- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Október 31-én benyújtásra került a Parlament elé „az egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5893, valamint „a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról” szóló T/5877 törvényjavaslat. E két jogszabálytervezet átfogóan módosítja adózási szabályrendszerünket és számos új jogintézményt is bevezet. Hogy részletesebb és átfogóbb képet tudjunk adni a tervezett változásokról, a két törvényjavaslatot szakmai publikációsorozat formájában dolgozzuk fel, mely első része a társasági adóról szól.
Hogyan változik a társasági adó (TAO)?
A TAO-törvény jövő évi módosításai elsősorban az adókedvezményekre lesznek hatással.
Fejlesztési adókedvezmény
A fejlesztési adókedvezmény szabályai tavaly és idén is több ponton változtak, így az őszi adócsomagba már kevesebb újdonság jutott. A tervezett módosítás a kihirdetését követő naptól csökkentené azon esetek körét, amikor az adókedvezmény igénybevételének feltétele a Kormánynak az Európai Bizottság engedélyén alapuló határozata.
Eddig akkor volt engedélyköteles a fejlesztési adókedvezmény, ha
- az egy településre jutó állami támogatás (melybe beleszámít az adókedvezmény is) meghaladta azt a mértéket, amelyet egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházás kaphat, továbbá ha
- kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
A tervek szerint ez úgy módosul, hogy a fejlesztési adókedvezmény igénybevételéhez engedély
- elsősorban a jelenértéken legalább 110 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségű beruházások esetében és csak akkor lesz kötelező, ha a beruházáshoz igényelt összes állami támogatás (melybe beleszámít az adókedvezmény is) meghaladja az alábbi összegeket:
- Dél-Alföld, Dél-Dunántúl – Baranya vármegye kivételével –, Észak-Alföld, Észak-Magyarország – Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye és Heves vármegye kivételével – és Pest tervezési-statisztikai régióban (50%): 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
- Közép-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban (30%): 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
- Baranya vármegyében, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében és Heves vármegyében (60%): 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, továbbá
- akkor lesz még kötelező, ha kis- és középvállalkozás által Budapesten megvalósított beruházáshoz igényelt összes állami támogatás jelenértéken, adózónként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
Az idei évben bevezetett, akkumulátor, szolárpanel, szélturbina, hőszivattyú berendezések, illetve a kapcsolódó alkatrészek gyártására irányuló beruházásokhoz (vagyis a nulla nettó kibocsátási célt szolgáló gazdaságra való átállás szempontjából stratégiai jelentőségű beruházáshoz) igénybevehető átmeneti fejlesztési adókedvezmény maximális összegének számításánál a beruházás elszámolható költségének jelenértéke helyett annak folyóárát kell alapul venni a jogszabály kihirdetését követő naptól. A módosítás a jelenleg érvényes igen magas, 13,79% mértékű diszkont kamatlábat figyelembevéve jelentősen növeli ezen jogcímen érvényesíthető adókedvezmény összegét.
Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezménye (továbbiakban energiahatékonysági adókedvezmény) kapcsán számos módosítás lép hatályba a törvény kihirdetését követő naptól.
Hiánypótló módon bevezetésre kerül az alternatív beruházás, felújítás fogalma: az adózó által végrehajtandó, adókedvezmény alapját képező beruházáshoz, felújításhoz hasonló termelési kapacitással és élettartammal rendelkező olyan beruházás, felújítás, amely eleget tesz az érvényben lévő uniós szabványoknak és amelyet az adózó adókedvezmény vagy más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, továbbá amely
- megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak az ágazat vagy az érintett tevékenység esetében, de az adózó által végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony beruházás, felújítás,
- az adózó által végrehajtandó ugyanazon beruházás, felújítás későbbi időpontban történő megvalósítása,
- meglévő tárgyi eszköz üzemben tartását magában foglaló beruházás, felújítás, vagy
- az adózó által lízing formájában végrehajtandó beruházáshoz, felújításhoz képest kevésbé energiahatékony tárgyi eszközök lízingelésére irányuló beruházás, felújítás.
Az új definícióval összefüggésben módosításra kerül az elszámolható költségek köre és mértéke is, az alábbiak szerint:
| Beruházás típusa | Adókedvezmény alapja |
| Amikor beazonosítható az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág beruházása, felújítása és nincs olyan kevésbé energiahatékony alternatív beruházás, felújítás, amelyet adókedvezmény, vagy más állami támogatás hiányában megvalósítanának. | Bekerülési érték, illetve annak növekedése |
| Magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás, ahol kimutatható alternatív beruházás, felújítás és az adózó azt az adókedvezmény számításához figyelembe veszi. | A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás
és az alternatív beruházás, felújítás költsége közötti különbözet (többletköltség) |
| Magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás, ahol alternatív beruházás, felújítás nem mutatható ki, vagy az adózó az adókedvezmény számításához alternatív beruházást, felújítást nem alkalmaz. | A magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez szükséges beruházás, felújítás elszámolható költségek 50%-a |
Az adókedvezmény maximális mértéke az eddigi 15 millió eurónak megfelelő forintösszegről 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre növekszik a tervek szerint.
Az adókedvezmény érvényesítése alól újabb esetek kerülnek kizárásra:
- ha a beruházás, felújítás kapcsolt energiatermelés, távfűtés, távhűtés támogatására irányul és
- ha a beruházás, felújítás fosszilis tüzelőanyaggal (beleértve a földgázt is) működő energiatermelő tárgyi eszköz telepítésére irányul.
Az energiahatékonysági adókedvezmény külön kategóriaként meghatározza az energiahatékonysági célokat szolgáló, épületre irányuló beruházásokat és felújításokat is. Ezt a kedvezményt is az üzembe helyezés évében, vagy az azt követő adóévben lehet legkorábban igénybe venni és a következő 5 adóévben lehet felhasználni, az energiahatékonysági adókedvezmény egyéb szabályai alapján.
