- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
2024. január 1-jétől a számviteli törvény új lehetőséget kínál a vállalkozások számára: saját döntésük alapján a mérlegben kimutathatják a halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget. Az új szabályok alkalmazása azonban nemcsak számviteli tudatosságot, hanem alapos előkészületeket és körültekintő dokumentálást is megkövetel. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan lehet helyesen eljárni, és milyen számviteli eljárásokkal kell tervezni az új lehetőség alkalmazásakor.
Új számviteli lehetőség: a cég dönthet a halasztott adó kimutatásáról
2024. január 1-től a számviteli tv. 45/A.§ alapján a vállalkozó saját döntése alapján a mérlegben kimutathatja a 3.§ (16) 5. pontja szerinti halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget.
A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként. Amennyiben a vállalkozó alkalmazza e rendelkezést, akkor a halasztott adókövetelést és a halasztott adókötelezettséget is ki kell mutatnia.
Hogyan jelenik meg a halasztott adó a mérlegben?
Amennyiben a vállalkozás él a halasztott adó kimutatásának lehetőségével, úgy a következő szabályokat kell alkalmaznia:
- A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök között, azon belül az „IV. Halasztott adókövetelés” soron kell kimutatni.
- A halasztott adókötelezettség a hosszú lejáratú kötelezettségek között, azon belül az „I.10. Halasztott adókötelezettség” soron jelenik meg.
Fontos, hogy a halasztott adó bemutatására vonatkozó döntést a társaság számviteli politikájában írásban rögzíteni kell. Erre 90 nap áll rendelkezésre.
Mikor keletkezik halasztott adó?
Halasztott adó akkor keletkezik, ha a társasági adószámításnak, vagyis az adóalap-módosító tételeknek jövőbeni átmeneti adóhatása van, azaz a tárgyévben egy adóalapmódosító tétel a jövőben visszafordul.
Tipikus átmeneti különbségek:
- értékcsökkenési leírás
- vevő értékvesztés
- céltartalékok
- fejlesztési tartalék
- előző évek elhatárolt veszteségei
A halasztott adó számítása nem vonatkozik olyan adóalapmódosító tételekre, amelyek véglegesek, vagyis a jövőben nem fordulnak vissza (például a bírság).
Halasztott adókötelezettség keletkezik, amikor a tárgyévben ugyan kevesebb adót fizetünk, de azt a jövőben meg kell fizetnünk, vagyis adókötelezettségünk keletkezik. (például: tárgyévi fejlesztési tartalék képzése).
Halasztott adókövetelés keletkezik, amikor a tárgyidőszakban több adót fizetünk, amelyet a jövőben visszakapunk, azaz követelésünk keletkezik (például céltartalék képzés, követelés értékvesztés elszámolása).
Hogyan könyveljük a halasztott adót?
Nyitó tételek és évközi változások
A számviteli tv. 37. § (8)- (9). bekezdése alapján a halasztott adó alkalmazásának első üzleti évében a halasztott adó követelés és a halasztott adó kötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni.
| T 1 Halasztott adókövetelés | K 413 Eredménytartalék VAGY |
| T 413 Eredménytartalék | K 4 Halasztott adókötelezettség |
Az üzleti év során beazonosított könyv szerinti értékek és adóértékek közötti különbözetek kumulált összegének a várható nyereségadó-kulccsal (effektív adókulcs) számolt értéke lesz a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség, amelyet szintén összevontan és nettó módon kell könyvelni. Ennek során figyelembe kell venni az előző évi nyitó értékeket, hiszen az adott évi halasztott adókülönbözet a nyitó halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség változásából keletkezik.
| T 1 Halasztott adókövetelés | K 89 Halasztott adókülönbözet (+/-) |
| T 89 Halasztott adókülönbözet (+/-) | K 4 Halasztott adókötelezettség |
Halasztott adók fordított irányú változásainak könyvelése
| KSZÉ < Adóérték | KSZÉ > Adóérték | |
| Eszközök | Halasztott adókövetelés | Halasztott adókötelezettség |
| Kötelezettségek | Halasztott adókötelezettség | Halasztott adókövetelés |
Amennyiben az előző évi halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség növekszik, akkor egyszerűen könyveljük a tárgyévi növekményt. Azonban, ha a korábbi halasztott adókövetelés után az adott üzleti évben halasztott adókötelezettség keletkezik vagy fordítva, akkor első lépésként visszafordítjuk a nyitó halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget a halasztott adókülönbözettel szemben, majd ezt követően történik ismét az adott évi halasztott adó elszámolása.
