- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Áfaváltozások
2023. november 21-én az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893., valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877. sz. törvényt (a továbbiakban e kettő jogszabály együtt: „Őszi adócsomag”).
Az Őszi adócsomag átfogóan módosítja a magyar adózási rendszert és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk Önöknek adni a változásokról, az Őszi adócsomagot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, melynek jelenlegi, harmadik része az Áfát érintő változásokról szól (a társasági adóról szóló első rész itt, az adóigazgatásról szóló második rész pedig itt olvasható).
Az Áfa tervezett változásai
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: „Áfa tv.”) jövő évi módosítások egyrészt jogharmonizációs célúak, másrészt a gyakorlatban felmerült kérdéseket pontosítják. Az Őszi adócsomag újdonságokat is hoz: bevezeti az adómegfelelés digitalizálásához fűződő e-nyugta és e-Áfa rendszer bevezetéséhez szükséges törvényi szabályozást. További fontos változások közé tartoznak a kedvezményes áfakulcsra vonatkozó módosítások, pontosítások, valamint az adó alóli mentesség (a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel) egyes meghatározott körének pontosítása és kiegészítése.
Virtuális rendezvények teljesítési helyére vonatkozó szabályok
A személyesen meglátogatott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakozási, sport- és egyéb hasonló rendezvények teljesítési helye az esemény megrendezésének tényleges helyszíne. Az Őszi adócsomag rögzíti a virtuálisan megrendezésre kerülő események teljesítési helyét aszerint, hogy a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást igénybe vevő fél letelepedett. Letelepedés hiányában a lakóhely vagy a szokásos tartózkodási hely tekintendő teljesítési helynek.
Alanyi adómentességre vonatkozó szabályok módosításai
Jogharmonizációs célból jelentősen átalakításra kerül az alanyi adómentesség rendszere 2025. január 1-jétől. Az új előírások alapján lehetőség nyílik az adóalanyok számára a letelepedési tagállamtól különböző tagállamban is alanyi adómentességet választani azon tranzakciók esetében, melyek ott teljesültek. Azonban a törvény azt is rögzíti, hogy nem gyakorolható adólevonási jog akkor, ha az adóalany az ügylethez kapcsolódó beszerzéseket olyan tagállamban teljesíti, melyben alanyi adómentesként jár el.
Nyilatkozattétel ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési, és egyéb szerelési munkák fordított adózására vonatkozóan
2023. január 1-jével módosult ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységekre irányuló, fordított adózás alá eső építési-szerelési, egyéb szerelési munkák szabályozása. A szabályozás alapján fordított adózás abban az esetben alkalmazható, ha hatósági engedélyhez, vagy hatósághoz történő bejelentéshez (az engedélyről/bejelentésről a szolgáltatás igénybe vevője a teljesítés előtt nyilatkozik a szolgáltatás nyújtójának) kötött az ingatlan létrehozatala, átalakítása, bővítése, bontással történő megszüntetése vagy rendeltetésének megváltoztatása. Új szabályként 2024. január 1-jétől a nyilatkozattétel a szolgáltatás nyújtóját terheli (tehát „fordított irányú”) a szolgáltatás igénybe vevője felé abban az esetben, ha a hatósági engedély, vagy hatósághoz történő bejelentés szükségességéről elsődlegesen szolgáltatás nyújtója rendelkezik információval.
Az eÁfa-rendszer bevezetése
Az Őszi adócsomag alapján 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszaktól bevezetésre kerül az eÁfa-rendszer. Így az adóalanyoknak 3 féle lehetőségük lenne a bevallási kötelezettség teljesítésére, melyek a következők:
- Hagyományos, ÁNYK-n keresztül elérhető nyomtatvány kitöltése és benyújtása (fontos megjegyezni, hogy amennyiben az adóalany ezt a megoldást választja, úgy önellenőrzésre is csak ÁNYK-n keresztül van lehetősége);
- Az eÁfa-rendszer keretein belül az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban: „NAV”) által létesített elektronikus felületen a rendelkezésre álló adatokból a NAV által elkészített bevallástervezet kiegészítésével, módosításával és jóváhagyásával.
- Az eÁfa-rendszer keretein belül gépi interfész igénybevételével a NAV által elvárt sztenderdek szerint rendelkezésre bocsátott bizonylat szintű adatokból szintén a NAV által összeállított bevallástervezet jóváhagyása.
Fontos kiemelni, hogy abban az esetben, ha az adózó Áfa bevallási kötelezettségét az eÁfa-rendszer keretein belül, tehát a 2. és 3. módszer alkalmazásával kívánja teljesíteni, úgy a NAV által összeállított eÁfa-bevallás tervezetet az adózónak – a 2. módszer esetén az erre biztosított elektronikus felületen keresztül, a 3. módszer esetén gépi úton – jóvá kell hagynia. Amennyiben az adózó az összeállított bevallástervezet jóváhagyást elmulasztja, úgy a bevallási határidőt követő hónap utolsó napján a NAV törli az adónyilvántartást és az összeállított eÁfa-bevallás tervezetet.
