- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Összeszedtük azokat a legfontosabb munkáltatói feladatokat, amelyeket minden Magyarországon működő vállalkozás vezetőinek hasznos áttekintenie. Az alábbiakban csokorba szedtük a 2025-ös év indítására vonatkozó teendők listáját.
Mik a teendők 2025. január 31-ig?
A 2025-ös adóév indulásával a januári hónap a legnagyobb terhelés a munkaügyi adminisztráción, hiszen ilyenkor kell beállítani azokat a jogosultsági, adózási dolgokat, amelyek az egész éves munkaügyi teendőket, bérszámfejtést meghatározzák.
Januárban kell nyilatkozni az adókedvezményekről
2025-ben is élnek tovább azok az adókedvezmények, melyeket a munkavállalók a jövedelmük SZJA-terheinek csökkentésére havonta igénybe vehetnek, azonban új adóévről lévén szó, új nyilatkoztatásra van ismét szükség.
Az adókedvezmények 2025-ben az alábbiak lehetnek:
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák adókedvezménye
- 25 év alattiak kedvezménye
- 30 év alatti anyák kedvezménye
- Személyi kedvezmény
- Első házasok adókedvezménye
- Családi adókedvezmény
Az adókedvezmény-nyilatkozatokat a Munkavállalónak és a Munkáltatónak is ellen kell jegyezni, valamint egy esetleges ellenőrzés esetén bármely félnek eredeti aláírású nyilatkozattal kell rendelkeznie, tehát 2-2 eredeti példány kell készüljön ezekből. Az aláírással, átadással járó adminisztrációt érdemes emiatt már január elején megtenni.
A hivatalos, NAV által közzétett nyilatkozatok már 2024. december végétől elérhetőek – a NAV honlapján, illetőleg az Ügyfélkapuval rendelkező munkavállalók elektronikusan is nyilatkozhatnak majd a 2024-es adóévről az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban (ONYA).
A szabadságnyilatkozatokat is meg kell tenni
Minden naptári év elején újra nyilatkozni kell a pótszabadságra való jogosultságokról. Ez vonatkozhat többek között:
- A munkavállaló saját háztartásban nevelt gyermekére/gyermekeire
- Megváltozott munkaképességű dolgozókra
Adó- és járuléklevonáshoz kapcsolódó nyilatkozatok
Egyes jogviszonyokban külön szükség lehet további adómegállapítási nyilatkozatra, ilyen lehet:
- Magánszemély bérbeadó SZJA-nyilatkozata
- Szociális hozzájárulási adó maximumának elérésére vonatkozó nyilatkozat (külön adózó jövedelmekre, pl. osztalék)
- Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) nyilatkozata
M30-as adatlapok és járulékigazolások kiadása
2025. január 31-ig minden, a személyi jövedelemadó levonását érintő jövedelemről ki kell adni az előző adóévre vonatkozó M30-as adatlapokat, járulékigazolásokat az érintett magánszemélyeknek.
Ezeket a jelenlegi szabályok szerint eredeti aláírással és pecséttel kell ellátni, ezzel igazolva, hogy a Munkaadó kiadta, a Munkavállaló pedig átvette az adatlapot és a dokumentumot.
Tapasztalatunk alapján mind az M30-as igazolások, mind az adókedvezmény-nyilatkozatok digitális ellenjegyzésének megítélése továbbra is ellentmondásos a napi munkaügyi gyakorlatban, a NAV ellenőrzési gyakorlatban és a bírósági gyakorlatban egyaránt. Így ezen digitális ellenjegyzések alkalmazását nagyfokú körültekintéssel javasoljuk!
Az adminisztratív teendők elvégzéséhez, megszervezéséhez nemcsak rutint, de erőforrást is biztosítunk Munkaügyi és HR szolgáltatásainkkal.
Bérszámfejtési folyamatok felkészítése a 2024-es évre
Bérszámfejtési tapasztalatok átgondolása, programváltás
Érdemes ellenőrizni a tavalyi tapasztalatokat és ha kell,, felülvizsgálni, hogy jól működnek-e a bérszámfejtési funkciók, feladatok. Mindemellett lehetőség nyílik megszervezni egy esetleges bérszámfejtés-kiszervezési folyamatot is, vagy ha szükséges, előkészíteni egy programváltást.
Egy jó bérprogram és egy jól megszervezett outsourcing hatalmas terhet tud levenni a belső erőforrásokról, a naprakész szakmai támogatás pedig folyamatos költséghatékony segítséget tud nyújtani a személyi jellegű költségek tervezésekor.
Az ünnepek közeledtével nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is egyre gyakrabban kedveskednek különféle juttatásokkal. Ezek a gesztusok kiválóan alkalmasak a munkavállalók ösztönzésére, vagy az üzleti kapcsolatok erősítésére. Ugyanakkor az ezzel járó adózási kötelezettségek jelentősen eltérhetnek attól függően, hogy a vállalat milyen értékben, formában és kinek ajándékoz. Szakértőink támogatást nyújtanak az adózási szabályok útvesztőjében való eligazodáshoz.
