- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Felhívjuk figyelmét, hogy a NAV honlapján megjelent a 2022. évre vonatkozó 2229-es társasági adó bevallás. A szokásos piaci ár meghatározásával kapcsolatos idéntől kötelező adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez az adózónak a 2229-ATP-01 és a 2229- ATP-KV lapokat kell kitölteni. Az ATP-01-es lapon az adott ügyletre vonatkozó adatokat, míg az ATP-KV lapon – az ATP-01-es lapon szerepeltetett ügylethez kapcsolódóan – a kapcsolt vállalkozásokkal összefüggő adatokat kell kitölteni.
Az adatszolgáltatás részleteit már korábban hírlevélben és emailben is bemutattuk, jelen értesítőnkben a bevallás kitöltési útmutatójából az alábbiakat emeljük ki:
Adatszolgáltatási kötelezettség alá esik minden társaságiadó-bevallás, amelynek a jogszabály által előírt bevallási határideje 2022. december 31-ét követő időpontra esik. Azok az éves társaságiadó-bevallások, amelyeknek jogszabály által előírt bevallási határideje 2022. december 31-ére vagy ezt megelőző időpontra esik, nem tartoznak adatszolgáltatási kötelezettség hatálya alá abban az esetben sem, ha az adózó a jogszabályi határidőn túl, pótlólagosan tesz eleget adóbevallási kötelezettségének.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdése lenne, a Grant Thornton transzferár csapata készséggel áll rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott tanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Tapasztalataink szerint még mindig rengeteg aggály, rossz beidegződés és téves feltevés kapcsolódik az elektronikus számlázáshoz a magyarországi adózók körében. Pedig nem csak a kapcsolódó jogszabályi környezet enyhült, de a magyar adóhatóság hozzáállása is sokkal támogatóbbá vált az elmúlt évek során. Cikksorozatunk első részében az elektronikus számlázás jogszabályi hátterét vizsgáljuk meg!
Mi a különbség a papíralapú és az e-számla között?
A magyar Áfatörvény értelmező rendelkezéseiben olvasható definíció szerint az elektronikus számla „mindössze” egy olyan számlát jelent, amelynek mind a kibocsátása mind pedig a befogadása elektronikusan történt meg. Fontos, hogy a kibocsátás, nem a számla előállítását, hanem az üzleti partnernek történő eljuttatást jelenti, így akár egy kézi számlatömbben megírt számla is lehet elektronikus számla, ha azt pl. lefotózva, egy e-mail csatolmányaként küldik meg a partner felé. Vagyis nem az előállítás alapján tehető különbség a papíralapú és az elektronikus számla között, hanem minden esetben az elküldés módja a döntő.
Az elektronikus számlázás esetében lényegében kettő időpillanatot kell vizsgálni: az elektronikus dokumentum elküldésének (kibocsátásának) és befogadásának pillanatát. Amennyiben a számla mindkettő esetben valamilyen elektronikus dokumentum (még a fájlformátumra vonatkozóan sincs konkrét előírás), akkor a felek között alkalmazott számlázási megoldás elektronikus számlázásnak minősül. Ebből következően tehát nem előírás, hogy az adózó által készített számla a kiállítás időpontjában bármilyen technikai, vagy technológiai követelménynek megfeleljen, az elektronikus számla ugyanis független az alkalmazott technológiától.
E-számlát kiállítani nem bonyolult
Gyakori tévhit ugyanis, hogy elektronikus számlát csak speciális, hosszadalmas előkészületeket igénylő módszerrel lehet elkészíteni, ill. kibocsátani. Ezzel szemben a gyakorlatban nincsen szükség semmilyen meghatározott technikára, így pl. az Áfatörvényben említett elektronikus aláírásra, vagy EDI-technikára ahhoz, hogy egy számla elektronikus számlának minősüljön. Ha a számlát elektronikus úton juttatták el a befogadóhoz, aki nem utasította vissza annak elektronikus úton történő befogadását, akkor elektronikus számláról beszélünk.
