- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
2022. január 1-jétől a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekből származó jövedelmek külön adózó jövedelemként kezelendők, és 15%-os személyi jövedelemadó terheli őket. A 2024. évi Szja-bevallási határidőhöz közeledve (2025. május 20.) fontos, hogy a magánszemélyek tisztában legyenek a szabályokkal, és megfelelően dokumentálják kriptoeszköz-tranzakcióikat az adóbevallás során.
Anélkül, hogy a – főleg informatikai – részletekbe belemennénk, arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos jövedelemszerzés elsősorban bányászat (a felhasználó számítógépe leellenőrzi és a blokkláncra való fűzéssel megerősíti a visszaigazolásra váró tranzakciókat, amiért cserébe bizonyos időközönként kriptoeszközt kap a rendszertől), valamint kereskedelem formájában történik, továbbá a kriptoeszközök mind közül talán legismertebb (de messze nem az egyetlen) megjelenési formája a Bitcoin (₿).
Az Szja-törvény szabályozza a kriptovaluták adózását
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-törvény) alapján kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adott adóév vonatkozásában a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet alapján elért ügyleti nyereség (bevétel csökkentve többek között a tárgyévi igazolt kiadásokkal).
A szabályozás tehát egyfelől kizárólag magánszemélyekre vonatkozik, másfelől fontos szerepet kap az adóév (ami szinte minden esetben azonos a naptári évvel), mint időintervallum. Ugyancsak az Szja-törvény definiálja magának a kriptoeszköznek a fogalmát is, eszerint az az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
A kriptoeszköz megszerzésének módja nem releváns adózási szempontból
Ellentétben a korábbiakkal, a 2022 óta hatályos szabályozás alapján a kriptoeszköz megszerzésének módja egyáltalán nem bír relevanciával: ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem (ennek kapcsán jegyeznénk meg, hogy 2024 elején számos, Bitcoinon alapuló ún. ETF-nek a tőzsdére történő bevezetését és kereskedését engedélyezték az Amerikai Egyesült Államokban), a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.
Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből, vagyis fiat pénzre (pl. euró vagy amerikai dollár) vagy egyéb javakra váltják. Ha valaki pl. Bitcoinért cserébe Ethereumot (Ξ) vásárol, akkor – egyéb tranzakció hiányában – nem kell a kriptoeszközei kapcsán Szja-t fizetnie.
Magánszemélyek esetében 2022 óta már kötelezően az elkülönülten adózó jövedelmek között kell ezeket a jövedelmeket bevallani, amelyeket kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadó terhel.
Az adókiegyenlítést alkalmazhatjuk kriptoügyletek esetén is
Ahogy említettük, az Szja-törvény szerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adóévben elért ügyleti nyereség. Hasonlóan az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeknél alkalmazható módszerhez, itt is alkalmazható az adókiegyenlítés intézménye. Ez azt jelenti, hogy kettő adóéven keresztül felhasználható a korábbi évek (kriptoeszköz) vesztesége (amikor az igazolt kiadások meghaladták a bevételek összegét, vagy csak kiadások merültek fel), vagyis annak a keletkezése évében érvényes adókulccsal számított összegével, csökkenthető az adott évi (kriptoeszköz) nyereség után fizetendő Szja. Ennek azonban feltétele, hogy a korábbi adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeljen az adott adóévi, kriptoeszközzel lebonyolított ügyletből származó veszteség.
Így annak is mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet szentelnie az Szja-bevallására, aki az elmúlt kettő évben is foglalkozott ugyan kriptoeszközökkel, de csak kiadása volt. Amennyiben ugyanis ezen kiadásokat feltünteti a személyijövedelemadó-bevallásában, akkor abban az adóévben, amikor (végre) bevételt realizál (így például idén, amikor szignifikánsan emelkedett az árfolyam), csökkenteni tudja a vonatkozó Szja-fizetési kötelezettségét is.
A kiadások adóbevallásban történő feltüntetésének azonban előfeltétele, hogy azokról részletes nyilvántartást kell vezetni: mind a kriptoeszköz vásárlásáról, mind pedig a bányászatról. Ennek kapcsán azt érdemes szem előtt tartani, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén az adott revizor számára világos és egyértelmű legyen, hogyan jött ki az az érték, amit az adott magánszemély a vonatkozó adóévi személyi jövedelemadó-bevallásában kiadásként tüntetett fel: minél részletesebb a nyilvántartás, annál jobban csökken az esetleges adókockázat.
Itt jegyeznénk meg, hogy a magyarországi Szja-bevallásban szereplő értékeket minden esetben magyar forintban kell szerepeltetni, így a fizetendő adót is forintban kell megállapítani. A nyilvántartásban tehát annak is szenteljünk kiemelt figyelmet, hogy milyen árfolyamon váltjuk át a más devizában (pl. euró, vagy amerikai dollár) megállapított értékeket. Emiatt egy esetleges veszteség a kriptopiacon adózási szempontból nyereség is lehet, a devizaárfolyamváltozás miatt.
Mivel a kriptoeszközökből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek számít, így az ilyen jövedelmek Szja-alapja és Szja-kötelezettsége semmilyen adóalap-, vagy adókedvezménnyel (pl. családi kedvezmény, vagy 25 éven aluliak kedvezménye) nem csökkenthető.
***
Ahogy látható, a lassan esedékes (május 20.) személyijövedelemadó-bevallás egyaránt érinti azokat, akik csak korábban foglalkoztak, és azokat is, akik jelenleg is foglalkoznak kripoteszközökkel. Amennyiben a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelmeinek bevallásával kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, vagy segítségre lenne szüksége a kalkulációk, nyilvántartások és a bevallás elkészítésében, adószakértőink készséggel állnak az Ön rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Egyszerűsített éves beszámoló új értékhatárai
A számviteli törvény kiegészült az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében, tekintettel a 2013/34/EU irányelv 2023. október 17-én elfogadott (EU) 2023/2775 módosítására, amely a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások méretkritériumainak kiigazítását célozza.
Az irányelv 25%-kal megemelte a korábban meghatározott, a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó, euróban meghatározott méretkritériumokat. A módosítás egyrészt a tapasztalt inflációs hatásra válaszul, másrészt az adminisztratív terhek racionalizálása érdekében történt. Az euróban 25%-kal megemelt értékhatárok forintban több mint 60%-os értékhatár növekedést eredményeztek.
Az irányelv alapján a kisvállalkozások definíciója módosul és ezzel az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra előírt határértékek is változnak. Az új értékhatárt figyelembe véve egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 2 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 4 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
Az új, megemelt értékhatárokat a 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre kötelezően kell alkalmazni, de már a 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre is alkalmazhatók. Tehát ha egy vállalkozás 2024-ben egyszerűsített éves beszámolót szeretne készíteni, akkor a 2022-es és 2023-as üzleti év adatait kell megvizsgálnia. Amennyiben a három mutató közül bármelyik kettő az értékhatár alatt van, készíthető az egyszerűsített éves beszámoló.
Az egyszerűsített éves beszámoló tekintetében továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy melyek azok a vállalkozások, akik nem készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót, mert az erre vonatkozó, érvényes kizáró szabályokban semmi sem változott.
Összevont (konszolidált) éves beszámoló új mutatószámai
Az új előírás alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:
- a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
- az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.