Az adókedvezmény alapja az épület energiahatékonyságát növelő beruházás, fejlesztés bekerülési értéke. Az adókedvezményre való jogosultság a korábbiaktól eltérő logikát mutat. Az adókedvezmény akkor vezető igénybe, ha az alábbi esetek közül valamelyik teljesül:
- meglévő épületekre vonatkozó beruházás, felújítás esetén legalább 20%-os primerenergia-hatékonyság javulást eredményez a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
- épületgépészeti rendszer, illetve a külső térelhatárolók valamely eleme telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-osprimerenergia hatékonyság javulást eredményez a beruházást, felújítást megelőző állapothoz képest,
- új épületek esetén legalább 10%-os primerenergia hatékonyság javulást eredményez a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó küszöbértékhez képest.
Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó rendelkezzen a kezdeti primerenergiaigényt és annak becsült javulását igazoló energetikai tanúsítvánnyal.
Az adókedvezmény mértéke (a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen) az elszámolható költségek 15%-a (kisvállalkozásnál 35, középvállalkozásnál 25), de legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg.
Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
A globális minimumadó szabályok bevezetéséhez kapcsolódóan – de nem csak a globális miniumadó alanyok számára – 2024-től bevezetésre kerül egy új, a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet (továbbiakban: K+F) támogató adókedvezmény is.
A K+F adóalap-csökkentő tétel helyett a jövőben adókedvezmény is igénybevehető lesz, az adózó 5 évre vonatkozó választása alapján (melyet abban az adóbevallásban kell megtenni, amelyben első alkalommal érvényesítik a K+F adókedvezményt). Ez idő alatt K+F-re tekintettel kizárólag adókedvezmény vehető igénybe, adóalap csökkentő tétel alkalmazására nem lehet visszatérni, csak a 6. adóévtől.
Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség 10%-a de legfeljebb
- 55 millió eurónak megfelelő forintösszeg alapkutatás,
- 35 millió eurónak megfelelő forintösszeg alkalmazott (ipari) kutatás és
- 25 millió eurónak megfelelő forintösszeg kísérleti fejlesztés esetében,
amellyel a felmerülés adóévében és az azt követő 3 adóévben csökkenthető a számított TAO minden más adókedvezményt megelőzően, akár 0 forintig.
Az adókedvezményt minden évben maximális összegben érvényesíteni kell és a fel nem használt adókedvezmény a negyedik adóév végéig az adózó számára kiutalásra kerül (feltéve, hogy az állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható, nettó módon számított adótartozása nem haladja meg a százezer forintot).
Elszámolható költségnek az alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés számviteli értelemben vett közvetlen (ön)költségei közül az alábbiak minősülnek:
- a kutató-fejlesztő által használt tárgyi eszköz kutatás-fejlesztési projekt idejére számított számviteli értékcsökkenése,
- a kutató-fejlesztőre vonatkozóan elszámolt személyi jellegű ráfordítás a kutató-fejlesztőnek a kutatás-fejlesztési projektben való foglalkoztatása mértékéig, kivéve a kutatás-fejlesztési tevékenységhez közvetetten kapcsolódó ráfordítás (ideértve többek között a reprezentációt, a végkielégítést, a felmentési időre járó bért és ezek járulékait),
- a kutatás-fejlesztési tevékenységhez felhasznált szabadalom költsége, ráfordítása, továbbá
- a működési és üzemeltetési költségek, ráfordítások, amelyek közvetlenül a kutatás-fejlesztési projekt folyamán merülnek fel.
Az adóbevallásban a kedvezményt alkalmazó vállalkozásoknak évenkénti bontásban adatot kell szolgáltatniuk a következőkről:
- az adóévi elszámolható költségről,
- az adóévben újonnan keletkezett adókedvezmény összegéről, továbbá
- a korábban keletkezett adókedvezményi összeg terhére történő adóévi felhasználás összegéről.
Tekintettel arra, hogy ez az új kedvezmény úgynevezett elismert visszatérítendő adókedvezménynek tekintendő, a globális minimadó számításakor sem jelent hátrányt.
Az új K+F adókedvezmény sem a K+F társasági adóalapcsökkentő tételekkel, sem a K+F helyi iparűzési adóalap-csökkentő tétellel, sem a szociális hozzájárulási adó K+F adókedvezményével együtt nem vehető igénybe.
Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek
Az adókedvezmények mellett számos kisebb módosítás mellett a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek esetében is változás várható. Ezek köre egy új tétellel bővül a jogdíj- és kamatfizetések kapcsán. 2024-től a nem együttműködő országok és területek jegyzékében szereplő, valamint a nulla vagy alacsony adókulcsú államokba teljesített jogdíj- és kamatfizetésekkel a kettős nem adóztatás érdekében növelni kell az adóalapot. Ez alól kivétel, ha a jogdíj, illetve kamat felmerülésének fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, melynek fennállását az adózónak minősítenie és dokumentálnia is szükséges.
A halasztott adó már ismerős fogalom lehet azon külföldi cégcsoport magyarországi leányvállalatánál, ahol a magyar beszámoló elkészítése mellett konszolidációs jelentéscsomagot is kell készíteni a csoportra vonatkozó számviteli előírások alapján.
Mivel a magyar számviteli törvény eddig nem ismerte a halasztott adó elszámolását, ebből adódóan a magyar és a csoportbeszámoló között eltérés keletkezett. Ezt az eltérést mérsékli a most beterjesztett T/5877-es számú törvényjavaslat, amely bevezeti a halasztott adó fogalmát.
Mit jelent a halasztott adó?
