- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
A fenntarthatósági beruházások alátámasztása a legtöbb ESG-szakértőnek nehézséget okoz. Az alábbi rövid cikkben erre a problémára próbálunk egy egyszerű, 5 lépéses módszerrel megoldási lehetőséget kínálni.
A fenntarthatósági kezdeményezésekbe történő beruházások olyan üzleti értéket teremtenek, amelyet gyakran nem számolnak ki vagy nem követnek nyomon, viszont pont ezért forráshiányos időkben nehéz is rájuk belső támogatást nyerni. Éppen ezért a kezdetektől fontos felmérni a fenntartható üzleti kezdeményezések megvalósításához vagy fenntartásához szükséges beruházások belső üzleti indokoltságát. A fenntarthatósági beruházásoknak a tőkeallokációs és döntéshozatali folyamatokba való beépítése növelheti ezen beruházások összegét és gyorsaságát.
Az alább bemutatásra kerülő módszer arra az előfeltevésre épül, hogy a fenntarthatóságnak az üzleti stratégiába való beágyazása számos közvetítő tényezőn keresztül javulást eredményez:
Ezek a fejlesztések
- bevételnövekedést,
- nagyobb nyereségességet és
- magasabb vállalati értékelést eredményeznek,
ami végső soron az üzleti érték és a pozitív társadalmi hatás növekedését eredményezi.
Sajnos ez az érték gyakran nem kerül kiszámításra, mivel az adatok hiányosak, vagy a pénzügyi csapat nem vesz részt a fenntarthatósági érték elszámolásában, és nehézséget okoz az elkerült kockázat pénzbeni megjelenítése.
5 lépéses megközelítés
- Először is az adott fenntarthatósági célt szükséges meghatározni, amivel kapcsolatban a a beruházások indokolására szükség van. Esetünkben az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése lesz a példa, mint az egyik leggyakoribb cél.
- Másodszor, határozzuk meg a kiválasztott célhoz kapcsolódó intézkedéseket és gyakorlatokat, hogy támpontot kapjunk az előnyök meghatározásához. Az előző példánál maradva pl. vegyük sorba az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló cél érdekében elhatározott intézkedéseket, bevezetett gyakorlatokat, például a megújuló energiára való átállást vagy az energia felhasználás csökkentésére irányuló intézkedéseket. Itt általában szükség van mélyebb elemzésre a teljes kontextus megértéséhez. Példánkat felhasználva, hogyan tervezi a megújuló energiára való átállást? Saját termeléssel vagy virtuális vásárlási szerződéssel?
- Harmadszor, határozzuk meg az intézkedésekből és bevezetett gyakorlatokból eredő előnyöket. Ehhez használjuk a bevezetésben írt közvetítő tényezők listáját. A megújuló energiára való átállás segít-e az ügyfelek hűségében, segít-e megtartani az egyre inkább fenntarthatóság iránt elkötelezett alkalmazottakat, vagy elkerülni a lehetséges büntetéseket? Ehhez az elemzéshez szükség lehet egy olyan többfunkciós csapat közreműködésére, amely segíthet az előnyök azonosításában.
- Negyedszer, mérjük fel az egyes előnyöket, ha lehetséges számszerűsítsük azokat, és tűzzünk ki az előnyök megvalósulásának a határidejét. A zöldáram várásláson keresztül történő megújuló energiára való áttérés például sokkal gyorsabb, mint egy geotermikus kút telepítése, eltérő költségekkel és megtérüléssel. Ebben a szakaszban a pénzügyi terület bevonása értékes és általában elkerülhetetlen, mivel a közvetítő értékeken keresztül elismert értéknövekedés egy része a hagyományos számvitelben jellemzően elismert.
- Végül számítsa ki a nettó jelenértéket, vagyis a beruházás élettartama alatt a jelenértékre diszkontált jövőbeli pénzáramlások összegét, a vállalatra és a választott intézkedésekre vonatkozó időkeret és diszkontráta alkalmazásával. Egy geotermikus kútberuházás időkerete például sokkal hosszabb lesz, mint a VPPA, és a pénzügyi osztálya meg tudja mondani, hogy milyen diszkontráta alkalmazása megfelelő.
