- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Hogyan döntsünk a 2026-os jelentési évre?
2026. május 6-án az Európai Bizottság (EB) közzétette annak a jogi aktusnak a tervezetét, amely a jelentéstételi terhek csökkentését célzó, módosított (egyszerűsített) Európai Fenntarthatósági Beszámolási Standardokat (ESRS) hivatott elfogadni. A tervezet az EFRAG (European Financial Reporting Advisory Group) korábbi technikai javaslataira épül, és deklarált célja, hogy érdemben mérsékelje a fenntarthatósági jelentéstétel költségeit úgy, hogy közben a közzétételek minősége megmaradjon.
Az EB a bejelentésében azt is jelezte, hogy a javaslatok hatására vállalatonként 30%‑ot meghaladó költségmegtakarítást vár a fenntarthatósági jelentéstétel területén.
Az alábbi összefoglaló a Bizottság által közzétett tervezet és kísérő magyarázat legfontosabb pontjait foglalja össze.
Bár az Omnibus-csomag megemelte a kötelezettségi küszöböket, a piaci adatigény fennáll. A bankok, befektetők és a globális beszállítói láncok továbbra is elvárják a transzparenciát. A vállalatoknak mérlegelniük kell, hogy milyen standard szerint érdemes jelenteniük.
A legfontosabb változások az egyszerűsített ESRS-ben
A tervezet számos ponton könnyíti meg a cégek életét, miközben szakmailag pontosabb kereteket ad:
- „Top-down” (felülről lefelé) építkező lényegesség: a kettős lényegességi vizsgálat (úgynevezett DMA) során a vállalatoknak a stratégiai jelentőségű hatásokra és kockázatokra kell fókuszálniuk. Ennek köszönhetően nem kell minden egyes apró tényezőt (IRO-t – impact, risk, opportunity) külön-külön elemezni, ha azok rendszerszinten nem bírnak érdemi súllyal.
- Valósághű bemutatás: ez az elv mostantól a fenntarthatósági kimutatások egészére vonatkozik, nem minden egyes adatelemre külön.
- Rugalmasabb kibocsátási határok: az ÜHG-kibocsátások elszámolásánál a cég választhat a pénzügyi kontroll (tulajdonrész alapú) vagy a működési kontroll (napi döntési jogkör alapú) megközelítés között.
- Türelmi idők: egyéves haladék jár például a „különös aggodalomra okot adó anyagok” (SVHC) jelentésénél.
- Előretekintő adatok: a jövőbeli pénzügyi hatások becsléseken alapulhatnak, amelyek évről évre frissíthetők anélkül, hogy a módosítás hibának minősülne.
VS vagy egyszerűsített ESRS? – A döntési dilemma
A nem kötelezett, de adatszolgáltatásra kényszerülő középvállalatok előtt két fő út áll:
- VS (Voluntary Standard): kifejezetten kkv-knak szánt, egyszerűsített, minimum-adatkérő formátum. Kiváló belépő szint, ha a cél a banki vagy beszállítói kérdőívek gyors megválaszolása.
- Egyszerűsített ESRS: megtartja a teljes standard logikáját és összehasonlíthatóságát, de 60-70%-kal kevesebb adatponttal. Ez a stratégiai választás azoknak, akik döntéstámogatásra és jövőállóságra vágynak.
„A szabvány nélküli jelentések ideje lejárt. Akár kötelezett egy cég, akár önkéntes, a kettős lényegességi vizsgálatot mindenképpen érdemes elvégezni, mert ez mutatja meg, hova kell koncentrálni az erőforrásokat.”
Gyakorlati tanácsok a választáshoz
Mikor elég a VS (önkéntes standard)?
Ha a vállalat még az út elején jár, és a stakeholderek (bankok, vevők) részéről korlátozott a nyomás a mélyebb strukturált adatokra, akkor a VS Költséghatékony választás lehet.
Mikor jobb az egyszerűsített ESRS?