Az Áfatörvényben ugyanis csak példálódzó jelleggel kerül megemlítésre az elektronikus aláírás, ill. az EDI-technika (a „követelményeknek történő megfelelés úgy is biztosítható”). Ezeken kívül azonban számos kiforrott, bizonyítottan működő technológiai megoldás ismert (akár itthon, akár külföldön), melyekből az adózók szabadon választhatnak, sőt, nem tilos saját megoldást sem használni.
A hármas feltételrendszer az e-számlák esetén is teljesül
Ami azonban mégis az alkalmazott technológiát is érintő előírás, hogy az elektronikus számla esetében is ugyanaz a hármas feltételrendszer kell, hogy teljesüljön, mint a papíralapú számláknál: a számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig biztosítani kell
- a számla eredetének hitelességét,
- az adattartalom sértetlenségét és
- a számla (ember által történő) olvashatóságát.
Vagyis egy PDF-ként elküldött és befogadott számla ugyan jellegénél fogva elektronikus számlának minősül, de mégsem maradéktalanul tökéletes számlázási megoldás, mivel nem felel meg az egyéb jogszabályi követelményeknek: az olvashatóság ugyan megfelelő szoftver használatával teljesül, de az eredet hitelességét és az adattartalom sértetlenségét valahogy biztosítani szükséges.
A hármas feltételrendszer teljesülését mind a számla kibocsátójának, mind pedig a befogadójának teljesíteni kell (utóbbi éppen ezért dönthet úgy, hogy nem fogadja be az elektronikus számlát). A két fél által alkalmazott módszer azonban eltérhet egymástól, sőt, akár az is lehetséges, hogy ugyanazon adózó valamelyik üzleti partnere kapcsán más módszert alkalmaz, mint a többi ügyfele esetében (pl. mert az érintett partner egy nagy multinacionális cég, aki csak így volt hajlandó szerződni).
Összességében elmondható, hogy olyan eljárást érdemes alkalmazni, amely a leginkább megfelel az érintett adózó sajátosságainak. Így – egyebek mellett – figyelembe kell venni az adózó által folytatott üzleti tevékenységet; az adózó méretét és ezzel szoros összefüggésben az általa kibocsátott, ill. befogadott elektronikus számlák heti / havi / éves volumenét; az adózó üzleti partnereinek jellegét és számát, stb.
A hármas feltételrendszert a számla kiállítója például a NAV Online Számla rendszer felhasználásával is teljesítheti, amennyiben kihasználja a legújabb adatszolgáltatási séma által biztosított, mindenki számára elérhető, elektronikus ún. „hash” funkciót. Ezzel teljesen ki lehet váltani a hagyományos digitális aláírást, valamint az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások és szolgáltatók jelenlétét a számlázásban. Az Online Számla rendszer által hitelesített számladokumentumok, valamint a hozzájuk tartozó hash-lenyomat állományok megbízható tárolása ezt követően pl. felhőben is megvalósítható.
Ugyan a fentebb ismertetett példában a teljesen elektronikus és a teljesen automatizált számlázás könnyedsége kizárólag EDI-rendszerrel érhető el, de ma már nem szükséges ehhez saját fejlesztésű EDI-rendszer üzembehelyezése: a piacon elérhetőek már azok a „light-EDI”-nek nevezhető szolgáltatások, amelyek a meglévő vállalatirányítási rendszerek megőrzése mellett teszik lehetővé a teljesen zárt és magas szinten automatizálható, adatalapú elektronikus számlázási csatornák kiépítését az üzleti partnerek között.
A felelősség minden esetben az adózóé
Szeretnénk hangsúlyozni azonban, hogy bármilyen megoldást is választ egy adózó, a felelősség minden esetben az övé. Természetesen lehetséges, hogy egy esetleges – a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő számlakibocsátással, vagy archiválással kapcsolatos – bírságot majd átterhel az IT-partnerére, de a NAV őt és nem az IT-partnerét fogja megbüntetni, ill. adott esetben az adózó és nem az IT-partnere adózói minősítése fog megváltozni.