De miért jó mindez?
Ez a megközelítés a lehetséges jövőbeli fenntarthatósági beruházások pénzügyi hatásának elemzésére is használható. Segíthet például megvizsgálni, hogy milyen előnyökkel járhat, ha a fenntarthatósági témákban a jogszabályok által előírtnál korábban lépünk fel, vagy ha megvizsgáljuk a fenntarthatósági kérdésekben – például a hulladékok kezelésében vagy a jövőbeli újrahasznosított csomagolóanyagok bevezetésében – való tétlenség pénzügyi kockázatát.
Az igazi „plusz” azonban abban van, hogy a közvetítő értékek használata, azaz a hasznok szélesebb körének értékelése – a hagyományos pénzügyi elemzéssel ki nem mutatható pénzügyi előnyöket képes megmutatni, ily módon a fenntarthatósági beruházások szélesebb köre nyerheti el a vezetés támogatását.
***
Vegye fel a kapcsolatot ESG-szakértőinkkel, ha szeretné üzleti értékké formálni fenntarthatósági beruházásait.
Mit tanulhatunk több mint 150 projekt tapasztalatából?
A Grant Thornton Hungary csapata az elmúlt években több mint 150 pénzügyi átvilágítási projektet valósított meg a legkülönbözőbb iparágakban – gyártás, energia, kereskedelem, logisztika, egészségügy, IT és szolgáltatások területén. Munkánk során az átvilágított társaságok döntő többsége a kkv-szektorból került ki, így jelentős rálátásunk van arra, hogyan működnek e vállalkozások pénzügyi információs rendszerei, és milyen tipikus hiányosságok nehezítik az értékteremtés átlátását.
Megérteni, hol születik az érték
A pénzügyi átvilágítás az egyik legizgalmasabb, ugyanakkor legösszetettebb eleme a tranzakciós tanácsadásnak. Ilyenkor rövid idő alatt, intenzív munkával kell feltérképeznünk, hogyan és hol teremt értéket egy vállalkozás. A siker kulcsa, hogy a tulajdonos fejével gondolkodjunk, és azonosítsuk azokat a kockázatokat, amelyek az értékteremtő képességet veszélyeztethetik.
A leggyakoribb akadályok, amelyek megnehezítik a pénzügyi átláthatóságot
Amikor egy céltársaság működését pénzügyi szempontból próbáljuk feltérképezni, az átvilágító csapat nagyban támaszkodik a vállalat saját riportingrendszerére és a menedzsment nézőpontjára. A gyakorlatban azonban számos akadállyal találkozunk, amelyek gátolják az adatok pontos értelmezését:
- Az árbevétel nincs termékekhez, termékcsoportokhoz vagy vevőkhöz rendelve.
- A bruttó fedezet csak becsült módon, allokációval számítható.
- Hiányoznak a naturália adatok és a kulcs teljesítménymutatók (KPI-ok).
- A termékek és szolgáltatások önköltsége nem ismert pontosan.
- A tervek nem elég részletesek, így a terv-tény összehasonlításból nem vonhatók le érdemi következtetések.
E problémák gyökere szinte mindig ugyanaz: a kontrolling funkció hiánya. Ha egy vállalkozás nem rendelkezik megfelelő adatstruktúrával és riporting rendszerrel, működése nem válik átláthatóvá, mérhetővé és értékelhetővé.
A szemléletváltás pillanata: az adatvezérelt működés felé
Gyakran épp egy tervezett tranzakció hozza el azt a fordulópontot, amikor a vállalat felismeri: jó döntéseket csak jó adatok alapján lehet hozni. A strukturált, időben rendelkezésre álló pénzügyi és nem pénzügyi adatok iránti igény ekkor válik igazán sürgetővé.
Ugyanakkor ez az igény nem csak a tranzakciós helyzetekben releváns. Minden olyan cég számára, amely növekedni vagy hatékonyabban működni szeretne, alapvető fontosságú, hogy vezetői ne váljanak a szervezet információhiányos működésének korlátjává.
