2021. december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény. A jogszabály bevezeti az élelmiszermentés szabályait a legnagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedő cégek számára, valamint (részben ugyanezen vállalati kör kapcsán) megemeli a kiskereskedelmi adó mértékét az adónem legfelső sávjában. Kétrészes hírlevelünk második részében a kiskereskedelmi adó változásait járjuk körbe.

A tárgykör lényegében egyetlen módosulása, hogy a kiskereskedelmi adó mértéke az adóalap 100 milliárd Ft-ot meghaladó része után a jelenlegi 2,5%-ról 2,7%-ra emelkedik, a többi sáv adómértékének változatlansága mellett.

Az alábbi táblázatban a kiskereskedelmi adó jelenlegi, valamint a 2022. február 1-jétől alkalmazandó mértékeit foglaltuk össze:

A változás kapcsán a módosítótörvény arról is rendelkezik, hogy hogyan kell a módosítással érintett, tehát 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező társaságoknak a fizetendő kiskereskedelmi adójukat kiszámítaniuk.

Ha egy kiskereskedelmi adó fizetésére kötelezett társaságnak az adómérték változásának hatálybalépése napját (2022. február 1.) magában foglaló adóévében az általa fizetendő kiskereskedelmi adó alapja több mint 100 milliárd Ft, akkor az érintett társaság a kiskereskedelmi adóját – saját választása szerint – kettő lehetséges módszer egyikének alkalmazásával állapíthatja meg.

Ez tehát egyrészt kizárólag a 100 milliárd Ft feletti kiskereskedelmi adóalappal rendelkező társaságokra vonatkozik, másrészt viszont nem csak azokra a cégekre, akiket a hírlevelünk előző részében bemutatott, élelmiszermentés új szabályai érintenek.

Az első módszer használatakor legelőször azt kell megvizsgálni, hogy az érintett adóalanynak 2022. január 31-ig (vagyis a legutolsó olyan napig, amikor még a „régi” adómérték alkalmazandó) hány naptári nap telt el az adóévéből. Ezeket a naptári napokat előbb 365-tel kell elosztani (vagyis arányosítani; sem 2021, sem pedig 2022 nem szökőév), majd az így kapott hányadost meg kell szorozni az eddig a napig hatályos adótábla szerint meghatározott éves adóval (a fenti táblázatban is látható, hogy a 100 milliárd Ft feletti részre vonatkozóan ekkor még 2,5% az adó mértéke).

Ezt követően az adóalanynak az adóévéből még hátra maradt, a számítása során addig figyelembe nem vett napokat ugyancsak 365-tel kell elosztania (arányosítania) és az így kapott hányadost az új adótábla alapján meghatározott éves adómértékekkel kell megszorozni, ekkor a 100 milliárd Ft feletti részre vonatkozóan már 2,7%-kal kell számolni.

A második módszer alapján az adóalanynak a 2,7%-ra emelt („új”) adómértéket csak az adóévben keletkezett adóalapjának és a 2022. január 31-ig keletkezett adóalaprészének különbözetére kell alkalmaznia, feltéve, hogy az említett napig keletkezett adóalaprészt könyvviteli zárlattal támasztja alá.

Ahogy látható, a változás csak a 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégekre vonatkozik, ebből kifolyólag jelen pillanatban csupán néhány – szinte kivétel nélkül multinacionális – vállalatot, vállalatcsoportot érint.

Amennyiben a jelen hírlevelünkben foglaltakkal kapcsolatban további kérdései lennének, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.