Akkor javasolt, ha a menedzsment értéket akar teremteni a riportból (pl. fluktuáció csökkentése, energiahatékonyság), és fontos az összehasonlíthatóság a versenytársakkal. Nagyvállalati beszállítóknak ez adhat egyfajta garanciát a beszállítói láncban maradáshoz.
Mi a piaci realitás?
A bankok ma még sokszor egyedi kérdőíveket küldenek, mert nem tudják a jelentéseket feldolgozni. Amennyiben viszont készül egy szabványos riport, minden adat meglesz ezekhez, és nem kell minden kérdésnél újra és újra megismételni a feladatot.
Hogyan kezdjük el?
Ha a 2026-os üzleti évre már önkéntes jelentést tervez egy vállalkozás, a felkészülést idén nyáron el kell kezdeni.
A javasolt első három lépés:
Felelős kijelölése: ez lehet a gazdasági vezetés, a minőségirányítás vagy a társaságirányítás (nem feltétlenül kell külön ESG-osztály).
Belső csapatépítés és képzés: fontos a kulcsterületek bevonása, hogy mindenki értse a standard elvárásait.
Lényegességi és GAP-elemzés: javasolt diagnózis készítése, amely megmutatja, hogy esetleg milyen adatok hiányoznak, és mely témákra kell fókuszálni.
A delegált jogi aktus tervezete most 4 hetes társadalmi egyeztetésen van. Ez alatt az idő alatt az érintettek Európa-szerte véleményezhetik a módosított ESRS‑t, mielőtt a követelmények véglegesítésre és elfogadásra kerülnek.
A végleges szöveg elfogadása június közepén várható, ami után tisztul a kép a FY2026-os jelentési kötelezettségek kapcsán.
2026. június 30-ig több ezer magyar vállalatnak kell lefolytatnia első NIS2-auditját. Az elmúlt évben számos ügyfelünket támogattuk a felkészülésben, a kezdeti helyzetfelméréstől a sikeres auditig. A projektek során egyre tisztábban kirajzolódott, hogyan működik a hazai NIS2-rendszer a gyakorlatban, milyen nehézségeket okoz a vállalatoknak, és hol vannak azok a pontok, ahol a megfelelés és a valódi információbiztonság elválik egymástól.
Ambiciózus hazai adaptáció
A NIS2 (Network and Information Security Directive 2) az Európai Unió kiberbiztonsági irányelvének második generációja, amelyet Magyarország a 2024. évi LXIX. törvénnyel – a kibertörvénnyel – az elsők között ültetett át a nemzeti jogba.
A hazai szabályozás már a kezdetektől kiemelt figyelmet kapott, részben a gyors implementáció, részben a szabályozási környezet összetettsége miatt.
Komplex és többrétegű szabályozás
A rendszer négy fő pillérre épül:
- maga a kibertörvény,
- a biztonsági osztályba sorolásról és védelmi intézkedésekről szóló rendelet,
- az auditorokra vonatkozó szabályozás,
- valamint az audit módszertanát, díjazását és a felügyeleti díjfizetést rögzítő rendeletek.
Ezek együtt több száz oldalnyi, technikai és jogi szempontból is nehezen feldolgozható követelményrendszert alkotnak. Már önmagában a szabályok értelmezése is jelentős erőforrást igényelt az érintett vállalatoktól.
Amerikai keretrendszer, hazai környezetben
A hazai implementáció az NIST SP 800-53 rev. 5 kontrollrendszerére épül, amely eredetileg az amerikai szövetségi intézmények és beszállítóik számára készült.
A keretrendszer nemzetközileg ismert és szakmailag erős alapokon nyugszik, ugyanakkor piaci szereplőknél jellemzően önkéntes keretrendszerként jelenik meg. Magyarországon ezzel szemben kötelező jogszabályi követelménnyé vált számos vállalat számára – olyan környezetben is, ahol a működés jelentős része felhőszolgáltatásokra vagy ipari irányítástechnológiára épül.