Miért hiányzik a kontrolling sok kkv-ból?
Tapasztalataink szerint a probléma három fő okra vezethető vissza:
- „Fejben megvan” – az informális irányítás illúziója. Sok tulajdonos-ügyvezető úgy véli, pontosan tudja, melyik termék mennyit hoz, ezért nem látja szükségét a kontrollingnak. Ez azonban legfeljebb néhány vevőre vagy termékre igaz, a teljes kép ritkán pontos.
- Tudáshiány és adathiány. A profitabilitáson túl számos más döntéstámogató mutató is releváns lenne, de ezek gyakran nem kerülnek felszínre. Ha a szervezet különböző szintjei nem férnek hozzá az adatokhoz, az nemcsak a stratégiai tervezést, hanem a napi operatív döntéseket is akadályozza.
- Erőforráshiány. Sok kisvállalat nem engedhet meg magának egy dedikált kontrollert, míg a középvállalatoknál a kontrolling gyakran a jelentéskészítésre szűkül, az elemzésre és magyarázatra már nem jut idő.
Hogyan lehet mindezt megoldani?
Az első két problémára tudatosítás és oktatás adhat választ. Sok vezető nincs tisztában azzal, hogy a kontrolling nem pusztán egy adminisztratív feladat, hanem a stratégiai irányítás kulcseleme. Egy jól felépített rendszer képes megmutatni, mely termék, vevő vagy tevékenység teremti a legtöbb értéket, és mely területeken érdemes változtatni.
Az erőforráshiány kérdésében a kiszervezett kontrolling jelenthet rugalmas és költséghatékony alternatívát. Egy kisvállalat számára ez gyakran ideális megoldás, míg egy középvállalat esetében a cél az, hogy a kontrollerek idejüket ne az adatok előállítására, hanem az összefüggések elemzésére és a döntések támogatására fordíthassák.
A modern digitális eszközök – automatizált riporting, dashboardok, adatvizualizációs megoldások – ma már lehetővé teszik, hogy a jelentések emberi beavatkozás nélkül, gyorsan és megbízhatóan készüljenek.
Hogyan segít ebben a Grant Thornton?
A Grant Thornton Hungary outsourcing szolgáltatásai között olyan kontrollingmegoldásokat kínálunk, amelyek:
- rendszerfüggetlenül működnek,
- teljes mértékben az ügyfél igényeire szabhatók,
- és támogatják a vezetői döntéshozatalt minden szervezeti szinten.
Legyen szó új rendszer bevezetéséről, meglévő gyakorlat felülvizsgálatáról vagy a napi működés támogatásáról, célunk, hogy ügyfeleink vállalkozása ne csupán működjön – hanem mérhetően jól működjön.
Szeretne többet megtudni arról, hogyan segítheti a kontrolling és a mesterséges intelligencia a vállalati döntéshozatalt?
Csatlakozzon a Grant Thornton következő Client Café eseményéhez, ahol gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a kiszervezett kontrolling megoldásait és a generatív MI pénzügyi alkalmazásait.
Két gyakorlati fókuszú előadás vállalati pénzügyi vezetők számára
A pénzügyi döntéshozatal alapja a megbízható adat. De hogyan jutunk el odáig, hogy ezek az adatok valóban rendelkezésre álljanak strukturáltan, időben, értelmezhető formában?
A Grant Thornton Client Café sorozat következő állomásán két olyan témát járunk körül, amelyek a pénzügyi tervezés és a döntéstámogatás szempontjából kulcsfontosságúak a kis- és középvállalatok életében:
- Kontrolling a gyakorlatban: hogyan teremthet valódi üzleti értéket egy átlátható, működő kontrollingrendszer, akár kiszervezett formában is?
- Generatív MI és AI-ügynökök: hogyan támogatják a mesterséges intelligencia eszközei a CFO-k munkáját a prediktív pénzügyekben?
Rendezvény részletei
- Időpont: 2025. november 11. kedd
- Helyszín: Grant Thornton Hungary, 1134 Budapest, Dévai utca 26-28.
