- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Október 4-én, szerdán jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet, amely alapján idén november 16-tól – a veszélyhelyzet fennállása idején – adómentes lesz bizonyos borászati termékek juttatása.
Az említett jogszabály alapján mentessé vált az egyébként azt terhelő személyi jövedelem-, és szociális hozzájárulási adótól a közvetlenül a borászatoktól vásárolt, palackozott, oltalom alatt álló bor reprezentációs és nem reprezentációs célú vendéglátás keretében, továbbá üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként történő juttatása.
Az adómentesség csak borászattól vásárolt termékre alkalmazható
Az adómentesség feltétele tehát, hogy a vásárlás közvetlenül borászatoktól történjen, így a boltokban (ideértve akár a borszaküzleteket is) megvásárolt borokkal kapcsolatban a szóban forgó kedvezmény nem alkalmazható.
A szabályozás alapján továbbá a juttatás nem csak – az üzleti világban a naptári év végén egyébként is jellemző – üzleti ajándékként vagy a munkavállalóknak szánt ajándékként adható, hanem vendéglátás keretében is, vagyis a feltételek fennállása esetén a cégek akár borkóstolókon, borvacsorákon is adómentesen vendégelhetik meg üzletfeleiket vagy munkavállalóikat palackozott borokkal november 16-a után.
Egyszerűsített EPR-adminisztrációt és díjátalányt is kaptak a borászatok
A borászatok azonban nem csak az év végén így várhatóan megnövekedő forgalomnak örülhetnek: egy korábbi (augusztus 31-én kihirdetett) változás alapján, visszamenőlegesen, 2023. július 1-jétől a borászati termék üvegcsomagolásának gyártója díjátalány-fizetést is választhat az általános szabályok szerinti kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR) megfizetése helyett. Az Szja- és Szocho-mentesség kihirdetésével egy időben az EPR-általány díjtételek is kihirdetésre kerültek, melyek a főszabály szerinti Ft/g helyett Ft/db alapon kerültek meghatározásra.
Adókedvezmény képlékeny időbeli hatállyal
Ahogy a bevezetőben említettük az adómentesség jelen állás szerint csak a veszélyhelyzet fennállása idején, azaz idén november 26-ig lesz alkalmazható, így az október 4-én megjelent jogszabály az ajándékozás kapcsán leginkább érintett karácsonyi szezon alatt már éppen nem lenne hatályban. Vélelmezhetően még jogszabálymódosításra kerül sor és jelen adómentesség alkalmazhatóságának határideje valószínűleg kitolódik.
* * *
Amennyiben további kérdése lenne jelen adómentességgel kapcsolatban, esetleg adószakmai szemszögből szeretné megvizsgálni cége évvégi reprezentációs kiadásait, adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A már működő cégeknek sokszor problémát okoz, hogy ha a székhelytől eltérő önkormányzat illetékességi területén új telephelyet létesítenek, és ott helyi iparűzési adó (HIPA) kötelezettségük keletkezik, akkor mely hatóságnak milyen bejelentést kell tenniük. Segítségképpen jelen hírlevelünkben az IPA-telephely bejelentésével kapcsolatos lépéseket vizsgáljuk meg.
Helyi adótörvény (Htv.) szerinti telephely bejelentése a NAV-hoz
A gazdasági társaságoknak az új telephelyükkel kapcsolatos adatokat mindenekelőtt a cégbíróságon kell bejelenteni. A cégbíróság az egyablakos rendszernek köszönhetően az új telephely adatait továbbítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV).
Ugyanakkor 2020. január 1-től lehetőség nyílt arra, hogy a helyi iparűzési adó alanya a telephely kapcsán külön bejelentse azt a tényt, hogy az új telephely a Htv. szerinti telephelynek, azaz IPA-telephelynek minősül.
A cégbíróságon már bejelentett telephely Htv. szerinti minőségét a cégbejegyzésre kötelezett szervezeteknek idén a 23T201T jelű NAV nyomtatvány A01 lap 1. rovatában, vagy a 8. pótlapján van lehetőségük bejelenteni.
A fentiekkel párhuzamosan 2020-tól a NAV-nak az önkormányzati adóhatóság felé fennálló adatszolgáltatási kötelezettsége is kiegészült. A NAV az adózó által közölt, Htv. szerinti telephely minőség adatot az önkormányzati adóhatósághoz is köteles eljuttatni.
Kiemelendő azonban, hogy a Htv. szerinti telephely minőség NAV-hoz való bejelentése nem kötelezettség, csupán lehetőség.
