A fenntarthatósági beruházások alátámasztása a legtöbb ESG-szakértőnek nehézséget okoz. Az alábbi rövid cikkben erre a problémára próbálunk egy egyszerű, 5 lépéses módszerrel megoldási lehetőséget kínálni.

A fenntarthatósági kezdeményezésekbe történő beruházások olyan üzleti értéket teremtenek, amelyet gyakran nem számolnak ki vagy nem követnek nyomon, viszont pont ezért forráshiányos időkben nehéz is rájuk belső támogatást nyerni. Éppen ezért a kezdetektől fontos felmérni a fenntartható üzleti kezdeményezések megvalósításához vagy fenntartásához szükséges beruházások belső üzleti indokoltságát. A fenntarthatósági beruházásoknak a tőkeallokációs és döntéshozatali folyamatokba való beépítése növelheti ezen beruházások összegét és gyorsaságát.

Az alább bemutatásra kerülő módszer arra az előfeltevésre épül, hogy a fenntarthatóságnak az üzleti stratégiába való beágyazása számos közvetítő tényezőn keresztül javulást eredményez:

Ezek a fejlesztések

• bevételnövekedést,
• nagyobb nyereségességet és
• magasabb vállalati értékelést eredményeznek,

ami végső soron az üzleti érték és a pozitív társadalmi hatás növekedését eredményezi.

Sajnos ez az érték gyakran nem kerül kiszámításra, mivel az adatok hiányosak, vagy a pénzügyi csapat nem vesz részt a fenntarthatósági érték elszámolásában, és nehézséget okoz az elkerült kockázat pénzbeni megjelenítése.

5 lépéses megközelítés

1. Először is az adott fenntarthatósági célt szükséges meghatározni, amivel kapcsolatban a a beruházások indokolására szükség van. Esetünkben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése lesz a példa, mint az egyik leggyakoribb cél.
2. Másodszor, határozzuk meg a kiválasztott célhoz kapcsolódó intézkedéseket és gyakorlatokat, hogy támpontot kapjunk az előnyök meghatározásához. Az előző példánál maradva pl. vegyük sorba az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló cél érdekében elhatározott intézkedéseket, bevezetett gyakorlatokat, például a megújuló energiára való átállást vagy az energia felhasználás csökkentésére irányuló intézkedéseket. Itt általában szükség van mélyebb elemzésre a teljes kontextus megértéséhez. Példánkat felhasználva, hogyan tervezi a megújuló energiára való átállást? Saját termeléssel vagy virtuális vásárlási szerződéssel?
3. Harmadszor, határozzuk meg az intézkedésekből és bevezetett gyakorlatokból eredő előnyöket. Ehhez használjuk a bevezetésben írt közvetítő tényezők listáját. A megújuló energiára való átállás segít-e az ügyfelek hűségében, segít-e megtartani az egyre inkább fenntarthatóság iránt elkötelezett alkalmazottakat, vagy elkerülni a lehetséges büntetéseket? Ehhez az elemzéshez szükség lehet egy olyan többfunkciós csapat közreműködésére, amely segíthet az előnyök azonosításában.
4. Negyedszer, mérjük fel az egyes előnyöket, ha lehetséges számszerűsítsük azokat, és tűzzünk ki az előnyök megvalósulásának a határidejét. A zöldáram várásláson keresztül történő megújuló energiára való áttérés például sokkal gyorsabb, mint egy geotermikus kút telepítése, eltérő költségekkel és megtérüléssel. Ebben a szakaszban a pénzügyi terület bevonása értékes és általában elkerülhetetlen, mivel a közvetítő értékeken keresztül elismert értéknövekedés egy része a hagyományos számvitelben jellemzően elismert.
5. Végül számítsa ki a nettó jelenértéket, vagyis a beruházás élettartama alatt a jelenértékre diszkontált jövőbeli pénzáramlások összegét, a vállalatra és a választott intézkedésekre vonatkozó időkeret és diszkontráta alkalmazásával. Egy geotermikus kútberuházás időkerete például sokkal hosszabb lesz, mint a VPPA, és a pénzügyi osztálya meg tudja mondani, hogy milyen diszkontráta alkalmazása megfelelő.

De miért jó mindez?

Ez a megközelítés a lehetséges jövőbeli fenntarthatósági beruházások pénzügyi hatásának elemzésére is használható. Segíthet például megvizsgálni, hogy milyen előnyökkel járhat, ha a fenntarthatósági témákban a jogszabályok által előírtnál korábban lépünk fel, vagy ha megvizsgáljuk a fenntarthatósági kérdésekben – például a hulladékok kezelésében vagy a jövőbeli újrahasznosított csomagolóanyagok bevezetésében – való tétlenség pénzügyi kockázatát.

Az igazi „plusz” azonban abban van, hogy a közvetítő értékek használata, azaz a hasznok szélesebb körének értékelése – a hagyományos pénzügyi elemzéssel ki nem mutatható pénzügyi előnyöket képes megmutatni, ily módon a fenntarthatósági beruházások szélesebb köre nyerheti el a vezetés támogatását.