- Időtartam: 9:30-12:00
- Részvétel: ingyenes, regisztrációhoz kötött
Program
Kontrolling a gyakorlatban: mit jelent valójában, és hogyan lehet jól csinálni?
Szakértőink több mint 150 pénzügyi átvilágítási projektet valósítottak meg az elmúlt években. Tapasztalataik alapján mutatjuk be, milyen problémák nehezítik a vállalati értékteremtés átlátását, és hogyan lehet ezeket kontrollingeszközökkel kezelni.
A témák:
- A kontrolling funkció hiányának tipikus jelei és következményei
- Miért nincs kontrolling a legtöbb kkv-nál?
- „Fejben megvan” szemlélet – és amit nem fed le
- Hogyan lehet kontrollingot bevezetni kisvállalati környezetben is?
- Kiszervezett kontrolling mint költséghatékony megoldás
- Milyen információk segítik a stratégiai és napi döntéseket?
Az előadás egy rövid szakmai prezentációval indul, majd interaktív beszélgetés következik a kiszervezett kontrolling gyakorlati működéséről, esettanulmányokkal.
Előadók:
- Pető Dávid, Igazgató | Kontrolling, Grant Thornton Hungary
- Alföldi Imre, Partner | Advisory szolgáltatások, Grant Thornton Hungary
A generatív mesterséges intelligencia és AI-ügynökök térnyerése a vállalati pénzügyi funkciókban
A mesterséges intelligencia ma már nemcsak adminisztratív automatizálásra használható, hanem stratégiai döntéstámogató eszközzé vált a pénzügyi területen. Az előadás a Generatív MI témájú Client Café eseményen is nagy érdeklődést váltott ki, most újra elérhető azok számára is, akik akkor nem tudtak részt venni.
A fókuszban:
- AI Agents a CFO napi munkájában: adatgyűjtés, tisztítás, elemzés több forrásból (ERP, dokumentumok, privát rendszerek)
- Narratív riportok automatikus generálása és értelmezése
- Prediktív forecasting és szcenárióelemzés MI-támogatással
- End-to-end pénzügyi workflow-k automatizálása
- Milyen AI-eszközök válhatnak valódi partnerré a pénzügyi döntéshozatalban?
Előadó:
Regisztráció
A rendezvényen való részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A férőhelyek száma korlátozott. Elsősorban kkv CFO-k, pénzügyi vezetők és gazdasági döntéshozók jelentkezését várjuk.
Vendégeink számára frissítőket biztosítunk.
Parkolás a környező utcákban lehetséges.
Várjuk szeretettel rendezvényünkön, gyakorlati megközelítésű, szakmai tartalommal, kifejezetten pénzügyi vezetőknek.
Tanulságok az első hullámból: tapasztalatok, kihívások, megoldások
Az ESG-megfelelés első hulláma lezajlott, de a felkészülés és a működési integráció kihívásai csak most váltak igazán láthatóvá.
Miről szól a webinárium?
Webináriumunk célja, hogy gyakorlati tapasztalatokon keresztül mutassa be, hogyan érdemes a vállalatoknak felkészülni az ESG-beszámolóra, felépíteni ESG-rendszerüket, különös tekintettel a beszállítói átvilágítás és az adatgyűjtés digitalizálása terén.
Szakértőink bemutatják:
- A legutolsó jogszabály-változásokat, és hogy mi várható a jövőben;
- Miként érdemes kijelölni a belső felelősöket és bevonni az érintett szervezeti egységeket;
- Milyen eszközökkel azonosíthatók és értékelhetők a belső ESG-kockázatok;
- Hogyan lehet a beszállítói láncot átláthatóan és auditálhatóan kezelni;
- Milyen tapasztalatok születtek az első beszámolási évben.