Az eÁfa másik nagy előnye a korábbi hírlevelünkben említett 15 napon belüli önellenőrzési pótlék mentesség és a megbízható adózóknak járó 15 nap adóellenőrzési moratóriumon felül, hogy akik ezt az áfabevallási módszert választják, azok mentesülnek a belföldi összesítő nyilatkozat készítési és benyújtási kötelezettség alól.
2024. július 1-jéig az eÁfa-rendszer keretein belül benyújtott áfabevallások (2. és 3. módszer) önellenőrzésére nem lesz lehetőség a rendszer keretein belül. Így a szükséges önellenőrzések elvégzésére kizárólag az erre rendszeresített önellenőrzési nyomtatvány kitöltésével és benyújtásával lesz lehetőség. Az eÁfa-rendszer keretein belül 2024 második felétől lesz végezhető az e módszerek szerint benyújtott bevallások önellenőrzése.
Az eÁfa-rendszer elektronikus felületét (a 2. módszerhez kapcsolódóan) az adózó, valamint az adózó meghatalmazottja éri el elektronikus azonosítási szolgáltatás útján. A felület elérésre más természetes személy, azaz másodlagos felhasználó is megjelölhető, korlátozott jogosultsággal. A másodlagos felhasználónak mindössze az elektronikus felületek szereplő adatok módosítására és kiegészítésére lesz lehetősége, az áfabevallás tervezet jóváhagyására nem. A másodlagos felhasználó jogosultsága az elektronikus felületen történő visszavonásig áll fenn.
A gépi interfész igénybevételéhez (3. módszer) az adózónak bejelentést kell tennie a NAV-hoz, miszerint ezt a módszert kívánja alkalmazni az Áfa bevallási kötelezettség teljesítésére. A bejelentés és az adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettség teljesítését követően a NAV nyilvántartásba veszi az adózót.
Amennyiben az adózó az áfabevallási kötelezettséget többféleképpen is teljesíti, úgy az elsőként benyújtott bevallást szükséges az adózó érvényes áfabevallásnak tekinteni, az ezt követően benyújtott áfabevallások érvénytelenek lesznek.
Jogutódlás esetén a jogutód először a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan fér hozzá a jogelőd elektronikus felületen keresztül teljesített áfabevallási adataihoz. Jogutód a 2025. január 1-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan jogelőd által az elektronikus felületen benyújtott áfabevallásra vonatkozóan 2025. január 1-je után végezhet önellenőrzést az elektronikus felületen.
Először a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakra vonatkozóan teljesíthető az eÁfa-rendszer keretein belül soron kívüli áfabevallás, továbbá felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adózó esetén tevékenységet lezáró áfabevallás.
A nyugta és e-nyugta szabályozása
A 2025. január 1-jétől az alábbi kiegészítések és módosítások kerülnek megállapításra a nyugta, e-nyugta és a nyugtával egy tekintet alá eső okirat kapcsán:
Bevezetésre kerül az e-nyugta lehetősége. E-nyugta kiállítása, kibocsátása csakis elektronikus úton történhet. Az e-nyugta a nyugtatárban érhető el vevői alkalmazás útján a vevők számára. E-nyugtáról papír alapú másolat kizárólag a vevő kérésére kerül kiállításra (kivételt képeznek ez alól a jogszabályban meghatározott esetek).
- Az új rendelkezések szerint az e-nyugta kibocsátásának időpontjának a nyugtatárba való beérkezés pillanata számít.
- Az új törvényi rendelkezés rögzíti a nyugta, e-nyugta és a nyugtával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalmát az alábbiak szerint:
| Nyugta adattartalma 2024. december 31-ig | E-nyugtának nem minősülő nyugta adattartalma 2025. január 1-jétől | E-nyugta adattartalma 2025. január 1-jétől | Nyugtával egy tekintet alá eső okirat adattartalma 2025. január 1-jétől | |
| Kibocsátás kelte | x | x | x | x |
| Azonosításra szolgáló sorszám | x | x | x | x |
| Kibocsátó adószáma, neve és címe | x | x | x | x |
| Termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás ellenértéke (adótartalommal) | x | x | x | – |
| Hivatkozás arra a nyugtára, melynek adattartalmát az okirat módosítja, módosítás természete, és ha van, számszerű hatása | – | – | – | x |
| Értékesített termék/szolgáltatás megnevezése és mennyisége | – | – | x | – |
| Alkalmazott adómérték (%) | – | – | x | – |
| Adómentesség tényét | – | – | x | – |
| Különös szabályok szerinti értékesítés esetében a megfelelő kifejezés | – | – | x | – |
| 2028. július 1-jétől a globális kereskedelmi áruazonosító szám feltüntetése | – | – | x | – |
Adó alóli mentesség (a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel) körének pontosítása és kiegészítése
Az Őszi adócsomag tisztázza, hogy a fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által értékesített termékek közül a fogászati protézisek mentesülnek az adó alól.
Kiegészítésre kerül a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel adómentes tevékenységek köre a sérült- vagy betegszállítási tevékenység végzésével, amennyiben azt a speciálisan erre a célra felszerelt közlekedési eszközzel végzi a hatósági engedéllyel rendelkező szolgáltató.
Kedvezményes áfakulcsra vonatkozó módosítások, pontosítások
Az Áfa tv. szerinti műalkotások 24. § szerinti importja esetén az adó mértéke 27%-ról 5%-ra csökken.