Halasztott adó akkor keletkezik, ha a társasági adószámításnak, vagyis az adóalap-módosító tételeknek jövőbeni átmeneti adóhatása van, azaz a tárgyévben egy adóalapmódosító tétel a jövőben visszafordul (ilyen például a tárgyévben képzett céltartalék vagy a követelésre elszámolt értékvesztés esete). A tervezett módosítással ezen átmeneti különbségeket halasztott adókötelezettségként vagy halasztott adókövetelésként vehetik figyelembe a társaságok.
Halasztott adókötelezettség keletkezik, amikor a tárgyévben ugyan kevesebb adót fizetünk, de azt a jövőben meg kell fizetnünk, vagyis adókötelezettségünk keletkezik (például: tárgyévi fejlesztési tartalék képzése).
Halasztott adókövetelés keletkezik, amikor a tárgyidőszakban több adót fizetünk, amelyet a jövőben visszakapunk, azaz követelésünk keletkezik (például céltartalék, követelés értékvesztése, veszteségelhatárolás).
A halasztott adó számítása nem vonatkozik olyan adóalapmódosító tételekre, amelyek véglegesek, vagyis a jövőben nem fordulnak vissza (például a bírság).
A halasztott adó összegét a mérlegfordulónapi társasági adókulccsal kell kiszámítani.
Melyek az elszámolási szabályok a halasztott adó alkalmazása esetén?
A halasztott adó alkalmazásának első üzleti évében a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni. Az üzleti évre vonatkozó halasztott adó összege már az üzleti év eredményét módosítja, és az eredménykimutatásban a halasztott adóráfordítás soron jelenik meg. A javaslat szerint a halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékét az eredménytartalékból le kell kötni a lekötött tartalékba történő átvezetéssel.
Hogyan könyveljük a halasztott adót?
A társaság saját döntése alapján mutathatja ki a halasztott adókövetelést és az adókötelezettséget. A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, míg a halaszott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni.
Az adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és adókötelezettség összegét összevontan, előjeltől függően nettó módon kell kimutatni. Ennek megfelelően a mérleg tagolása kiegészül a halasztott adókövetelés és a halasztott adókötelezettség sorral. Az eredménykimutatásban megjelenik az Adófizetési kötelezettség sort követően a Halasztott adókülönbözet sor.
A kiegészítő mellékletben is be kell majd mutatni a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek jelentős tételeit jogcímenkénti bontásban.
A halasztott adó elszámolására vonatkozó szabályokat a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a Társaság döntésétől függően már lehet a 2023. évben induló üzleti évek beszámolójára is.
Már több mint 10 éve tartja lázban az adózással foglalkozókat az USA és Magyarország közti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (USA-magyar egyezmény), amely újabb fordulóponthoz érkezett 2022-ben.
Az USA-magyar egyezmény felmondása
Az 1979-ben aláírt és kihirdetett egyezmény Magyarország egyik legrégebbi ilyen megállapodása, így nem csoda, hogy a megváltozott gazdasági és adózási környezethez való igazítás céljából már a 2000-es évek elejétől kezdve folytak tárgyalások egy új egyezményről. Az új egyezmény 2010-ben került hazánkban kihirdetésre, azonban erre az Egyesült Államokban nem került sor, ami egyúttal azt is jelenti, hogy ez az új egyezmény egyelőre nem alkalmazható, az adózási kérdésekben továbbra is az 1979-ben született dokumentumot kell alapul venni. Legalábbis még egy rövid ideig – tekintettel arra, hogy 2022. július 8-án az Egyesült Államok diplomáciai úton jelezte: felmondja a jelenleg hatályos adóegyezményt. Ezt követően az USA-magyar egyezmény még 6 hónapig maradt hatályban, majd 2023. január 8-tól hatályát vesztette és így – az átmeneti szabályok alapján – 2024-től már nem alkalmazható az adózási kapcsolatokban.
A nemzetközi adóügyi egyezmények felülírják a belföldi szabályokat, megakadályozva a kettős adóztatást, valamint általában kedvezőbb, egyszerűbb szabályokat is biztosítanak az adózóknak. Az USA-magyar-egyezmény hatályon kívül kerülése emiatt azt is jelenti, hogy az Egyesült Államokból és Magyarországról származó jövedelmekre ezt követően akár mindkét ország szabályai közvetlenül érvényesek. Jelen írásunkban az USÁ-val és Magyarországgal egyaránt összefüggő jövedelmek adózásának legfontosabb változásait szeretnénk összefoglalni.
Új adóteher lehet a forrásadó
Mind a magánszemélyek, mind a társaságok esetén új adóteherként jelenhet meg a forrásadó (vagyis a jövedelemszerzés helye szerinti állam által kivetett adó), mely 2023-ig csak az osztalék esetén volt alkalmazandó 5, illetve 15%-ban maximalizálva. 2024-től az Egyesült Államokból történő kifizetések esetén 30%-os plusz adóteherrel is számolniuk kell a magyar adóalanyoknak. A jelenlegi szabályok alapján az Egyesült Államok kapcsán Magyarországon a forrásadóztatás csak a magánszemélyek esetén merülhet fel, amennyiben USA illetőségű magánszemélynek történik kifizetés.
Ez egyben azt is jelenti, hogy a különféle tőkejövedelmeik után (osztalék, kamat, árfolyamnyereség) a magyar haszonhúzók az Egyesült Államokban is adófizetésre kötelezettek lesznek, míg ezzel korábban nem kellett számolniuk.
Szocho-fizetési kötelezettség is felmerülhet
Kamat és ingatlanértékesítés esetén további adókötelezettség merülhet fel a jövedelem átsorolása miatt is, ugyanis ezek a jövedelmek az egyezmény hiányában egyéb jövedelemnek minősülnek, melyek után 13%-os Szocho is fizetendő, ráadásul az adófizetési felső határon felül is. Ugyanakkor, a 2023as őszi adócsomag tervezete alapján ebben változás várható, ugyanis amennyiben az elfogadásra kerül, akkor az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások által kifizetett kamatok és ilyen vállalkozások által kibocsátott értékpapírból származó jövedelmek mentesülhetnek az átminősítés alól, és csak az adófizetési felső határon belül keletkezik utánuk Szocho fizetési kötelezettség.