Milyen előnyöket biztosít a NAV telephely-bejelentés?
Ehhez a lehetőséghez azonban bizonyos előnyök is párosulhatnak. Be kell jelenteni a telephelyek Htv. szerinti minőségét a NAV-hoz, amennyiben később a NAV-on keresztül szeretnénk teljesíteni az önkormányzati adóhatóságnál eljárni jogosult képviselő bejelentését, amelyre szintén 2020 óta van lehetőség.
Abban az esetben, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy telephelyünk Htv. szerinti minősége a NAV-hoz bejelentésre került-e már, azt könnyen leellenőrizhetjük. Az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA) a NAV megjeleníti az ügyfelek adatait, így új bejelentő- változásbejelentő kérelem megnyitásával a telephely adatokhoz kapcsolódóan azonnal látható, hogy be van-e jelentve a Htv. minőség.
Új IPA-telephely bejelentése a helyi önkormányzathoz
A fentiek szerint 2020 óta van ugyan lehetőség arra, hogy az új telephely Htv. minőségét bejelentsük a NAV-hoz, ugyanakkor a NAV-nál nincs mód a fizetendő IPA-előleg bejelentésére a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén adóköteles tevékenységet az adóévben megkezdő cégek számára. Emiatt a már működő cégeknek az új IPA-telephely szerinti önkormányzatnak mindenképp be kell jelenteniük az új IPA-telephellyel keletkező IPA-kötelezettséget, illetve az annak kapcsán fizetendő IPA-előleget, azt a NAV-os bejelentés nem váltja ki.
Az új IPA-telephelyet az adóköteles tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell bejelenteni az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.
HIPA-előlegfizetési időszak meghatározása
Az előleg bejelentése kapcsán meg kell határozni az előlegfizetési időszakot. Amennyiben a már működő cég az új IPA-telephely szerinti önkormányzat illetékességi területén év közben kezdi meg adóköteles tevékenységét, akkor a bejelentendő előlegfizetési időszak az adókötelezettség keletkezésének kezdő napjától az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időtartam lesz.
Adóelőlegként az adókötelezettség keletkezésének adóévére várható adó összegét kell bejelentenünk.
Szükséges továbbá meghatározni az egyes előlegrészletek összegét a várható adó alapján úgy, hogy az előlegfizetési időszakra időarányosan esedékes egyes adóelőleg-fizetési időpontokra (naptári éves adózók esetében március 15. és szeptember 15. adóelőleg-fizetési időpontokra) egyenlő arányban kell megosztani.
Mivel az előleg bejelentést várható adó vonatkozásában kell megtenni, elfogadható az is, ha nulla forint adóelőleget jelentünk be.
Új telephely bejelentése Budapesten és vidéken
Az új IPA telephely bejelentést az e-önkormányzat portálján kezdeményezhetjük az „Ügyindítás / Adóügyek / Bejelentkezés, változásbejelentés” menüpontban.
Az új IPA-telephely bejelentést minden esetben csak olyan személy kezdeményezheti a fenti módon, aki az illetékes önkormányzat előtt a céget képviselni jogosult (akár meghatalmazottként), és rendelkezik ügyfélkapu regisztrációval. Az önkormányzati adóhatóságok előtti képviseletre jogosító meghatalmazásról következő hírlevelünkben adunk gyakorlati útmutatót.
Az adóhivatal levelet küldött nyáron azon cégek ügyfélkapujára, amelyeket érintettnek gondol egy várható NAV Online Számla Rendszer frissítés kapcsán.
A tájékoztató levél az eredetileg május 15-ére időzített, de végül elmaradt frissítés új, szeptember 18-ai határidejének a közelségére hívja fel a figyelmet.
A frissítés középpontjában található INVALID_LINE_OPERATION nevű hibaüzenet jelentőségét növeli, hogy az ezzel megjelölt adatszolgáltatásokat szeptember 18-ától már automatikusan visszautasítja az adóhivatal rendszere. Ez azt jelenti, hogy az eddig csak figyelmeztető üzenet besorolású jelzés a jövőben blokkoló típusú hibaüzenetté válik.
Az adatszolgáltatás módja változik a módosító számlák esetén
A változások megértéséhez fontos tudni, hogy a legtöbb számlázóprogram a módosító számlák adatszolgáltatása során több információ tüntet fel, mint amennyit a számlára helyez. Az eredeti számlára való hivatkozáson túl, tétel szinten is jelezhetik a módosító számla által okozott változásokat. A jelenlegi specifikáció szerint erre még több technikai lehetőség is nyitva áll (CREATE és MODIFY módszerek).