Az Őszi adócsomag kiegészítést tartalmaz a vámtarifaszám (a továbbiakban: „vtsz.”) tekintetében az 5%-os Áfa kulcs alá tartozó speciális gyógyászati célra szánt tápszerek (élelmiszerek), valamint anyatej-helyettesítő és anyatejkiegészítő tápszerek (élelmiszerek) tekintetében.
2024. január 1-jétől 27%-ról 18%-ra csökken a 2106 és 1806 vtsz. alá tartozó termékek (pl.: túró rudi) áfamértéke.
Jelen összefoglalónk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Az adóigazgatást érintő változások
2023. november 21-én az Országgyűlés elfogadta az egyes adótörvények módosításáról szóló T/5893., valamint a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló T/5877. sz. törvényt (a továbbiakban e kettő jogszabály együtt: „Őszi adócsomag”). Az Őszi adócsomag átfogóan módosítja a magyar adózási rendszert és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk Önöknek adni a változásokról, az Őszi adócsomagot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, melynek jelenlegi, második része az adóigazgatást érintő változásokat taglalja (a társasági adóról szóló első rész itt olvasható).
Az elmúlt évekhez hasonlóan, idén is elmondható, hogy az adóeljárási és adóigazgatási szabályokat érintő változások célja az adminisztráció további csökkentése és a gazdaság fehérítése.
E-pénztárgép
2024. július 1-jei hatállyal bekerülnek az adóigazgatási szabályok közé az e-pénztárgépekre vonatkozó előírások.
Az e-pénztárgép papír alapú nyugta helyett elektronikus nyugtát készít, amely a vásárlókhoz egy digitális alkalmazás használatával jut el. Az e-nyugtákat a kereskedőnek 10 évig lenne kötelező megőriznie.
Az e-pénztárgépekkel kapcsolatos mulasztások estén alapvetően a pénztárgépekkel kapcsolatos eddigi szankciókkal kell számolniuk a forgalmazóknak (10 millió forintig terjedő mulasztási bírság) és a felhasználóknak (természetes személy esetén 500 ezer forintig, nem természetes szermély esetén 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság), azonban
- már a felhasználó első mulasztása esetén is elrendelhető az üzlethelyiség 12 napra történő lezárása,
- a forgalmazó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a hardveralapú e-pénztárgép javítását az üzemeltető jelzésének a forgalmazóhoz történő beérkezésétől számított öt napon belül nem kísérelte meg, vagy egyébként a hardveralapú e-pénztárgép szervizelésére vonatkozó kötelezettségét megsértette.
eÁfa
Az Állami adó- és vámhatóság annak esedékességétől számított 15. napjáig nem ellenőrizheti a megbízható adózó által az eÁfa rendszer gépi interfész alkalmazásával benyújtott áfabevallását. Ez alól csak akkor lehet kivételt tenni, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az adózó a bevételét eltitkolja, vagy adóelszámolásához hamis bizonylatokat használ fel.
Az eÁfa rendszer további előnyeként bevezetésre kerül, hogy nem kell önellenőrzési pótlékot felszámítani, ha az adózó áfabevallását az eÁfa rendszer gépi interfész alkalmazásával nyújtotta be és a bevallás benyújtásától, vagy amennyiben az korábbi, akkor a bevallás esedékességétől még nem telt el 15 nap.
A nagy összegű adóhiánnyal / adótartozással rendelkező adózók listája
Szigorodnak a nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók nyilvános közzétételére vonatkozó szabályok: az Őszi adócsomag alapján a jövőben kizárólag a vállalkozási tevékenységet végző természetes személyek, a csőd- vagy felszámolási eljárás, ill. kényszertörlés alatt nem álló jogi személyek és egyéb szervezetek adatait tehetné csak közzé az adóhatóság.
Ezen túlmenően a jövőben csak azok kerülhetnének fel az említett listára, akik esetében az adóhiány / adótartozás összege meghaladja a 100 millió Ft-ot, amely jelentősen szűkítené az érintettek körét (jelenleg ez a küszöbérték jogi személyek esetében 100 millió, természetes személyek esetében pedig 10 millió Ft). Újdonság, hogy az állami adó- és vámhatóság 8 napon belül kérelemre törli az adózót a nyilvános listáról, amennyiben a fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesítette.
Az állami adó- és vámhatóság honlapján a fenti listák kapcsán elérhető lekérdezési lehetőség már csak a 2014. december 31-ét követően, de a 2021. június 10-ét megelőzően keletkezett adatokra szűkül.
Az önkormányzati adóhatóság kapcsán (helyi adó esetén) 100 ezer Ft-ról 500 ezer Ft-ra nőtt a nyilvánosságra hozatal határa, továbbá – ebben az esetben is – kizárólag vállalkozási tevékenységet végző természetes személy, jogi személy és egyéb szervezet esetében alkalmazható.
Csoportos társasági adóalanyiság
A jelenlegi szabályozás szerint a tevékenységét év közben kezdő társaság a csoportos társasági adóalanyhoz való csatlakozás engedélyezésére irányuló kérelmét a NAV-hoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg nyújthatja be.
Az Őszi adócsomag ezen enyhít: a NAV-hoz történő bejelentkezéstől számított 30 nap áll majd ezen társaságok rendelkezésére.
