- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
A 2023-ban életbe lépett német beszállítói lánc átvilágítási törvény (LkSG), illetve a multinacionális nagyvállalatok belső elvárásai alapján a partneri kapcsolatok során már évek óta alkalmazott fenntarthatósággal vagy compliance megfeleléssel kapcsolatos kérdőívek egyre inkább a a beszállítói mindennapok részei. A formálódó CSDD-irányelv alapján a beszállítói lánc átvilágítása nemsokára a hazai nagyvállalatok részére is kötelezettség lesz.
A szolgáltatás során támogatást nyújtunk ügyfeleinknek abban, hogy
- a partneri elvárásoknak minél magasabb színvonalon képesek legyenek megfelelni, illetve
- segítünk kiépíteni saját beszállító-átvilágítási és kockázatkezelési rendszert.
Mi az a LkSG?
Az új német törvény a vállalati átvilágításról az emberi jogok megsértésének megelőzésére az ellátási láncokban (Supply Chain Due Diligence Act – németül: Lieferkettensorgfaltspflichtengesetz – LkSG), kiterjedt új kötelezettségeket ír elő a vállalatokra vonatkozóan az emberi jogok és környezeti kockázatok tekintetében. Az LkSG 2023. január 1-től hatályos a 3000 fő feletti, 2024. január 1. napjától pedig az 1000 fő feletti, Németországban tevékenykedő vállalatok számára, s hatása átvilágítási kérdőívek formájában a német piacra dolgozó hazai beszállítói láncokat már elérte.
A megfelelés teljesítése érdekében a vállalatoknak átfogó intézkedéseket kell végrehajtaniuk saját és Tier1 beszállítóik átvilágítása érdekében:
- emberi jogokkal kapcsolatos kockázatkezelési rendszer megvalósítása (LkSG 4. § 1. bekezdés),
- az emberi jogok védelméért felelős házon belüli testület létrehozása (LkSG 4. § 3. bekezdés),
- emberi jogokkal kapcsolatos kockázatelemzések végrehajtása (LkSG 5. §),
- nyilatkozat az emberi jogok üzleti életben való védelmének alapelveiről (LkSG 6. § 2. bekezdés),
- megelőző intézkedések végrehajtása a saját üzletágban (LkSG 6. § 1. bekezdés, 3. bekezdés) és a közvetlen beszállítókkal szemben (LkSG 6. § 4. bekezdés),
- jogorvoslati intézkedés az emberi jogok megsértése esetén (LkSG 7. § 1-3. bekezdés),
- panaszeljárás lefolytatása (LkSG 8. §) az emberi jogsértések bejelentése tekintetében,
- átvilágítási intézkedések végrehajtása a közvetett szállítókkal kapcsolatos kockázatok tekintetében (LkSG 9. §),
- a kötelező átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó dokumentációs (LkSG 10. § 1. bekezdés) és beszámolási (LkSG. 10. § 2. bekezdés) intézkedések végrehajtása.
Az LkSG szabálysértés esetére szigorú bírságokat ír elő. A természetes személyekkel szemben kiszabható büntetés 800 000 euróig terjedhet; cégekkel szemben bizonyos esetekben 400 millió eurót meghaladó, az éves átlagos forgalom 2 százalékáig terjedő bírság szabható ki. Az adminisztratív szabálysértések tekintetében a bírság címzettje lehet a cég vezetője vagy emberi jogi vagy compliance tisztviselője is.
Mi az a CSDDD?
A Corporate Sustainability Due Diligence Directive első tervezetét 2022. februárjában tették közzé, annak érdekében, az érintett vállalatok szigorú keretek között felmérjék és mérsékeljék a tevékenységükhöz kapcsolódó környezeti és emberi jogi kockázatokat.
A CSDDD előírja a vállalatoknak, hogy saját üzletágaikban és “értékláncaikban” kellő gondossággal járjanak el az emberi jogok vagy bizonyos környezeti kockázatok megelőzése vagy minimalizálása, valamint az emberi jogok vagy bizonyos környezeti jogsértések megszüntetése érdekében.
A CSDDD több intézkedést határoz meg annak érdekében, hogy a társaság eleget tegyen átvilágítási kötelezettségének:
- Megfelelő kockázatkezelés vállalása a kellő gondosság irányelvekbe való integrálásával
- Kockázatelemzések elvégzése a tényleges vagy potenciális káros hatások azonosítására
- A lehetséges káros hatások megelőzése és mérséklése, valamint a tényleges káros hatások megszüntetése és/vagy mértékük minimalizálása
- Panaszügyi eljárás kialakítása és fenntartása
- Átvilágítási politikájuk és intézkedéseik hatékonyságának nyomon követése
- Az elvégzett átvilágítás nyilvános közlése
Az „értéklánc” többet fog felölni, mint egyszerűen „ellátási lánc” – magában foglalja azokat, akik részt vesznek egy termék vagy szolgáltatás fejlesztésében, használatában és ártalmatlanításában, valamint a vállalat upstream és downstream „kiépített üzleti kapcsolataiban”, azaz olyan beszállítói kapcsolatokban, amelyek várhatóan tartósak lesznek.
A CSDDD általánosságban arra is kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy az érintett vállalatok olyan tervet fogadjanak el, amely biztosítja, hogy bármely ilyen vállalat üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással, és azzal a céllal, hogy a globális felmelegedést ennek megfelelően 1,5 °C-ra korlátozzák. Mivel a CSDDD nem fogalmaz meg konkrét követelményeket a tervhez, ezért minden tagállamban szoros figyelemmel kell kísérni a további jogi fejleményeket.
Mit lehet tenni a felkészülés érdekében?
Mind a CSRD, mind a CSDDD megfelelés szükségessé teszi a beszállítókkal való együttműködést, adatgyűjtést, adatfeldolgozást és kockázatkezelést. Ezek olyan kihívások, melyekre a klasszikus jelentéstételhez szokott szervezet nincs felkészülve, viszont a folyamatok időben történő frissítésével, digitalizációval (beszállító fenntarthatósági átvilágítási rendszer), a beszállítók ütemezett átvilágításának megkezdésével a normál üzletmenetet nem veszélyeztető módon lehet biztosítani a megfelelést.
