Értékpapírból származó jövedelmek adózása 1. rész

Jogviszonnyal összefüggő jövedelmek

Az éves Szja-bevallás határidejének közeledtével szeretnénk átfogó képet adni az értékpapírból származó jövedelmek kapcsán leggyakrabban felmerülő adózási szabályokról. Cikksorozatunk első részében a jogviszonyra tekintettel megszerzett értékpapírok adózását fogjuk kifejteni a magyar illetőségű magánszemélyek vonatkozásában.

Először szeretnénk egy általános meghatározást adni az értékpapírból származó jövedelmekre.

Mit tekintünk értékpapírnak?

A Személyi jövedelemadó törvény szerint értékpapírnak minősül: 

  • minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá
  • a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés,
  • a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon.

Most, hogy már be tudjuk azonosítani, mi minősül értékpapírnak, nézzük meg, hogy mikor tekintjük azokat jogviszonyhoz kapcsolódónak!

Jogviszonyhoz kapcsolódó értékpapír

Az Szja-törvény alapelvei szerint az értékpapír formájában megszerzett jövedelem jogcímét is a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni.

Tehát amikor a magánszemély munkajogviszonyára való tekintettel vagy tevékenységének ellenértékeként tesz szert értékpapír-juttatásra, akkor az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül összevonás alá eső jövedelemnek, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetnie.

Ilyen, jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemről akkor beszélünk, amikor a magánszemély munkáltatója, vagy a munkaviszonya alapján a cégcsoportba tartozó – belföldi vagy külföldi – társaság közvetlenül vagy közvetve értékpapír formájában nyújt juttatást a munkavállalónak. Ezen értékpapír juttatások célja a tulajdonosi érdekeltség és a munkavállaló motivációjának megteremtése. A juttatás történhet:

  • az értékpapír ingyenes, vagy részben ellenérték fejében történő átruházásával, vagy
  • értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési jog felajánlásával, vagy
  • úgynevezett fantomrészvény juttatásával, amikor a részvényérték csak a juttatás értékének meghatározásában játszik szerepet, a magánszemély az ügylet valóságos tartalmát tekintve nem is jut értékpapírhoz.

A fent említett bármelyik értékpapírprogram keretében jutatott vagyoni érték kapcsán az adókötelezettség a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, vagy (amennyiben ez egy korábbi időpont) akkor, amikor a magánszemély, vagy javára más személy ezt birtokba vette.

Fontos megjegyeznünk, hogy a magánszemélyeknek bevétele és adókötelezettsége keletkezik függetlenül attól, hogy az értékpapírt magyar kifizetőtől vagy külföldi társaságtól kapták. Az sem mérvadó, hogy az értékpapírt és az abból származó jövedelmet behozták-e belföldre vagy sem és esetleg külföldi bank- vagy értékpapírszámlán tartják.

A magánszemély dolga akkor a legegyszerűbb, ha az értékpapír magyar kifizetőtől származik, ugyanis ilyenkor a magyar kifizető köteles az adókötelezettség megállapítására, levonására, bevallására és megfizetésére.

Tehát a foglalkoztató, a hagyományos bérjövedelemhez hasonlóan levonja az Szja-t (15%), az egyéni járulékot (18,5%) és megfizeti a Szocho-t (13%) is.

Külföldi munkáltató esetén bonyolultabb a helyzet

Azonban, ha közvetlenül a külföldi cég nyújtotta a jövedelmet magyar jogviszonyra való tekintettel, akkor a helyzet bonyolódik, hiszen a külföldi cég jellemzően nem minősül kifizetőnek, és ilyen esetekben a magánszemélyt terheli az adómegállapítási kötelezettség. Mivel a külföldi juttató nem minősül a magánszemély foglalkoztatójának, így nem jön létre biztosítotti jogviszony a felek között, ennek hiányában pedig járulékkötelezettség nem keletkezik.

Az Szja mellett azonban a Szocho-kötelezettség is a magánszemélyt terheli, és mindkettőt a bevétel 89%-ára meghatározott adóalap után kell megfizetnie, amennyiben ezt részére nem térítik meg. A 89%-os adóalap célja, hogy költségelszámolási lehetőséget biztosítson a magánszemélynek egy olyan helyzetben, ahol erre egyébként nem lenne jogosult. Fontos tisztában lenni azzal, hogy e jövedelem esetében a Szocho adófizetési felső határ szabály nem alkalmazható.

