- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
A Grant Thornton számára a fenntarthatóság a Partnerekkel, Ügyfelekkel való közös stratégiai értékteremtési lehetőség. Ezt a szemléletet erősíti, hogy cégcsoportunk csatlakozott az IFRS Sustainability Alliance-hoz, ahhoz a globális szakmai közösséghez, amely az ESG-jelentéstétel és a fenntarthatósági standardok jövőjét formálja.
Az IFRS Foundation által létrehozott szervezet a fenntarthatósági jelentések egységesítésén és az IFRS Sustainability Disclosure Standards (IFRS SDS) széleskörű elterjesztésén dolgozik. Tagjai között világszinten vezető vállalatok, szabályozók, befektetők és tanácsadók találhatók, akik közösen keresik a választ a fenntarthatóság üzleti kihívásaira.
A Grant Thornton aktív részvételével:
- közvetlen hozzáféréstnyer a legfrissebb nemzetközi fejleményekhez és irányelvekhez,
- hangot adhat ügyfelei érdekeinek a globális fenntarthatósági diskurzusban,
- és gyakorlati megoldásokat dolgozhat ki a közép- és nagyvállalatok számára a szabályozói és piaci elvárások teljesítésére.
„Ügyfeleink számára kulcsfontosságú, hogy ne csak megfeleljenek az ESG-szabályozásoknak, hanem értéket is teremtsenek általuk. Az IFRS Sustainability Alliance-hoz való csatlakozásunk révén egy újabb módon, közvetlenül alakíthatjuk azt a szakmai környezetet, amelyben a fenntarthatóság valódi versenyelőnnyé válhat.”
A csatlakozás újabb mérföldkő abban, hogy a Grant Thornton Magyarország a globális hálózat tudását és a helyi tapasztalatokat ötvözve támogassa ügyfeleit a fenntarthatósági átmenetben – az üzleti növekedés és a hosszú távú értékteremtés szolgálatában.
Az ünnepek közeledtével nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is egyre gyakrabban kedveskednek különféle juttatásokkal. Ezek a gesztusok kiválóan alkalmasak a munkavállalók ösztönzésére, vagy az üzleti kapcsolatok erősítésére. Ugyanakkor az ezzel járó adózási kötelezettségek jelentősen eltérhetnek attól függően, hogy a vállalat milyen értékben, formában és kinek ajándékoz. Szakértőink támogatást nyújtanak az adózási szabályok útvesztőjében való eligazodáshoz.
Céges ajándék év végéhez közeledve
Ma már a cégek is előszeretettel ajándékozzák meg partnereiket és munkavállalóikat, ezzel is kifejezve köszönetüket egész éves munkájuk, együttműködésük iránt. Fontos lehet, hogy az ajándék tükrözze a cég értékeit, szemléletét, valamint örömet okozzon a megajándékozottnak is. Karácsonyi ajándék lehet termék, szolgáltatás, valamint a kizárólag ezekre váltható utalvány is. Jelen összefoglalónkban kifejezetten az utalványok ajándékozásával foglalkozunk.
Adózás üzleti ajándék esetében
Az adózásban közös vonás, hogy a magánszemély bevételének (vagyis az adókötelezettség számítás kiindulási alapjának) az utalvány névértékét, nem pedig annak (esetlegesen kedvezménnyel csökkentett) bekerülési értékét kell figyelembe venni.
“Az üzleti ajándékok, vagyis a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándékok összeghatárra tekintet nélkül „egyes meghatározott juttatás”-nak minősülnek”. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég például utalványt ad üzleti ajándékként, akkor a cégnek az utalvány névértékének 1,18 szorosa után 15% személyi jövedelemadó (Szja) és 13 % szociális hozzájárulási adó (Szocho) fizetési kötelezettsége keletkezik. Tehát a teljes adóteher az utalvány névértékének 33,04 százaléka.
Munkavállalók ajándéka: erre érdemes figyelni
Szintén az „egyes meghatározott juttatás”-ok kedvezményes adózása alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállalók ajándéka megfelel a „csekély értékű ajándék” követelményeinek: évente legfeljebb három alkalommal, esetenként a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegben, erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett adható. Amennyiben azonban ezek közül valamelyik feltétel nem teljesül, abban az esetben a munkavállalónak adott karácsonyi ajándék munkabérként adózik: maradva a repülőjegy utalvány példájánál, ennek névértéke után a munkáltató 13% Szocho-t, míg a munkavállaló (amennyiben kedvezmények igénybevételére nem jogosult) 15% Szja-t és 18,5% társadalombiztosítási (TB) járulékot fizet, melyet más egyéb jövedelmeiből kell finanszíroznia.