Az új értékhatárok 2025. január 1-jével lépnek életbe, de már a 2024. január 1-jével alkalmazhatóak.
Önköltségszámítási szabályzat új értékhatárai
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (6) bekezdése eddig is világosan kimondta, hogy az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozások számára nem kötelező ilyen szabályzatot összeállítani. Ez az általános szabály továbbra is érvényben van, függetlenül attól, hogy az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai megemelkedtek.
Az új előírás alapján, ha az értékesítés eladott áruk beszerzési értékével és közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele egy adott üzleti évben meghaladja a négymilliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek összege a kétmilliárd forintot, akkor a következő évtől kezdődően a saját előállítású termékek és nyújtott szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítási szabályzat szerint, utókalkulációs módszerrel kell megállapítani. Ez a változás már a 2024-es üzleti évre is alkalmazható.
A törvény továbbra is kimondja, hogy ha egy vállalkozás egyszer már kötelezetté válik az önköltségszámítási szabályzat alkalmazására, akkor később sem mentesül e kötelezettség alól, még akkor sem, ha az értékhatárok teljesítése megszűnik. Ennek hátterében az a jogalkotói érvelés állhat, hogy ha egyszer már kialakítottak egy ilyen szabályzatot, az bármikor hasznos lehet a vállalkozás számára.
Azonban a megemelt értékhatárokkal kapcsolatban bevezették az átmeneti szabályokat, amelyek kimondják, hogy azok a vállalkozások, amelyek most teljesítik az új értékhatárokat, de korábban nem élhettek a mentesítés lehetőségével, most mentesülhetnek a szabályzat készítése alól. Azonban a jövőben, ha ismét elérik ezeket az értékhatárokat, már nem léphetnek vissza, még akkor sem, ha az értékadatok időközben csökkennek.
Könyvvizsgálói értékhatár megemelése
A jelenleg érvényes, 300 millió forintos nettó árbevételi határ a duplájára, 600 millió forintra emelkedik, miközben az 50 fős foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltétel nem változik. A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítéshez továbbra is mindkét feltétel együttes teljesítése szükséges. A megemelt értékhatár 2025. január 1-jén fog hatályba lépni, azt csak a 2025-ben kezdődő üzleti évre lehet majd alkalmazni
Visszamenőleges hatállyal 18 millió forintra emelkedett az áfa alanyi adómentesség bevételi értékhatára
A 2025. január 25-i szombati Magyar Közlönyben került kihirdetésre a másnap már hatályba is lépett 5/2025. (I. 25.) Kormányrendelet, amely 2025. január 1-jére visszamenőleges hatállyal 12 millió forintról 18 millió forintra megemelte az Áfatörvény szerinti, alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.
Alanyi adómentességet a belföldi székhelyű, vagy lakóhelyű adóalanyok választhatnak. Az alanyi adómentes adózók e minőségükben
- a) áfafizetésre nem kötelezettek, viszont
- b) előzetesen felszámított áfa levonására sem jogosultak,
- c) kizárólag áthárított áfát nem tartalmazó számlát és nyugtát bocsáthatnak ki, és
- d) áfabevallást nem kell benyújtaniuk.
Vagyis az alanyi adómentesség a kisvállalkozások számára jelentős adminisztrációkönnyítést jelent.
Az új előírások alapján a 2025. naptári évre abban az esetben választható az alanyi adómentesség, ha az adóalany az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege
a) sem a 2024. naptári évben ténylegesen,
b) sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
Főszabály szerint, ha egy vállalkozás évközben meghaladja a bevételi értékhatárt, akkor megszűnik alanyi adómentes státusza és Áfa fizetésre válik kötelezetté már attól a termékértékesítésétől, vagy szolgáltatásnyújtásától, amely ellenértékével az értékhatárt meghaladta. Ezen vállalkozások alanyi adómentességük megszűnése évét követő második naptári év végéig nem választhatják ismételten az alanyi adómentességet.
Azon vállalkozások, amelyek 2023-ban, vagy 2024-ben a fentiek szerint elveszítették alanyi adómentességüket (a korábbi 12 millió forintos értékhatárt meghaladták), de sem a 2024. évi tényleges, sem a 2025. évi várható bevételük 18 millió forintot nem haladja meg, abban az esetben egy most bevezetett átmeneti szabály alapján mégis jogosulttá válnak 2025-re alanyi adómentességet választani.
Az alanyi adómentesség választásáról főszabály szerint a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig lehet bejelentést tenni a NAV felé. A kormányrendelet átmeneti szabálya alapján 2025. február 28-ig tehetnek bejelentést a vállalkozások, hogy 2025-re alanyi adómentességet választanak.
A kormányrendelet viszont nem tartalmaz iránymutatást arra vonatkozóan, hogyan járjanak el az alanyi adómentességet február 28-ig visszamenőlegesen választó vállalkozók az év első felében áfafelszámításával teljesített termékértékesítéseik és szolgáltatásnyújtásaik kapcsán. Az Áfatörvény általános rendelkezéseiből az következne, hogy az alanyi adómentességgel az év első napjára visszamenőlegesen elveszítik áfalevonási jogosultságukat, viszont a kibocsátott számláik, nyugtáik után mindaddig áfafizetésre kötelezettek maradnak, amíg azokat szabályosan le nem módosítják.
***
Amennyiben a fenti adóváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen összefoglalónk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A 2024. október 29-én az Országgyűlés elé benyújtott őszi adócsomag számos kiegészítésen esett át 2024. november 28-i kihirdetéséig. A következőkben adónemekre bontva mutatjuk be a legfontosabbnak ítélt 2025. évi adóváltozásokat.
Személyi jövedelemadó
Bevétel megszerzésének időpontja igénybe vett szolgáltatások esetén
A kifizető által ingyenesen nyújtott szolgáltatások esetén a bevétel megszerzésének időpontja tekintetében visszaáll a 2024. január 1. előtti szabály. E szerint a bevételszerzés időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne. E szabály alapján akkor is megállapítható a kötelezettség, ha a juttatásról készül bizonylat, és akkor is, ha nem.
Vásárolt szolgáltatások tekintetében továbbra is megmarad a 2024. január 1-jével bevezetett szabály, mely alapján a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.
Családi kedvezmény növekedése
A törvénymódosításba foglalt rendelkezés a családi kedvezmény összegének gyermekszámtól függő emeléséről rendelkezik, beleértve a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos gyermekek után járó kedvezményt is. Az emelés két részletben valósul meg: 2025. július 1-jétől a jelenlegi másfélszeresére, a 2026. január 1-jétől a jelenlegi mérték kétszeresére emelkedik a kedvezmény.
A családi kedvezmény (mint összevont adóalapot csökkentő tétel) mértéke kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként az alábbi összegek szerint alakul:
adatok Ft-ban gyermekenként
| Jelenleg-2025.06.30. | 2025.07.01-2025.12.31. | 2026.01.01-től | |
| Egy eltartott esetén | 66 670 | 100 000 | 133 340 |
| Két eltartott esetén | 133 330 | 200 000 | 266 660 |
| 3 és minden továbbinál | 220 000 | 330 000 | 440 000 |
| Tartósan beteg gyereknél a további kedvezmény | 66 670 | 100 000 | 133 340 |
Fizetővendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadózása
Egyrészt bővült az átalányadózás választására alkalmas ingatlanok köre (magánszálláshely), amely nemcsak az üdülőt és a lakást foglalja magába, hanem az emberi tartózkodásra alkalmas gazdasági épületet, vagy azok lehatárolt részét is.