Többlet Szja- és Szocho-fizetési kötelezettség a tőzsdei ügyletek során is megjelenhet, mert USA illetőségű befektetési szolgáltatók alkalmazása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek kedvező szabályai (például az adókiegyenlítés lehetősége és a Szocho-mentesség) sem lesznek alkalmazhatóak a jövőben, és így árfolyamnyereségből származó jövedelemként kell utánuk 15% Szja-t, és a felső korlát eléréséig 13% Szocho-t fizetni.
Módosuló adózási telephelyszabályok
A társaságoknak 2024-től a telephelyszabályokat is érdemes alaposabban megvizsgálniuk, különösen akkor, ha a másik államban található építkezésben vesznek részt, vagy a másik országban dolgozó munkavállalójának segítségével végzik tevékenységüket:
- Előbbi esetben a jelenleg hatályos 24 hónap helyett már 3 hónap után telephelye keletkezik az USA illetőségű társaságnak Magyarországon.
- Utóbbi esetben a magyar jogrendben 2021-ben bevezetett szolgáltatástelephely szabályaira kell tekintettel lenni (amikor a hazánkban 12 hónapos időszakban 183 napot meghaladóan Magyarországon foglalkoztatott munkavállón keresztül történik szolgáltatásnyújtás). Eddig ez kevés esetben jelent meg, tekintetettel arra, hogy az egyezményeknek csak kis része tartalmaz erre vonatkozó rendelkezést, így az USA-magyar egyezményben sem volt ez telephelyet keletkeztető tevékenység.
Ugyanakkor egyezmény hiányában a fentiekre is figyelemmel kell lenni a telephelyelemzések elkészítésekor, ami miatt lehet, hogy több USA illetőségű vállalkozásnak is társaságiadó-kötelezettsége keletkezik Magyarországon.
Ingatlannal rendelkező társaság adóztatása
Az ingatlannal rendelkező társaságban (amelynek önállóan, vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozásaival együttesen az egyes beszámolókban kimutatott eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékének összegéből a belföldön fekvő ingatlan értéke több, mint 75%) fennálló részesedések vonatkozásában a jövőben társaságiadó-kötelezettség terhelheti az USA illetőségű befektetőket, amennyiben ilyen vállalkozásban fennálló részesedéseikből árfolyamnyereséget érnek el. Ezt az USA-magyar egyezmény eddig nem engedte, azonban hatályon kívül helyezése utat nyitott az amerikai adóalanyok ilyen jellegű adóztatásának is Magyarországon.
Kiküldöttek adókötelezettsége
Nem feledkezhetünk meg a kiküldöttek adókötelezettségeiről sem. Az USA-magyar egyezmény hiányában, a korábban általa biztosított kivételszabályok sem alkalmazhatók, és így a másik országban végzett munka már az első naptól adóköteles. Például egy USA illetőségű anyavállalattól a magyar leányvállalathoz egy tréning megtartására kiküldött amerikai magánszemély munkabérének időarányos része után Magyarországon Szja-fizetésre válik kötelezetté. Hosszabb távú kiküldetés esetén a magyar adóügyi illetőség kérdése is felmerülhet, ami azt eredményezheti, hogy a kiküldött a teljes világjövedelme után Magyarországon adókötelezettség alá esik.
Kettős adóztatás elkerülése
A belső szabályok alapján mind a társaságok, mind a magánszemélyek élhetnek a külföldi adó beszámításának lehetőségével, azonban ez a korábbi, jellemzően mentesítési szabályoknál magasabb adókötelezettséget eredményez 2024-től.
A beszámításnak azonban több oldalról is vannak korlátai, Az USA-ban megfizetett adónak ugyanis legfeljebb a 90%-a csökkentheti a magyarországi adókötelezettséget. Azonban nem ez az egyetlen korlát. A levonható adó értéke nem haladhatja meg a kérdéses jövedelemre Magyarországon megállapított adót sem, azaz nem használható fel a más típusú jövedelmekből származó adókötelezettség csökkentésére.
A magánszemélyeknek ezen kívül még két további feltételre is tekintettel kell lenniük:
- csak a nem belföldi, azaz nem magyarországi forrású jövedelmekkel szemben érvényesíthető a beszámítás, és
- a külön adózó jövedelmek esetén 5%-nyi adókötelezettség mindenképpen fizetendő.
Mindez azt jelenti, hogy 1 000 000 forint, az Egyesült Államokból származó osztalékjövedelem esetén a 150 000 forint magyar adóval szemben nem elszámolható a forrásadóként levont 300 000 forintnak megfelelő forrásadó teljes összege, csak legfeljebb 100 000 forint, figyelemmel a Magyarországon elvárt 5% fizetendő adóra. Ez a korábbi 150 000 forintos adóteherhez képest 250 000 forinttal magasabb, 350 000 forintos adókötelezettséget eredményezne a magánszemélynél.
Az egyezménnyel nem érintett területek
Fontos megjegyezni, hogy hazánknak az Egyesült Államokkal megkötött szociális biztonságról szóló egyezménye, valamint az adatcseremegállapodások a jövőben is fennmaradnak, így az ebből eredő kedvezmények továbbra is alkalmazhatók.
Annak érdekében, hogy a változások ne érjék váratlanul az érintetteket, valamennyi olyan esetben, ahol a jövedelemszerzéssel az USA és Magyarország érintetté válik, javasoljuk, hogy időben kezdjék meg a helyzet elemzését az adókötelezettségek meghatározása végett, melyben adószakértőink állnak szíves rendelkezésükre.