Ennek szabályrendszere változik meg a jövőben oly módon, hogy a MODIFY lehetőséget kizárják, és visszautasításra kerülnek majd azok az adatszolgáltatási kísérletek, amelyek ennek alkalmazásával kerültek előállításra.
A várható változásokról részletesen beszámoltunk májusban, korábbi cikkünket az alábbi linken érheti el: https://grantthornton.hu/hirek/elmaradt-a-majus-15-re-idozitett-a-nav-online-szamla-rendszer-frissites
Érdemes figyelemmel kísérni a számla-adatszolgáltatások sikerességét
Ha az adóhivatal Önnek is küldött a fenti említett tájékoztató levélből, akkor mindenképpen javasoljuk, hogy a hátralevő időben még végeztesse el az online számlaadat-szolgáltató moduljának felülvizsgálatát. A határidőt (szeptember 18.) követően pedig kísérje fokozott figyelemmel a módosító számlák adatszolgáltatásának sikerességét.
Az elutasított adatszolgáltatásokat ugyanis a jogszabály szerint 24 órán belül kell javítani és pótolni. Erre kézenfekvő megoldás lehet a NAV Online Számla Portál, ahol a felmerülő sikertelen adatszolgáltatásokat kézzel is el lehet küldeni.
További kérdés esetén forduljon bizalommal adótechnológiai tanácsadóinkhoz.
Jogszabályi kötelezettségének eleget téve június közepe óta folyamatosan küldi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a magyar adószámmal rendelkező cégek részére az adószámla-egyenlegükről szóló elektronikus értesítését. A NAV által küldött levél alapján minden társaság megállapíthatja, hogy van-e adóhátraléka, esetleg több adót fizetett be a szükségesnél, valamint, hogy a 2022-es naptári évet tekintve keletkezett-e késedelmi pótlékja. De pontosan hogyan keletkezhet késedelmi pótlék? Meddig és hogyan lehet megfizetni?
A késedelmi pótlék összegéről is értesítést kapnak idén a cégek
Adószámla-értesítést csak az a társaság kap, akinek egy adónemen legalább 5 000 (ötezer) forint tartozása, vagy legalább 1 000 (egyezer) forint túlfizetése van. Az érintett társaságok többségének elektronikusan, a Cégkapura nem kötelezettnek (pl. a magyar adóregisztrációval rendelkező külföldi cégeknek) azonban postán érkezik az értesítés.
Fontos, hogy a NAV tájékoztatása egyúttal egyeztetési lehetőséget is biztosít: ha egy társaság eltérést tapasztal a saját és a NAV nyilvántartása között, és a saját nyilvántartását ítéli helyesnek, akkor intézkedhet a szükséges korrekcióról.
Amely cégeknek 2022-ben 5 000 (ötezer) forintot elérő késedelmi pótlékjuk is keletkezett, azok a befizetendő késedelmi pótlék konkrét összegéről is kapnak tájékoztatást. Ez alapján minden társaság nyomon követheti, hogy milyen adótartozásokra állapította meg a NAV a nettó késedelmi pótlékját, és tájékoztatást kapnak arról is, hogy azt mikor és milyen számlára kell megfizetni.
A NAV a kötelezettségek késedelmes megfizetését vagy a kötelezettség megfizetésének teljes elmaradását késedelmi pótlékkal szankcionálja. Hogy mit jelent egy adókötelezettség megfizetésének teljes elmaradása, az valószínűleg mindenki számára egyértelmű (itt jegyezzük meg, hogy sokszor ezek véletlenül előforduló esetek, vagy fizetési nehézségek állnak a háttérben).
Nettó megállapítással kerül kiszámításra a késedelmi pótlék
Tapasztalataink szerint a késedelmes megfizetés fogalma azonban már kevésbé világos: ezen fogalom alatt egy-egy adónem nem a törvény által előírt határidőre történő megfizetését kell érteni (pl. a havonta megfizetendő általános forgalmi adó esetén a következő hónap 20. napja után beérkezett adóösszeg már késedelmesnek számít, kivéve persze, ha 20-a munkaszüneti napra esett). A NAV által küldött tájékoztató a (jelen esetben) 2022-es naptári év késedelmei után, nettó módon felszámított pótlék részletes és tételes levezetése.
