A Grant Thornton „Trending Topics” nemzetközi sorozatának következő kiadásában azt vizsgáljuk, miként kínálhat növekedési lehetőséget a középvállalatok számára az átalakuló világgazdasági környezet – miközben nagyobb versenytársaik inkább a „kivárás” stratégiáját választják.
2025 második felére vonatkozó globális gazdasági kilátások meglehetősen vegyes képet mutatnak. A növekedési előrejelzéseket jelentősen visszavágták: az OECD a tavalyi 3,3%-ról 2,9%-ra csökkentette a globális GDP-növekedésre vonatkozó várakozásait, és ez akár tovább is eshet, ha a kereskedelmi akadályok vagy az elhúzódó szabályozási és geopolitikai bizonytalanságok fennmaradnak.
A középvállalatok is érzik a nyomást: az exporttal és nemzetközi bevételekkel kapcsolatos várakozások 3,0%, illetve 4,2%-kal csökkentek a Grant Thornton International Business Report (IBR) felmérése szerint.
Mindezek ellenére sok középvállalat pénzügyi alapjai továbbra is erősek – a cégek közel kétharmada (66,1%) bevételnövekedésre számít az idei évben, és hasonló arányban (63,1%) várják a nyereségességük javulását is.
Továbbá a vállalkozások több mint fele (54%) áremelést is tervez – ezek a pozitív jelek jól tükrözik a középvállalatok rugalmasságát, alkalmazkodóképességét és stratégiai erejét. Ezek a képességek döntő fontosságúak lehetnek abban, hogy a középvállalatok új lehetőségeket tudjanak kiaknázni a globális bizonytalanság közepette.
Új kereskedelmi útvonalak, új lehetőségek
Az Egyesült Államok kormányzata által bevezetett importvámok és a válaszul érkező megtorló tarifák fokozták a kereskedelmi feszültséget, különösen az EU-val és Kínával. Ez a középvállalati szektorban is érezhető: az ezzel kapcsolatos gazdasági bizonytalanság 5 százalékponttal, 60,5%-ra nőtt.
Noha az elmúlt években a piacok viszonylag jól reagáltak a globális volatilitásra – különösen a fejlett gazdaságokban – az ellátási láncokban történő stratégiai elmozdulások most jóval tartósabbnak tűnnek.
Ez a helyzet új kereskedelmi megállapodások körüli fokozott aktivitást is eredményezett, amelyek lassan, de biztosan átalakítják a globális kereskedelem szerkezetét:
- EU–India Szabadkereskedelmi Megállapodás
- GCC–Kína Szabadkereskedelmi Megállapodás
- Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség
Emellett regionális különbségek is felerősödtek – például a kamatlábak terén. Az amerikai jegybank óvatosabb álláspontja miatt már több mint két éve ez a legnagyobb különbség az USA és az Európai Központi Bank irányadó rátái között.[iv] Mindez fokozza a bizonytalanságot, ugyanakkor stratégiai lehetőségeket is teremthet – azoknak a középvállalatoknak, amelyek képesek gyorsan reagálni és befektetni az újonnan megnyíló piacokon.
Például az európai és dél-amerikai középvállalatok egyaránt exportnövekedésre számítanak (49,3% és 58,5%), míg az észak-amerikai cégek 5 százalékpontos növekedést várnak az általuk kiszolgált országok számában – tehát a lehetőségek adottak.
Kiváró nagyvállalatok: lehetőség a középvállalatok számára
Az új kereskedelmi útvonalak és a növekvő regionális eltérések sok nagyvállalatot óvatosságra intettek. Számos globális szereplő visszafogta terjeszkedési terveit, és inkább a belső folyamatokra koncentrál.[v] A tartós kereskedelmi konfliktusok, a választások okozta piaci volatilitás és a lassabb gazdasági helyreállás mind hozzájárultak ehhez a hozzáálláshoz.
Ez a túlzott óvatosság azonban új lehetőségeket nyit a középvállalatok előtt. A gyorsabb döntéshozatal és a szelektív kockázatvállalás iránti nagyobb nyitottság különösen alkalmassá teszi őket arra, hogy lépjenek – miközben mások kivárnak.
Az újonnan hozzáférhető vagy eddig alulértékelt piacokon való elsőkénti megjelenés komoly versenyelőnyt jelenthet – különösen most, amikor a globális kereskedelem hagyományos partnereken túllépve új irányokat vesz.
A középvállalatok tehát betölthetik azt az űrt, amelyet a kiváró nagyvállalatok hagynak maguk után – ezzel akár hozzájárulva a világgazdaság újraindításához is.
Öt pont a középvállalatok növekedéséért
Annak érdekében, hogy a középvállalatok ki tudják használni ezeket a lehetőségeket, az alábbi ötpontos tervet javasoljuk a stabilitás növelése, a rugalmasság megerősítése és a növekedés elindítása érdekében:
- Stabilitási modellek kidolgozása bizonytalan időkben
Készítsenek részletes szcenáriómodelleket a kulcsfontosságú kereskedelmi útvonalakra. Modellezzenek különböző kimeneteleket (pl. vámok fennmaradása, kereskedelmi megállapodások gyorsítása) a költségek, az elérhetőség és a megfelelőség szempontjából. - A rugalmasságra épülő ellenállóképesség
A növekedés csak akkor fenntartható, ha erős üzleti rugalmasságra épül. Frissítsék az üzleti modellt: moduláris logisztika, diverzifikált ügyfélkör, rugalmas beszállítói hálózat és fókuszált vezetés segítheti az alkalmazkodást. - Digitális és szolgáltatásalapú növekedés kiaknázása
Az új típusú kereskedelmi megállapodások egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a szolgáltatásokra és a digitális kereskedelemre. A nem vámjellegű akadályok lebontása komoly lehetőségeket nyithat a digitális termékeket kínáló cégek előtt. Például a középvállalati tech cégek 63,3%-a számít arra, hogy bővíti piacait az elkövetkező 12 hónapban. - Ellátási láncok megerősítése
A középvállalatok 48,6%-a az ellátási láncokat tartja a legnagyobb akadálynak. A fejlődő kereskedelmi megállapodások elősegíthetik az áruk és alapanyagok hatékonyabb mozgását. Használják ezeket a megállapodásokat formális, stratégiai együttműködések kialakítására – például kettős forrásból való beszerzéssel. - Tehetség és innováció új útvonalainak kiépítése
A mobilitási keretrendszerek és a K+F együttműködések ma már a modern kereskedelmi megállapodások szerves részei. Ezek ösztönzőket és új szakmai csereprogramokat kínálnak. Gondolkodjanak túl az árukon, és keressenek új készségeket, ötleteket és partnerségeket határokon átnyúlva.
Stratégiai stabilitás a globális növekedéshez
Miközben a nagyvállalatok továbbra is kivárnak, a középvállalatok előtt nyitva áll az út a következő nemzetközi növekedési hullám élére állni. Méretük és rugalmasságuk révén előnyt élveznek az aktuális bizonytalan gazdasági helyzetben.
A piacismeret, a szcenáriótervezés, az ellátási lánc diverzifikációja és a helyi szerepvállalás révén a középvállalatok kijelölhetik az utat a gazdasági megtorpanásból kivezető útra – és a célzott, jövedelmező és fenntartható növekedés új korszakát indíthatják el.