Adóellenőrzési szabályok
Egy jogutód cég esetében a jogelőd adókötelezettségeire is kiterjedő adóellenőrzés határideje 120 napra növekszik abban az esetben, ha a vizsgált időszakban, illetve annak egy részében valamelyik jogelőd a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók körébe tartozott. Ugyan jelenleg is 120 nap a vonatkozó határidő legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében, de egyéb cégek esetében – főszabály szerint – csak 90 nap (és előfordulhat, hogy a jogutód már nem tartozik a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók közé).
A jelenlegi szabályok szerint a végelszámolás esetén benyújtandó tevékenységet záró adóbevallás ellenőrzésének megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvvel szemben észrevételnek nincs helye. Az Őszi adócsomag ezt enyhíti, mégpedig úgy, hogy a jegyzőkönyvvel szemben, annak átadását, kézbesítését követő 8 napon belül lehet észrevételt tenni.
Adóvégrehajtási szabályok
Kimondásra kerül, hogy amennyiben az adóhatóság a jövedelemletiltást jogosulatlanul nyújtotta be, akkor a jövedelemletiltás teljesítése napjától a jogosulatlanul beszedett adó, illetve költségvetési támogatás visszatérítése napjáig a késedelmi pótlékkal (jegybanki alapkamat kétszerese) azonos mértékű kamatot köteles fizetni.
2024. július 1-jétől az adóhatósági végrehajtás során lefoglalt vagyontárgyakat (ingóságok és ingatlanok egyaránt) egy új módon, bizományi szerződés keretében is értékesítheti az állami adó- és vámhatóság, amennyiben feltételezhető, hogy az így elérhető vételár magasabb, mint amit árverésen, vagy elektronikus árverésen várhatóan el lehet érni.
A NAV 2024-ben indítja el az eÁFA-rendszert, ami hosszabb távon jelentősen átalakítja az áfa-bevallás ma ismert folyamatát. Ennek áttekintését és megértését szeretnénk segíteni a cikkünkkel.
A NAV eÁFA nem egy új projekt
2021-ben már megkísérelte az adóhivatal egy kiajánlott áfa-bevallást biztosító szolgáltatás kialakítását, de ez akkor végül meghiúsult. Az újraindított fejlesztés legfontosabb céljai továbbra is, hogy:
- segítse az automatizált megoldások elterjedését az áfa-bevallások előkészítéséhez és beküldéséhez kapcsolódó folyamatokban,
- kevesebb hibás bevallás kerüljön benyújtásra, ezáltal egyszerűsödjön az ellenőrzés és csökkenjen az ellenőrzések száma
- tovább csökkenjen Magyarországon az áfa-rés.
2024 elején élesedik az új rendszer
Hónapok óta zajlanak a belső tesztelések, amit a következő hetekben várhatóan folyamatosan megnyitnak majd az adózók szélesebb köre előtt is, így egyre többen tudják majd maguk is kipróbálni ezt az új adóhatósági szolgáltatást.
2024-től pedig mindenki számára elérhető lesz az új elektronikus áfa-rendszer, akik Magyarországon adóköteles tevékenységet végeznek. Az adóhivatal tájékoztatása alapján a 2024. év első áfa-bevallásai már az új rendszerben is benyújthatóak lesznek, ami a gyakorlatban egy február eleji használatot vetít előre.
Tovább növekedik a NAV „adattó”
Az adóhivatal a kötelező online számla-adatszolgáltatáson, az online pénztárgépek adatszolgáltatásán és a vámhatározatok nyilvántartásán keresztül már jelenleg is az üzleti tranzakciók áfa releváns adatainak széles körével rendelkezik, szinte valós idejű rálátással. A NAV eÁFA rendszer ezeket a meglévő adatokat egészíti ki a hozzájuk kapcsolódó könyvelési információk bekérésével, amelyek szintén a NAV adattót gazdagítják.
Két új út is nyílik az áfa-bevallás teljesítéséhez
Az új rendszer egyelőre opcionálisan lesz használható az ÁNYK alkalmazás mellett, de nem titkolt célja az adóhivatalnak, hogy néhány éves távlatban ez utóbbit teljesen kivezesse és már csak az eÁFA rendszeren keresztül érkező adatokra támaszkodjon.
A jelenleg használt ÁNYK mellett a NAV két új utat is kínál az eÁFA rendszerrel, figyelembe véve a kisebb és nagyobb adózók eltérő igényeit és lehetőségeit.
- A kisebb adózók egy online hozzáférésen keresztül, egy webes portálra bejelentkezve férhetnek hozzá az aktuális időszakra vonatkozó áfa adataikhoz, és itt módosíthatják és egészíthetik ki az esetleg hiányzó tranzakciós adatokat. Az áfa-bevallástervezet megtekintése és elfogadása is ugyanitt történik meg. Ezen túlmenően a cégek számára egy valós időben frissülő, tájékoztató jellegű áfa-pozíció is elérhető lesz ezen a felületen.
