Global reach
Search
Articles by: Grant Thornton Hungary

NIS2 Kiberbiztonsági tanúsítás: tények és tervek

2024. január eleje óta hatályos, a NIS2 közösségi irányelv alapján létrejött kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (Kibertan. tv.). Rémisztőnek és komplexnek tűnhetnek az ebben megfogalmazott feladatok azok számára, akik korábban még nem foglalkoztak információbiztonsággal.

Az is nehezíti a tisztánlátást, hogy a jogszabály több végrehajtási rendelete még hiányzik.

Ezek jelenleg minisztériumi vagy hatósági egyeztetések alatt állhatnak, tartalmukba pedig csak innen-onnan, társadalmi egyeztetéseken és az illetékes hatóság (SZTFH – Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) tájékoztató előadásain kaphattunk részleges betekintést.

Emiatt rendelkezünk egyfelől biztosnak tekinthető NIS2 információkkal, amelyek az EU 2022/2555 irányelvéből és a fent említett hazai jogszabályból olvashatunk ki, másfelől rendelkezünk még bizonytalan információkkal is, amik a még ki nem hirdetett rendeletek tervezeteiből származnak. Ráadásul kevés szakember és társaság mondhatja el magáról, hogy olyan szinten foglalkozott volna eddig az információbiztonsággal, amilyen szinten azt a NIS2 követelményrendszere a jövőben elvárja, így a várakozás mellett egyfajta folyamatos közösségi edukáció is megfigyelhető már a NIS2 előadásokat és konferenciákat járva.

Ebben a cikkben azokat a tudnivalókat gyűjtöttük össze, amelyek a Grant Thornton Magyarország eddigi tapasztalatai alapján a legfontosabbnak gondolunk és amelyek aktív szerepet játszottak a Grant Thornton által kidolgozott NIS2 mentorálás szolgáltatás kialakításában.

Az EU Kiberbiztonsági Stratégiája

A NIS2 célja tiszta és egyértelmű. Az EU azt szeretné ha minden, a területén működő  alapvető és fontos társaság rendelkezne olyan kibervédelmi rendszerrel, amely amellett, hogy megnehezíti a támadók dolgát, lehetővé teszi, hogy az esetlegesen bekövetkezett támadásokról gyors és teljes körű jelentés készüljön és kerüljön megosztásra a nemzeti incidenskezelő központok között.

Ez utóbbi a több országot is érintő kibertámadásokkal szembeni összehangolt fellépés érdekében fontos.

A nemzeti jogszabályokban (nálunk a Kibertan. tv.) megfogalmazott elvárások és az azok alapján kialakított információvédelmi intézkedések is mind ennek a célnak az elérését  hivatottak támogatni, azaz hogy

  • csökkentsük a cégekben az incidensek esélyét;
  • minél hamarabb észleljék a cégek egy incidens bekövetkeztét;
  • minél gyorsabban és hatékonyabban reagáljanak egy bekövetkezett incidensre (ide értve az arról való kötelező jelentéstételt is).

A NIS2 kiterjesztett hatókörébe nagyon sok olyan társaság is bekerült, amely számára várhatóan egy jó hosszú felkészülési út vezet majd a fenti célok elérésig. Több lépésben és több hónapos felkészüléssel tudják csak kialakítani a követelményeknek megfelelő információbiztonsági irányítási rendszerüket.

Ennek során nem csak technológiai, hanem jogi, folyamatszervezési, HR és más adminisztrációs kihívásokkal is találkozni fognak.

A követelmények egy része már ismert, de egy másik része még csak terv formájában létezik.

Önazonosítás és regisztráció

Az első feladat, hogy az érintettek magukra ismerjenek. Ehhez meg kell vizsgálni a KKV törvény szerinti besorolásukat, valamint azt, hogy végzik-e a Kibertan. tv. mellékleteiben meghatározott valamely tevékenységet. Akár csak egyetlen ilyen tevékenység is akad, az a teljes cég érintettségét fogja jelenteni és innentől kezdve elkerülhetetlenné válik a megfeleléssel való foglalkozás.

Az érintett cégeknek június 30-ig kell regisztrálniukaz SZTFH 420 jelű nyomtatvány kitöltésével. Ebben a kérdőívben nem csak adminisztratív, de technológiai kérdéseket is találhatunk, valamint a belső információbiztonsági felelős személyes adatait és elérhetőségét is pontosan fel kell itt tüntetni.

A regisztráció egy nagyon fontos lépés, mivel az illetékes hatóság nem fogja maga felkeresni a Kibertan. tv. hatálya alá került társaságokat, a cégeknek kell bejelentkezniük a hatóságnál. Az elmaradt regisztrációért ugyanakkor várhatóan mulasztási bírság kerül majd kiszabásra, aminek részletei viszont még nem ismertek, mivel azt az egyik még hiányzó rendelet fogja szabályozni.

Ezzel kapcsolatban milliós összegről lehet hallani a hatóság képviselőitől.

A kötelező regisztráció célja, hogy annak segítségével egy európai szintű nyilvántartást is létre lehessen hozni a NIS2 hatálya alá tartozó cégekről.

