- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Május 25-én jelentették be, hogy a Kormány létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot, melyeknek célja, hogy fedezetet képezzenek a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeire. E két alap forrását a Kormány néhány „extraprofitra” szert tevő ágazat megadóztatásával teremtené elő. A sajtóban már a következő napokban megjelentek az ágazati különadók részletei, azonban a hivatalos jogszabály csak most, a pünkösdi hétvégén került kihirdetésre a Magyar Közlönyben. Jelen hírlevelünkben ezen jogszabály tartalmát foglaljuk össze.
Noha a hétvégén megjelent 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet eszenciája az érintett ágazatok és cégek „extraprofitjának” megadóztatása, azonban a különadók alapja leginkább az adóalanyok nettó árbevétele, míg a fennmaradó esetekben alapvetően valamilyen más, a profittól teljesen független tényező.
Bár a Kormányrendelet hivatalosan csak július 1-jétől lép hatályba, az adó alapját nem egy esetben a 2021-es (naptári) évet magában foglaló időszak teljesítménye alapján kell meghatározni.
A következőkben – a Kormányrendelet logikája szerinti – nézzük végig az érintett adónemeket.
Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások
A pénzügyi szervezetek jelenleg is a mérlegfőösszegük alapján fizetik a pénzügyi szervezetek különadóját.
A kihirdetett Kormányrendelet alapján a hitelintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmények – a már eddig is hatályban lévő adóterheiken felül – 2022-ben 10%, 2023-ban pedig 8% különadó fizetésére kötelezettek.
A különadó alapja mindkettő esetben az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, melyet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint kell kiszámítani.
Az érintett cégek a 2022-es adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig kötelesek megállapítani, ezt követően pedig 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben kell azt megfizetniük.
A 2023-as adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig kell majd megállapítaniuk a cégeknek, ezután az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig kell három egyenlő részletben megfizetniük.
Kőolajtermék-előállítók
A kőolajtermék-előállítók a 2022-es és a 2023-as adóévre különadó megfizetésére kötelezettek, melynek alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.
A különadó mértéke az adóalap 25%-a, melyet első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévre kell alkalmazni. Az adót a 2022. január 1-július 1. közötti időszakra 2022. szeptember 20-ig, az ezt követő időszakokra viszont havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
Megújuló villamos energia termelése
A KÁT és / vagy a METÁR rendeletek hatálya alá tartozó, kötelező átvételre jogosult termelő, valamint a METÁR rendelet hatálya alá tartozó, zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő különadó megfizetésére kötelezett, amennyiben a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022-es vagy a 2023-as adóévben megszűnik, vagy ha a 2022-as vagy a 2023-as adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg az említett szerződéseket.
A különadó nem vonatkozik a legfeljebb 0,5 MW teljesítőképességű erőművel termelőkre, valamint a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energiára.
A különadó alapja a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és ezen mennyiségnek a MEKH által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege.
A különadó mértéke 65%, melyet a 2022. január 1-július 1. közötti időszakra 2022. szeptember 20-ig, az ezt követő időszakokra viszont havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
Tranzakciós illeték
A tranzakciós illeték továbbra is a befektetési vállalkozásokat és hitelintézeteket terheli és mértéke továbbra is az illeték alapjának (pénzügyi eszköz ügyfélszámlán jóváírt értéke) 0,3 százaléka marad, de maximuma tranzakciónként – a korábbi 6 ezer Ft-tól eltérően – legfeljebb 10 ezer Ft-ra emelkedik.
Valamint – a korábbi szabályoktól eltérően – az illetékfizetési kötelezettség a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyeket is terheli (pl. Revolut), viszont mentesül az illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár, vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.
A Kormányrendelet szerinti tranzakciós illeték kötelezettség első alkalommal 2022. augusztus hónapra keletkezik és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
Légitársaságok hozzájárulása
A légi személyszállítási tevékenység után a légi társaságok a Magyarországról induló utasaik után, (a tranzit utasokat kivéve) utasonként európai – ide nem értve Fehéroroszországot, Oroszországot és Törökországot – úti cél esetén 3 900 Ft, míg más úti cél esetén 9 750 Ft fizetésére kötelezettek.
A légitársaságok hozzájárulási kötelezettsége első alkalommal 2022. július hónapra keletkezik és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezeteknek.
