A 2023-ban életbe lépett német beszállítói lánc átvilágítási törvény (LkSG), illetve a multinacionális nagyvállalatok belső elvárásai alapján a partneri kapcsolatok során már évek óta alkalmazott fenntarthatósággal vagy compliance megfeleléssel kapcsolatos kérdőívek egyre inkább a a beszállítói mindennapok részei. A formálódó CSDD-irányelv alapján a beszállítói lánc átvilágítása nemsokára a hazai nagyvállalatok részére is kötelezettség lesz.
A szolgáltatás során támogatást nyújtunk ügyfeleinknek abban, hogy

• a partneri elvárásoknak minél magasabb színvonalon képesek legyenek megfelelni, illetve

• segítünk kiépíteni saját beszállító-átvilágítási és kockázatkezelési rendszert.

Mi az a LkSG?

Az új német törvény a vállalati átvilágításról az emberi jogok megsértésének megelőzésére az ellátási láncokban (Supply Chain Due Diligence Act – németül: Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz – LkSG), kiterjedt új kötelezettségeket ír elő a vállalatokra vonatkozóan az emberi jogok és környezeti kockázatok tekintetében. Az LkSG 2023. január 1-től hatályos a 3000 fő feletti, 2024. január 1. napjától pedig az 1000 fő feletti, Németországban tevékenykedő vállalatok számára, s hatása átvilágítási kérdőívek formájában a német piacra dolgozó hazai beszállítói láncokat már elérte.

A megfelelés teljesítése érdekében a vállalatoknak átfogó intézkedéseket kell végrehajtaniuk saját és Tier1 beszállítóik átvilágítása érdekében:

• emberi jogokkal kapcsolatos kockázatkezelési rendszer megvalósítása (LkSG 4. § 1. bekezdés),

• az emberi jogok védelméért felelős házon belüli testület létrehozása (LkSG 4. § 3. bekezdés),

• emberi jogokkal kapcsolatos kockázatelemzések végrehajtása (LkSG 5. §),

• nyilatkozat az emberi jogok üzleti életben való védelmének alapelveiről (LkSG 6. § 2. bekezdés),

• megelőző intézkedések végrehajtása a saját üzletágban (LkSG 6. § 1. bekezdés, 3. bekezdés) és a közvetlen beszállítókkal szemben (LkSG 6. § 4. bekezdés),

• jogorvoslati intézkedés az emberi jogok megsértése esetén (LkSG 7. § 1-3. bekezdés),

• panaszeljárás lefolytatása (LkSG 8. §) az emberi jogsértések bejelentése tekintetében,

• átvilágítási intézkedések végrehajtása a közvetett szállítókkal kapcsolatos kockázatok tekintetében (LkSG 9. §),

• a kötelező átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó dokumentációs (LkSG 10. § 1. bekezdés) és beszámolási (LkSG. 10. § 2. bekezdés) intézkedések végrehajtása.

Az LkSG szabálysértés esetére szigorú bírságokat ír elő. A természetes személyekkel szemben kiszabható büntetés 800 000 euróig terjedhet; cégekkel szemben bizonyos esetekben 400 millió eurót meghaladó, az éves átlagos forgalom 2 százalékáig terjedő bírság szabható ki. Az adminisztratív szabálysértések tekintetében a bírság címzettje lehet a cég vezetője vagy emberi jogi vagy compliance tisztviselője is.

Mi az a CSDDD?

A Corporate Sustainability Due Diligence Directive első tervezetét 2022. februárjában tették közzé, annak érdekében, az érintett vállalatok szigorú keretek között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat.

A CSDDD előírja a vállalatoknak, hogy saját üzletágaikban és “értékláncaikban” kellő gondossággal járjanak el az emberi jogok vagy bizonyos környezeti kockázatok megelőzése vagy minimalizálása, valamint az emberi jogok vagy bizonyos környezeti jogsértések megszüntetése érdekében.

A CSDDD több intézkedést határoz meg annak érdekében, hogy a társaság eleget tegyen átvilágítási kötelezettségének:

• Megfelelő kockázatkezelés vállalása a kellő gondosság irányelvekbe való integrálásával

• Kockázatelemzések elvégzése a tényleges vagy potenciális káros hatások azonosítására

• A lehetséges káros hatások megelőzése és mérséklése, valamint a tényleges káros hatások megszüntetése és/vagy mértékük minimalizálása

• Panaszügyi eljárás kialakítása és fenntartása

• Átvilágítási politikájuk és intézkedéseik hatékonyságának nyomon követése

• Az elvégzett átvilágítás nyilvános közlése

Az „értéklánc” többet fog felölni, mint egyszerűen „ellátási lánc” – magában foglalja azokat, akik részt vesznek egy termék vagy szolgáltatás fejlesztésében, használatában és ártalmatlanításában, valamint a vállalat upstream és downstream „kiépített üzleti kapcsolataiban”, azaz olyan beszállítói kapcsolatokban, amelyek várhatóan tartósak lesznek.

A CSDDD általánosságban arra is kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az érintett vállalatok olyan tervet fogadjanak el, amely biztosítja, hogy bármely ilyen vállalat üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással, és azzal a céllal, hogy a globális felmelegedést ennek megfelelően 1,5 °C-ra korlátozzák. Mivel a CSDDD nem fogalmaz meg konkrét követelményeket a tervhez, ezért minden tagállamban szoros figyelemmel kell kísérni a további jogi fejleményeket.

Mit lehet tenni a felkészülés érdekében?

Mind a CSRD, mind a CSDDD megfelelés szükségessé teszi a beszállítókkal való együttműködést, adatgyűjtést, adatfeldolgozást és kockázatkezelést. Ezek olyan kihívások, melyekre a klasszikus jelentéstételhez szokott szervezet nincs felkészülve, viszont a folyamatok időben történő frissítésével, digitalizációval (beszállító fenntarthatósági átvilágítási rendszer), a beszállítók ütemezett átvilágításának megkezdésével a normál üzletmenetet nem veszélyeztető módon lehet biztosítani a megfelelést.

Hírek

Mi a kettős lényegesség az ESG-ben?

2024. 04. 16.

Bővebben

Hírek

Elfogadásra került az EU vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelve

2024. 04. 04.

Bővebben

Hírek

9 tipp sikeres ESG-stratégiához

2024. 02. 27.

Bővebben