2025. november 19-én jelent meg a Magyar Közlönyben az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, 2025. november 21-én pedig a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény. (a továbbiakban együtt: „Adócsomag”). Az Adócsomag módosításai több adónemet érintenek, jelen hírlevelünkben a legfontosabb változásokat járjuk körbe!

Személyi jövedelemadó

A személyi jövedelemadózás változásainak középpontjában a családi kedvezmények érvényesítésének egyszerűsítése és a kriptoeszközökkel kapcsolatos veszteségek kezelése áll.

Az Adócsomag lehetővé teszi, hogy az anyák adóelőleg-nyilatkozatban jelöljék meg, mely eltartottak után kívánják érvényesíteni a kedvezményeket, amiket a munkáltató automatikusan folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatként kezel. Ez különösen előnyös azoknak, akik több gyermeket nevelnek, mivel nem kell évente új nyilatkozatot benyújtaniuk, ha a jogosultság nem változik.

Jelentős könnyítés vonatkozik majd a kriptoeszközökkel végzett ügyletekre, az adókiegyenlítés lehetősége ugyanis kibővül: az ilyen ügyletekből származó veszteségek már nem csupán a keletkezésüket követő 2 adóévben, hanem időbeli korlátozás nélkül felhasználhatók lesznek. Ez a kedvező szabály ráadásul már a 2025. adóévre vonatkozó bevallásban is alkalmazható. A veszteségekről továbbra is nyilvántartást kell vezetni, ezt pedig tájékoztató adatként fel kell tüntetni az adóbevallásban.

A személyi jövedelemadó törvény szerinti átalányadózó egyéni vállalkozók költséghányada a jelenlegi 40%-ról 2026-ban 45%-ra, majd 2027-ben 50%-ra nő.

2025. december 1. és 2026. április 30. között a SZÉP kártya (külön Kormányrendeletben meghatározott) élelmiszerek vásárlására is felhasználható lesz.

Reflektálva korunk sajnos egyre népszerűbb bűncselekmény típusára, az Adócsomag alapján 2026-tól kezdődően mentesül az adókötelezettség alól az a kártalanítási összeg, amelyet a banki adathalászat áldozatául esett ügyfél kap a vele szerződéses viszonyban álló pénzintézettől. Az adómentesség független attól, hogy a kártérítés milyen jogcímen kerül kifizetésre, így az ügyfél számára nyújtott juttatás teljes egészében adómentes.

Társasági adó

A társasági adó módosításai szerint a sportcélú ingatlanok felújításához kapcsolódó támogatások esetén legalább 5 millió forint értékű beruházásnál az ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyezni az állam javára.

A támogatásból megvalósult eszközök térítésmentes átadása az Adócsomag szerint csak akkor lesz lehetséges, ha azok könyv szerinti értéke nulla. Ellenértékes átadás esetén az ár nem lehet alacsonyabb a piaci vagy könyv szerinti értéknél. Amennyiben az eszköz elidegenítésére a fenntartási időszak lejárta előtt kerül sor, a vevőnek vállalnia kell a fenntartási kötelezettség teljesítését. Az Adócsomag technikai pontosításokat is tartalmaz, így például a költségelszámolás arányának módosítását, valamint a sportakadémiák bevonását a támogatási rendszerbe.

2024 óta a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységekhez kapcsolódóan az adózók választhatnak, hogy az adóalap-csökkentő tétel helyett inkább adókedvezményt alkalmaznak. Ez a választás hosszú távra szól, és jelenleg csak a választással érintett első adóévet követő 6. évben módosítható. Ez most egy évvel lerövidült, így már az 5. adóévtől lehetőség nyílik a visszatérésre az adóalap csökkentő tétel alkalmazásához.

Az Adócsomag egyúttal szigorítást is tartalmaz a K+F adókedvezmény mértékére vonatkozóan, ha azt az adózó felsőoktatási intézménnyel, kutatóintézettel vagy állami tulajdonú kutatóhellyel közösen végzett K+F tevékenységre veszi igénybe. Ezekben az esetekben korábban az adókedvezmény mértéke megegyezett az elszámolható költséggel (legfeljebb 500 millió forint). Az Adócsomag szerint ez az arány csökken, miközben az 500 millió forintos felső limit változatlanul megmarad: alapkutatásnál ugyan továbbra is a költségek 100%-a számolható el, az alkalmazott kutatásnál azonban csak azok 50%-a, kísérleti fejlesztésnél pedig 25%-a.