Magas adminisztrációs költségek
A vállalatok már a felkészülés kezdetén jelentős költségekkel szembesültek. Megjelent a felügyeleti díj, az első audit költsége, valamint sok esetben a külső szakértői támogatás igénye is.
A problémát nem kizárólag ezek összege jelenti, hanem az is, hogy a ráfordítások jelentős része adminisztratív megfelelésre fordítódik, és kevésbé a tényleges technológiai vagy szervezeti biztonsági fejlesztésekre.
Auditoptimalizáció a biztonság helyett
Sok érintett vállalat most találkozott először mélyebb információbiztonsági követelményekkel. A gyakorlatban azonban a fókusz gyakran nem a kockázatok megértésére vagy a védelmi képességek fejlesztésére került, hanem arra, hogyan lehet sikeresen teljesíteni az auditot.
A központi kérdés így nem az lett, hogy „milyen fenyegetések érintenek minket?”, hanem az, hogy „milyen dokumentumokra és evidenciákra lesz szükség az audit során?”. A vállalatok jelentős része ezért nem biztonsági, hanem megfelelési programot kezdett építeni.
Az audit mint központi szervezőelem
A hazai rendszerben az audit szerepe túlmutat az ellenőrzésen: sok esetben maga vált a teljes felkészülési folyamat elsődleges mozgatórugójává.
A vállalatok erőforrásainak jelentős részét lekötötte a szabályozó dokumentumok elkészítése, az evidenciák összegyűjtése és a részletes auditkövetelmények adminisztratív teljesítése. A fókusz így könnyen a megfelelés igazolására helyeződik át a tényleges biztonsági érettség fejlesztése helyett.
EIR matematika
Az auditköltségek számítási logikája tovább erősítette ezt az optimalizációs szemléletet. A szabályozás alapján a vállalatok számára egyértelmű gazdasági ösztönzővé vált az EIR-ek számának minimalizálása.
Ennek eredményeként sok esetben olyan, szakmailag nehezen indokolható rendszerösszevonások jöttek létre, amelyek elsődleges célja nem az átláthatóbb működés vagy a magasabb biztonság, hanem az audit folyamatának egyszerűsítése és költségének csökkentése volt.
A legnagyobb kockázat: a hamis biztonságérzet
A rendszer egyik legnagyobb veszélye, hogy könnyen kialakulhat a megfelelés és a biztonság hamis egyenlősége.
Egy sikeres audit, a megfelelő dokumentáció és az összegyűjtött evidenciák még nem jelentik automatikusan azt, hogy a vállalat valóban ellenállóbbá vált egy kibertámadással szemben. Sok esetben inkább egy jól auditálható működési modell jön létre, amely adminisztratív szempontból megfelel a követelményeknek, de nem feltétlenül növeli arányosan a tényleges védelmi képességeket.
Mit érdemes szem előtt tartani?
1. Vegyék komolyan a dokumentációt – de értsék is meg, miért.
A hazai NIS2-rendszer erősen dokumentációközpontú, ugyanakkor az elvárások nagy része pontosan definiált és előre tervezhető, hiszen a vállalat tisztában van azzal, hogy az auditor milyen dokumentumokat és bizonyítékokat keres, így a felkészülés sokkal kiszámíthatóbbá és hatékonyabbá válik.
2. Húzzák meg pontosan az IT-környezetük határait.
Egyértelműen rögzíteni kell, hogy mely rendszerekért, szolgáltatásokért és működési területekért ki felel – különösen anyavállalati vagy felhőszolgáltatói környezet esetén. A pontos szerepkörök és rendszerhatárok nemcsak az auditot egyszerűsítik, hanem a későbbi biztonsági működés alapját is jelentik.
3. Fogadják el, hogy az audit egy kötelező lépcső – de ne álljanak meg utána.
A sikeres audit önmagában még nem jelent valódi információbiztonsági érettséget, inkább egy fontos megfelelési mérföldkő. A hosszú távú értéket az teremti meg, ha a vállalat az audit során kialakított folyamatokra és kontrollokra később valódi biztonsági fejlesztéseket épít.