Természetesen a munkáltató dönthet úgy is, hogy az utalvány mellett ajándékként átvállalja a magánszemély adókötelezettségeit is „felbruttósítva” a juttatást. Ez esetben a teljes adóteher az utalvány névértékének 69,92%-a lesz.
A munkavállalók motiválására érdemes tehát kihasználni a 33,04% adóterhelés mellett évi három alkalommal, legfeljebb 29.080 Ft összegben adható csekély értékű ajándék-juttatást.
Céges karácsonyi tombolajáték: így lesz adómentes
A munkavállalók direkt megajándékozása mellett egyre népszerűbbek a céges karácsonyi partik alkalmával rendezett tombolajátékok, melynek nyereményei lehetnek termékek, szolgáltatások, vagy kizárólag ezekre váltható utalványok is.
Jó tudni, hogy a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-ába foglalt feltételeknek megfelelő tombolajáték nyereménye nem számít jövedelemnek. Fontos tisztában lenni a jogszabályi feltételekkel, mivel azok nem teljesülése esetén, a munkavállaló által megszerzett nyeremény a korábban már bemutatott módon, bérként adózik.
A tombolajáték nyeremény adómentességéhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:
- a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelenlévők között árusítják;
- a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg;
- a kibocsátott sorsjegyek száma (az árusítani tervezett sorsjegyek összessége) az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg;
- a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja;
- a tombolajáték szervezését legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt be kell jelenteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz;
- a sorsolás alatt át nem vett nyereményeket a rendezvény helyszínén és ideje alatt ismételten ki kell sorsolni mindaddig, amíg azokat a jelenlévő nyertes át nem veszi;
- a sorsolási eseményről közjegyzői okiratot kell kiállítani, vagy a szerencsejáték-szervező a sorsolást az általa kijelölt, a sorsolás lebonyolításáért felelős, legalább háromtagú sorsolási bizottság részvételével bonyolítja le, amely a sorsolás lebonyolításáról jegyzőkönyvet vesz fel;
- a szerencsejáték szervező végelszámolást készít és azt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak megküldi.
Bár első ránézésre az új oszlopok adminisztrációs többletmunkának tűnhetnek, valójában a vállalkozások érdekeit szolgálják. Az önkéntes adatszolgáltatás révén pontosabb bevallás készíthető, csökken a hibázás kockázata, és könnyebben elkerülhetők az utólagos egyeztetések.
2025. július 31-től fontos változás lépett életbe az áfabevallásban, amely a vállalkozások és könyvelők mindennapi munkáját érinti. A NAV célja egyértelmű: egyszerűbb, pontosabb és átláthatóbb bevallási rendszer kialakítása, amely csökkenti a hibázás lehetőségét, és elősegíti a jogszabályoknak való maradéktalan megfelelést.
Hogyan változott az áfabevallás folyamata?
A 2565-ös áfabevallás – különösen a 2565M-02 és 2565M-02-K lapok – új oszlopokkal bővült. Ezek kitöltése önkéntes, ugyanakkor a NAV erősen ajánlja, mivel négy új mezőben külön feltüntethető:
- az 5%-os áfamértékhez kapcsolódó levonható adó,
- a 18%-os áfamértékhez kapcsolódó levonható adó,
- a 27%-os áfamértékhez kapcsolódó levonható adó,
- valamint az arányosítás miatt csökkentett levonható áfa összege.
Ezáltal sokkal részletesebbé válik az áfaanalitika és az adatszolgáltatás is.
Az áfabevallás kitöltésében történt változás legnagyobb előnye az, hogy csökken a hibázás lehetősége, így könnyebben elkerülhetőek az olyan kellemetlen helyzetek, mint az adateltérés vagy akár egy adategyeztetési eljárás.
Azaz, ha pontosabban töltjük ki a bevallást, kevesebb eséllyel kopogtat az adóhatóság.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Továbbra is kötelező adatot szolgáltatni minden olyan számláról, amely alapján a vállalkozás áfát von le – ideértve a termékbeszerzést és a szolgáltatás igénybevételét is. Amennyiben egy korábban bevallott számlát módosítanak vagy sztornóznak, azt is jelezni kell a bevallásban. Az új oszlopok használatával ezek a változások könnyebben nyomon követhetők.
