- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
2026 elejétől új korszak kezdődött az európai bankszektor ESG-kockázatkezelésében. Az Európai Bankhatóság (EBA) friss irányelvei egyértelművé teszik: az ESG többé nem kiegészítő szempont, hanem a banki működés alapvető eleme. Azok az intézmények, amelyek késlekednek, nemcsak megfelelőségi, hanem stratégiai és pénzügyi kockázatokkal is szembesülhetnek.
Az új szabályozás 2026. január 11-től kötelező a jelentős intézmények számára, míg a kisebb, nem komplex bankok (Non-Complex Institutions – SNCIs) esetében legkésőbb 2027 év elejéig kell megfelelni az elvárásoknak.
- Az ESG a banki működés alapkövetelményévé vált: az Európai Bankhatóság (EBA) irányelvei kötelező integrációt írnak elő 2026-tól.
- A megfelelés nem csak szabályozási kérdés: a késlekedés stratégiai és pénzügyi kockázatot is jelent az intézmények számára.
- Az ESG-kockázatokat teljes körűen be kell építeni a stratégiába, a kockázatkezelésbe és a döntéshozatalba.
- Az időben lépő bankok versenyelőnyt építhetnek, míg a lemaradók tartós hátrányba kerülhetnek.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az EBA és az Európai Központi Bank (ECB) elvárásai szerint az ESG-kockázatokat a bankoknak teljes körűen integrálniuk kell működésükbe:
- az ESG-szempontoknak meg kell jelenniük a stratégiában és az üzleti modellben;
- felül kell vizsgálni az ICAAP/ILAAP folyamatokat, a kockázati étvágyat és a belső kontrollokat;
- kötelezővé válnak az előretekintő, rövid és hosszú távú szcenárióelemzések.
A szabályozói szemlélet világos: az arányosság elve nem jelent felmentést. Minden intézménytől elvárják, hogy tényleges kézben tartsa az ESG-kockázatokat.
Az MNB ajánlás megkülönböztet elvárt és jó gyakorlat szintű implementációkat. Az elvárásoknál (amelyeket kötelezően meg kell valósítani) a vonatkozó jogszabályi előírásokban való következmények érvényesek, amennyiben az implementáció nem vagy nem megfelelően történik meg.
A szcenárióelemzés új szerepe: megfelelésből stratégiai eszköz
Az ESG-kockázatok értékelése már nem korlátozódik elméleti modellekre. A bankoknak számszerűsíteniük kell a hatásokat:
- rövid távú stressztesztekben (tőke és likviditás);
- minimum 10 éves időhorizonton végzett klíma- és természeti kockázatelemzésekben;
- olyan dinamikus mérlegmodellekben, amelyek figyelembe veszik az átmeneti pályákat és az ügyfélviselkedés változását.
Az ESG-kockázatok az összes klasszikus kockázati kategóriát érintik – a hitelkockázattól a működési kockázatokig –, így a szcenárióelemzés ma már a hosszú távú ellenállóképesség egyik kulcseszköze.
Kettős lényegesség: új alapokon a kockázatkezelés
A felügyelet elvárása szerint a bankoknak nemcsak a klímakockázatokra kell fókuszálniuk, hanem az ESG teljes spektrumát be kell építeniük a működésbe.
Ennek központi eleme a kettős lényegesség elve, amely:
- rendszeres (legalább éves) lényegességi vizsgálatokat igényel;
- megköveteli az ügyfél- és ágazati kitettségek mélyebb megértését;
- adatvezérelt kockázatértékelést és riportálást feltételez.
Ez a megközelítés pontosabb képet ad a pénzügyi kitettségekről és a stratégiai sérülékenységekről, ugyanakkor új kompetenciákat és működési modelleket is igényel.
A legnagyobb kihívás: adatok és folyamatok
A tapasztalatok szerint sok intézmény még nincs teljesen felkészülve. A felügyeleti álláspont szerint azonban ez már nem elfogadható indok.
A bankoktól elvárt többek között:
- az adatminőség javítása és az adatrések megszüntetése;
- egyértelmű felelősségi körök kialakítása az ESG-kockázatok kezelésére;
- az ESG integrálása a hitelezési folyamatokba, onboardingba és monitoringba;
- átlátható riportálási struktúrák és KPI/KRI rendszerek (teljesítmény- és kockázati mutatószámok) kialakítása.
A felügyelet aktívan vizsgálni fogja, hogy az intézmények ténylegesen képesek-e ezeknek a kockázatoknak a kézben tartására.
A végleges MNB ajánlás megjelenése és alkalmazása között szűk 4 hónapos határidő áll rendelkezésre (kivéve az átállási terv, amelynek határideje 2027. január 1.). Az új ajánlás kockázatkezelési hangsúlyt kapott és az átállási tervre való felkészülésre lett kihegyezve, így itt is visszaköszön az, hogy azon bankok, amelyek anyabankja már rendelkezik átállási tervvel, könnyebben fogják tudni tartani az elvárt határidőket.
Miért most kell lépni?
Az üzenet egyértelmű: azok az intézmények, amelyek időben beruháznak egy robusztus ESG-keretrendszerbe:
- csökkentik a felügyeleti kockázatokat;
- erősítik stratégiai pozíciójukat;
- és versenyelőnyt építenek egy gyorsan változó piacon.
A késlekedés ezzel szemben nemcsak megfelelési problémákat, hanem üzleti hátrányt is jelenthet egy olyan környezetben, ahol a szabályozók, az ügyfelek és a befektetők egyre magasabb elvárásokat támasztanak.