- A nagyobb adózók egy gép-gép kapcsolaton (M2M) keresztül férhetnek hozzá az adóhatóság által biztosított technológiai szolgáltatásokhoz. Az ő esetükben az áfa-bevallás előkészítése és tervezetének áttekintése, elfogadása várhatóan a meglévő könyvelő vagy vállalatirányítási rendszereikbe integrálva fog megvalósulni, ezért ezen a felületen a könyvelő program és az elektronikus áfa-rendszer közötti egyszerű adatcserére is lehetőség nyílik.
Mindkét esetben a felhasználók ugyanazokat a főbb funkciókat érhetik el:
- dinamikusan futtathatnak számlaszintű áfa-analitika vizsgálatokat az esetleges hibák kiszűrése és megoldása érdekében;
- letölthetővé válik számukra az adóhivatal által kiajánlott bevallástervezet, amit vagy elfogadhatnak, vagy egy újabb analitika feltöltésével újraszámoltathatnak az adóhivatallal.
Sztenderd adókódok és előzetes validáció
Az új eÁFA rendszer egyik legfontosabb újítása, hogy egy sztenderd adó-kódkatalógust is kialakított az adóhivatal annak érdekében, hogy a cégek ezek alkalmazásával is elvégezzék az analitika sorok besorolását.
A másik pedig az áfaanalitikák előzetes validációja. Ennek során nemcsak azok formátuma és struktúrája kerül vizsgálatra, de az abban szereplő adatok és a közöttük fennálló összefüggések is. Nagyon hasznos funkciónak ígérkezik az adózók számára, hogy az analitikában szereplő adatok még azok forrásával, a NAV adattóban szereplő bizonylatokon szereplő adatokkal is összevetésre kerülnek majd.
Az eÁFA rendszer részeként kínált analitikai eszközök célja, hogy automatizálható eszközöket biztosítson arra, hogy az áfa-bevallásokban felmerülő esetleges hibákat és eltéréseket a cégek kiszűrhessék, okaikat megértését és javíthassák azokat, még az arra épülő adóbevallás benyújtása előtt
Az M-lapok halála?
Az eÁFA rendszer jogszabályi hátterét az őszi adócsomag teremti meg, amely elfogadása még folyamatban van. A legutolsó adóhivatali kommunikáció alapján azok a cégek, akik a jövőben az eÁFA rendszerben kezelik bevallásaikat, mentesülnek a belföldi összesítő jelentések (M-lapok) rendszeres elkészítésének kötelezettsége alól.
Az ismerkedés mehet, az átállás még korai
Az új technológiára való átállást egyelőre még hátráltatja, hogy induláskor nem fogja támogatni az önellenőrzéseket. Az eÁFA rendszerben várhatóan csak 2024 második felétől lehet önellenőrzéseket beküldeni és előszőr csak 2025 elejétől biztosít majd teljes körű funkcionalitást, onnantól teremtik meg benne a soron kívüli bevallások támogatását is.
Érdemes lesz ugyanakkor időben elindulni az eÁFA rendszer megismerésével és várható hatásainak és a benne lévő lehetőségek felmérésével, mert az új NAV eÁFA rendszer több ponton is felülírja azt, ahogyan jelenleg az áfa-bevallásról gondolkodunk.
Aki pedig jövőre tervezi a vállalatirányítási rendszerének felülvizsgálatát, esetleg cseréjét, annak mindenképpen érdemes már a NAV eÁFA követelményeit is számításba vennie.
Felértékelődnek a pontos adatszolgáltatások
Várhatóan annyira lesz majd eredményes a NAV eÁFA az adminisztráció elleni küzdelemben, amennyire pontosak lesznek a forrásként felhasznált adatok. Az adatszolgáltatások tisztításra irányuló adóhivatali törekvések több éves múltra nyúlnak vissza, az új elektronikus áfarendszer megnyitásával ezek jövőre újabb lendületet vehetnek.
Paradigmaváltás előtt állunk
Az új NAV eÁFA-rendszer több ponton is felülírja azt, ahogyan jelenleg az áfabevallásokról gondolkodunk. Mivel még több nyitott kérdés is övezi ezt az adóhatósági innovációt, ezért arra számítunk, hogy a következő év a könyvelők, a tanácsadók és a szoftverfejlesztők számára elsősorban még az ismerkedésről fog szólni.
A beszerzési területre, a beszerzőkre egyre nagyobb nyomás nehezedik annak érdekében, hogy integrálják a fenntarthatóság kritériumait a beszerzésekbe, támogassák a körkörös gazdaságra történő átállást, a vállalat karbonsemlegességi céljait.
Miként lehetséges ez, miközben a fenntarthatósági/ESG-szakértők is folyamatosan változó szabályozásról, kialakulóban lévő gyakorlatokról beszélnek? Az üzleti elvárások gyakran ellentétben állnak a fenntarthatósági szempontokkal, vagy legalábbis jelentős extra ráfordítás szükséges a két követelmény összehangolására.
Kiemelt kérdés lett a beszállítói lánc újraértékelése
Az elmúlt évek váratlan eseményeinek hatására a beszállítói lánc értékelése, újragondolt menedzsmentje a legtöbb cégvezetés számára a kiemelt kérdések közé került. A szervezetek még nem is tértek magukhoz a pandémia által kiváltott, az ellátási láncokat sokkoló eseményektől, de máris sorra következett az ukrán konfliktus, az energiaválság, majd a Szuezi-csatorna elzáródása. Az üzleti döntéshozóknak, a beszerzőknek, kategóriamenedzsereknek korábban nem ismert szempontokat kellett figyelembe venniük, hogy a beszerzés folyamata üzleti szempontból fenntartható legyen.