Cégautóadó
2022. július 1. és 2022. december 31. között a cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként lényegében a duplájára emelkedik minden teljesítmény és környezetvédelmi kategóriában az alábbiak szerint:
| gépjármű hajtómotorjának teljesítménye (kW) |
Környezetvédelmi osztály-jelzés |
||
| „0”-„4” osztályjelzések esetén | „6”-„10” osztályjelzések esetén | „5”; „14-15” osztályjelzések esetén | |
| 0-50 | 16.500 Ft helyett 30.500 Ft | 8.800 Ft helyett 16.000 Ft | 7.700 Ft helyett 14.000 Ft |
| 51-90 | 22.000 Ft helyett 41.000 Ft | 11.000 Ft helyett 20.000 Ft | 8.800 Ft helyett 16.000 Ft |
| 91-120 | 33.000 Ft helyett 61.000 Ft | 22.000 Ft helyett 41.000 Ft | 11.000 Ft helyett 20.000 Ft |
| 120 felett | 44.000 Ft helyett 81.000 Ft | 33.000 Ft helyett 61.000 Ft | 22.000 Ft helyett 41.000 Ft |
Gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás
2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját, vagy ha az Magyarországon forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt: gyógyszer) az eddigi egységes 20% helyett, a 10 ezer Ft-ot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20%-os, míg a 10 ezer Ft-ot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28%-os mértékű befizetési kötelezettség terheli.
Ezt a szabályt első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre, vagyis a 2022. április havi forgalomra kell alkalmazni.
Energiaellátók jövedelemadója
A 2022-es és a 2023-as adóévre vonatkozóan a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó (azaz a feldolgozóipari gyártó) is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül, vagyis korrigált adózás előtti eredményük után 31%-os különadó kötelezettségük keletkezik.
A feldolgozóipari gyártó a 2022-es adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022-es adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2022. szeptember 20-áig bevallja, és 2022. szeptember 20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.
Népegészségügyi termékadó („chipsadó”)
A Kormányrendelet 2022. július 1-jétől bővíti, illetve tovább bontja a népegészségügyi termékadó-köteles termékek körét számos új, jellemzően a korábbinál magasabb díjtétel bevezetésével. A teljesség igénye nélkül a következő termékek kapcsán növekszik az adó mértéke:
- üdítőital (literenként) 15 Ft-ról 23 Ft-ra;
- energiaital (literenként) 50 Ft-ról 65 Ft-ra, taurint is tartalmazó energiaitalok esetében 300 Ft-ról 390 Ft-ra;
- sós snack (kilogrammonként) 300 Ft-ról 390 Ft-ra;
- ízesített sör (literenként) 25 Ft-ról 33 Ft-ra emelkedik
Távközlési pótadó
A már eddig is alkalmazandó távközlési adó mellett az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személyeknek a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévükre és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év 5. hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.
A pótadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel. Az adó mértéke az adóalap
- 1 milliárd Ft alatt 0%,
- 1-50 milliárd Ft között 1%,
- 50-100 milliárd Ft között 3%,
- 100 milliárd Ft felett 7%.
A kapcsolt vállalkozások árbevételét össze kell adni és a tényleges adó mértékét köztük az árbevételük arányában kell megosztani, feltéve ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha 2022. június 1-jét követően az elektronikus hírközlési tevékenységet végző jogalany e tevékenységét lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdálkodó szervezet számára adta át, vagy adta használatba.
A pótadóban érintett cégeknek a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévükre 2022. november 30-ig kell a pótadót megállapítaniuk, a 2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján. Ezenkívül a 2023-ban kezdődő adóév 5. hónapjának utolsó napjáig (a 2022. évre megállapított pótadóval egyező összegű) adóelőleget kell fizetniük.
Biztosítási adó
A biztosítótársaságok a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó fizetésére kötelesek, melynek alapja a biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó biztosítási díj összege.
A pótadó konkrét mértéke az adott biztosítási ágazattól, valamint az adóévtől (2022. második féléve, vagy 2023), tovább az adóalaprész sávjaitól függ. Adóelőleget ezen pótadó kapcsán is kell fizetni, melyet a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével kell megállapítani és 2022. november 30-ig kell bevallani és megfizetni.
A 2022. második félévére vonatkozó pótadót 2023. január 31-ig, míg a 2023-as évre vonatkozót 2024. január 31-ig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.