A felkészülés menete

A további lépésekről egyelőre csak rendelettervezetekből tájékozódhatunk. Ezek alapján az várható, hogy

  1. az érintett cégeknek össze kell majd írniuk az általuk használt elektronikus információs rendszereket
  2. azokat három védelmi osztályba kell sorolniuk: alap, jelentős és magas. A besorolást attól függően kell megtegyék, hogy azokban milyen adatokat dolgoznak fel vagy tárolnak és azok milyen kockázatokat hordoznak a cégre, illetve a társadalomra nézve. A besorolás módszertanára egy ajánlást is megfogalmaz majd a rendelettervezet, ezzel is csökkentve annak szubjektivitását.
  3. A felhasznált rendszerek besorolása alapján már nagyjából egyértemű lesz, hogy  milyen kötelezően alkalmazandó védelmi intézkedéseket kell kialakítani velük kapcsolatban. Erre egy intézkedési katalógus áll majd a cégek rendelkezésére, amelyről jelenleg szintén egy még hiányzó rendelet tervezetéből informálódhatunk. A katalógus alapján az várható, hogy meg lesz kötve a társaságok keze  az információbiztonsági keretrendszerük részleteinek kidolgozásakor.

A kötelezően alkalmazandó védelmi intézkedések katalógusa már hónapok óta társadalmi egyeztetésen van. A végleges verzióját még nem adták ki, a munkapéldány alapján azonban egy igen komplex követelményrendszerre lehet számítani.

A NIS2 auditorok több száz kontrollpont alapján fogják majd vizsgálni a cégek felkészültségét, amelyben többek között fontos szerepet kap az adathordozók és a fizikai környezet védelme, a személyi biztonság, az ellátási lánc védelme, a felhasználók képzése, harmadik féltől igénybe vett szolgáltatások kockázatelemzése, a hozzáférés-felügyelet, az üzletfolytonosság és az incidenskezelés tervezése, az informatikai rendszerek működésének folyamatos naplózása és monitorozása.

Ugyan részletszabályzatok végleges verziói még nem kerültek kiadásra, de a már hatályos NIS2 irányelv, a Kibertan. törvény, a részletszabályokat tartalmazó rendelettervezetek, valamint az információbiztonsági irányítási rendszerek több évtizedes jógyakorlataimár megfelelő kiindulási pontot jelentenek a felkészülést elkezdésére.

Az érintett cégek 2024. év végéig kell eljussanak a felkészültség azon fokára, ahol már szerződni tudnak az általuk kiválasztott NIS2 auditorral és érdemben ütemezni is tudják megfelelésük ellenőrzését.

Az eredeti cikket a Digitrendi.hu Vendégoldalán olvashatjátok: https://digitrendi.hu/nis2-kiberbiztonsagi-tanusitas-tenyek-es-meg-tobb-terv/

További hasznos linkek:

Behajthatatlan követelés a társasági adóban

„Mikor válik egy követelés behajthatatlanná a társasági adó szabályai szerint?” – merül fel a kérdés a társasági adó (továbbiakban: „TAO”) kalkuláció készítése során, ha az adott társaságnak lejárt esedékességű követelése van. A behajthatatlanság tényének pontos meghatározása bizony jelentősen kihathat a TAO-alapra, hiszen míg az adóévben követelésre elszámolt értékvesztés összege adóalap-növelő tétel, addig a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor elszámolt bevétel, valamint a követelés bekerülési értékéből a behajthatatlanná vált rész, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés adóalap-csökkentő tételnek minősül. (Nyilvántartott értékvesztés: a követelésre elszámolt és adóalap növelésként figyelembe vett értékvesztésből az adóalap csökkentésként még számításba nem vett összeg.)

A behajthatatlan követelés

A TAO-törvény szerint behajthatatlan követelésnek minősül: „az a követelés, amely megfelel a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés fogalmának, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető”.

A behajthatatlan követelés TAO-törvény szerinti definíciója tehát alapvetően a számviteli törvény (továbbiakban „Sztv.”) szerinti fogalmi meghatározáson alapszik. Három esetben azonban eltér tőle.

A továbbiakban először azokat az eseteket nézzük meg amik azonosak, majd azokat, amelyeket a TAO-törvény elismer de az Sztv. nem. Végül említést teszünk azoknak az eseteknek a kezeléséről, amelyeket csak az Sztv. ismer el.

Mindkét törvényben behajthatatlannak minősülő követelések

Az alábbiakban azokat az eseteket soroljuk fel, amit mind a két törvény behajthatatlan követelésnek ismer el. Nagyon fontos, hogy a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. Ennek hiányában – még ha tartalmában meg is felel a fogalomnak – nem fogadható el behajthatatlan követelésnek.

