- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Az Európai Unió (EU) hulladékpolitikájának alapelve, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségek a gyártókat, termelőket terhelje. Ezt a rendszert nevezik kiterjesztett gyártói felelősségnek, vagy az angol megnevezése alapján (extended producer responsibility) EPR-nek.
Az EU alapelveknek megfelelően 2023. március 14-én kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendeletet (a továbbiakban: EPR rendelet). A magyar hulladékkezelési rendszer átalakítása két fontos szegmenst érint, egyrészt a hulladékkezelési tevékenységek ellátását, másrészt annak finanszírozását.
Az új jogszabály szerint a jelenleg az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatokat a jövőben az úgynevezett koncesszor fogja ellátni. E koncessziós jogot a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (továbbiakban: MOHU) nyerte el 35 éves időtartamra. A hulladékgazdálkodás finanszírozásához a forrás az EU irányelvekkel összhangban Magyarországon is a gyártóktól, termelőktől beszedett EPR díjakból kerül majd megteremtésre.
Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az új EPR díjjal kapcsolatos legfontosabb részletszabályokat:
I. EPR díjköteles tevékenységek
2023. július 1-től EPR díj terheli majd az úgynevezett körforgásos termékeknek a gyártó általi forgalomba hozatalát.
Forgalomba hozatalnak minősül főszabály szerint a körforgásos termék
a) tulajdonjogának
aa) az első magyarországi ingyenes, vagy visszaterhes átruházása,
ab) a külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása,
b) saját célú felhasználása, továbbá
c) áfa adóraktárból, vagy termékdíj raktárból a belföldre történő kitárolása.
Saját célú felhasználásnak a körforgásos terméknek elsősorban a gyártó saját, vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére szolgáló felhasználása, továbbá K+F tevékenység, beruházás, felújítás, vagy karbantartás keretében való felhasználása, illetve minden egyéb használata minősül, feltéve, ha a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.
II. EPR díjköteles termékek
A körforgásos termékek körét részletes definícióval, vagy más jogszabályokra, illetve különböző vámtarifaszámokra hivatkozva határozza meg az EPR rendelet. Leegyszerűsítve az alábbiak minősülnek körforgásos terméknek:
1.a csomagolások;
2. az egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek közül
2.1 az ételtároló edények,
2.2 a flexiblis anyagból készült zacskók,
2.3 a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italtárolók,
2.4 az italtartó poharak,
2.5 a könnyű műanyag hordtasakok,
2.6 a nedves törlőkendők,
2.7 a léggömbök,
2.8 a dohánytermékek szűrővel,
2.9 a halászeszközök;
3. az elektromos és elektronikus berendezések;
4. az elemek és akkumulátorok;
5. a gépjárművek;
6. a gumiabroncsok;
7. az irodai papírtermékek;
8. a reklámhordozó papírtermékek;
9. a sütőolaj és sütőzsír;
10. a textiltermékek; és
11. a fából készült bútorok.
III. Az EPR díj meghatározása
Az EPR díj alapja a forgalomba hozott termékek mennyisége lesz, ezt kell felszorozni a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter külön rendeletében meghatározásra kerülő EPR díj mértékekkel. Hírlevelünk elkészítésekor még nem elérhető a miniszteri rendeletet tervezete, így jelenleg még nem ismert milyen mértékű költségnövekedéssel számolhatnak az EPR díj fizetésére kötelezett vállalkozások.
Fontos kiemelni, hogy az EPR díj mellett a környezetvédelmi termékdíj (KTD) továbbra is megmarad, és ha egy termék kapcsán egy vállalkozásnak EPR díj, és KTD fizetési kötelezettsége egyaránt keletkezik, akkor a KTD összegéből az EPR díj összegét levonhatja.
Az új jogszabály alapján az EPR tárgyi hatálya alá tartozó körforgásos termékek és a KTD kötelezett termékek köre jelentős átfedést mutat, de közel sem mondható azonosnak. Ennél fogva óriási hangsúlyt kaphat az egyes termékek helyes besorolása a különböző jogszabályi előírások fogalomrendszere alapján, ami önmagában komoly kihívások elé állíthatja a gazdaság szereplőit.
További nehézséget jelenthet, hogy míg a KTD-t a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak (NAV) kell bevallani és megfizetni, valamint ennek teljesítését is a NAV ellenőrzi, addig az EPR díjjal kapcsolatos jogköröket (EPR bejelentkezés, EPR díj bevallás és ellenőrzés, valamint megfizetés) megosztva a hulladékgazdálkodási hatóság (a Pest Vármegyei Kormányhivatal, továbbiakban: Hatóság) és a koncesszor, vagyis a MOHU gyakorolja.
A fentiek alapján az eddigi KTD rendszerhez képest nagyobb lehet az EPR díjjal érintett vállalkozások köre, amelyeknek jelentősen növekedni is fognak adminisztrációs terhei is az új közteher bevezetésének köszönhetően.