Céges ajándék év végéhez közeledve
Ma már a cégek is előszeretettel ajándékozzák meg partnereiket és munkavállalóikat, ezzel is kifejezve köszönetüket egész éves munkájuk, együttműködésük iránt. Fontos lehet, hogy az ajándék tükrözze a cég értékeit, szemléletét, valamint örömet okozzon a megajándékozottnak is. Karácsonyi ajándék lehet termék, szolgáltatás, valamint a kizárólag ezekre váltható utalvány is. Jelen összefoglalónkban kifejezetten az utalványok ajándékozásával foglalkozunk.
Adózás üzleti ajándék esetében
Az adózásban közös vonás, hogy a magánszemély bevételének (vagyis az adókötelezettség számítás kiindulási alapjának) az utalvány névértékét, nem pedig annak (esetlegesen kedvezménnyel csökkentett) bekerülési értékét kell figyelembe venni.
“Az üzleti ajándékok, vagyis a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándékok (amely lehet akár repülőjegy utalvány is) összeghatárra tekintet nélkül „egyes meghatározott juttatás”-nak minősülnek”. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég például repülőjegy utalványt ad üzleti ajándékként, akkor a cégnek az utalvány névértékének 1,18 szorosa után 15% személyi jövedelemadó (Szja) és 13 % szociális hozzájárulási adó (Szocho) fizetési kötelezettsége keletkezik. Tehát a teljes adóteher az utalvány névértékének 33,04 százaléka.
Munkavállalók ajándéka: erre érdemes figyelni
Szintén az „egyes meghatározott juttatás”-ok kedvezményes adózása alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállalók ajándéka megfelel a „csekély értékű ajándék” követelményeinek: évente legfeljebb három alkalommal, esetenként a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegben (ez jelenleg 26.680 Ft), erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett adható. Amennyiben azonban ezek közül valamelyik feltétel nem teljesül, abban az esetben a munkavállalónak adott karácsonyi ajándék munkabérként adózik: maradva a repülőjegy utalvány példájánál, ennek névértéke után a munkáltató 13% Szocho-t, míg a munkavállaló (amennyiben kedvezmények igénybevételére nem jogosult) 15% Szja-t és 18,5% társadalombiztosítási (TB) járulékot fizet, melyet más egyéb jövedelmeiből kell finanszíroznia.
Természetesen a munkáltató dönthet úgy is, hogy az utalvány mellett ajándékként átvállalja a magánszemély adókötelezettségeit is „felbruttósítva” a juttatást. Ez esetben a teljes adóteher az utalvány névértékének 69,92%-a lesz.
A munkavállalók motiválására érdemes tehát kihasználni a 33,04% adóterhelés mellett évi három alkalommal legfeljebb 26.680 Ft összegben adható csekély értékű ajándék-juttatást, főleg, ha az ajándékot most kedvezményesen lehet beszerezni.
Céges karácsonyi tombolajáték: így lesz adómentes
A munkavállalók direkt megajándékozása mellett egyre népszerűbbek a céges karácsonyi partik alkalmával rendezett tombolajátékok, melynek nyereményei lehetnek termékek, szolgáltatások, vagy kizárólag ezekre váltható utalványok is.
Jó tudni, hogy a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-ába foglalt feltételeknek megfelelő tombolajáték nyereménye nem számít jövedelemnek. Fontos tisztában lenni a jogszabályi feltételekkel, mivel azok nem teljesülése esetén, a munkavállaló által megszerzett nyeremény a korábban már bemutatott módon, bérként adózik.
A tombolajáték nyeremény adómentességéhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
- a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelenlévők között árusítják;
- a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg;
- a kibocsátott sorsjegyek száma (az árusítani tervezett sorsjegyek összessége) az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg;
- a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja;
- a tombolajáték szervezését legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt be kell jelenteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz;
- a sorsolás alatt át nem vett nyereményeket a rendezvény helyszínén és ideje alatt ismételten ki kell sorsolni mindaddig, amíg azokat a jelenlévő nyertes át nem veszi;
- a sorsolási eseményről közjegyzői okiratot kell kiállítani, vagy a szerencsejáték-szervező a sorsolást az általa kijelölt, a sorsolás lebonyolításáért felelős, legalább háromtagú sorsolási bizottság részvételével bonyolítja le, amely a sorsolás lebonyolításáról jegyzőkönyvet vesz fel;
- a szerencsejáték szervező végelszámolást készít és azt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak megküldi.
Az általános forgalmi adó (áfa) és a környezetvédelmi termékdíj (termékdíj) kapcsán több döntési lehetőség vagy jogosultság határideje december és január vége, melyeket adóoptimalizációs vagy éppen adminisztrációcsökkentési szempontból érdemes fontolóra venni, illetve kihasználni, hiszen akik időben döntenek és cselekednek, azok nagyban megkönnyíthetik működésüket az új évben.