A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni és a tényleges adó mértékét köztük az adóalapjuk arányában kell megosztani, feltéve ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha 2022. június 1-jét követően a biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany e tevékenységét lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdálkodó szervezet számára adta át, vagy adta használatba.
Jövedéki adó
A Kormányrendelet alapján 2022. július 1-jétől számos jövedéki termék esetében magasabb adótétellel kell számolni. A teljesség igénye nélkül a következő termékek kapcsán növekszik az adó mértéke:
-
a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 4.655 Ft/ezer kg helyett 5.375 Ft/ezer kg-ra;
-
a villamos energiára 310,50 Ft/megawattóra helyett 358,5 Ft/megawattórára;
-
kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 810 Ft helyett 900 Ft-ra, míg más sör esetén 1.620 Ft helyett 1.800 Ft-ra hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként;
-
cigaretta esetén 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 26.000 Ft helyett 27.800 Ft / ezer db-ra és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka helyett 23,5 százalékára, de legalább 39.300 Ft helyett 40.800 Ft / ezer db-ra.
Kiskereskedelmi pótadó
A már hatályban lévő kiskereskedelmi adó mellett az adónemben érintett adóalanyoknak 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő (utolsó) adóéve kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80%-ával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítania és megfizetnie.
A 2023-as évtől kezdőden a kiskereskedelmi adó mértéke a következőképpen alakul (az adóalaptól függően):
-
500 millió Ft alatt 0% (ez nem változott),
-
500 millió Ft és 30 milliárd Ft között 0,15% (eddig 0,10%),
-
30-100 milliárd Ft között 1,00% (eddig 0,40%),
-
100 milliárd Ft felett 4,10% (eddig 2,70%).
Bányajáradék
Emelkedik és számítását tekintve is módosul a bányajáradék mértéke a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt kőolaj és földgáz esetében. A kőolaj és szénhidrogén földgázra megállapított mezők esetében a bányavállalkozó – műszaki, földtani, vagy vis maior helyzet kivételével – a 2022. és a 2023. évben legalább a 2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni. Ellenkező esetben a bányafelügyelet legalább a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összegével megegyező mértékű bírságot köteles kiszabni.
***
Amennyiben a fenti változások kapcsán további információkra lenne szüksége, esetleg kíváncsi arra, hogy a különadók az Ön cégének működését miként érintik, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Kevés visszhangot kapott még a szakmai sajtóban is a március közepén kihirdetésre került, fejlesztési adókedvezményt módosító jogszabálycsomag, holott – egy régiótól eltekintve – az adózók számára kedvezően módosultak a vonatkozó szabályok. Mind az engedély alapján érvényesíthető esetek köre, mind a nagyberuházás fogalmának meghatározása, de bizonyos esetekben még a támogatás intenzitása kapcsán is előnyös változások történtek. Jelen hírlevelünkben ezeket járjuk körbe.
A fejlesztési adókedvezmény a magyar társasági adózás egyik speciális, beruházásösztönző adókedvezménye, mellyel meghatározott feltételek teljesítése esetén élhetnek a magyar társaságok, csökkentve ezzel a társasági adófizetési kötelezettségüket.
Az adókedvezmény kapcsán kitüntetett szerepet kap az azzal élni kívánó társaság mérete, melynek pontos szabályai továbbra is a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3-5. §-aiban kerülnek meghatározásra.
Az már 2019-ben elfogadásra került, hogy idén január 1-jétől (legalább) 50 millió Ft-os beruházással a mikro- és kisvállalkozások, míg (legalább) 100 millió Ft-os beruházással a középvállalkozások is igénybe tudják venni a fejlesztési adókedvezményt, tehát idén is folytatódott a belépési küszöb évek óta tartó csökkenése.
A bevezetőben említett módosító csomag két részből áll: az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvényből, valamint a fejlesztési adókedvezményről szóló 165/2014. (VII. 17.) Kormányrendelet módosításáról szóló 110/2022. (III. 21.) Kormányrendeletből.
Kis- és középvállalkozásokat érintő változások
A fejlesztési adókedvezmény igénybe vétele előzetes bejelentéshez, ill. bizonyos esetekben a Kormány (Európai Bizottság engedélyén alapuló) határozatához kötött.
A módosítás következtében kis- és középvállalkozások most már az összes településen (így Pest megyében is) bejelentés alapján érvényesíthetik adókedvezményüket, csak Budapest kapcsán van szükségük a fent említett engedélyre.