IV. Bejelentkezési kötelezettség május 31-ig
Az EPR díj fizetésére kötelezett vállalkozásoknak 2023. május 31-ig kell bejelentkezniük a hulladékgazdálkodási hatósághoz. Ezt megelőzően viszont a MOHU által működtetett elektronikus felületen meg kell adniuk az EPR rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti adatokat. Szankciókra számíthatnak azok, akik az EPR-rel kapcsolatos bejelentkezési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Mértéke kapcsán egyelőre még bizonytalanság van, de a Hatóság hulladékgazdálkodási bírság kiszabására lesz jogosult a vállalkozással szemben, amennyiben hiánypótlási felhívás ellenére sem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Amennyiben a vállalkozás a bírság kiszabását követően sem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét, akkor a Hatóság a körforgásos termék forgalomba hozatalát mindaddig felfüggeszti, amíg az elmulasztott EPR bejelentkezés nem kerül pótlásra, és a bejelentést megelőzően forgalomba hozott körforgásos termék mennyisége tekintetében az EPR díj nem kerül megfizetésre.
V. Koncesszori alvállalkozói szerződés megkötése május 20-ig
Bizonyos körforgásos termékek vonatkozásában lehetőség (illetve kötelezettség) lesz úgynevezett egyéni teljesítésre is, ami az adott körforgásos termékáramba tartozó termékből keletkezett hulladék átvételét, valamint a hasznosítását és ártalmatlanítását foglalja magában.
Egyéni teljesítés választható
- elektromos és elektronikus berendezések,
- gépjárművek,
- ipari, vagy gépjármű elemek és akkumulátorok esetében.
A betétdíjas termék gyártója az EPR kötelezettségeit kizárólag egyénileg teljesítheti.
Az egyéni teljesítés esetén kötelező a MOHU-val koncesszori alvállalkozói szerződést kötni. A szerződés a MOHU által működtetett elektronikus felületen kezdeményezhető, és a szerződéskötésének 2023. május 20-ig meg kell történnie. A kötelezett által fizetendő EPR díj csökkenthető lesz az egyéni teljesítés kapcsán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által megállapított fajlagos költség összegével.
VI. EPR nyilvántartási rendszer kialakítása július 1-jéig
A kötelezetteknek az EPR rendelet előírásai szerinti nyilvántartási rendszert kell kialakítaniuk és működtetniük úgy, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljeskörűen teljesíthető legyen, illetve az ellenőrzések során a termék- és hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.
VII. EPR adatszolgáltatás tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig
Az érintett vállalkozásoknak az EPR díj kötelezettségük meghatározásához szükséges adatokról a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a Hatóság részére adatszolgáltatást kell teljesíteniük a Hatóság által rendszeresítésre kerülő formanyomtatványon. A Hatóság a beérkezett adatokat a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig továbbítja a MOHU részére.
VIII. EPR díj fizetés a MOHU számlája alapján
A beérkezett adatszolgáltatások alapján a MOHU számlát állít ki a tárgynegyedévi EPR díj összegéről az érintett vállalkozások számára, melyek az EPR díjat a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni a MOHU részére.
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merül fel, esetleg szeretné szakemberekre bízni EPR díjjal kapcsolatos nyilvántartási rendszerének kialakítását, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Előző cikkünkben megvizsgáltuk, hogy milyen dokumentum minősülhet elektronikus számlának és milyen előnyökkel járhat ezen számlázási módszer alkalmazása. Szóba került az is, hogy az elektronikus számla befogadása nem kötelező. De mi történik, ha egy magyar társaság – akarata ellenére – elektronikus számlát kap, hogyan kell eljárnia ebben az esetben? Milyen kontírozási módszer alkalmazható egy e-számlán? Milyen feltételekkel fogadható be egy német adószámról, vagy egy kínai cégtől érkező, a kibocsátó által számlának nevezett elektronikus dokumentum? Jelen cikkünkben ezeknek járunk utána!
Megtagadható az e-számla befogadása?
Ahogy előző cikkünkben említettük, magyar viszonylatban, ha egy elektronikus számlát kapó cég korábban egyáltalán nem foglalkozott „házon belül” ezzel a kérdéskörrel, vagy úgy véli, saját rendszere nincs felkészülve az e-számlák befogadására, esetleg egyszerűen csak nem szeretne az adott üzleti partnerétől elektronikus számlákat kapni, akkor jogosult a szóban forgó partner által küldött e-számla befogadását megtagadni. Ilyenkor az érintett partner köteles papír alapú számlát küldeni a befogadást megtagadó cég számára, akkor is, ha kizárólag ezen ügyfele felé kell papír alapon számláznia (az más kérdés, hogy a vevőnek mennyire erős az alkupozíciója az eladóval szemben). A megtagadás szóban és írásban is történhet, de – mint minden hasonló esetben – itt is érdemes a későbbi viták elkerülése érdekében írásban megtenni a vonatkozó nyilatkozatot.