Év végi döntések az általános forgalmi adó kapcsán
Alanyi adómentesség
Az év utolsó napjáig, december 31-ig lehet a feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak alanyi adómentességet választaniuk, mely döntésüket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé is be kell jelenteniük. A vállalkozások kötelesek két évig döntésüknek megfelelően működni, attól eltérni nem tudnak. (Azon vállalkozások, amelyek év közben kezdik tevékenységüket, természetesen év közben is dönthetnek az alanyi adómentesség mellett.)
Az alanyi adómentesség választásának feltételei a következők: a vállalkozás belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértékeknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege sem a tárgy naptári évét megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetőleg ténylegesen nem haladja meg a 12 millió forintot.
Amennyiben alanyi adómentességet választ egy vállalkozás, akkor ezen minőségében áfafizetésre nem lesz kötelezett, kizárólag olyan számlát állíthat ki, amelyen áfa nincs feltüntetve. Azonban ebből kifolyólag a vállalkozás áfa levonásra sem lesz jogosult. Áfabevallási kötelezettsége alól pedig mentesül az alanyi adómentességet választó adózó.
Ingatlanértékesítés, illetve -bérbeadás adókötelessé tétele
A két évnél régebben beépített ingatlanok, az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlanok értékesítése, illetve a lakóingatlanok és egyéb ingatlanok bérbeadása az Áfatörvény szerint adómentes. Tehát az ingatlanok értékesítése és bérbeadása után az értékesítőt és bérbeadót nem terheli áfafizetési kötelezettség, azonban adómentességükből kifolyólag nem is jogosultak az értékesítéshez, bérbeadáshoz kapcsolódó beszerzések áfájának levonására.
Ennek elkerülése érdekében a jogszabály lehetőséget biztosít a fentiek szerinti értékesítési és bérbeadási tevékenységek adókötelessé tételére (külön-külön, vagy akár együttesen is), mely a kapcsolódó előzetesen felszámított áfa levonására is feljogosítja az adóalanyokat. Az adókötelessé tétel választását az adóalanyoknak még az ilyen jellegű tevekénységük megkezdését megelőzően kell bejelenteniük a NAV felé, viszont azon adózók, amelyek korábban már folytattak ilyen tevékenységet, de a következő évtől szeretnék azt adókötelessé tenni, döntésüket a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig, vagyis december 31-ig kell bejelenteniük.
A döntést megelőzően érdemes fontolóra venni, hogy a potenciális vevők áfalevonásra jogosult adóalanyok-e, vagy sem, mert az utóbbiak számára a bruttó ellenérték számít és az áfával növelt eladási ár akár versenyhátrányt is jelenthet, illetve számolni kell azzal is, hogy az adókötelessé tételtől a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem lehet eltérni.
Pénzforgalmi elszámolás választása
Ne feledkezzünk el a pénzforgalmi elszámolás választási lehetőségéről sem, melynek határideje szintén december 31-e. A pénzforgalmi elszámolású vállalkozásoknak fizetendő áfájukat akkor kell megállapítaniuk, amikor a vevőjük megfizette számukra a vételárat, beszerzéseik után pedig csak akkor élhetnek az áfalevonási jogukkal, ha már megfizették azok vételárát az eladójuk felé. A pénzforgalmi elszámolás azonban nem csak az ezt választó vállalkozásokat érinti, hanem a vevőjük jogait ugyanúgy. Hiszen az ilyen adóalany vevője is csak abban az esetben élhet áfalevonási jogával, ha a pénzforgalmi elszámolást választó adóalany számlája kapcsán a vételárat már megtérítette.
A pénzforgalmi elszámolás választására a következő feltételeknek eleget tevő vállalkozások jogosultak:
- gazdasági céllal belföldön letelepedett vállalkozás,
- a tárgy naptári év első napján a KKV törvény rendelkezései szerinti kisvállalkozás, vagy annak minősülne, ha a törvény hatálya alá tartozna,
- a vállalkozás nem állhat csőd-, vagy felszámolási eljárás hatálya alatt,
- a vállalkozás termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített, vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladhatja meg a 125 millió forintot.
Áfaátváltási árfolyam választása
Amikor az áfa alapja (főszabály szerint az ellenérték) külföldi pénznemben meghatározott, abban az esetben az adóalanyoknak választaniuk kell, hogy a forintra való átváltáshoz mely belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában eladási árként jegyzett árfolyamát alkalmazzák. Választható továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB), vagy az Európai Központi Bank (EKB) hivatalos devizaárfolyama is, azonban erről előzetesen bejelentést kell tenni a NAV felé. A döntésnél tisztában kell lenni azzal, hogy az MNB, vagy az EKB devizaárfolyamtól a választása évét követő naptári év végéig nem lehet eltérni. Cégalapításkor gyakran választják automatikusan az MNB árfolyam alkalmazását, viszont a tevékenység megkezdésekor a számviteli politikában nem feltétlenül ezt az árfolyamot választják a könyvvezetés szempontjából. Ilyen esetben a folyamatos árfolyamkülönbözetek eredménytorzító hatásának elkerülése érdekében érdemes lehet a kétéves tilalmi idő lejártával megváltoztatni a korábban választott áfaátváltási devizaárfolyamot.
