Mint arról korábbi hírleveleinkben beszámoltunk, július 1-jén elindult a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az új EPR-szabályok célja, hogy az EPR-díj köteles termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezeléssel kapcsolatosan a gyártókat, illetve első magyarországi forgalomba hozókat terhelje a felelősség és az ezzel járó költségek.

Lényeges változás továbbá, hogy az EPR-rendszer keretében az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatokat (gyűjtés, kezelés, újrahasznosítás és ártalmatlanítás) már az úgynevezett koncesszor, azaz a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (továbbiakban: MOHU) látja el. A hulladékkezelési feladatok finanszírozására pedig a forrást az EPR-díj hivatott megteremteni, amit az EPR-köteles gyártók, első magyarországi forgalomba hozók kötelesek fizetni a MOHU-nak.

Az EPR-díj megfizetése – magasabb lehet a díj, mint azt sokan várnák

Az új előírások értelmében az EPR-adatszolgáltatások alapján a MOHU számlát állít majd ki a tárgynegyedévi EPR-díj összegéről az érintett vállalkozások számára, melyek az EPR-díjat a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni a MOHU részére.

A hatályos jogszabályok értelmében a MOHU olyan hulladékkezelési feladatokat végez, amelyek ellátása lényegében az EPR hatálya alá tartozó vállalkozók kötelezettsége, felelőssége, és amely ellentételezéseként az említett vállalkozások EPR-díjat kötelesek fizetni a MOHU-nak. A MOHU által az EPR-díj fizetésére kötelezett vállalkozások részére végzett hulladékkezelés tehát az áfatörvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül, amelyet az általános szabályok szerint 27%-os áfa terhel.

A különböző termékek EPR-díjának egy egységre vetített mértékeit 2023. évre vonatkozóan a 8/2023. EM-rendelet (EM-rendelet) tartalmazza. Az EM-rendelet kimondja, hogy az EPR-díj az áfát nem tartalmazza. Így a főszabály szerinti 27%-os áfa az EM-rendelet alapján számított EPR-díjra (mint nettó értékre) kerül majd felszámításra.

Az EPR-díj egy része a MOHU-t, egy része pedig az önkormányzatokat illeti. Az EPR-díj megoszlását az alábbi táblázatban szeretnénk néhány példával szemléltetni:

Mint a fentiekből látható, az EPR-díj jelentősebb része a MOHU bevétele, az önkormányzatok csak egy csekély díjrészletet tudhatnak majd magukénak.

A két díjrészletről pedig a MOHU telefonos ügyfélszolgálata szerint az alábbi bizonylatok kerülnek majd kiálltásra:

• az önkormányzatot megillető EPR-díjrészről áfa nélküli számviteli bizonylat készül, míg

• a MOHU-t illető összegről olyan számla kerül kiállításra, amelyben 27% áfa is felszámításra kerül.

Mindazon vállalkozások számára, amelyek áfalevonási joggal rendelkeznek, ez csupán likviditási szempontból érdekes, mert a MOHU számlája alapján áfabevallásukban levonásba helyezhetik az előzetesen felszámított áfa összegét.

Érdekesség, hogy a fentiekről részletes tájékoztatás a MOHU honlapján egyelőre nem találtunk. Pedig az EPR-díj számlázásával kapcsolatban számtalan további kérdés is felmerül, így többek között az, hogy hogyan fogják megállapítani, hogy melyik külföldi székhelyű, de EPR-fizetésre kötelezett gazdálkodó rendelkezik Magyarországon áfatelephellyel és melyik nem, akik esetében a fordított áfás adózást kellene alkalmazni.
Biztosan leszek tehát olyanok, akinek meglepetést okoz majd az első EPR-díj kapcsán a MOHU bizonylatolási gyakorlata.

Az EPR hatása a decemberi termékdíjelőlegre

A termékdíjfizetésre kötelezettek tisztában vannak azzal, hogy a negyedéves adóbevallási és befizetési kötelezettségükön felül főszabály szerint termékdíjelőleget is kötelesek vallani harmadik negyedévi termékdíjbevallásukban. Ez a termékdíjelőleg december 20-án esedékes.

Fontos, hogy míg a korábbi években a december 20-i termékdíjelőleg mértéke az adóév első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a volt, addig ebben az évben átmeneti szabály került bevezetésre, hiszen a harmadik negyedévtől az EPR összege levonható a termékdíj összegéből, így az eddigi szabály alkalmazása túl magas termékdíjfizetést eredményezne.

A harmadik negyedévi termékdíjbevallás kitöltésekor fontos ügyelni arra, hogy a 2023. év negyedik negyedévére vonatkozó termékdíjelőleg mértéke csupán az adóév harmadik negyedéve után fizetett termékdíj 80%-a.

A fentiek jól példázzák, hogy nem egyszerű kiigazodni az új EPR- és módosult termékdíjszabályok útvesztőjében, és naprakész információkat beszerezni ahhoz, hogy pontosan és határidőben teljesíteni tudjuk az adminisztrációs kötelezettségeket.

Amennyiben az EPR- vagy termékdíj-előírásokkal kapcsolatban további kérdése lenne, esetleg bizonytalan abban, hogy az Ön cége miképpen érintett e két kötelezettséggel, adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.