Amennyiben viszont az elektronikus számla címzettje nem tagadja meg explicit formában a befogadást (pl. kiegyenlíti a számlán szereplő ellenértéket), akkor mintegy ráutaló magatartással beleegyezik ezen számlázási módszerbe és e pillanattól kezdve rá is vonatkoznak az elektronikus számla befogadásával kapcsolatos előírások, függetlenül attól, hogy egyébként egyetlen másik üzleti partnerétől sem fogad be elektronikus számlákat.
Hivatkozva az előző cikkünkben leírtakra, a mind az elektronikus, mind pedig a papír alapú számlákra vonatkozó hármas feltételrendszert (az eredet hitelességének, az adattartalom sértetlenségének és a számla olvashatóságának biztosítása) nemcsak a számla kibocsátójának, de a befogadónak is teljesítenie kell. Így ha egy társaság az e-számla befogadása mellett döntött, talán a legelső kérdés, hogy amennyiben az e-számla kibocsátója nem helyezett el megfelelő védelmet (pl. elektronikus aláírást) az általa megküldött e-számlán, mit tehet a befogadó?
A rossz hír, hogy az e-számla befogadója mulasztási bírsággal sújtható, ha az általa befogadott, elektronikus aláírást, hash kódot, vagy bármilyen hasonló IT-megoldást nélkülöző elektronikus számlát nem szabályszerűen archivál. A mulasztási bírság mértéke akár 500 ezer Ft is lehet, ugyanakkor kiszabásánál az adóhatóság mind az adózó javára, mind pedig a terhére írható körülményeket figyelembe veszi (pl. adózó adózási gyakorlatát, általános jogkövetési hajlandóságát, vagy a jogellenes magatartás gyakoriságát, stb.).
Jó hír viszont, hogy egyfelől – ahogy fentebb is említettük – a számla befogadója (bizonyos időn belül) megtagadhatja az e-számla befogadását, másfelől – ha a befogadás mellett dönt – élhet az ún. „azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés”, avagy röviden „AVDH” módszerével, mely a magyar állam által nyújtott ingyenes szolgáltatás, s amihez csupán egy Ügyfélkapura van szükség. E módszerrel a védelem a befogadó által is biztosítható (ugyanakkor az e-számla kibocsátója ettől függetlenül továbbra is mulasztási bírsággal sújtható, ha nem megfelelő módon archiválta számláját).
Áfalevonási jog gyakorlása az e-számla befogadása esetén
Ami tapasztalataink szerint egy e-számla befogadása során még aggályos lehet, hogy az e-számla befogadója miként élhet az áfalevonási jogával? A vonatkozó szabályozás szerint az elektronikus okirat kizárólag elektronikus formában őrizhető meg, azonban a NAV álláspontja szerint, ha az adólevonási jog valamennyi törvényi feltétele fennáll, akkor a levonási jog papír alapon megőrzött e-számla alapján is gyakorolható. Tehát pusztán amiatt, mert egy társaság nem elektronikusan tárolja a bejövő e-számláit, még nem jogellenes, hogy élnek az áfalevonási jogukkal (amennyiben az egyéb törvényi feltételek teljesülnek és papír alapon megfelelően őrzik meg a számlát).
Elektronikus kontírozás alapkövetelményei
A következő neuralgikus pont a kontírozás: e-számla esetében ugyanis a kontírozási adatokat elektronikusan kell létrehozni, viszont nem lehet azokat közvetlenül az e-számlán feltüntetni, hiszen akkor megváltozna annak tartalma és nem teljesülne a hármas feltételrendszer.
Általánosságban (tehát papír alapú számlákra vonatkozóan is) elmondható, hogy függetlenül attól, milyen eljárást alkalmaz egy társaság a kontírozásra, a megoldásának két alapkövetelményt szükséges mindenképpen teljesítenie: egyrészt az alapbizonylat kiválasztásával egyértelműen be kell tudni azonosítani a könyvelési tételt; másrészt ennek fordítottja, a könyvelési tétel kiválasztásával egyértelműen be kell tudni azonosítani az alapbizonylatot.
Amennyiben ezen kettő feltétel úgy teljesül, hogy a kontírozási információt nem lehet megváltoztatni (vagy legalábbis a változás követhető), akkor az alkalmazott módszer megfelel a jogszabályi előírásoknak.
Ez alapján elektronikus számlák esetében – a teljesség igénye nélkül – szóba jöhet valamilyen elektronikus könyvelési módszer alkalmazása (pl. egy erre specializált programmal), az adott e-számladokumentumhoz rendelt külön melléklet alkalmazása, vagy akár az e-számla kinyomtatása és papír alapú kontírozása is.
Utóbbi esetben a kinyomtatott, „papír alapúvá vált” számla csupán másolatnak tekintendő, így továbbra is az e-számla az eredeti számla, a megőrzési kötelezettség tehát ezen elektronikus formátumhoz kapcsolódik.
Külföldi e-számlák befogadása
Az eddig leírtak elsősorban a magyar számla kibocsátótól érkező e-számlákra vonatkoztak, így vizsgáljuk meg azt az esetkört is, amikor a számla kibocsátója nem magyar!