Behajthatatlan követelés Bizonyító dokumentum
1. Az adós ellen vezetett végrehajtási eljárás során nincs fedezet a fennálló követelésre, vagy csak részben fedezi azt. Nemleges foglalási jegyzőkönyv. Ha a végrehajtás során befolyt összeg a követelés bizonyos részére fedezetet jelent: bíróság által jóváhagyott felosztási terv. A végrehajtó által készített jegyzőkönyv, amelyben a végrehajtás szünetelésének okát is rögzíti, amennyiben a szüneteltetésre azért került sor, mert az adós személyazonossága nem megállapítható, vagy az adós meghalt.
2. A hitelező által egyezségi megállapodás keretében elengedett követelés csődeljárás, felszámolási eljárás, önkormányzatok adósságrendezési eljárása során. Az egyezség bíróság általi jóváhagyása.
3. A felszámolás során nincs fedezet a követelésre. Felszámoló által adott írásbeli nyilatkozat, amely igazolja, hogy a követelésre nincs fedezet.
4. A felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet a fennálló követelésre. Vagyonfelosztási javaslat.
5. A követelést nem lehet eredményesen érvényesíteni, a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, tehát veszteséget eredményezne. Továbbá, ha az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel. Számítások, amelyek alátámasztják, hogy a végrehajtás előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos várható költségek elérik, vagy meghaladják a végrehajtásból várható bevételeket. Dokumentumok annak bizonyítására, hogy az adózó a tőle elvárható gondossággal megkísérelte elérni az adóst (pl. cégbírósági, bírósági eljárás), de a kísérletek nem jártak sikerrel.

A TAO-törvény saját behajthatatlan követelés szabálya

A fentiekben bemutatott tényállásokon túl a TAO-törvény elismeri a behajthatatlanság tényét egy további esetben: a fizetési határidőt követő 365 napon belül ki nem egyenlített követelések bekerülési értékének 20 %-aa is behajthatatlannak tekinthető. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy amennyiben a korábbi adóévben már elszámolásra került a követelésre vonatkozóan értékvesztés, úgy adóévenként a bekerülési érték 20 %-áig, de maximum a nyilvántartott értékvesztés összegéig adóalap csökkentő tétel alkalmazható.

Maga a TAO-törvény, a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelés kivételével, nem fogalmaz meg konkrét dokumentációs követelményt az adóalap-csökkentés alkalmazásához, és arra az esetre is csak az érintett kapcsolt vállalkozásról, és az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról ír elő külön nyilvántartás vezetését. Tapasztalataink alapján minden esetben indokolt nyilvántartást készíteni mely legalább tartalmazza a követelés bekerülési idejét, bekerülési értékét, a korábban elszámolt értékvesztés összegét, és az eddig alkalmazott adóalapmódosító tételek összegét. Ezen túlmenően egy ellenőrzés során az adózónak rendelkeznie kell a kapcsolódó számviteli bizonylatokkal, így a számlával, a szerződéssel, és a teljesítés tényét bizonyító dokumentumokkal is.

A TAO-törvény által behajthatatlannak el nem ismert követelések

A TAO-törvény az adóalap-csökkentés szempontjából nem ismeri el a behajthatatlanság tényét azon követelések esetében, melyeket bíróság előtt nem lehet érvényesíteni, vagy elévültek. Sőt, ezen követelésekre vonatkozóan az adóévben elszámolt ráfordítás tekintetében adóalap-növelő tételt szükséges alkalmazni, mint nem a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült költség, ráfordítás.

Fontos, hogy amennyiben a követelés a későbbi adóévek során elévül vagy bíróság előtt nem lesz érvényesíthető, akkor ennek a korábbi adóévek során alkalmazott adóalap-módosító tételekre nem lesz hatása. Ezen adóévben adóalap-növelő tételt (nem a vállalkozás tevékenysége érdekében felmerült ráfordítás jogcímen) már csak a bekerülési értékből fennmaradó összegre vonatkozóan szükséges alkalmazni, mely összeg tekintetében korábbi adóévben még nem került elszámolásra értékvesztés, és ezáltal adóalap-növelés.

***

A fentiek okán érdemes a követeléseket folyamatosan figyelemmel kísérni és vizsgálni az értékvesztés elszámolásának szükségességét, valamint, hogy az adóalap növelési kötelezettség mellett behajthatatlanságra tekintettel adóalap csökkentésre is lehetőség nyílik-e.

Amennyiben kérdéseik merülnének fel a témával kapcsolatban, vagy segítségre lenne szükségük a lejárt esedékességű követelések utáni adóalap módosító tételek terén, vagy akár a TAO-kalkulációk és bevallások elkészítésében (amelyről bővebben itt olvashat), úgy adószakértőink szívesen állnak rendelkezésükre.

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

ESG: 5 lépéses módszer a beruházások üzleti indoklásához

A fenntarthatósági beruházások alátámasztása a legtöbb ESG-szakértőnek nehézséget okoz. Az alábbi rövid cikkben erre a problémára próbálunk egy egyszerű, 5 lépéses módszerrel megoldási lehetőséget kínálni.

A fenntarthatósági kezdeményezésekbe történő beruházások olyan üzleti értéket teremtenek, amelyet gyakran nem számolnak ki vagy nem követnek nyomon, viszont pont ezért forráshiányos időkben nehéz is rájuk belső támogatást nyerni. Éppen ezért a kezdetektől fontos felmérni a fenntartható üzleti kezdeményezések megvalósításához vagy fenntartásához szükséges beruházások belső üzleti indokoltságát. A fenntarthatósági beruházásoknak a tőkeallokációs és döntéshozatali folyamatokba való beépítése növelheti ezen beruházások összegét és gyorsaságát.