Program
ESG-beszámoló – az első hullám tanulságai
Fókuszban a felkészülés legnagyobb kihívásai, a megfelelés kulcslépései és a belső kockázatok kezelése
Előadó: dr. Balásfalvi-Kiss András, Grant Thornton Hungary, Partner, Fenntarthatóság és ESG-tanácsadás
Beszállítói átvilágítás a gyakorlatban
Hogyan támogatja a digitalizáció az adatgyűjtést és a kockázatértékelést? Gyakorlati bemutató a denxpert ESG szoftverében
Előadó: Csonka Anna, denxpert, Senior Fenntarthatósági szakértő
Esettanulmány – ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Valós vállalati példa a beszállítói átvilágítás megvalósításáról, tapasztalatokról
Vendég: Pfalzgraf Balázs kontrolling igazgató
Q&A
Aktualitások, tanulságok, jövőbeli trendek a fenntarthatósági jelentéstételben
Kinek ajánljuk?
A webináriumot elsősorban azoknak a vállalatvezetőknek, fenntarthatósági és beszerzési szakembereknek ajánljuk, akik:
- az ESG-jelentésre való felkészülésük elején járnak,
- szeretnék optimalizálni beszállítói átvilágítási folyamataikat,
- céljuk egy átlátható, auditálható és működő ESG-rendszer kiépítése.
Miért érdemes részt venni?
- Friss tapasztalatokat hallhat az első ESG-beszámolási hullámból
- Megismerheti, hogyan működik egy SZTFH által nyilvántartásba vett ESG- szoftver
- Valós vállalati példákon keresztül láthatja, hogyan lehet a megfelelést gyakorlati működéssé formálni
Időpont: 2025. november 13. 10:00-11:30
Formátum: Webinárium
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálok!Megjelent a globális minimumadó előlegének bevallására szolgáló nyomtatvány tervezete
2025. október 15-én, szerdán este megjelent a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) hivatalos honlapján a globális minimum-adószintet biztosító elismert belföldi kiegészítőadó-előleg bevallására szolgáló, ún. 24GLBADO nyomtatvány tervezete.
A globális minimumadó kapcsán érintett (naptári év szerint működő) vállalatcsoportok tagjait 2025. november 20-ig adóelőleg-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli. A NAV az adózók felkészülését segítve tette közzé az erre szolgáló adatlap, a 24GLBADO jelű nyomtatvány tervezetét, kitöltési útmutatóját, valamint az XML előkészítését segítő dokumentumot.
Magát a bevallást a NAV Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásában (ONYA) felületén lehet majd beküldeni, a végleges bevallás ott egyelőre még nem elérhető.
Fontos hangsúlyozni, hogy egyfelől a most megjelent adatlap és kitöltési útmutató egyelőre csak tervezet, a NAV fenntartja a változtatás jogát, másfelől a közeledő határidő ellenére a kapcsolódó végrehajtási rendelet híján a globális minimumadó-előleg kiszámításának és megfizetésének részletszabályai még mindig nem ismertek.
A közzétett tervezett szerint a bevallásban a végső anyavállalat nevén és adószámán kívül be kell mutatni a magyarországi adóalanyok adóelőlegkötelezettségét, illetve, ha nem keletkezik adókötelezettség, annak okát. Ez utóbbi esetében még merülhetnek fel kérdések, tekintettel arra, hogy a mentességek részletszabályaira vonatkozó miniszteri rendelet még nem jelent meg.
* * *
Amennyiben az Ön cége érintett a globális minimumadózásban és kérdései lennének ezen adónem kapcsán, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A visszarendeződés ellenére a hibrid munkavégzésé a jövő
Miközben világszerte egyre több vállalat próbálja visszarendezni a munkavégzést az irodai keretek közé, munkavállalói felmérésünk, valamint nemzetközi kutatások is egyértelműen alátámasztják: a jövő a rugalmas, fenntartható hibrid munkamodellé. Hosszabb távon azok a cégek tudnak versenyben maradni, amelyek a rugalmas munkavégzési formákat képesek fenntartható módon integrálni.
A hibrid munkavégzés nem csupán egy ideiglenes válságreakció volt a pandémia idején, hanem mára a munka világának egyik tartópillérévé vált. Azok a vállalatok, amelyek képesek hosszú távon integrálni a rugalmasságot, bizonyítottan versenyelőnybe kerülnek nemcsak hatékonyság, de megtartás terén is. Tapasztalataink szerint a dolgozók többsége úgy érzi, produktívabb tud lenni, ha legalább heti néhány napot otthonról dolgozhat. A teljes irodai jelenléthez való visszatérés ezzel szemben csökkentheti a motivációt, és növelheti a fluktuáció kockázatát – különösen a fiatalabb generációk körében.