Túlfizetés és görgetett áfa elévülése
Év végén érdemes a vállalkozásoknak ellenőrizniük mind a NAV adófolyószámlájukon fennálló túlfizetéseik, mind pedig az utolsó áfabevallásukban az előző időszakról áthozott csökkentő tétel (korábban levonásba helyezett, de eddig vissza nem igényelt áfa – görgetett áfa) kapcsán, hogy azok december 31-ével elévülnek-e (a túlfizetés visszaigényléséhez és az adó visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt).
Az adófolyószámlán nyilvántartott túlfizetésből elévült összeget a NAV előzetes értesítés nélkül hivatalból törli, így ezen összegeket érdemes ellenőrizni, és ha szükséges, még év vége előtt gondoskodni kell annak átvezetéséről egy másik adónemen fennálló hátralék csökkentésére, vagy kiutalását kell kérelmezni. Hasonlóan érdemes utánajárni, december 31-ével elévül-e a görgetett áfa egy része, vagy egésze és van-e mód azt felhasználni az év utolsó áfabevallásában fizetendő adót csökkentő tételként, vagy fennállnak-e olyan körülmények, amik alapján még év vége előtt egy korábbi áfabevallás önellenőrzésével vissza lehetne-e azt igényelni.
Áfalevonási jog határideje
Az áfabevallásban azon ügyletek előzetesen felszámított áfa összegét lehet levonásba helyezni, amelyek után az adott időszakban, vagy ezt megelőzően, de nem korábban, mint a megelőző naptári év első napján nyílt meg az adólevonási jog. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a 2023-ban teljesült termékbeszerzések és igénybe vett szolgáltatások után keletkezett előzetesen felszámított áfa összegét legkésőbb a 2024. év utolsó áfabevallási időszakában lehet önellenőrzés nélkül levonásba helyezni. Ezt követően a levonható áfa összegét már csak önellenőrzés keretében lehet érvényesíteni, abban az áfabevallási időszakban, amelyben az adólevonási jog megnyílt (főszabály szerint, amikor az ügylet teljesült). Természetesen erre is csak akkor van mód, ha az adott bevallási időszak ellenőrzéssel még nem lezárt.
A felesleges adminisztráció elkerülése végett érdemes tehát év végén átnézni a még figyelembe nem vett levonható áfát tartalmazó 2023-as számlákat, hogy azokat még be lehessen tenni az év utolsó Áfabevallásába.
Termékdíjjal kapcsolatos választási lehetőségek
A termékdíj -kötelezett adóalanyoknak két választási lehetőséget is mérlegelniük kell, igaz nem az év végéig, hanem 2025. január 31-ig szükséges ezen döntésüket bejelenteni.
Készletre vétel
A termékdíj-kötelezettség többféle időpontban keletkezhet:
- Az első belföldi forgalomba hozatalkor a számlán vagy számlakibocsátás hiányában az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés napján, ezek hiányában az ügylet teljesítésének napján.
- Saját célú felhasználásnál a saját célú felhasználás költségként történő elszámolás napján, ha ez az időpont nem határozható meg, akkor az ügylet teljesítésének napján.
- A külföldről behozott csomagolás lebontásához kapcsolódó saját célú felhasználáskor – ha az időpont az előbbiek alapján nem határozható meg – a csomagolás végleges lebontásának a napján.
- Belföldi előállítású egyéb kőolajterméknél az első belföldi forgalomba hozó első vevője által kiállított számlán, vagy az ügylet teljesítését tanúsító egyéb okiraton feltüntetett teljesítés vagy a saját célú felhasználás költségként történő elszámolásának napján.
- Elszámolható hiányt meghaladó hiány vagy megsemmisülés esetén a hiányról vagy a termékdíjköteles termék megsemmisülésének tényéről felvett okirat alapján, annak könyvelése napján.
Adminisztrációjának egyszerűsítése végett a kötelezett dönthet úgy, hogy tárgyévtől fennálló termékdíj-kötelezettsége a termékdíjköteles termék készletre vételének napján keletkezzen. Erről legkésőbb a tárgyév január 31-ig kell bejelentést tenni a NAV felé, azonban a bejelentést tárgyévenként nem kell megismételni, az folytonos lesz.
A bejelentésen túl a készletre vétel további feltétele, hogy a tárgyév első napján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt kell készíteni, és a termékdíjat a tárgyév első termékdíj-megállapítási időszakának bevallásában be kell vallani és meg kell fizetni. A kötelezettség keletkeztetésének módja tárgyéven belül nem változtatható meg, de a következő naptári évtől vissza lehet térni az általános szabályok szerinti eljárásra. Ehhez az év fordulónapján készleten levő termékdíjköteles termékeiről leltárt kell készíteni, és a készleten levő termékeket elkülönítetten kell nyilvántartani, elkerülendő, hogy azokra a termékdíjat ismételten megfizesse.
