Hogyan döntsünk a 2026-os jelentési évre?

2026. május 6-án az Európai Bizottság (EB) közzétette annak a jogi aktusnak a tervezetét, amely a jelentéstételi terhek csökkentését célzó, módosított (egyszerűsített) Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standardokat (ESRS) hivatott elfogadni. A tervezet az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) korábbi technikai javaslataira épül, és deklarált célja, hogy érdemben mérsékelje a fenntarthatósági jelentéstétel költségeit úgy, hogy közben a közzétételek minősége megmaradjon.

Az EB a bejelentésében azt is jelezte, hogy a javaslatok hatására vállalatonként 30%‑ot meghaladó költségmegtakarítást vár a fenntarthatósági jelentéstétel területén.
Az alábbi összefoglaló a Bizottság által közzétett tervezet és kísérő magyarázat legfontosabb pontjait foglalja össze.

Bár az Omnibus-csomag megemelte a kötelezettségi küszöböket, a piaci adatigény fennáll. A bankok, befektetők és a globális beszállítói láncok továbbra is elvárják a transzparenciát. A vállalatoknak mérlegelniük kell, hogy milyen standard szerint érdemes jelenteniük.

A legfontosabb változások az egyszerűsített ESRS-ben

A tervezet számos ponton könnyíti meg a cégek életét, miközben szakmailag pontosabb kereteket ad:

• „Top-down” (felülről lefelé) építkező lényegesség: a kettős lényegességi vizsgálat (úgynevezett DMA) során a vállalatoknak a stratégiai jelentőségű hatásokra és kockázatokra kell fókuszálniuk. Ennek köszönhetően nem kell minden egyes apró tényezőt (IRO-t – impact, risk, opportunity) külön-külön elemezni, ha azok rendszerszinten nem bírnak érdemi súllyal.
• Valósághű bemutatás: ez az elv mostantól a fenntarthatósági kimutatások egészére vonatkozik, nem minden egyes adatelemre külön.
• Rugalmasabb kibocsátási határok: az ÜHG-kibocsátások elszámolásánál a cég választhat a pénzügyi kontroll (tulajdonrész alapú) vagy a működési kontroll (napi döntési jogkör alapú) megközelítés között.
• Türelmi idők: egyéves haladék jár például a „különös aggodalomra okot adó anyagok” (SVHC) jelentésénél.
• Előretekintő adatok: a jövőbeli pénzügyi hatások becsléseken alapulhatnak, amelyek évről évre frissíthetők anélkül, hogy a módosítás hibának minősülne.

VS vagy egyszerűsített ESRS? – A döntési dilemma

A nem kötelezett, de adatszolgáltatásra kényszerülő középvállalatok előtt két fő út áll:

• VS (Voluntary Standard): kifejezetten kkv-knak szánt, egyszerűsített, minimum-adatkérő formátum. Kiváló belépő szint, ha a cél a banki vagy beszállítói kérdőívek gyors megválaszolása.
• Egyszerűsített ESRS: megtartja a teljes standard logikáját és összehasonlíthatóságát, de 60-70%-kal kevesebb adatponttal. Ez a stratégiai választás azoknak, akik döntéstámogatásra és jövőállóságra vágynak.

„A szabvány nélküli jelentések ideje lejárt. Akár kötelezett egy cég, akár önkéntes, a kettős lényegességi vizsgálatot mindenképpen érdemes elvégezni, mert ez mutatja meg, hova kell koncentrálni az erőforrásokat.”

Gyakorlati tanácsok a választáshoz

Mikor elég a VS (önkéntes standard)?
Ha a vállalat még az út elején jár, és a stakeholderek (bankok, vevők) részéről korlátozott a nyomás a mélyebb strukturált adatokra, akkor a VS Költséghatékony választás lehet.

Mikor jobb az egyszerűsített ESRS?
Akkor javasolt, ha a menedzsment értéket akar teremteni a riportból (pl. fluktuáció csökkentése, energiahatékonyság), és fontos az összehasonlíthatóság a versenytársakkal. Nagyvállalati beszállítóknak ez adhat egyfajta garanciát a beszállítói láncban maradáshoz.

Mi a piaci realitás?
A bankok ma még sokszor egyedi kérdőíveket küldenek, mert nem tudják a jelentéseket feldolgozni. Amennyiben viszont készül egy szabványos riport, minden adat meglesz ezekhez, és nem kell minden kérdésnél újra és újra megismételni a feladatot.

Hogyan kezdjük el?

Ha a 2026-os üzleti évre már önkéntes jelentést tervez egy vállalkozás, a felkészülést idén nyáron el kell kezdeni.

A javasolt első három lépés:

Felelős kijelölése: ez lehet a gazdasági vezetés, a minőségirányítás vagy a társaságirányítás (nem feltétlenül kell külön ESG-osztály).

Belső csapatépítés és képzés: fontos a kulcsterületek bevonása, hogy mindenki értse a standard elvárásait.

Lényegességi és GAP-elemzés: javasolt diagnózis készítése, amely megmutatja, hogy esetleg milyen adatok hiányoznak, és mely témákra kell fókuszálni.

A delegált jogi aktus tervezete most 4 hetes társadalmi egyeztetésen van. Ez alatt az idő alatt az érintettek Európa-szerte véleményezhetik a módosított ESRS‑t, mielőtt a követelmények véglegesítésre és elfogadásra kerülnek.

A végleges szöveg elfogadása június közepén várható, ami után tisztul a kép a FY2026-os jelentési kötelezettségek kapcsán.