Új kormányrendelet a reklámadóról: csak átmeneti a kedvezmény?
A kormány április 23-án este megjelent [87/2026. (IV. 23.) számú] rendelete ismét módosítja a reklámadó alkalmazását, és az orosz-ukrán háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva 2026. július 1-jét követően is fenntartaná a reklámadó eddigi, 0 százalékos mértékét.
A rendelet célja, hogy a vállalkozások ne szembesüljenek a reklámadó visszatéréséből eredő többletteherrel, különösen a háború elhúzódó gazdasági hatásai miatt. Fontos azonban, hogy a kedvező adómérték alkalmazása kifejezetten a veszélyhelyzet fennállásához kötött, így a 0%-os reklámadó csak addig marad érvényben, amíg a veszélyhelyzet hatályban van.
A veszélyhelyzetet elrendelő 424/2022. (X. 28.) kormányrendelet alapján a jelenlegi veszélyhelyzet 2026. május 14-én megszűnik. Ez azt jelenti, hogy ha nem történik újabb hosszabbítás vagy jogszabály-módosítás, akkor 2026. július 1-jétől mégis visszatérne a reklámadó, ami jelentős többletterhet eredményezhet az érintett adóalanyok számára.
Mivel számos hatályos jogszabály (pl. élelmiszerár-stop, védett üzemanyagár) kapcsolódik a veszélyhelyzethez, ezért valószínűsíthetően meghosszabbításra kerül, ugyanakkor ennek pontos részletei egyelőre nem ismertek. Elképzelhető, hogy a hosszabbításról (annak tényéről és hosszáról) csak május elején, az új Országgyűlés megalakulását követően születik konkrét döntés. A következő időszakban érdemes tehát kiemelt figyelemmel követni a veszélyhelyzet esetleges meghosszabbítását vagy a reklámadótörvény módosítását, mivel ezek határozzák meg, hogy a reklámadó ténylegesen visszatér-e 2026 közepén.
Amennyiben a fentiek felkeltették érdeklődését, a Grant Thornton szakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére.
* * *
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján, kizárólag általános tájékoztatási céllal készült, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Visszatér a reklámadó 2026-ban
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. Friss elemzésünk szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
- A reklámadó 2026. július 1-jétől újra hatályba lép, évközi visszatérése miatt a vállalatoknak már tavasszal fel kell készíteniük folyamataikat.
- Az adó nemcsak a közzétevőket, hanem bizonyos esetekben a megrendelőket is érinti, különösen a nyilatkozatkezelés hiányosságai esetén.
- A megfelelés kulcsa a szerződések, belső kontrollok és adminisztratív folyamatok időben történő felülvizsgálata, a bírságkockázatok minimalizálása érdekében.
- A reklámadó újbóli bevezetése nem csupán adótechnikai kérdés: a médiapiac, a hirdetők és a reklámügynökségek működésére egyaránt hatással lesz.
A reklámadó történeti háttere – viták, jogi eljárások, felfüggesztés
A reklámadó felfüggesztése 2019. július 1-jén kezdődött, miután az Európai Bizottság a szabályozás egyes elemeit tiltott állami támogatásnak minősítette. A jogvita végül a magyar álláspontot igazolta: 2021-ben az Európai Unió Bírósága is kimondta, hogy a magyar reklámadó összhangban van az uniós joggal. Ennek ellenére a kormány a felfüggesztést évről évre meghosszabbította.
A 2025-ös őszi adócsomag azonban fordulópontot jelentett: a felfüggesztést már csak fél évvel hosszabbították meg, ami gyakorlatilag előrevetítette, hogy 2026. július 1-jén a reklámadó és minden kapcsolódó adminisztratív kötelezettség visszatér.
Ki az adóalany? A közzétevő és a megrendelő is érintett
A jelenlegi szabályozás szerint a felfüggesztés 2026. június 30-án lejár, és 2026. július 1-jétől a reklámadó ismét hatályos lesz. A visszatérés tehát év közben történik, ami mindig extra adminisztratív terhet jelent a vállalkozások számára, hiszen a belsős folyamatokat az év során kell kialakítani.
A reklámadó két fő adóalanyi kört határoz meg:
- Reklámközzétevő: médiatartalom-szolgáltatók, sajtótermékek kiadói, szabadtéri reklámhordozók üzemeltetői és a magyar nyelvű online felületek.
- Reklám megrendelői: ők akkor válnak adóalannyá, ha havi reklámköltésük meghaladja a 2,5 millió forintot, és nem rendelkeznek a közzétevőtől származó nyilatkozattal az adó megfizetéséről.
A nyilatkozat hiánya azonban nem minden esetben eredményez adókötelezettséget, a megrendelő akkor sem válik adóalannyá, ha
- a közzétevő szerepel a NAV honlapján közzétett nyilvántartásban,
- vagy ha a megrendelő igazoltan kéri a nyilatkozatot, azt 10 munkanapon belül nem kapja meg, és ezt a körülményt bejelenti a NAV felé.
Mi minősül reklámadó-köteles tevékenységnek?
A reklámadó kizárólag az ellenszolgáltatásért történő reklámközzétételre terjed ki, a saját célú reklám nem adóköteles. A szabályozás széles körű megjelenési formákat érint: a televíziós és rádiós hirdetésektől kezdve a sajtótermékeken és szabadtéri felületeken át egészen a járműveken, ingatlanokon, nyomtatott anyagokon és internetes felületeken megjelenő reklámokig.
