A 2023. évi Szja bevallás határidejének közeledtével szeretnénk átfogó képet adni Olvasóinknak az értékpapírból származó jövedelmek adózási szabályairól. Előző elemzésünkben a jogviszonyra tekintettel megszerzett értékpapírok adózását tekintettük át, cikksorozatunk második részében pedig a tőkepiaci ügyletek adózását mutatjuk be a magyar illetőségű magánszemélyek vonatkozásában.

Az értékpapírral kapcsolatos tőkepiaci ügyletek adózására főszabály szerint az Szja-törvénynek az árfolyamnyereség szabályait kell alkalmazni, kivéve a következő eseteket, ahol eltérő rendelkezések lépnek életbe:

• ellenőrzött tőkepiaci ügylet (ETÜ) keretében értékesített értékpapír;
• tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott értékpapír;
• alacsony adókulcsú államban található tarsaság üzletrész-elidegenítése.

Árfolyamnyereség

Árfolyamnyereség jogcímen megszerzett jövedelem keletkezik az értékpapír átruházásakor, ha a realizált bevétel meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Tehát az adóköteles jövedelem megállapításakor a bevételből le kell vonni az értékpapír vásárlásával és eladásával összefüggésben igazolt kiadásokat. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmek kapcsán az Szja mértéke 15%

Tartós befektetési számla – TBSZ

A magánszemély adóévenként egy befektetési szolgáltatónál, illetve pénzintézetnél egy TBSZ-t nyithat, számlánként legalább 25 000 forint befizetésével. Befizetési felső korlát nincsen, azonban a lekötött pénzösszeg a naptári évet követően már nem növelhető. A lekötési idő a számla nyitását követő legalább három naptári év, amely folytatólagos meghosszabbítással további 2 évvel növelhető. A kedvező adózás csak a fent említett lekötési idő tartásával vehető figyelembe, a TBSZ-en az Szja mértéke 3 év után 15%-ról 10%-ra, 5 év után pedig 0%-ra csökken.

Ellenőrzött tőkepiaci ügylet – ETÜ

ETÜ-ről beszélünk, ha az ügylet – jogszabályban nevesített belföldi vagy külföldi – befektetési szolgáltató közreműködésével történik, többnyire tőzsdei ügylet során. A korábbi évekhez képest kedvező változás, különösen az Egyesült Államokban befektetéssel rendelkezők számára, hogy az EGT és az úgynevezett „egyezményes országok” mellett már az OECD tagállamok tőzsdéi esetén is alkalmazhatók a kedvezőbb szabályok, Az ETÜ szintén egyfajta árfolyamnyereségből származó jövedelem, viszont az árfolyamnyereség adózásához képest nagy különbség, hogy amennyiben az adóévben és/vagy az adóévet megelőző első és második évben realizált veszteség a keletkezése évének adóbevallásban feltüntetésre kerül, akkor lehetőség nyílik az adókiegyenlítésre, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthető.

Az értékpapírból származó jövedelmek után a főszabály szerint 13% szociális hozzájárulási adót (Szocho) is fizetni kell, igaz csak korlátozott mértékben. A Szocho-t addig kell megfizetni, amíg a természetes személy összevonás alá eső (önálló, nem önálló és egyéb összevonás alá eső) jövedelmei és a tőkejövedelmek együttes összege a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, azaz 2024-ben az 6 403 200 forintot.

Szociális hozzájárulási adó

Ugyanakkor a tőkejövedelmek között vannak kivételek, amiket nem érint a Szocho fizetési kötelezettség. Lássuk tehát, hogy mely tőkejövedelmekre vonatkozik a Szocho fizetés és melyekre nem.

Szocho-t kell fizetni:

• a vállalkozásból kivont jövedelemre,
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre,
• osztalékjövedelmekre, és
• a vállalkozói osztalékalap összege után, valamint
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem összege után
• július 1-jétől a veszélyhelyzet ideje alatt a természetes személy kamatjövedelme után

amennyiben az részben vagy egészben Magyarországon adóztatható.

Nem kell Szocho-t fizetni:

• a TBSZ-en tartott értékpapírok hozama,
• a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok hozama,
• az ETÜ-ből származó jövedelem,
• a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem után, továbbá
• az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.

***

Amennyiben az értékpapírból származó jövedelmek adózása kapcsán kérdése merülne fel, vagy segítségre lenne szüksége tőkejövedelmei után keletkező adó és járulék kötelezettségeinek kiszámításában és bevallásában, adószakértőink készséggel állnak rendelkezésére.

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.