Mi az a sztenderd adókód?

A sztenderd adókód a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által bevezetett egységes adókódjegyzék, amelyet kifejezetten az eÁFA-rendszerhez kapcsolódóan hoztak létre. A sztenderd adókódok célja, hogy összehangolt, átlátható és automatizálható kapcsolódást biztosítsanak a vállalati könyvelési rendszerek és az áfabevallás struktúrája között.

Az új adókódjegyzék alkalmazásával a NAV célja az, hogy a vállalkozások által használt sokféle, egyedi adókód helyett egy központi, jól dokumentált struktúrára támaszkodjon minden szereplő. Ez különösen fontossá válik az eÁFA bevezetésével, ahol a bevallások előkészítése a NAV rendszereiben elérhető adatok alapján történik.

Miért van szükség sztenderd adókódokra?

Korábban minden vállalkozás saját belső adókód-rendszert használt a számlázó- és könyvelőrendszereiben. Ezek a kódok gyakran nem voltak egyértelműen összhangban az áfabevallási sorokkal, ami:

• manuális megfeleltetést,
• bonyolultabb ellenőrzést,
• és nehézkes adatszolgáltatást eredményezett.

A sztenderd adókódok bevezetése ezt a problémát hivatott kezelni:

• összekapcsolják az adókódokat a bevallási pozíciókkal (pl. fizetendő, levonható, egyéb áfa),
• és biztosítják az eÁFA-rendszer automatikus kitöltési logikájának alapját.

Hogyan épül fel egy sztenderd adókód?

Egy sztenderd adókód a következő jellemzőkkel rendelkezik:

• Egy bizonylathoz akár több sztenderd adókód is kapcsolódhat, ha különböző áfamegítélés alá eső tételeket tartalmaz.
• Egy adókódhoz legalább egy, legfeljebb két adózási pozíció kapcsolódhat.

Az adózási pozíciók három kategóriába sorolhatók:

Fizetési (PAYABLE): a vállalkozás által fizetendő áfa,

Levonási (DEDUCTIBLE): a levonható áfa összege,

Egyéb (OTHER): nem tipikus fizetési vagy levonási tételek, például mentes tranzakciók vagy technikai könyvelések.

Ez a struktúra lehetővé teszi, hogy egy adott adókódhoz pontosan hozzá lehessen rendelni, hogy milyen sorba kerüljön az eÁFA bevallásban.

Példa a gyakorlati működésre

Tegyük fel, hogy egy vállalkozás értékesít termékeket belföldre és egyúttal importál is termékeket az EU-ból.

A belföldi értékesítésre vonatkozó tételhez sztenderd adókód kapcsolódik, amely PAYABLE pozícióval rendelkezik, vagyis fizetendő áfát eredményez.

Az importhoz kapcsolódó levonható áfához pedig DEDUCTIBLE típusú sztenderd adókód tartozik.

Így az eÁFA-rendszer automatikusan tudja, hogy:

• az egyik tétel a fizetendő áfát növeli,
• a másik a levonható áfát érinti,
• és mindkettőt a megfelelő sorokba helyezi a bevallásban.

Kapcsolat az eÁFA rendszerrel

A sztenderd adókódok használata elengedhetetlen az eÁFA-rendszer automatizált működéséhez, mivel:

• meghatározzák, hogy egy adott tétel milyen bevallási pozícióba tartozik,
• segítik a NAV által készített áfaanalitika és bevallás-javaslat logikai felépítését,
• és egyszerűsítik a NAV-adatokra épülő validációs folyamatokat.

A könyvelőprogramok és ERP rendszerek fejlesztőinek ezért integrálniuk kell a sztenderd adókódokat a saját adókódjaikhoz, és gondoskodniuk kell az adattérképezés (mapping) pontos megvalósításáról.

Előnyök a vállalkozások és a NAV számára

Vállalkozásoknak:

• Egyszerűsödik az áfabevallás folyamata.
• Csökken az áfával kapcsolatos hibák és eltérések száma.
• Kézenfekvőbbé válik az automatizált könyvelés és riportkészítés.

NAV-nak:

• Hatékonyabbá válik az adatellenőrzés és kockázatelemzés.
• Pontosabb és gyorsabb áfabevallás-ellenőrzés válik lehetővé.
• Javul a NAV és adózó közötti adatkommunikáció egységessége.

A sztenderd adókód a NAV által az eÁFA-rendszerhez kapcsolódóan bevezetett, egységes adókódjegyzék, amely segíti a számlaadatok, könyvelési tételek és áfabevallások logikai összekapcsolását. Egy sztenderd adókódhoz akár több bevallási pozíció is kapcsolódhat, így biztosítva, hogy az adatok automatikusan a megfelelő helyre kerüljenek a bevallás során. A rendszer célja az egységesítés, az automatizálás támogatása és az átláthatóság növelése.

Hivatalos definíció

A sztenderd adókód a NAV által, az eÁFA-rendszerhez kapcsolódóan kialakított egységes adókódjegyzék, amely az adókódokat az áfabevallásban szereplő sorokkal és pozíciókkal kapcsolja össze. Egy adókódhoz legalább egy, legfeljebb két pozíció tartozhat: fizetési (PAYABLE), levonási (DEDUCTIBLE) vagy egyéb (OTHER).

Vissza a fogalomtárba