MÉP – Kedvezményes lehetőség értékpapír-juttatáshoz

Az Szja-törvény lehetőséget ad egy különleges juttatási módra, ez a munkavállalói értékpapír-juttatási program (MÉP). Ezen program keretében évi 1 millió forint vagyoni értékre lehet kedvező adózás mellett szert tenni úgy, hogy nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték. Ennek azonban van két követelménye, feltétele:

  • A törvény kétéves tartási időszakot ír elő úgy, hogy a program szervezője egyedi letétben köteles elhelyezni az értékpapírt befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára.
  • Továbbá feltétel még, hogy az adóéven belül részt vevő magánszemélyek legfeljebb 25%-a lehet vezető tisztségviselő és az adóéven belül a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50%-át kitévő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek.

Adózási pont az értékpapír kötelező tartási időszaka leteltét követően az értékpapír elidegenítésével (árfolyamnyereség), az osztalékfizetésnél és valamely előfeltétel nem teljesülése esetén (munkaviszonyból származó jövedelem) keletkezik. Ez utóbbi akkor fordul elő, ha az értékpapír a kötelező tartási időszakon belül a magánszemély tulajdonába kerül, ilyen esetben a munkáltató vonja le az Szja-t és a járulékokat, és a kifizetőnek keletkezik Szocho-kötelezettsége is.

Adómentes juttatásként adhatnak a startupok részesedést

2024. január 1-jétől az induló (startup) vállalkozások adómentesen juttathatnak részesedést (üzletrész, részvény) a munkavállalók és vezető tisztségviselők részére, az adót csak akkor kell megfizetni, amikor a magánszemély ténylegesen jövedelemhez jut. Induló vállalkozásnak minősül a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem fizetett osztalékot és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.

A szerzéskori adómentesség feltétele, hogy a tagsági jogot megtestesítő részesedés juttatásának meg kell felelnie a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek, illetve a munkavállaló, vezető tisztségviselő a megszerzett részesedést a szerzést, vagy a részesedés szerzésére való jog gyakorlásának megnyílását követően legalább három évig nem értékesíti. Továbbá az induló vállalkozásnak egy adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget kell tennie.

Fontos még kiemelni az elismert programokból származó jövedelmeket, mint az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) és a KMRP (Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program) kapcsán juttatott vagyoni értékeket. Mindkét program előnye, hogy a rájuk vonatkozó szabályok és feltételek betartásával, teljesülésével a törvény több kedvező rendelkezést tartalmaz, amiknek köszönhetően a magánszemélyre kedvezőbb adófizetési teher vonatkozik. Az MRP és a KMRP programok működtetése és az ezekből származó adókötelezettségek meghatározása igen bonyolult részletszabályokon alapul, melyek meghaladják jelen összefoglalónk kereteit.

***

Amennyiben az értékpapírból származó jövedelmek adózása kapcsán kérdése merülne fel, vagy segítségre lenne szüksége valamilyen értékpapír alapú munkavállalói ösztönzőrendszer kialakításában, esetleg munkavállalóként bizonytalan értékpapírból származó jövedelmeinek kiszámításában és bevallásában, adószakértőink készséggel állnak rendelkezésére.

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

Az Omnibus-csomag – Az Európai Bizottság javaslata az uniós szabályozások egyszerűsítésére

Frissítés: 2025. április 3-án az Európai Parlament jóváhagyta az első Omnibus-csomagot, az un. Stop-the-clock-javaslatot. Ebben arról rendelkezik, hogy a nagyvállalatok és a közérdeklődésre számot tartó KKV-k számára két évvel elhalasztják a kötelező CSRD-t, vagyis a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelvet, valamint egy évvel elhalasztják a CSDDD-t, a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvet.

2025. február 26-án az Európai Bizottság új javaslatcsomagot tett közzé, amely módosításokat javasol az Európai Zöld Megállapodás néhány kulcsfontosságú pillérére vonatkozóan. Több más szabályozási terület mellett az Omnibus javaslatai kiterjednek a CSRD-re, a CSDDD-re és a Taxonómiai rendeletekre.

Az Omnibus-csomag célja

A javaslatcsomag elsődleges célja a jelentési kötelezettségek csökkentése elsősorban a kis- és középvállalkozások számára. Ha az Omnibus a tervezett formájában kerül elfogadásra, növelheti a jelenleg jelentős adminisztrációval járó fenntarthatósági jelentéstétel hatékonyságát.

