Június elején három adótörvény került az országgyűlés elé. Ebből a legkorábban elfogadottat – a szociális hozzájárulás mértékét csökkentő törvényjavaslatot – korábbi hírlevelünkben már bemutattuk. Jelen hírlevelünkben azon két törvénymódosításról kívánunk áttekintést adni, amelyeket a Parlament 2019. július 12-én fogadott el. Ezek széles körben hoznak változásokat melyekből az alábbiakban, – a teljesség igénye nélkül – a vélhetően ügyfeleinket érintő legfontosabb változásokat ismertetjük. Kérjük, keresse szakértőinket amennyiben a részletekkel, a hatálybalépéssel, illetve az átmeneti szabályokkal kapcsolatban szeretne további információkat.

TÁRSASÁGI ADÓ (TAO)

2019-től megszűnik az adóelőleg-kiegészítési („feltöltési”) kötelezettség. Ettől függetlenül 2019. adóév tekintetében az adóalanyok még választhatják, hogy mégis alkalmazzák a korábbi feltöltési szabályokat, melynek keretében az adójukról is tudnak rendelkezni. (A feltöltési kötelezettség eltörlésével egyidejűleg a növekedési adóhitel szabályai is módosultak.) A feltöltési kötelezettség alól mentesülnek azon eltérő üzleti évet alkalmazó vállalkozások is, melyeknek az üzleti éve 2019-ben kezdődött és az üzleti éve utolsó hónapjának 20. napja a törvényjavaslat kihirdetését követő időszakra esik.

Az adókedvezmények tekintetében a törvénymódosítás az alábbi változásokat hozta:

• Az energiahatékonysági beruházásokra vonatkozó adókedvezményhez kapcsolódóan szűkül az elszámolható költségek köre: a jövőben csak a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő eszközök, immateriális javak költsége lesz elszámolható.
• A kis- és középvállalkozások által igénybe vehető, jelenértéken legalább 500 millió forint értékű beruházások üzembe helyezése és üzemeltetetése esetén alkalmazható fejlesztési adókedvezmény esetén a jelenlegi beruházási érték 2022-ig három lépcsőben csökken. Kisvállalkozások esetén a beruházás minimális jelenértéke 2020-tól 300 millió forintra, 2021-től 200 millió forintra, 2022-től pedig 50 millió forintra változik. Középvállaltok esetén az új értékhatár 400 millió forint, 300 millió forint és 100 millió forint lesz az adott években.
• A fejlesztési adókedvezmények igénybevételéhez kapcsolódó további változás, hogy a 2020. január 1-jét követően bejelentett és megkezdett beruházások esetén az adókedvezmény alkalmazhatóságánál már nem kell figyelemmel lenni a létszám- és bérköltségnövelési feltételekre, viszont fenn kell tartani a beruházás megkezdését megelőző három év adataiból kalkulált átlagos állományi létszámot.
• Tovább bővül a látványcsapatsportok támogatási lehetősége: a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségeire a költségek 80%-ig, de legfeljebb 600 millió forintig vehető igénybe támogatás az intézmények részéről, amiről jogosultak igazolást kiállítani. Az új rendelkezéseket a 2019/2020-as időszakra vonatkozó támogatási programokra tekintettel lehet először alkalmazni.
• Az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség eltörlésével összefüggően a havi, negyedéves adóelőleg kedvezményezett célra történő felajánlásának értékhatára az adóelőleg összegének 50%-áról annak 80%-ára emelkedik (2020. január 1-től).

Pontosításra, módosításra kerülnek bizonyos fogalmak, melyek a 2018-tól alkalmazható csoportos adóalanyisághoz kapcsolódnak:

• Az új rendelkezések alapján az évközben induló vállalkozások is lehetnek csoportos adóalany tagjai, ebben az esetben eleve csoportos társasági adóalanyként kezdik meg működésüket.
• A csoportos adóalanyiság tagjainál jelenleg érvényben lévő, adóhatóságnak benyújtott, adóbevallással egyenértékű nyilatkozat tételi kötelezettség megszűnik. A tagok kizárólag a csoportképviselő részére tesznek nyilatkozatot, mely alapján a képviselő a bevallásában az adóhatóság részére adatot szolgáltat.
• Egyértelműsítésre került, hogy a csoporttagok kötelesek a jövedelem-(nyereség-) minimum szabályainak alkalmazására, új rendelkezés ugyanakkor, hogy a választást a csoportképviselő teszi meg.
• A módosítások egyételművé teszik, hogy a csoportképviselő útján kell a megállapított adót és késedelmi pótlékot megfizetni azokban az esetekben, amikor az egyik tagnak a korábbi adóalapcsökkentéséhez kapcsolódóan szankciós jellegű visszafizetési kötelezettsége keletkezik (például fejlesztési tartalék, vagy bejelentett immateriális jószág miatt).
• Szintén pontosításra kerül, hogy a kamatlevonás korlátozási szabályokat (939.810.000 forint) a csoport egészére vonatkozóan és nem az egyes tagok szintjén kell vizsgálni. Mindemellett a módosítás szerint, a kamatlevonás korlátozással kapcsolatban megállapított adóalap növelési kötelezettség összegét csak az érintett tagok között kell megosztani.
• A csoportos adóalanyiság választásának feltételei is változnak: a jövőben a csoportos adóalany tagjaival szemben nem elvárás, hogy azonos pénznemben vezessék könyveiket.
• Lehetővé vált a csoporttagság megszerzésekor, illetve megszűnésekor előírt adóelőleg 50%-nak kedvezményezett célra történő felajánlása.

2020. január 1-től a nem pénzbeli tőkeemelés, tőkeleszállítás, illetve osztalék-kifizetés esetén a társasági adótörvény transzferár szabályait már nem csak a többségi befolyással rendelkező tagok viszonylatában, hanem minden kapcsolt fél esetén alkalmazni kell.

 Az Európai Tanács irányelvével (2016/1164 tanácsi irányelv) összhangban új, a nemzetközi adóelkerüléshez kapcsolódó fogalmak és eljárások kerültek bevezetésre a társasági adó törvénybe. Az irányelv alapján új adóalapmódosító szabályok jelennek meg a tőkekivonáshoz kapcsolódóan. Az adóalapnövelő tétel alkalmazása abban az esetben válhat szükségessé, ha a vállalkozás külföldre helyezi át

• üzletvezetésének helyét,
• eszközeit (székhelyről és telephelyről is) vagy
• üzleti tevékenységét.

Új elemként jelennek meg azok a szabályok, melyek az ugyanazon tényállás tagállamok általi eltérő adójogi megítéléséből fakadó adóelkerülést kívánják kiküszöbölni. Ezzel kapcsolatban több fogalom is bevezetésre került, valamint a törvény különböző előírásokat fogalmaz meg a több országban működő vállalkozások bevételének és ráfordításának elismerésére vonatkozóan (pl.: hibrid gazdálkodó szervezet, székhely és másik országban lévő telephely közötti kifizetések). Az adóalanynak ezeket a speciális szabályokat kell alkalmaznia abban az esetben, ha a tranzakció eltérő adójogi minősítése miatt adóelkerülés jön létre, és a tényállásban kapcsolt vállalkozás érintett (itt már az 50%-os befolyás is kapcsoltsági viszonyt jelent) vagy a különbség a felek közötti megállapodás szerinti ellenértéket bizonyítható módon befolyásolta.

Egyéb változások:

• Tekintve, hogy a reklámadó mértéke 2019. július 1. és 2022. december 31-e között 0% lesz, erre a periódusra a reklám közzétételhez kapcsolódó nem elismert költségre vonatkozó Tao. törvényi rendelkezést is felfüggeszti a törvénymódosítás..
• A törvény bevezeti a vagyonkezelő alapítvány fogalmát, valamint tisztázza, hogy annak adókötelezettségét a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonnal azonos módon kell megállapítani. A törvénymódosítás mindemellett mindkét szervezet tekintetében kimondja , hogy amennyiben megfelelnek bizonyos feltételeknek (pl.: kedvezményezett természetes személy), illetve csak bizonyos előre meghatározott típusú bevételekkel rendelkeznek (pl.: értékpapírok hasznainak szedése) úgy nem merül fel adófizetési kötelezettségük.
• A könyveiket az IAS/IFRS-ek szerint vezető adózók esetén új szabály jelenik meg a sem tárgyi eszköznek, sem immateriális jószágnak nem minősülő ingatlanhoz nem kapcsolódó használati jog eszközökre. Ezek a speciális eszközök a társasági adó szempontjából a vagyoni értékű jogokkal esnek egy megítélés alá és értékcsökkenést is ennek megfelelően lehet utánuk elszámolni.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (ÁFA)