Termékdíjátalány választása
A termékdíjátalány-fizetést
- a csekély mennyiségű kibocsátó (termékdíjköteles terméket forgalomba hozó, saját célra felhasználó vagy készletre vevő),
- a mezőgazdasági termelő, és
- a gépjármű-forgalmazó választhatja.
A kötelezett a termékdíjköteles termékkel végzett tevékenységét, valamint átalányfizetési szándékát a megkezdésétől számított 15 napon belül jelenti be a NAV-nál. A tárgyévet megelőzően a NAV nyilvántartásában lévő, a tárgyévre vonatkozóan termékdíjátalány-fizetést választó kötelezettnek a bejelentést tárgyév január 31-ig kell megtennie.
A bejelentést tárgyévenként nem kell megismételni, ha a bejelentés alapjául szolgáló termékdíjátalány-fizetési kötelezettség feltételei változatlanul fennállnak. Az átalányfizetés választása – a mennyiségi értékhatárok túllépésének esetét kivéve – tárgyéven belül nem változtatható meg.
***
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Hogyan alapozzunk meg egy hosszú távú elköteleződésen alapó együttműködést a munkavállalókkal?
A mai munkaerőpiacon a tehetséges munkatársak megtartása egyre nagyobb kihívást jelent. A növekvő fluktuáció és a szakértő munkaerőért folytatott verseny rávilágít arra, hogy a hosszú távon fenntartható, stabil szervezeti kultúra egyik alapköve a megtartás. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy a vonzó munkakörnyezet megteremtése nem csak az új kollégák bevonzásához, hanem a meglévők megtartásához is elengedhetetlen. Vajna Zsófia, a Grant Thornton Hungary HR-igazgatója hisz benne és tapasztalatai is egyértelműen azt mutatják, hogy ez a modell jó alapot adhat egy stabil vállalati kultúra megalapozásához.
Mitől lesz egy munkahely valóban megtartó? A válasz komplex, és nem merül ki a megfelelő fizetés és juttatások biztosításában. A kulcs a motiváció, az elégedettség és az elkötelezettség hosszú távú fenntartása, amelynek alapja a partneri kapcsolat, a rugalmasság és a folyamatos fejlődés lehetősége. Korábbi cikkünkben foglalkoztunk már a pénzügyi szektor munkaerő-megtartási kihívásaival, most nézzük, melyek azok a tényezők, amik segítenek felépíteni egy magas színvonalú, a megtartást a középpontba helyező céges kultúrát.
Mi az a megtartó szervezet?
A megtartó szervezet nemcsak versenyképes béreket kínál, hanem olyan környezetet biztosít, ahol a munkatársak szívesen dolgoznak. A siker titka abban rejlik, hogy a munkavállalók nemcsak a juttatások miatt maradnak, hanem a támogató szervezeti kultúra és a fejlődési lehetőségek miatt is.
Egy megtartó munkahely olyan hely, ahol az emberek:
- Élvezik a munkahelyi közösséget
- Folyamatos tanulási és fejlődési lehetőségeket kapnak
- Értékelve és támogatva érzik magukat
A megtartás valójában arról szól, hogy a kollégák elégedettek és motiváltak legyenek, hogy hosszú távon is a szervezetnél képzeljék el a jövőjüket.
A megtartás alapja: partneri kapcsolat a munkavállalókkal
Az egyik legfontosabb tényező, amely egy megtartó munkahelyet jellemez, hogy a vezetők partnerként tekintenek a kollégákra és egymásra. A modern szervezeti kultúrák elmozdulnak a hierarchikus viszonyoktól, és egyre inkább a mellérendeltségre építenek. Ez a kapcsolat kölcsönös tiszteletet és együttműködést feltételez, ahol a vállalat és a munkavállaló közösen dolgozik, közös célok elérése érdekében.
Egy partneri együttműködés proaktív, nemcsak reagál a munkavállalók igényeire, hanem előrelátó módon biztosítja a fejlődési és jóléti lehetőségeket. Egy ilyen kooperáció minden érintett számára előnyös, hiszen nemcsak a szervezet eredményessége nő, hanem az egyének elégedettsége és lojalitása is.
Rugalmasság és egyéni igények: az alkalmazkodás ereje
A rugalmasság a modern munkahelyek egyik kulcseleme, és a megtartás szempontjából nélkülözhetetlen. Egy megtartó szervezet figyelembe veszi a munkavállalók egyéni élethelyzeteit, és ennek megfelelően alakítja ki a munkakörülményeket. A kisgyermekes szülők például nagyra értékelik a flexibilis munkaidőt vagy a home office lehetőségét, amely segít számukra a munka és a család egyensúlyának fenntartásában.
A rugalmasság másik formája a személyre szabott munkakörülmények biztosítása. Egyes munkavállalóknak egészségügyi okok miatt lehet szükségük speciális munkakörnyezetre, míg mások az atipikus munkarendet részesítik előnyben. A támogató hozzáállás nemcsak a munkahelyi elégedettséget növeli, hanem erősíti a lojalitást is.
