Korábbi hírlevelünkben részletesen bemutattuk a helyi iparűzési adó telephely bejelentésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat, értekeztünk továbbá a helyi adóhatósági meghatalmazások bejelentéséről is. Jelen cikkünkben az építményadóval és a telekadóval kapcsolatos változásbejelentés gyakorlatát járjuk körbe.

Az építményadózás legfontosabb szabályai

A helyi adókról szóló törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az épület definíciója szintén szerepel a törvényben, eszerint az az olyan – építési törvény szerinti – építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja.

Az építményadó egy helyi adó, melynek mértékét a helyi adókról szóló törvény keretein belül az adott település önkormányzata határozza meg, melyre kétfajta módszer áll az önkormányzat rendelkezésére. Az egyik esetben az építményadó alapja az építmény (m²-ben meghatározott) hasznos területe, míg a jóval ritkábban (mindössze 13 önkormányzat, így pl. Nyíregyháza, vagy Paks által) alkalmazott másik módszer esetében a számításkor az építmény korrigált forgalmi értékét veszik figyelembe és annak bizonyos százaléka képezi az adó mértékét.

Az építményadó megfizetése

Az építményadó megfizetésére – főszabály szerint – mindig az a természetes vagy jogi személy köteles, aki a naptári év legelső napján (január 1.) a szóban forgó ingatlan vagy ingatlanrész tulajdonosa. Ez akkor is alkalmazandó, ha év közben tulajdonosváltás történik.

Az építményadó megfizetésére évente kétszer kerül sor: március 15-én (vagyis az azt követő legelső munkanapon), és szeptember 15-én (illetve ha az munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő legelső munkanapon). A fentiek szerint a második (szeptemberi) részlet megfizetése is azon személy kötelessége, aki az adott év első napján az adóköteles építmény tulajdonosa volt.

A legtöbb önkormányzat mentességet biztosít az építményadó alól, ha az érintett lakást, házat kizárólag lakás céljára használják. Ez a feltétel nem teljesül, ha az adott ingatlanba egy (vagy több) cég van bejegyezve, ekkor az ingatlan az építményadó alanyává válik.

A telekadó legfontosabb szabályai

A vonatkozó definíciót némiképp leegyszerűsítve, a telek az a terület, amelyet nem fed épület, azonban adójogi szempontból számos eset kivételt képez, így többek között  a tanya, az erdő, vagy a termőföld (belterületen fekvő esetén csak ha tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll).

Az építményadóhoz hasonló módon a telekadó szintén egy helyi adó, azonban jóval kevesebb önkormányzat vezette be. Csak érdekességképpen: a 2023. októberi adatok szerint Magyarország 2 990 települési önkormányzata közül az építményadót 933 (31,2%), telekadót pedig 543 (18,16%) település vezette be, de számos önkormányzat a magánszemélyek számára adómentességet biztosít legalább az egyik, de sok esetben mindkettő adónemre vonatkozóan.

A telekadó mértéke

A telekadó mértékét a helyi adókról szóló törvény keretein belül az adott település önkormányzata határozza meg, melyre, ugyancsak az építményadóhoz hasonlóan, kétfajta módszer áll az önkormányzat rendelkezésére. Az egyik számítási mód szerint a telekadó alapja a telek (m²-ben meghatározott) területe, míg a másik esetben (melyet jelenleg egyedül Paks alkalmaz az országban) a telek korrigált forgalmi értékét veszik figyelembe és annak bizonyos százaléka képezi az adó mértékét.

A telekadó alanya az, aki a naptári év legelső napján (január 1.) a telek tulajdonosa. A telekadó megfizetésére évente kétszer kerül sor: március 15-én (vagyis az azt követő legelső munkanapon), és szeptember 15-én. Hasonlóan a telekadóhoz, a második (szeptemberi) részlet megfizetése is azon személy kötelessége, aki az adott év első napján az adóköteles telek tulajdonosa volt.

A két adónemet érintő változások bejelentése

A naptári évben történt változásokról legkésőbb a következő év január 15-ig kell adatbejelentést teljesíteni az önkormányzati adóhatóság felé.