Mivel a magyar áfatörvény egy Európai Uniós („EU”) irányelvre épül, így az áfa – és az ehhez szorosan kapcsolódó számlázás adójogi – szabályozása az EU-n belül többnyire harmonizált. Jelen esetben a magyar áfa törvény konkrétan kimondja, hogy egy másik EU tagállamban nyilvántartásba vett adóalany (ideértve tehát az ott áfaregisztrációval rendelkező, egyébként harmadik országban letelepedett társaságokat is) esetében számlának minősül az olyan okirat is, amely az adott EU tagállam joga szerint tartalmában megfelel az említett EU irányelv előírásainak.
Tehát ha egy kínai cég a német adószáma alól e-mailben küld egy eredetileg kézzel írt, majd mobiltelefonnal befotózott iratot, amely megfelel a német jog által a számlák kötelező adattartalmára vonatkozó előírásoknak, a dokumentum – a törvény betűje szerint – befogadható egy magyar társaság által e-számlaként. Más kérdés persze, hogy a gyakorlatban vélhetően kevés magyar társaság fogadna be egy ilyen partnertől érkező fényképet e-számlaként.
Amennyiben viszont a kínai cég a kínai (vagy más harmadik országbeli) adószáma alól bocsátaná ki a már említett fényképet egy magyar társaság felé, akkor erre az esetre a magyar áfa törvény nem hívható segítségül.
Ilyenkor azt érdemes megvizsgálni, hogy
- a kapott dokumentum a magyar szabályozás szerint számlának tekinthető-e?
- Amennyiben nem, akkor tud-e a magyar cég arról, hogy a kibocsátó országában van-e bármilyen, a számlákra vonatkozó speciális előírás?
- Amennyiben nem, akkor a kapott dokumentum teljesíti-e legalább a számviteli törvény külső bizonylattal kapcsolatos előírásait?
Ha mindhárom kérdésre „nem” a válasz, akkor – egy 2005-ben megfogalmazott, de még ma is aktuálisnak tekinthető számviteli kérdésre adott válasz alapján – az vizsgálandó, hogy létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között? Továbbá, bizonyítható-e a termékért, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése? Végezetül, bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az értékesítés, illetve a szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ténye?
Ha ez utóbbi három kérdésre adott válasz „igen” (és a bizonylatkibocsátó nem vétett a rá vonatkozó, bizonylatkibocsátással kapcsolatos jogszabályok ellen), úgy a három feltétel fennállását bizonyító dokumentumok alapján a felmerült költséget el lehet számolni a magyar társaság számviteli rendszerében, ill. az e-számla befogadható, még akkor is, ha a (példánk szerint) kínai partner által kiállított bizonylat nem felel meg teljes körűen a magyar számviteli törvény előírásainak. A dokumentum továbbá alkalmas lesz nem csak az áfafizetési kötelezettség megállapítására, de az adólevonási jog gyakorlására is (kivéve persze azt az esetet, amikor a fizetendő áfát a vámhatóság veti ki, mert ebben az esetben az adólevonási jog a vámhatóság határozata alapján gyakorolható). Természetesen ilyen, a cég életében nem mindennap előforduló ügyekbe érdemes adózási és számviteli szakembereket is bevonni.
Cikkünk nem titkolt célja, hogy elolvasását követően kevesebb legyen az elektronikus számla befogadásától ódzkodó magyar cég, remélhetőleg sikerült néhány e-számla befogadással kapcsolatban felmerülő kérdést megválaszolnunk, ill. kételyt eloszlatnunk. Cikksorozatunk folytatásában az elektronikus számla archiválásának részleteit vizsgáljuk majd meg!
Március 15-e sokak számára kizárólag nemzeti ünnepünket, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emléknapját jelenti. Az autótulajdonosok azzal is tisztában vannak, hogy ehhez a naphoz kötődik a gépjárműadó első félévi részlete, viszont érdemes tisztában lenni azzal, hogy a helyi adók tekintetében is befizetési határidő kötődik e naphoz. E határidő érdekessége, hogy mivel nemzeti ünnepünk egyben munkaszüneti nap is, így az e napra előírt adókötelezettségek mindig a soron következő munkanapon esedékesek.
1. Gépjárműadó
A gépjárműadó nem csak a cégeket, de a magánszemélyeket is terheli, a pontos mértékét személyautók esetében a gépjármű teljesítménye és életkora alapján lehet meghatározni (a gépjármű életkorának növekedésével fokozatosan csökken az adótétel). A gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat 2021-től a helyi önkormányzatok helyett az állami adó- és vámhatóság (NAV) látja el.
Adófizetésre a járműnyilvántartásban január 1-jén üzembentartóként, vagy tulajdonosként bejegyzettek kötelezettek. A fizetendő adó összegét a NAV határozattal állapítja meg az adókötelezettség keletkezésekor és annak változásakor (például ha a gépjármű életkora alapján már egy alacsonyabb adókulcs alá esik). A NAV február közepén elkezdte az autósok elektronikus tárhelyére kiküldeni a gépjárműadóval kapcsolatos értesítéseket, határozatokat.