Mit tekintünk a halasztott adó számítása alapelvének?
A halasztott adó összegét a mérlegfordulónapi társasági adókulccsal kell kiszámítani. A 3 §. (16) 4. pontja szerint az az adókulcs, amely mérlegfordulónapon kihirdetett és vonatkozni fog arra a következő üzleti év(ek)re, mely(ek)ben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség realizálódik.
A 38.§ (3) b) bekezdése alapján a saját tőkét érintően is bekerült egy változás a számviteli törvénybe a halasztott adó kapcsán. Miszerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni a halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékét, így a halasztott adókövetelés osztalékkifizetési korlátként jelentkezik.
Az üzleti év adózott eredményét az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának különbözetével egyezik meg.
C. Adózás előtti eredmény (+A+B)
X. Adófizetési kötelezettség
X/1. * Halasztott adókülönbözet (±)
D. * Adózott eredmény (±C–X±X/1)
Mit tartalmazzon kötelezően a kiegészítő melléklet?
A 92.§ (5) bekezdése alapján a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek változását jogcímenkénti bontásban a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni:
- nyitó könyv szerinti és számított érték;
- tárgyévben keletkezett halasztott adó tételek könyv szerinti és számított értéke;
- felhasználásból eredő tárgyévi csökkenés;
- az üzleti várakozások, az adókulcs és az adózási környezet változásából eredő tárgyévi változások; és
- tárgyévi záró könyv szerinti és számított érték.
A halasztott adókimutatás lehetősége jelentős előrelépés a hazai számvitelben, amely segíti a vállalkozásokat abban, hogy pénzügyi helyzetüket még pontosabban tükrözhessék. Azonban a döntést nem szabad elhamarkodni: minden esetben meg kell vizsgálni az érintett átmeneti tételeket, megfelelő kalkulációkat kell készíteni, és gondoskodni kell a számviteli politika időbeni módosításáról is. A szabály alkalmazása nem kötelező, de ha mellette dönt a vállalkozás, akkor annak teljeskörű és pontos elszámolása kötelező.
A halasztott adó szakszerű alkalmazása hosszú távon hozzájárulhat a megbízható, transzparens és a valós gazdasági eseményeket hűen tükröző beszámolók elkészítéséhez.
A cikk 2025. május 22-én megjelent az ado.hu weboldalán.
Klímasemlegesség 2050-re?
Az Európai Unió hosszú ideje élen jár a klímaváltozás elleni küzdelemben. A cél világos: 2050-re klímasemlegessé válni. Az ambíció azonban nem áll meg a környezetvédelemnél – a vállalatok működésének átalakítása is kulcsszerepet kap a zöld átállásban.
Milyen eszközökkel próbálja az EU elérni ezeket a célokat, és mit jelentenek a zöld szabályozások a gazdasági szereplők, különösen a nagyvállalatok és a KKV-k számára? Milyen hatással lehet ezekre a 2025 februárjában bemutatásra került Omnibusz csomag, mely számos uniós jogszabály módosítását irányozza elő, és ezáltal a klímacélok megvalósításának ütemére és eszköztárára is jelentős befolyással lehet?
Az ENSZ által elfogadott Párizsi Megállapodás, más néven éghajlatvédelmi egyezmény volt az első széles körű konszenzus, amely egyértelmű célokat fogalmazott meg a globális felmelegedés korlátozására és az éghajlatváltozás elleni küzdelemre. A megállapodás értelmében a kormányok ötévente frissítik cselekvési terveiket, átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosítva az éghajlat-politikai intézkedésekben. A klímacélok eléréséhez több megállapodás, szabályozás is született az elmúlt években, ezeket mutatjuk most be.