Korábbi hírlevelünkben részletesen bemutattuk a helyi iparűzési adó telephely bejelentésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat, értekeztünk továbbá a helyi adóhatósági meghatalmazások bejelentéséről is. Jelen cikkünkben az építményadóval és a telekadóval kapcsolatos változásbejelentés gyakorlatát járjuk körbe.
Az építményadózás legfontosabb szabályai
A helyi adókról szóló törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész. Az épület definíciója szintén szerepel a törvényben, eszerint az az olyan – építési törvény szerinti – építmény vagy annak azon része, amely a környező külső tértől szerkezeti elemekkel részben vagy egészben mesterségesen kialakított, elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetve használat feltételeit biztosítja.
Az építményadó egy helyi adó, melynek mértékét a helyi adókról szóló törvény keretein belül az adott település önkormányzata határozza meg, melyre kétfajta módszer áll az önkormányzat rendelkezésére. Az egyik esetben az építményadó alapja az építmény (m2-ben meghatározott) hasznos területe, míg a jóval ritkábban (mindössze 13 önkormányzat, így pl. Nyíregyháza, vagy Paks által) alkalmazott másik módszer esetében a számításkor az építmény korrigált forgalmi értékét veszik figyelembe és annak bizonyos százaléka képezi az adó mértékét.
Az építményadó megfizetése
Az építményadó megfizetésére – főszabály szerint – mindig az a természetes vagy jogi személy köteles, aki a naptári év legelső napján (január 1.) a szóban forgó ingatlan vagy ingatlanrész tulajdonosa. Ez akkor is alkalmazandó, ha év közben tulajdonosváltás történik.
Az építményadó megfizetésére évente kétszer kerül sor: március 15-én (vagyis az azt követő legelső munkanapon), és szeptember 15-én (illetve ha az munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő legelső munkanapon). A fentiek szerint a második (szeptemberi) részlet megfizetése is azon személy kötelessége, aki az adott év első napján az adóköteles építmény tulajdonosa volt.
A legtöbb önkormányzat mentességet biztosít az építményadó alól, ha az érintett lakást, házat kizárólag lakás céljára használják. Ez a feltétel nem teljesül, ha az adott ingatlanba egy (vagy több) cég van bejegyezve, ekkor az ingatlan az építményadó alanyává válik.
A telekadó legfontosabb szabályai
A vonatkozó definíciót némiképp leegyszerűsítve, a telek az a terület, amelyet nem fed épület, azonban adójogi szempontból számos eset kivételt képez, így többek között a tanya, az erdő, vagy a termőföld (belterületen fekvő esetén csak ha tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll).
Az építményadóhoz hasonló módon a telekadó szintén egy helyi adó, azonban jóval kevesebb önkormányzat vezette be. Csak érdekességképpen: a 2023. októberi adatok szerint Magyarország 2 990 települési önkormányzata közül az építményadót 933 (31,2%), telekadót pedig 543 (18,16%) település vezette be, de számos önkormányzat a magánszemélyek számára adómentességet biztosít legalább az egyik, de sok esetben mindkettő adónemre vonatkozóan.
A telekadó mértéke
A telekadó mértékét a helyi adókról szóló törvény keretein belül az adott település önkormányzata határozza meg, melyre, ugyancsak az építményadóhoz hasonlóan, kétfajta módszer áll az önkormányzat rendelkezésére. Az egyik számítási mód szerint a telekadó alapja a telek (m2-ben meghatározott) területe, míg a másik esetben (melyet jelenleg egyedül Paks alkalmaz az országban) a telek korrigált forgalmi értékét veszik figyelembe és annak bizonyos százaléka képezi az adó mértékét.
A telekadó alanya az, aki a naptári év legelső napján (január 1.) a telek tulajdonosa. A telekadó megfizetésére évente kétszer kerül sor: március 15-én (vagyis az azt követő legelső munkanapon), és szeptember 15-én. Hasonlóan a telekadóhoz, a második (szeptemberi) részlet megfizetése is azon személy kötelessége, aki az adott év első napján az adóköteles telek tulajdonosa volt.
A két adónemet érintő változások bejelentése
A naptári évben történt változásokról legkésőbb a következő év január 15-ig kell adatbejelentést teljesíteni az önkormányzati adóhatóság felé.
E-portálon keresztül is intézhetjük a változásbejelentést
A helyi adóügyek döntő többsége, így az építményadó és a telekadó kötelezettséget érintő változások bejelentése is intézhető személyes jelenlét nélkül, mert a helyi önkormányzatok döntő többségénél létrejöttek a kapcsolattartás elektronikus csatornái (E-Önkormányzat portál, továbbiakban: E-Portál). Az E-Portál felületén az adózók ügyeket indíthatnak, bevallást, adatbejelentést tehetnek, lekérdezhetik ügyeiket, adószámláikat és elektronikus fizetést is teljesíthetnek.
A természetes személyek számára az elektronikus ügyintézés egy (erősen ajánlott) lehetőség, a jogi személyek zöme azonban már kizárólag így intézheti építményadóval és telekadóval kapcsolatos ügyeit. Jogi személyek esetében egy magánszemély – első alkalommal – csak akkor nyújthat be adatbejelentést (bevallást), ha igazolja, hogy az érintett jogi személy nevében eljárhat (meghatalmazással, melyről korábbi hírlevelünkben részletesen írtunk, vagy képviseleti jogosultság igazolásával).
Az E-Portálon lévő adóügyi nyomtatványok esetében a felületre „Bejelentkezés” opcióval – és Ügyfélkapuval – lehet belépni, az űrlapok első oldalán az „Elektronikus kapcsolattartást engedélyezi?” kérdésre az „Engedélyezve” jelölésre szükséges kattintani. Ha egy kérelem így kerül benyújtásra, akkor az önkormányzat elektronikus úton küldi meg válaszát, döntését.
