Május 25-én jelentették be, hogy a Kormány létrehoz egy rezsivédelmi alapot és egy honvédelmi alapot, melyeknek célja, hogy fedezetet képezzenek a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeire. E két alap forrását a Kormány néhány „extraprofitra” szert tevő ágazat megadóztatásával teremtené elő. A sajtóban már a következő napokban megjelentek az ágazati különadók részletei, azonban a hivatalos jogszabály csak most, a pünkösdi hétvégén került kihirdetésre a Magyar Közlönyben. Jelen hírlevelünkben ezen jogszabály tartalmát foglaljuk össze.

Noha a hétvégén megjelent 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet eszenciája az érintett ágazatok és cégek „extraprofitjának” megadóztatása, azonban a különadók alapja leginkább az adóalanyok nettó árbevétele, míg a fennmaradó esetekben alapvetően valamilyen más, a profittól teljesen független tényező.

Bár a Kormányrendelet hivatalosan csak július 1-jétől lép hatályba, az adó alapját nem egy esetben a 2021-es (naptári) évet magában foglaló időszak teljesítménye alapján kell meghatározni.

A következőkben – a Kormányrendelet logikája szerinti – nézzük végig az érintett adónemeket.

Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások

A pénzügyi szervezetek jelenleg is a mérlegfőösszegük alapján fizetik a pénzügyi szervezetek különadóját.

A kihirdetett Kormányrendelet alapján a hitelintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmények – a már eddig is hatályban lévő adóterheiken felül – 2022-ben 10%, 2023-ban pedig 8% különadó fizetésére kötelezettek.

A különadó alapja mindkettő esetben az adóévet megelőző adóévi éves beszámoló alapján meghatározott nettó árbevétel, melyet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint kell kiszámítani.

Az érintett cégek a 2022-es adóévre vonatkozó különadót 2022. október 10-ig kötelesek megállapítani, ezt követően pedig 2022. október 10-ig és 2022. december 10-ig két egyenlő részletben kell azt megfizetniük.

A 2023-as adóévre vonatkozó különadót 2023. június 10-ig kell majd megállapítaniuk a cégeknek, ezután az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig kell három egyenlő részletben megfizetniük.

Kőolajtermék-előállítók

A kőolajtermék-előállítók a 2022-es és a 2023-as adóévre különadó megfizetésére kötelezettek, melynek alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata.

A különadó mértéke az adóalap 25%-a, melyet első alkalommal a 2021. december 31-ét követően kezdődő, 2022. július 1-jét magában foglaló teljes adóévre kell alkalmazni. Az adót a 2022. január 1-július 1. közötti időszakra 2022. szeptember 20-ig, az ezt követő időszakokra viszont havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Megújuló villamos energia termelése

A KÁT és / vagy a METÁR rendeletek hatálya alá tartozó, kötelező átvételre jogosult termelő, valamint a METÁR rendelet hatálya alá tartozó, zöld prémium típusú támogatásra jogosult termelő különadó megfizetésére kötelezett, amennyiben a KÁT rendelet szerinti mérlegkör tagsági, a prémium támogatás vagy a zöld prémium típusú támogatás igénybevételéhez szükséges szerződése a 2022-es vagy a 2023-as adóévben megszűnik, vagy ha a 2022-as vagy a 2023-as adóévben a kereskedelmi üzemét megkezdi, de nem köti meg az említett szerződéseket.

A különadó nem vonatkozik a legfeljebb 0,5 MW teljesítőképességű erőművel termelőkre, valamint a szilárd biomassza felhasználásával termelt villamos energiára.

A különadó alapja a tárgyhónapban a villamosenergia-hálózatra betáplált villamos energia mennyiség utáni árbevétel és ezen mennyiségnek a MEKH által megállapított, a tárgyévre vonatkozóan alkalmazandó kötelező átvételi vagy támogatott ár szorzatával csökkentett pozitív összege.

A különadó mértéke 65%, melyet a 2022. január 1-július 1. közötti időszakra 2022. szeptember 20-ig, az ezt követő időszakokra viszont havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Tranzakciós illeték

A tranzakciós illeték továbbra is a befektetési vállalkozásokat és hitelintézeteket terheli és mértéke továbbra is az illeték alapjának (pénzügyi eszköz ügyfélszámlán jóváírt értéke) 0,3 százaléka marad, de maximuma tranzakciónként – a korábbi 6 ezer Ft-tól eltérően – legfeljebb 10 ezer Ft-ra emelkedik.