A kiválasztási folyamat: első lépés a megtartás felé
A megtartás folyamata már a kiválasztásnál elkezdődik. Egy jól felépített kiválasztási folyamat során a jelölteknek lehetőségük van megismerni a szervezetet, és már az első pillanattól érezniük kell, hogy partnerként kezelik őket. A toborzási folyamat során a transzparencia, a visszajelzések és a nyílt kommunikáció mind kulcsszerepet játszanak.
Az első benyomás kulcsfontosságú: ha egy jelölt pozitív élményeket szerez a kiválasztás során, nagyobb valószínűséggel válik hosszú távon is elkötelezett munkatárssá. A folyamat során a szervezetnek lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a jelölt megértse, milyen kultúra és értékek mentén működik, és milyen karrierlehetőségek várják őt a vállalatnál.
Humán adminisztráció: a megtartás láthatatlan alappillére
A jól működő munkaügyi adminisztráció talán kevésbé látványos része a megtartásnak, de alapvetően fontos a szervezeti folyamatok zökkenőmentessége és a munkavállalói bizalom szempontjából. A transzparens és pontos adminisztráció biztosítja, hogy minden munkavállaló tisztában legyen a juttatásaival, a szabályokkal, és biztonságban érezze magát a vállalatnál.
Az átlátható adminisztráció nemcsak formalitás, hanem a szervezet iránti bizalom erősítésének eszköze is.
Fejlődési lehetőségek: a motiváció hosszú távú fenntartása
A megtartó szervezetek egyik alapvető ismérve, hogy folyamatos tanulási és fejlődési lehetőségeket kínálnak a munkavállalóknak. A tehetséges munkaerő számára elengedhetetlen, hogy lássa, van lehetősége a szakmai előrelépésre és folyamatosan van lehetősége új szakmai kihívásokkal szembenézni. Kiemelten fontos a dolgozók kompetenciáinak fejlesztése, hiszen ez nemcsak a munkavállaló elégedettségét növeli, hanem a cég sikeréhez is hozzájárul.
A fejlődési lehetőségek személyre szabott biztosítása, valamint a belső mobilitás támogatása segít abban, hogy a munkavállalók hosszú távon is motiváltak és elkötelezettek maradjanak.
A tehetséges munkaerő megtartása nem egyszeri feladat, hanem folyamatos figyelmet igényel. Egy megtartó, pozitív és stabil vállalati kultúra kialakítása komplex folyamat, amelynek alapja a partneri viszony, a rugalmasság, a jól működő adminisztráció és a folyamatos fejlődési lehetőségek biztosítása.
A Grant Thornton Hungary-nél elkötelezettek vagyunk amellett, hogy olyan munkahelyet hozzunk létre, ahol a munkavállalók hosszú távon lojálisak, elégedettek és motiváltak maradnak.
Készült a DFT-Hungáriával közös webinárium alapján (A megtartó szervezet, 2023. február).
A munkaköri alkalmassági vizsgálat nyomában
2024. szeptember 1. napjával valamennyi munkáltató számára lényeges változás következett be az alapvető kötelezettségeik tekintetében. A fenti dátumot megelőzően a munkáltató köteles volt ingyenesen biztosítani a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.[1]
Ez az általános kötelezettség szeptember 1. napjától megszűnt.[2]
A munkáltató ezt követően az általános kötelezettség helyett kizárólag akkor köteles az alkalmassági vizsgálatot a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként biztosítani, amennyiben jogszabály külön így rendelkezik.
A munkáltató továbbá opcionálisan jogszabályi kötelezettség hiányában is elrendelheti a munkába lépést megelőző és időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot.
Mindkét esetben a vizsgálatot a munkáltató ingyenesen biztosítja.
Jogszabályon alapuló kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálat:
Jogszabály – amely az Alaptörvény szerint a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet – megállapíthat olyan esetet, amikor kötelező a munka törvénykönyve szerinti feltételek szerint biztosított munkaköri alkalmassági vizsgálat.
A munkavédelmi törvény, mint jogszabály is tartalmaz például kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó esetet, hiszen munkarendje szerint rendszeresen vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végző munkavállaló részére a munkáltató a munkába lépést megelőzően, illetve a munkaviszony fennállása alatt a munkaviszonyra vonatkozó szabályban előírt időszakonként köteles biztosítani az orvosi alkalmassági vizsgálatot.
A fentieken túl a Magyar Közlöny 96. és 100. számában is megjelent több ágazati miniszter rendelete a munkára való alkalmassági vizsgálat kötelező elrendelésének szabályairól, amely meghatározza, hogy mely ágazatban és mely szerveknél kötelező a vizsgálat elrendelése azon munkavállalók esetében, akik a rendeletben felsorolt hatásoknak lehetnek kitéve (pl.: fokozott baleseti veszély vagy terhelő munkahelyi klíma (meleg, hideg)).