Az EU válasza: zöld megállapodás és Fit for 55
Az Európai Zöld Megállapodás átfogó stratégia, amely célul tűzi ki, hogy az EU 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. A Fit for 55 csomag ennek részeként azt célozza meg, hogy 2030-ig legalább 55%-kal csökkenjen az üvegházhatású gázok kibocsátása az 1990-es szinthez képest. A csomag többek között a közlekedés, ipar és energiaágazat zöldítésére koncentrál.
Természet helyreállítása: kötelező célok
A Nature Restoration Law célja az EU ökoszisztémáinak megóvása, az éghaljatváltozásból eredő ellenállóképesség javítása, valamint az erodálódott élőhelyek helyreállítása. 2030-ig a szárazföldi és tengeri területek 20%-át, 2050-ig pedig minden leromlott ökoszisztémát helyre kell állítani. Emellett hozzájárul a természeti katasztrófák csökkentéséhez, valamint növeli a biodiverzitást. Ez a szabályozás nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági kihívást is jelent.
CSRD: A fenntarthatóság transzparens megjelenítése
A Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) szigorúbb és részletesebb jelentéstételi kötelezettséget ír elő a vállalatok számára. A környezeti-, társadalmi- és vállalatirányítási (ESG) szempontok alapján készült beszámolók célja, hogy a befektetők és fogyasztók is hiteles képet kapjanak a cégek fenntarthatósági teljesítményéről és így megalapozott döntéseket tudjanak hozni Az átláthatóság mellett a CSRD jelentősége, hogy a zöld átállás felé irányítja a vállalatokat.
Omnibus csomag: Könnyítés vagy visszalépés?
Az Omnibus csomag 2025 februárjában került bemutatásra, válaszul a CSRD és más ESG szabályozásokra amelyek komoly terheket rónak a vállalatokra. A módosítások lényege:
- CSRD: Csak az 1000 főnél több dolgozót foglalkoztató nagyvállalatokra vonatkozik, az érintett kör 80%-kal csökkenhet. A bevezetés határideje 2028-ra tolódik.
- CSDDD: Az átvilágítás csak a vállalat saját működésére és közvetlen partnereire terjed ki, enyhébb szankciók mellett.
- EU Taxonómia: Egyszerűsítés és átfedések csökkentése.
Bár az Omnibus csomag egyértelműen a vállalatok adminisztratív tehermentesítését szolgálja, kérdéses, hogy hosszú távon ez mennyire segíti vagy hátráltatja az EU zöld céljainak elérését. A vállalatok felkészültsége ugyanis nagyon eltérő: míg Finnországban a cégek 99%-a már tett lépéseket a klímacélok felé, más régiókban sokan még el sem indultak ezen az úton.
Az EU klímacéljai komoly szabályozási környezeti változást jelentenek minden vállalkozás számára. A Zöld Megállapodás, Fit for 55, CSRD, valamint a Természet helyreállítása szabályozás erős ösztönzést jelent a fenntartható működés felé. Az Omnibus csomag ugyanakkor rávilágít arra, hogy az ambíciókat a megvalósíthatósággal is egyensúlyba kell hozni.
A kérdés már nem az, hogy szükséges-e a zöld átállás, hanem az, hogyan lehet azt hatékonyan, a versenyképesség megőrzése mellett végrehajtani.
Ha vállalatod érintett a CSRD, az ESG- és fenntarthatósági szabályozásokban, vagy szeretnéd felmérni a felkészültségedet a zöld átállásra, szakértőink örömmel segítenek. Lépj kapcsolatba velünk!
Mire figyeljünk a beszámoló helyesbítésekor?
A beszámolók elkészítése és közzététele során a vállalkozásoknak nemcsak a számviteli előírásokat, hanem a változó jogszabályi környezetet is figyelembe kell venniük. Kiemelt jelentőséggel bírnak azok az esetek, amikor a korábbi évek hibáinak javítása, a mérleg egyes tételeinek módosítása vagy a beszámoló passzíváltatása válik szükségessé. Jelen cikkünk célja, hogy gyakorlati útmutatást nyújtson ezekhez az eljárásokhoz, különös tekintettel a három oszlopos éves beszámolóra és a kapcsolódó szabályokra.