De még ennek figyelembevételével is kijelenthető, hogy ma már jóval több előnye van az elektronikus számlázásnak, mint hátránya:
- egyrészt a papír alapú számlázás költségei magasabbak, gondoljunk csak a nyomtatásra, a borítékolásra, a postázásra, ill. a papír alapú dokumentumok fizikai tárolására (arról nem is beszélve, hogy a postai küldemények néha elkallódnak, ráadásul a papír alapú számlázás nem is környezetbarát módszer);
- másrészt a hosszú távú digitális adatmegőrzés jelentősége egyre nagyobb hangsúlyt kap: a jelenlegi technológiai színvonalat figyelembe véve, – megfelelő tárolás mellett – az elektronikus számlák évtizedeken keresztül információvesztés nélkül megőrizhetők (ezzel szemben a papír alapú számlák esetében a papír elöregedhet, ill. könnyen sérülhet, továbbá bizonyos tintafajták idővel elhalványodhatnak és olvashatatlanná válhatnak), másodpercek alatt megtalálható egy keresett számla és évtizedes mennyiség tárolható akár egy ingzsebnyi méretű merevlemezen is;
- harmadrészt – az előzővel szoros összefüggésben – az elektronikusan beérkező számlákat (megfelelő IT háttérrel, melyet érdemes a fentebb már említett hármas feltételrendszernek történő megfeleléskor figyelembe venni) sokkal könnyebben és gyorsabban fel lehet dolgozni (könyvelni, archiválni) egy kapcsolódó automatizáció bevezetésével, ezáltal pedig nem csak a költségek csökkenthetők, de a hatékonyság is növekszik;
- végül, de nem utolsósorban – tapasztalataink szerint – az adóhatóság az adózók adóellenőrzései és jogkövetési vizsgálatai során szinte kizárólag elektronikus úton kéri be a számlákat (ami azt jelenti, hogy a papír alapúakat be kell szkennelni az adóhatóságnak történő elküldés előtt).
És ha figyelembe vesszük, hogy az Online Számla rendszer kötelezősége miatt minden, magyar adózó által kiállított számláról készül valamifajta elektronikus változat, akkor nem túlzás kijelenteni, hogy lényegében minden magyar adózónak lehetséges elektronikusan számláznia különösebb energia-, vagy időráfordítás nélkül.
Remélhetőleg néhány félreértést sikerült tisztáznunk ezen – még mindig gyanúval kezelt – témakör kapcsán. Cikksorozatunk folytatásában az elektronikus számlázás egyéb aspektusait, legelsőként az elektronikus számlák befogadásának gyakorlatát elemezzük ki.
Tisztelt Érdeklődő!
Ismét megrendezésre kerül a Grant Thornton Hungary Client Day, melynek időpontja 2023. január 26. (csütörtök).
Hosszú idő kihagyása után újból lehetőségünk nyílt megrendezni a korábbi években nagy sikereknek örvendő ügyfélnapunkat, mely eseményen az előadóink között köszönthetjük Czöndör Szabolcsot, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kockázatkezelési és Ellenőrzés-támogató főosztály vezetőjét, és Dr. Jónás Tündét, ügyvédet és munkajogászt.
Szakértőink és vendégelőadóink a lentebbi témákban adnak tájékoztatást, továbbá gyakorlati tanácsokkal és hasznos tippekkel próbálják meg segíteni Önt és cégét, hogy felkészülten indulhasson a 2023-as évet illetően.
Célunk, hogy előadóink a témával kapcsolatban releváns információkkal tudjanak szolgálni, és hogy átfogó képet adjanak a témákat illetően.
A rendezvény a K+K Hotel nagytermében kerül megrendezésre, ugyanakkor az előadások élő online közvetítésben is megtekinthetők.
Témáink:
Adóváltozások 2023
NAV eÁfa, NAV Online Számla 2023-ban és a NAV gép-gép kapcsolat koncepció
A NAV technológiai szolgáltatásainak használata az adó és számviteli folyamatok automatizációjában
A transzferárakat érintő jelentős szigorítások 2023-tól
A Munka törvénykönyvének 2023. január 1-től érvényes változásai
Foglalkoztatói feladatok és HR kihívások a 2023-as év munkajogi változásainak tükrében
Előadóink:
Czöndör Szabolcs
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága
Kockázatkezelési és Ellenőrzés-támogató Főosztály
Főosztályvezető
Dr. Jónás Tünde
Ügyvéd, munkajogász
Vizer József
Grant Thornton Consulting Kft.