A jelentéstétellel járó adminisztrációs terhek csökkentése, a jelentéstétel egyszerűsítése és akár szétbontása különböző vállalatméretekre egy a piaci szereplők által várt és általunk is támogatott módosítási irány. Ugyanez vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség időbeli hatályának nagyobb terítésére. A piac nincs felkészülve ennyi jelentéstétel elkészítésére a megfelelő minőségben. Pár évre szétterítve viszont az eredeti cél megtartása mellett lehet jelentős hozzáadott értéke a fenntarthatósági transzformációhoz.

Elfogadása esetén az EU növekedési környezetének javítására irányuló intézkedés az uniós szabályozások több területére jelentős hatással lesz.

CSRD (Vállalati fenntarthatósági beszámolási irányelv)

Az Omnibus jelentős változtatásokat javasol a CSRD számos kulcsfontosságú területén.

Hatókör szűkítése: A jelenlegi CSRD az összes nagyvállalatra vonatkozik, amelyek megfelelnek a következő három kritérium közül kettőnek:

  • 50 millió eurós nettó árbevétel,
  • 25 millió eurós mérlegfőösszeg, 250 alkalmazott),
  • valamint az EU szabályozott piacán jegyzett kkv-kra.

Az Omnibus javaslata szerint a hatókör csak azokra a nagyvállalatokra korlátozódna, amelyek

  • legalább 1000 alkalmazottal rendelkeznek,
  • és vagy 50 millió eurós nettó árbevételt érnek el,
  • vagy mérlegfőösszegük meghaladja a 25 millió eurót.

Ezáltal a 1000 fő alatti vállalkozások mentesülnének a kötelezettség alól, de önkéntes alapon jelenthetnek a kkv-k számára kialakított önkéntes szabványok (VSME) szerint.

Ellátási lánc információs korlátozása: A hatókörből kikerült vállalatoknak nem kell teljes körű információt szolgáltatniuk a nagyobb vállalatok felé, csupán az egyszerűsített VSME követelményeknek megfelelő adatokat.

Jelentéstételi határidők kitolása: A jelentési kötelezettségek két évvel történő elhalasztása azon vállalatok számára, amelyek 2026 vagy 2027-től lennének kötelesek beszámolni.

Kiegészítő követelmények korlátozása: Az EB nem írhat elő ágazatspecifikus szabványokat, és nem követelhet meg a jelenlegi „korlátozott bizonyosság” helyett „ésszerű bizonyosságot”.

EU Taxonómia

Az Omnibus a Taxonómiai Rendeleteket is módosítja:

Hatókör csökkentése: A jelentéstételi kötelezettség csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozna összhangban a CSDDD hatályával, a kisebb vállalatok pedig önkéntesen jelenthetnek.

Részleges taxonómiai igazodás: Bevezetésre kerülne egy új lehetőség a részben a taxonómiához igazodó tevékenységek jelentésére.

Lényegességi küszöb bevezetése: A pénzügyi lényegességi küszöb meghatározása a taxonómiai jelentésekben.

Jelentési sablonok egyszerűsítése: A szükséges jelentési sablonok számának csökkentése és az adatok mennyiségének minimalizálása.

DNSH-kritériumok egyszerűsítése: A „ne okozz jelentős kárt” (DNSH) kritériumok egyszerűsítésének fokozatos bevezetése.

Arányszámok módosítása: Egyes pénzügyi intézmények számára, beleértve a Zöld Eszközök Arányának (GAR) számítását.

CSDDD (Vállalati Fenntarthatósági Átjárhatósági Irányelv)

Hatálybalépés elhalasztása: A követelmények alkalmazási határidejének kitolása 2027. július 26-ra, az első fázis pedig 2028. július 26-ra módosul.

Egyszerűsített kötelezettségek: Az átvilágítási követelmények szűkítése a közvetlen üzleti partnerekre, az indirekt partnerek csak akkor esnének vizsgálat alá, ha bizonyítékok utalnak potenciális káros hatásokra.

Jelentési terhek csökkentése a kkv-k számára: A nagyobb vállalatok nem kérhetnek teljes körű adatokat a kisebb partnereiktől, csak a CSRD VSME előírásainak megfelelő információkat.

További harmonizáció: A fenntarthatósági átvilágítási követelmények egységesítése és az éghajlat-mérséklési átmeneti tervek összehangolása a CSRD-vel.

Az Omnibus további módosításokat javasol a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) és egyes befektetési programok optimalizálására is.

Hogyan tovább az Omnibus után?