Az e-Önkormányzat Portál felületén mind az építményadó, mind pedig a telekadó aktuális állapota is megtekinthető, az „Adóbevallási információk” menüpontban lehetőség nyílik arra, hogy az adott önkormányzatnál nyilvántartott helyi építményadó és telekadó adatbejelentései lekérdezésre kerüljenek.
Az „Ügyindítás” menüpontban van arra lehetőség, hogy az építményadó, valamint a telekadó adatbejelentését elkészítse és megtegye az érintett adózó, vagy meghatalmazottja, melyre az „Adatbejelentés az építményadóról”, valamint „Adatbejelentés a telekadóról” nevű nyomtatvány szolgál.
Az adatbejelentési nyomtatvány benyújtásának kötelezettsége azokat a személyeket terheli, akik/amelyek az építményadó, valamint a telekadó alanyának minősülnek és a tulajdonukban álló, illetve a vagyoni értékű jogukkal terhelt építmény (épület, épületrész) és/ vagy telek fekvése az érintett önkormányzat közigazgatási területén található.
Kinek kell adatbejelentést tennie építményadó kapcsán?
A gyakorlatban építményadó kapcsán annak kell adatbejelentést tennie, aki pl. ingatlant vásárolt, eladott, örökölt, vagy ha az adott ingatlan vagyoni értékű jogállása, használata (pl. üzleti célúvá vált, vagy onnan kikerült), ill. az adóköteles alapterületének nagysága megváltozott. De adatbejelentést kell tenni akkor is, ha a tulajdonos jogosult lesz önkormányzati adókedvezményre, vagy megszűnik erre való jogosultsága.
Hasonló a helyzet, ha egy új ingatlan esetében a használatbavételi, valamint a fennmaradási engedély véglegessé vált, vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadása az adott naptári évben megtörtént.
Az építményadó-, valamint a telekadó-kötelezettség kapcsán az építmény, illetve telek tulajdonosának azt a személyt vagy szervezetet kell tekinteni, aki/amely az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Ez utóbbi azért külön hangsúlyozandó, mert amennyiben – pl. az évvégi igazgatási szünet miatt – nem történik meg időben az ingatlanügyi hatóság széljegyzése, egy december utolsó napjaiban benyújtott kérelem is okozhat a teljes következő évre vonatkozóan építményadó (és/vagy telekadó) fizetési kötelezettséget.
Nem kell ugyanakkor újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az építményadó és/vagy telekadó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.
Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy önmagában az ingatlan-nyilvántartásban történő változás átvezetése nem elegendő és nem helyettesíti az építményadó-, ill. telekadó-adatbejelentést. Mind az építményadó, mind pedig a telekadó ugyanis ún. kivetéses jellegű, vagyoni típusú helyi adó, vagyis az adó alanya az adatbejelentő lap benyújtásával jelenti be, változtatja, ill. szünteti meg az adókötelezettségét, azt nem az érintett önkormányzati adóhatóság fogja hivatalból megállapítani.
* * *
Amennyiben az építményadóval vagy a telekadóval, az ezekhez kapcsolódó változásbejelentésekkel kapcsolatban további kérdése lenne, adószakértőink állnak szíves rendelkezésére.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Mint arról korábbi hírleveleinkben beszámoltunk, július 1-jén elindult a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az új EPR-szabályok célja, hogy az EPR-díj köteles termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezeléssel kapcsolatosan a gyártókat, illetve első magyarországi forgalomba hozókat terhelje a felelősség és az ezzel járó költségek.
Lényeges változás továbbá, hogy az EPR-rendszer keretében az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatokat (gyűjtés, kezelés, újrahasznosítás és ártalmatlanítás) már az úgynevezett koncesszor, azaz a MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (továbbiakban: MOHU) látja el. A hulladékkezelési feladatok finanszírozására pedig a forrást az EPR-díj hivatott megteremteni, amit az EPR-köteles gyártók, első magyarországi forgalomba hozók kötelesek fizetni a MOHU-nak.
Az EPR-díj megfizetése – magasabb lehet a díj, mint azt sokan várnák
Az új előírások értelmében az EPR-adatszolgáltatások alapján a MOHU számlát állít majd ki a tárgynegyedévi EPR-díj összegéről az érintett vállalkozások számára, melyek az EPR-díjat a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni a MOHU részére.
A hatályos jogszabályok értelmében a MOHU olyan hulladékkezelési feladatokat végez, amelyek ellátása lényegében az EPR hatálya alá tartozó vállalkozók kötelezettsége, felelőssége, és amely ellentételezéseként az említett vállalkozások EPR-díjat kötelesek fizetni a MOHU-nak. A MOHU által az EPR-díj fizetésére kötelezett vállalkozások részére végzett hulladékkezelés tehát az áfatörvény hatálya alá tartozó ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül, amelyet az általános szabályok szerint 27%-os áfa terhel.
A különböző termékek EPR-díjának egy egységre vetített mértékeit 2023. évre vonatkozóan a 8/2023. EM-rendelet (EM-rendelet) tartalmazza. Az EM-rendelet kimondja, hogy az EPR-díj az áfát nem tartalmazza. Így a főszabály szerinti 27%-os áfa az EM-rendelet alapján számított EPR-díjra (mint nettó értékre) kerül majd felszámításra.
Az EPR-díj egy része a MOHU-t, egy része pedig az önkormányzatokat illeti. Az EPR-díj megoszlását az alábbi táblázatban szeretnénk néhány példával szemléltetni:
| Díjkategória megnevezése | Koncessziós társaságot megillető díjelem (Ft/kg) | Önkormányzatot megillető díjelem (Ft/kg) | A kötelezett által fizetendő
EPR- díj (Ft/kg) |
| műanyag csomagolás | 213 | 6 | 219 |
| papír és karton csomagolás | 171 | 2 | 173 |
| fém csomagolás | 178 | 8 | 186 |
| egyéb csomagolás | 125 | 4 | 129 |
Mint a fentiekből látható, az EPR-díj jelentősebb része a MOHU bevétele, az önkormányzatok csak egy csekély díjrészletet tudhatnak majd magukénak.