Partner | Adó üzletágvezető
Bodó Borbála
Grant Thornton Consulting Kft.
Szenior Menedzser | Adó üzletág
Kóczé Péter
Grant Thornton Digital Kft.
Partner | Számvitel és adó automatizációs üzletágvezető
Szarka Gábor
Grant Thornton Valuation Kft.
Partner | Transzferár üzletágvezető
Vajna Zsófia
Grant Thornton Consulting Kft.
Szenior Menedzser | HR üzletágvezető
Részletes program:
| 900 | 930 | Érkezés és Regisztráció | ||
| 930 | 945 | Köszöntő | ||
| Előadások | Előadó(k) | |||
| 945 | 1030 | Adóváltozások 2023 | Vizer József Grant Thornton Consulting Kft. Partner | Adó üzletág vezető |
|
| Bodó Borbála Grant Thornton Consulting Kft. Szenior Menedzser | Adó üzletág |
||||
| 1030 | 1100 | NAV eÁfa, NAV Online Számla 2023-ban és a NAV gép-gép kapcsolat koncepció | Czöndör Szabolcs Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága Kockázatkezelési és Ellenőrzés-támogató Főosztály Főosztályvezető |
|
| 1100 | 1130 | A NAV technológiai szolgáltatásainak használata az adó és számviteli folyamatok automatizációjában | Kóczé Péter Grant Thornton Digital Kft. Partner | Számvitel és adó automatizációs üzletág vezető |
|
| 1130 | 1145 | Q&A | ||
| 1145 | 1215 | Szünet | Fingerfood, kávé és üdítő | ||
| 1215 | 1245 | A transzferárakat érintő jelentős szigorítások 2023-tól | Szarka Gábor Grant Thornton Valuation Kft. Partner | Transzferár üzletág vezető |
|
| 1245 | 1345 | A Munka törvénykönyvének 2023. január 1-től érvényes változásai | Dr. Jónás Tünde Ügyvéd, munkajogász |
Közös előadás |
| Foglalkoztatói feladatok és HR kihívások a 2023-as év munkajogi változásainak tükrében | Vajna Zsófia Grant Thornton Consulting Kft. Manager | HR üzletág vezető |
|||
| 1345 | 1400 | Q&A | ||
| 1400 | -tól | Networking |
Időpont:
2023. január 26. | 9:00 – 15:00
Helyszín:
K+K Hotel Opera (1065 Budapest, Révay utca 24.)
vagy
Élő online előadás
Esemény nyelve:
Magyar
Regisztrációját ide kattintva tudja leadni.
A részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött!
Kérjük, amennyiben szeretne részt venni az eseményen, jelentkezését legkésőbb 2023. január 23-ig legyen kedves leadni.
Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődését, és Önt is a résztvevőink között köszönthetjük a személyes vagy az online előadásainkon.
Technikai és szervezési kérdésekben kérem, keressen fel minket az alábbi elérhetőségek egyikén:
Molnár Martina | | 06 30 788 2067
Üdvözlettel,
Grant Thornton Magyarország
A napokban, a Szakma című folyóiratban megjelentek újabb részletek a transzferárakat érintő változásokkal kapcsolatban, szokatlan módon a Pénzügyminisztérium által, de a végleges jogszabály közzététele előtt.
A szokásos piaci árat érintő kötelező adatszolgáltatást egységes módon, előre meghatározott nomenklatúra alapján várja az adóhatóság, ezért kérdéses esetekben érdemes lesz nagy körültekintéssel eljárni. Minden, adatszolgáltatási kötelezettség alól nem mentesülő ügyletről adatot kell szolgáltatni, függetlenül attól, hogy készült-e az ügyletről írásbeli szerződés.
