2019. december 3-án az Országgyűlés elfogadta a novemberben benyújtott, adózást érintő törvényjavaslatok egy részét. Hírlevelünkben ezekről a módosításokról adunk egy összefoglaló jellegű képet, illetve ismertetjük a legfontosabb változásokat. Az Országgyűlés továbbra is tárgyalja a társadalombiztosítást érintő módosításokat, melyekről egy későbbi hírlevélben értesítjük Ügyfeleinket. Kérjük, keressék szakértőinket amennyiben a részletekkel, a hatálybalépéssel, illetve az átmeneti szabályokkal kapcsolatban szeretnének további információkat.

ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (ÁFA)

Az Áfa törvényt érintő legfontosabb változás, hogy 2020. július 1-től több lépésben bővül a számlákkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség.

• Első lépésként, 2020. július 1-től már nem csak a 100 ezer Ft áfa összeget tartalmazó, belföldi adóalanyok részére kiállított számlák esetében kell adatot szolgáltatni, de minden belföldi teljesítésű ügyletről, amennyiben azt belföldi adóalanyok részére teljesítették (kivéve a Közösségen belüli termékértékesítést). Ezzel egyidejűleg eltörlik az értékhatárt a számla befogadói oldalon is. Így a számlabefogadónak az áfa bevallás M lapján adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn minden olyan számlával kapcsolatban, ami alapján az adóalany áfa levonást gyakorol. Ezekhez az intézkedésekhez kapcsolódóan 2020. július 1-től kezdve a számlákon fel kell tüntetni a belföldi partner magyar adószámának első nyolc számjegyét.
• 2021. január 1-től kezdődően pedig az adatszolgáltatási kötelezettség még tovább bővül, és kiterjed majd minden, az adóalany által kibocsátott olyan számlára, melyeket a magyar szabályok szerint kell kibocsátania. Így többek között ez a kötelezettség ki fog terjedni a nem adóalanyok részére kibocsátott számlákra is (ugyanakkor ebben az esetben nem kell a vevő nevéről és címéről adatot szolgáltatni), a Közösségen belüli adómentes termékértékesítésre valamint a termékexportra is. Kivételt csupán a távolsági termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról kiállított számlák (egyablakos rendszer keretében megvalósított tranzakciók) élvezhetnek, valamint azok az ügyletek, melyek teljesítési helye a Közösség másik tagállama.

2020. július 1-től a számla kibocsátásra rendelkezésre álló határidő 15 napról 8 napra rövidül.

A jelenleg hatályos Áfa törvény – feltéve, hogy az adózó számviteli bizonylatot állít ki – egyes adómentes ügyletekkel összefüggésben nem ír elő számla kiállítási kötelezettséget. 2020. július 1-et követően, azonban ezen körből kikerül

• az egyéb oktatás,
• adómentes ingatlan értékesítés,
• humán egészségügyi szolgáltatás nyújtása,
• fogorvosi, fogtechnikusi szolgáltatás nyújtása,
• együttműködő közösség által tagjainak nyújtott bizonyos szolgáltatások.

Így a fenti ügyletek bár továbbra is megőrzik adómentes jellegüket, a változás hatályba lépését követően kötelező lesz a teljesítésről számlát kibocsátani. 

Mindemellett az Áfa törvény az új szakképzési törvénnyel, illetve a módosításra kerülő felnőttképzési törvénnyel összhangban definiálja az adómentes egyéb oktatások és képzések körét. Egyéb oktatásnak minősül:

• az új szakképzési törvény alapján szervezett szakmai oktatás és képzés, illetve az ezekhez kapcsolódó vizsga;
• felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott bejelentés/engedély birtokában szervezett oktatás vagy képzés, valamint ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga;
• nyelvi képzés, illetve állami vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga, és
• tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.

A felnőttképzésről szóló törvény korábbi szabályai szerint szervezett képzésre vonatkozóan az áfa mentességet az Áfa törvény 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.

A törvény kihirdetését követően bővül azon esetek köre, amikor az adózók kijavítási kérelem benyújtásával pótolhatják korábbi adózási módra vonatkozó választásukat. Így a kijavítási kérelem már alkalmazható lesz pl.: a távolsági értékesítés, távolról is nyújtható szolgáltatásokra vonatkozó választás, illetve az adó forintban történő megállapításához az MNB középárfolyamának használatára vonatkozóan is.

SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ (SZJA)

Új elemként jelenik meg, hogy 2020-tól a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítványis nyithat tartós befektetési szerződés (TBSZ) számlát a magánszemély, mint kedvezményezett javára. A keletkező hozam a TBSZ szabályai szerint lesz adóköteles azzal, hogy a hozammal kapcsolatban esetlegesen felmerülő adókötelezettségeket a szerződő alapítvány, a vagyonrendelő az alapítványi vagyon, kezelt vagyon terhére teljesíti, a bevallási kötelezettség is őt terheli.

Összhangban a fenti változással, a bizalmi vagyonkezelő és a magánalapítvány által megnyitott TBSZ- számlán nyilvántartott kezelt vagyon hozama a TBSZ-re vonatkozó szabályok szerint, és nem osztalékjövedelemként lesz adóköteles.

Nem lép hatályba a cafeteria rendszer átalakításához kapcsolódóan a tavaly őszi adócsomag részeként beiktatott új rendelkezés, amelynek értelmében 2020-tól a magánszemélyt megillető adókedvezményeket a kifizetőnek először a bérjövedelmet terhelő közterhekkel szemben kellett volna érvényesítenie, csak ezt követően lehetett volna figyelembe vennie a 2019-től bérként adózó cafeteria-juttatás közterheit. Megállapítást nyert, hogy a rendelkezés csak megnehezítené a jogalkalmazást, ezért azt nem kell hatályba léptetni.

A SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ (SZOCHO)

Törvénymódosítás mentesíti a szocho alól az evás társaságok által a tagjaiknak kifizetett osztalékot és vállalkozásból kivont jövedelmet 2019. január 1-től visszamenőleg (a 2019. január 1-je előtti állapot helyreállítása érdekében).

TÁRSASÁGI ADÓ (TAO)

• Az adóelőleg késői megfizetésével kapcsolatban visszaállításra kerül a kimentési kérelem lehetősége.
• A természetes személy által alapított vagyonkezelői alapítványra vonatkozó adómentesség, (amennyiben csak természetes személy javára kezel vagyont) kiegészül. Már nem csak az adott eszközök birtoklása, de azok átvétele is adómentes.
• A látványcsapatsportokkal kapcsolatban Európai Unió jogával összhangban módosításra kerül az általános képzés fogalma is és együttesen képzés fogalom kerül bevezetésre.
• A szakképzésről szóló törvény bevezetésével összefüggésben módosul a szakképző iskolai tanulóval kapcsolatban igénybe vehető adóalap csökkentőtétel is.  Így a személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24% mint adóalap csökkentő tétel a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban résztvevő tanulók után vehető majd igénybe, és megszűnik az iskolával kötött együttműködés alapján figyelembe vehető csökkentő tétel (minimál bér 12%-a/hó/tanuló).

HELYI ADÓK

A törvénymódosítás kiemeli a helyi adó alanyai közül az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány fenntartásában álló, közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményeket.

Emellett a törvényváltozás rögzíti, hogy a helyi iparűzési adóból származó bevételelsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel.

ILLETÉK

Jelentős változást jelent, hogy az illetéktörvény kiegészül a külterületből belterületbe bevont ingatlanokkal kapcsolatos spekulációs módszer kiszorítását célzó rendelkezésekkel. Ennek értelmében az eladó (mint haszonszerző) köteles 90% mértékű visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni az ilyen ingatlanok vagy az ilyen ingatlanokkal rendelkező társaság vagyoni betétje után. Az illeték alapja az ingatlan átruházáskori és a szerzéskori forgalmi értékének a különbözete. Vagyoni betét esetében ezt a különbözetet az értékesített vagyoni betét az összes vagyoni betétben képviselt arányának megfelelően kell figyelembe venni.

Az új rendelkezéssel összefüggésben az illetéktörvény kiegészül a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság fogalmával. Ez olyan gazdálkodó szervezet jelent, amely belterületbe vont ingatlan – közvetett vagy közvetlen – tulajdonosa.