Három oszlopos beszámoló, mérleg módosítása, passzíváltatási szabályok
A három oszlopos éves beszámoló, a mérleg módosítása és a beszámoló passziváltatás olyan könyvelési eljárások, amelyek biztosítják a pénzügyi adatok pontosságát és megbízhatóságát. Ezek az eljárások különösen fontosak a vállalatok számára, mivel segítenek a pénzügyi helyzetük átlátható bemutatásában és a jogszabályi megfelelés biztosításában.
Három oszlopos éves beszámoló
A három oszlopos éves beszámoló készítése akkor válik szükségessé, ha az előző üzleti év(ek) beszámolójában jelentős összegű hibát állapítanak meg. Ebben az esetben a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél külön oszlopban kell bemutatni az előző év(ek) adatait, a lezárt üzleti év(ek)re vonatkozó módosításokat, valamint a tárgyévi adatokat. Ez az eljárás lehetővé teszi a pénzügyi adatok pontos összehasonlítását és a hibák korrekcióját, így biztosítva a beszámoló megbízhatóságát. A mérleg módosítása akkor válik szükségessé, ha a vállalat pénzügyi helyzetében jelentős változások történnek, amelyek hatással vannak a mérleg tételeire.
Beszámoló passziváltatás
A beszámoló passziváltatása a beszámoló benyújtását követő egy éven belül egy alkalommal akkor kerülhet sor, ha a közzétett beszámoló nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, mert nem a legfőbb szerv által elfogadott változat került benyújtásra, vagy a beszámolóban feltüntetett adatok nem egyeznek meg a cég cégjegyzékének adataival. Ilyen esetekben a cég nyilatkozata alapján a céginformációs szolgálat passziválja a beszámolót, és a vállalatnak új beszámolót kell benyújtania, amely megfelel a jogszabályi követelményeknek. Ez az eljárás biztosítja, hogy a közzétett pénzügyi adatok pontosak és megbízhatóak legyenek.
Könyvvizsgálat elmaradása és jelentős hibák
Ha a kötelező könyvvizsgálat elmarad, a beszámoló nem passziválható. Ilyen esetben a vállalatnak mielőbb pótolnia kell a könyvvizsgálatot. A könyvvizsgálói jelentés utólagos feltöltésére nincs lehetőség, A könyvvizsgálat elmulasztásának tényét a következő év beszámolójában lehet megemlíteni. Ha az utólagos könyvvizsgálat során jelentős hibák merülnek fel, akkor három oszlopos beszámolót kell készíteni.
A pénzügyi beszámolók helyes összeállítása nem csupán a transzparens működés, hanem a jogszabályi megfelelés záloga is. A három oszlopos beszámoló alkalmazása, a szükség szerinti mérlegmódosítás, valamint a beszámolók passzíváltatásának lehetősége olyan eszközök, amelyek segítik a vállalatokat abban, hogy időben és megfelelően korrigálják a felmerülő hibákat.
A cikk 2025. május 14-én megjelent az ado.hu weboldalán.
Munkaszüneti napok 2026-ban
Megjelent a 2026. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet szabályozó rendelet. Ennek alapján el lehet kezdeni a 2026. évi munkaidő naptárak, bérelőkészítő naptárak tervezését, előkészítését, munkaidőkeret tervezését, munkaóra-kalkulációkat.
A 2026. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.
A 2025-ös munkaszüneti napokhoz kattintson ide.
Nézzük, hogy alakulnak az áthelyezett munkanapok 2026-ban
- 2 január 10., szombat munkanap – 2026. január 2., péntek pihenőnap
- augusztus 8., szombat munkanap – 2026. augusztus 21., péntek pihenőnap
- december 12., szombat munkanap – 2026. december 24., csütörtök pihenőnap
Szombati munkanapok 2026
A fentiek alapján látjuk, hogy 2025-ben összesen három szombati munkanappal kell számolnunk:
- január 10
- augusztus 8.
- december 17.
Hosszú hétvégék 2026-ban
Jövőre hosszú hétvégéket tekintve: három hétvége háromnapos, két hétvége, illetve a karácsonyi hétvége pedig négynapos lesz.