A reklámadó alapja és mértéke
A reklámadó alapja a közzétevők esetében a reklámközzétételből származó éves nettó árbevétel.
A közzétevők esetében az adó mértéke egységesen 7,5%, ugyanakkor az első 100 millió forint adóalap adómentes. Ez a mentesség de minimis támogatásnak minősül, amelyet a vállalkozásnak a vonatkozó uniós szabályok szerint kell nyilvántartania és figyelembe vennie. A 100 millió forintos küszöb a kisebb médiavállalkozások jelentős részét teljes mértékben mentesítheti az adófizetés alól, ugyanakkor a nagyobb szereplők esetében érdemi adóterhet eredményez.
Fontos, hogy amennyiben a reklámközzétevő kapcsolt vállalkozásként működő reklámértékesítő ügynökségen keresztül jár el, úgy az adóalapjának megállapítása során speciális szabályokat kell figyelembe vennie.
Amennyiben a megrendelők nem tudnak semmilyen mentességgel sem élni (közzétevőtől nyilatkozat, közzétevő NAV honlapon megtalálható, nyilatkozat elmaradásának bejelentése a NAV-nak) akkor az adókötelezettség akkor merül fel, amikor a havi reklámköltés meghaladja a 2,5 millió forintot. A 2,5 millió forintos havi küszöb feletti rész után 5% adót kell fizetni. A megrendelői adóalap meghatározása során nincs éves arányosítás, vagyis a 2026. július 1-jét követő hónapokban a teljes havi költést kell vizsgálni. Ez a szabály különösen azoknál a vállalkozásoknál jelenthet többletterhet, amelyek nagy volumenű, kampányszerű reklámköltéseket valósítanak meg.
A közzétevők évente egyszer kötelesek bevallani és megfizetni a reklámadót, az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig (ez naptári éves adózóknál május 31-ét jelenti). Emellett két alkalommal adóelőleget is fizetniük kell (naptári éves adózóknál ez július 20. és október 20.), valamint továbbra is fennáll az előleg-kiegészítési kötelezettség, amely az adóév utolsó hónapjának (naptári éves adózók esetében december) 20. napjáig esedékes. A befizetett előlegek és az éves adó közötti különbözetet az éves bevallás benyújtásával egyidejűleg kell rendezni.
A megrendelők ezzel szemben havi bevallásra kötelezettek: a tárgyhót követő hónap 20. napjáig kell benyújtaniuk a bevallást és megfizetniük az adót (ez gyakorlatilag egybeesik a havi áfabevallások benyújtási határidejével). Ez a gyakoribb bevallási kötelezettség jelentős adminisztratív terhet róhat azokra a vállalkozásokra, amelyek nagy számú reklámszámlát kezelnek, vagy több közzétevővel állnak szerződésben.
Bírságszabályok változása – enyhülő, de továbbra is szigorú rendszer
A reklámadóhoz kapcsolódó bírságszabályok az elmúlt években jelentősen átalakultak, részben az Európai Unió Bíróságának C‑482/18. (Google Ireland) ügyben hozott ítélete nyomán. A korábbi, akár 1 milliárd forintig terjedő szankciók aránytalannak bizonyultak, különösen a külföldi szolgáltatók esetében, ezért a jogalkotó egy fokozatos, többlépcsős bírságolási rendszert vezetett be. Az új szabályozás lényege, hogy a mulasztási bírság csak végső eszközként legyen alkalmazható, és minden esetben előzze meg egy adóhatósági felhívás.
Azoknak a közzétevőknek, akiket a NAV még egyetlen adónemben sem vett nyilvántartásba, a reklámközzétételi tevékenység megkezdését követő 30 napon belül be kell jelentkezniük az adóhatósághoz a megfelelő nyomtatványon. A bejelentkezési kötelezettség elmulasztása esetén az adóhatóság először 15 napos határidővel felhívja az adóalanyt a kötelezettség teljesítésére. Ha a felhívás eredménytelen, a NAV legfeljebb 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki, majd ismételten felhívja a mulasztó adózót a kötelezettség teljesítésére. Minden további mulasztás újabb, akár 10 millió forintos bírságot vonhat maga után. Fontos könnyítés, hogy ha az adóalany a felhívásra teljesíti a bejelentkezést, a legutóbb kiszabott bírságot a NAV köteles elengedni, a korábbiakat pedig mérsékelheti.
A nyilatkozattételi kötelezettség megsértése esetén a szabályozás hasonló logikát követ, de eltérő bírságösszegekkel. Ha a közzétevő nem adja ki a megrendelő számára a reklámadó‑nyilatkozatot, a NAV először felhívja a nyilatkozat pótlására, és figyelmezteti, hogy mulasztás esetén 500 ezer forintos bírságot kell fizetnie. Ha a nyilatkozattételt ugyanazon megrendelő részére ismételten elmulasztja, és nem pótolja a NAV által kitűzött határidőn belül, úgy a bírság már 10 millió forint, ami duplikálódik minden további eredménytelenül eltelt határidő lejártát követően. Itt is érvényesül a méltányosság: ha az adóalany a felhívásra teljesíti a kötelezettséget, a legutóbbi bírságot a NAV elengedi, a korábbiakat pedig mérsékelheti.
A bevallási kötelezettség elmulasztása esetén a jogkövetkezmény eltérő: a NAV nem bírságot szab ki első körben, hanem adóellenőrzést indít, és az adót becsléssel állapítja meg. Ez különösen hátrányos lehet, mivel a becslés során az adóhatóság a rendelkezésére álló információk alapján – jellemzően konzervatív módon – határozza meg az adóalapot és a fizetendő adót.