Az alább bemutatásra kerülő módszer arra az előfeltevésre épül, hogy a fenntarthatóságnak az üzleti stratégiába való beágyazása számos közvetítő tényezőn keresztül javulást eredményez:

Ezek a fejlesztések

  • bevételnövekedést,
  • nagyobb nyereségességet és
  • magasabb vállalati értékelést eredményeznek,

ami végső soron az üzleti érték és a pozitív társadalmi hatás növekedését eredményezi.

Sajnos ez az érték gyakran nem kerül kiszámításra, mivel az adatok hiányosak, vagy a pénzügyi csapat nem vesz részt a fenntarthatósági érték elszámolásában, és nehézséget okoz az elkerült kockázat pénzbeni megjelenítése.

5 lépéses megközelítés

  1. Először is az adott fenntarthatósági célt szükséges meghatározni, amivel kapcsolatban a a beruházások indokolására szükség van. Esetünkben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése lesz a példa, mint az egyik leggyakoribb cél.
  2. Másodszor, határozzuk meg a kiválasztott célhoz kapcsolódó intézkedéseket és gyakorlatokat, hogy támpontot kapjunk az előnyök meghatározásához. Az előző példánál maradva pl. vegyük sorba az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló cél érdekében elhatározott intézkedéseket, bevezetett gyakorlatokat, például a megújuló energiára való átállást vagy az energia felhasználás csökkentésére irányuló intézkedéseket. Itt általában szükség van mélyebb elemzésre a teljes kontextus megértéséhez. Példánkat felhasználva, hogyan tervezi a megújuló energiára való átállást? Saját termeléssel vagy virtuális vásárlási szerződéssel?
  3. Harmadszor, határozzuk meg az intézkedésekből és bevezetett gyakorlatokból eredő előnyöket. Ehhez használjuk a bevezetésben írt közvetítő tényezők listáját. A megújuló energiára való átállás segít-e az ügyfelek hűségében, segít-e megtartani az egyre inkább fenntarthatóság iránt elkötelezett alkalmazottakat, vagy elkerülni a lehetséges büntetéseket? Ehhez az elemzéshez szükség lehet egy olyan többfunkciós csapat közreműködésére, amely segíthet az előnyök azonosításában.
  4. Negyedszer, mérjük fel az egyes előnyöket, ha lehetséges számszerűsítsük azokat, és tűzzünk ki az előnyök megvalósulásának a határidejét. A zöldáram várásláson keresztül történő megújuló energiára való áttérés például sokkal gyorsabb, mint egy geotermikus kút telepítése, eltérő költségekkel és megtérüléssel. Ebben a szakaszban a pénzügyi terület bevonása értékes és általában elkerülhetetlen, mivel a közvetítő értékeken keresztül elismert értéknövekedés egy része a hagyományos számvitelben jellemzően elismert.
  5. Végül számítsa ki a nettó jelenértéket, vagyis a beruházás élettartama alatt a jelenértékre diszkontált jövőbeli pénzáramlások összegét, a vállalatra és a választott intézkedésekre vonatkozó időkeret és diszkontráta alkalmazásával. Egy geotermikus kútberuházás időkerete például sokkal hosszabb lesz, mint a VPPA, és a pénzügyi osztálya meg tudja mondani, hogy milyen diszkontráta alkalmazása megfelelő.

De miért jó mindez?

Ez a megközelítés a lehetséges jövőbeli fenntarthatósági beruházások pénzügyi hatásának elemzésére is használható. Segíthet például megvizsgálni, hogy milyen előnyökkel járhat, ha a fenntarthatósági témákban a jogszabályok által előírtnál korábban lépünk fel, vagy ha megvizsgáljuk a fenntarthatósági kérdésekben – például a hulladékok kezelésében vagy a jövőbeli újrahasznosított csomagolóanyagok bevezetésében – való tétlenség pénzügyi kockázatát.

Az igazi „plusz” azonban abban van, hogy a közvetítő értékek használata, azaz a hasznok szélesebb körének értékelése – a hagyományos pénzügyi elemzéssel ki nem mutatható pénzügyi előnyöket képes megmutatni, ily módon a fenntarthatósági beruházások szélesebb köre nyerheti el a vezetés támogatását.

Még kihasználható TAO-csökkentési lehetőségek

Vészesen közeledik a naptári évvel megegyező üzleti éves vállalkozások társasági adó (TAO) bevallási határideje, 2024. május 31. A közelgő határidőre való tekintettel jelen hírlevelünkben összegyűjtöttünk számos olyan TAO-csökkentési lehetőséget, amelyekről az adóévet követően, de még a beszámoló elfogadása előtt is dönthetnek a vállalkozások, és amelyek segítségével a nyereség minél nagyobb hányadát új befektetéseikre, vagy működési költségeik finanszírozására tudnák fordítani.