A két díjrészletről pedig a MOHU telefonos ügyfélszolgálata szerint az alábbi bizonylatok kerülnek majd kiálltásra:
- az önkormányzatot megillető EPR-díjrészről áfa nélküli számviteli bizonylat készül, míg
- a MOHU-t illető összegről olyan számla kerül kiállításra, amelyben 27% áfa is felszámításra kerül.
Mindazon vállalkozások számára, amelyek áfalevonási joggal rendelkeznek, ez csupán likviditási szempontból érdekes, mert a MOHU számlája alapján áfabevallásukban levonásba helyezhetik az előzetesen felszámított áfa összegét.
Érdekesség, hogy a fentiekről részletes tájékoztatás a MOHU honlapján egyelőre nem találtunk. Pedig az EPR-díj számlázásával kapcsolatban számtalan további kérdés is felmerül, így többek között az, hogy hogyan fogják megállapítani, hogy melyik külföldi székhelyű, de EPR-fizetésre kötelezett gazdálkodó rendelkezik Magyarországon áfatelephellyel és melyik nem, akik esetében a fordított áfás adózást kellene alkalmazni.
Biztosan leszek tehát olyanok, akinek meglepetést okoz majd az első EPR-díj kapcsán a MOHU bizonylatolási gyakorlata.
Az EPR hatása a decemberi termékdíjelőlegre
A termékdíjfizetésre kötelezettek tisztában vannak azzal, hogy a negyedéves adóbevallási és befizetési kötelezettségükön felül főszabály szerint termékdíjelőleget is kötelesek vallani harmadik negyedévi termékdíjbevallásukban. Ez a termékdíjelőleg december 20-án esedékes.
Fontos, hogy míg a korábbi években a december 20-i termékdíjelőleg mértéke az adóév első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a volt, addig ebben az évben átmeneti szabály került bevezetésre, hiszen a harmadik negyedévtől az EPR összege levonható a termékdíj összegéből, így az eddigi szabály alkalmazása túl magas termékdíjfizetést eredményezne.
A harmadik negyedévi termékdíjbevallás kitöltésekor fontos ügyelni arra, hogy a 2023. év negyedik negyedévére vonatkozó termékdíjelőleg mértéke csupán az adóév harmadik negyedéve után fizetett termékdíj 80%-a.
A fentiek jól példázzák, hogy nem egyszerű kiigazodni az új EPR- és módosult termékdíjszabályok útvesztőjében, és naprakész információkat beszerezni ahhoz, hogy pontosan és határidőben teljesíteni tudjuk az adminisztrációs kötelezettségeket.
Amennyiben az EPR- vagy termékdíj-előírásokkal kapcsolatban további kérdése lenne, esetleg bizonytalan abban, hogy az Ön cége miképpen érintett e két kötelezettséggel, adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Korábbi hírlevelünkben részletesen bemutattuk a helyi iparűzési adó (IPA) telephely bejelentésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat. Ahogy említettük, az új telephely bejelentést minden esetben csak olyan személy kezdeményezheti, aki az illetékes önkormányzat előtt a vállalkozást képviselni jogosult (akár meghatalmazottként), és rendelkezik ügyfélkapu-regisztrációval.
Ennek fényében most az önkormányzati adóhatóságok előtti képviseletre jogosító meghatalmazásról szeretnénk egy gyakorlati útmutatót adni.
Eljárni jogosult képviselő bejelentése az illetékes önkormányzathoz
Amennyiben még nem rendelkezünk meghatalmazással ahhoz, hogy az illetékes önkormányzat előtt eljárhassunk a vállalkozás adóügyében, például hogy az új IPA-telephelyet bejelenthessük, de van ügyfélkapu-regisztrációink, akkor az alábbiak szerint érdemes eljárni.
Meghatalmazási nyomtatvány kitöltése
Keressük fel az E-Önkormányzat portált. Válasszuk ki az „Ügyintézés bejelentkezéssel” lehetőséget, majd végezzük el az alábbi lépéseket:
- „Szerepkörváltás” menüpont alatt
- Szerepkör: cég nevében
- Cég adószámának megadása
- Önkormányzat kereső (amennyiben eltér az alapértelmezett beállításunktól)
- Település nevének kiválasztása
- Önkormányzat nevének kiválasztása
- Ügyindítás
- Adóügy – Minden ügytípus alapján keresni
- Meghatalmazás önkormányzati adóügyekben – Online kitöltés
- Töltsük ki online a meghatalmazási nyomtatványt
- Töltsük le a nyomtatványt PDF-ben
A letöltött meghatalmazást ezt követően továbbítsuk a cég ügyvezetőjének/képviselőjének elektronikus hitelesítésre.
IPA-meghatalmazás elektronikus hitelesítése
Tapasztalataink szerint a Fővárosi Adóhatóság kizárólag elektronikusan hitelesített meghatalmazást fogad el, vagyis a Meghatalmazónak azt elektronikusan alá kell írnia, vagy AVDH-szolgáltatással hitelesítenie kell, de más önkormányzatok esetében is ezt az eljárást javasoljuk.
A kitöltött PDF-formátumú meghatalmazás elektronikus hitelesítését a cég ügyvezetője/képviselője végezheti, el, például az alábbiak szerint:
- Bejelentkezik a magyarorszag.hu-ra.
- A bejelentkezést követően a képernyő bal oldalán található (felugró) menüsorban a „HITELESÍTÉS” menüpontot kiválasztja.