Az új bírságszabályozás összességében enyhébb és arányosabb, mint a korábbi rendszer, ugyanakkor továbbra is jelentős kockázatot jelenthet azok számára, akik nem fordítanak kellő figyelmet a bejelentkezési, nyilatkozattételi és bevallási kötelezettségek pontos teljesítésére. A reklámadó visszatérésével ezért különösen fontos a nyilatkozatkezelési folyamatok, a szerződéses dokumentáció és a reklámköltések adminisztrációjának felülvizsgálata.
Gyakorlati teendők 2026 tavaszán
A reklámadó 2026. július 1-jei visszatérése miatt a vállalkozásoknak célszerű már a tavaszi időszakban megkezdeni a felkészülést, különösen azért, mert az adó év közben lép hatályba, ami mindig többlet adminisztrációval és értelmezési kérdésekkel jár.
Szerződések felülvizsgálata: első lépésként érdemes áttekinteni a vállalat reklámköltéseit, a reklámügynökségekkel és médiapartnerekkel kötött szerződéseket, valamint a nyilatkozatkérések és -kezelés belső folyamatát. A megrendelői adókötelezettség ugyanis kizárólag akkor merül fel, ha nincs a közzétevőtől származó érvényes nyilatkozat, ezért a nyilatkozatkezelés rendezettsége kulcsfontosságú lesz.
Komplex szolgáltatások szétválasztása: külön figyelmet igényelnek a komplex szolgáltatások, amelyek többféle elemet tartalmazhatnak (például kreatív szolgáltatás, médiavásárlás, gyártás, tanácsadás). Ezek esetében a vállalkozásoknak meg kell határozniuk, hogy a szolgáltatás mely része minősül reklámközzétételnek, és mely részek nem tartoznak a reklámadó hatálya alá. A szétválasztást megfelelően alátámasztható módon dokumentálni kell, hiszen egy esetleges adóellenőrzés során a NAV külön vizsgálhatja, hogy a reklámadó-alap megállapítása jogszerűen történt-e.
Belső kontrollok kialakítása: a vállalkozásoknak célszerű áttekinteniük az adminisztratív folyamataikat is: ki kéri be a nyilatkozatokat, ki ellenőrzi azok meglétét, hogyan történik a reklámszámlák könyvelése, és milyen belső kontrollok biztosítják, hogy a megrendelői adókötelezettség ne maradjon rejtve. A reklámadó visszatérése számos vállalatnál újra szükségessé teszi a belső felelősségi körök kijelölését és a folyamatok formalizálását.
A reklámadó visszatérése jelentős adminisztratív terhet ró a gazdaság szereplőire, de az időben megkezdett felkészülés minimalizálhatja a pénzügyi és jogi kockázatokat. Amennyiben a fentiek felkeltették érdeklődését, a Grant Thornton felkészült szakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére.
* * *
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján, kizárólag általános tájékoztatási céllal készült, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Milyen teendők vannak még a 2025-ös évvel?
Már el is repült a 2026-os esztendő első három hónapja, és ezzel együtt megérkezett az előző év adózási zárásának időszaka. Ez a folyamat az éves beszámoló közzétételének első és talán legfontosabb lépése. Jelen hírlevelünkben a 2025. évhez kapcsolódó legfontosabb adókötelezettségeket és az ezekhez kapcsolódó adózói feladatokat tekintjük át.
Az évzárás célja változatlan: biztosítani, hogy a vállalkozás pénzügyi és adózási adatai rendezettek, egyeztetettek és a beszámoló elkészítésére alkalmas állapotban legyenek.
Adófolyószámla
Az évzárási folyamat első lépése az adófolyószámla áttekintése, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyilvántartása adja azt a kiindulópontot, amelyhez a könyvelés adatait igazítani kell. Az év eleji egyeztetés során célszerű áttekinteni a befizetéseket, túlfizetéseket és esetleges elmaradásokat, és szükség esetén kezdeményezni a rendezést vagy az átvezetést. A pontos adófolyószámla‑állapot biztosítja, hogy a későbbi bevallások és a beszámoló adatai összhangban legyenek a hatósági nyilvántartással.
Helyi iparűzési adó (HIPA)
A HIPA‑bevallás előkészítése minden évzárás egyik meghatározó feladata. A bevallást 2026-ban is a NAV-on keresztül kell benyújtani, az adott évre érvényes nyomtatvány használatával.
A vállalkozásoknak át kell tekinteniük, hogy a 2025-ös év során történt‑e olyan változás – például új telephely létesítése, tevékenység bővítése vagy létszámváltozás –, amely az adóalap megosztását érinti. A több településen működő cégek esetében különösen fontos a megosztási módszer helyes alkalmazása, mivel ez közvetlenül befolyásolja a fizetendő adó összegét. A bevallás benyújtása előtt érdemes ellenőrizni a helyi adóhatóságok felé fennálló esetleges tartozásokat is.
Társasági adó és kisvállalati adó (TAO és KIVA)
A társasági adó bevallásának összeállítása során a vállalkozásoknak át kell tekinteniük a 2025-ös év gazdasági eseményeit, és meg kell határozniuk az adóalapot érintő növelő és csökkentő tételeket. Ide tartozik többek között a fejlesztési tartalék képzése vagy felhasználása, az értékcsökkenés elszámolása, valamint az igénybe vehető adókedvezmények vizsgálata.
