A kettős lényegesség meghatározása és jelentősége a fenntarthatóság és az ESG területén

A decemberben elfogadott fenntarthatósági törvény (2023. évi 108. tv.) és az EU CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) irányelve alapján a nagyvállalatoknak kettős lényegességi vizsgálatot kell végezniük, mely kiterjed teljes tevékenységükre.

Miért kulcsfontosságú a kettős lényegességi felmérés?

A kettős lényegességi értékelés döntő szerepet játszik a CSRD-megfelelőség eléréséhez szükséges erőforrások elosztásának optimalizálásában, miközben felbecsülhetetlen értékű betekintést nyújt a vállalat általános stratégiájának alakításához:

1. Segít azonosítani a jelentős üzleti lehetőségeket, kockázatokat, trendeket és márkajellemzőket.
2. Megkönnyíti annak eldöntését, hogy a vállalatnak mely ESG-témákat és kezdeményezéseket kell prioritásként kezelnie.
3. Világos keretet biztosít a vezetői döntéshozatalhoz és az erőforrások elosztásához.
4. Segít strukturáltabbá és szigorúbbá tenni a fenntarthatósági és ESG-stratégiát azáltal, hogy szabványos keretet és módszertant vezet be a lényegességi témák értékelésére és rangsorolására.
5. Segíthet javítani a vállalat különböző részlegei és területei közötti együttműködést, beleértve a vállalati kommunikációt, a befektetői kapcsolatokat, a vállalati társadalmi felelősségvállalást (CSR), a fenntarthatóságot és az emberi erőforrásokat (HR).
6. Tisztázza, hogy a szervezetnek mit kell közzétennie a fenntarthatósági jelentésében. Egy jó lényegességi felmérés rengeteg felesleges munkától kíméli meg a szervezetet miközben rávilágít a fontos kockázatokra és lehetőségekre.

A kettős lényegesség fogalma

A kettős lényegesség a hatás lényegességének és a pénzügyi lényegességnek az egyesítése. Egy fenntarthatósági vagy ESG-ügy akkor lényeges, ha akár környezeti/társadalmi/társaságirányítási hatás szempontjából, akár pénzügyi szempontból vagy mindkettő szempontjából lényeges.

Pénzügyi lényegesség

Azon ESG-kockázatok és lehetőségek összessége, amelyek pénzügyileg lényegesek, azaz pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a jelentéstevő gazdálkodó egység pénzügyi teljesítményét, cash flow-ját, finanszírozási helyzetét.

• A pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatás – A pénzügyi lényegesség értékelésének elsődleges kritériuma annak felmérése, hogy egy ESG-tényező hogyan befolyásolja a vállalat pénzügyi helyzetét. Pénzügyi szempontból lényegesnek minősülnek azok a tényezők, amelyek hatással lehetnek a pénzforgalomra, a bevétel növekedésére, a nyereségességre és az általános pénzügyi stabilitásra.
• Befektetői relevancia – Azokat a tényezőket, amelyeket a befektetők fontosnak tartanak a döntéshozatali folyamatukban, gyakran pénzügyi szempontból lényegesnek tekintik. A befektetők jelentős hangsúlyt fektetnek azokra a fenntarthatósági tényezőkre, amelyek befolyásolhatják befektetéseik kockázat-hozam profilját.
• Iparági relevancia – A lényegességi értékelések ágazatspecifikus jellege létfontosságú. Ami egy iparág számára pénzügyileg lényeges lehet, az egy másik iparág számára nem biztos, hogy ugyanolyan jelentőséggel bír. Ezért a vállalatoknak a lényegesség értékelésénél figyelembe kell venniük az iparágspecifikus szabványokat és referenciaértékeket.
• Szabályozási környezet – A cégeknek az értékelés során szem előtt kell tartaniuk a vonatkozó szabályozásokat és jelentéstételi követelményeket. Az ezeknek a szabályozásoknak való megfelelés biztosítja, hogy a pénzügyi lényegességi értékelések összhangban legyenek a jogi elvárásokkal.