Továbbá megkülönböztetésre került az átalányadó mértéke attól függően, hogy a szálláshellyel érintett településen töltött vendégéjszakák száma meghaladja-e a 2 millió éjszakát. Amennyiben a magánszálláshely egy ilyen településen található, úgy a magánszemélynek 38 ezer 400 forint helyett 150 ezer forint Szja-t kell fizetni évente szobánként. Ezen, 2 millió vendégéjszakát meghaladó, turisztikailag népszerű települések listáját 2025.01.15-ig teszi közzé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Szép-kártyán levő béren kívüli juttatás felhasználása lakásfelújításra
A 2025. január 1-jén nyilvántartott és a számlára 2025. évben utalt munkáltatói támogatás 50 százalékának erejéig a SZÉP Kártya a 2025. évben a lakásfelújításra fordított kiadásokra is felhasználható. A lakásfelújítás címén figyelembe vehető termékeket, szolgáltatásokat a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.
Szép-kártya Aktív Magyarok alszámlára juttatás lehetősége
Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben
a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájához kapcsolódó Aktív Magyarok alszámlára az aktív életmód elősegítésére felhasználható, éves 120 ezer forint keretösszeget meg nem haladó juttatás. A keretösszeget meghaladó juttatás béren kívüli egyes meghatározott juttatásnak minősül.
Lakhatási támogatás 35. életévét be nem töltött munkavállalók számára
Béren kívüli juttatásnak minősül továbbá 2025-től a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának lakhatási támogatás címén lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott évi 1 millió 800 ezer forintot meg nem haladó juttatás is. A keretösszeget meghaladó juttatás ebben az esetben is béren kívüli egyes meghatározott juttatásnak minősül.
A magánszemély a lakhatási támogatásának igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti- vagy hitelszerződést. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel és személyi jövedelemadóként fizeti meg.
Adómentes juttatások változása
1. Visszaváltási díj és visszaváltási díjas csomagolás adómentes átengedése:
A kifizetők a visszaváltási díjas termékeket (vagyis a meghatározott italtermékek csomagolását) adómentesen engedhetik át a magánszemélyek részére. Ugyancsak adómentesnek minősül a forgalmazó által kifizetett, jutatott visszaváltási díj is.
2. Sportlétesítmények és sporteszközök adómentes juttatásként történő használata:
A munkáltatók vagy más kifizetők által fenntartott, sportolási célú létesítményeket, és az abban elhelyezett sporteszközöket a munkavállalók, más magánszemélyek ezentúl ingyenesen vagy kedvezményes áron adómentes juttatásként tudják használni.
3. Az állatkertbe történő belépőjegy adómentes juttatása:
A sportrendezvényre és a kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló, adómentesen juttatható belépők, bérletek köre bővült az állatkerti belépőjegyekkel és bérletekkel. A korábbi szabályozásnak megfelelően a minimálbért meg nem haladó mértékig történhet az adómentes juttatás egy évben. Az utalvány a korábbi szabályozáshoz hasonlóan ezen esetben sem jogosít adómentes juttatásra.
4. Sporteseményen, nemzeti rendezvényen juttatott ajándékok:
A Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti kiemelt sportesemény, nemzeti rendezvény megrendezése keretében adott reprezentáció és az üzleti ajándék ezentúl adómentes juttatás lesz.
5. Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása:
Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár azon kiegészítő szolgáltatása, melyet az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 74. §-ában szereplő feltételekkel juttat a pénztártag részére. Ilyen lehet a jelzáloghitel törlesztésének, előtörlesztésének, vagy lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztésének, előtörlesztésének támogatása; lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés önrészének támogatása; lakás korszerűsítésének, felújításának, bővítésének támogatása; lakás, vagy lakás építkezési helyéül szolgáló építési telek megvásárlásának, továbbá a lakás építésének támogatása.
6. Műemlék ingatlan értékesítése:
Adómentes a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlannak a megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem, feltéve, hogy a magánszemély az ingatlant a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolással, és az ingatlan értékesítése nem gazdasági tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik.
Társasági adó
Ugyanazon tényállás államok közötti eltérő jogi minősítéséből eredő különbségek
Ha az adózó olyan költséget, ráfordítást számol el, vagy olyan adóalap-csökkentést alkalmaz, amely a belföldi és a külföldi jog eltérése miatt az adózónál és egy külföldi személynél is elszámolásra kerül költségként, ráfordításként (adóalap-csökkentésként) az adóalapban, úgy eddig a megtagadott ráfordítás miatti veszteség nem volt felhasználható a jövőben kettősen figyelembe vett bevétel esetén, így az véglegesen elveszett az adózók számára. A törvénymódosítás a szabályozás eddigi hiányosságát kívánja pótolni és megteremti az adózók számára a korábban megtagadott ráfordítás figyelembevételét.
Tao tv. szerinti értékcsökkenések bővülése
A veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek után a számviteli értékcsökkenéssel azonos összegű leírás érvényesíthető a társasági adó alapjánál. Elsőként a 2024-es adóévre választható.
Látvány-csapatsporttal összefüggő ingyenes juttatások
2025. január 1-jétől elismert költségnek minősülnek majd az olyan, látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezetek részére teljesített ingyenes juttatások, amelyeknek adóévi gazdasági, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevétele legalább 75 százalékban sporttevékenységből származik. További feltétel, hogy a költségként, ráfordításként elszámolt összegből legfeljebb a juttató adóévi, Tao. törvény szerinti árbevétele 1 százaléka minősül elismertnek és a juttatónak rendelkeznie kell a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által kiállított megfelelő adattartalmú írásbeli igazolással.
Látvány-csapatsporttal összefüggő juttatási körök bővülése
2024. november 29-től már a sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is nyújthat támogatást (juttatást) a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére az adózó. A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a támogatott szervezet jóváhagyott sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeinek 80 százalékát.
Globális minimumadó
Bejelentési kötelezettség
Az eddigi szabályozás szerint az adóév kezdő napjától számított 12 naptári hónapon belül teljesítendő bejelentés kapcsán csupán annyi volt előírva, hogy a „bejelentés során be kell mutatni a multinacionális vállalatcsoportot, a nagyméretű belföldi vállalatcsoportot”. 2024. november 29-től mindezek mellett előírásra kerül, hogy a bejelentésnek tartalmaznia kell egyrészt a csoporttagok azonosító adatait (ideértve a csoporttagok adószámát, közösségi adószámát), továbbá az államot, amelyben illetőséggel bírnak, valamint valamennyi társaság minimumadó törvény szerinti minősítését. A bejelentésnek másrészt tartalmaznia kell a vállalatcsoport általános vállalati struktúrájára vonatkozó információkat, beleértve az egyes csoporttagok más csoporttagokban fennálló részesedését.
Az adózók szerencséjére a NAV a 2024-ben használható GLOBE jelű bejelentő lapot, amely az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) érhető el, még a korábbi, alacsonyabb információtartalommal vezette be 2024. december 5-én. Mivel ONYA nyomtatványról van szó, ezért kizárólag olyan személy tudja kitölteni és benyújtani, aki rendelkezik a társaságra vonatkozóan a NAV-nál bejelentett képviseleti jogosultsággal.