Megerősítésre került, hogy a dokumentációs értékhatár 50 millió Ft-ról 100 millió Ft-ra változik, továbbá a megemelkedett összegű bírság érvényesíthetősége érdekében az ellentétes irányú, de hasonló ügyletek összevonhatósága megszűnik, és annyi nyilvántartást kell készíteni, ahány ügylet azonosítható a vizsgált évben. Végül pontosításra került, hogy az adózó adott ügyletnél vizsgált pénzügyi adatainál milyen szintű kapcsolatot kell bemutatni az éves beszámoló adataival.
Az alábbiakban röviden ismertetjük az adatszolgáltatás tartalmi elemeit:
-
az értékhatárt meghaladó, de dokumentációs kötelezettség alól mentesülő bizonyos ügyletekről korlátozottan, ugyanakkor az APA határozatokkal érintett ügyletekről teljeskörűen kell adatot szolgáltatni
-
a csoportos társaságiadó-alanyoknak a nem résztvevő, de kapcsolt vállalkozásaikkal folytatott ügyleteikről teljeskörűen kell adatot szolgáltatniuk
-
az egyes kapcsolt ügyleteket a hatóság által meghatározott 53 kategória valamelyikébe kell majd besorolni és meg kell adni az adott ügyletre legjellemzőbb TEÁOR kódot
-
meg kell adni kapcsolt vállalkozásonként az adott cég nevét, adószámát vagy nyilvántartási számát, adóügyi illetőségét,
-
a tárgyévben ténylegesen elszámolt nettó ellenértéket kapcsolt partnerenként, forintban kell megadni, illetve szükséges lesz adatot szolgáltatni:
1 – a tárgyévi teljesítéshez kapcsolódó szokásos piaci ár módosítására vonatkozó társaságiadóalap-módosítások előjeles összegéről, valamint
2 – a szokásos piaci ármegállapítás módszeréről;
-
meg kell adni a tesztelt fél által alkalmazott számviteli sztenderdet,
-
az elemzés során meghatározott szokásos piaci tartományt, és a tesztelt fél által ténylegesen elért vagy alkalmazott mértéket az alábbiak szerint kell részletesen bemutatni:
1 – viszonteladási árak módszernél, költség és jövedelem módszernél, ügyleti nettó nyereségen alapuló módszernél az alkalmazott jövedelmezőségi mutatót,
2 – összehasonlító árak módszernél, vagyoni értékű jogok használata és szolgáltatások igénybevétele esetében a százalékos jogdíjat vagy szolgáltatási díjat, illetve
3 – kölcsönök és egyéb pénzügyi ügyletek esetében a teljes kamatlábat vagy a referencia kamat és kamatfelár értékét, valamint
4 – az alkalmazott árat olyan esetekben, amikor szokásos piaci árként adott egységár kerül alkalmazásra
A kötelező adatszolgáltatással kapcsolatban azt is hangsúlyozták, hogy az adóhatóságnál meglévő kontrolladatokkal történő összevetés várhatóan meg fogja növelni az adózók ellenőrzésekre történő kiválasztását a jövőben, ezért ismételten felhívjuk az Önök figyelmét a kapcsolódó határidőkre és a felkészülés fontosságára.
As announced in issues of Magyar Közlöny (Hungarian Gazette) published at the end of summer and the beginning of autumn, on 9 August and 26 September, taxpayers now also have the option to pay their corporate income tax, their local business tax advance, as well as the local business tax itself in American dollars (USD) or euros (EUR). But for which taxpayers is this option open? Could this be advantageous for a company that keeps its books in HUF? Are there any prior conditions attached? Our present newsletter will explore these questions.
In case of both corporate income tax and local business tax, the common rule is that switching to USD or EUR as the currency of the tax is independent of what currency the taxpayer concerned is keeping its books in. Therefore, it may be a good option not only for those keeping their books these two currencies, but also for companies that, for example, generate the majority of their revenues in USD or EUR, or that have large transactions in these currencies.
The possibility to pay corporate income tax or local business tax in USD or EUR is therefore open to all Hungarian taxpayers that are required to pay these taxes unless the payment is subject to enforcement proceedings by the tax authorities and must be paid into a separate account in the course of such proceedings.