A fejlesztés nemcsak a pontosságot javítja, hanem a kockázatelemzést is támogatja. Az adóhatóság részletesebb, strukturáltabb adatokat kap, ami lehetővé teszi az automatikus keresztellenőrzéseket. Ez gyorsabb hibaszűrést eredményez, és célzottabb ellenőrzéseket tesz lehetővé, csökkentve a felesleges adminisztrációt.
Az eÁFA-rendszer előnyei
A változások szorosan kapcsolódnak a NAV eÁFA-rendszeréhez, amely webes felületen és gépi kapcsolaton (M2M) keresztül is elérhető. Ennek használatával a bevallás folyamata egyszerűsödik, ráadásul a külön M-lapos adatszolgáltatás is megspórolható.
Az eÁFA-rendszer integrációja a könyvelési szoftverekkel lehetőséget ad a bevallás automatizálására, csökkentve a manuális adatbevitelből adódó hibákat.
Felkészülés a változásra
A NAV már közzétette az új 2565-ös bevallás tervezetét, a bővített mezőlistával és az azokhoz tartozó közös azonosítókkal együtt. Ez lehetővé teszi, hogy a könyvelési rendszerek fejlesztése, valamint a belső folyamatok frissítése még a határidő előtt megtörténjen.
Mit érdemes most megtenni?
- A könyvelési és adóbevallási folyamatok felülvizsgálata.
- A könyvelőprogram frissítése vagy testreszabása az új mezők kezelésére.
- Az eÁFA-rendszer kipróbálása és bevezetése, ha eddig még nem történt meg.
A cikk megjelent az ado.hu-n 2025. szeptember 10-én.
Grant Thornton kutatás: az ESG és az üzleti növekedés kéz a kézben jár
A Grant Thornton legfrissebb nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok világszerte a fenntarthatóságot egyre inkább stratégiai növekedési tényezőként kezelik, nem csupán szabályozási kötelezettségként. A felmérés alapján a cégek közel 90%-a a következő 12 hónapban fenntartja vagy növeli fenntarthatósági beruházásait, miközben a vezetők több mint fele már közvetlen üzleti előnyt társít az ESG-hez.
Világszerte azt tapasztaljuk, hogy a fenntarthatósági törekvések egyre kevésbé a jogszabályi megfelelésről, és sokkal inkább az üzleti és gazdasági értékteremtésről szólnak, a piaci verseny és a márkaérték növelésének mozgatórugóivá váltak. A középvállalatok vezetői felismerték: az ESG nem költség, hanem olyan befektetés, amely egyszerre növeli a működési hatékonyságot, erősíti a munkavállalói elkötelezettséget és új piacokra nyit kaput.
A Grant Thornton International Business Report (IBR) keretében, 35 országban kérdeztek meg közel 15 000 középvállalati vezetőt világszerte.
2025-ben a vállalatok 41,6%-a a versenytársak megelőzését, 38%-a pedig a reputáció erősítését nevezte meg elsődleges fenntarthatósági üzleti célnak – mindkét tényező jelentősen erősebb motiváció, mint egy évvel korábban.
A hosszú távú üzleti haszon is kézzelfogható: a középvállalatok több mint fele (54%) szerint a fenntarthatóság növeli a jövőbeni nyereséget, 51,3%-uk pedig a bevételek bővülésére számít.
A kutatás eredményei szerint:
- A középvállalatok 85,9%-a idén fenntartja vagy növeli fenntarthatósági beruházásait.
- A cégek közel fele (49,8%) szerint a fenntarthatósági teljesítmény kulcs a nemzetközi piacra lépéshez.
- úgy véli, hogy az ESG közvetlenül javítja exportlehetőségeiket.
- A vállalatok több mint fele (54%) emelkedő értékesítési árakat és erősebb profitabilitást vár a fenntarthatósági beruházások eredményeként.
A középvállalatok sajátossága, hogy gyorsan képesek reagálni a piaci változásokra. Most egyértelműen látszik, hogy azok a cégek kerülnek előnybe, akik proaktívan építik be a fenntarthatóságot a stratégiájukba. Ez nemcsak a szabályozói megfelelés miatt fontos, hanem azért is, mert ügyfelek, befektetők és munkavállalók egyaránt ezt várják el.
Hova áramlanak a források?
A legnépszerűbb terület a megújuló energia (43,5%), amit költséghatékonysági és adózási szempontok is erősítenek. Emellett a diverzitás és elfogadás iránti elköteleződés is látványosan nőtt: az USA-ban például az ilyen programokba fektető középvállalatok aránya 31%-ról 44,8%-ra ugrott.