A törvényváltozás kizárja az illetékkedvezmények, -mentességek igénybevételét ezen ügyleteknél, azonban a kedvezményezett ügyletek (kedvezményezett átalakulás, kedvezményezett részesedéscsere, kedvezményezett eszközátruházás) és a kapcsolt vállalkozások közti ügyletek továbbra is illetékmentesek maradnak.

A rendelkezések a 2020. január 31-ét követően belterületbe vont ingatlanokat érintik. A belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az eladó (ajándékozás esetében: a megajándékozó) tulajdonjogának, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Azonban nem tekinthető belterületbe vont ingatlannak a megszerzést követő 6. évben vagy azt követően értékesített ingatlan, továbbá olyan ingatlan, amelyet az átruházó öröklés útján szerzett meg.

Az adóhatóság kivetéssel állapítja meg az illetéket az eladó bejelentése alapján.

További változás, hogy 2020-tól az illetéktörvényben is átvezetésre kerültek a vagyonkezelő alapítványokkal kapcsolatos rendelkezések. A vagyonkezelő alapítványok 2019 márciusától jelentek meg a magyar jogrendszerben. Az alapítványnak és a bizalmi vagyonkezelőnek egyfajta ötvözetét képezik, ugyanakkor egyedi sajátosságokkal is rendelkeznek. A törvényváltozás alapján a vagyonkezelő alapítvány alapítója, a vagyonkezelő alapítvány, valamint kedvezményezettjének vagyonszerzésére a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó illetékszabályokat kell alkalmazni. A vagyonkezelő alapítvány vagyonkezelésével összefüggő vagyonszerzésekre illetékmentesség alkalmazható.

ADÓZÁS RENDJÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY (ART)

• Tevékenységét év közben kezdő adózók az adóhatósághoz történő bejelentkezéssel egyidejűleg tudják benyújtani a csoportos társasági adóalanyhoz történő csatlakozásra irányuló kérelmüket.
• Az Áfa törvény behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos adóalap csökkentésére vonatkozó feltételeivel összhangban a NAV 2015. január 1-től folyamatosan biztosítja a nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozássalrendelkező adózók listáját egy lekérdező felület útján.
• 2020. január 1-től a vélelem fennállásától függetlenül, csak a jogszabálysértés adóhatóság általi jogerős megállapítása esetén lehetséges az érintett felek adóhatóság általi tájékoztatása. Ehhez kapcsolódó új előírás, hogy a jövőben az adóhatóság a természetes személyeket tájékoztató levél formában értesíti, a saját foglalkoztatásukra vonatkozóan a foglalkoztató által elmulasztott adó és járulék kötelezettségekről.
• Informatikai fejlesztések időigényére való tekintettel, az EKAER szám lezárását követő módosításokra vonatkozó szabályozás 2020. március 1-jét követően tett bejelentésekre alkalmazhatóak először.

SZÁMVITEL

Az egy összegben leírható értékcsökkenési leírás egyedi beszerzési, előállítási értékhatára 100 ezer forintról 200 ezer forintra változik.

A számviteli törvény további változása az átalakulási törvény 2019. módosítását követi, amely a korábbiakhoz képest szűkíti azon esetek körét, amikor a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. (Az átalakulási törvény azonban a módosítás után is előírja, hogy a végleges vagyonmérleget – és az azt alátámasztó végleges vagyonleltárt – minden esetben könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.) A számviteli törvényben pontosításra került, hogy az átalakulás számviteli bizonylata, a vagyonmérleg mellett, az azt alátámasztó vagyonleltár is.

A Polgári Törvénykönyv a veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tulajdonosoknak rendeli visszafizetni, azonban nem tiltja az ilyen összegekről történő végleges lemondást. A számviteli törvény eddig nem szabályozta a lemondás elszámolását. Az új előírás szerint az ilyen összegeket a lekötött tartalékból az eredménytartalékba kell átvezetni, a lemondás időpontjával. Az új előírás a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azonban már a 2019. évben indult üzleti évről szóló beszámoló elkészítésénél is alkalmazható.

A cégnyilvánosságról szóló törvény 2019. módosításával összhangban a számviteli törvény is kiegészült azzal a rendelkezéssel, hogy a cégadatokban bekövetkezett változásokat, ha a változás időpontja eltér a bejegyzés időpontjától, abban az esetben a változás időpontjával kell a módosítást a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.