***
A NIS2 megfelelés nem kizárólag technológiai vagy jogi kérdés, hanem hosszú távú működési és kockázatkezelési döntés is. Tapasztalataink szerint azok a vállalatok tudnak valódi előnyt kovácsolni a felkészülésből, amelyek az auditot nem végcélnak, hanem egy tudatosabb információbiztonsági működés kiindulópontjának tekintik.
Szakértőink támogatást nyújtanak a NIS2-felkészülés, a dokumentációs és auditkövetelmények értelmezése, valamint a gyakorlati információbiztonsági működés kialakítása területén is.
Az SZJA-bevallás május 20-i határideje után sokan csak később veszik észre, hogy egy adat kimaradt, pontatlanul került be a bevallásba, vagy időközben új igazolás érkezett. Ilyen esetben sem feltétlenül szükséges új folyamatot indítani vagy papíralapú ügyintézésben gondolkodni.
A NAV eSZJA rendszere egy kevésbé ismert, de kifejezetten praktikus lehetőséget is biztosít: az önellenőrzés támogató funkciót, amely segítséget nyújt a már beadott bevallás módosításában.
Mit jelent az önellenőrzés?
Az önellenőrzés lényege, hogy a korábban benyújtott adóbevallás utólag korrigálható. Erre több helyzetben is szükség lehet, például ha:
- kimaradt egy jövedelem vagy adókedvezmény,
- hibás adat került a bevallásba,
- a bevallás benyújtása után érkezik meg egy releváns igazolás vagy dokumentum.
Fontos különbség, hogy ilyenkor nem egy új bevallás készül, hanem a már beadott bevallás módosítása történik meg.
Hogyan támogatja az eSZJA-rendszer a javítást?
Az eSZJA felület egyik előnye, hogy az önellenőrzési folyamat során automatikusan betölti a korábban beadott bevallást. Ez jelentősen leegyszerűsíti a javítást, hiszen nem szükséges mindent újra rögzíteni.
A rendszer:
- megjeleníti a módosított adatokat,
- segíti az eltérések áttekintését,
- kiszámolja az esetleges különbözetet,
- automatikusan kezeli az önellenőrzéshez kapcsolódó mezőket.
Ennek köszönhetően a folyamat azok számára is könnyebben kezelhető, akik nem foglalkoznak napi szinten adózási ügyekkel.
Hogyan indítható el az önellenőrzés?
Az önellenőrzés néhány lépésben elindítható az eSZJA felületén:
- Bejelentkezés az eSZJA-rendszerbe
- A korábban beadott bevallás kiválasztása a „Bevallás lekérése, módosítása” menüpontban
- Az „önellenőrzés támogatása” funkció elindítása
- A szükséges adatok javítása, majd az ellenőrzést követő benyújtás
A rendszer a folyamat során végigvezeti a felhasználót a szükséges lépéseken.
Miért érdemes időben lépni?
Egy utólag észlelt hiba vagy kimaradt adat önmagában még nem jelent problémát – a kérdés inkább az, hogy milyen gyorsan és megfelelő módon történik meg a javítás. Az önellenőrzés lehetőséget ad arra, hogy a bevallás a valós adatoknak megfelelően kerüljön korrigálásra, digitális ügyintézés mellett, felesleges adminisztráció nélkül.
Kérdése van az adózási vagy könyvelési folyamataival kapcsolatban?
Amennyiben kérdése merül fel az SZJA-bevallás önellenőrzésével, adózási kötelezettségekkel vagy könyvelési folyamatokkal kapcsolatban, szakértőink készséggel állnak rendelkezésére. A pontos és naprakész pénzügyi adminisztráció hosszú távon is biztonságot ad a vállalkozások működéséhez.
A globális minimumadó szabályozása 2026-ban új szakaszba lép: az érintett vállalatcsoportok számára egyszerre válik aktuálissá a 2024-es év lezárása és a 2025-ös kötelezettségek előkészítése. A következő hónapokban ezért a bevallási, adatszolgáltatási és számviteli feladatok párhuzamos kezelése kerül fókuszba, miközben több gyakorlati kérdésben továbbra is bizonytalanság tapasztalható.