Az éves gépjárműadót két egyenlő részletben kell megfizetni, az első részlet megfizetésének esedékessége március 15., míg a másodiké szeptember 15-e.
2. Építmény- és telekadó
Magyarország területén a helyi önkormányzatoknak joguk van a helyi adó törvény keretein belül rendeleti úton építményadót és/vagy telekadót bevezetni. Az adó tárgya mindkét esetben az önkormányzat illetékességi területén elhelyezkedő ingatlan lehet, és az adókötelezettség főszabály szerint a naptári év első napján az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett személyt terheli. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok.
Az adó alapja az önkormányzat döntésétől függően
-
az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete, vagy
-
az építmény korrigált forgalmi értéke, illetve
-
a telek m2-ben számított területe, vagy
-
a telek korrigált forgalmi értéke lehet.
A helyi adó törvény számos adómentességet ír elő, illetve maximalizálja az önkormányzat által bevezethető adótétel, illetve adókulcs mértékét. Az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő 15 napon belül adatbejelentést kell tenni az illetékes önkormányzat felé, amely határozatban állapítja meg az éves adókötelezettség összegét.
Az építmény- és telekadó két egyenlő részletben fizetendő meg az illetékes önkormányzat számára, melyek esedékessége március 15-e és szeptember 15-e.
3. Magánszemélyek kommunális adója
A helyi önkormányzatok a helyi adó törvény keretein belül rendeleti úton jogosultak magánszemélyek kommunális adójának bevezetésére. Az adó alanya főszabály szerint az a magánszemély, aki az év első napján építmény, valamint telek tulajdonjogával, továbbá nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.
Az önkormányzatok a helyi adó törvény által maximalizált összegben írhatják elő az építményenként, telkenként, valamint lakásbérleti jogonként fizetendő éves adó összegét, mely két egyenlő részletben esedékes, március 15-ig és szeptember 15-ig.
4. Idegenforgalmi adó
Az idegenforgalmi adó szintén a helyi önkormányzatok által a helyi adó törvény keretein belül rendeleti úton bevezethető adónem. Adókötelezettség azon magánszemélyeket terhelheti, akik nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltöltenek. A helyi adó törvény számos adómentességet ír elő, így többek között mentesülnek az idegenforgalmi adó alól a 18. életévüket be nem töltött magánszemélyek.
Az adó számítása kapcsán az önkormányzatok dönthetnek, hogy
-
a megkezdett vendégéjszakák száma és az általuk bevezetett adótétel, vagy
-
a megkezdett vendégéjszakára eső
a, szállásdíj és az általuk bevezetett adókulcs, ennek hiányában
b, a szállásért bármilyen jogcímen fizetendő ellenérték és az általuk bevezetett adókulcs szorzatát írják-e elő.
Az idegenforgalmi adót főszabály szerint a szállásadó szedi be és köteles azt a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig bevallani és befizetni az illetékes helyi önkormányzat számára. Így a február havi idegenforgalmi adó bevallási és befizetési határideje is március 15-re esik.
5. Helyi iparűzési adó
A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben alkalmazott helyi adó fajta, melyet a helyi önkormányzatok, Budapest esetében viszont a fővárosi önkormányzat vezethet be. Adókötelezettség alá esik a vállalkozó e minőségében végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a vállalkozónak székhelye, vagy telephelye van olyan önkormányzat illetékességi területén, amely helyi iparűzési adót vezetett be.
Az adó alapja főszabály szerint a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel, illetve a K+F tevékenység közvetlen költségeivel.
Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén, vagy külföldön végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját (a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően):
-
a személyi jellegű ráfordítással arányos,
-
az eszközérték arányos, vagy
-
a kombinált
módszerrel tudja megosztani az illetékes helyi önkormányzatok között. (Az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az iparűzési adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, csak a kombinát megosztási módszert alkalmazhatja).
Az iparűzési adó maximális mértéke 2%. A vállalkozó a korábbi évek helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége alapján helyi iparűzési adó előleget köteles fizetni:
-
az adóév harmadik hónap 15. napjáig, vagyis főszabály szerint március 15-ig a megelőző második adóév helyi iparűzési adó kötelezettségének felével megegyező összegben, és
-
az adóév kilencedik hónapjának 15. napjáig a megelőző adóév adókötelezettségének és az első adóelőleg részlet különbözetével megegyező összegben.
Adóelőleg-mérséklési kérelem
Az utóbbi évek komoly kihívás elé állította a gazdaság valamennyi szereplőjét: a COVID járvány után, a tavaly februárjában kirobbant orosz-ukrán konfliktus tovább rontotta számos, korábban stabilan működő cég lehetőségeit, így bevétel- és profit termelő képességét is. Ezen vállalkozások számára adhat mentőövet az adózás rendjéről szóló törvény által biztosított egyik lehetőség:
„Az adózó az adóelőleg esedékességének időpontjáig benyújtott kérelmében az általa bevallott adóelőleg módosítását kérheti az adóhatóságtól, ha előlegét az előző időszak (év, negyedév, félév) adatai alapján fizeti, és számításai szerint adója nem éri el az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőleg összegét.”