Ehhez kapcsolódóan változott a vonatkozó Kormányrendelet is, amely szerint a 2021. december 31-ét követően benyújtott, de a 2022. március 21-én kihirdetett módosítás hatálybalépéséig nyilvántartásba nem vett bejelentések, ill. nem engedélyezett kérelmek esetében is alkalmazni kell ezt az új szabályozást.
Ebből kifolyólag, ha egy kis- és középvállalkozás a régi szabályok szerint még nem támogatható település kapcsán (ide nem értve a továbbra sem támogatható Budapestet) nyújtott be engedély-kérelmet, akkor ezt már az új szabályok szerint kell elbírálni, vagyis ezek a kérelmek automatikusan elfogadásra kerülnek.
Nagyvállalkozásokat érintő változások
Törlésre kerültek a társasági adótörvényből a jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházásra és a jelenértéken legalább 6 milliárd forint értékű beruházásra vonatkozó szabályok.
Emellett módosult a nagyberuházás fogalma is: az új szabályozás értelmében a nagyberuházás olyan induló beruházás, amelyet az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl, a Közép-Dunántúl, a Nyugat-Dunántúl vagy a Pest tervezési-statisztikai régióban nagyvállalkozás valósít meg.
A módosítás eredményeként tehát nem csak a feltételek egyszerűsödtek, de a kedvezmény immár a Pest tervezési-statisztikai régióban is igénybe vehető.
Támogatási intenzitások
Módosultak a támogatási intenzitások mértékei is: ahogy fentebb már említésre került, most már teljes Pest megye támogatható (nem csak bizonyos települései). A támogatási intenzitás azt fejezi ki, hogy az adott beruházás kapcsán elszámolható költségnek minősülő összeg jelentértékének mekkora része (százaléka) vehető igénybe adókedvezményként.
A támogatás mértéke a legfeljebb 50 millió eurós beruházási összeg esetében nagyvállalkozások számára egységesen 50%, középvállalkozások számára 60%, kisvállalkozások számára pedig 70%.
50 és 100 millió eurós beruházás során – tekintet nélkül a vállalkozás méretére – a támogatás mértéke egységesen 25%, ezt meghaladó beruházáskor pedig 17%.
Emellett ugyancsak előnyös változás, hogy – erre vonatkozó engedély birtokában – Budapesten is igénybe vehető lesz ez a fajta adókedvezmény.
A módosítócsomag egyértelmű „vesztese” a Közép-Dunántúli régió (Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye) lett, ugyanis az egész országban egyedül itt csökkentek a vonatkozó támogatási mértékek.
A lenti kettő táblázatban látható, hogy pontosan mi változott a módosítások következtében (a korábban hatályban lévő szabályozást bemutató táblázat csak azokat a régiókat tartalmazza, amiket érintettek a változások, a most hatályos szabályozásra vonatkozó táblázatban a változásokat félkövérrel jelöltük):
| Korábbi szabályozás | |||||
| Vállalkozás mérete: | Nagyváll. | Középváll. | Kisváll. | Bármely | Bármely |
| Beruházás összege: |
50 M EUR alatt |
50 és 100 M EUR között | 100 M EUR felett | ||
| Pest megye nem támogatható települései | 0% | 10% | 20% | 0% | 0% |
| Piliscsaba és Pilisjászfalu
(Pest megye) |
20% | 30% | 40% | 10% | 7% |
| Pest megye egyéb támogatható települései | 35% | 45% | 55% | 18% | 12% |
| Közép-Dunántúl | 35% | 45% | 55% | 18% | 12% |
| Nyugat-Dunántúl | 25% | 35% | 45% | 13% | 9% |
| Jelenleg hatályos szabályozás | |||||
| Vállalkozás mérete: | Nagyváll. | Középváll. | Kisváll. | Bármely | Bármely |
| Beruházás összege: |
50 M EUR alatt |
50 és 100 M EUR között | 100 M EUR felett | ||
| Dél-Alföld | 50% | 60% | 70% | 25% | 17% |
| Dél-Dunántúl | 50% | 60% | 70% | 25% | 17% |
| Észak-Alföld | 50% | 60% | 70% | 25% | 17% |
| Észak-Magyarország | 50% | 60% | 70% | 25% | 17% |
| Pest megye | 50% | 60% | 70% | 25% | 17% |
| Közép-Dunántúl | 30% | 40% | 50% | 15% | 10% |
| Nyugat-Dunántúl | 30% | 40% | 50% | 15% | 10% |
| Budapest | 0% | 10% | 20% | 0% / 10% /20% | 0% / 10% /20% |
Az 50 millió EUR érték feletti beruházások kapcsán megjegyeznénk, hogy Budapest esetében számít a vállalkozás mérete: a nagyvállalkozások továbbiakban sem jogosultak a fejlesztési adókedvezmény igénybevételére, viszont a középvállalkozások 10%-os, a kisvállalkozások pedig 20%-os támogatási intenzitással élhetnek.