A globális minimumadó (Pillar 2) szabályrendszerének gyakorlati alkalmazása 2026-ban új, már érdemi megfelelési szakaszba lép, amely több vállalatcsoport számára egyidejűleg teszi aktuálissá a 2024-es lezárását és a 2025-ös év zárási feladatait, így a beszámolási és adótervezési folyamatok párhuzamos kezelése válik szükségessé.
A 2024-es év még nem tekinthető lezártnak az elismert belföldi kiegészítő adó (Qualified Domestic Minimum Top-up Tax; QDMTT) szempontjából, hiszen az elszámoló bevallás még nem került benyújtásra, míg a 2025-ös évre vonatkozóan már számítási / könyvelési feladat is van, tekintettel arra, hogy ezt az éves beszámolóban is meg kell jeleníteni, mint passzív időbeli elhatárolás.
Június 30-án jár le a végleges QDMTT bevallási határidő
Fontos módosítás, hogy bár sokan előlegként tekintenek a QDMTT-re és ezt már lezártnak tekintik, de a 2024-es évre még az előlegbevalláson túl végleges QDMTT, ill. jövedelemhozzászámítási szabály szerinti kiegészítő adóról szóló (Income Inclusion Rule; IIR) bevallást is kell benyújtani. A korábbi előlegbevallás funkcióját a jogalkotó kibővítette, így ez a nyomtatvány szolgál a teljes körű, elszámoló bevallás benyújtására is.
Az első, a 2024-es naptári évű csoportokra vonatkozó QDMTT bevallás benyújtási határideje 2026. június 30-án jár le, mivel ekkor telik le a 18 hónapos, kiterjesztett határidő. Ez minden érintett adózóra vonatkozik, függetlenül attól, hogy keletkezik-e tényleges adófizetési kötelezettsége.
A legfrissebb információk szerint az adóhatóság már dolgozik a végleges bevallási struktúrán:
- elkészült a 24GLBADO jelű, elszámoló bevallási részekkel kibővített űrlap tervezete mely az adóhatóság honlapján már elérhető,
- megjelent a kitöltési útmutató,
- valamint az XML‑állomány előkészítését segítő dokumentáció.
A kialakítás során figyelembe veszik a DAC9 szerinti, globális minimumadóról szóló adatszolgáltatás tartalmát is, tekintettel arra, hogy ennek a kötelezettségnek a megszületése szorosan kapcsolódik a már ismert globális minimumadó szabályokhoz és azok nemzetközi összehangolásához. A bevallás továbbra is az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás (ONYA) webes felületén lesz benyújtható.
A safe harbour választás később már nem pótolható
Különösen fontos, hogy az ún. safe harbour mentességek igénybevételét a bevallásban kifejezetten jelezni kell, és ennek elmulasztása később már nem pótolható, ami hosszú távú következményekkel járhat az adókötelezettség meghatározására nézve, figyelemmel arra, hogy a kezdeti választás hiányában az érintettek a következő adóévekben sem élhetnek a kedvezménnyel.
Emellett a QDMTT-n túl a globális minimumadó adatszolgáltatás (GloBe Information Return; GIR) benyújtása is szükséges lehet. Amennyiben nem a társaság nyújtja be ez utóbbit, akkor a magyar adóhatóságot arról is tájékoztatni kell, melyik kapcsolt vállalat teljesíti a GIR kötelezettséget. Erre egy további 6 hónapos határidő vonatkozik.
Az adatgyűjtés és az egyeztetések időigényesek lehetnek
A jelenlegi bizonytalanságok miatt a vállalatcsoportoknak érdemes már most elkezdeni a felkészülést, mivel a megfelelés nemcsak adózási, hanem adat- és folyamatszintű kihívást is jelent.