  1. Fejlesztési tartalék

A fejlesztési tartalék az adózás előtti nyereség összegéig képezhető az adóévben, eredménytartalékból lekötött tartalékba való átvezetés formájában. Az adóalap csökkentő tétel figyelembevételének feltétele, hogy a lekötött tartaléknak az adóév utolsó napján is fenn kell állnia és csak meghatározott beruházások következő négy adóévben való megvalósítása során oldható fel. A döntés során fontos tisztában lenni azzal, hogy a fejlesztési tartalék nem kedvezmény, csupán halasztott TAO fizetési kötelezettséget eredményez, viszont akár jelentős összegű kamatmentes forráshoz is juttathatja a vállalkozást a tervezett beruházásai megvalósításához.

  1. Kkv-k adókedvezménye

Amennyiben az adózó a tárgyi eszköz beszerzéshez, vagy előállításhoz pénzügyi intézménytől igénybe vett hitelszerződésének megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősül, akkor ebben az esetben az eredeti hitelszerződés, a hitel visszafizetésére előírt határidő évének végéig, de legfeljebb amíg a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel, az elszámolt kamatok összege adókedvezményként érvényesíthető. Ez az adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett adó 70 százalékáig érvényesíthető, továbbá mivel ez támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.

  1. Kkv-k beruházási adóalap kedvezménye

Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózók csökkenthetik adózás előtti eredményük összegéig az adóalapjukat, a következő beruházások kapcsán:

  • a korábban még használatba nem vett ingatlan értékével,
  • a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével,
  • az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével,
  • valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékével.

Ezen adóalap csökkentési lehetőség is, de minimális támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.

  1. Értékcsökkenési leírás figyelembevétele

Amíg a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás költsége és a kivezetett eszközök könyv szerinti értéke növeli az adózás előtti eredményt, addig a társasági adó törvény által elismert értékcsökkenési leírás értéke és a kivezetett eszközök számított nyilvántartási értéke csökkenti azt. A számviteli törvény az eszközök hasznos élettartama és várható maradványértékük alapján határozza meg az eszközök értékcsökkenési leírását. Ezzel szemben a társasági adó törvény számos eszköz esetében előre rögzített lineáris értékcsökkenési leírást ír elő, illetve bizonyos esetekben választási lehetőséget is biztosít a főszabály szerinti kulcstól magasabb mértékű értékcsökkenési leírás választására.

Az utóbbi választás alapján fordulhat elő olyan eset, hogy a társaság a számviteli törvény szerint választott értékcsökkenési leírási kulcsnál magasabb társasági adó törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot választ. Így az eszköz hasznos élettartamának kezdeti éveiben csökkentheti társasági adóját, hiszen a magasabb társasági adó törvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételnek minősül.

  1. Munkaerő állomány kapcsán igénybe vehető kedvezmény

Az adókalkuláció során érdemes ellenőrizni a munkaerő állományt is.

  • Megváltozott munkaképességű dolgozó kedvezménye

Megváltozott munkaképességű személyenként havonta fizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér összegével csökkenthető a társasági adó alapja. A kedvezmény feltétele, hogy a társaság átlagos állományi létszáma nem haladhatja meg a 20 főt.

  • Szakképzéshez kapcsolódó kedvezmény

A szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként a megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-a érvényesíthetőadózás előtti eredményt csökkentő tételként.

  • Speciális foglalkoztatotti körhöz kapcsolódó adóalap kedvezmények

Az előző pontban említett szakképzésben részt vett tanulók közül, aki sikeres szakmai vizsgát tett, és őket a vállalkozás tovább foglalkoztatta, illetve a korábban munkanélküli, vagy a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személyek foglalkoztatásának ideje, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett szociális hozzájárulási adóval csökkenthető a társasági adó alapja.

  1. Kapcsolt vállalkozások által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység utáni adóalap kedvezmény

A társasági adó alanya a saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenység után, ha nem érvényesíti teljes összegben a kedvezményt, akkor a fennmaradó részt a kapcsolt vállalkozása is figyelembe veheti adózás előtti eredményt csökkentő tételként. Így érdemes lehet a kapcsolt vállalkozásoknak ezzel az átadható opcióval élni.

Az átadáshoz az alábbi feltételek teljesülése szükséges:

  • a kutatásfejlesztési tevékenységnek mindkét kapcsolt vállalkozás bevételszerző tevékenységéhez kapcsolódnia kell,
  • a maradék kedvezményt igénybe vevő vállalkozás rendelkezzen az adóbevallás benyújtásáig a kapcsolt vállalkozása előírás szerinti adat tartalmú írásos nyilatkozatával is.

A fenti lehetőségek egyrészt csökkentik a 2023. évi társasági adó összegét és így csökken a május 31-én fizetendő adókülönbözet, amennyiben a tényleges adó összege magasabb volt az év közben megfizetett adóelőlegnél, vagy ha az adókülönbözet magasabb volt a tényleges adónál, akkor a különbözet vissza is igényelhető. Továbbá nem elhanyagolható előny az sem, hogy a 2023. évi társasági adó csökkentésével csökken a 2024. második és 2025. első félévre fizetendő TAO előleg összege is, amely javítja a társaság likviditási helyzetét. Tehát érdemes átgondolnia minden vállalkozásnak, még az adóévi kalkuláció véglegesítése előtt a fenti lehetőségeket.