Bátorítjuk a vállalatokat, hogy a fenntarthatósági transzformációval kapcsolatos felkészülést folytassák vagy kezdjék meg. A társaság hatékony és fenntartható működésével kapcsolatos elvárásokat a jelentéstétel változása csak részlegesen érinti. Amennyiben pedig társaságuk nem esik a jelentlegi vagy a tervezett CSRD szabályozás hatálya alá abban az esetben is fontolják meg az önkéntes VSME szabványok alkalmazását.

A kriptoeszközök adózása

2022. január 1-jétől a kriptoeszközökkel végrehajtott ügyletekből származó jövedelmek külön adózó jövedelemként kezelendők, és 15%-os személyi jövedelemadó terheli őket. A 2024. évi Szja-bevallási határidőhöz közeledve (2025. május 20.) fontos, hogy a magánszemélyek tisztában legyenek a szabályokkal, és megfelelően dokumentálják kriptoeszköz-tranzakcióikat az adóbevallás során.

Anélkül, hogy a – főleg informatikai – részletekbe belemennénk, arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos jövedelemszerzés elsősorban bányászat (a felhasználó számítógépe leellenőrzi és a blokkláncra való fűzéssel megerősíti a visszaigazolásra váró tranzakciókat, amiért cserébe bizonyos időközönként kriptoeszközt kap a rendszertől), valamint kereskedelem formájában történik, továbbá a kriptoeszközök mind közül talán legismertebb (de messze nem az egyetlen) megjelenési formája a Bitcoin (₿).

Az Szja-törvény szabályozza a kriptovaluták adózását

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja-törvény) alapján kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adott adóév vonatkozásában a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet alapján elért ügyleti nyereség (bevétel csökkentve többek között a tárgyévi igazolt kiadásokkal).

A szabályozás tehát egyfelől kizárólag magánszemélyekre vonatkozik, másfelől fontos szerepet kap az adóév (ami szinte minden esetben azonos a naptári évvel), mint időintervallum. Ugyancsak az Szja-törvény definiálja magának a kriptoeszköznek a fogalmát is, eszerint az az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

A kriptoeszköz megszerzésének módja nem releváns adózási szempontból

Ellentétben a korábbiakkal, a 2022 óta hatályos szabályozás alapján a kriptoeszköz megszerzésének módja egyáltalán nem bír relevanciával: ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem (ennek kapcsán jegyeznénk meg, hogy 2024 elején számos, Bitcoinon alapuló ún. ETF-nek a tőzsdére történő bevezetését és kereskedését engedélyezték az Amerikai Egyesült Államokban), a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből, vagyis fiat pénzre (pl. euró vagy amerikai dollár) vagy egyéb javakra váltják. Ha valaki pl. Bitcoinért cserébe Ethereumot (Ξ) vásárol, akkor – egyéb tranzakció hiányában – nem kell a kriptoeszközei kapcsán Szja-t fizetnie.

Magánszemélyek esetében 2022 óta már kötelezően az elkülönülten adózó jövedelmek között kell ezeket a jövedelmeket bevallani, amelyeket kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadó terhel.

Az adókiegyenlítést alkalmazhatjuk kriptoügyletek esetén is

Ahogy említettük, az Szja-törvény szerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adóévben elért ügyleti nyereség. Hasonlóan az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeknél alkalmazható módszerhez, itt is alkalmazható az adókiegyenlítés intézménye. Ez azt jelenti, hogy kettő adóéven keresztül felhasználható a korábbi évek (kriptoeszköz) vesztesége (amikor az igazolt kiadások meghaladták a bevételek összegét, vagy csak kiadások merültek fel), vagyis annak a keletkezése évében érvényes adókulccsal számított összegével, csökkenthető az adott évi (kriptoeszköz) nyereség után fizetendő Szja. Ennek azonban feltétele, hogy a korábbi adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeljen az adott adóévi, kriptoeszközzel lebonyolított ügyletből származó veszteség.

Így annak is mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet szentelnie az Szja-bevallására, aki az elmúlt kettő évben is foglalkozott ugyan kriptoeszközökkel, de csak kiadása volt. Amennyiben ugyanis ezen kiadásokat feltünteti a személyijövedelemadó-bevallásában, akkor abban az adóévben, amikor (végre) bevételt realizál (így például idén, amikor szignifikánsan emelkedett az árfolyam), csökkenteni tudja a vonatkozó Szja-fizetési kötelezettségét is.

