Már több mint 10 éve tartja lázban az adózással foglalkozókat az USA és Magyarország közti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (USA-magyar egyezmény), amely újabb fordulóponthoz érkezett 2022-ben.

Az USA-magyar egyezmény felmondása

Az 1979-ben aláírt és kihirdetett egyezmény Magyarország egyik legrégebbi ilyen megállapodása, így nem csoda, hogy a megváltozott gazdasági és adózási környezethez való igazítás céljából már a 2000-es évek elejétől kezdve folytak tárgyalások egy új egyezményről. Az új egyezmény 2010-ben került hazánkban kihirdetésre, azonban erre az Egyesült Államokban nem került sor, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ez az új egyezmény egyelőre nem alkalmazható, az adózási kérdésekben továbbra is az 1979-ben született dokumentumot kell alapul venni. Legalábbis még egy rövid ideig – tekintettel arra, hogy 2022. július 8-án az Egyesült Államok diplomáciai úton jelezte: felmondja a jelenleg hatályos adóegyezményt. Ezt követően az USA-magyar egyezmény még 6 hónapig maradt hatályban, majd 2023. január 8-tól hatályát vesztette és így – az átmeneti szabályok alapján – 2024-től már nem alkalmazható az adózási kapcsolatokban.

A nemzetközi adóügyi egyezmények felülírják a belföldi szabályokat, megakadályozva a kettős adóztatást, valamint általában kedvezőbb, egyszerűbb szabályokat is biztosítanak az adózóknak. Az USA-magyar-egyezmény hatályon kívül kerülése emiatt azt is jelenti, hogy az Egyesült Államokból és Magyarországról származó jövedelmekre ezt követően akár mindkét ország szabályai közvetlenül érvényesek. Jelen írásunkban az USÁ-val és Magyarországgal egyaránt összefüggő jövedelmek adózásának legfontosabb változásait szeretnénk összefoglalni.

Új adóteher lehet a forrásadó

Mind a magánszemélyek, mind a társaságok esetén új adóteherként jelenhet meg a forrásadó (vagyis a jövedelemszerzés helye szerinti állam által kivetett adó), mely 2023-ig csak az osztalék esetén volt alkalmazandó 5, illetve 15%-ban maximalizálva. 2024-től az Egyesült Államokból történő kifizetések esetén 30%-os plusz adóteherrel is számolniuk kell a magyar adóalanyoknak. A jelenlegi szabályok alapján az Egyesült Államok kapcsán Magyarországon a forrásadóztatás csak a magánszemélyek esetén merülhet fel, amennyiben USA illetőségű magánszemélynek történik kifizetés.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a különféle tőkejövedelmeik után (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) a magyar haszonhúzók az Egyesült Államokban is adófizetésre kötelezettek lesznek, míg ezzel korábban nem kellett számolniuk.

Szocho-fizetési kötelezettség is felmerülhet

Kamat és ingatlanértékesítés esetén további adókötelezettség merülhet fel a jövedelem átsorolása miatt is, ugyanis ezek a jövedelmek az egyezmény hiányában egyéb jövedelemnek minősülnek, melyek után 13%-os Szocho is fizetendő, ráadásul az adófizetési felső határon felül is. Ugyanakkor, a 2023as őszi adócsomag tervezete alapján ebben változás várható, ugyanis amennyiben az elfogadásra kerül, akkor az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások által kifizetett kamatok és ilyen vállalkozások által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmek mentesülhetnek az átminősítés alól, és csak az adófizetési felső határon belül keletkezik utánuk Szocho fizetési kötelezettség.

Többlet Szja- és Szocho-fizetési kötelezettség a tőzsdei ügyletek során is megjelenhet, mert USA illetőségű befektetési szolgáltatók alkalmazása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek kedvező szabályai (például az adókiegyenlítés lehetősége és a Szocho-mentesség) sem lesznek alkalmazhatóak a jövőben, és így árfolyamnyereségből származó jövedelemként kell utánuk 15% Szja-t, és a felső korlát eléréséig 13% Szocho-t fizetni.

Módosuló adózási telephelyszabályok

A társaságoknak 2024-től a telephelyszabályokat is érdemes alaposabban megvizsgálniuk, különösen akkor, ha a másik államban található építkezésben vesznek részt, vagy a másik országban dolgozó munkavállalójának segítségével végzik tevékenységüket:

• Előbbi esetben a jelenleg hatályos 24 hónap helyett már 3 hónap után telephelye keletkezik az USA illetőségű társaságnak Magyarországon.