Újdonság: adóelőleg fizetési kötelezettség
A belföldi csoporttagnak vagy a nevében eljáró kijelölt helyi szervezetnek az adóévre elismert belföldi kiegészítőadó-előleget kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A határidő az elismert belföldi kiegészítő adóval érintett adóév utolsó napjától számított tizenegyedik hónap 20. napja, vagyis amikor a 2024. adóév megegyezik a naptári évvel, akkor a határidő: 2025. november 20.
Az adóelőleg bevallás adattartalma:
a) a belföldi csoporttag azonosító adatai,
b) a belföldi csoporttag elismert belföldi kiegészítőadó-előleg kötelezettsége.
Adóelőlegként az adóévre várhatóan fizetendő elismert belföldi kiegészítő adó összegét kell megállapítani. Az előleg vonatkozásában késedelmi pótlék, adóbírság és mulasztási bírság
alkalmazásának nincs helye, ha a csoporttag jóhiszeműen járt el.
Általános forgalmi adó
Adólevonási jog engedményezése
A szürkegazdaság elleni küzdelem (közvetett vámjogi képviselő igénybevételével elkövetett adócsalások visszaszorítása) érdekében 2025. március 1-jétőlszűkül azon esetek köre, amikor a megbízó helyett a közvetett vámjogi képviselő jogosult gyakorolni a termékimporthoz kapcsolódó levonási jogot.
E-nyugta bevezetésének elhalasztása
2025. január 1-je helyett 2025. július 1-jétől várható az e-nyugta rendszer bevezetése, felkészülési időt adva az érintett adózók számára.
Belföldi fordított áfa eseteinek bővülése
A földgáz adóalany-kereskedők közötti értékesítése 2025. január 1-jétől a fordított adózás hatálya alá kerül, ezáltal ezen ügyletek tekintetében az adófizetésre kötelezett személlyé a földgázt beszerző adóalany-kereskedő válik. Az intézkedés célja az áfacsalások visszaszorítása.
A fordított adózás hatálya alá kerülő földgáz értékesítése tekintetében adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a szabály mind a termékértékesítő, mind a terméket beszerző adóalany
vonatkozásában.
A módosítást azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2025. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.
Alanyi adómentesség szabályainak változása
2025-től a belföldön alanyi adómentes adóalanyok más tagállamokban is választhatnak alanyi adómentességet. A belföldön letelepedett és alanyi mentességet választott adóalany nem gyakorolhat adólevonási jogot azon belföldi beszerzési ügyletei vonatkozásában, amelyeket olyan, más EU-s tagállamban teljesített ügyleteihez használ fel, amely érintett másik tagállamban nem választott az alanyi mentességnek megfelelő adómentességet.
Továbbá szűkül az alanyi adómentes vállalkozó import egyablakos rendszer választásához kapcsolódó joga.
A belföldi alanyi adómentesség választására jogosító bevételi értékhatárba bele kell számítani a belföldön teljesített import távértékesítés adó nélküli ellenértékét, továbbá tekintettel arra, hogy az import távértékesítés az alanyi adómentesség hatálya alá tartozik, az adóalany nem vonhatja le az ezen ügylet teljesítéséhez beszerzett terméket, igénybevett szolgáltatást terhelő adót.
Új lakóingatlanok 5%-os áfakulcsának meghosszabbítása
2 évvel meghosszabbításra került az egyes új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatálya. Ezáltal 2024. december 31-ét követően is, 2026. december 31-ig alkalmazható marad az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes áfakulcs. Továbbá a módosítás az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabállyal biztosítja, hogy 2030. december 31-ig alkalmazható legyen az 5%-os adómérték mindazon építkezések esetében, amelyek tekintetében az építési engedély legkésőbb 2026. december 31. napján véglegessé vált, vagy az építést az egyszerű bejelentés szabályai szerint 2024. szeptember 30-ig bejelentették, illetve 2026. december 31-ig tudomásul vették.
Összesítő jelentés kerekítés nélküli (forintban történő) elkészítése
A befogadott számlákról szóló összesítő jelentésben a jelenlegi szabályozás szerint bizonylatonként ezer forintra kerekítve kell feltüntetni az adóalapot és az adót, ez azonban a jogalkotó indoklása szerint nehézkessé teszi egyrészt az online számlaadat-szolgáltatással, másrészt a bevallás egyéb soraival történő összevetést. A módosítás célja, hogy forintban kerüljenek feltüntetésre e jelentésben a számlaadatok. A bevallás továbbra is ezer forintban marad, ugyanakkor a jelentés szerinti adatszolgáltatás részletezését kell forintban meghatározva teljesíteni 2025. január 1-től.
Környezetvédelmi termékdíj
2025-től megszűnik a környezetvédelmi termékdíj kötelezettség az egyaránt a termékdíj szabályozás és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) hatálya alá tartozó termékek vonatkozásában. Ennek megfelelően megszűnik az adminisztrációs kötelezettség (így a bevallási és nyilvántartási kötelezettség) a csomagolás / csomagolószerek, az elektromos és elektronikai berendezések, gumiabroncsok, akkumulátorok, reklámhordozó papír és irodai papír vonatkozásában.
Jövedéki adó
Adómértékek változása, illetve inflációval történő valorizálása
A 2025. évtől emelkednek az energiatermékek és a dohánytermékek jövedéki adómértékei:
- földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén (32 helyett) 36 Ft/nm3, egyébként (0,3492 helyett) 0,3879 Ft/kWh,
- a villamos energiára (358,5 helyett) 398 Ft/megawattóra,
- a szénre (2 905 helyett) 3 230 Ft/ezer kilogramm,
- a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén (5 375 helyett) 5 970 Ft/ezer kilogramm, üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 116 000 Ft/ezer kilogramm,
- az LPG-re közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 95 800 Ft/ezer kilogramm, egyéb motorikus célú kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén (14 685 helyett) 16 320 Ft/ezer kilogramm, tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 0 Ft/ezer kilogramm,
- a cigarettára (29 500 helyett) 32 300 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább (41 800 helyett) 45 200 forint/ezer darab,
- a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább (4 840 helyett) 5 230 forint/ezer darab,
- a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra (25 960 helyett) 28 060 forint/kilogramm,
- a töltőfolyadékra (33 helyett) 36 forint/milliliter,
- az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott
-
- egyszer használatos termékeire (35 helyett) 38 forint/darab (szál),
- folyadékára (70 helyett) 76 forint/milliliter,
-
- a füst nélküli dohánytermékre (25 960 helyett) 28 060 forint/kilogramm,
- a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre (25 960 helyett) 28 060 forint/kilogramm,
- a hevített termékre (35 helyett) 38 forint/darab (szál).
A 2025. évet követően (illetve, egyes esetekben már a 2024. évet követően is) az energiatermékek, az üzemanyagok, a dohánytermékek és az alkoholtermékek jövedéki adómértékei valorizálásra kerülnek az infláció mértékével. Az inflációval korrigált adatokról az állami adó- és vámhatóság a tárgyévet megelőző év október 31-ig a honlapján ad tájékoztatást.
Jövedéki adó visszaigénylése
Az új változással a vasúti árutovábbítási tevékenységet végző személy a gázolaj mellett a villamos energia jövedéki adójának visszaigénylésére is jogosulttá válik.
A kereskedelmi gázolaj adókedvezménye az uniós adóminimum szintjéig, tehát az adható legmagasabb szintre emelkedik és a valorizáció mellett is automatikusan azon a szinten marad.