Valamint – a korábbi szabályoktól eltérően – az illetékfizetési kötelezettség a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végző személyeket is terheli (pl. Revolut), viszont mentesül az illeték alól a pénzügyi eszköz vétele, ha a befektetési szolgáltatást a Magyar Államkincstár, vagy a Posta Elszámoló Központot működtető intézmény nyújtja.

A Kormányrendelet szerinti tranzakciós illeték kötelezettség első alkalommal 2022. augusztus hónapra keletkezik és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Légitársaságok hozzájárulása

A légi személyszállítási tevékenység után a légi társaságok a Magyarországról induló utasaik után, (a tranzit utasokat kivéve) utasonként európai – ide nem értve Fehéroroszországot, Oroszországot és Törökországot – úti cél esetén 3 900 Ft, míg más úti cél esetén 9 750 Ft fizetésére kötelezettek.

A légitársaságok hozzájárulási kötelezettsége első alkalommal 2022. július hónapra keletkezik és havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezeteknek.

Cégautóadó

2022. július 1. és 2022. december 31. között a cégautóadó havi mértéke személygépkocsinként lényegében a duplájára emelkedik minden teljesítmény és környezetvédelmi kategóriában az alábbiak szerint:

Gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás

2022-ben és 2023-ban a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultját, vagy ha az Magyarországon forgalmazási tevékenységet nem végez, a forgalmazót, valamint a tápszer társadalombiztosítási támogatása iránt kérelmet benyújtót, ha az nem azonos a tápszer forgalmazójával, a forgalmazót valamennyi közfinanszírozásban részesülő, gyógyszertárban forgalmazott gyógyszere, tápszere (a továbbiakban együtt: gyógyszer) az eddigi egységes 20% helyett, a 10 ezer Ft-ot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20%-os, míg a 10 ezer Ft-ot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28%-os mértékű befizetési kötelezettség terheli.

Ezt a szabályt első alkalommal a 2022. július 20. napjáig esedékes befizetési kötelezettségre, vagyis a 2022. április havi forgalomra kell alkalmazni.

Energiaellátók jövedelemadója

A 2022-es és a 2023-as adóévre vonatkozóan a bioetanol gyártó, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó (azaz a feldolgozóipari gyártó) is az energiaellátók jövedelemadója alanyának minősül, vagyis korrigált adózás előtti eredményük után 31%-os különadó kötelezettségük keletkezik.

A feldolgozóipari gyártó a 2022-es adóévre fizetendő adóelőlegét a 2022-es adóévre várható fizetendő adó alapján önadózás útján állapítja meg, az állami adóhatóság által rendszeresített külön nyomtatványon 2022. szeptember 20-áig bevallja, és 2022. szeptember 20. napjával kezdődően havonta egyenlő részletekben megfizeti minden hónap 20. napjáig.

Népegészségügyi termékadó („chipsadó”)

A Kormányrendelet 2022. július 1-jétől bővíti, illetve tovább bontja a népegészségügyi termékadó-köteles termékek körét számos új, jellemzően a korábbinál magasabb díjtétel bevezetésével. A teljesség igénye nélkül a következő termékek kapcsán növekszik az adó mértéke:

• üdítőital (literenként) 15 Ft-ról 23 Ft-ra;
• energiaital (literenként) 50 Ft-ról 65 Ft-ra, taurint is tartalmazó energiaitalok esetében 300 Ft-ról 390 Ft-ra;
• sós snack (kilogrammonként) 300 Ft-ról 390 Ft-ra;
• ízesített sör (literenként) 25 Ft-ról 33 Ft-ra emelkedik

Távközlési pótadó

A már eddig is alkalmazandó távközlési adó mellett az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személyeknek a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévükre és a 2023-ban kezdődő adóévére az adott adóévet követő év 5. hónapjának utolsó napjáig távközlési pótadót kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük.

A pótadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel. Az adó mértéke az adóalap

• 1 milliárd Ft alatt                     0%,
• 1-50 milliárd Ft között             1%,
• 50-100 milliárd Ft között        3%,
• 100 milliárd Ft felett                7%.

A kapcsolt vállalkozások árbevételét össze kell adni és a tényleges adó mértékét köztük az árbevételük arányában kell megosztani, feltéve ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha 2022. június 1-jét követően az elektronikus hírközlési tevékenységet végző jogalany e tevékenységét lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdálkodó szervezet számára adta át, vagy adta használatba.