2020-tól 18%-ról 5%-ra csökken a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás adókulcsa. Ugyanakkor a jövőben 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulást kell majd fizetni ezen bevételek kapcsán is.

2020. január 1-től változnak a vevői készletre vonatkozó szabályok, ami a 2018/1910 tanácsi irányelv miatt vált szükségessé. A vevői készlet egyszerűsítés lényege, hogy bár a terméket a Közösségen belül elszállítják egy másik tagállamba, a felek csak akkor valósítanak meg Közösségen belüli értékesítést/beszerzést, amikor a vevő az adott termékeket a készletből lehívja. A módosítás keretében szigorodnak mind a belföldön, mind a külföldön fenntartott vevői készletre vonatkozó feltételek, de elsősorban az adminisztrációs szabályok. Ezáltal részletes nyilvántartás vezetési kötelezettség fogja terhelni mind a vevői készletre kiszállított mind a vevői készlet céljára behozott termékeket, valamint az összesítő nyilatkozatban (A60-as bevallásban) is jelenteni kell az ilyen célú termékkiszállítást és termékbehozatalt. Fontos változás még, hogy a vevői készlethez időkorlátot rendeltek. Amennyiben egy árut 12 hónapot meghaladóan tárolnak más tagállamban (illetve Magyarországon) vevői készleten, úgy a 12. hónap utolsó napján megtörténik a teljesítés és úgy kell tekinteni, hogy a célországban megtörtént a Közösségen belüli termékbeszerzés.

Láncértékesítések esetén döntő jelentőségű, hogy amennyiben egy közbenső vevő végzi, végezteti a fuvarozást, akkor ő ezt a beszerzésére vagy az értékesítésére tekintettel teszi-e meg, s ezáltal a beszerzése, vagy az értékesítése lesz a Közösségen belüli adómentes ügylet. Az áfa törvény eddig is élt egy törvényi vélelemmel, hogy ezt a közbenső szereplő a beszerzésére tekintettel végzi, ez azonban most kiegészült azzal, hogy a közbenső szereplő alapvetően azzal döntheti meg ezt a törvényi vélelmet, ha közli az eladóval a termék indulási helye szerinti tagállamban bejegyzett adószámát.

2020-tól a behajthatatlan követelések esetében is csökkenthető az adóalap, s ezáltal önellenőrzéssel helyesbíthető a korábban megállapított fizetendő áfa. A módosítás erre való tekintettel definiálja, hogy mit tekint behajthatatlan követelésnek, és milyen egyéb feltételeknek kell megfelelni az adóalap csökkentés megtételéhez. Fontos, hogy egy meghatározott adattartalmú értesítéssel tudatni kell a partnerrel az adóalapcsökkentést, valamint az önellenőrzéssel egyidejűleg az adózó további adatszolgáltatásra is kötelezett az adóhatóság felé. Ez a lehetőség visszamenőlegesen is alkalmazható lesz a 2020. január 1-ét megelőzően, de 2015. december 31-ét követően teljesített ügyletek kapcsán.

Az adómentes Közösségen belüli termékértékesítéssel kapcsolatban

• egyértelműsítésre kerül, hogy a mentesség feltétele az is, hogy a beszerző közösségi adószámmal rendelkezzen (a Közösség másik tagállamában és azt az értékesítővel közölje),
• mindemellett új feltételeként bevezetésre kerül az, hogy a tranzakcióra tekintettel az eladó helyesen töltse ki az összesítő jelentést (A60).