Regisztrációs adó
Adómérték inflációval történő emelése
A jövedéki adónál már érintett, teljesen új rendelkezéssel bővül a regisztrációs adót szabályozó törvény is. Ezen újításnak köszönhetően az adó mértéke az infláció változásával kerül valorizálásra a 2024. évet követően. Az infláció meghatározásánál az állami adó- és vámhatóság a KSH tárgyévet megelőző év júliusi és az azt megelőző év július hónapra vonatkozó fogyasztóiár-index változását veti össze, mely alapján a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi az új adómértéket.
Hibrid gépjárművekkel kapcsolatos kedvezmények, mentességek eltörlése
A módosítás okán a hibrid és plug-in hibrid gépjárművekre vonatkozó kedvezményes, illetve nulla adómérték, és a hibrid motorokra vonatkozó nulla adómérték 2025. január 1-től kivezetésre kerül és azok csak a tisztán elektromos, vagy zéró emissziós gépjárművek esetében maradnak meg.
Gépjárműadó
Adómérték emelkedése az inflációval korrigáltan
Más adónemekhez hasonlóan a gépjárműadó mértéke is valorizálásra kerül az infláció mértékével a 2024. évet követően. A jogalkotó a regisztrációs adónál leírtakat emelte át, ezáltal az infláció meghatározásánál az állami adó- és vámhatóság a KSH tárgyévet megelőző év júliusi és az azt megelőző év július hónapra vonatkozó fogyasztóiár-index változását veti össze, mely alapján a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi az új adómértékeket. A változás minden, az adó hatálya alá tartozó gépjárművet érint (személygépjármű, tehergépjármű, nyergesvontató, autóbusz, stb.).
Ugyanez a szabály, azaz az adómérték inflációval történő valorizációja került bevezetésre a külföldön nyilvántartott gépjárművek adómértékének meghatározása során is.
Átmeneti rendelkezés alapján az adómértékeket első alkalommal (2024. október 31. helyett) 2024. december 15-éig kellett közzé tennie a NAV-nak, amelynek mind a belföldi, mind a külföldi gépjárművek esetében időben eleget tett.
Cégautóadó
Adómérték emelkedése a 2025. évre vonatkozóan
A cégautó adó havi mértékei az alábbiak szerint emelkednek 2025. január 1-jétől:
| (adatok forintban) | |||||
| A | B | C | D | ||
| 1 | Teljesítmény (kW) | „0”-„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „6”-„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „5”-„14-15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | |
| 2 | 0-50 | (30 500 helyett) 37 000 | (16 000 helyett) 19 000 | (14 000 helyett) 17 000 | |
| 3 | 51-90 | (41 000 helyett) 49 000 | (20 000 helyett) 24 000 | (16 000 helyett) 19 000 | |
| 4 | 91-120 | (61 000 helyett) 73 000 | (41 000 helyett) 49 000 | (20 000 helyett) 24 000 | |
| 5 | 120 felett | (81 000 helyett) 97 000 | (61 000 helyett) 73 000 | (41 000 helyett) 49 000 | |
Adómérték emelkedése az inflációval korrigáltan
A korábban írtakhoz hasonlóan a cégautóadó mértéke is évente változni fog az infláció mértékével. Maga a szabályozás egyezik a gépjárműadónál leírtakkal, azaz az infláció meghatározásánál az állami adó- és vámhatóság a KSH tárgyévet megelőző év júliusi és az azt megelőző év július hónapra vonatkozó fogyasztóiár-index változását veti össze, mely alapján a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi az új adómértékeket.
Hibrid és plug-in hibrid gépjárművek további átmeneti mentessége
Az 5P és az 5N környezetvédelmi osztályjelzésű gépjármű, azaz a hibrid és plug-in hibrid gépjárművek esetében a törvény 2024. december 31-én hatályos rendelkezései szerinti gépjármű adó alóli mentesség, illetve a cégautó adó tárgyi hatálya alóli mentesség 2026. december 31-ig érvényesíthető, amennyiben az adófizetésre kötelezett személy adóalanyisága vagy adókötelezettsége 2025. január 1-jén vagy azt megelőzően keletkezett.
Illetékeket érintő változások
Gépjármű és pótkocsi vásárláshoz kapcsolódó vagyonátruházási illeték mértékének korrekciója
Hasonlóan rengeteg más adónemhez a 2024. évet követően a gépjármű és a pótkocsi tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték mértékének is megtörténik az inflációval történő valorizációja. A szabályozás ugyanúgy működik, mint a korábbi esetekben. Átmeneti rendelkezés alapján e módosítás vonatkozásában is az illeték mértékeket első alkalommal 2024. december 15-éig kell közzé tennie a NAV-nak, 2025-től pedig október 31-ig. A 2025-től hatályos illeték mértékek itt érhetők el.
Légitársaságok hozzájárulása
2025. január 1-jétől a légitársaságok hozzájárulása kivezetésre kerül Magyarország adórendszeréből. Az adónemmel kapcsolatos adatszolgáltatást utoljára 2024. december hónapra kell teljesíteni az adóalanyok felé, a korábban megszokott szabályok szerint, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig. Ebből kifolyólag a közterhet utoljára 2024. december hónapra kell megfizetni, a korábban megszokott szabályok szerint, a tárgyhót követő hónap 20. napjáig.
Reklámadó
2025. december 31-éig meghosszabbításra került a reklámadó fizetési kötelezettség felfüggesztése.
Kiskereskedelmi adó
Kibővül az adóalanyok köre azon külföldi vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőkkel, akik kiskereskedelmi tevékenységet végző értékesítőknek biztosítanak piacteret. A platformon keresztül végzett kiskereskedelmi tevékenység tekintetében nem a kiskereskedő, hanem a platformüzemeltető az adóalany.
A Kiskertv. alkalmazásában platformnak tekintendő minden, a felhasználók számára hozzáférhető szoftver (honlapok és azok részei is) és alkalmazás (beleértve a mobilalkalmazásokat), amely lehetővé teszi az értékesítők számára a többi felhasználóval történő kapcsolatfelvételt valamely érintett tevékenység közvetlen vagy közvetett, a felhasználók számára történő elvégzése céljából.
A platformüzemeltető, mint új adóalany éves adóalapját a platformon keresztül értékesítő kiskereskedők platformon keresztül megvalósuló értékesítéseinek a bevételei képezik. A platformüzemeltető tehát a platformon keresztül megvalósuló eladások tekintetében „kvázi” értékesítővé válik. Amennyiben a platformüzemeltető kiskereskedelmi tevékenységet is végez, akkor az adóalapja a két tevékenységére tekintettel meghatározott adóalapjainak az összege.
Az adót a külföldön és belföldön megvalósuló kiskereskedelmi értékesítések bevételeinek az együttes összege alapján kell meghatározni, azonban a világértékesítések bevétele alapján meghatározott adót csökkenti a külföldön átadott árura tekintettel megszerzett bevételre jutó adó. Vagyis a külföldön átadott áru értékesítésének a bevétele után továbbra sem kell adót fizetni.
A platformüzemeltetőnek a bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül kell teljesítenie.
A platformon keresztül is értékesítő adóalanynak, illetve kizárólag a platformon keresztül értékesítő más személynek, szervezetnek adóbevallás akkor is be kell nyújtania, ha adófizetésre nem kötelezett.
Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére a platformüzemeltető helyett a kiskereskedő kötelezett. Ebben az esetben a platformüzemeltető internetes felületét az állami adó- és vámhatóság elérhetetlenné teszi.
Szociális hozzájárulási adó
Szocho tartós befektetési szerződésből származó hozam után
2025. január 1-jétől Szocho-t kell fizetnie a belföldi természetes személynek a 2024. december 31-ét követően kötött, az Szja törvényben szabályozott tartós befektetési szerződésből származó lekötési hozam után, ha a lekötést a hároméves, vagy ötéves lekötési időszak vége előtt megszakítja. Ez a fizetési kötelezettség nem kötött az adófizetési felső határhoz. A Szocho mértéke 13% a hároméves lekötési időszak vége előtt, 0%, ha a lekötés eléri az öt évet és 8% egyéb esetekben.
Munkaerőpiacra lépőkre vonatkozó szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesítési időszakának csökkenése
A 2024 augusztusától hatályos veszélyhelyzeti rendelkezések kerülnek átültetésre törvényi szintre. E szerint a munkaerőpiacra lépő személy után a munkáltató által érvényesíthető szociális hozzájárulási adókedvezmény feltételeit módosítja a rendelkezés: a kedvezményre jogosító inaktív időszak 6 hónapról 9 hónapra nő, a kedvezmény 100 százalékos mértékben történő igénybevételének lehetősége 2 évről 1 évre rövidül, az ezt követő 6 hónapban pedig 50 százalékos mértékre csökken.
A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye
A módosítás értelmében saját munkavállaló képzése esetén a kedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója vonatkozásában legfeljebb 12 hónap tekintetében érvényesítheti, a kedvezmény igénybevétele pedig vizsgakötelezettséghez kötött.
Adózás rendje
Harmadik országbeli állampolgár adóazonosító jelének igénylése
A jogszabályváltozás lehetőséget teremt arra, hogy ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállaló adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor annak megállapítását a munkáltatója is kérhesse az állami adó- és vámhatóságtól.
Csoportos társaságiadó-alany záró adóbevallása
A csoportos társaságiadó-alanynak kedvező szabály, amely szerint a megszűnésétől számított 30 nap helyett – a módosítás révén – 90 napon belül elegendő a záró adóbevallását benyújtani.
E-nyugta bevezetése
Az e-nyugta bevezetésével kapcsolatban további pontosításokat tartalmaz a törvénymódosítás mind az e-pénztárgép, mind a vevői alkalmazás kapcsán.
Pénzforgalmi számlanyitás
A pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezettek között nevesítetten megjelenik a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe is. A már bejegyzett fióktelepek átmeneti szabályként 2025. január 31-ig kötelesek belföldi pénzforgalmi számlát nyitni.
Adategyeztetési eljárás, mint új adóhatósági eljárás bevezetése
A feltárt kockázatok megszüntetési érdekében az adóhatóság támogató eljáráson és ellenőrzésen kívül adategyeztetési eljárást is lefolytathat. Az eljárást az adózó által nyújtott adatszolgáltatás adataiban előforduló hiányosságok, eltérések tisztázására használhatja az adóhatóság.
Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni.
Az új eljáráshoz, új speciális mulasztási bírság is kapcsolódik, mely alapján fix 300 ezer forinttal sújtható az az adózó, aki az adategyeztetési kötelezettségét nem teljesíti.
Biztosítotti jogviszony tisztázására irányuló eljárásban kiszabható mulasztási bírság
Ha az adózó az általa bejelentett foglalkoztatottra, társas vállalkozóra vonatkozó ’08-as bevallás benyújtására irányuló kötelezettségét nem teljesítette, az adóhatóság előbb figyelmeztetést küld számára, majd ezt követően is csak 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújthatja, újabb felszólító levél mellett.
Adószám törléséhez kapcsolódó türelmi idő csökkentése bevallások elmaradása esetén
A jelenlegi 180 napos türelmi idő helyett a figyelmeztetést követő 90 nap elteltével törli az adóhatóság az adószámát annak az adózónak, aki az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségét nem teljesíti.
Mulasztási bírság tételek megemelésének törvényi szintre történő átültetése
A korábban a veszélyhelyzeti kormányrendeletben szabályozásra kerülő megemelt mulasztási bírság tételek 2025. január 1-től az Art.-ba kerülnek átültetésre. Mindezek alapján az általános mulasztási bírság tételek felső határa – 2024 augusztusától hatályos kormányrendelettel egyezően – természetes személy adózó esetén 200 ezer forintról 400 ezer forintra, nem természetes adózó esetén 500 ezer forintról 1 millió forintra emelkedett. Mindemellett a be nem jelentett foglalkoztatottak alkalmazása, továbbá a számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése esetén 1 millió forintról 2 millió forintra nőtt a mulasztási bírság tétel felső határa.
Késedelmi pótlék
2025. január 1-jétől a késedelmi pótlékot kerekítés nélkül kell előírni. Az adóhatóság akkor ír elő késedelmi pótlékot, ha a tartozások után havonként felszámított késedelmi pótlék éves összege meghaladja az 5.000 forintot. A NAV a 2025. január – március hónapokra a késedelmi pótlékot 2025. áprilisában írja elő, ezt követően pedig havonta.
Adóigazgatási eljárási szabályok
Elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatás
Egy új jogintézmény bevezetésével a jogalkotó megteremtené az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személy elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásának lehetőségét. A meghallgatás során folyamatosan biztosítani kell, hogy az érintett felek a teljes meghallgatás során láthassák és hallhassák egymást. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvet kizárólag az adóhatóság képviselőjének szükséges aláírnia, az adózói oldalról elegendő a szóbeli nyilatkozattal történő jóváhagyás is. A jegyzőkönyvet ezt követően haladéktalanul kézbesíteni kell az adózó részére.
Transzferár-nyilvántartás és adatszolgáltatás vizsgálata jogkövetési vizsgálat során
A módosítás értelmében külön felhatalmazást kap az adóhatóság arra, hogy a jogkövetési vizsgálat során vizsgálja a transzferár-nyilvántartást és a transzferár-adatszolgáltatást. 2025. január 1-től a transzferár-nyilvántartás, valamint transzferár-adatszolgáltatás ellenőrzésére irányuló jogkövetési vizsgálatra – a jelenlegi 30 helyett – 60 nap áll majd az adóhatóság rendelkezésére.
Önállóan fellebbezhető végzések bővülése
A módosítás kibővíti az önálló fellebbezéssel támadható elsőfokon hozott végzések körét, a külföldön letelepedett adóalanyok áfa visszatéríttetési kérelme kapcsán hozott végzésekkel.
Új tény, körülmény különös áfa-visszatérítési eljárásban
A fellebbezések kapcsán gyakran ismételt új tényre, bizonyítékra való hivatkozás alapjául szolgáló rendelkezés nem lesz alkalmazható különös áfa-visszatérítési eljárásban. Azaz ezen eljárásban az adózó a fellebbezése során akkor is hivatkozhat új tényre vagy bizonyítékra, ha erről az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, de az adóhatósági felhívás ellenére mégsem nyilatkozott róla vagy terjesztette elő azt.