A KIVA szerint adózó vállalkozásoknak az évzárás során a pénzforgalmi szemléletű adóalap meghatározására, a bérköltségek és az osztalékfizetés hatására, valamint a KIVA-jogosultsági feltételek fennállására is figyelniük kell. Ennek keretében célszerű ellenőrizni, hogy a társaság a 2025‑ös évben nem lépte‑e túl a KIVA‑ból való kieséshez kapcsolódó értékhatárokat (például az átlagos statisztikai létszámra, a bevételi korlátokra vagy a kapcsolt vállalkozásokkal együtt számított összeghatárokra vonatkozóan). Amennyiben a vállalkozás már nem felel meg a KIVA választásának feltételeinek, úgy az adóalanyiság megszűnésével kapcsolatos teendőket is el kell végezni.
Transzferárazás
A kapcsolt vállalkozások esetében a transzferár‑dokumentáció elkészítése és az ehhez kapcsolódó adatszolgáltatás ma már a társasági adóbevallás szerves része, ezért a kapcsolt ügyletek alátámasztása kiemelt figyelmet igényel.
2025. év végén első lépésként szükséges azonosítani a kapcsolt vállalkozásokat és az érintett ügyleteket, mivel ezek képezik a transzferár kötelezettségek alapját. Ezt követően el kell végezni a korábban alkalmazott benchmarkok felülvizsgálatát, és meg kell győződni arról, hogy az ügyletek során alkalmazott árak és jövedelmezőségi mutatók a szokásos piaci ártartományon belül helyezkednek el. Ha az ellenőrzés eltérést mutat, indokolttá válik az év végi transzferár kiigazítás szükségességének vizsgálata, és adott esetben az eredmény korrigálása.
A dokumentációs követelmények teljesítése érdekében ki kell értékelni, hogy az adott adózó esetében fennáll e a Local File, Master File vagy CbCR jelentési kötelezettség, figyelembe véve a jogszabályi értékhatárokat és a 2026-ban hatályba lépő új előírásokat. Emellett biztosítani kell, hogy a társaságiadó bevallás ATP adatszolgáltatása és a transzferár dokumentáció tartalma teljes összhangban legyen, különös tekintettel az ügyletértékekre, a módszertan indokoltságára és a szegmentációra.
Végül, az évzárás részeként célszerű felkészülni a 2026. évtől alkalmazandó új transzferár követelményekre, különös tekintettel a részletesebb tartalmi elvárásokra, az emelt dokumentációs értékhatárokra és a szigorodó adatszolgáltatási előírásokra.
Adókedvezmények és támogatások utólagos ellenőrzése
A 2025‑ös év zárásakor célszerű áttekinteni a vállalkozás által igénybe vett adókedvezményeket, támogatásokat és fejlesztési adókedvezményeket, különös tekintettel a jogosultsági feltételek teljesülésére. A kedvezményekhez kapcsolódó dokumentációk, nyilvántartások és határidők ellenőrzése elengedhetetlen annak érdekében, hogy a vállalkozás elkerülje az esetleges utólagos adóhatósági megállapításokat. A támogatásokhoz kapcsolódó indikátorok, létszámfeltételek és beruházási kötelezettségek teljesítésének felülvizsgálata szintén fontos része az évzárási folyamatnak. A megfelelően dokumentált és alátámasztott kedvezmények jelentős adómegtakarítást eredményezhetnek, ezért ezek gondos áttekintése kiemelt figyelmet érdemel.
Adótervezés és következő évre vonatkozó stratégiai döntések
Az évzárás nemcsak adminisztratív feladat, hanem stratégiai lehetőség is a következő év adótervezésének megalapozására. A vállalkozásoknak érdemes áttekinteniük a várható beruházásokat, finanszírozási döntéseket, cégstruktúra‑módosításokat és ezek adóhatásait. A különböző adózási formák (pl. társasági adózás, kisvállalati adózás) közötti választás, a fejlesztési tartalék tervezése vagy a kedvezmények igénybevételének optimalizálása mind hozzájárulhatnak a vállalat adóterhelésének hatékony alakításához. A tudatos adótervezés segít abban, hogy a vállalkozás a következő évben is stabil és kiszámítható adózási környezetben működjön.
Számlázási megfelelés és NAV Online Számla
A számlázási folyamatok áttekintése 2026-ban is elengedhetetlen része az évzárásnak. A NAV Online Számla rendszere folyamatosan ellenőrzi a beküldött adatokat, ezért a vállalkozásoknak meg kell győződniük arról, hogy a számlázóprogram megfelelően továbbítja az adatokat, és a számlák minden kötelező elemet tartalmaznak.
Az év eleji ellenőrzés során érdemes áttekinteni a hibás vagy hiányos adatszolgáltatásokat, és szükség esetén javítani azokat. Emellett célszerű összevetni a NAV felé lejelentett, 2025‑öt érintő számlák alapján számított árbevételt a könyvelésben szereplő tényleges árbevétellel, és feltárni az esetleges eltérések okait. Ezek az eltérések gyakran technikai hibákra, hiányzó adatszolgáltatásokra vagy téves számlázási gyakorlatokra vezethetők vissza, ezért időben történő azonosításuk a megfelelés szempontjából kiemelten fontos.