Munkaszüneti napok, pihenőnapok és áthelyezett munkanapok 2026-ban
| 2026. január 1. | csütörtök | Újév | munkaszüneti nap |
| 2026. január 2. | péntek | pihenőnap (áthelyezett!) | |
| 2026. január 3. | szombat | pihenőnap | |
| 2026. január 4. | vasárnap | pihenőnap | |
| 2026. január 10. | szombat | munkanap (áthelyezett!) | |
| 2026. március 15. | vasárnap | 1848-as forradalom | munkaszüneti nap |
| 2026. április 3. | péntek | Nagypéntek | munkaszüneti nap |
| 2026. április 4. | szombat | pihenőnap | |
| 2026. április 5. | vasárnap | Húsvét vasárnap | pihenőnap |
| 2026. április 6. | hétfő | Húsvét hétfő | munkaszüneti nap |
| 2026. május 1. | péntek | Munka Ünnepe | munkaszüneti nap |
| 2026. május 2. | szombat | pihenőnap | |
| 2026. május 3. | vasárnap | pihenőnap | |
| 2026. május 23. | szombat | pihenőnap | |
| 2026. május 24. | vasárnap | Pünkösd vasárnap | pihenőnap |
| 2026. május 25. | hétfő | Pünkösd hétfő | munkaszüneti nap |
| 2026. augusztus 8. | szombat | munkanap (áthelyezett!) | |
| 2026. augusztus 20. | csütörtök | Államalapítás Ünnepe | munkaszüneti nap |
| 2026. augusztus 21. | péntek | pihenőnap | |
| 2026. augusztus 22. | szombat | pihenőnap | |
| 2026. augusztus 23. | vasárnap | pihenőnap | |
| 2026. október 23. | péntek | 1956-os forradalom ünnepe | munkaszüneti nap |
| 2026. október 24. | szombat | pihenőnap | |
| 2026. október 25. | vasárnap | pihenőnap | |
| 2026. november 1. | vasárnap | Mindenszentek | munkaszüneti nap |
| 2026. december 12. | szombat | munkanap (áthelyezett!) | |
| 2026. december 24. | csütörtök | Szenteste | pihenőnap (áthelyezett!) |
| 2026. december 25. | péntek | Karácsony | munkaszüneti nap |
| 2026. december 26. | szombat | Karácsony | munkaszüneti nap |
| 2026. december 27. | vasárnap | pihenőnap |
Munkaszüneti napok 2025-ben
Megjelent a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet szabályozó rendelet. Ennek alapján el lehet kezdeni a 2025. évi munkaidő naptárak, bérelőkészítő naptárak tervezését, előkészítését, munkaidőkeret tervezését, munkaóra-kalkulációkat.
2024. április 8. napján kihirdetésre került a nemzetgazdasági miniszter 11/2024. (IV. 8.) NGM rendelete a 2025. évi munkaszüneti napok körüli munkarendről.
A 2025. évi munkaszüneti napok körüli – a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó – munkarend kiterjed minden munkáltatóra és az általuk általános munkarendben foglalkoztatottakra.
Nézzük, hogy alakulnak az áthelyezett munkanapok 2025-ben
- 2025. május 17., szombat munkanap– 2025. május 2., péntek pihenőnap
- 2025. október 18., szombat munkanap– 2025. október 24., péntek pihenőnap
- 2025. december 13., szombat munkanap– 2025. december 24., szerda pihenőnap
Szombati munkanapok 2025
A fentiek alapján látjuk, hogy 2025-ben összesen három szombati munkanappal kell számolnunk: május 17., október 18. és december 13. napja.
Hosszú hétvégék 2025-ben
Jövőre hosszú hétvégékkel bőven el leszünk látva: egy hétvége háromnapos, három hétvége pedig négynapos lesz a karácsonyi ötnapos hétvége mellett.