A 2019. január 1-től az Áfa törvény kimondja, hogy az exportált, illetve meghatározott vámeljárások alatt álló termékekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás (pl. fuvarozás, termékek fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatás) adómentességének feltétele az is, hogy a szolgáltatást közvetlenül azon személy számára nyújtsák, aki (amely) a termékexportot, vagy a meghatározott vámeljárás alá tartozó termékkel az adóztatandó tényállást megvalósítja. Jelen módosítás azonos pontosítást vezet be a termékimporthoz kapcsolódó szolgáltatásokra tekintettel, vagyis a mentesség alkalmazásának feltétele, hogy azokat közvetlenül az importáló részére teljesítsék.

2020. január 1-től az adósemlegesség elvére tekintettel az adózó közvetlenül az adóhatóságtól is visszaigényelheti azt a fizetendő áfa összeget, amelyet korábban helytelenül állapított meg, a költségvetésbe befizettek, azonban az adózónak fel nem róható okból másképpen már nem tud rendezni. Ilyen eset állhat elő, ha az adózóra tévesen hárítottak át áfát, azonban például az eladó időközbeni megszűnése miatt, már nem tudja azt közvetlenül visszakérni az eladótól.
SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (SZJA)

A legfontosabb intézkedés, hogy 2020-tól bevezetésre kerül a négygyermekes anyák személyi jövedelemadó kedvezménye. A kedvezmény az önálló és nem önálló jövedelmek bizonyos típusainál – mint adóalap kedvezmény – gyakorlatilag teljes adómentességet biztosít. A kedvezményt azok a nők vehetik igénybe, akik legalább négy saját vagy örökbefogadottként nevelt gyermek kapcsán családi pótlékra jogosultak, vagy legalább 12 éven keresztül jogosultak voltak. Amennyiben az adózó él ezzel a kedvezménnyel, úgy azt minden más kedvezményt megelőzően kell érvényesíteni. Ha a családi kedvezménnyel a négygyerekes anyák kedvezménye miatt már nem tud élni az adózó, úgy azt családi járulékkedvezmény formájában tudja érvényesíteni. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges nyilatkozni a kifizető felé, illetve nyilatkozatot tenni az adóbevallásban a gyermekek nevének és adószámának feltüntetésével.

A törvénymódosítás több mentességet is megfogalmaz sportrendezvényekkelkapcsolatban. Így adómentes lesz:

• A 2020-ban megrendezésre kerülő labdarugó Európa-bajnoksággal összefüggésben az UEFA-val vagy az UEFA tulajdonában álló gazdasági társasággal, a rendező vagy részt vevő nemzeti sportszövetséggel munkaviszonyban vagy egyéb munkaviszony jellegű szerződéses kapcsolatban álló magánszemély (pl.: versenybírók, sportolók, önkéntesek) részére adott juttatás (pl.: napidíj, bónusz, formaruhák… stb.).
• Nemzetközi sportszövetség által
  • sportdiplomáciai kapcsolatok keretében biztosított szállás, utazás, vendéglátás, ajándék;
  • foglalkoztatott személynek külföldi kiküldetésre tekintettel fizetett napidíj;
  • valamint a nemzetközi sportszövetségtől független sportolóknak és edzőknek biztosított ösztöndíj.
• A kormány határozatával kiemelt nemzetközi sportrendezvények minősített esemény megrendezésével összefüggésben feladatot ellátó személynek juttatott jövedelem, a kormányrendeletben meghatározott mértékig.

További módosítások foglalkoznak még a nem közhasznú alapítványokkal, illetve az abból származó jövedelmekkel. Így a módosítás definiálja a magánalapítványt és az abból származó jövedelmek kezelésének mikéntjét (alapvetően a bizalmi vagyonkezelésre irányadó szabályokhoz hasonlóan).
HELYI IPARŰZÉSI ADÓ (HIPA)

Bár több adónemben megszűnik a feltöltési kötelezettség, az önkormányzatok megfelelő finanszírozásának biztosítása érdekében a Hipa feltöltési kötelezettség továbbra is megmarad azoknál a társasági adó törvény hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál, amelyeknek az előző adóévi nettó árbevétele elérte a 100 millió forintot.