A hivatkozott rendeletek az alábbi címeken érhetőek el:
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/73af8640d04f259a11e0bd867eaa312e2ed3a6a2/megtekintes
https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/ec1f41031e3d5b34cacd8b3acd693618c385ec17/megtekintes
A munkáltató döntése alapján elrendelt munkaköri alkalmassági vizsgálat:
A fenti jogszabályi változás alapján ugyan csökkennének a munkáltatók adminisztrációs terhei, azonban a munkáltatók továbbra is kötelesek biztosítani az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzési követelményeit. Így a módosult szabályok nem csökkentik a munkáltatók munkavállalók és a hatósági szervek felé fennálló kötelezettségeit.
A munkáltató jogosult úgy dönteni, hogy a munka törvénykönyve szerinti feltételek szerint elrendeli az üzemorvosi vizsgálatot bármely munkavállaló esetében.
Mindazon előnyön túl, hogy a vizsgálat alkalmas lehet a munkavállalók esetlegesen kialakuló betegséginek korai felismerésére, a munkáltató az üzemorvos alkalmassági véleménye alapján győződhet meg arról, hogy az adott munkavállaló alkalmas-e az adott munkakör ellátására, továbbá a munkáltató egy esetleges munkavállalói (pl.: foglalkozási megbetegedéssel összefüggő) kártérítési igény esetén csak az üzemorvos alkalmassági véleményére támaszkodhat.
A fentiekre és a munkáltatói érdekek védelmére figyelemmel javasolt valamennyi munkavállaló vonatkozásában az üzemorvosi vizsgálat biztosítása.
[1] Mt. 51. § (4) bekezdés 2024. augusztus 31. napjáig: „A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként köteles ingyenesen biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.”
[2] Mt. 51. § (4) bekezdés 2024. szeptember 1. napjától: „A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. Jogszabályban meghatározott esetben, illetve ha a munkáltató elrendeli, a munkába lépést megelőzően és a munkaviszony fennállása alatt rendszeres időközönként a munkáltató ingyenesen köteles biztosítani a munkavállaló munkaköri alkalmassági vizsgálatát.”
A 2023-as naptári év során külföldön megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésére vonatkozó kérelem benyújtásának magyarországi határideje 2024. szeptember 30. (hétfő). A visszaigénylés összetett folyamat, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk a legfontosabb részletszabályokat.
A magyarországi székhelyű cégek az általuk külföldön – ezt a fogalmat lentebb pontosítjuk majd – megfizetett általános forgalmi adót („áfa”) nem tudják a magyarországi áfa bevallásukban visszaigényelni. Ennek oka, hogy a külföldön igénybe vett szolgáltatás vagy az ott megvásárolt termék esetében a magyar cég által megfizetett áfa nem a magyar, hanem a külföldi ország költségvetésébe kerül befizetésre, így ezekben az esetekben nem a NAV az illetékes.
Milyen módszerekkel igényelhetjük vissza a külföldön megfizetett áfát?
Az általános forgalmi adó levonásának joga (egyéb feltételek teljesülése esetén) azonban minden, az Európai Unió területén belül letelepedett adóalanyt megillett, így a külföldön megfizetett áfa visszaigénylésére kettő módszer áll rendelkezésre (melyek azonban nem egymás alternatívái):
- az adott EU-tagállamba történő bejelentkezés (adóregisztráció); vagy
- a jelen cikkben tárgyalt külföldi áfa visszaigénylése.
Előbbi (a bejelentkezés útján történő visszaigénylés) csak akkor lehetséges, ha az adott EU-tagállamban olyan adóköteles gazdasági tevékenység is történt, amelyhez a helyi teljesítésű ügylet kötődik. Mivel ez az esetek jelentős hányadában nem valósul meg, így ilyen tevékenység, valamint ottani székhely vagy telephely hiányában a felszámított áfa visszaigénylésére kizárólag külön eljárásban, a külföldi áfa visszatérítésének szabályai szerint van lehetőség.
Mindenképpen szükséges definiálni, hogy jelen esetben mit értünk a „külföld” kifejezés alatt. Magyar adóalanyként – az EU 2008/9/EK tanácsi irányelve alapján – az összes Európai Uniós tagállamban (jelenleg Magyarországon kívül 26 ország EU tag) lehetőség van az ott megfizetett áfa visszaigénylésére. Az EU tagállamain kívül azonban kizárólag olyan országban felszámított áfa visszaigénylése kérvényezhető, amellyel Magyarországnak kétoldalú viszonossági megállapodása van. Jelen pillanatban a következő 6 ország értendő ide: az EU-ból kilépett Egyesült Királyság, továbbá Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország.
A most tárgyalt, külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó eljárás kapcsán tehát összesen 32 (európai) ország érintett: 26 EU-tagállam és 6 „egyéb”.
Kik kérelmezhetik a külföldön megfizetett áfa visszatérítését?