A pótadóban érintett cégeknek a 2022. július 1-jét magában foglaló adóévükre 2022. november 30-ig kell a pótadót megállapítaniuk, a 2021-ben kezdődő adóévben elért nettó árbevétel alapján. Ezenkívül a 2023-ban kezdődő adóév 5. hónapjának utolsó napjáig (a 2022. évre megállapított pótadóval egyező összegű) adóelőleget kell fizetniük.

Biztosítási adó

A biztosítótársaságok a 2022. július 1. és 2023. december 31. közötti időszakra biztosítási pótadó fizetésére kötelesek, melynek alapja a biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó biztosítási díj összege.

A pótadó konkrét mértéke az adott biztosítási ágazattól, valamint az adóévtől (2022. második féléve, vagy 2023), tovább az adóalaprész sávjaitól függ. Adóelőleget ezen pótadó kapcsán is kell fizetni, melyet a 2021. július 1-jétől 2022. június 30-ig elszámolt biztosítási díj alapulvételével kell megállapítani és 2022. november 30-ig kell bevallani és megfizetni.

A 2022. második félévére vonatkozó pótadót 2023. január 31-ig, míg a 2023-as évre vonatkozót 2024. január 31-ig kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell adni és a tényleges adó mértékét köztük az adóalapjuk arányában kell megosztani, feltéve ha a kapcsolt vállalkozási viszony 2022. június 1-jét követő szétválással, kiválással jött létre, vagy ha 2022. június 1-jét követően a biztosítási adóköteles tevékenységet végző jogalany e tevékenységét lehetővé tevő eszközeit 2022. június 1-jét követően más, vele kapcsolt vállalkozási viszonyban álló gazdálkodó szervezet számára adta át, vagy adta használatba.

Jövedéki adó

A Kormányrendelet alapján 2022. július 1-jétől számos jövedéki termék esetében magasabb adótétellel kell számolni. A teljesség igénye nélkül a következő termékek kapcsán növekszik az adó mértéke:

• a fűtőolajra tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 4.655 Ft/ezer kg helyett 5.375 Ft/ezer kg-ra;

• a villamos energiára 310,50 Ft/megawattóra helyett 358,5 Ft/megawattórára;

• kisüzemi sörfőzdében előállított sör esetében 810 Ft helyett 900 Ft-ra, míg más sör esetén 1.620 Ft helyett 1.800 Ft-ra hektoliterenként és tényleges alkoholtartalom fokonként;

• cigaretta esetén 2022. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban 26.000 Ft helyett 27.800 Ft / ezer db-ra és a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka helyett 23,5 százalékára, de legalább 39.300 Ft helyett 40.800 Ft / ezer db-ra.

Kiskereskedelmi pótadó

A már hatályban lévő kiskereskedelmi adó mellett az adónemben érintett adóalanyoknak 2022. november 30-ig egyszeri, a 2021. évben kezdődő (utolsó) adóéve kiskereskedelmi adójának az adóéve naptári napjai alapján 365 napra számított (évesített) összege 80%-ával azonos összegű kiskereskedelmi pótadót kell megállapítania és megfizetnie.

A 2023-as évtől kezdőden a kiskereskedelmi adó mértéke a következőképpen alakul (az adóalaptól függően):

• 500 millió Ft alatt                                           0% (ez nem változott),

• 500 millió Ft és 30 milliárd Ft között         0,15% (eddig 0,10%),

• 30-100 milliárd Ft között                              1,00% (eddig 0,40%),

• 100 milliárd Ft felett                                       4,10% (eddig 2,70%).

Bányajáradék

Emelkedik és számítását tekintve is módosul a bányajáradék mértéke a 2022. és a 2023. évben a hatósági engedély alapján kitermelt kőolaj és földgáz esetében. A kőolaj és szénhidrogén földgázra megállapított mezők esetében a bányavállalkozó – műszaki, földtani, vagy vis maior helyzet kivételével – a 2022. és a 2023. évben legalább a 2021. évben kitermelt mennyiséggel azonos mennyiségű szénhidrogént köteles kitermelni. Ellenkező esetben a bányafelügyelet legalább a ki nem termelt szénhidrogén mennyisége után számított bányajáradék összegével megegyező mértékű bírságot köteles kiszabni.

***

Amennyiben a fenti változások kapcsán további információkra lenne szüksége, esetleg kíváncsi arra, hogy a különadók az Ön cégének működését miként érintik, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.