Ahogy a fenti felsorolásból is látható ezen adó- és adóalap csökkentési lehetőségek igen szerteágazóak és a hozzájuk kapcsolódó szigorú eljárási- és feltételrendszerek ismerete elengedhetetlen az adókockázatok elkerülése végett. Adószakértőink szívesen állnak rendelkezésére bármilyen társasági adó kalkulációval összefüggő témában.

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

NIS2: kiszervezés helyett mentorálás

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatályba lépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Az új információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).

A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni.

IBF: Ki legyen a felelős?

Az SZFTH-regisztráció során az egyik legfontosabb kérdés az  IBF kijelölése. Meglátásunk szerint a nemzetközi hátterű cégek számára még úgy is nehéz ez a döntés, hogy a “Kibertan-törvény” nem fogalmaz meg semmilyen konkrét elvárást és követelményt a kijelölt felelős személyével kapcsolatban, valamint kimondottan lehetővé teszi a pozíció betöltését akár külső szakértő bevonásával is.

Az IBF kiszervezése csak részben megoldás a nemzetközi hátterű vállalatoknak

Az információbiztonsági felelős kiszervezése elsőre racionális megoldásnak tűnhet akkor, amikor házon belül nem állnak rendelkezésre a betöltéséhez szükséges szakmai ismeretek, tapasztalatok vagy erőforrások. A tapasztalataink mégis azt mutatják, sok vállalatnál ennek ellenére a belső munkatársak közül regisztrálnak az SZTFH űrlapján információbiztonsági felelőst.

Mielőtt ennek okairól írnánk, tekintsük át, hogy milyen feladatokkal és kihívásokkal találja szembe magát egy leendő belső információbiztonsági felelős egy nemzetközi hátterű magyar leányvállalat NIS2-auditra való felkészítése során.

Miért felel az IBF?

Az IBF elsődleges feladata

  • a kiberbiztonsági események kockázatának csökkentése, valamint
  • az azok felfedezéséig eltelt idő lerövidítése.

A kiberbiztonsági események rendszerint a cég adatvagyonának megszerzésére irányulnak. Az incidensek súlyosságát csak tovább növeli az, hogy sok esetben a lopási kísérlet következtében a szolgáltatás teljes vagy részleges leállásával, vagy akár a teljes üzleti tevékenység felfüggesztésével is számolni kell, ami minden esetben legalább jelentős, de néha akár katasztrofális következményekkel is járhat egy vállalat működésével kapcsolatban.

A kiberbiztonsági események valószínűségének csökkentése mellett az ezekből fakadó ártalmak csökkentése jelenti tulajdonképpen a vállalat védekező- és ellenállóképességét, melyet

  • korlátok bevezetésével,
  • szabályok alkotásával,
  • eszközök bevetésével és
  • képzések szervezésével

növelhet.

A NIS2 újdonsága épp abban rejlik, hogy az érintett vállalatok rá lesznek szorítva arra, hogy a fentiek mentén folyamatosan fejlesszék kibervédelmi képességeiket, amihez a jogszabály megkísérel egy közösségi szinten egységes sztenderdet is biztosítani.

Az IBF egyik fontos feladata pedig az, hogy a kötelezően alkalmazandó információbiztonsági intézkedések a fenyegetettséggel összhangban kerüljenek kialakításra, valamint a rendelkezésre álló büdzsé kereteibe is beleférjenek.

A kibervédelmi intézkedések kényszerűen lassítják  az üzletet, és a vállalat nagy részétől aktív együttműködést várhatnak el végrehajtásuk során. A belső információbiztonsági felelősnek az üzlet egészét kell figyelembe vennie, amikor a fenyegetettségre adott válaszokról gondolkozik és amikor a helyi IT-csapattal, az üzleti területek vezetőivel, a jogászokkal, a központi (külföldi) irányítással vagy éppen az SZTFH-val működik együtt.

Magyar cégnek magyar NIS2

Annak ellenére, hogy a NIS2 egy Európai Uniós irányelv és célja egy egységes, közös kiberbiztonsági keretrendszer és védelmi szint megalkotása volt, a tagállamok nem azonos ütemezésben és nem teljesen egységes tartalommal ültetik azt át saját jogrendjükbe.

Egy magyar leányvállalat belső információbiztonsági felelősének  képben kell lennie a „magyar” NIS2-szabályozás specialitásaival is, hogy a más hazai követelmény mellett ezeket is képviselni tudja a globális szinten menedzselt információbiztonsági irányítási rendszer és az ahhoz kapcsolódó szabályozások és eljárásrendek kialakítása és adaptálása során.

A magyarországi illetékességű vállalatok megfelelőssége minden esetben a magyar “Kibertan-törvény”, a magyar intézmények által kiadott végrehajtási rendeletek és módszertani útmutatók alapján, magyar nyelven és magyar auditorok révén kerülnek majd minősítésre vagy éppen elmarasztalásra nem megfelelés esetén.