Tapasztalataink alapján a szükséges adatok összegyűjtése, egyeztetése és a safe harbour jogosultság vizsgálata akár heteket is igénybe vehet, ezért a felkészülést nem érdemes halogatni.
A mulasztás jelentős pénzügyi kockázattal járhat
A magyar adóhatóság a globális minimumadó szabályozásnak történő megfelelést kiemelten kezeli, így a határidők be nem tartása, illetve a hiányos adatszolgáltatás tényleges pénzügyi kockázatot jelenthet.
A bevallási és bejelentési kötelezettségek elmulasztása jelentős, akár 10 millió forintos mulasztási bírságot vonhat maga után, ha a kötelezettségek teljesítéséről szóló bevallás hiányosan vagy késedelmesen kerül benyújtásra.
Hogyan tud segíteni a Grant Thornton?
Amennyiben kérdése merül fel a globális minimumadó szabályainak alkalmazásával, a safe harbour jogosultság vizsgálatával vagy a bevallási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatban, a Grant Thornton szakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére.
* * *
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján, kizárólag általános tájékoztatási céllal készült, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
2025. január 1-jétől jelentős változás lépett életbe a könyvvizsgálói jelentések kezelésében. Az új szabályozás alapján a könyvvizsgálói jelentést már kizárólag elektronikus okiratként lehet kiállítani, amelyet a könyvvizsgáló elektronikus aláírással és időbélyeggel hitelesít. A módosítás nemcsak a könyvvizsgálókat érinti, hanem minden olyan vállalkozást is, amely éves beszámolót tesz közzé az e-beszámoló rendszerében.
A változás a gyakorlatban egyszerűbb és átláthatóbb dokumentumkezelést hozhat, ugyanakkor új működési szempontokat is felvet a vállalati adminisztrációban és a könyvelési folyamatokban.
Mi változott a könyvvizsgálói jelentések kezelésében?
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása alapján 2025-től a könyvvizsgáló köteles a könyvvizsgálói jelentést elektronikus formában elkészíteni, elektronikusan aláírni és időbélyeggel ellátni.
Az új szabályozás értelmében a beszámoló közzététele során kizárólag az elektronikusan hitelesített könyvvizsgálói jelentés tölthető fel az e-beszámoló rendszerébe. A korábban gyakran használt, külön kezelt aláírás nélküli PDF-verziókra már nincs szükség.
Amennyiben az ügyfél papíralapú példányt is igényel, annak alapja minden esetben az elektronikusan kiállított könyvvizsgálói jelentés lesz.
Mit jelent ez a vállalkozások számára?
A könyvvizsgálói jelentések digitalizációja túlmutat egy egyszerű technikai változáson. A beszámolók összeállítása és közzététele több szereplő összehangolt munkájára épül: pénzügy, könyvelés, vezetői jóváhagyás, külső szolgáltatók és könyvvizsgálók együttműködésére.
Az új működés miatt különösen fontos, hogy a vállalatok egyértelmű belső folyamatokat alakítsanak ki az elektronikus dokumentumok kezelésére. Ide tartozik például:
- a hiteles elektronikus jelentés átvétele
- a megfelelő dokumentumverzió tárolása
- az e-beszámoló rendszerbe történő feltöltés ellenőrzése
- a dokumentumok visszakereshetőségének biztosítása.
A digitális könyvvizsgálói jelentés egyik legnagyobb előnye, hogy csökkentheti a párhuzamos dokumentumverziók számát és az adminisztratív hibák kockázatát. Ugyanakkor a hitelességet biztosító elektronikus aláírás és időbélyeg a dokumentum szerves részévé válik, ezért a fájlok kezelése és továbbítása nagyobb körültekintést igényel.
A digitalizáció a könyvelési folyamatokat is átalakítja
A könyvvizsgálói jelentések elektronikus hitelesítése jól mutatja, milyen irányba halad a pénzügyi és számviteli terület digitalizációja. A jogszabályi megfelelés mellett egyre nagyobb jelentősége van annak, hogy a vállalkozások és könyvelőirodák modern, jól strukturált digitális folyamatokat alakítsanak ki.