A késedelmes megfizetést ugyanis a NAV nem adónként vizsgálja, hanem valamennyi adónemet összesítve (kivéve természetesen azokat, amelyekre pótlék nem számítható fel, így például magát a késedelmi pótlékot). A pótlék alapját, vagyis az egyes adónemekben fennálló tartozások összegét, csökkenteni kell a más adónemben fennálló többlet összegével. Ez a számítási mód a nettó megállapítás, így pedig az esetlegesen fizetendő késedelmi pótlék nettó módon kerül kiszámításra.
A késedelmi pótlék mértéke
A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap (tehát nem munkanap) után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 (öt) százalékponttal növelt mértékének 365-öd része. Ahogy említettük, a késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.
Nem kell viszont késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre vonatkozóan az érintett társaság a késedelmét igazolta. Fontos azonban, hogy igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő (pl. a társaság egy banki karbantartás miatt nem érte el a bankszámláját).
A késedelmi pótlék megfizetése
A késedelmi pótlékot minden évben, így idén is, november 15-ig (ez 2023-ban egy szerdai nap) kell megfizetni a 10032000-01076985 számú költségvetési számlára. A pótlék teljes rendezéséhez az érintett társaság adószámláján látható, 138-as (vagyis késedelmi pótlék) adónemen (esetlegesen) korábbról származó hátralék összegét is meg kell fizetni.
Az esetleges adótartozást, vagy késedelmi pótlékot a társaságok tehát elsősorban átutalással rendezhetik, de (ha van ilyen) egy túlfizetésben lévő adónemről történő átvezetés is megoldás lehet, a tartozás továbbá (szűk körben) bankkártyával is megfizethető.
***
Amennyiben további kérdése lenne az adóhátralék, vagy a késedelmi pótlék témakörei kapcsán, esetleg nem ért egyet az Ön társasága részére a NAV által megküldött tájékoztatóban foglaltakkal és szeretné tapasztalat szakemberekre bízni az adóhatósággal lefolytatandó egyeztetést, adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Számos globális és nagy nemzeti vállalat már most is rendelkezik központosított csoportszintű Whistleblowing-rendszerrel, és abban bízik, hogy ez a globális megoldás az egyes országokban működő tagvállalatoknál is megfelelő lesz. Ugyanakkor az Európai Bizottság egyes tagállami munkaadói szervezetek, iparkamarák és mások ezügyben írt közös leveleire válaszként írt nyilatkozataiban már 2021-ben elutasította a központi jelentési rendszer ötletét.
Az irányelv szerint minden 50-nél több foglalkoztatottal rendelkező vállalatnak belső bejelentési rendszert kell bevezetnie, függetlenül attól, hogy a társaság egy nemzetközi cégcsoport része-e vagy sem. Az irányelv ugyan nem tiltja a csoportszintű központi bejelentőrendszereket, de ezek csak az egyes vállalatok szintjén működő bejelentőrendszerekkel párhuzamosan létezhetnek.
A Bizottság 2021-ben azzal indokolta véleményét, hogy a rendszer hatékonyabb, ha a problémát a bejelentő vállalat szintjén és a nemzeti szinten elfogadott különböző jogi szabályozásokkal kezelik. Ezért, ha több mint 50 alkalmazottja van, el kell kezdenie a felkészülést a saját bejelentőrendszerének bevezetésére, még akkor is, ha már van egy globális bejelentőrendszer a csoportján belül.
Az erőforrások csoporton belüli megosztása viszont korlátozott mértékben megengedett
Amennyiben egy leányvállalatnak legfeljebb 249 foglalkoztatottja van, egyesítheti a bejelentések fogadásához és kivizsgálásához szükséges erőforrásokat az anyavállalattal, de a Bizottság értelmezése szerint eközben a következő feltételeknek kell megfelelniük:
- A bejelentőnek lehetővé kell tenni, hogy a leányvállalat szintjén tegyen bejelentést, ha akar, azaz a leányvállalat belső bejelentési csatornáit használhassa ehhez.
- A bejelentőt tájékoztatni kell arról, hogy az anyavállalat szintjén ki férhet hozzá a bejelentéshez a vizsgálat lefolytatásához; a bejelentőnek mindig meg kell adni a lehetőséget, hogy visszautasítsa, hogy az anyavállalat vizsgálja ki a bejelentett visszaélést, és kérhesse a panasz kezelését a leányvállalaton belül.
- A felelősség a bejelentés bizalmas kezeléséért, a bejelentő visszajelzéséért és a bejelentett visszaéléssel kapcsolatos korrekciós intézkedések megtételéért mindig a leányvállalatnál marad.