A kiadások adóbevallásban történő feltüntetésének azonban előfeltétele, hogy azokról részletes nyilvántartást kell vezetni: mind a kriptoeszköz vásárlásáról, mind pedig a bányászatról. Ennek kapcsán azt érdemes szem előtt tartani, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén az adott revizor számára világos és egyértelmű legyen, hogyan jött ki az az érték, amit az adott magánszemély a vonatkozó adóévi személyi jövedelemadó-bevallásában kiadásként tüntetett fel: minél részletesebb a nyilvántartás, annál jobban csökken az esetleges adókockázat.

Itt jegyeznénk meg, hogy a magyarországi Szja-bevallásban szereplő értékeket minden esetben magyar forintban kell szerepeltetni, így a fizetendő adót is forintban kell megállapítani. A nyilvántartásban tehát annak is szenteljünk kiemelt figyelmet, hogy milyen árfolyamon váltjuk át a más devizában (pl. euró, vagy amerikai dollár) megállapított értékeket. Emiatt egy esetleges veszteség a kriptopiacon adózási szempontból nyereség is lehet, a devizaárfolyamváltozás miatt.

Mivel a kriptoeszközökből származó jövedelem külön adózó jövedelemnek számít, így az ilyen jövedelmek Szja-alapja és Szja-kötelezettsége semmilyen adóalap-, vagy adókedvezménnyel (pl. családi kedvezmény, vagy 25 éven aluliak kedvezménye) nem csökkenthető.

***

Ahogy látható, a lassan esedékes (május 20.) személyijövedelemadó-bevallás egyaránt érinti azokat, akik csak korábban foglalkoztak, és azokat is, akik jelenleg is foglalkoznak kripoteszközökkel. Amennyiben a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletekből származó jövedelmeinek bevallásával kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, vagy segítségre lenne szüksége a kalkulációk, nyilvántartások és a bevallás elkészítésében, adószakértőink készséggel állnak az Ön rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

Értékhatár emelések 2025.01.01-től

Egyszerűsített éves beszámoló új értékhatárai

A számviteli törvény kiegészült az uniós jogszabályoknak való megfelelés érdekében, tekintettel a 2013/34/EU irányelv 2023. október 17-én elfogadott (EU) 2023/2775 módosítására, amely a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozások méretkritériumainak kiigazítását célozza.

Az irányelv 25%-kal megemelte a korábban meghatározott, a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó, euróban meghatározott méretkritériumokat. A módosítás egyrészt a tapasztalt inflációs hatásra válaszul, másrészt az adminisztratív terhek racionalizálása érdekében történt. Az euróban 25%-kal megemelt értékhatárok forintban több mint 60%-os értékhatár növekedést eredményeztek.

Az irányelv alapján a kisvállalkozások definíciója módosul és ezzel az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásokra előírt határértékek is változnak. Az új értékhatárt figyelembe véve egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő, a nagyságot jelző három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 2 000 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 4 000 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Az új, megemelt értékhatárokat a 2025. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre kötelezően kell alkalmazni, de már a 2024. január 1-jével vagy azt követően kezdődő üzleti évre is alkalmazhatók. Tehát ha egy vállalkozás 2024-ben egyszerűsített éves beszámolót szeretne készíteni, akkor a 2022-es és 2023-as üzleti év adatait kell megvizsgálnia. Amennyiben a három mutató közül bármelyik kettő az értékhatár alatt van, készíthető az egyszerűsített éves beszámoló.

Az egyszerűsített éves beszámoló tekintetében továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy melyek azok a vállalkozások, akik nem készíthetnek egyszerűsített éves beszámolót, mert az erre vonatkozó, érvényes kizáró szabályokban semmi sem változott.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló új mutatószámai

Az új előírás alapján az anyavállalatnak nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie, ha az üzleti évet megelőző két – egymást követő – üzleti évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem haladja meg az alábbi határértéket:

  • a mérlegfőösszeg a 10 000 millió forintot,
  • az éves nettó árbevétel a 20 000 millió forintot,
  • az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 250 főt.

Az új értékhatárok 2025. január 1-jével lépnek életbe, de már a 2024. január 1-jével alkalmazhatóak.

Önköltségszámítási szabályzat új értékhatárai

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 14. § (6) bekezdése eddig is világosan kimondta, hogy az egyszerűsített beszámolót készítő vállalkozások számára nem kötelező ilyen szabályzatot összeállítani. Ez az általános szabály továbbra is érvényben van, függetlenül attól, hogy az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai megemelkedtek.