Tekintettel a számos kedvező változásra, minden beruházást tervező vállalkozás számára érdemes megvizsgálni, tudják-e és ha igen, milyen feltételekkel tudják kihasználni a fejlesztési adókedvezményben rejlő előnyöket. Amennyiben a fejlesztési adókedvezmény megváltozott szabályaival kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, vagy szeretné megvizsgálni, mekkora adókedvezmént érhet el tervezett beruházása után, esetleg segítségre lenne szüksége a fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentés, vagy kérelem elkészítésében, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A tavaly elfogadott és kihirdetett adóváltozások egyik legnagyobb újdonsága, hogy 2022-ben első alkalommal lehet magánszemélyként bevallani az úgynevezett kriptoeszközökből származó jövedelmeket. Jelen bejegyzésünkben ezen témakört járjuk körbe.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: „Szja. törvény”) tavalyi módosításával egy körülbelül egyévtizedes elmaradásának orvoslására került sor: nagyjából ennyi ideje realizálnak magyar magánszemélyek is jövedelmet a kriptoeszközökkel lebonyolított különféle ügyleteik során, többnyire a saját értelmezésük szerint teljesítve, vagy elmulasztva a fizetendő személyi jövedelemadó bevallását.
Beszédes, hogy egészen tavalyig még jogszabályi definíció sem volt a magyar jogban a kriptoeszközökre vonatkozóan, így fordulhatott elő, hogy egyes értelmezések szerint követelésként, míg mások szerint virtuális fizetőeszközként kellett (volna) ezeket kezelni. Ezt az anomáliát oldották fel tavaly az Szja. törvény 67/C. §-nak kihirdetésével.
Anélkül, hogy a – főleg informatikai – részletekbe belemennénk, arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos jövedelemszerzés elsősorban bányászat (a felhasználó számítógépe leellenőrzi és a blokkláncra való fűzéssel megerősíti a visszaigazolásra váró tranzakciókat, amiért cserébe bizonyos időközönként kriptoeszközt kap a rendszertől) és kereskedelem formájában történik, továbbá a kriptoeszközök mind közül talán legismertebb (de messze nem az egyetlen) megjelenési formája a Bitcoin (₿).
Az említett, Szja. törvényben található jogszabályhely alapján kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adott adóév vonatkozásában a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet alapján elért ügyleti nyereség (a legutolsó szó jelentőségéről jelen bejegyzés későbbi részében még bővebben is értekezünk).
A szabályozás tehát egyfelől kizárólag magánszemélyekre vonatkozik, jogi személyek esetében nem az ott leírtak szerint kell eljárni, másfelől fontos szerepet kap az adóév (ami szinte minden esetben azonos a naptári évvel), mint időintervallum.
Ugyancsak az Szja. törvény definiálja magának a kriptoeszköznek a fogalmát is, eszerint az az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Ellentétben a korábbiakkal, az új szabályozás alapján a kriptoeszköz megszerzésének módja egyáltalán nem bír relevanciával: ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből, vagyis fiat pénzre vagy egyéb javakra váltják. Ha valaki pl. Bitcoinért cserébe Ethereumot (Ξ) vásárol, akkor – egyéb tranzakció hiányában – nem kell a kriptoeszközei kapcsán személyi jövedelemadót fizetnie.
A pár napon belül esedékes, 2022. május 20-ig teljesítendő személyi jövedelemadó-bevallásban – az érintett magánszemély választása szerint – az elkülönülten adózó jövedelmek között van lehetőség bevallani a 2021-es adóév során kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) során szerzett jövedelmeket.