Felerősíti a problémákat, hogy az elmúlt időszakban az üzleti partnerek sok esetben eltávolodtak egymástól, a beszállítók bevonása helyszíni bejárások, auditok nélkül történik meg, a megrendelők és beszállítók között gyakoriak a virtuális kapcsolatok. Ellenben, ha kiderül, hogy egy beszállító megsérti az emberi jogokat, nem tartja be a munka-, vagy IT biztonsági előírásokat, a vállalat egyre jelentősebb reputációs, stratégiai és pénzügyi kockázatnak van kitéve.
Az uniós piacokon növekednek a fenntarthatósági elvárások
Eközben az uniós piacra, vagy az EU piacain jelen lévő vállalatok számára dolgozó társaságok oldalán megjelentek megrendelői elvárásként a különböző compliance (megfelelési), majd fenntarthatósági felmérések, elvárások (pl. karbonlábnyom csökkentésre tett vállalás előírása). Végül pedig egységes uniós elvárásként a CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv) és a CSDDD (Vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv) rendeleteknek történő megfelelés nem lehetséges a beszállítói lánc tagjaitól történő adatgyűjtés és a beszállítói fenntarthatósági kockázataik értékelése nélkül.
Elengedhetetlen a beszerzési terület továbbfejlesztése
Fentiek következtében a versenyképességüket megőrizni akaró szervezetek beszerzési területük továbbfejlesztésére kényszerülnek, amelynek során a következő részegységeket mindenképpen érdemes felülvizsgálni:
1) Stratégia és célok: a megfelelést frissített beszerzési stratégia/policy kiadásával érdemes kezdeni, melyre már építhető egy a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő éves beszerzési terv. A fenntarthatósági célok nagyon sokszor (pl. energia, vízhasználat, csomagolóanyag stb.) szorosan összefüggenek a költséghatékonysággal, erre érdemes hangsúlyt helyezni a szervezeti elköteleződés erősítése érdekében.
2) Menedzsment-elköteleződés: a vezérigazgatónak/ügyvezetésnek személyesen kell megerősítenie a szabályozási megfelelés, az ESG és az etikus magatartás fontosságát a beszállítók, alkalmazottak, ügyfelek és a nagyvilág felé.
3) Szabályozási háttér megteremtése: világos és egyértelmű beszerzési politika és eljárások bevezetése a szabályozási megfelelés és kockázatkezelés érdekében. A szabályozás egyértelműen kezelje az emberi jogokkal és a tisztességes üzleti magatartással kapcsolatos elvárt magatartást.
4) Képzés: mindenkinek, aki harmadik felekkel foglalkozik, képzésben kell részesülnie, hogy megismerje a vonatkozó irányelveket, az ellátási lánc kockázatkezelését, a legjobb gyakorlatokat és világos felhatalmazással kell rendelkezniük, hogy kommunikálják a vállalat elvárásait a beszállítók felé. A kulcsmunkavállalók részére fenntarthatósági mentoring javasolt.
5) Beszállítói átvilágítás: hatékony átvilágítási rendszerrel rendelkező cégek egyszerre felelnek meg a szabályozási elvárásoknak, és tesznek szert előnyre a versenytársaikkal szemben. A jogszabályok által előírt adatszolgáltatási és kockázatelemzési kötelezettség, beszállító átvilágítási rendszer nélkül nem lehetséges. A beszállítók kockázatainak felmérése a jogszabályi megfelelésen túlmenően is fontos egy kellően rugalmas és a válsághelyzetekre jobban reagáló beszállítói lánc kiépítése érdekében.
6) Együttműködés: együttműködés az üzleti területekkel és beszállítókkal annak érdekében, hogy felülvizsgálatra kerüljenek a folyamatok, technológiák, bevált gyakorlatok, és ezáltal a szervezet működése fenntarthatóbbá váljon. A társaság által tett vállalások tovább hárítása a beszállítók felé akkor lehet igazán hatékony, ha a szervezet rendszeres, bizalmon alapuló kapcsolatot tart fenn a fejlesztés érdekében partnereivel.
7) Egyértelmű kommunikáció: a szervezet megfelelőségi politikáját és az etikus magatartással kapcsolatos elvárásait szükséges egyértelműen kommunikálni az üzleti partnerek felé, illetve fontos azokat a szerződések részévé tenni és érvényesíteni.
Látható, hogy a beszerzés területe és általában a vállalatok működése jelentős változás előtt áll. Az is látható azonban, hogy azok a vállalatok, akik időben elkezdik a felkészülést, ezeknek a versenyképességet alapjaiban meghatározó kihívásoknak nemcsak meg fognak tudni felelni, hanem az értéklánc rugalmasságának növelésével, a beszállítói kapcsolatok mélyítésével jelentős versenyelőnyre tudnak szert tenni.
Október 31-én benyújtásra került a Parlament elé „az egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5893, valamint „a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5877 törvényjavaslat. E két jogszabálytervezet átfogóan módosítja adózási szabályrendszerünket és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk adni a tervezett változásokról, a két törvényjavaslatot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, mely első része a társasági adóról szól.