A Grant Thorntonnál tudatosan készülünk a pénzügyi és számviteli folyamatok digitalizációjára. Modern, folyamatosan fejlesztett digitális megoldásainkkal támogatjuk ügyfeleinket abban, hogy megfeleljenek az aktuális jogszabályi követelményeknek, miközben hatékonyabbá és átláthatóbbá teszik működésüket.
Célunk, hogy ügyfeleink hosszú távon is naprakész, biztonságos és magas színvonalú szakmai támogatásban részesüljenek, a gyorsan változó üzleti környezetben is.
Június 30-ig kell az érintett vállalatoknak elkészíteniük tanúsított ESG-beszámolójukat. Sok cégnél most válik igazán gyakorlati kérdéssé, hogy az ESG-adatok mennyire rendezettek, a belső folyamatok mennyire követhetők, és sikerül-e időben akkreditált ESG-tanúsítót találni.
A piacon érezhető a bizonytalanság. A vállalatok egyszerre készülnek a beszámolásra, miközben a tanúsítói kapacitás még kialakulóban van. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a felkészülés ne az utolsó hetekre maradjon.
Fenntarthatósági csapatunk, amely az elmúlt években karbonlábnyom-számítás, EHS-adatok és fenntarthatósági jelentések hitelesítése területén is jelentős tapasztalatot szerzett, az elsők között szerezte meg az ESG-tanúsítási akkreditációt.
Mi várható?
- Június 30-ig az érintett vállalatoknak tanúsított ESG-beszámolót kell készíteniük.
- A tanúsítói kapacitás korlátozott lehet, ezért az időzítés üzleti kockázattá válhat.
- Az ESG-tanúsítás azt vizsgálja, hogy a beszámoló állításai adatokkal, bizonyítékokkal és következetes módszertannal alátámaszthatók-e.
- A tanúsítás jó felkészüléssel nemcsak megfelelési feladat, hanem hasznos vezetői visszajelzés is.
- A Grant Thornton akkreditált ESG-tanúsítóként támogatja a vállalatokat a folyamatban.
Miért kerül most előtérbe az ESG-tanúsítás?
Az ESG-beszámoló sokáig inkább jelentési feladatnak tűnt. A tanúsítás azonban más helyzetet teremt: nem elég bemutatni a vállalat fenntarthatósági teljesítményét, azt megfelelő adatokkal és dokumentumokkal alá is kell támasztani. Ez különösen akkor jelent kihívást, ha az ESG-információk több szervezeti egységtől érkeznek, eltérő formában állnak rendelkezésre, vagy nincs egyértelmű felelőse az adatgyűjtésnek. Ilyenkor a tanúsítás gyorsan megmutatja, hol működik jól a rendszer, és hol van szükség pontosításra. A június 30-i határidő ezért sok vállalat számára az első valódi tesztje lesz annak, hogy az ESG-adatkezelés mennyire épült be a működésbe.
Mit vizsgál az ESG-tanúsító?
Az ESG-tanúsítás célja annak független megerősítése, hogy a vállalat ESG-beszámolójában szereplő állítások megfelelnek a jogszabályokban meghatározott kritériumoknak.
A tanúsító azt nézi, hogy az ESG-jelentés állításai:
- lényeges hibától mentesek-e,
- visszavezethetők-e eredeti adatokra,
- bizonyítékokkal alátámasztottak-e,
- következetes módszertanon alapulnak-e.
A vizsgálat kiterjedhet az ESG-beszámoló tartalmi és formai megfelelőségére, a kitöltött ESG- és szállítói kérdőívek pontosságára, valamint az alkalmazott kockázatkezelési rendszer működésére is.
A lényegességi vizsgálat szintén fontos elem. Ez mutatja meg, hogy a vállalat valóban azokra a környezeti, társadalmi és irányítási témákra fókuszál-e, amelyek a működése és érintettjei szempontjából érdemi hatással bírnak.