Hatás lényegesség

Az ISSB (International Sustainability Standards Board) és ESRS (European Sustainability Reporting Standards) szabványok szerint egy esemény vagy ügy akkor rendelkezik hatás lényegességgel, ha rövid, közép- vagy hosszú távon tényleges vagy nagy valószínűséggel jelentős hatást gyakorol a környezetre és/vagy a társadalomra. Ha például mindenki, aki autót vezet, felhagy a fosszilis üzemanyaggal történő szállítással, és átáll az elektromos járművek (EV-k) használatára, akkor ennek jelentős környezeti és társadalmi hatása van, mind társadalmi szinten, mind pedig az autóipari és üzemanyag-értéklánc egyes vállalatai számára.

A cégek számára a téma akkor bír lényeges hatással, ha azt közvetlenül a szervezet saját működése, termékei vagy szolgáltatásai okozzák, vagy olyan hatás, amely az adott vállalat upstream (az ellátási lánc elején elhelyezkedő ágazatok) és downstream (az ellátási lánc végén elhelyezkedő ágazatok) értékláncához kapcsolódik.

Ha például egy vállalat terméke az ellátási láncban valahol a munkabiztonsági elvárások szándékos megsértésével készül, az a vállalat számára lényeges kockázatot jelent, még akkor is, ha maga a vállalat nem feltétlenül okozta tudatosan a negatív hatást, vagy nem járult hozzá közvetlenül ahhoz.

Hasonlóképpen, ha egy vállalat úgy dönt, hogy megújuló energiába fektet be, akkor valószínűleg kettős lényegességi megfontolással kell számolnia. A vállalatnak a tiszta energiával kapcsolatos CAPEX-hez (Capital expenditure) kapcsolódó rövid távú költségei növekedhetnek, de hosszú távú pénzügyi előnyöket érhet el, például alacsonyabb, kiszámíthatóbb energiaköltségeket, jobb energiabiztonságot és jobb hírnevet, valamint pozitív környezeti hatásokat, például az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

Példák a kettős lényegességre különböző üzleti ágazatokban

A kettős lényegesség számos különböző iparágban és ágazatban megfigyelhető, amikor a vállalatok olyan stratégiai döntéseket vagy kockázatértékeléseket hoznak, amelyek mind a pénzügyi, mind a környezeti hatásokat figyelembe veszik.

Például a fogyasztási cikkek iparágában egy vállalat dönthet úgy, hogy fenntartható beszerzési gyakorlatot alkalmaz a termékeihez felhasznált nyersanyagok tekintetében. Ennek a döntésnek környezeti hatása van azáltal, hogy csökkenti a vállalat természeti erőforrások felhasználását, és valószínűleg pénzügyi hatásai is vannak olyan területeken, mint az anyagköltségek, a fogyasztói hűség és a márka hírneve.

Egy másik kettős lényegességre vonatkozó példa a pénzügyi szolgáltatási ágazatban az, hogy a bankok hogyan vizsgálják felül hitelezési gyakorlatukat és hitelportfóliójukat, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy közvetve nem finanszíroznak-e olyan tevékenységeket, amelyek károsak a környezetre. Ezek a döntések pozitív környezeti hatással járhatnak (például a fosszilis tüzelőanyag-befektetésekről való lemondás), ugyanakkor hatással lehetnek a bank pénzügyi teljesítményére és hitelezési kockázatára is.

A legtöbb vállalat többféle módon alkalmazza és valósítja meg a kettős lényegességet az üzleti tevékenységében. Pénzügyi szempontból a munkavállalók egészségébe és jóllétébe való befektetés segít csökkenteni a hiányzásokat és az egészségügyi költségeket, ami javítja a munkavállalók termelékenységét és elkötelezettségét. Emellett az egészségesebb életmód népszerűsítésével a szervezet jobb munkáltatóként pozícionálhatja magát, és vonzhatja és megtarthatja a tehetségeket.

