthatósági jelentéstételi szabványok kidolgozására jött létre. Az ISSB célja, hogy egységes, átlátható és összehasonlítható szabványokat biztosítson a vállalatok fenntarthatósági teljesítményének értékelésére, és ezáltal támogassa a befektetőket a hosszú távú fenntarthatósági döntések meghozatalában.

Miért jött létre az ISSB?

A fenntarthatósági jelentéstételi szabványok iránti igény az elmúlt évtizedekben növekedett, ahogy a klímaváltozás és más globális környezeti kihívások kezelése sürgetővé vált. A pénzügyi és nem pénzügyi adatok integrálása kulcsfontosságú a vállalatok és a befektetők számára, hogy megfelelő döntéseket hozhassanak az ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok figyelembevételével. Az ISSB célja, hogy ezt az igényt kielégítse, és globálisan egységes keretet nyújtson, amely megbízható információkat szolgáltat a fenntarthatósági gyakorlatokkal kapcsolatban.

Az ISSB 2021-ben alakult, és feladata, hogy globális fenntarthatósági jelentéstételi szabványokat dolgozzon ki, amelyek különösen a befektetők, pénzügyi intézmények és egyéb érdekelt felek számára fontosak. Ezek a szabványok lehetővé teszik, hogy a vállalatok átláthatóan és összehasonlíthatóan közöljék a fenntarthatósági adataikat, így megkönnyítve a befektetők számára, hogy fenntarthatósági szempontok alapján hozzanak döntéseket.

Az ISSB működése

Az ISSB az IFRS Foundation részeként működik, amely az IFRS (International Financial Reporting Standards) szabványok kidolgozásáért felelős világszervezet. Az IFRS-ek már globálisan elismert pénzügyi beszámolási szabványok, amelyeket több mint 140 országban használnak. Az ISSB célja, hogy az IFRS-ekkel összhangban olyan fenntarthatósági jelentéstételi szabványokat hozzon létre, amelyek a pénzügyi adatokhoz hasonlóan egységesek és globálisan alkalmazhatók.

Az ISSB nem csak a környezeti (pl. klímaváltozási) szempontokra összpontosít, hanem a társadalmi és irányítási (ESG) tényezőket is figyelembe veszi. A szabványok célja, hogy átfogó képet nyújtsanak a vállalatok fenntarthatósági kockázatairól és lehetőségeiről, amelyek hatással lehetnek a pénzügyi teljesítményükre.

Az ISSB szabványai segítik a vállalatokat abban, hogy nyilvánosan beszámoljanak a fenntarthatósági törekvéseikről és azok hatásairól, ami növeli a piaci átláthatóságot és bizalmat. A befektetők számára pedig lehetőséget biztosítanak arra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak, figyelembe véve a hosszú távú fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket.

Az ISSB és a globális szabványosítás előnyei

Az ISSB által kidolgozott szabványok globális elfogadása számos előnnyel jár:

• Összehasonlíthatóság: A vállalatok fenntarthatósági teljesítményét könnyebben össze lehet hasonlítani különböző régiókban és iparágakban, ami megkönnyíti a befektetési döntések meghozatalát.
• Átláthatóság: Az ISSB szabványai révén a vállalatok fenntarthatósági jelentései megbízhatóbbá és átláthatóbbá válnak, csökkentve a greenwashing kockázatát.
• Egységesség: Az egységes szabványok lehetővé teszik, hogy a vállalatok mindenhol ugyanazokat az elveket alkalmazzák a fenntarthatósági jelentéseikben, ami segíti a szabályozók és a befektetők munkáját is.
• Fenntartható finanszírozás elősegítése: Az ISSB által meghatározott szabványok segítségével a befektetők jobban megérthetik, hogy mely vállalatok és projektek járulnak hozzá a fenntarthatósági célokhoz, ezáltal elősegítve a zöld finanszírozás növekedését.

Az ISSB jövője

Az ISSB munkája folyamatosan fejlődik, és egyre több ország és vállalat alkalmazza majd a szabványait. A globális piacok fenntarthatóság iránti elkötelezettsége növekszik, így az ISSB szabványai kulcsszerepet játszanak majd a fenntartható üzleti gyakorlatok elterjedésében és a zöld átállásban.

Az ISSB hosszú távú célja, hogy biztosítsa, hogy a fenntarthatósági adatok ugyanolyan fontos szerepet játszanak a befektetési döntésekben, mint a pénzügyi adatok. Ez nemcsak a befektetők számára nyújt hasznos eszközt, hanem hozzájárul ahhoz is, hogy a vállalatok fenntarthatóbbak legyenek, és pozitív hatással legyenek a környezetre és a társadalomra.

Vissza a fogalomtárba