E-portálon keresztül is intézhetjük a változásbejelentést

A helyi adóügyek döntő többsége, így az építményadó és a telekadó kötelezettséget érintő változások bejelentése is intézhető személyes jelenlét nélkül, mert a helyi önkormányzatok döntő többségénél létrejöttek a kapcsolattartás elektronikus csatornái (E-Önkormányzat portál, továbbiakban: E-Portál). Az E-Portál felületén az adózók ügyeket indíthatnak, bevallást, adatbejelentést tehetnek, lekérdezhetik ügyeiket, adószámláikat és elektronikus fizetést is teljesíthetnek.

A természetes személyek számára az elektronikus ügyintézés egy (erősen ajánlott) lehetőség, a jogi személyek zöme azonban már kizárólag így intézheti építményadóval és telekadóval kapcsolatos ügyeit. Jogi személyek esetében egy magánszemély – első alkalommal – csak akkor nyújthat be adatbejelentést (bevallást), ha igazolja, hogy az érintett jogi személy nevében eljárhat (meghatalmazással, melyről korábbi hírlevelünkben részletesen írtunk, vagy képviseleti jogosultság igazolásával).

Az E-Portálon lévő adóügyi nyomtatványok esetében a felületre „Bejelentkezés” opcióval – és Ügyfélkapuval – lehet belépni, az űrlapok első oldalán az „Elektronikus kapcsolattartást engedélyezi?” kérdésre az „Engedélyezve” jelölésre szükséges kattintani. Ha egy kérelem így kerül benyújtásra, akkor az önkormányzat elektronikus úton küldi meg válaszát, döntését.

Az e-Önkormányzat Portál felületén mind az építményadó, mind pedig a telekadó aktuális állapota is megtekinthető, az „Adóbevallási információk” menüpontban lehetőség nyílik arra, hogy az adott önkormányzatnál nyilvántartott helyi építményadó és telekadó adatbejelentései lekérdezésre kerüljenek.

Az „Ügyindítás” menüpontban van arra lehetőség, hogy az építményadó, valamint a telekadó adatbejelentését elkészítse és megtegye az érintett adózó, vagy meghatalmazottja, melyre az „Adatbejelentés az építményadóról”, valamint „Adatbejelentés a telekadóról” nevű nyomtatvány szolgál.

Az adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat a személyeket terheli, akik/amelyek az építményadó, valamint a telekadó alanyának minősülnek és a tulajdonukban álló, illetve a vagyoni értékű jogukkal terhelt építmény (épület, épületrész) és/ vagy telek fekvése az érintett önkormányzat közigazgatási területén található.

Kinek kell adatbejelentést tennie építményadó kapcsán?

A gyakorlatban építményadó kapcsán annak kell adatbejelentést tennie, aki pl. ingatlant vásárolt, eladott, örökölt, vagy ha az adott ingatlan vagyoni értékű jogállása, használata (pl. üzleti célúvá vált, vagy onnan kikerült), ill. az adóköteles alapterületének nagysága megváltozott. De adatbejelentést kell tenni akkor is, ha a tulajdonos jogosult lesz önkormányzati adókedvezményre, vagy megszűnik erre való jogosultsága.

Hasonló a helyzet, ha egy új ingatlan esetében a használatbavételi, valamint a fennmaradási engedély véglegessé vált, vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadása az adott naptári évben megtörtént.

Az építményadó-, valamint a telekadó-kötelezettség kapcsán az építmény, illetve telek tulajdonosának azt a személyt vagy szervezetet kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ez utóbbi azért külön hangsúlyozandó, mert amennyiben – pl. az évvégi igazgatási szünet miatt – nem történik meg időben az ingatlanügyi hatóság széljegyzése, egy december utolsó napjaiban benyújtott kérelem is okozhat a teljes következő évre vonatkozóan építményadó (és/vagy telekadó) fizetési kötelezettséget.

Nem kell ugyanakkor újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az építményadó és/vagy telekadó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.

Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy önmagában az ingatlan-nyilvántartásban történő változás átvezetése nem elegendő és nem helyettesíti az építményadó-, ill. telekadó-adatbejelentést. Mind az építményadó, mind pedig a telekadó ugyanis ún. kivetéses jellegű, vagyoni típusú helyi adó, vagyis az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be, változtatja, ill. szünteti meg az adókötelezettségét, azt nem az érintett önkormányzati adóhatóság fogja hivatalból megállapítani.

* * *

Amennyiben az építményadóval vagy a telekadóval, az ezekhez kapcsolódó változásbejelentésekkel kapcsolatban további kérdése lenne, adószakértőink állnak szíves rendelkezésére.

Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.