2026-tól új társasági adókedvezmény lesz elérhető a környezeti károk felszámolására és más meghatározott környezetvédelmi beruházásokra, így például talaj-, és vízminőség helyreállítására, illetve élőhely-rehabilitációra irányuló, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás esetén. A kedvezmény mértéke környezeti károk elhárítása esetén az elszámolható költségek 100%-a, ökológiai fejlesztéseknél 70%, amely kisvállalkozásoknál 20, középvállalkozásoknál 10 százalékponttal növelhető, de legfeljebb 30 millió euró lehet. Ezen kedvezmény először a 2026. január 1-jétől kezdődően megkezdett beruházásokra alkalmazható.

Ugyancsak 2026-tól a tiszta technológiák gyártási kapacitását szolgáló beruházások üzembe helyezése és működtetése után fejlesztési adókedvezmény lesz igénybe vehető, amely Budapesten legfeljebb 15%-os vidéken pedig max. 35%-os támogatási intenzitással érvényesíthető (a támogatáshalmozási szabályok figyelembevételével). Az ilyen beruházás azonban csak akkor támogatható, ha az a támogatás nélkül az Európai Gazdasági Térség területén kívül valósulna meg. Átmeneti rendelkezés biztosítja, hogy a már benyújtott fejlesztési adókedvezmény-bejelentés esetén át lehessen térni erre az új jogcímre. Megszűnik azonban a fejlesztési adókedvezmény azon jogcíme, amely a nulla nettó kibocsátási célhoz kapcsolódó stratégiai beruházásokat támogatta, mivel az uniós Válságközlemény 2026-tól már nem lesz alkalmazható.

2026-tól a negyedéves társasági adóelőlegfizetés határa az eddigi 5 millió Ft-ról 20 millió Ft-ra nő, így több vállalkozás élhet a ritkább, negyedéves előlegfizetéssel. Naptári éves adózóknál az áttérés 2026 júliusától kezdődhet, az utolsó negyedévre eső előleget pedig december 20-ig kell befizetni.

Az Adócsomag emellett pontosítja a sportakadémiák támogatására vonatkozó szabályokat is: egyértelművé tenné, hogy a támogatás 1%-ának átutalása milyen feltételek mellett történhet, ezzel növelve az elszámolás átláthatóságát és jogbiztonságát.

Globális minimumadó

A globális minimumadóval kapcsolatos szabályozás jelentős mértékben bővül. Bevezetésre kerül az „egyszerűsített lefedett adó” és az „egyszerűsített tényleges adómérték” fogalma. Az „elismert országonkénti jelentés” és „elismert pénzügyi beszámoló” definíciója pedig az OECD irányelveihez igazodik, biztosítva ezzel az összehasonlíthatóságot és a jogharmonizációt.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adó módosításai érintik a csoportos adóalanyiságot és az áfabevallásokat is.

Egy áfacsoport csoportképviselőjének megszűnése esetén az adóhatóság jogosulttá vált új képviselő (a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező csoporttag) kijelölésére, ha a tagok 15 napon belül nem tesznek erre vonatkozóan bejelentést. Ez mindenképpen pozitív változás, hiszen korábban ezen határidő elmulasztása az áfacsoport megszűnését eredményezte. 2026-tól kezdődően a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok, valamint az azon kívül álló adóalanyok felelősségi köre kibővül. Ezen túlmenően az áfacsoport tagjainak egyetemleges felelőssége már nem kizárólag az általános forgalmi adóra vonatkozik, hanem kiterjed majd az adózás rendjéről szóló törvényben („Art.”) meghatározott valamennyi jogkövetkezményre is. Ez azt jelenti, hogy a csoporttagok és a kívül maradó adóalanyok közösen felelnek a csoporttag által elkövetett mulasztásokból, szabálytalanságokból vagy egyéb adójogi következményekből fakadó kötelezettségek teljesítéséért, beleértve a bírságokat és késedelmi pótlékokat is.

2026. július 1-jétől kezdődően az adóalanyoknak új kötelezettségük keletkezik az általános forgalmi adó bevallásuk során: minden olyan bejövő számlára vonatkozóan, amely az adózó nevére szól, számlánként külön-külön meg kell adni a levonásba helyezett áfa összegét. Mindezt adómérték szerinti bontásban, vagyis külön a 27%-os, 18%-os, ill. 5%-os kulcs alá tartozó tételeket (megjegyzendő, hogy az áfabevallás már most is tartalmazza ezt a lehetőséget, de ennek kitöltése most még önkéntes). Ez a változás különösen azoknak a vállalkozásoknak okoz majd többletfeladatot, amelyek nagy mennyiségű bejövő számlát kezelnek, hiszen az áfabevallás részletesebb adatközlést igényel majd.