• Utóbbi esetben a magyar jogrendben 2021-ben bevezetett szolgáltatástelephely szabályaira kell tekintettel lenni (amikor a hazánkban 12 hónapos időszakban 183 napot meghaladóan Magyarországon foglalkoztatott munkavállón keresztül történik szolgáltatásnyújtás). Eddig ez kevés esetben jelent meg, tekintetettel arra, hogy az egyezményeknek csak kis része tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, így az USA-magyar egyezményben sem volt ez telephelyet keletkeztető tevékenység.

Ugyanakkor egyezmény hiányában a fentiekre is figyelemmel kell lenni a telephelyelemzések elkészítésekor, ami miatt lehet, hogy több USA illetőségű vállalkozásnak is társaságiadó-kötelezettsége keletkezik Magyarországon.

Ingatlannal rendelkező társaság adóztatása

Az ingatlannal rendelkező társaságban (amelynek önállóan, vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több, mint 75%) fennálló részesedések vonatkozásában a jövőben társaságiadó-kötelezettség terhelheti az USA illetőségű befektetőket, amennyiben ilyen vállalkozásban fennálló részesedéseikből árfolyamnyereséget érnek el. Ezt az USA-magyar egyezmény eddig nem engedte, azonban hatályon kívül helyezése utat nyitott az amerikai adóalanyok ilyen jellegű adóztatásának is Magyarországon.

Kiküldöttek adókötelezettsége

Nem feledkezhetünk meg a kiküldöttek adókötelezettségeiről sem. Az USA-magyar egyezmény hiányában, a korábban általa biztosított kivételszabályok sem alkalmazhatók, és így a másik országban végzett munka már az első naptól adóköteles. Például egy USA illetőségű anyavállalattól a magyar leányvállalathoz egy tréning megtartására kiküldött amerikai magánszemély munkabérének időarányos része után Magyarországon Szja-fizetésre válik kötelezetté. Hosszabb távú kiküldetés esetén a magyar adóügyi illetőség kérdése is felmerülhet, ami azt eredményezheti, hogy a kiküldött a teljes világjövedelme után Magyarországon adókötelezettség alá esik.

Kettős adóztatás elkerülése

A belső szabályok alapján mind a társaságok, mind a magánszemélyek élhetnek a külföldi adó beszámításának lehetőségével, azonban ez a korábbi, jellemzően mentesítési szabályoknál magasabb adókötelezettséget eredményez 2024-től.

A beszámításnak azonban több oldalról is vannak korlátai, Az USA-ban megfizetett adónak ugyanis legfeljebb a 90%-a csökkentheti a magyarországi adókötelezettséget. Azonban nem ez az egyetlen korlát. A levonható adó értéke nem haladhatja meg a kérdéses jövedelemre Magyarországon megállapított adót sem, azaz nem használható fel a más típusú jövedelmekből származó adókötelezettség csökkentésére.

A magánszemélyeknek ezen kívül még két további feltételre is tekintettel kell lenniük:

• csak a nem belföldi, azaz nem magyarországi forrású jövedelmekkel szemben érvényesíthető a beszámítás, és

• a külön adózó jövedelmek esetén 5%-nyi adókötelezettség mindenképpen fizetendő.

Mindez azt jelenti, hogy 1 000 000 forint, az Egyesült Államokból származó osztalékjövedelem esetén a 150 000 forint magyar adóval szemben nem elszámolható a forrásadóként levont 300 000 forintnak megfelelő forrásadó teljes összege, csak legfeljebb 100 000 forint, figyelemmel a Magyarországon elvárt 5% fizetendő adóra. Ez a korábbi 150 000 forintos adóteherhez képest 250 000 forinttal magasabb, 350 000 forintos adókötelezettséget eredményezne a magánszemélynél.

Az egyezménnyel nem érintett területek

Fontos megjegyezni, hogy hazánknak az Egyesült Államokkal megkötött szociális biztonságról szóló egyezménye, valamint az adatcseremegállapodások a jövőben is fennmaradnak, így az ebből eredő kedvezmények továbbra is alkalmazhatók.

Annak érdekében, hogy a változások ne érjék váratlanul az érintetteket, valamennyi olyan esetben, ahol a jövedelemszerzéssel az USA és Magyarország érintetté válik, javasoljuk, hogy időben kezdjék meg a helyzet elemzését az adókötelezettségek meghatározása végett, melyben adószakértőink állnak szíves rendelkezésükre.