A visszaigénylés folyamatát egy speciális kérelem (az ún. ELEKAFA-nyomtatvány) kitöltésével és (kizárólag!) elektronikus úton történő benyújtásával lehet elindítani. A visszaigénylésnek számos konjunktív (egyszerre teljesülő) feltétele van:
- a kérelmezőnek az érintett ország vonatkozásában külföldi adóalanynak kell minősülnie;
- a kérelmezőnek az érintett országban – a kérelem időszakában – nem lehetett gazdasági letelepedettsége;
- a kérelmezőnek az érintett országban – a kérelem időszakában – nem lehetett helyi teljesítésű ügylete;
- a kérelmező a visszaigénylés kapcsán érintett terméket vagy szolgáltatást adóköteles gazdasági tevékenységéhez használta fel.
A fentiekből következően nem jogosult az általa külföldön megfizetett áfa visszatérítésére az olyan magyarországi adóalany, amely belföldi tevékenysége révén egyébként sem jogosult az áfa levonására, vagy alanyi adómentességet választott.
A külföldi áfa visszaigénylésekor a forrásország szabályai a mérvadóak!
A 26 EU-tagállam bármelyikéből történő visszaigénylés esetén a kérelmet a magyar állami adóhatósághoz (vagyis a NAV-hoz), a többi 6 ország – ideértve tehát az Egyesült Királyságot is – vonatkozásában viszont közvetlenül az érintett állam adóhatóságához kell benyújtani. A NAV-hoz benyújtott kérelmeket a NAV hivatalból továbbítja az érintett EU-tagállam adóhatóságához, így a kérelmezőnek ezzel már nincs további teendője. A kérelmet minden esetben az érintett ország adóhatósága bírálja el.
Éppen ebből kifolyólag az eljárás nyelve nem magyar és amennyiben az érintett adóhatóságnak további kérdései lennének, szinte biztosan nem magyar nyelven fogja megkeresni a kérelmet benyújtó vállalkozást. Tapasztalataink szerint az eljárás ideje alatt érdemes rendszeresen ellenőrizni az e-mail postafiókunk kéretlen levelek (spam) részét is, illetve megfontolásra érdemes gondolat lehet egy külföldi adótanácsadó kapcsolattartóként történő bevonása, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá váljon az idegen adóhatósággal történő kommunikáció és így a visszatérítési kérelem elbírálása.
Üzemanyagnál 250 EUR, más esetben 1 000 EUR adóalap elérése esetén a kérelemhez csatolni kell a gazdasági tevékenység teljesítését tanúsító számlák másolatait is. Mindenképpen szükséges előre összegyűjteni az érintett számlákat és egyéb dokumentumokat, mivel egy időszakra és egy országra vonatkozóan csak egyszer lehet benyújtani kérelmet. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy 400 EUR összeg felett nem kötelező megvárni az éves benyújtási határidőt, ekkor ugyanis egy legalább 3 hónapot felölelő időszakra már be lehet nyújtani a visszaigénylési kérelmet. A kérelem benyújtásának egyszerisége azonban ekkor is érvényes.
Hangsúlyozandó, hogy a külföldi áfa visszatérítésénél minden esetben az adott forrásország nemzeti szabályrendszere a mérvadó, vagyis az az áfa igényelhető vissza, amit az adott országban levonásba lehet helyezni (függetlenül attól, hogy az adott áfa Magyarországon is levonható lenne-e). Noha az áfa szabályozása az EU szintjén alapvetően harmonizált (hiszen ugyanazon EU-irányelv alapján készültek el a nemzeti áfatörvények), bizonyos részletszabályokban előfordulhatnak nemzeti sajátosságok. Tipikus példa, hogy ellentétben Magyarországgal, néhány EU-tagállamban a személygépjárművek üzemanyagának áfatartalma is korlátozás nélkül levonható.
A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú
EU-tagállamok esetében a kérelem benyújtásának határideje jogvesztő: szeptember 30. (ez idén szombatra esik, ettől függetlenül a vonatkozó jogszabály nem tolja ki a határidőt a következő munkanapra). Ezen határidő elmulasztása esetén nincs helye jogorvoslatnak, vagy igazolási kérelemnek. A 6 nem EU-tagállam ország esetében egyedi határidőszabályok érvényesek.
A kérelmek elbírálása általában 4 hónapon belül megtörténik. Ha hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre szólít fel a külföldi ország adóhatósága, akkor a határidő meghosszabbítható, az eljárás ekkor sem lehet azonban hosszabb 8 hónapnál.
Ahogy látható, a külföldi áfa visszaigénylése egy átlagos vállalkozás életében semmiképp sem nevezhető rutinfeladatnak. Nehézséget okozhat, hogy az eljárás határideje jogvesztő, hogy pontosan kell ismerni a vonatkozó háttérszabályokat (amely egyes esetekben az érintett külföldi ország nemzeti szabályozásának ismeretét is jelenti), valamint akár az is, hogy az eljárás nem magyar nyelven folyik.
Nemzetközi háttérrel rendelkező adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére a számos buktatót rejtő eljárás során!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.