Ez a választás erősen javasolt, hiszen 2021-re vonatkozóan az ilyen jövedelmet egyébként az egyéb jövedelem (kereskedelem), ill. az önálló tevékenységből származó jövedelem (bányászat) között kellene szerepeltetni, ezekben az esetekben viszont jelentősen nagyobb adóteherrel kellene számolni (a személyi jövedelemadó mellett a szociális hozzájárulási adóval is).
2022-től már kötelezően az elkülönülten adózó jövedelmek között kell majd ezeket a jövedelmeket bevallani, amelyeket kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadó terhel majd.
Ugyanakkor ne felejtsük, hogy átmenetileg lehetőség van a korábban be nem vallott és még el nem évült „kriptojövedelmek” megállapítására is, így azoknak is érdemes elgondolkozniuk az ilyen jövedelmeik leadózásán, akik a 2010-es évek második felében az adózás zárójelbe tétele mellett foglalkoztak kriptoeszközökkel, 2021-ben viszont már nem könyveltek el semmilyen kriptoeszközből származó bevételt.
Ahogy említettük, az Szja. törvény szerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adóévben elért ügyleti nyereség. Hasonlóan az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeknél alkalmazható módszerhez itt is alkalmazható az adókiegyenlítés intézménye.
Ez azt jelenti, hogy kettő adóéven keresztül felhasználható a korábbi évek (kriptoeszköz) vesztesége, vagyis azokkal csökkenthető az adott évi (kriptoeszköz) bevétel, ami végül a (kriptoeszköz) adóalapját határozza majd meg. Ennek azonban feltétele, hogy a korábbi adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeljen az adott adóévi, kriptoeszközzel lebonyolított ügyletből származó veszteség.
Így annak is mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet szentelnie személyi jövedelemadó-bevallására, aki a 2021-es évben is foglalkozott ugyan kriptoeszközökkel, de csak kiadása volt.
Amennyiben ugyanis ezen kiadásokat feltünteti a személyi jövedelemadó-bevallásában, akkor abban az adóévben, amikor (végre) bevételt realizál, csökkenteni tudja a vonatkozó adója alapját és így a konkrét fizetendő adót is. Más kérdés, hogy erre csak kettő adóéven belül van lehetőség és ez a kriptoeszközök esetében kevésbé életszerű, a tartási idő itt általában jelentősen hosszabb.
A kiadások feltüntetésének azonban természetesen előfeltétele, hogy azokról részletes nyilvántartást kell vezetni: mind a kriptoeszköz vásárlásáról, mind pedig a bányászatról.
Ennek kapcsán azt érdemes szem előtt tartani, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén az adott revizor számára világos és egyértelmű legyen, hogyan jött ki az az érték, amit az adott magánszemély a vonatkozó adóévi személyi jövedelemadó-bevallásában kiadásként tüntetett fel: minél részletesebb a nyilvántartás annál jobban csökken az esetleges adókockázat.
Itt jegyeznénk meg, hogy a magyarországi személyi jövedelemadó-bevallásban szereplő értékeket minden esetben forintban kell szerepeltetni, így a fizetendő adót is forintban kell megállapítani. A nyilvántartásban tehát annak is szenteljünk kiemelt figyelmet, hogy milyen árfolyamon váltjuk át a más devizában (pl. euró, vagy amerikai dollár) megállapított értékeket.
Mivel a kriptoeszközökből származó jövedelem elkülönülten adózó jövedelemnek számít, így az ilyen jövedelmek személyi jövedelemadó alapja semmilyen egyébként igénybe vehető kedvezménnyel (pl. családi kedvezmény, vagy 25 éven aluliak kedvezménye) nem csökkenthető.
Ahogy látható, a lassan esedékes személyi jövedelemadó-bevallás egyaránt érinti azokat, akik csak korábban foglalkoztak, és azokat is, akik jelenleg is foglalkoznak kripoteszközökkel. Amennyiben az ilyen típusú jövedelme bevallásával kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A Grant Thornton Magyarország, támogatva a közös családi programokat, idén részt vett a Sződligeti Vándorfakanál versenyén. A verseny Sződliget és környékén egy igen nagyhírű és régre visszanyúló hagyományokkal rendelkező rendezvény.
Május 1-jén, azaz a munka ünnepén kollégáink közösen vettek részt a nagy megmérettetésen, ahol a zsűri a hús nélküli és a húsos ételek kategóriában indított versenyt.