Magyarországon részben hasonló a helyzet, itt is nagyon erős a megújuló energia szerepe, de egyre nagyobb jelentőséget kap a klímaadaptáció, valamint a jogszabályi jelentéstételi “kötelezettség” előírt lábának csökkenésével a belső szabályozás (etikai szabályok, panaszbejelentés, beszállítói átvilágítás) jelentősége egyre nő.
Jelentéstétel: üzleti eszköz, nem nyűg
A szabályozói környezet változása – köztük az EU CSRD enyhítései – ellenére a középvállalatok 72,9%-a folytatja fenntarthatósági jelentéstételét. E cégek 44,8%-a üzleti szempontból látja értékesnek az átláthatóságot, 35,9%-uk pedig vállalati küldetésük szerves részének tekinti.
Azok a cégek, amelyek nem tudnak hiteles fenntarthatósági gyakorlatot felmutatni, veszélybe sodorhatják kulcsfontosságú üzleti kapcsolataikat. Ez nemcsak reputációról szól, hanem a beszállítói láncban való bennmaradásról is.
Ugyancsak fontos kiemelni az együttműködés fontosságát: a költségek és komplexitás közös kihívások. Befektetőkkel, iparági szereplőkkel és ügyfelekkel való együttműködés révén könnyebben alakítható ki életképes, széles körben alkalmazható fenntarthatósági gyakorlat.
Akadályok és lehetőségek
A legnagyobb gátak közé a költségek (40,9%), a szabályozások összetettsége (35%) és az adminisztratív erőforrás-igény (32,3%) tartoznak. Ugyanakkor a vállalatok egyre inkább felismerik: a fenntarthatósági beruházások gyorsan megtérülhetnek, és hosszú távon stabilabbá teszik az üzleti működést.
A legnagyobb kihívást jelenleg nem a költségek, hanem az üzleti környezet bizonytalansága jelenti. A bizalmi index 26%-kal alacsonyabb, mint néhány évvel ezelőtt, ami óvatosságra és a beruházások visszafogására készteti a vállalatokat.
Ugyanakkor a szabályozói nyomás enyhülése új lehetőségeket teremtett: ügyfeleinkkel együtt immár az értékteremtő, hosszú távon megtérülő projektek azonosítására és megvalósítására tudunk összpontosítani. Ezek a kezdeményezések nemcsak versenyelőnyt biztosítanak, hanem hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez és a vállalat értékének növeléséhez is. Ügyfeleink bizalmának köszönhetően az első körös kötelezettek számára már számos ESG-beszámolót készíthettünk el, és tapasztalataink szerint ezek szinte minden esetben kézzelfogható üzleti hasznot hoztak.
Kattintson „Fenntarthatóság nagyban: A középvállalatok jövőbiztos növekedési stratégiája” kiadványunkért!A Grant Thornton „Trending Topics” nemzetközi sorozatának következő kiadásában azt vizsgáljuk, miként kínálhat növekedési lehetőséget a középvállalatok számára az átalakuló világgazdasági környezet – miközben nagyobb versenytársaik inkább a „kivárás” stratégiáját választják.
2025 második felére vonatkozó globális gazdasági kilátások meglehetősen vegyes képet mutatnak. A növekedési előrejelzéseket jelentősen visszavágták: az OECD a tavalyi 3,3%-ról 2,9%-ra csökkentette a globális GDP-növekedésre vonatkozó várakozásait, és ez akár tovább is eshet, ha a kereskedelmi akadályok vagy az elhúzódó szabályozási és geopolitikai bizonytalanságok fennmaradnak.
A középvállalatok is érzik a nyomást: az exporttal és nemzetközi bevételekkel kapcsolatos várakozások 3,0%, illetve 4,2%-kal csökkentek a Grant Thornton International Business Report (IBR) felmérése szerint.
Mindezek ellenére sok középvállalat pénzügyi alapjai továbbra is erősek – a cégek közel kétharmada (66,1%) bevételnövekedésre számít az idei évben, és hasonló arányban (63,1%) várják a nyereségességük javulását is.
Továbbá a vállalkozások több mint fele (54%) áremelést is tervez – ezek a pozitív jelek jól tükrözik a középvállalatok rugalmasságát, alkalmazkodóképességét és stratégiai erejét. Ezek a képességek döntő fontosságúak lehetnek abban, hogy a középvállalatok új lehetőségeket tudjanak kiaknázni a globális bizonytalanság közepette.