Amennyiben tehát a várható bevételek és költségek alapján tervezett 2023. évi helyi iparűzési adó valószínűsíthetően alacsonyabb lesz a korábbi évek adatai alapján előírásra kerülő helyi iparűzési adó előleg összegénél, abban az esetben mindenképpen érdemes adóelőleg mérséklési kérelemmel élni legkésőbb az esedékesség napján, vagyis március 16-án.
Fontos hangsúlyozni, hogy a lehetőség nem csak a helyi iparűzési adó, hanem más adónemek (pl.: társasági adó, innovációs járulék, „Robin Hood” adó) esetén is kihasználható!
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, esetleg szeretné szakemberekre bízni adóelőleg mérséklési kérelmének elkészítését, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A tegnapi napon kihirdetésre került a 62/2023. (II.28.) Kormányrendelet, amely március 1-jei hatállyal, de bizonyos rendelkezések kapcsán visszamenőlegesen is módosítja az extraprofit adó szabályokat. Jelen hírlevelünkben ezen változásokat foglaljuk össze.
1. Gyógyszergyártók extraprofit adója
A 2022. adóévre visszamenőleges hatállyal kedvező szabályként bevezetésre kerül, hogy a gyógyszer alapanyag gyártást (TEÁOR 2110) és gyógyszerkészítmény gyártást (TEÁOR 2120) végzők csak abban az esetben válnak bevételük után 1%-tól 8%-ig terjedő sávosan progresszív extraprofit adó fizetésre kötelezetté, ha a TEÁOR 2110 és a TEÁOR 2120 szakágazati tevékenységből származó összesített nettó árbevételük az adóév első napján rendelkezésre álló legutolsó éves beszámoló alapján (vagyis a 2022. adóév esetében főszabály szerint a 2020. üzleti évre vonatkozó beszámoló adatait kell alapul venni) meghaladja a teljes nettó árbevételük 33,33%-át. (Korában a hivatkozott tevékenységek bármilyen kis mértékű végzése is extraprofit adó kötelezettséget vont maga után a teljes nettó árbevételre számítva.)
2. Légitársaságok hozzájárulása
Az új kormányrendelet egyrészt március 1-jei hatállyal módosítja a légitársaságok hozzájárulásának legalacsonyabb és legmagasabb adótételét, másrészt új adóalap meghatározási módszert ír elő 2023. január 1-jére visszamenőleges hatállyal.
A hozzájárulás mértéke az alábbiak szerint alakul a kedvezményezett úticélok esetén (Albán Köztársaság, Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Izlandi Köztársaság, Koszovói Köztársaság, Liechtensteini Fejedelemség, Moldovai Köztársaság, Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió tagállamai):
|
A légi jármű egy ülésére jutó kibocsátási egység |
hozzájárulás / utas 2023. január – február |
hozzájárulás / utas 2023. márciustól |
| 10,5 kg-nál alacsonyabb |
2.700 Ft |
1.600 Ft |
| 10,5 kg – 17,5 kg között |
3.900 Ft |
3.900 Ft |
| 17,5 kg, vagy annál több |
5.100 Ft |
6.200 Ft |
A hozzájárulás mértéke minden más úticél esetén:
|
A légi jármű egy ülésére jutó kibocsátási egység |
hozzájárulás / utas 2023. január – február |
hozzájárulás / utas 2023. márciustól |
|
10,5 kg-nál alacsonyabb |
6.800 Ft |
3.900 Ft |
|
10,5 kg – 17,5 kg között |
9.750 Ft |
9.750 Ft |
|
17,5 kg, vagy annál több |
12.700 Ft |
15.600 Ft |
A kormányrendelet március 30-i határidővel visszamenőleges adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a légijárművet üzemeltető légitársaságok számára január hónapra vonatkozóan, mivel
-
eddig az ACI Airport Carbon and Emissions Reporting Tool szerinti szén-dioxid-kibocsátási érték és a motorszám szorzatának egy ülésre jutó értékét kellett az adó alapjául venni a hozzájárulás számítása során, viszont ez lecserélésre került
-
januárra visszamenőleges hatállyal és a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) hajtómű kibocsátási adatbázisában (ICAO Engine Emissions Databank) meghatározott fel- és leszállási ciklusban átlagosan elégetett üzemanyag mértékének, a hajtóművek számának és a kibocsátási érték (3,16) szorzatának egy ülésre jutó értékét kell a hozzájárulás alapjának tekinteni.
A fentiekre tekintettel átmeneti szabályként a hozzájárulás fizetésére kötelezett, vagyis az a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet, amely az utas- és poggyászkezelési tevékenységet látja el, április 29-ig pótlékmentesen önellenőrizheti január havi bevallását.