Globális minimumadó (GloBE)
A globális minimumadó magyar szabályrendszere szerint 2025 tekintetében még nem keletkezik bevallási kötelezettség, ugyanakkor már érdemes elkezdeni az esetlegesen várható adó összegének előzetes meghatározását. Ennek különös jelentősége van abból a szempontból, hogy amennyiben a 2025‑ös adóévre fizetendő minimumadó merül fel, azt a társaságnak már a 2025‑ös év beszámolójában le kell könyvelnie, függetlenül attól, hogy a bevallás és az előlegfizetés csak későbbi időpontban válik esedékessé.
A 2024. adóévre vonatkozó első globális minimumadó‑bevallás benyújtása 2026 nyarán esedékes, ezért a vállalkozásoknak célszerű időben megkezdeni a felkészülést. Ennek része a korábbi előzetes kalkulációk felülvizsgálata, a bevalláshoz szükséges számítások véglegesítése, valamint annak ellenőrzése, hogy minden releváns adat rendelkezésre áll‑e a bevallás összeállításához. Különösen fontos áttekinteni, hogy a szükséges információk házon belül elérhetők‑e, vagy más csoporttagoktól, esetleg külföldi leányvállalatoktól kell azokat beszerezni. A megfelelő előkészítés biztosítja, hogy a vállalatcsoport a bevallási kötelezettségét felkészülten, késedelem és utólagos korrekciók nélkül teljesíthesse.
Összegzés
A 2025-ös év zárása átfogó feladat, amely a vállalkozás adózási, számviteli és adminisztratív folyamatait egyaránt érinti. A pontos adófolyószámla‑egyeztetés, a HIPA-, TAO- vagy KIVA‑bevallások előkészítése, a transzferár‑kötelezettségek teljesítése, a számlázási megfelelés biztosítása és a számviteli zárás gondos elvégzése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a beszámoló megbízható és jogszabályoknak megfelelő legyen. Ez az időszak egyben lehetőséget is kínál arra, hogy a vállalkozások áttekintsék folyamataikat, és szükség esetén fejlesszék azokat a következő év hatékonyabb működése érdekében.
Amennyiben a fentiek felkeltették érdeklődését, esetleg támogatásra lenne szüksége az éves adók kalkulációjában, a transzferár‑dokumentációk elkészítésében, vagy szeretné rendben tudni számlázási folyamatait, a Grant Thornton felkészült szakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére.
* * *
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján, kizárólag általános tájékoztatási céllal készült, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Mit jelent az ESG-tanúsítás 2026-ban, és hogyan érintheti a magyar vállalatokat?
Erről beszélgetett a Jazzy Rádió Business Class műsorában Dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton fenntarthatósági és ESG vezető szakértője.
A beszélgetés egyik fontos üzenete, hogy az ESG ma már nem pusztán jelentéstételi kérdés. A szabályozási környezet gyorsan fejlődik, és egyre inkább megjelennek azok az eszközök – például az ESG-tanúsítás –, amelyek a vállalatok által közölt fenntarthatósági információk hitelességét és ellenőrizhetőségét erősítik.
Az ESG-tanúsítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy független, akkreditált szervezet vizsgálja meg a vállalat ESG-folyamatait, adatgyűjtését és jelentéseit. Ez nemcsak megfelelési kérdés: a hiteles ESG-információk egyre fontosabb szerepet játszanak a befektetői döntésekben, a finanszírozásban és a beszállítói láncokban is.
A beszélgetésben szó esik többek között arról is, hogy:
• milyen szerepe lesz a tanúsításnak a magyar ESG-szabályozásban
• milyen folyamatokra és adatokra kell a vállalatoknak felkészülniük
• és miért érdemes időben elkezdeni a felkészülést
A teljes beszélgetés a képre kattintva hallgatható meg:
Fontos határidő közeleg: az év végi zárás során a vállalkozásoknak számos számviteli és adminisztrációs feladatot kell elvégezniük a pontos és szabályszerű beszámoló elkészítésének érdekében. A leltárak összeállítása, az értékelési folyamatok elvégzése, a pénztárak ellenőrzése és a saját tőke vizsgálata mind kulcsfontosságú lépések. Emellett a szabályzatok frissítése és az új adószabályoknak való megfelelés is kiemelt figyelmet igényel.
Év végi leltárak elkészítése és leltárkülönbözetek elszámolása
A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérlegtételek alátámasztásához olyan leltárat kell összeállítani, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben.
A folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése esetén a leltárba bekerülő eszközök valódiságáról elegendő háromévente mennyiségi leltározással meggyőződni. Ha ilyen nyilvántartás nem biztosított, akkor minden évben kötelező a leltározás.
A leltározás során felmerülő mennyiségi különbözeteket (hiány vagy többlet) egyéb ráfordításként vagy egyéb bevételként kell elszámolni. Emellett vizsgálni kell a selejtezendő tételeket, amelyeket az előírásoknak megfelelően ki kell vezetni a könyvekből.
Fordulónapi értékelések elvégzése
A mérlegben szereplő eszközök és források értékelésének aktualizálása az alábbi főbb lépéseket foglalja magában:
- Terven felüli értékcsökkenés elszámolása: Immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél.
- Értékvesztés elszámolása: Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, hosszú lejáratú értékpapíroknál, készleteknél és pénzügyileg nem rendezett követeléseknél, ha azok piaci értéke tartósan csökkent.
- Értékhelyesbítés lehetősége: Ha az eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a vállalkozás dönthet az értékhelyesbítés alkalmazásáról.
- Devizaárfolyamok aktualizálása: A deviza- és valutaeszközök, illetve kötelezettségek mérlegfordulónapi árfolyamon történő átértékelése.