Végrehajtási szabályok
Bővül a végrehajtási eljárás szünetelési okainak köre
Összhangban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 52. §-ával a módosítás kiegészíti a végrehajtási eljárás szünetelésének eseteit, melynek értelmében a bíróság által elrendelt halasztó hatály tartama alatt szünetel a végrehajtási eljárás.
Jövedelemletiltás esetén elektronikus munkáltatói kapcsolattartás
A rendelkezés a munkáltatóhoz elektronikus úton érkező jövedelemletiltás esetén kötelezővé teszi a munkáltató számára, hogy az e célra rendszeresített adatlapon adja meg a törvényben előírt tájékoztatást az adóhatóság számára.
Késedelmi pótlék számításának változása a végrehajtási eljárásokban
A rendelkezés egységesíti az állami adó- és vámhatóságnál a pótlékszámítási szabályokat olyan módon, hogy az adótartozásokra vonatkozó számítási módszert ülteti át az adónak nem minősülő köztartozásokra nézve. Tehát a késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része lesz, akárcsak az adótartozások esetében.
Számviteli törvényt érintő változások
Egyszerűsített éves és összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettséget befolyásoló mutatóértékek növekedése
Emelkednek az egyszerűsített éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettséget meghatározó értékhatárok a következők szerint:
Az egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok:
a) a mérlegfőösszegre vonatkozó feltétel 1 200 millió forint helyett 2 000 millió forintra,
b) az éves nettó árbevételre vonatkozó határérték 2 400 millió forint helyett 4 000 millió forintra növekszik. Az átlagos foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltétel (50 fő) nem változik.
Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésének kötelezettségére vonatkozó értékhatárok az alábbiak szerint növekednek:
a) a mérlegfőösszeg 6 000 millió forint helyett 10 000 millió forintra módosul,
b) az éves nettó árbevétel 12 000 millió forint helyett 20 000 millió forintra módosul. Az átlagos foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltétel (250 fő) nem változik.
Könyvvizsgálati kötelezettség alól történő mentesülés értékhatárainak növekedése
A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülés éves nettó árbevételre vonatkozó kritérium 300 millió forintról 600 millió forintra növekszik. Az átlagos foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltétel (50 fő) nem változik.
A fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálójának megválasztása
A törvénymódosítás egyéves átmeneti időszakot vezet be azáltal, hogy 2024. üzleti év tekintetében lehetővé teszi, hogy a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget a fenntarthatósági jelentéssel, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben a legfőbb szerv helyett az ügyvezető szerv válassza meg legkésőbb a mérleg fordulónapjáig.
Bányajáradék
Sávos bányajáradék kulcsok bevezetése
A világpiaci árak alapján sávos bányajáradék kulcsok bevezetése fog megtörténni. E mellett egyes kitermelési technológiáknál alacsonyabb elvonási kulcsok kerülnek rögzítésre részint az adott technológia magasabb költségigénye miatt, részint pedig a hazai kitermelési szint megtartása, s ezáltal az importhányad csökkentése érdekében.
Felszámolási, kényszertörlési eljárások
Felszámolási eljárás kezdeményezéséhez szükséges tartozás összegének emelkedése
A törvénymódosítás 400 000 forintról 1 000 000 forintra emeli a felszámolási eljárás kezdeményezéséhez szükséges mértékű, a céggel szemben bejelentett követelés, illetve a cégvagyon nagyságát. Ezen limitösszeg alatt a bíróság a törvényben foglalt feltételek teljesülése esetén a céget törli a cégjegyzékből (kényszertörléssel), míg az 1 000 000 forintot elérő bejelentett követelés, illetve cégvagyon esetén kezdeményezi a felszámolási eljárás megindítását.
***
Amennyiben a tervezett adóváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen összefoglalónk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Minimálbér és garantált bérminimum 2025. január 1-jétől
Csütörtökön megjelent a Magyar Közlöny 127. számában a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről szóló kormányrendelet. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Kormány ismételten év elejétől, azaz 2025. január 1. napjától módosítja a bruttó minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.
| Év | 2024* | 2025 | % |
| Minimálbér | 266 800 Ft | 290 800 Ft | 9 |
| Garantált bérminimum | 326 000 Ft | 348 800 Ft | 7 |
*2023. december 1-jétől
Minimálbér összege 2025
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 290 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 66 860 forint, napibér alkalmazása esetén 13 380 forint, órabér alkalmazása esetén 1 672 forint.
Garantált bérminimum összege 2025
A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 348 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 80 190 forint, napibér alkalmazása esetén 16 040 forint, órabér alkalmazása esetén 2 005 forint.
A bérezés alakulása általános munkarendtől eltérő esetekben
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a kötelező legkisebb összege 2025. január 1-jétől 290 800 forint, a garantált bérminimum összege 348 800 forint.
Ha a teljes munkaidő kevesebb napi 8 óránál, arányosan csökkentett mértékben, ha több, arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.
Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, a meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
A bérezés alakulása 2026. és 2027. év vonatkozásában
A 2025. évi minimálbér és garantált bérminimum emelésén túl a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megállapodott a minimálbér 2026. és 2027. évi emeléseiről is az alábbiak szerint:
| Év | 2025 | 2026 | 2027 |
| Minimálbér
(bruttó) |
290 800 Ft | 328 600 Ft | 374 600 Ft |
| Emelés mértéke
(előző évhez képest) |
9 % | 13 % | 14 % |
A 2026. és 2027. évre vonatkozó bérmegállapodás újratárgyalható, ha nem teljesülnek azok a makroszintű várakozások, amelyekkel most számoltak a szereplők, így például más lesz az infláció, a GDP-növekedés vagy az átlagbér-növekedés szintje. Így a fent megjelölt összegek egyelőre nem kerültek rögzítésre jogszabályi szinten.
Minimálbér és garantált bérminimum 2023. december 1-jétől
Hétfő éjjel megjelent a Magyar Közlöny 164. számában a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről szóló kormányrendelet. A korábbi gyakorlattól eltérően nem 2024. január 1-jétől, hanem már 2023. december 1-jétől módosítja a rendelet a minimálbérekre vonatkozó szabályokat.
| Év | 2023 | 2024* | % |
| Minimálbér | 232 000 Ft | 266 800 Ft | 15 |
| Garantált bérminimum | 296 400 Ft | 326 000 Ft | 10 |
*2023. december 1-jétől
Minimálbér összege 2024
A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 61 340 forint, napibér alkalmazása esetén 12 270 forint, órabér alkalmazása esetén 1534 forint.
Garantált bérminimum összege 2024
A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 74 950 forint, napibér alkalmazása esetén 14 990 forint, órabér alkalmazása esetén 1874 forint.
A bérezés alakulása általános munkarendtől eltérő esetekben
Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a kötelező legkisebb összege 266 800 forint, a garantált bérminimum összege étől 326 000 forint.
Ha a teljes munkaidő kevesebb napi 8 óránál, arányosan csökkentett mértékben, ha több, arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.
Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, a meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
Külföldön a hírnév, hazánkban az ellátási lánc a motiváló tényező
Az ESG-szempontok a fenntarthatóság kulcsfontosságú mérőeszközei. Mégis, amikor ESG-megfelelésről beszélünk, leggyakrabban a nagyvállalatokat és a tőzsdén jegyzett cégeket érintjük. De mi a helyzet a középvállalatokkal, amelyek számos nemzetgazdaság hajtómotorjai? A Grant Thornton-hálózat szakértői részletes nemzetközi kutatásban vizsgálták a középvállalati szegmens kihívásait és lehetőségeit, rávilágítva a magyar piac sajátos helyzetére is.