3. Népegészségügyi termékadó (NETA)
Március 1-jei hatállyal korábbi két mentesség mellé (amikor a vevő a NETA köteles terméket közvetlenül, vagy saját termék előállítása után Közösségen belüli termékértékesítés, vagy termékexport keretében értékesíti), egy harmadik kerül bevezetésre: innentől kezdve NETA mentesség érvényesíthető arra a belföldi termékértékesítésre is, amikor a terméket a vevő olyan saját, adóköteles termék előállításához használja fel, amely után a NETA-t megfizeti. Az új mentességgel elérhető, hogy amikor mind az alapanyag, mind a késztermék NETA köteles termék, az alapanyag után ne keletkezzen NETA fizetési kötelezettség, csökkentve ezáltal a gyártási költségeket.
Fontos, hogy az új mentesség esetén is feltétel, hogy a vevő előzetesen nyilatkozzon, majd hitelt érdemlő módon igazolja a feltételek teljesülését. (Az új rendelet az utólagos igazolásra egységesen az előzetes nyilatkozattól számított 366 napos határidőt szab.)
4. Kiskereskedelmi adó
A kormányrendelet egyértelműsíti, hogy a 2023-ban kezdődő adóévre előírt megemelt mértékű kiskereskedelmi különadót, valamint különadó előleget a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adóalanyok, ha adóévük a naptári év július 1-jét követően kezdődik, akkor a 2023-tól előírt magasabb megemelt mértékű kiskereskedelmi különadót és különadó előleget már a 2022. július 1-jét követően kezdődő adóévre kötelesek alkalmazni. Vagyis ha egy kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás üzleti évének mérlegfordulónapja augusztus 31., akkor a 2022. szeptember 1. – 2023. augusztus 31. közötti üzleti évére már a magasabb összegű különadó fizetésére köteles.
Emlékeztetőül a 2023-as évtől kezdőden a kiskereskedelmi adó mértéke a következőképpen alakul (az adóalaptól függően):
-
500 millió Ft alatt 0% (ez nem változott),
-
500 millió Ft és 30 milliárd Ft között 0,15% (eddig 0,10%),
-
30-100 milliárd Ft között 1,00% (eddig 0,40%),
-
100 milliárd Ft felett 4,10% (eddig 2,70%).
***
Amennyiben a fenti változások kapcsán további információkra lenne szüksége, esetleg kíváncsi arra, hogy a különadók az Ön cégének működését miként érintik, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Tisztelt Érdeklődő!
A DFT-Hungária és a Grant Thornton Hungary (GT) ismét egy közös webináriummal készül a téma iránt érdeklődők számára. Tóth Gabriella Réka (DFT-Hungária, HR igazgató), és beszélgető partnere Vajna Zsófia (GT, Szenior HR menedzser) közösen mutatják be, hogy hogyan lesz a szervezetünk megtartó, hogy miért választott minket a munkavállaló, mint egy (belső) ügyfél, és miért dönt mellettünk évekig, illetve hogy miért marad munkatársunk (értsd: ügyfelünk) hosszútávon? Szó lesz továbbá arról is, hogy milyen szervezeti stratégiát érdemes követni, hogy hogyan építsük fel a lépéseket, amitől vonzó lesz a szervezetünk hosszútávon, nemcsak az új munkatársaknak, hanem a régieknek is.
Előadók:
Tóth Gabriella Réka
DFT-Hungária Zrt.
HR igazgató
Vajna Zsófia
Grant Thornton Consulting Kft.
Szenior HR menedzser
Téma:
A MEGTARTÓ SZERVEZET
A külső megfog, a belső megtart központban az ember, avagy milyen egy megtartó szervezet?
Időpont:
2023. február 21. | 10:00 – 11:30
Esemény nyelve:
Magyar
Regisztrációját ide kattintva tudja leadni.
Az előadáson való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött!
Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődését, és Önt is a résztvevők között köszönthetjük az online előadáson. További részletekért kattintson a fentebbi regisztrációs gombra.
Az adóhivatal folyamatos fejlesztésekkel szélesíti elektronikus szolgáltatásainak körét. Az egyre inkább ügyfélbarát működés kialakításának egyik célja, hogy az adózók által teljesített kötelező adatszolgáltatások eredményeit valamilyen formában elérhetővé tegye a számukra, hozzájárulva az üzleti folyamatok hatékonyságának növeléséhez, valamint az adminisztrációs terhek csökkentéséhez. A NAV hosszú előkészületek után tette lehetővé, hogy az adóalanyok teljes körű hozzáférést kapjanak az online pénztárgépek által beküldött adatokhoz is.