Ha egy adóalany utólagosan regisztrál a NAV-nál áfafizetésre kötelezettként, akkor minden olyan korábbi időszakra, amelyben áfafizetési kötelezettsége keletkezett, de még nem nyújtott be áfabevallást, havi rendszerességgel kell pótlólagos bevallást benyújtania, ellentétben a korábbi gyakorlattal, ahol a tárgyévet megelőző évekre elengedő volt negyedéves gyakorisággal áfabevallást benyújtani.

2026. január 1-jétől a háziasított szarvasmarha húsának, vágási melléktermékeinek és belsőségeinek értékesítése után fizetendő áfa kulcsa 5%-ra csökken.

Az alanyi adómentesség felső határa a jelenlegi 18 millió forintról fokozatosan emelkedik: 2026-ban 20 millióra, 2027-ben 22 millióra, majd 2028-ban pedig 24 millió forintra.

Adózás rendje

Az Adócsomag akképpen módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt, hogy az Adóhatóság jogosult törölni egy adózó adószámát, akkor, ha az nem tesz eleget a törvényes képviselő bejelentésére vonatkozó kötelezettségének. Ugyancsak törölhetővé válik az adószám abban az esetben is, ha az érintett adózó elmulasztja az általános forgalmi adóra vonatkozó bevallás, összesítő nyilatkozat, illetve járulékbevallás benyújtását, és ezt a törvényi határidőt követő 90 napon belül sem pótolja.

Mielőtt az adószám törlésére sor kerül, a NAV 30 napos határidővel felszólítja az érintett adózót a hiányzó bejelentés vagy bevallás pótlására, lehetőséget biztosítva a jogszerű működés helyreállítására. Ha az adózó ennek nem (sem) tesz eleget, akkor adószáma automatikusan törlésre kerül, amely tényről az adóhatóság haladéktalanul értesíti a cégbíróságot, amely megindítja a cég megszüntetésére irányuló eljárást.

Szociális hozzájárulási adó

A szociális hozzájárulási adótörvény is módosul, 2026-tól a főállású egyéni és társas vállalkozók szociális hozzájárulási adójának havi minimumalapja a minimálbér 112,5%-áról a minimálbér 100%-ára csökken.

Emellett az egyéni vállalkozók számára adminisztrációs szempontú egyszerűsítést jelent, hogy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választók – az átalányadózókhoz hasonlóan – a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót negyedévente állapíthatják meg és fizethetik be a korábbi havi kötelezettség helyett.

Helyi adók

A helyi adók módosítása pontosítja és kibővíti a vagyoni értékű jog fogalmát. Ennek értelmében a jövőben a lízingbevevői jog, valamint a tulajdonjog-fenntartással érintett ügyletekben a vevőt megillető jog is a vagyoni értékű jogok körébe tartozik.

Emellett szűkül az önkormányzatok települési adó kivetésére vonatkozó jogosultsága is. A jelenlegi szabályozás szerint termőföldre nem vethető ki ilyen adó, az Adócsomag ezt kiterjeszti az erdőkre és az ezekhez kapcsolódó vagyoni értékű jogokra is. Így 2026-tól kezdődően az önkormányzatok nem állapíthatnak meg települési adót sem az erdőként nyilvántartott ingatlanokra, sem az ezekhez fűződő használati vagy rendelkezési jogokra.

Kisvállalati adó

A kisvállalati adó kapcsán kiemelendő, hogy a belépési feltételek 2025. december 1-jétől (vagyis a választási lehetőség megnyílásától) kedvezőbbek lesznek: a létszámhatár (átlagos statisztikai állományi létszám) 50 főről 100 főre, a bevételi és mérlegfőösszeg-határ pedig 3 milliárdról 6 milliárd forintra emelkedik. 2026-tól a kilépési korlát is magasabb lesz: a bevételi határ 12 milliárd forintra nő, a létszámhatár pedig 200 főre.

Ezen túlmenően a kisvállalati adó kalkulációja során a pénztár értékének meghatározásába az elektronikus pénzeszközök (így pl. PayPal, Revolut) nem számítanak bele.

Regisztrációs adó

A regisztrációs adó kapcsán az Adócsomag kimondja, hogy amennyiben a tulajdonos és az üzembentartó különböző személy, úgy a regisztrációs adó alanya a tulajdonos.