A felkészülés így minden esetben igényli a hazai operáció aktív közreműködését, az szinte biztosan nem menedzselhető kizárólag külföldről, a központ által kialakított szabályzatok és rendszerelemek változatlan formában történő felhasználásával.

Kézenfekvő, de nem szerencsés az IT-team tagját delegálni megfelelőségi vezetőnek

Nemzetközi hátterű válalatcsoportokban egy meglehetősen összetett felelősségi kör vár az információbiztonsági felelősökre, ezért annak teljes kiszervezése nem mindenhol bizonyulhat hatékony megoldásnak.

Ezeknél a társaságoknál célszerűnek tűnhet a helyi megfelelősségi vezető képességeinek és erőforrásainak bővítése, annak érdekében, hogy koordinálni tudja a “Kibertan-törvény” által támasztott új megfelelési elvárásokra való felkészülést is. Ez  külső tanácsadók és szakértők igény szerinti bevonásával történhet.

Egy megfelelési vezető helyismerete, meglévő csatornái és elfogadottsága a helyi IT-csapat, a központi IT-irányítás, az üzleti területek és a menedzsment részéről olyan előnyöket jelentenek, amelyekre szükség is lesz a NIS2-információbiztonsági irányítási rendszer bevezetése során, mivel az nagy eséllyel jelentős hatással lesz a vállat jelenlegi folyamatainak nagy részére, és a szervezeti kultúrát is alakítani fogja.

Az IT meghatározó szereplője lesz a változásoknak, de a többi területhez hasonlóan sok szempontból végrehajtó szerepben marad, emiatt nem szerencsés az IT és az információbiztonsági vezetői pozíciók összekapcsolása.

Szakmai mentorálás segítheti a megfelelési vezetőket

A NIS2 folyamatos fejlődést követel meg a vállalatoktól a kibervédelmi képességek terén. Ennek során egy hatékonyan működtethető és stabilan auditálható információbiztonsági rendszert kell kialakítsanak magukra. Ahhoz, hogy a megbízott vezető sikerrel járhasson, nem csak a nemzetközi és a hazai szabályozásokat, de a vállalat belső folyamatait és működését is megfelelő mélységben ismernie kell.

Ez nehézzé teszi a NIS2-felkészítés feladatainak teljes körű kiszervezését, és inkább a belső kompetenciák fejlesztése irányában tolhatja el cégeket. A megfelelő mentorálás hozzásegítheti a megfelelési vezetőket az új követelményekhez való alkalmazkodáshoz.

A NIS2 szakmai mentorálás szolgáltatásunkat olyan megfelelési vezetőknek ajánljuk, akik vezetői szinten szeretnének  megismerkedni a hazai szabályozás által kialakított és 2025-től követelményként kezelt NIS2-információbiztonsági irányítási rendszerrel és támogató partnert keresnek az információbiztonsági felelős szerepkör belső munkatárssal való lefedéséhez.

Rugalmasság és befogadó munkakörnyezet segíthet megtartani a számviteleseket

Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.

A megfelelő szakember felkutatása és felvétele csak a kezdeti lépéseket jelenti a munkáltatók számára. Sokszor ugyanakkora, talán még nagyobb feladatot is jelenthet a munkaerő megtartása. Az elmúlt években a pénzügyi, számviteli területen tevékenykedő szolgáltatók is jelentős kihívásokkal találhatták magukat szembe a munkaerőpiacon, és a növekvő versenynek köszönhetően a cégek ma már nemcsak a kereséskor, hanem a megtartáskor is igyekeznek egyre jobban egymásra licitálni a vállalati jóléti programok és egyéb juttatások terén.

Mégis mi lehet az az ok, ami egy munkavállalót az esetleges nyilvánvaló, anyagi vagy karrierúttal kapcsolatos tényezők mellett arra sarkall, hogy munkahelyet váltson?

Az ACCA, a világ legnagyobb pénzügyi és számviteli szakembereket tömörítő szakmai szervezete által készített legfrissebb, nemzetközi munkaerő-megtartás kutatásában hat kulcsfontosságú témát tárt fel, amelyek segítségével kicsit közelebbről megérthetjük a munkavállalók motivációit.

A 157 országban, közel tízezer könyvelési és pénzügyi szakember körében végzett globális felmérés alapján a munkaadók és a munkavállalók világszerte nagyon hasonló területeken küzdenek kihívásokkal. Míg ezeknek a kihívásoknak egy része külső okokra vezethető vissza, mint például a megélhetési költségek emelkedése, több esetben láthatjuk azt is, hogy a munkáltatókra a bérezés korrekciója mellett egy megfelelően összeállított munkaerő-megtartási stratégia kialakításának elvárása is nyomást helyez.

Emelkedő megélhetési költségek, fenyegető technológia és általános mentális állapot

A felmérés alapján kiderül, hogy a pénzügyi szakma legkülönbözőbb területein az AI-ban rejlő lehetőségek mind a munkáltatói, mind a munkavállalói oldalon jelentősen felborzolják a kedélyeket. Míg a munkáltatóik 78%-a izgalommal tekint a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekre, és jelentős hozzáadott értéket várnak a fejlődéstől, addig a munkavállalók harmada aggódik a fejlődés könyörtelen üteme miatt.