Felkészülés a digitális ÁFA korra
Erre a bővítésre 100 hónapot kellett várni, hiszen a pénztárgépek bekötésének határideje 2014. augusztus 31. volt, és azóta szolgáltatnak ezek az eszközök valós idejű, részletes adatokat az adóhivatal részére. Az új szolgáltatás bejelentésének időpontja egybe esik az Európai Bizottság “ÁFA a digitális korban” című intézkedéscsomagjának publikálási időpontjával. A NAV adatvagyon egy újabb szeletének megnyitása ugyan nem szerves része ennek a koncepciónak, ugyanakkor szorosan kapcsolódik annak céljaihoz és szellemiségéhez: minél több elektronikus és valós idejű adatot gyűjteni a gazdasági eseményekől és automatizált módon megosztani azokat az érintettek között.
Egy sikeres innováció továbbgondolása
Ezek az eszközök abban térnek el a korábban használt pénztárgépektől, hogy tartalmaznak egy adóügyi ellenőrző egységet (AEE), amely rögzíti és az interneten keresztül továbbítja az adóhatóság felé a pénztárgép által kibocsátott bizonylatok (nyugták, számlák, zárások, stb.) tartalmát, illetve a szerkezet működtetésével kapcsolatos minden fontos technikai paramétert és adatot.
Az e-pénztárgépek bevezetésére irányuló kormányzati projekt rendkívül sikeres volt, ugyanis a rákövetkező évektől a rejtett gazdaság egyértelműen visszaszorult, az adóbevételek nőttek. Az Online Számla rendszer 2018. évi bevezetésétől számítva pedig ez a két rendszer együtt tette lehetővé azt, hogy 2020 végére az Európai Bizottság jelentése szerint is a magyar gazdaság rendelkezik az egyik legalacsonyabb ÁFA hiánnyal a tagállamok között.
Közvetlen a felhőből
Az Online Számla rendszerrel szemben ugyanakkor az online pénztárgépekből származó adatok eddig csak a NAV ellenőrzési hatékonyságát tudták növelni, a beküldött adatokhoz, a pénztárgépet üzemeltetők egyáltalán nem, vagy csak körülményesen és részlegesen tudtak hozzájutni.
Ezen a helyzeten változtatott az új NAV digitális szolgáltatás bejelentése, amivel egy valós idejű és teljes körű hozzáférés vált lehetővé ezekhez az adatokhoz a NAV gép-gép interfészén keresztül, hasonlóan az Online Számla rendszerben már megszokott számladat-lekérdezésekhez. Az új szolgáltatás már a NAV új gép-gép interfész koncepciójának ez egyik fontos eleme lesz és nem is tervezik azt kivezetni egyik NAV felhasználói portál felületére sem. Ehelyett egy általános technológiai megoldást kínálnak, amit a szoftverfejlesztők és a cégek az igényekre optimalizálva használhatnak fel és építhetnek be az üzleti folyamataikba.
Könyvelők és szoftverfejlesztők
Az online pénztárgép naplóállományok letöltésének lehetősége a NAV rendszeréből tehát egy olyan új adóhatósági végpont megnyitását jelenti, amelyekhez csak szoftverekkel lehet hozzáférni, így annak elterjedése és a sikere nagyban függ attól, hogy azok mikor és milyen módon válnak majd azok elérhetővé a könyvelő és kontrolling programokból és más vállalatirányítási rendszerekből.
Ugyanakkor az online pénztárgépek naplóállományai által jelentett adatvagyon hasznosítása túlmutat a könyvelési folyamatok automatizációjának előmozdításán. Az 2023 év egyik izgalmas fejezete lesz látni, hogy milyen további felhasználási lehetőségek kezdenek kialakulni és milyen kihívások megoldására fedezik fel maguknak a cégek ezt az új adatforrást.
Koncepció vagy kész termék?
Az új szolgáltatási végpont egyértelműen kész terméknek tekinthető abból a szempontból, hogy a naplóállományokra vonatkozó lekérdezések beküldhetőek, a visszaadott naplóállományok pedig a letölthetőek és feldolgozhatóak. Mivel azonban ezek az állományok kizárólag a NAV Online Számla rendszerhez hasonló gép-gép kapcsolaton keresztül kérhetőek le, illetve ugyanabban a formátumban biztosítja a NAV, ahogyan azok beküldésre kerültek (digitálisan aláírt XML), az elérésük és feldolgozásuk további szoftvereket illetve integrációkat igényelnek.
A Grant Thornton Digital adótechnológiai csapata által kifejlesztett TaxConsole alkalmazás egy platformfüggetlen megoldást kínál a NAV gép-gép interfészéhez való kapcsolódáshoz valamint az online pénztárgép naplóállományok letöltéséhez. A Grant Thornton Digital több, mint egy éve fejleszti a NAV Adattóhoz kapcsolódó adatközpont megoldását, amivel a digitális ÁFA korában kiemelten fontossá váló adózási folyamatok automatizációját hivatott támogatni azoknál a szervezeteknél, ahol a meglévő informatikai rendszerek komplexitása vagy merevsége nehezíti az alkalmazkodást.
TaxConsole
Alkalmazásunk közvetlen elérést biztosíta NAV Online Pénztárgépnapló-lekérdező rendszer adatbázisához.