Reklámadó

Az Adócsomag csak 2026. június 30-ig halasztja el a reklámadó alkalmazását, vagyis már évközben, 2026. július 1-jétől visszatér az évek óta nyugvó állapotba „száműzött” adónem. A reklámadó alanyai elsősorban a reklám-közzétevők – médiavállalatok, kiadók, szabadtéri reklámhordozók, online platformok –, de bizonyos esetekben a megrendelők is kötelezettek lehetnek. Reklám-közzétevők esetében a reklámokból származó nettó árbevétel 100 millió forintig adómentes, az e feletti részt pedig 7,5%-os (reklám)adó terheli, míg a reklám megrendelőit (amennyiben a közzétevőtől származó nyilatkozat hiányában az adó alanyaivá válnak) 5% (reklám)adó terheli, azzal, hogy a reklám-közzététel havi összesített ellenértéke 2,5 millió Ft-ig adómentes. A jelen állás szerint 2026 közepén visszatérő reklámadó jelentős adminisztratív és pénzügyi terhet ró a naptári év közepétől az érintettek (médiacégek és hirdetők) számára, így célszerű követniük az ezzel kapcsolatos (esetleges) fejleményeket és időben megkezdeniük a felkészülést a régi-új szabályozásra.

Kiskereskedelmi adó

Már a 2025-ös adóévre vonatkozóan is módosultak a kiskereskedelmi adó sávhatárai: az adómentesség felső határa 500 millióról 1 milliárd forintra nő, a 0,15%-os kulcs 50 milliárdig, az 1%-os kulcs 150 milliárdig alkalmazható, míg a 4,5%-os adó csak a 150 milliárd forint feletti adóalapra vonatkozik. A változás a gépjármű-üzemanyag kiskereskedőkre nem terjed ki.

Illeték

Az Adócsomag jelentős változást hoz az ajándékozási illeték szabályozásában a gazdasági társaságok számára: mentesül az ajándékozási illeték alól az a vagyonszerzés, amely a tulajdonos által nyújtott kölcsön elengedésével valósul meg, feltéve, hogy az elengedés végelszámolás keretében történik, és a folyamat a társaság jogutód nélküli törlésével zárul. Korábban az ilyen típusú vagyonszerzés illetékköteles volt, így a változás kedvezőbb feltételeket teremt a végelszámolással megszűnő cégek számára.

A lakástulajdonhoz kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték szabályai szintén módosulnak, különösen azokban az esetekben, amikor egy magánszemély több lakástulajdont vásárol, cserél vagy értékesít rövid időn belül. A korábbi szabályozás szerint az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításakor csak a közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű tranzakció vehető figyelembe. Az Adócsomag alapján 2026-tól ez a korlátozás megszűnik, és a fizetésre kötelezett számára legkedvezőbb értékkülönbözetet eredményező, bármely azonos jogcímű előző vagy követő ügylet lesz figyelembe vehető.

Tarsadalombiztosítás

A társadalombiztosítási szabályozás módosítása új fogalomként vezeti be a tartós megbízási jogviszonyt. Ez egy olyan megbízási típusú foglalkoztatási forma, amelyet a foglalkoztató kifejezetten tartós megbízásként jelent be a NAV felé. A jogviszony sajátossága, hogy a munkaviszonyhoz hasonlóan kötelezővé válik a minimális járulékalap meghatározása. Ennek értelmében a járulékfizetés alapja havonta legalább a mindenkori minimálbér 30%-a, függetlenül a ténylegesen kifizetett díjazás összegétől. Ez a szabály a TB ellátásokhoz való jogosultság kiszámíthatóságát és fenntarthatóságát szolgálja.

Az Adócsomag szerint 2026. október 1-jétől elindul a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (KJNY), amely egy központi, elektronikus adatbázis, melyet a NAV, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve és a Magyar Államkincstár közösen alakít ki. A KJNY célja, hogy egy helyen kezelje a természetes személyek TB jogviszonyaira vonatkozó adatokat, például a TAJ szám érvényességét, a biztosítási jogviszony típusát, időtartamát és egyéb releváns információkat.

A KJNY-hez egy online ügyintézési felület és mobilalkalmazás is kapcsolódik majd, amelyek lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy a saját jogviszonyaikra vonatkozó adatokat lekérdezzék, valamint bizonyos ügyeket elektronikusan intézzenek.

Banki különadó

2026. január 1-jétől (a veszélyhelyzet fennálltáig) a hitelintézeteknek és a pénzügyi vállalkozásoknak a 20 milliárd forintot meg nem haladó adóalapjuk után a jelenlegi 8% helyett 10%, míg az ezt meghaladó részre 20% helyett 30%-os mértékű banki különadót kell fizetniük. Emellett esetükben az állampapír-vásárlás révén igénybe vehető adócsökkentési lehetőség a korábbi 50%-ról 30%-ra mérséklődik. Az érintett szervezeteknek először a 2026-ban kezdődő adóévükben kell ezen változással számolniuk.

Jövedéki adó

A benzinre, petróleumra és gázolajra vonatkozó automatikus jövedéki adóemelés (valorizáció) 2026. január 1-je helyett csak 2026. július 1-jétől lép életbe.

* * *

Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.