Hogyan változik a társasági adó (TAO)?
A TAO-törvény jövő évi módosításai elsősorban az adókedvezményekre lesznek hatással.
Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezmény szabályai tavaly és idén is több ponton változtak, így az őszi adócsomagba már kevesebb újdonság jutott. A tervezett módosítás a kihirdetését követő naptól csökkentené azon esetek körét, amikor az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormánynak az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozata.
Eddig akkor volt engedélyköteles a fejlesztési adókedvezmény, ha
- az egy településre jutó állami támogatás (melybe beleszámít az adókedvezmény is) meghaladta azt a mértéket, amelyet egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat, továbbá ha
- kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A tervek szerint ez úgy módosul, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez engedély
- elsősorban a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházások esetében és csak akkor lesz kötelező, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás (melybe beleszámít az adókedvezmény is) meghaladja az alábbi összegeket:
- Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – Baranya vármegye kivételével –, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye kivételével – és Pest tervezési-statisztikai régióban (50%): 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
- Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban (30%): 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
- Baranya vármegyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében és Heves vármegyében (60%): 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, továbbá
- akkor lesz még kötelező, ha kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az idei évben bevezetett, akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú berendezések, illetve a kapcsolódó alkatrészek gyártására irányuló beruházásokhoz (vagyis a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházáshoz) igénybevehető átmeneti fejlesztési adókedvezmény maximális összegének számításánál a beruházás elszámolható költségének jelenértéke helyett annak folyóárát kell alapul venni a jogszabály kihirdetését követő naptól. A módosítás a jelenleg érvényes igen magas, 13,79% mértékű diszkont kamatlábat figyelembevéve jelentősen növeli ezen jogcímen érvényesíthető adókedvezmény összegét.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye (továbbiakban energiahatékonysági adókedvezmény) kapcsán számos módosítás lép hatályba a törvény kihirdetését követő naptól.
Hiánypótló módon bevezetésre kerül az alternatív beruházás, felújítás fogalma: az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely
- megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, de az adózó által végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony beruházás, felújítás,
- az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása,
- meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás, vagy
- az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás.
Az új definícióval összefüggésben módosításra kerül az elszámolható költségek köre és mértéke is, az alábbiak szerint:
| Beruházás típusa | Adókedvezmény alapja |
| Amikor beazonosítható az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág beruházása, felújítása és nincs olyan kevésbé energiahatékony alternatív beruházás, felújítás, amelyet adókedvezmény, vagy más állami támogatás hiányában megvalósítanának. | Bekerülési érték, illetve annak növekedése |
| Magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás, ahol kimutatható alternatív beruházás, felújítás és az adózó azt az adókedvezmény számításához figyelembe veszi. | A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás
és az alternatív beruházás, felújítás költsége közötti különbözet (többletköltség) |
| Magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás, ahol alternatív beruházás, felújítás nem mutatható ki, vagy az adózó az adókedvezmény számításához alternatív beruházást, felújítást nem alkalmaz. | A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás elszámolható költségek 50%-a |
Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre növekszik a tervek szerint.
Az adókedvezmény érvényesítése alól újabb esetek kerülnek kizárásra:
- ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul és
- ha a beruházás, felújítás fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.
Az energiahatékonysági adókedvezmény külön kategóriaként meghatározza az energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházásokat és felújításokat is. Ezt a kedvezményt is az üzembe helyezés évében, vagy az azt követő adóévben lehet legkorábban igénybe venni és a következő 5 adóévben lehet felhasználni, az energiahatékonysági adókedvezmény egyéb szabályai alapján.
Az adókedvezmény alapja az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, fejlesztés bekerülési értéke. Az adókedvezményre való jogosultság a korábbiaktól eltérő logikát mutat. Az adókedvezmény akkor vezető igénybe, ha az alábbi esetek közül valamelyik teljesül:
- meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább 20%-os primerenergia-hatékonyság javulást eredményez a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
- épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-osprimerenergia hatékonyság javulást eredményez a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
- új épületek esetén legalább 10%-os primerenergia hatékonyság javulást eredményez a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest.
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a kezdeti primerenergiaigényt és annak becsült javulását igazoló energetikai tanúsítvánnyal.
Az adókedvezmény mértéke (a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen) az elszámolható költségek 15%-a (kisvállalkozásnál 35, középvállalkozásnál 25), de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
A globális minimumadó szabályok bevezetéséhez kapcsolódóan – de nem csak a globális miniumadó alanyok számára – 2024-től bevezetésre kerül egy új, a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet (továbbiakban: K+F) támogató adókedvezmény is.
A K+F adóalap-csökkentő tétel helyett a jövőben adókedvezmény is igénybevehető lesz, az adózó 5 évre vonatkozó választása alapján (melyet abban az adóbevallásban kell megtenni, amelyben első alkalommal érvényesítik a K+F adókedvezményt). Ez idő alatt K+F-re tekintettel kizárólag adókedvezmény vehető igénybe, adóalap csökkentő tétel alkalmazására nem lehet visszatérni, csak a 6. adóévtől.
Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10%-a de legfeljebb
- 55 millió eurónak megfelelő forintösszeg alapkutatás,
- 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg alkalmazott (ipari) kutatás és
- 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg kísérleti fejlesztés esetében,
amellyel a felmerülés adóévében és az azt követő 3 adóévben csökkenthető a számított TAO minden más adókedvezményt megelőzően, akár 0 forintig.
Az adókedvezményt minden évben maximális összegben érvényesíteni kell és a fel nem használt adókedvezmény a negyedik adóév végéig az adózó számára kiutalásra kerül (feltéve, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása nem haladja meg a százezer forintot).
Elszámolható költségnek az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés számviteli értelemben vett közvetlen (ön)költségei közül az alábbiak minősülnek:
- a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,
- a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait),
- a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása, továbbá
- a működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel.
Az adóbevallásban a kedvezményt alkalmazó vállalkozásoknak évenkénti bontásban adatot kell szolgáltatniuk a következőkről:
- az adóévi elszámolható költségről,
- az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegéről, továbbá
- a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegéről.
Tekintettel arra, hogy ez az új kedvezmény úgynevezett elismert visszatérítendő adókedvezménynek tekintendő, a globális minimadó számításakor sem jelent hátrányt.
Az új K+F adókedvezmény sem a K+F társasági adóalapcsökkentő tételekkel, sem a K+F helyi iparűzési adóalap-csökkentő tétellel, sem a szociális hozzájárulási adó K+F adókedvezményével együtt nem vehető igénybe.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek
Az adókedvezmények mellett számos kisebb módosítás mellett a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek esetében is változás várható. Ezek köre egy új tétellel bővül a jogdíj- és kamatfizetések kapcsán. 2024-től a nem együttműködő országok és területek jegyzékében szereplő, valamint a nulla vagy alacsony adókulcsú államokba teljesített jogdíj- és kamatfizetésekkel a kettős nem adóztatás érdekében növelni kell az adóalapot. Ez alól kivétel, ha a jogdíj, illetve kamat felmerülésének fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, melynek fennállását az adózónak minősítenie és dokumentálnia is szükséges.
A halasztott adó már ismerős fogalom lehet azon külföldi cégcsoport magyarországi leányvállalatánál, ahol a magyar beszámoló elkészítése mellett konszolidációs jelentéscsomagot is kell készíteni a csoportra vonatkozó számviteli előírások alapján.
Mivel a magyar számviteli törvény eddig nem ismerte a halasztott adó elszámolását, ebből adódóan a magyar és a csoportbeszámoló között eltérés keletkezett. Ezt az eltérést mérsékli a most beterjesztett T/5877-es számú törvényjavaslat, amely bevezeti a halasztott adó fogalmát.
Mit jelent a halasztott adó?
Halasztott adó akkor keletkezik, ha a társasági adószámításnak, vagyis az adóalap-módosító tételeknek jövőbeni átmeneti adóhatása van, azaz a tárgyévben egy adóalapmódosító tétel a jövőben visszafordul (ilyen például a tárgyévben képzett céltartalék vagy a követelésre elszámolt értékvesztés esete). A tervezett módosítással ezen átmeneti különbségeket halasztott adókötelezettségként vagy halasztott adókövetelésként vehetik figyelembe a társaságok.
Halasztott adókötelezettség keletkezik, amikor a tárgyévben ugyan kevesebb adót fizetünk, de azt a jövőben meg kell fizetnünk, vagyis adókötelezettségünk keletkezik (például: tárgyévi fejlesztési tartalék képzése).
Halasztott adókövetelés keletkezik, amikor a tárgyidőszakban több adót fizetünk, amelyet a jövőben visszakapunk, azaz követelésünk keletkezik (például céltartalék, követelés értékvesztése, veszteségelhatárolás).
A halasztott adó számítása nem vonatkozik olyan adóalapmódosító tételekre, amelyek véglegesek, vagyis a jövőben nem fordulnak vissza (például a bírság).
A halasztott adó összegét a mérlegfordulónapi társasági adókulccsal kell kiszámítani.
Melyek az elszámolási szabályok a halasztott adó alkalmazása esetén?
A halasztott adó alkalmazásának első üzleti évében a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni. Az üzleti évre vonatkozó halasztott adó összege már az üzleti év eredményét módosítja, és az eredménykimutatásban a halasztott adóráfordítás soron jelenik meg. A javaslat szerint a halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékét az eredménytartalékból le kell kötni a lekötött tartalékba történő átvezetéssel.
Hogyan könyveljük a halasztott adót?
A társaság saját döntése alapján mutathatja ki a halasztott adókövetelést és az adókötelezettséget. A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, míg a halaszott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
Az adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és adókötelezettség összegét összevontan, előjeltől függően nettó módon kell kimutatni. Ennek megfelelően a mérleg tagolása kiegészül a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség sorral. Az eredménykimutatásban megjelenik az Adófizetési kötelezettség sort követően a Halasztott adókülönbözet sor.
A kiegészítő mellékletben is be kell majd mutatni a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek jelentős tételeit jogcímenkénti bontásban.
A halasztott adó elszámolására vonatkozó szabályokat a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a Társaság döntésétől függően már lehet a 2023. évben induló üzleti évek beszámolójára is.