Hogyan zajlik a tanúsítási folyamat?
Az ESG-tanúsítás több lépésből áll, és már az együttműködés megkezdése előtt elindul.
Az előkészítő szakaszban megtörténik az összeférhetetlenségek vizsgálata, a megbízás hatókörének meghatározása és az előzetes kockázatértékelés. Ez segít kijelölni a tanúsítás fókuszát és erőforrásigényét.
Ezt követi a szerződéskötés és a hatósági bejelentés. A tervezési fázisban felkészültségi vizsgálat készül, majd ennek alapján összeáll a tanúsítási terv. Ez rögzíti az ütemezést, a vizsgált területeket és az alkalmazott módszertant.
A végrehajtás során dokumentumelemzés, interjúk és helyszíni szemle történik. Az összegyűjtött bizonyítékok alapján készül el a szakmai következtetés, amely a tanúsítási jelentés alapját adja.
A folyamatot független átvizsgálás zárja. Pozitív eredmény esetén a vállalat ESG-tanúsítványt kap, amely öt évig érvényes.
Hol szoktak elakadni a vállalatok?
A tanúsításnál a legnagyobb nehézség sokszor nem maga a beszámoló megírása, hanem az adatok visszakövethetősége.
Gyakori kérdések:
- pontosan honnan származik az adott ESG-adat;
- ki hagyta jóvá;
- milyen módszertan alapján számították;
- van-e mögötte dokumentált bizonyíték;
- ugyanazt a logikát alkalmazták-e a teljes beszámolóban.
Ha ezekre nincs gyors és egyértelmű válasz, a tanúsítás időigényesebbé válhat. Ezért érdemes a folyamat elején felmérni, mennyire áll készen a szervezet az ellenőrzésre.
Miért hasznos a tanúsítás a megfelelésen túl?
Egy tanúsított ESG-beszámoló bizalmat épít a befektetők, ügyfelek és üzleti partnerek felé. Emellett a vezetés számára is értékes visszajelzést ad arról, mennyire megbízhatóak a fenntarthatósági adatok és hol érdemes fejleszteni a belső folyamatokat.
A tanúsítás segít kiszűrni a bizonytalan állításokat, erősíti az adatminőséget, és egyértelműbbé teszi a felelősségi köröket. Ez különösen fontos ott, ahol az ESG-adatok már finanszírozási, beszerzési vagy reputációs döntésekben is szerepet kapnak.
A fenntarthatósági kommunikációban egyre nagyobb értéke van annak, ami ellenőrzött. Az ESG-tanúsítás ebben ad kapaszkodót: segít elválasztani a szándékot a bizonyítható teljesítménytől.
Miért fontos időben tanúsítót választani?
A következő időszakban több vállalat egyszerre készülhet ESG-beszámolója tanúsítására. Ez a tanúsítói kapacitás miatt gyakorlati kockázatot jelenthet, különösen azoknak, akik későn indítják el a folyamatot.
Az akkreditált tanúsító kiválasztása nem pusztán beszerzési kérdés. A partnernek értenie kell a szabályozási környezetet, a vállalati adatfolyamatokat és az ESG-beszámolók mögötti üzleti logikát is.
A Grant Thornton ESG-tanúsítási módszertana az MSZ EN ISO/IEC 17029:2020 és az MSZ EN ISO 14065:2022 szabványokra, valamint a vonatkozó hazai jogszabályi környezetre épül. Ez biztosítja, hogy a tanúsítás ellenőrzött, következetes és szakmailag megalapozott folyamat legyen.
Készüljön fel időben az ESG-tanúsításra
Ha vállalata érintett a június 30-i határidőben, érdemes már most áttekinteni az ESG-adatok, a belső folyamatok és a felelősségi körök állapotát.
A Grant Thornton akkreditált ESG-tanúsítóként támogatja ügyfeleit a felkészülésben és a tanúsítási folyamat végigvitelében. Keresse szakértőinket, hogy időben tisztázhassuk a következő lépéseket.