Új kereskedelmi útvonalak, új lehetőségek
Az Egyesült Államok kormányzata által bevezetett importvámok és a válaszul érkező megtorló tarifák fokozták a kereskedelmi feszültséget, különösen az EU-val és Kínával. Ez a középvállalati szektorban is érezhető: az ezzel kapcsolatos gazdasági bizonytalanság 5 százalékponttal, 60,5%-ra nőtt.
Noha az elmúlt években a piacok viszonylag jól reagáltak a globális volatilitásra – különösen a fejlett gazdaságokban – az ellátási láncokban történő stratégiai elmozdulások most jóval tartósabbnak tűnnek.
Ez a helyzet új kereskedelmi megállapodások körüli fokozott aktivitást is eredményezett, amelyek lassan, de biztosan átalakítják a globális kereskedelem szerkezetét:
- EU–India Szabadkereskedelmi Megállapodás
- GCC–Kína Szabadkereskedelmi Megállapodás
- Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség
Emellett regionális különbségek is felerősödtek – például a kamatlábak terén. Az amerikai jegybank óvatosabb álláspontja miatt már több mint két éve ez a legnagyobb különbség az USA és az Európai Központi Bank irányadó rátái között.[iv] Mindez fokozza a bizonytalanságot, ugyanakkor stratégiai lehetőségeket is teremthet – azoknak a középvállalatoknak, amelyek képesek gyorsan reagálni és befektetni az újonnan megnyíló piacokon.
Például az európai és dél-amerikai középvállalatok egyaránt exportnövekedésre számítanak (49,3% és 58,5%), míg az észak-amerikai cégek 5 százalékpontos növekedést várnak az általuk kiszolgált országok számában – tehát a lehetőségek adottak.
Kiváró nagyvállalatok: lehetőség a középvállalatok számára
Az új kereskedelmi útvonalak és a növekvő regionális eltérések sok nagyvállalatot óvatosságra intettek. Számos globális szereplő visszafogta terjeszkedési terveit, és inkább a belső folyamatokra koncentrál.[v] A tartós kereskedelmi konfliktusok, a választások okozta piaci volatilitás és a lassabb gazdasági helyreállás mind hozzájárultak ehhez a hozzáálláshoz.
Ez a túlzott óvatosság azonban új lehetőségeket nyit a középvállalatok előtt. A gyorsabb döntéshozatal és a szelektív kockázatvállalás iránti nagyobb nyitottság különösen alkalmassá teszi őket arra, hogy lépjenek – miközben mások kivárnak.
Az újonnan hozzáférhető vagy eddig alulértékelt piacokon való elsőkénti megjelenés komoly versenyelőnyt jelenthet – különösen most, amikor a globális kereskedelem hagyományos partnereken túllépve új irányokat vesz.
A középvállalatok tehát betölthetik azt az űrt, amelyet a kiváró nagyvállalatok hagynak maguk után – ezzel akár hozzájárulva a világgazdaság újraindításához is.
Öt pont a középvállalatok növekedéséért
Annak érdekében, hogy a középvállalatok ki tudják használni ezeket a lehetőségeket, az alábbi ötpontos tervet javasoljuk a stabilitás növelése, a rugalmasság megerősítése és a növekedés elindítása érdekében:
- Stabilitási modellek kidolgozása bizonytalan időkben
Készítsenek részletes szcenáriómodelleket a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalakra. Modellezzenek különböző kimeneteleket (pl. vámok fennmaradása, kereskedelmi megállapodások gyorsítása) a költségek, az elérhetőség és a megfelelőség szempontjából. - A rugalmasságra épülő ellenállóképesség
A növekedés csak akkor fenntartható, ha erős üzleti rugalmasságra épül. Frissítsék az üzleti modellt: moduláris logisztika, diverzifikált ügyfélkör, rugalmas beszállítói hálózat és fókuszált vezetés segítheti az alkalmazkodást. - Digitális és szolgáltatásalapú növekedés kiaknázása
Az új típusú kereskedelmi megállapodások egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a szolgáltatásokra és a digitális kereskedelemre. A nem vámjellegű akadályok lebontása komoly lehetőségeket nyithat a digitális termékeket kínáló cégek előtt. Például a középvállalati tech cégek 63,3%-a számít arra, hogy bővíti piacait az elkövetkező 12 hónapban. - Ellátási láncok megerősítése
A középvállalatok 48,6%-a az ellátási láncokat tartja a legnagyobb akadálynak. A fejlődő kereskedelmi megállapodások elősegíthetik az áruk és alapanyagok hatékonyabb mozgását. Használják ezeket a megállapodásokat formális, stratégiai együttműködések kialakítására – például kettős forrásból való beszerzéssel. - Tehetség és innováció új útvonalainak kiépítése
A mobilitási keretrendszerek és a K+F együttműködések ma már a modern kereskedelmi megállapodások szerves részei. Ezek ösztönzőket és új szakmai csereprogramokat kínálnak. Gondolkodjanak túl az árukon, és keressenek új készségeket, ötleteket és partnerségeket határokon átnyúlva.