Munkaszüneti napok, pihenőnapok és áthelyezett munkanapok 2025-ben
| 2025. január 1. | szerda | Újév | munkaszüneti nap |
| 2025. március 15. | szombat | 1848-as forradalom | pihenőnap |
| 2025. április 18. | péntek | Nagypéntek | munkaszüneti nap |
| 2025. április 19. | szombat | pihenőnap | |
| 2025. április 20. | vasárnap | Húsvét vasárnap | pihenőnap |
| 2025. április 21. | hétfő | Húsvét hétfő | munkaszüneti nap |
| 2025. május 1. | csütörtök | Munka Ünnepe | munkaszüneti nap |
| 2025. május 2. | péntek | pihenőnap (áthelyezett!) | |
| 2025. május 3. | szombat | pihenőnap | |
| 2025. május 4. | vasárnap | pihenőnap | |
| 2025. május 17. | szombat | munkanap (áthelyezett!) | |
| 2025. június 7. | szombat | pihenőnap | |
| 2025. június 8. | vasárnap | Pünkösd vasárnap | pihenőnap |
| 2025. június 9. | hétfő | Pünkösd hétfő | munkaszüneti nap |
| 2025. augusztus 20. | szerda | Államalapítás Ünnepe | munkaszüneti nap |
| 2025. október 18. | szombat | munkanap (áthelyezett!) | |
| 2025. október 23. | csütörtök | 1956-os forradalom ünnepe | munkaszüneti nap |
| 2025. október 24. | péntek | pihenőnap (áthelyezett!) | |
| 2025. október 25. | szombat | pihenőnap | |
| 2025. október 26. | vasárnap | pihenőnap | |
| 2025. november 1. | szombat | Mindenszentek | pihenőnap |
| 2025. december 13. | szombat | munkanap (áthelyezett!) | |
| 2025. december 24. | szerda | Szenteste | pihenőnap (áthelyezett!) |
| 2025. december 25. | csütörtök | Karácsony | munkaszüneti nap |
| 2025. december 26. | péntek | Karácsony | munkaszüneti nap |
| 2025. december 27. | szombat | pihenőnap | |
| 2025. december 28. | vasárnap | pihenőnap |
2025. január elsejétől Vajna Zsófia, Csók Ágnes és Bodó Borbála kulcsszerepet vállalnak a Grant Thornton stratégiai fejlődésében. A friss kinevezések nem csupán a vezetői csapat bővülését jelentik, hanem egyben a vállalat növekedésének és folyamatos megújulásának mérföldkövei is. Az új vezetők széleskörű tapasztalatukkal és stratégiai szemléletükkel hozzájárulnak az ügyfélközpontú, innovatív és fenntartható működéséhez, még nagyobb hangsúlyt fektetve a humán erőforrások fejlesztésére és az adózási üzletág erősítésére.
Vajna Zsófia 15 éves HR területen szerzett szakmai tapasztalattal 2016-ban csatlakozott a Grant Thornton Magyarországhoz, munkaügyi, bérszámfejtési és társadalombiztosítási szakértőként. 2021 óta vezeti a HR Services/Human Capital üzletágat. Átfogó szakismerete kiterjed a magyar munkajogi, foglalkoztatási, személyi jövedelemadózási, társadalombiztosítási szabályrendszerek, valamint a mindennapi munkaügyi, folyamatfejlesztési és humán stratégiai tanácsadási területekre. Humánszoftver piacismerettel, valamint folyamatmenedzsmenti és implementációtervezési tapasztalatokkal is rendelkezik.
A szakember új pozíciójában – Head of Human Capital Services – a humán szolgáltatások ügyfélkapcsolati, ügyfélteljesítései valamint tanácsadói feladataiért felel. Ezen kívül a vállalatcsoport Outsourcing területének üzletfejlesztési munkacsoportjának tagja, melyben a bérszámfejtési szolgáltatások és a humán szolgáltatások stratégiája tartozik hozzá. „A HC Services csoportban célom az, hogy olyan munkatársakkal fejlődjünk tovább, akik jól felhasználható és széleskörűen alkalmazott humán/munkaügyi szaktudással rendelkeznek és azt minél színesebben tudják alkalmazni” – fogalmaz a szakember.
Csók Ágnes 2023-ban csatlakozott a Grant Thornton Magyarországhoz HR szenior menedzserként, 2025. január elsejétől HR-igazgatóként támogatja a cégcsoport működését. Több mint 20 éves, széleskörű HR-tapasztalattal rendelkezik a verseny és közszférában egyaránt, kis- és középvállalkozásoktól több ezer fős multinacionális cégekig. Pályafutása során a HR minden területével foglalkozott, a stratégiai kérdésektől az operatív feladatokig, így mélyreható ismeretekkel rendelkezik HR-rendszerek kialakítása, bevezetése, illetve működtetése terén. Új pozíciójában irányítása alá tartozik a belső HR területe, a fejlesztési és operatív feladatok.