2020. január 1-től a bejelentési illetve a változásbejelentési adatokat az adóhatóság már nem csak a székhely szerinti önkormányzatnak, de a telephelyek szerinti önkormányzatok részére is meg fogja küldeni, így az adózónak – amennyiben a helyi adó törvény szerinti telephelyeit bejelenti az adóhatóságnál – már nem kell külön információt szolgáltatnia az egyes önkormányzatoknak. További könnyítés, hogy az adózó az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjét is bejelentheti az állami adóhatóságon keresztül.

A törvénymódosítás szigorítja az adómentességet, így definiálja az alapítvány fogalmát annak érdekében, hogy a vagyonkezelő magánalapítványok ne élvezhessenek helyi adó alól feltételes helyi adómentességet.

REKLÁMADÓ

A módosítás 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakra gyakorlatilag felfüggeszti a reklámadó fizetést azzal, hogy erre a periódusra 0%-ban rögzíti az adó mértékét mind a reklámközzétevőre mind a megrendelőre vonatkozóan.

A 2019. július 1-jét magában foglaló adóév vonatkozásában a 0%-os adókulcs az adóalap arányos részére alkalmazható, mely kalkulálható lesz naparányosan, vagy a 2019. június 30. napjával készített könyvviteli zárlat adatai alapján is. Mindemellett, a 2019. július 1-jét magába foglaló adóév adóelőlegének csak a felét kell megfizetni a két előleg fizetési időpont közül abban, amit az adózó választ. A kedvező rendelkezéseket a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók is alkalmazhatják 2019. július 1-jétől.

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉK (TB)

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2020. január 1-től 7710 (napi 257) forintra emelkedik.

SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ (SZOCHO) 

A törvénymódosítás speciális szabályokat ültet a törvénybe a Magyarország és Egyesült Királyság közti kiküldetések kapcsán arra az esetre vonatkozóan, ha az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépne ki az EU-ból.

A törvény nem mondta ki eddig, hogy a nyugdíjas egyházi szolgálati jogviszonyban álló személyek is mentesülnek a szociális hozzájárulási adó alól, bár a cél ez lett volna. A jelenlegi törvénymódosítás rendezi ezt a helyzetet.

A szocho fizetési kötelezettség esetében a jelenlegi negyedéves helyett éves adómegállapítási időszak kerül meghatározásra a mezőgazdasági őstermelők és kistermelők esetében. A módosítás tisztázza az adóalapot és negyedéves előlegfizetési kötelezettséget ír elő.

KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA)

2020-tól 13%-ról 12%-ra csökken a KIVA adókulcsa.

Új feltételek kerülnek a jogszabályba, melyek szerint a KIVA választásának feltétele, hogy

• a vállalkozás az adóévet megelőző adóévben ne rendelkezzen ellenőrzött külföldi társasággal, illetve
• a vállalkozás Tao. törvény szerinti finanszírozási költségei csökkentve a kamatbevételekkel (valamint az azzal egyenértékű bevételekkel) nem haladhatják meg a 939.810.000 Ft-ot.

A feltételek nem teljesülése egyben a KIVA alanyiság elvesztésével is járnak.

További módosítások:

• adóalap csökkentő tételként vehető figyelembe az adózó külföldi telephelyének betudható jövedelem összege (a külföldön megfizetett (fizetendő) adóval csökkentve).
• a kapott osztalék csökkentő tételként csak abban az esetben vehető figyelembe, ha az, akitől az osztalék származik nem számolta el az osztalékot az adózás előtti eredménye terhére.

ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY (ART)

2020. január 1-jétől ha az adózó az EKAER bejelentési kötelezettsége során módosítható adatot hibásan adott meg, a lezárt bejelentést egy alkalommal,

• az EKAER-szám érvényességi idejének lejártát vagy
• a lezárást követő 3 munkanapon belül,
• legkésőbb az állami adó- és vámhatóság adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő

ellenőrzésének megkezdéséig elektronikusan módosíthatja az EKAER rendszer felületén. A javítás pótlékköteles, mértéke módosítható adatonként 5.000 forint. Az EKAER-rel kapcsolatban kiszabható mulasztási bírságra vonatkozóan is módosult a törvény, amely alapján mulasztási bírságnak nincs helye, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

A 2018. január 1-jén vagy azt követően szerzett, kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények hatálya alá tartozó jövedelmet vagy vagyont terhelő adókötelezettség megállapításához kapcsolódó iratokat az adózónak annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 10 évig kell megőriznie, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni.