Stratégiai stabilitás a globális növekedéshez
Miközben a nagyvállalatok továbbra is kivárnak, a középvállalatok előtt nyitva áll az út a következő nemzetközi növekedési hullám élére állni. Méretük és rugalmasságuk révén előnyt élveznek az aktuális bizonytalan gazdasági helyzetben.
A piacismeret, a szcenáriótervezés, az ellátási lánc diverzifikációja és a helyi szerepvállalás révén a középvállalatok kijelölhetik az utat a gazdasági megtorpanásból kivezető útra – és a célzott, jövedelmező és fenntartható növekedés új korszakát indíthatják el.
Budapest, 2025. szeptember 9. – Vezetőváltás a világ hatodik legnagyobb tanácsadó hálózatának magyarországi irodájában: szeptember 1-jétől Szarka Gábor tölti be a Grant Thornton Hungary Managing Partneri pozícióját, a céget több mint három évtizeden át irányító Waltraud Körbler utódjaként. Szarka Gábor kinevezése a szakmai kiválóság és az emberközpontú vezetés kombinációját ígéri a vállalatnál.
Waltraud Körbler vezetése alatt a Grant Thornton Hungary meghatározó szereplővé vált a hazai tanácsadói piacon: új üzletágakat épített fel és erős nemzetközi beágyazottságot alakított ki.
„Az elmúlt több mint harminc évben közösen értünk el sikereket, a kollégák támogatása és elkötelezettsége nélkül nem juthattunk volna idáig. Biztos vagyok benne, hogy Gábor elkötelezettsége és szakmai tapasztalata garantálja a cég további erősödését” – mondta Waltraud Körbler.
Szarka Gábor több mint huszonöt éve dolgozik a pénzügyi és tanácsadói szektorban, ebből tíz éve a Grant Thorntonnál. Szakmai tapasztalatát korábban a bankszektorban, nemzetközi tanácsadó cégeknél és ingatlanfejlesztési területen is gazdagította. A Grant Thornton magyar irodájában számos területet vezetett, az üzletértékelésen és transzferár-tanácsadáson át az outsourcingig, majd a belső funkciók fejlesztésében és az új innovatív advisory területek bevezetésében volt irányító szerepe. Emellett aktívan részt vett abban, hogy a vállalat regionális és globális hálózatát összekapcsolja a helyi működéssel. Széles körű szakmai tapasztalata biztos alapot jelent a vállalat jövőbeli növekedéséhez.
„Karrierem során mindig az angolszász nyitottság, kölcsönös tisztelet és integritás mentén dolgoztam. Ez a hozzáállás különösen fontos egy olyan iparágban, ahol a szakmai kiválóság mellett az emberi kapcsolatok jelentik a legnagyobb értéket” – mondta Szarka Gábor.
Új vezetőként kiemelt prioritásának tartja a csapat szakmai tudásának folyamatos fejlesztését, a hazai és nemzetközi együttműködések mélyítését és a Grant Thornton márka hazai elismertségének erősítését.
„Szeretném, ha Magyarországon is igazán büszkék lennének a kollégáink arra, hogy a Grant Thorntonnál dolgoznak. Ez a közös kultúra, összetartás és szakmai igényesség lesz a sikerünk egyik alapköve” – hangsúlyozta.
A Grant Thornton világszerte több mint 150 országban van jelen, és a tanácsadói piac élvonalában dolgozik. A magyar iroda Szarka Gábor vezetésével továbbra is arra törekszik, hogy ügyfeleit a legmagasabb szakmai színvonalon segítse a gyorsan változó gazdasági és üzleti környezetben, és tovább erősítse szakmai pozícióját valamint nemzetközi kapcsolatain keresztül biztosítsa ügyfelei számára a globális tudás és a helyi szakértelem ötvözetét.