Pénztárak év végi zárása
A pénztárban kimutatott készpénzállomány valódiságát leltározással kell ellenőrizni. Az adóhatóság szigorúan ellenőrzi a készpénzes mozgások nyilvántartását, így külön figyelmet kell fordítani a pénztári egyenlegek kezelésére, elkerülve a túlzott készpénzállományt.
Év végi egyeztetések, ellenőrzések
- A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyeztetése.
- Az adófolyószámla ellenőrzése és egyeztetése a könyvelési adatokkal.
- Adóelőlegek és adókötelezettségek időben történő rendezése.
Céltartalék képzése
- Kötelező céltartalék képzése jogszabályi kötelezettségek (pl. garanciális és peres ügyek) fedezetére.
- Képzés lehetséges, de nem kötelező, jövőbeni jelentős és időszakosan ismétlődő költségekre.
- Elhatárolt árfolyamveszteségek fedezetére történő céltartalék képzése.
Lekötött tartalék képzése
Az eredménytartalékból fejlesztési és egyéb előírt célokra történő lekötések elvégzése.
Időbeli elhatárolások
A bevételek és költségek megfelelő időszakhoz történő hozzárendelése, különös tekintettel a több üzleti évet érintő tételekre.
Vállalkozás folytatásának elve
A beszámoló készítésekor értékelni kell a vállalkozás folytatásának lehetőségét és dokumentálni kell az esetleges fennálló kockázatokat.
Saját tőke vizsgálata
A saját tőke jogszabályban előírt minimális szintjének biztosítása érdekében szükséges lépések meghatározása (pl. pótbefizetés, tőkerendezés, tőkeleszállítás).
Szabályzatok, dokumentációk frissítése
- A számviteli politika, leltározási és értékelési és egyéb szabályzatok aktualizálása.
- Transzferár-dokumentációk elkészítése és frissítése.
- CbC riport készítési kötelezettség ellenőrzése (750 millió euró bevételi küszöb felett).
- Globális minimumadó alkalmazása: 2024-től a multinacionális vállalatcsoportok számára kötelező a 15%-os effektív társasági adó biztosítása. A magyar jogszabályok értelmében az érintett vállalkozásoknak ki kell számítaniuk az effektív adómértéküket, és ha az nem éri el a 15%-ot, további adófizetési kötelezettség merülhet fel. Az adminisztrációs kötelezettségek és adóterhek pontosítására érdemes adószakértői segítséget igénybe venni.
Az év végi teendők elvégzését érdemes időben megkezdeni, hogy megalapozottan dönthessünk cégünk jövőjéről.
A cikk 2025. március 26-án megjelent az ado.hu weboldalán.
Az EU bértranszparencia irányelve (2023/970) új kötelezettségeket vezet be a munkáltatók számára, különösen a bérkülönbségek feltárása, az álláshirdetésekben megjelenő bérinformációk és a munkavállalói tájékoztatás területén. A tagállamoknak 2026. június 7-ig kell az irányelvet átültetniük. A vállalatoknak ezért felül kell vizsgálniuk bérezési rendszereiket, HR-folyamataikat és belső szabályozásukat.
Az alábbi útmutató bemutatja, hogy kiket érint a bértranszparencia, milyen kötelezettségekkel jár, és milyen konkrét lépéseket szükséges megtenni a megfelelés érdekében.
Mit jelent a bértranszparencia a gyakorlatban?
- kötelező bérsávok megjelenítése az álláshirdetésekben
- rendszeres bérkülönbség-jelentés (gender pay gap)
- munkavállalói információkérés joga
- objektív, nemsemleges bérezési rendszerek kialakítása
Mit érdemes tudni röviden a bértranszparenciáról?
A bértranszparencia-irányelv célja az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének erősítése és a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése. A tagállamoknak 2026. június 7-ig kell az irányelv előírásait a nemzeti jogrendbe átültetniük.
A vállalatok számára a bértranszparencia elsősorban az alábbi területeken hoz változást:
- rendszeres jelentési kötelezettség a nemek közötti bérkülönbségről
- bizonyos esetekben közös bérértékelés a munkavállalói képviselőkkel
- átlátható bérsávok kialakítása és kommunikációja
- adatvezérelt HR-elemzések alkalmazása
- tudatosabb vezetői kommunikáció a bérezési kérdésekben
A bértranszparencia tehát nem egyetlen új HR-folyamatot jelent, hanem több szervezeti terület összehangolt működését.
Az alábbi összefoglaló korábban megjelent, hatrészes cikksorozatunk legfontosabb tanulságait foglalja össze, amelynek egyes részei részletesen bemutatják a bértranszparencia gyakorlati kérdéseit a magyar implementációtól az adatvezérelt bér-egyenlőségi elemzésekig.
Hogyan kerül bevezetésre a bértranszparencia Magyarországon?
A bértranszparencia-irányelv új megközelítést vezet be a bérezési rendszerek átláthatóságában. A szabályozás többek között előírja:
- a bérsávok kommunikációját az álláshirdetésekben vagy a kiválasztási folyamat során
- a korábbi fizetésre vonatkozó kérdések tiltását
- a nemek közötti bérkülönbség rendszeres mérését és jelentését
- bizonyos esetekben közös bérértékelés lefolytatását
A magyar implementáció várhatóan több jogterületet érint majd egyszerre, így különösen:
- a Munka Törvénykönyvét
- az egyenlő bánásmódra vonatkozó szabályozást
- az adatvédelmi gyakorlatot
A munkáltatók számára ezért a bértranszparencia elsősorban integrált HR- és jogi feladatként jelenik meg.