A középvállalatok kulcsszerepet játszanak a nemzetgazdaságok működésében, ezért a fenntarthatósági stratégiákból sem maradhatnak ki. Akár a karbonkibocsátás csökkentéséről, akár a zöldfinanszírozás lehetőségeiről van szó, az ESG ezen cégek számára is jelentőséggel bír.
A középvállalatok: a gazdaság láthatatlan óriásai az ESG-rendszerben
A jelenlegi szabályozás még nem vonatkozik a hazai középvállalati kategóriára, ám egyrészt idővel sorra kerülnek, másrészt sokak már most is szembesülhettek vele, hogy nehézkessé válik ESG nélkül az érvényesülés.
A nagyvállalatok jelentéstételi kötelezettsége az ellátási láncra is kiterjed, így már most is elvárják beszállítóiktól, hogy az ESG-szempontok szerint működjenek. Napjainkban, amikor a középvállalatok egy része a globális szereplők beszállítóiként dolgozik, illetve sok magyar középvállalat esetében ez a pozíció maga az üzleti cél, elengedhetetlen az ESG-vel történő foglalkozás. Ezt a szemléletbeli különbséget tükrözi a Grant Thornton felmérése is: a nemzetközi piacokon a középvállalatok 19%-a brand és vállalati hírnév szempontok miatt érdekeltek a fenntarthatóságban. 14%-uk a piaci verseny, 11%-uk pedig a kedvezőbb finanszírozás miatt foglalkozik az ESG-vel.
Miért választják és mik okoznak problémát a magyar vállalatoknak?
Hazánkban a fenntarthatósághoz kapcsolódó vállalati érdekeket
- első helyen az ellátási láncban való megfelelés motiválja,
- második helyen szerepel a jogszabályi megfelelés,
- végül a kedvező finanszírozás.
Habár az ESG-törvény (külföldön pedig az irányelvek) rendelkezései még nem irányadóak a középvállalatokra, érdekes képet mutatnak az akadályozó tényezők: a nemzetközi középméretű cégek 15%-a szerint a költség jelentős hátráltató tényező az ESG-vel történő foglalkozásban, de legalább ugyanennyien említették a szabályozások és szabványok összetettségét is. Végül sokak szerint az erőforrás hiányára is visszavezethető az ESG mellőzése. A helyzet hazánkban is hasonló: a költség, a belső szakértelem hiánya és a szabványok összetettsége okozza a legtöbb problémát.
Nemzetközi trendek: az ESG motivációi és akadályai
A Grant Thornton nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok ESG-aktivitása országonként eltérő:
- Nyugat-Európában a szabályozási környezet és a hírnév védelme dominál.
- Az USA-ban az ESG főként a versenyképesség és a brandépítés eszköze.
- Ázsiában a fenntarthatósági beruházásokat a globális ellátási lánc követelményei hajtják előre.
Míg a nemzetközi középvállalatok 39%-a már kitűzött fenntarthatósági célokat, a szabályozások és szabványok összetettsége, a költségek, valamint az erőforráshiány továbbra is komoly akadályokat jelentenek.
Hazánkban az ESG gyakorlatba ültetése pozitív képet mutat, azaz az exportra termelő magyar vállalatok, a nemzetközi cégek beszállítói már mélyebben is foglalkoznak a témával. Sok esetben azonban korábbra is visszanyúlik a fenntarthatósággal kapcsolatos elköteleződés, ám akkor még hatékonyságnövelés vagy munkáltatói márkaépítésként foglalkoztak a témával. A jelenlegi tapasztalatok azt mutatják, hogy szinte mindenki foglalkozik az ESG-vel valamilyen értelemben, ám a megfelelés kérdésével a vállalatok csak kevesebb mint 10%-a. A megfelelésen belül pedig leginkább a jelentéstételen van a hangsúly.
A felfedezőtől a tudatosig
A Grant Thornton a nemzetközi középvállalatok ESG-vel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata alapján a cégeket négy különböző kategóriába sorolta: a Felfedező (Discover), a Kutató (Explore), a Fejlődő (Evolve) és a Kitartó (Endurance).
A Felfedező kategóriába eső vállalatok csak most ismerkednek a fenntarthatósággal és ESG-vel. A legnagyobb akadályozó tényező esetükben a friss tőkéhez, finanszírozáshoz történő hozzáférés. Ilyen vállalatok lehetnek például az afrikai cégek, akiket sem szabályozási, sem compliance oldalról nem kényszerítik. Esetükben az első lépés az lehet, hogy felmérjék, hogy a fenntarthatóság miként integrálható az üzleti stratégiába.
A Kutató vállalatok legtöbbje jellemzően az USA-ban található. Esetükben a fenntarthatóság elsősorban versenyképességi és kereskedelmi kérdés, mert a brand fókuszú üzleti szemlélet van érvényben. Az ilyen vállalatoknak elsősorban arra kell vigyáznia, hogy elkerüljék a green-washingot (káros zöldrefestés), ezért e célból érdemes szakértő tanácsadót igénybe venniük.
A Fejlődő kategóriába eső vállalatok elsősorban Ázsiában működnek, jelentős arányban részei a globális ellátási láncnak. Éppen ezért ők folyamatosan növelik fenntarthatósági beruházásaikat és befektetéseiket, hogy a minél inkább megfeleljenek a globális szereplők ESG-vel kapcsolatos magas követelményrendszerének. A piaci verseny és a hírnév az üzleti hajtóerő, ám a költség a leginkább visszatartó tényező a fenntarthatósággal kapcsolatos fejlődésnek. Az ilyen vállalatok az ESG terén úgy tudnak fejlődni, ha fejlesztik az adatgyűjtést, ugyanis az hatással van a stratégiára: a jobb minőségű adatok számos ponton adhatnak hozzáadott értéket a meglévő stratégia megvalósításhoz. Mindez jobb minőségű riportokat eredményez, ami pedig növeli a bizalmat az érdekgazdák körében.
A Kitartó vállalatok a legkeményebb szabályozói környezetben működnek, mint amilyen Európa és az Egyesült Királyság. A fenntarthatóság itt már a hírnév védelmét szolgálja.
Mivel a megfelelés kulcsfontosságú e szervezetek számára, fontos, hogy a szabályozási környezet támasztotta komplexitás egyszerűsítését tűzze célul, hogy gördülékeny folyamatmenedzsment részeként tudjon a különböző megfelelőségi kritériumokra reagálni.
A magyar valóság: felfedező szakaszban
A hazai vállalatok többsége a Disover, azaz Felfedező szakaszban jár. Ezzel együtt az ESG-t sokan alá, sokan pedig túlbecsülik.
A lehető legjobb dolog, amit egy cég tehet, ha minél előbb elindul az ESG útján. Ez nem sprint, hanem maraton, és az eredmények és folytonosság biztosítása érdekében először érdemes olyan célokat kitűzni, amelyek reálisak és a rendelkezésre álló erőforrásokkal és lehetőségekkel teljesíthetőek. Ezzel elérhető, hogy az ESG valós tulajdonosi értéket teremtsen, már a ‘felfedezés’ fázisában, ami segít abban, hogy a fenntarthatóság ügye bizalmat kapjon szervezeten belül és a menedzsment irányából is.