Sikereink között az alábbi elnyert díjakat tudhatjuk:
-
Molnár Viktor egy arab ételt főzött, Kelet ízei – Shakshuka sült csicseriborsóval, padlizsánnal és naan kenyérrel
I. helyezés a hús nélküli ételek kategóriában
- Berszán Tamás és Bak András Brassói aprópecsenyét készített
Különdíj a húsos ételek kategóriában
-
Vajna Zsófia vezetésével a FunCook Team pedig vörösboros szarvaspörköltet készített, burgonyafánkkal
Különdíj a húsos ételek kategóriában
Mindezen győzelmek mellett, idén minket ért a megtiszteltetés, hogy a korábbi győztesek mellé a Mi nevünk is felkerült a Vándorfakanálra. Ezáltal, mint kategória nyertes jövőre az első hely megvédéséért indulunk.
A rendezvényen a főzésen kívül sok egyéb más programmal is készültek a vendégek számára, mint például az evezési verseny amiben kollégánk, Avar Ágnes elnyerte a női kategória I. helyezését, innen is gratulálunk Neki! Ezen kívül volt még egy közös májusfa állítás, csoportos edzés, fűszer felismerő verseny stb.
Ezúton is köszönjük Jakab Ágostonnak a szervezést, és minden résztvevő kollégának a jó hangulatú, közös vasárnapi főzést!
Gratulálunk a szakácsoknak és segítőiknek a szép eredményekért!
Tisztelt Érdeklődő!
A Grant Thornton Magyarország és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal közös webináriummal készül az Önök számára melynek címe: Elektronikus számlázás és archiválás 2022-ben.
A Szakértők ezen előadás alatt az elektronikus számlázás jelenéről és jövőjéről, az ösztönző jogszabályi és adóhatósági környezetről, az átállással kapcsolatos aggályokról és lehetséges buktatóiról adnak tájékoztatást, továbbá gyakorlati tanácsokkal és hasznos tippekkel is készülnek Önöknek.
Célunk, hogy a szakértők a témával kapcsolatban releváns információkkal tudjanak szolgálni, és hogy átfogó képet adjanak a témát illetően a GT Magyarország Youtube csatornájának segítségével.
Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődését, és Önt is a résztvevőink között köszönthetjük az online előadásunkon.
Előadóink:
Kóczé Péter
Grant Thornton Digital Kft.
Partner | Számvitel és adó automatizációs üzletág vezető
Vizer József
Grant Thornton Consulting Kft.
Partner | Adó üzletág vezető
Czöndör Szabolcs
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Kiemelt Adó- és Vámigazgatósága
Kockázatkezelési és Ellenőrzés-támogató Főosztály
Főosztályvezető
Mizsányi Attila
NAV Központi Irányítás – Ellenőrzési Főosztály
Digitális Ellenőrzési Megoldások Osztály
Főosztályvezető-helyettes
Téma:
Elektronikus számlázás és archiválás 2022-ben
Időpont:
2022. április 28. | 13:00 – 14:00
Esemény nyelve:
Magyar
Regisztrációját ide kattintva tudja leadni.
Az előadáson való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött!
Kérjük, amennyiben szeretne részt venni az előadáson, jelentkezését legkésőbb 2022. április 27-ig legyen kedves leadni.
Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődését, és Önt is a résztvevőink között köszönthetjük az online előadásunkon.
Technikai és szervezési kérdésekben kérem, keressen fel minket az alábbi elérhetőségek egyikén:
Molnár Martina | | 06 30 788 2067
Üdvözlettel,
Grant Thornton Magyarország
A Grant Thornton Magyarország a Heads Adriatic d.o.o. csoport kizárólagos tranzakciós tanácsadójaként dolgozott, a WHC Kft. általi felvásárlásnál.
A szlovéniai székhelyű Heads Adriatic elsősorban munkaerő kölcsönzéssel, toborzással, toborzási folyamat kiszervezésével, illetve diákmunkához kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozik.
A társaság több, mint 20 éves múltra tekint vissza, mely idő alatt a Dél-Kelet Európai régió egyik meghatározó szereplőjévé vált a HR szolgáltatások terén. Jelenleg 7 országban van aktívan jelen: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegro és Albánia.
2021-ben a társaság nettó árbevétele közel 50 millió euró volt és több, mint 120 munkavállalóval rendelkezik.
A Grant Thornton Magyarország volt az eladó kizárólagos pénzügyi tanácsadója a tranzakció során.