For both tax types, the choice is left to the business concerned: it is possible to pay one of both of these taxes in a foreign currency, and, of course, it is also possible for a taxpayer not to opt for payment in foreign currency for either tax.
However, the rules differ slightly for the two taxes, and so in the following we will set out the most important pieces of information separately.
Corporate income tax
In the case of corporate income tax, a prior condition for paying the tax in USD or EUR is that taxpayers must notify the National Tax and Customs Administration (NAV) of their choice by the first day of the month preceding the first day of the tax year (i.e., by 1 December of the year preceding the tax year for “calendar-year taxpayers”, whose business year coincides with the calendar year), using form T201.
This notification can be first made for the tax year starting after 30 September 2022 (for calendar-year taxpayers, this option is open until 1 December 2022 for the tax year 2023). This is a forfeiting time limit: no excuses submitted for missing the above deadline are accepted. Interestingly, however, there is an option for taxpayers to change their decision to pay corporation tax in foreign currency by the last day of the tax year (i.e., 31 December for calendar-year taxpayers), but this is also a forfeiting time limit.
The advance corporation income tax, as well as the corporate income tax liability assessed and declared on the returns for the tax year concerned must be paid in the currency according to the notification; conversion costs for transfers from an account in a different currency are to be borne by the company concerned.
Therefore (for calendar-year taxpayers), the first corporate income tax advances for 2023 may be paid in USD or EUR, but the corporate tax liability for the 2022 tax year, which is due by 31 May 2023, must still be paid in HUF, regardless of whether a notification for a different currency was filed.
It is also important to note that, although after such a notification the tax will have to be paid in USD or EUR into an account in the relevant currency, the tax itself will continue to be assessed in HUF. Thus, the exchange rate at which the amount of the tax in HUF is converted into USD or EUR is of particular importance.
Under the relevant provision of law, Government Decree 298/2022 (VIII. 9), the amount of USD or EUR transferred is credited to the tax account of the company concerned in the HUF amount calculated on the day when the bank account concerned is debited, using the exchange rate published by the Central Bank of Hungary (MNB) for that day (or, in the absence of such a rate, in the case of a bank holiday, at the last published exchange rate).
However, the date of payment of the tax is not necessarily the date taken into account in determining the exchange rate, but the date on which the payment is credited to the foreign currency tax payment account held by the Hungarian State Treasury for this purpose.
Local business tax
Unlike in case of corporate income tax, the relevant provision of law, Government Decree 366/2022. (IX. 26.) does not make the payment of local business tax in foreign currency subject to prior notification. However, the Government Decree stipulates that taxpayers may first pay their local business tax advances and local business tax due from 1 January 2023 in USD or EUR. In the case of local business tax, the advance payment in March can therefore already be made in USD or EUR, if the company so chooses.
With the exception of taxpayers belonging to a special economic zone, the local business tax is not paid into a central bank account linked to NAV, but into an account opened for receiving payments in USD or EUR by the Hungarian State Treasury for the relevant municipality that has introduced the local business tax.
Therefore, for this tax, the exchange rate is not established on the date of debiting the bank account concerned by the transfer, but on the date when the amount is received by National Bank of Hungary, as the bank managing the account of the Hungarian State Treasury.
In accordance with the above, the local business tax payable in USD or EUR should not be transferred to the bank account of the local government concerned for the local business tax in HUF. Therefore, if a local government has not yet published the number of this “foreign currency” bank account for local business tax, it is necessary to inquire with them.
Once again, however, a common feature of the two taxes is that the payment of a tax in USD or EUR, which is essentially assessed in HUF, gives rise to exchange rate differences (with an impact on pre-tax profit) even for businesses that keep their books in the same currency. Before making this choice, it is always worthwhile to calculate the impact of paying the tax in USD or EUR on the company’s profits, as this can lead to significant savings, especially for businesses that earn their revenues mainly in USD or EUR and have so far typically had to exchange money before transferring their taxes.
***
Should you have any further questions in connection with the above, the tax experts of Grant Thornton Hungary are at your and your company’s disposal.