A két vezető kinevezésével kettévált a Grant Thornton HR területe. „A cégcsoport céljai között szerepel a HR modernizálása, digitalizációja és nem utolsó sorban a munkavállalói élmény fejlesztése is. Indokolttá vált tehát egy dedikált HR vezető kinevezése és a belső HR önálló működtetése” – fogalmaz a szakember. „A munkavállalói igények folyamatosan változnak, legyen szó rugalmas munkavégzésről, a munka-magánélet egyensúlyáról vagy a szervezeti kultúráról. A HR feladata, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek támogatják a munkatársak elégedettségét és elkötelezettségét.”
Új vezető az adózási üzletág élén
Január elsejével Bodó Borbála személyében új igazgatója lett a Grant Thornton Magyarország adócsoportjának. Bodó Borbála 2018-ban csatlakozott a Grant Thorntonhoz adómenedzserként. Széleskörű szakmai tapasztalattal rendelkezik nemzetközi és hazai adókezelésben, általános tanácsadásban, adótervezésben valamint adóátvilágítások lefolytatásában. Új pozíciójában a klasszikus vezetői feladatok mellett aktív ügyfélmunkák is irányítása alá tartoznak. Új feladatkörében bővülést, valamint a változó jogszabályi környezet mellett a legnagyobb segítséget kívánja nyújtani a Grant Thornton ügyfeleinek.
Bár a globális minimumadóval kapcsolatos bejelentések határideje az érintett vállalkozások számára még távolinak tűnhet, a valóságban azonban a határidők gyorsan közelednek. Az új szabályok nemcsak a bejelentési kötelezettségeket bővítették ki, hanem a számviteli beszámolókban való megjelenítésre is hatással vannak, miközben a nemzetközi változások tovább alakítják a jogszabályi környezetet. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb határidőket, a gyakorlati kihívásokat és a legfrissebb OECD-döntések hatásait a magyar vállalkozásokra.
2023 végén az Országgyűlés elfogadta a globális minimumadóhoz kapcsolódó törvényt, így a 2023. december 31-jét követően kezdődő üzleti évekre átültetésre kerültek az OECD által megalkotott szabályok a magyar jogrendbe is.
A kapcsolódó bevallások és bejelentések tág határideje sok társaság és vállalatcsoport számára megnyugvást hozott, úgy gondolták, van még idő felkészülni. Azonban a határidők a vártnál hamarabb érkeztek.
Először a naptári éves adózóknak kellett lépniük, akiknek 2024. december 31-ig bejelentést kellett tenniük a társaság és a csoport adókötelezettségeire vonatkozóan. Ekkor már több kérdés felmerült a szabályok értelmezésével kapcsolatban, különösen a mentesítési lehetőségek alkalmazhatósága mozgatta meg a fantáziát, de számos egyéb kérdés is felmerült, például:
- kik minősülnek csoporttagnak
- ki tartozik a csoporthoz
- külföldi vállalkozások magyarországi telephelyeinek feladatai
- üzleti év meghatározása.
Bejelentési kötelezettség változásai
2024 végén a globális minimumadó-alanyisághoz kapcsolódó bejelentés vonatkozásában újabb módosítások kerültek bevezetésre, melyek jelentősen kiszélesítik a bejelentendő adatok körét. Ezek a változások egyelőre még a nyomtatványon nem láthatóak, így csak feltételezhető, hogy a kiterjesztett adatszolgáltatás a belga mintát fogja követni. Tekintettel arra, hogy ez a korábbinál lényegesen több, valamennyi csoporttagra kiterjedő adatszolgáltatás lenne, mely tartalmazza valamennyi csoporttag azonosítóit és minősítését, valamint a csoport vállalati struktúráját és egymásban fennálló részesedések mértékét is, javasoljuk, hogy az ehhez szükséges információkat a csoportok minél hamarabb gyűjtsék össze, mert ez jelentős adatmennyiség is lehet, mely nem feltétlenül áll egyszerűen rendelkezésre.