Részletesen a magyar implementáció várható irányairól:
Bértranszparencia 1. rész: Hol tart a magyar implementáció?Milyen jelentési kötelezettségek vonatkoznak a vállalatokra?
Az irányelv egyik központi eleme a nemek közötti bérkülönbség rendszeres vizsgálata és jelentése.
A vállalatoknak meghatározott időközönként jelentést kell készíteniük többek között:
- az átlagos és medián bérkülönbségről
- a változó juttatások eltéréseiről
- a férfiak és nők arányáról különböző munkaköri kategóriákban
Amennyiben egy adott munkavállalói kategóriában a bérkülönbség elér egy meghatározott küszöbértéket, és az objektív tényezőkkel nem magyarázható, a munkáltatónak közös bérértékelést kell lefolytatnia a munkavállalói képviselőkkel.
Ez a gyakorlatban egy átfogó kompenzációs felülvizsgálatot jelent, amely érintheti:
- a munkaköri követelményeket
- a bérsávokat
- a teljesítményértékelési rendszert
- az előléptetési gyakorlatot
A riportkötelezettségről és a közös bérértékelésről részletesen:
Bértranszparencia 2. rész: Közös bérértékelés és riportkötelezettség a gyakorlatbanHogyan készülhetnek fel a vállalatok a bértranszparenciára?
A bértranszparencia sikeres bevezetésének egyik feltétele a világos és következetes munkaköri struktúra.
Ennek alapjai:
- definiált munkakörcsaládok és karrierszintek
- egységes munkaköri leírások
- objektív besorolási elvek
Erre épülhet a munkakörértékelési rendszer és a sávos bérstruktúra, amely meghatározza, hogy az egyes pozíciók milyen bérsávba tartoznak.
A nemzetközi gyakorlatban egyre gyakoribb eszköz az úgynevezett felkészültségi audit, amely gyors képet ad arról, hogy a szervezet mennyire áll készen a
A felkészültségi audit lépéseiről részletesen:
Bértranszparencia 3. rész: Felkészültségi audit a magyar munkáltatóknakHogyan mérhető a nemek közötti bérkülönbség?
A bértranszparencia működésének egyik kulcsa az adatok megfelelő elemzése.
A nemek közötti bérkülönbséget általában két szinten vizsgálják:
Kiigazítatlan bérkülönbség
A férfiak és nők átlagos bérének egyszerű különbsége.
Kiigazított bérkülönbség
Olyan statisztikai elemzés eredménye, amely figyelembe veszi a munkakör, a tapasztalat vagy a régió hatását.
Az adatvezérelt elemzések célja nem csupán a jogszabályi megfelelés, hanem a vezetői döntéshozatal támogatása is.
A korszerű vállalatok egyre gyakrabban alkalmaznak dashboardokat és HR-analitikai eszközöket, amelyek segítik a bérstruktúra folyamatos monitorozását.
A bér-egyenlőségi elemzések módszertanáról részletesen:
Bértranszparencia 4. rész: Mit mutatnak az adatok?
Mit kell kommunikálni a munkavállalók felé?
A bértranszparencia egyik legérzékenyebb területe a kommunikáció.
A szabályozás három szinten ír elő információszolgáltatást:
- hatóságok felé, a bérkülönbségi jelentések révén
- a munkavállalók felé, rendszeres tájékoztatással
- egyéni szinten, amikor a munkavállaló információt kér saját béréről és az összehasonlítható kategóriák átlagos béréről
A megfelelő kommunikáció segít elkerülni a félreértéseket, és támogatja a szervezeti bizalom fenntartását.
A bértranszparencia kommunikációs kötelezettségeiről részletesen:
Bértranszparencia 5. rész: Mit, mikor és hogyan kell kommunikálni?
Milyen szerepe van a vezetőknek a bértranszparenciában?
A bértranszparencia végső soron a mindennapi vezetői beszélgetésekben válik valósággá.
A munkavállalók kérdései gyakran a következő témák köré csoportosulnak:
- hogyan működik a bérsáv rendszer
- mi határozza meg a sávon belüli elhelyezkedést
- miért vannak különbségek munkakörök vagy csapatok között
A vezetők feladata, hogy ezekre a kérdésekre következetes, objektív szempontokon alapuló válaszokat adjanak.
Tipikus vezetői kérdések és válaszkeretek:
Bértranszparencia 6. rész: Következetes vezetői válaszok
A bértranszparencia mint szervezeti fejlesztési lehetőség
Bár a bértranszparencia elsősorban jogszabályi kötelezettségként jelenik meg, sok szervezet számára egyben szervezeti fejlesztési lehetőséget is jelent.
A világos bérstruktúra, az adatvezérelt HR-döntések és a következetes kommunikáció hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vállalat:
- erősítse a munkavállalói bizalmat
- javítsa a munkaerő-megtartást
- átláthatóbb és kiszámíthatóbb működést alakítson ki
A bértranszparencia nem csupán megfelelési kérdés, hanem a vállalati működés átláthatóbbá és kiszámíthatóbbá tételének eszköze is. A felkészülés időigényes, ezért érdemes már most megkezdeni a szükséges lépések tervezését.
Amennyiben szeretné áttekinteni, hogy szervezete mennyire áll készen a bértranszparencia követelményeire, szakértő csapatunk támogatást nyújt a felkészültségi audit, a munkaköri rendszer kialakítása és a bérstruktúra felülvizsgálata terén.