Az erőforrások összevonása nem lehetséges a nagyvállalatok esetében
Nagyvállalatok esetében, azaz ha a leányvállalatnak több mint 249 foglalkoztatja van, az erőforrás-összevonás egyáltalán nem megengedett. Minden ilyen vállalatnak ki kell alakítania saját belső bejelentési rendszerét, amely független a csoport központi bejelentési rendszerétől. Ezen kívül elegendő kapacitással kell rendelkeznie az ilyen bejelentések kezelésére.
Speciális eset: a csoport egészét érintő bejelentési ügyek
Még ha nincs is rendszeres vizsgálatmegosztás a csoporton belül, előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a bejelentett jogsértések anyavállalati szinten történő kezelése az egyetlen hatékony megoldás. Ezek olyan helyzetek, amikor a bejelentés a csoporton belüli strukturális problémára vagy a csoporton belül több vállalatra vonatkozik, és amikor a vállalat, amelynél a jogsértést jelentették, nem rendelkezik a probléma hatékony megoldásához szükséges hatáskörrel.
Az Európai Bizottság magyarázata szerint ilyen esetekben a bejelentőt tájékoztatni kell erről a tényről, és fel kell kérni, hogy járuljon hozzá ahhoz, hogy az ügyet a csoporton belül egy olyan szervezethez utalják, amely illetékes a probléma megoldásában. Ez azonban jelentős kockázatokkal jár. Ha a bejelentő nem járul hozzá a bejelentett ügy átadásához, lehetővé kell tenni számára, hogy visszavonja a bejelentést, és azt külső csatornákon keresztül nyújtsa be.
A csoport ekkor azt kockáztatja, hogy elveszíti az ellenőrzést a bejelentett ügy felett, és az ezzel járó esetleges hírnévkárosodást, anyagi és nem anyagi kárt, magas költségeket, elhúzódó pereskedést és egyéb hátrányos következményeket.
Óvatosan döntsön egy központi bejelentési rendszer magyarországi felhasználása mellett
A bejelentési rendszerek központosítása lehetővé tenné a gyakorlatok és tapasztalatok koncentrálását, a bejelentések egységes kezelését, közös technológiai platform használatát a csoporton belül, ezáltal a bejelentések hatékonyabb és alacsonyabb költségek melletti kezelését.
Ez elméletben logikusnak tűnhet, de nem feltétlenül állja ki a gyakorlat próbáját. Nem csak a Whistleblowing irányelvek sérülhetnek egy központi bejelentési rendszer feltétel nélküli átvételével, de mivel az iránymutatást az egyes tagországok eltérő módon ültethették át saját jogrendjükbe, annak a kockázata is fennáll, hogy a bevezetett megoldás esetleg nem felel meg maradéktalanul a helyi jogszabályoknak.
Elég csak arra gondolni, hogy az uniós irányelvhez képest a Panasztörvény szélesebb kört jogosít fel bejelentéstételre. Például a jelenlegi, volt vagy felvenni tervezett munkavállalókon kívül
- a jelenlegi és valamennyi volt szerződéses partner, tulajdonos, alvállalkozó, beszállító,
- illetve az ügyvezetők és felügyelő bizottsági tagok is tehetnek bejelentést.
Ezért azt javasoljuk, hogy a cégcsoport központi bejelentési rendszerének átvételéről időben egyeztessen szakértőinkkel is.
Panaszbejelentő rendszer kezdőknek és haladóknak
Előző adásunkban szakértőink a Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelvének való megfelelés kérdéskörét járták körül, elsősorban gyakorlati szempontok alapján.
Második adásunkban még mindig a Whistleblowing témájánál maradva kicsit tágabb, elméletibb szempontokból ráközelitve foglalkozunk tovább a panasztörvény várható következményeivel.
Lehet-e az új kötelezettség valóban szemléletformáló hatással a vállalatokra? Fejlődhet-e általa a vállalati kultúra általánosságban Magyarországon? Mit tudunk a tapasztalatokból leszűrni, az anonimitás inkább hasznos, vagy inkább hátráltató tényező lehet a bejelentéseknél?
Miben különbözik a Whistleblowing az etikai forródrótoktól? Milyen esetekben lehet mellőzni a bejelentéseket, mit tehet a vállalat, hogy bizalmas üzleti titkok ne kerülhessenek napvilágra?
Beszélgetőpartnereink Vajna Zsófia a Grant Thornton Hungary HR-vezetője, Kóczé Péter, a Grant Thornton Digital Services vezetője és Helli Imre, bejelentővédelmi ügyvéd.