A csoportos társasági adóalanyiságra tekintettel a törvénymódosítás egyértelműsíti, hogy ha bármely tagra nem, vagy nem teljes körűen teljesülnek a Tao. törvény szerinti feltételek, akkor a csoportos társasági adóalany automatikusan megszűnik.

JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉG – AGRESSZÍV ADÓSTRUKTÚRÁK  

A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (DAC 6 Irányelv) előírja az agresszív adóstruktúrák jelentéstételi kötelezettséget. Az Irányelv célja, hogy minden vállalkozás ott adózzon, ahol a jövedelmét megtermelte. Erre tekintettel, a határon átnyúló adózási konstrukciók tekintetében  jelentéstételi kötelezettségét terheli az adótervezésben közreműködőket. Az Irányelv rendelkezéseit Magyarországnak 2019. december 31-ig kell átültetnie a belső jogrendjébe, ami a jelen törvénymódosítással megtörtént.

A törvénymódosítás többek között definiálja az – adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó – határokon átnyúló tranzakciót, valamint azt, hogy kik az adótervezésben közreműködők, illetve, meghatározza, hogy kinek kell a NAV felé történő jelentéstételt teljesíteni. Az adatszolgáltatás gyakorlatilag minden adóra, illetékre költségvetés felé fizetendő hozzájárulásra (Art. szerinti adó fogalom) vonatkozik, kivéve az áfára, a járulékokra, illetve a jövedéki adóra. A szabályokat 2020. július 1-jétől kell alkalmazni, az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás vagy valótlan tartalmú teljesítése esetében az adatszolgáltatásra kötelezett 500.000 forintig, amennyiben adóhatósági felhívás ellenére sem vagy nem megfelelően teljesíti úgy 5 millió forintig bírságolható.

SZÁMVITEL

A számviteli törvény módosítása szerint változik a projektek, azaz a több üzleti évre vonatkozó szerződésekkel kapcsolatos bevételek és költségek, ráfordítások elszámolása. A korábbi számlázásra épülő bevétel elszámolási szabályt a tényleges teljesítésnek megfelelő elszámolás váltja fel. A módosítás szerint a teljesítési fok arányában kell a nettó árbevételt illetve a hozzá kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elszámolni. A már elszámolt árbevétel és a teljesítési fok arányában számított árbevétel közötti különbözetet aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a nettó árbevétel növelésével vagy csökkentésével. Ezen elszámolási szabályból adódóan a mérleg fordulónapon befejezetlen termelés, befejezetlen szolgáltatás, félkész illetve késztermék nem mutatható ki. Továbbá a már megkötött, hátrányos szerződésekből származó jövőbeni veszteségekre, – amennyiben a szerződés összes költsége várhatóan meghaladja a szerződés teljes árbevételét – céltartalékot kell képezni. A projektek ezen új elszámolása közelít az IFRS-ek szerinti elszámoláshoz.

A módosításokat a 2019-ben induló üzleti évről készített beszámolóban, illetve a már 2020. január 1-jét megelőzően megkötött szerződésekre is lehet alkalmazni.

EGYÉB VÁLTOZÁSOK 

• 2020. január 1-től megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) mint adózási forma.
• 2019-től innovációs járulék, illetve az energiaellátók jövedelemadója tekintetében is megszűnik az adó feltöltési kötelezettség.
• Szigorodnak az alapítványok illetékmentességének feltételei.
• Az Ekho kedvező adózási lehetőségét a nemzetközi sportszövetségeknél alkalmazott személyek is választhatják.
• Mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól a postai csekkes befizetés 20.000 forint értékig, valamint a csekkes befizetések tranzakciós illetékét 6.000 forintban maximálják. Mindemellett általános mentességet fogalmaz meg a módosítás meghatározott kincstári körbe tartozó számlatulajdonosok fizetési műveleteire.

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.