Beszámolóban történő megjelenítés
A Számviteli törvény egyik fontos alapelve az összemérés elve, mely szerint az egyes bevételeket és ráfordításokat a tényleges teljesítés időpontjában kell kimutatni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. Ez természetesen a globális minimumadóra is vonatkozik, melyet a törvény, mint adófizetési kötelezettség rendel kimutatni. Így a naptári éves adózóknak a globális minimumadót, mint a tárgyévet érintő ráfordítást már a 2024-ről készítendő számviteli beszámolóban is szerepeltetniük kell, függetlenül attól, hogy a globális minimumadó bevallás benyújtási határideje esetükben csak 2026. június 30. lenne. Így az esetleges fizetési kötelezettséget már a 2025. május 31-ig közzéteendő beszámolóban is szerepeltetni kell, mely így az osztalékfizetés szempontjából is jelentőséggel bír.
Annak érdekében, hogy a beszámolóban kimutatott adóráfordítás helyesen kerüljön megjelenítve, fontos, hogy az ezzel kapcsolatos kalkulációknak, helyi, valamint cégcsoport szintű döntéseknek már ezt megelőzően rendelkezésre kell álljanak. Ennek egyik része az is, hogy az esetleges mentesítési lehetőségek vizsgálata helyes történjen, ugyanis egy helytelenül megállapított mentesség akár jelentős hibát is jelenthet a beszámolóban.
Nemzetközi változások
Mindemellett, bár a hazai globális minimumadó törvény 2024. december 29. óta nem változott, a nemzetközi színtéren történtek további pontosítások, melyek a későbbiekben a magyar szabályokra is hatályosak lesznek.
Mind közül számunkra a legfontosabb, hogy az OECD 2025. januárjában kiadott listája alapján a Magyarországon bevezetett belföldi kiegészítő adó és a safe harbour szabályok is megkapták az elismert minősítést, így a magyarországi adó megfizetésével a vállalatcsoportok mentesülnek az esetleges Magyarországra jutó külföldi kiegészítő adó megfizetése alól. Fontos, hogy ez a minősítés egyelőre csak átmeneti, a szabályok részletes vizsgálata még a következő két évben is folytatódik.
Ugyanakkor ez a minősítés további kötelezettségekkel is jár, hiszen a besorolás csak akkor tartható meg, ha a későbbi változások is átültetésre kerülnek a korábbi jogszabályba.
Szintén januárban került publikálásra az OECD adatszolgáltatási nyomtatvány (GIR) módosítása is, mely orvosolná a korábbi nyomtatvány esetében felmerült gyakorlati problémákat. Az új nyomtatványhoz XML séma és kitöltési útmutató is készült. Arra vonatkozóan, hogy az egyes érintett országok között az adatcsere hogyan valósul meg, egyelőre még folynak az egyeztetések.
Az előbbiekkel együtt az OECD módosította a halasztott adók figyelembevehetőségére vonatkozó átmeneti szabályokat is. Az új szabály azokat a társaságokat érintheti, akik 2021. november 30. után kaptak olyan állami adókedvezményeket, visszamenőleges választási lehetőségeket, melyek halasztott adó követelés hatása csökkentené a társaságok globális minimumadó-kitettségét.
A globális minimumadó bevezetése és az ezzel járó kötelezettségek egyre inkább a magyar vállalkozások figyelmének középpontjába kerülnek. A határidők gyorsan közelednek, a szabályok folyamatosan finomodnak, és a számviteli beszámolókra gyakorolt hatásuk is egyre nyilvánvalóbb.
Az érintett cégek számára kulcsfontosságú, hogy időben felkészüljenek a bejelentési kötelezettségekre, valamint a kapcsolódó adminisztrációs terhekre.
Érdemes mihamarabb megkezdeni a szükséges adatok összegyűjtését és a jogszabályok alapos elemzését, hogy elkerülhetők legyenek a későbbi kellemetlenségek vagy esetleges szankciók. A folyamatosan változó nemzetközi környezetben pedig elengedhetetlen a naprakész információk nyomon követése és a megfelelő szakmai támogatás igénybevétele.
A cikk 2025. április 9-én megjelent az ado.hu weboldalán.