Az ünnepek közeledtével nemcsak magánszemélyek, hanem cégek is egyre gyakrabban kedveskednek különféle juttatásokkal. Ezek a gesztusok kiválóan alkalmasak a munkavállalók ösztönzésére, vagy az üzleti kapcsolatok erősítésére. Ugyanakkor az ezzel járó adózási kötelezettségek jelentősen eltérhetnek attól függően, hogy a vállalat milyen értékben, formában és kinek ajándékoz. Szakértőink támogatást nyújtanak az adózási szabályok útvesztőjében való eligazodáshoz.

Céges ajándék év végéhez közeledve

Ma már a cégek is előszeretettel ajándékozzák meg partnereiket és munkavállalóikat, ezzel is kifejezve köszönetüket egész éves munkájuk, együttműködésük iránt. Fontos lehet, hogy az ajándék tükrözze a cég értékeit, szemléletét, valamint örömet okozzon a megajándékozottnak is. Karácsonyi ajándék lehet termék, szolgáltatás, valamint a kizárólag ezekre váltható utalvány is. Jelen összefoglalónkban kifejezetten az utalványok ajándékozásával foglalkozunk.

Adózás üzleti ajándék esetében

Az adózásban közös vonás, hogy a magánszemély bevételének (vagyis az adókötelezettség számítás kiindulási alapjának) az utalvány névértékét, nem pedig annak (esetlegesen kedvezménnyel csökkentett) bekerülési értékét kell figyelembe venni.

“Az üzleti ajándékok, vagyis a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándékok összeghatárra tekintet nélkül „egyes meghatározott juttatás”-nak minősülnek”. Ez azt jelenti, hogy ha egy cég például utalványt ad üzleti ajándékként, akkor a cégnek az utalvány névértékének 1,18 szorosa után 15% személyi jövedelemadó (Szja) és 13 % szociális hozzájárulási adó (Szocho) fizetési kötelezettsége keletkezik. Tehát a teljes adóteher az utalvány névértékének 33,04 százaléka.

Munkavállalók ajándéka: erre érdemes figyelni

Szintén az „egyes meghatározott juttatás”-ok kedvezményes adózása alkalmazható abban az esetben, ha a munkavállalók ajándéka megfelel a „csekély értékű ajándék” követelményeinek: évente legfeljebb három alkalommal, esetenként a minimálbér 10%-át meg nem haladó összegben, erre vonatkozó nyilvántartás vezetése mellett adható. Amennyiben azonban ezek közül valamelyik feltétel nem teljesül, abban az esetben a munkavállalónak adott karácsonyi ajándék munkabérként adózik: maradva a repülőjegy utalvány példájánál, ennek névértéke után a munkáltató 13% Szocho-t, míg a munkavállaló (amennyiben kedvezmények igénybevételére nem jogosult) 15% Szja-t és 18,5% társadalombiztosítási (TB) járulékot fizet, melyet más egyéb jövedelmeiből kell finanszíroznia.

Természetesen a munkáltató dönthet úgy is, hogy az utalvány mellett ajándékként átvállalja a magánszemély adókötelezettségeit is „felbruttósítva” a juttatást. Ez esetben a teljes adóteher az utalvány névértékének 69,92%-a lesz.

A munkavállalók motiválására érdemes tehát kihasználni a 33,04% adóterhelés mellett évi három alkalommal, legfeljebb 29.080 Ft összegben adható csekély értékű ajándék-juttatást.

Céges karácsonyi tombolajáték: így lesz adómentes

A munkavállalók direkt megajándékozása mellett egyre népszerűbbek a céges karácsonyi partik alkalmával rendezett tombolajátékok, melynek nyereményei lehetnek termékek, szolgáltatások, vagy kizárólag ezekre váltható utalványok is.

Jó tudni, hogy a jogszerűen szervezett, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-ába foglalt feltételeknek megfelelő tombolajáték nyereménye nem számít jövedelemnek. Fontos tisztában lenni a jogszabályi feltételekkel, mivel azok nem teljesülése esetén, a munkavállaló által megszerzett nyeremény a korábban már bemutatott módon, bérként adózik.

A tombolajáték nyeremény adómentességéhez az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

• a sorsjegyet kizárólag a rendezvény helyszínén jelenlévők között árusítják;
• a sorsolást a rendezvény helyszínén és annak ideje alatt tartják meg;
• a kibocsátott sorsjegyek száma (az árusítani tervezett sorsjegyek összessége) az 5 ezer darabot vagy összértéke a 2 millió forintot nem haladja meg;
• a nyeremények fogyasztói áron számított összértéke a kibocsátott sorsjegyek összes értékének 80%-át meghaladja;
• a tombolajáték szervezését legalább 10 nappal a tombolajáték meghirdetése előtt be kell jelenteni a szerencsejáték-felügyeleti hatósághoz;
• a sorsolás alatt át nem vett nyereményeket a rendezvény helyszínén és ideje alatt ismételten ki kell sorsolni mindaddig, amíg azokat a jelenlévő nyertes át nem veszi;
• a sorsolási eseményről közjegyzői okiratot kell kiállítani, vagy a szerencsejáték-szervező a sorsolást az általa kijelölt, a sorsolás lebonyolításáért felelős, legalább háromtagú sorsolási bizottság részvételével bonyolítja le, amely a sorsolás lebonyolításáról jegyzőkönyvet vesz fel;
• a szerencsejáték szervező végelszámolást készít és azt a szerencsejáték-felügyeleti hatóságnak megküldi.