Azonosítsa a CSRD-vel kapcsolatos erősségeit és gyengeségeit egy GAP-elemzéssel.

Amikor szervezete megkezdi a CSRD jelentéstételi kötelezettségre történő felkészülést vagy más fenntarthatósági közzétételi szabványok CSRD-követelményeit alkalmazza, első lépésként javasolt GAP-elemzés elvégzése. A felmérés során képet alkothat a szervezet készültségi fokáról a CSRD-szabvány és igény szerint más környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) jelentéstételi szabványok tükrében. A felmérés jelentős mértékű segítséget nyújt a résztvevők elkötelezettségének megszerzésében is.

Az elemzést követően kijelöljük a fókuszterületeket és közösen elkészítésre kerül a problémák kezelésének ütemterve.

Mi az a CSRD?

Az ESG (Environmental, Social & Governance) növekvő lendületével a minőségi és megbízható fenntarthatósági adatok hiánya sok problémát okozott minden érdekelt félnek. A befektetők nehezen látják a valódi képet a vállalatok ESG-teljesítményéről, ami veszélyezteti az Európai Zöld Megállapodás céljait, az Európai Unió fenntartható gazdasággá alakítását. Ezen túlmenően a szabványok nagy száma rendkívül megnehezíti a vállalatok számára, hogy tudják, milyen információkat kell jelenteniük, mi alapján kerülnek értékelésre. A nagyvállalatok rendszeresen kapnak nagy részben átfedő fenntarthatósági információkra vonatkozó kéréseket üzleti partnereiktől, társadalmi szervezetektől, mely jelentős költségekkel jár.

Ezen problémák kiküszöbölésére került elfogadásra a Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) az Európai Unió által, azzal a nem titkolt céllal, hogy egyben irányt mutasson a nemzetközi szinten az ESG- jelentéstételeknek. A CSRD felváltja az EU nem pénzügyi beszámolási irányelvét (NFRD) is.

A CSRD fő kötelezettsége, hogy a hatálya alá tartozó társaságokat kötelezi arra, hogy éves pénzügyi jelentésük részeként külön részt vegyenek fel az elmúlt pénzügyi évre vonatkozó vezetői jelentésükbe, amelyben konkrét környezeti, társadalmi és irányítási szempontokról számolnak be.

CSRD jelentéstételre kötelezettek

2024. év vonatkozásában 2025-ben jelentésre kötelezettek:

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónak minősülő nagyvállalkozások és pénzügyi intézmények, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszege a 20 millió eurót,
  • az éves nettó árbevétel a 40 millió eurót,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 500 főt.

2025. év vonatkozásában 2026-tól jelentésre kötelezettek:

Nagyvállalkozások, amelynél az üzleti évet megelőző üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő meghaladta az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszege a 20 millió eurót,
  • az éves nettó árbevétel a 40 millió eurót,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 250 főt.

A jelentéstételre kötelezettek köre későbbi években is növekszik 2027-tól a tőzsdén jegyzett kkv-k, valamint a kis és nem komplex hitelintézetek és a zárt biztosítótársaságok körével, majd végül azon harmadik országbeli vállalatok körével, amelyek leányvállalatokkal vagy fióktelepekkel rendelkeznek az EU-ban, abban az esetben, ha a jelentést megelőző két évben túllépik a 150 millió eurós nettó árbevételt az EU területén.

A CSRD előnyei

A CSRD jelentős kihívások elé állítja, új igényeket és többletmunkát fog jelenteni a vállalatok számára, mivel robusztus folyamatokat és minőségi adatokat kell időben szolgáltatniuk. Azonban egyben számos előnyt is hordozz magával:

  • Segíti a vállalatokat az ESG-követelmények megértésében, egységes fogalomhasználatot vezet be, mely könnyíti a felek közötti párbeszédet és támogatja a környezeti, társadalmi és irányítási kihívások megválaszolását.
  • A CSR-irányelvhez (CSRD) kapcsolodó ESRS-jelentési szabvány egyértelműséget és bizonyosságot ad arról, hogy milyen fenntarthatósági információkat kell jelenteni, ami csökkenti az ESG-jelentések szükségtelen költségeit. A különböző nemzetközi szabványok ESRS-átjárhatóságának biztosítására irányuló folyamatok már el is kezdődtek a szabványok piacának konszolidációjával párhuzamosan.
  • A CSRD keretjellege és az évenkénti jelentéstételi kötelezettség megkönnyíti a vállalati célok kitűzését és az előrehaladás ellenőrzését. De könnyebbé teszi a gyengeségek, kockázatok és fejlesztendő területek azonosítását is.
  • A CSRD nyilvánvalóvá és elfogadottá teszi, hogy az ellátási lánc tagjainak átlátható adatokat kell szolgáltatniuk az ellátási lánc minden szintjén. Ez csökkenti az ellátási láncok óriási és láthatatlan környezeti és társadalmi kárait, főleg a nemzetközi kereskedelemben.