A kettős lényegesség a gyakorlatban

Minden szervezet kettős lényegességi megközelítésének egyedinek kell lennie a szervezeti kontextusában. Van azonban néhány általános legjobb gyakorlat, amelyet a szervezeteknek érdemes figyelembe kell venniük, amikor belevágnak a lényegességi felmérésbe és a stratégiai döntéshozatalba:

• Állítson össze az érdekeltekből munkacsoportot: az érdekelt feleket be kell vonni a lényeges ESG-tényezőket kiválasztásába. Ennek a csapatnak a belső ügyvezetésből, a kulcsmunkavállalókból és az alkalmazottakból, valamint a külső érdekeltekből kell állnia.
• Áldozzanak időt a lényegességi felmérésre: a lényegességi felmérés célja annak meghatározása, hogy mely környezeti és társadalmi kérdések a legfontosabbak és a legnagyobb hatással vannak a vállalkozásra és annak érdekelt feleire. Ez közvetlen befolyással van a CSRD jelentés tartalmára és az ahhoz szükséges erőforrásokra.
• Gyűjtsön visszajelzéseket az érdekelt felektől: a szervezetnek meg kell terveznie és meg kell osztania egy ESG lényegességi felmérést, amely lehetővé teszi az érdekeltek számára, hogy az egyes tényezőket az észlelt hatás, relevancia és fontosság alapján értékeljék.
• Végezzenek lényegességi értékelést: az értékelés számszerű/vizuális képet ad, segíthet a vállalkozásnak jobban megérteni a kettős lényegesség szempontjait, meghatározni, hogy mely kérdésekre kell összpontosítani, és eldönteni, hogyan ossza el az erőforrásokat ezek kezelésére.
• Használjanak kettős lényegességi keretrendszert: ezek közül a legelterjedtebbek az ISSB, a GRI és az EU vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelvének (CSRD ) ESRS-szabványai.
• Használjon hosszú távú forgatókönyveket és előrejelzéseket: a kettős lényegességet figyelembe vevő stratégiai döntések meghozatalakor az üzleti vezetőknek értékelniük kell a stratégiai döntések és üzleti gyakorlatok hosszú távú következményeit, és meg kell próbálniuk előre jelezni, hogy azok hogyan fogják befolyásolni a vállalat pénzügyi és környezeti teljesítményét.
• Tervezze meg és dokumentálja a lényegességi felmérés folyamatát: számos fenntarthatósági jelentéskészítési szabvány, például az ESRS megköveteli, hogy a jelentést készítő szervezetek közzétegyék, hogyan értékelik a kettős lényegességet. Függetlenül attól, hogy ez a lényegességi folyamat felméréseket, érdekeltekkel készített interjúkat, forgatókönyv-tervezést vagy egyéb inputokat tartalmaz-e, a kettős lényegességet a szervezet fenntarthatósági jelentéstételi követelményeinek összefüggésében kell meghatározni, megtervezni, társadalmasítani, időzíteni és költségvetésbe foglalni.

Lényegességi felmérés projekt

Amikor egy szervezettel dolgozunk a lényegességi értékelésen, általában egy iparági és versenytársakkal kapcsolatos felméréssel kezdünk, hogy megértsük, mire összpontosítanak a versenytársak az ESG és a fenntarthatóság terén. Ezután belső és külső adatokat és visszajelzéseket gyűjtünk, hogy strukturált térképet készítsünk arról, hogy az ESG-témák közül melyek a legfontosabbak a szervezet számára. Végül ezeket a témákat és az érdekelt felek válaszait szintetizáljuk és rendszerezzük egy olyan lényegességi mátrixba, stratégiai tervbe és ajánlásokba, amelyeket a márka, a menedzsment és az alkalmazottak magukénak tudhatnak, elfogadhatnak és támogathatnak.

Függetlenül attól, hogy szervezetének van-e már kialakult ESG- vagy fenntarthatósági stratégiája és lényegességi felmérése, vagy most végez először lényegességi értékelést, a feladat komoly kihívást jelenthet és bizonytalanságot okozhat a cég életében. Fontos azonban, hogy előremutató folyamatként tekintsünk rá, hiszen hosszú távon pozitív hatással van a cégek életére.