- A „HITELESÍTÉS” menüpont felületére feltöltésre bekészíti a meghatalmazást tartalmazó PDF-fájlt. Ezt megteheti úgy, hogy a PDF-fájlt ráhúzza a „Húzza ide A FÁJLT” ablakba, esetleg a „vagy klikkeljen ide a tallózáshoz” opciót választva megkeresheti a számítógépen a PDF-fájlt, hogy így illessze be azt a webes felületre.
- A bal alsó sarokban be kell pipálnia a „Hiteles PDF” és az „Elfogadom az ÁSZF-et” jelölőnégyzeteket.
- Ezt követően a képernyő jobb alsó sarkában a „FELTÖLTÉS” gombra kattintva lehet elindítani a PDF-fájl feltöltését és hitelesítését.
- A hitelesítést követően le kell tölteni és a meghatalmazott számára meg kell küldeni a hitelesített PDF-fájl.
Az elektronikus hitelesítés más módon, pl.: az ügyvezető, illetve képviselő elektronikus aláírásának PDF-en történő elhelyezésével is történhet, ám a fenti módszer biztosan elfogadható hitelesítést eredményez, így ezt az eljárási módot javasoljuk.
Elektronikusan hitelesített meghatalmazás beküldése e-papíron
Miután megkaptuk a cég ügyvezetőjétől, illetve képviselőjétől a meghatalmazást tartalmazó elektronikusan hitelesített PDF-fájlt, azt e-papíron tudjuk beküldeni az önkormányzathoz.
-
- Lépjünk fel az e-papír honlapjára.
- Jelentkezzünk be ügyfélkapu azonosítással felhasználónevünk és jelszavunk megadásával.
- Pipáljuk be a „CÉGKAPUBÓL KÜLDVE SZERETNÉK E-PAPÍRT BENYÚJTANI” jelölőnégyzetet, majd adjuk meg az alábbi adatokat:
- Nem természetes személy adószáma: adjuk meg a meghatalmazó cég adószámát.
- Nem természetes személy neve: adjuk meg a meghatalmazó cég nevét.
- Témacsoport: „Önkormányzati igazgatás”.
- Ügytípus: „Adóügyek”.
- Címzett: válasszuk ki az illetékes önkormányzatot.
- Levél tárgya: meghatalmazás.
- Levél szövege: röviden ismertessük, hogy a csatolt meghatalmazás feldolgozását kérjük.
- Majd csatoljuk a meghatalmazást (Tovább a csatolmányokhoz gombbal).
Ezt követően csatoljuk a felületen az ügyvezető, illetve képviselő által a fentiek szerint már hitelesített PDF-fájlt, majd küldjük be.
Miután az önkormányzat az e-papíron beadott hitelesített meghatalmazást feldolgozta, lehetőségünk lesz eljárni a meghatalmazó adóügyeiben a helyi adóhatóság előtt, így például bejelenteni egy új IPA-telephelyet.
Önkormányzati adóhatóságnál eljárni jogosult képviselő bejelentése a NAV-hoz
Az adóalanyoknak 2020-tól lehetőségük nyílt arra is, hogy az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottjukat a NAV-on keresztül jelentsék be. A NAV a meghatalmazott adatait továbbítja a bejelentésben megjelölt önkormányzati adóhatósághoz.
A vonatkozó nyomtatványt (HIPAMEGH adatlapot) kizárólag elektronikusan lehet benyújtani a NAV-hoz. Az adatlap a NAV honlapján érhető el az Általános Nyomtatványkitöltő keretprogramhoz (ÁNYK).
Az állandó meghatalmazás kiterjedhet valamennyi, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos ügyre, vagy csupán azok egy részére. Ebben az esetben – azoknak az ügyeknek a megjelölésével, amire a meghatalmazás kiterjed – ki kell tölteni a meghatalmazás tárgya mezőt (például: bevallás benyújtása, adószámla egyenleg lekérdezés).
Az utolsó, „D” blokkban kell kiválasztani azt a települési önkormányzatot, amely előtt az állandó meghatalmazott el fog járni. Egy adatlap kitöltésével jelenleg egy települési önkormányzat választható.
Ha a helyi iparűzési adó meghatalmazás több önkormányzat előtti eljárásra jogosítja a meghatalmazottat, a bejelentést önkormányzatonként kell megtenni és minden egyes űrlaphoz csatolni kell az elektronikus formában hiteles meghatalmazást.
A HIPA-meghatalmazás beküldése elektronikusan
Az űrlapot mind az adózó, mind a bejelentésben szereplő meghatalmazott benyújthatja hivatalos elektronikus elérhetőségéről (szervezet esetén cégkapujáról, magánszemély a KÜNY-tárhelyéről, cégkapu használatára nem köteles szervezet a törvényes képviselő KÜNY-tárhelyéről). Az elektronikusan benyújtott adatlaphoz csatolni kell az állandó meghatalmazást elektronikusan hiteles formában. Elektronikus aláírás, vagy AVDH-hitelesítés után az adatlap meghatalmazásként is benyújtható.
A meghatalmazást elektronikusan hiteles formában így lehet elkészíteni egyszerűen:
- a meghatalmazást a meghatalmazó elektronikusan aláírja vagy azt AVDH-szolgáltatással hitelesíti; ha a meghatalmazás jogi képviselő részére szól, a meghatalmazást neki is el kell fogadnia,
- a papíralapon jogi képviselő részére adott meghatalmazást a jogi képviselő elektronikusan hitelesíti.
Amennyiben az adóalany él a fentiekben leírt képviselő NAV felé történő bejelentésének lehetőségével, akkor az önkormányzati adóhatóságnál a képviseletére jogosult személyt külön már nem kell bejelentenie. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a HIPAMEGH nyomtatvány alapján az IPÁ-n kívül más helyi adóügyben a meghatalmazott nem jogosult eljárni, így azok tekintetében hírlevelünk első felében bemutatott meghatalmazási módot szükséges alkalmazni.
***
Bízunk benne, hogy a fenti tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.