Óriási felhatalmazást, bizalmat és szabadságot biztosít kollégáinknak az otthoni munkavégzés. Ezen nem is kívánunk változtatni. Mindenkinek egyéni szükségletei vannak, a rugalmasság éppen ezt támogatja: akinek több csapatmunkára, több emberi interakcióra van igénye, heti több napon járhat be. Azoknál a munkaköröknél, ahol a csapatmunkára nagyobb szükség van, ezt munkaszervezéssel segítjük. Az irodai napokat úgy osztják be a csapatok, hogy ténylegesen találkozzanak egymással – mondta Szarka Gábor vezető partner.
Toborzás-kiválasztási folyamatainkban is egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a pályázók részéről növekvő igény mutatkozik a heti 2-3 nap távmunkára. A hibrid munkavégzési modellel nemcsak munkatársaink elégedettségét növeljük, hanem versenyelőnyre is szert teszünk a munkaerőpiacon. Az éves belső elégedettségi vizsgálatok is alátámasztják ezt a tapasztalatunkat. A távmunka lehetősége hozzájárul a kollégák lojalitásának megerősítéséhez, ami nemcsak a fluktuáció csökkentéséhez, hanem a toborzási költségek mérsékléséhez is hozzájárul – tette hozzá Csók Ágnes HR-igazgató.
Ez a trend nem csak hazai jelenség. Az International Workplace Group (IWG) 2024–2025-ös globális kutatása szerint a hibrid munkát végzők:
- 36%-kal kevesebb betegszabadságot vesznek ki;
- 70%-kal kevesebb stresszhez köthető egészségügyi panaszról számolnak be;
- 74%-uk szerint jobban kézben tudják tartani egészségi állapotukat;
- 80%-uk úgy érzi, javult a munka és a magánélet közötti egyensúlya.
A hibrid munkamodell nemcsak egészségesebb munkakörnyezetet biztosít, de a vállalati teljesítményre is kedvezően hat: az IWG adatai szerint a hibridben dolgozó munkavállalók 85%-a elégedettebb, 74%-uk motiváltabbnak érzi magát, és 86% -a úgy véli, hogy a hibrid modell jelentős mértékben hozzájárul a dolgozói megtartáshoz.
A Stanford Egyetem közgazdásza, Nicholas Bloom által vezetett nemzetközi tanulmány is hasonló következtetésre jutott. Egy több mint 1 600 fős mintán végzett kísérletben azt találták, hogy azok a dolgozók, akik heti két napot otthonról dolgozhatnak, ugyanolyan teljesítményt nyújtanak, ugyanolyan eséllyel kapnak előléptetést, miközben a fluktuáció 33%-kal csökkent. A hatás különösen erős volt a nők, a nem vezető pozícióban dolgozók és a messziről ingázók körében.
A rugalmas munkavégzés ma már nem versenyelőny vagy extra juttatás, hanem alapelvárás – különösen a tudásalapú szektorokban. Azok a cégek, amelyek ezt nem ismerik fel időben, könnyen elveszíthetik a tehetségeiket. A sikeres hibrid modell azonban nem pusztán technológiai vagy szervezési kérdés. Ez elsősorban a bizalomra épülő vállalati kultúráról szól. Felnőtt, felelősségteljes emberekkel közösen dolgozva megteremthető és fenntartható egy család- és felnőttbarát munkahelyi modell.
A munkavégzés jövője nem fekete vagy fehér, nem kell választani a home office és az irodai jelenlét között. A kulcs az egyensúly és az egyéni igényekhez igazodó rugalmasság kialakítása, ami nemcsak a produktivitást növeli, hanem jelentősen hozzájárul a munkavállalói elégedettséghez és lojalitáshoz is. A vállalat ezt nemcsak saját gyakorlatában alkalmazza, hanem tanácsadóként is elkötelezett a fenntartható, emberközpontú munkamodellek mellett.