A mentális egészséggel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján kiderül, hogy hiába vezetett be számos vállalat jóléti programokat, a szakmában dolgozók körében a munkával kapcsolatos stressz, a szorongás és a kiégés továbbra is széles körben említett probléma. Az adatok összefüggésre utalnak a felmérésben szereplő mentális egészségi mutatók és például a technológiai változások ütemével kapcsolatos aggodalmak között. A munkavállalók 57%-a úgy érzi, hogy a munkahelyi nyomás hátrányosan hat mentális egészségére, és közel felük szerint munkáltatójuk nem tekinti prioritásnak a mentális egészséget.

A legnagyobb nyomást kétségkívül a globális gazdasági feszültségek és az ebből eredő növekvő megélhetési költségek jelentik a pénzügyi szakma területén is. A felmérés alapján a munkavállalók 58%-a tervez fizetésemelést kérni munkaadójától – és legalább a felük úgy érzi, hogy a bérszint növekedéséhez valószínűleg el kell hagynia jelenlegi munkahelyét.

A felmérés szerint a méltányosság, a sokszínűség és a befogadás gyakorlatai bár fontosak, néhányan azonban úgy látják, hogy a meglévő sokszínűségi kezdeményezések túlságosan is az egyes szempontokra, például a nemre összpontosítanak, míg a másság egyéb jellemzői, például az életkor vagy a neurodiverzitás kevesebb hangsúlyt kapnak. A pénzügyesek 73%-a véli úgy, hogy a DE&I, a sokszínűség és befogadás kultúrája kulcsfontosságú tényező egy munkahely kiválasztásánál, azonban 41%-uk úgy gondolja, hogy cégük a sokszínűség bizonyos aspektusaira jobban összpontosít, mint másokra.

Míg a pénzügyi területen történő munkavégzés és kiteljesedés elsősorban a határidőkhöz, odafigyeléshez, elmélyült és pontos munkához kapcsolódó magas szintű és minőségi hozzáállást feltételez az egyén részéről, eközben a munkán kívüli magánéletben egyre inkább rugalmasan kell reagálni a hirtelen változó dolgokra, ami egyre inkább okoz „tányérpörgetési” frusztrációkat az egyéneknél.

Tapasztalataink alapján a pénzügyi szakma ezáltal azt sugározza magáról, hogy egyre kevésbé egyeztethető össze a magánélettel, nehéz az egyensúly, tehát veszít a népszerűségéből.

Egy munkáltató akkor tud erre jól reagálni, ha van megoldása arra, hogyan tartson fenn egy folytonos munkamenetet a megváltozott körülmények ellenére. A helyettesítés, a hibrid munkavégzés, a kreatív munkavégzési megoldások, a digitális, folyamatjavító eszközök, a felkészített, befogadó és elfogadó vállalati kultúra az átalakult környezethez való alkalmazkodásnak mind alapvető építőelemei. Amikor egy vállalat eljut oda, hogy rugalmasan képes alkalmazkodni a megváltozott munkavállalói igényekhez úgy, hogy közben nem veszít versenyképességéből sem, akkor annak a vállalatnak növekedni fog a megtartási ereje. Gyakorlatilag ellenállóbb lesz a külső, egyénekre és az emberi erőforrásra ható hatásokkal szemben.

A Grant Thorntonnál igyekszünk meghallani, beépíteni a munkafolyamatokba a visszajelzéseket, reagálni a felvetett egyéni problémákra, helyzetekre, és ehhez forrásunk lehet akár a belső, anonim elégedettségfelmérés eredménye, de akár egy egyszerű irodai „Hogy vagy?”-kezdetű beszélgetés is.

Nem szorul vissza az igény a rugalmas munkavégzésre

Ugyan azt látjuk, hogy a hibrid munkavégzés lassan teret nyer, sokszor mégis nagy eltérések vannak nem csak a régiók és ágazatok gyakorlata között, hanem a munkavállalók elvárásai és lehetőségei között is. Bár a munkavállalók 76%-a preferálná a hibrid munkarendet, sok munkaadó még mindig ragaszkodik a teljes munkaidős irodai jelenléthez.

A Grant Thornton globális szintű felmérése, amelyet idén nőnapkor tettek közzé, hasonló tendenciára hívja fel a figyelmet a hibrid munkavégzés terén. Míg 2022-ben a hibrid munkavégzés lehetőségét a vállalatok 53%-a kínálta fel munkavállalóinak, mára ez az arány 45%-ra csökkent.

Ugyanakkor saját, munkavállalói elégedettségi felmérésünk alapján mi magunk is úgy látjuk, hogy a sokszínű, családias munkakörnyezet mellett dolgozóink számára a legfontosabb értékek a rugalmasság és az önálló, felelősségteljes munkavégzés lehetősége, amit a kölcsönös, magas szintű bizalom a vezetőség és a munkavállalók között tesz lehetővé.

(forrás: https://www.accaglobal.com/gb/en/professional-insights/pro-accountants-the-future/global-talent-trends-2024.html)

 

  • HU
  • EN
  • DE
    • Global reach