Az év vége nem csak az éves zárások időszaka, de általában ekkor születik döntés az éves bónuszok mértékéről is. Bár ezen juttatások elsőrendű ösztönzőként szolgálnak, nem szabad elfeledkezni ezek adózási vonatkozásairól sem így érdemes ezekről is szót ejteni, különös tekintettel a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának közelgő határidejére.

A hagyományos, bérként kifizetett bónuszok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző, a munkáltató eredményességétől függő jutalmak is. Ezek megjelenési formája különböző lehet (például részvényopció, fantom részvény, részvény alapú kifizetés) és jellemzően valamilyen megszolgálási feltételt is előírnak a munkavállalók részére. Ha az ilyen típusú jövedelmet a magánszemély a belföldi munkáltatójától szerzi, akkor a kapcsolódó adó és járulékfizetési feladatok a magyarországi munkáltatót terhelik, a magánszemélynek a kifizetői igazolás alapján csak bevallási kötelezettsége van.

Ha viszont a juttatást nem közvetlenül a belföldi munkáltató biztosítja, esetleg a jogosultsági feltételek között előírt megszolgálási időszak során a munkavégzésre több országban is sor került, akkor a magánszemélynek több országban is adóbevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezhet.

Fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a részvényhez kapcsolódó juttatást a magánszemély milyen formában kapja. Érdemes ilyen szempontból kiemelt figyelmet fordítani a részvényopciókra. Itt általában az opció megszerzésekor a magánszemély még nem szerez adóköteles jövedelmet egészen addig, amíg nem él az opció lehívásának lehetőségével.

További körültekintést igényel az a részvényopció, melynek lehívásakor a munkavállaló részvényét a kibocsátó azonnal vissza is vásárolja. Itt az opció lehívásából és értékesítéséből származó adókötelezettség időben összecsúszik.

Elfordulhatnak olyan juttatások is, ahol a munkavállalók a hagyományos részvényesekhez hasonló juttatásokat kapnak, azonban jogi értelemben még sem minősülnek tulajdonosnak. Ebben az esetben fontos megvizsgálni, hogy a szerzett jövedelem megfelel-e az osztalékra vonatkozó előírásoknak.

Ha a premizálásra a vállalkozás részvényárfolyama alapján kerül sor, azt általában hagyományos munkabérként értelmezhetjük.

Az ilyen formában megszerzett jövedelem általában munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így külföldi juttató esetén a magánszemélynél személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerülhet. Ez utóbbit a magyar munkáltató is átvállalhatja a vele munkaviszonyban lévő magánszemélytől. Ha erre nem kerül sor, illetve a szociális hozzájárulási adót a magánszemély részére nem térítik meg, akkor ezt az adókötelezettség megállapításánál figyelembe lehet venni. Amennyiben a jövedelem külföldről származik, úgy azt az adóhatóság által elkészített adóbevallás-tervezett nem tartalmazza, az erre vonatkozó kiegészítést a magánszemélynek kell megtennie.

Amennyiben a juttatás olyan időszakra vonatkozik melyben a magánszemély több országban is végzett munkát, vagy a jövedelem (például: osztalék) más országból származik, fontos azt is megvizsgálni, hogy szükség van-e a jövedelem megosztására az országok között, illetve hogyan lehet elkerülni a kettős adóztatást.

Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy mind a személyi jövedelemadó, mind a társadalombiztosítási jogszabályok ismerik a vonatkozási időszak fogalmát, így a magyar előírások akkor is alkalmazandók lehetnek, ha a magánszemély a juttatás időpontjában már nem állt Magyarországon munkaviszonyban, így ekkor is keletkezhet Magyarországon adófizetési kötelezettség.

Ez utóbbi két lépés nem csak a részvényekhez kapcsolódó juttatások esetén fontos, a bérként kifizetett juttatások esetén is figyelemmel kell lenni rájuk és szükség esetén azokat fel kell tüntetni a magyar Szja bevallásban, vagy azokkal ki kell egészíteni az adóbevallástervezetet is.

***

Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, vagy a bevallás elkészítésében segítségre van szüksége, szívesen állunk rendelkezésére.

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.