Az új előírás alapján, ha az értékesítés eladott áruk beszerzési értékével és közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele egy adott üzleti évben meghaladja a négymilliárd forintot, vagy a költségnemek szerinti költségek összege a kétmilliárd forintot, akkor a következő évtől kezdődően a saját előállítású termékek és nyújtott szolgáltatások önköltségét az önköltségszámítási szabályzat szerint, utókalkulációs módszerrel kell megállapítani. Ez a változás már a 2024-es üzleti évre is alkalmazható.

A törvény továbbra is kimondja, hogy ha egy vállalkozás egyszer már kötelezetté válik az önköltségszámítási szabályzat alkalmazására, akkor később sem mentesül e kötelezettség alól, még akkor sem, ha az értékhatárok teljesítése megszűnik. Ennek hátterében az a jogalkotói érvelés állhat, hogy ha egyszer már kialakítottak egy ilyen szabályzatot, az bármikor hasznos lehet a vállalkozás számára.

Azonban a megemelt értékhatárokkal kapcsolatban bevezették az átmeneti szabályokat, amelyek kimondják, hogy azok a vállalkozások, amelyek most teljesítik az új értékhatárokat, de korábban nem élhettek a mentesítés lehetőségével, most mentesülhetnek a szabályzat készítése alól. Azonban a jövőben, ha ismét elérik ezeket az értékhatárokat, már nem léphetnek vissza, még akkor sem, ha az értékadatok időközben csökkennek.

Könyvvizsgálói értékhatár megemelése

A jelenleg érvényes, 300 millió forintos nettó árbevételi határ a duplájára, 600 millió forintra emelkedik, miközben az 50 fős foglalkoztatotti létszámra vonatkozó feltétel nem változik. A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesítéshez továbbra is mindkét feltétel együttes teljesítése szükséges. A megemelt értékhatár 2025. január 1-jén fog hatályba lépni, azt csak a 2025-ben kezdődő üzleti évre lehet majd alkalmazni

18 millió forint az új értékhatár

Visszamenőleges hatállyal 18 millió forintra emelkedett az áfa alanyi adómentesség bevételi értékhatára

A 2025. január 25-i szombati Magyar Közlönyben került kihirdetésre a másnap már hatályba is lépett 5/2025. (I. 25.) Kormányrendelet, amely 2025. január 1-jére visszamenőleges hatállyal 12 millió forintról 18 millió forintra megemelte az Áfatörvény szerinti, alanyi adómentesség választására jogosító felső értékhatárt.

Alanyi adómentességet a belföldi székhelyű, vagy lakóhelyű adóalanyok választhatnak. Az alanyi adómentes adózók e minőségükben

  1. a) áfafizetésre nem kötelezettek, viszont
  2. b) előzetesen felszámított áfa levonására sem jogosultak,
  3. c) kizárólag áthárított áfát nem tartalmazó számlát és nyugtát bocsáthatnak ki, és
  4. d) áfabevallást nem kell benyújtaniuk.

Vagyis az alanyi adómentesség a kisvállalkozások számára jelentős adminisztrációkönnyítést jelent.

Az új előírások alapján a 2025. naptári évre abban az esetben választható az alanyi adómentesség, ha az adóalany az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenértéknek – forintban kifejezett és éves szinten göngyölített – összege

a) sem a 2024. naptári évben ténylegesen,

b) sem a 2025. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen

nem haladja meg a 18 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.

Főszabály szerint, ha egy vállalkozás évközben meghaladja a bevételi értékhatárt, akkor megszűnik alanyi adómentes státusza és Áfa fizetésre válik kötelezetté már attól a termékértékesítésétől, vagy szolgáltatásnyújtásától, amely ellenértékével az értékhatárt meghaladta. Ezen vállalkozások alanyi adómentességük megszűnése évét követő második naptári év végéig nem választhatják ismételten az alanyi adómentességet.

Azon vállalkozások, amelyek 2023-ban, vagy 2024-ben a fentiek szerint elveszítették alanyi adómentességüket (a korábbi 12 millió forintos értékhatárt meghaladták), de sem a 2024. évi tényleges, sem a 2025. évi várható bevételük 18 millió forintot nem haladja meg, abban az esetben egy most bevezetett átmeneti szabály alapján mégis jogosulttá válnak 2025-re alanyi adómentességet választani.

Az alanyi adómentesség választásáról főszabály szerint a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig lehet bejelentést tenni a NAV felé. A kormányrendelet átmeneti szabálya alapján 2025. február 28-ig tehetnek bejelentést a vállalkozások, hogy 2025-re alanyi adómentességet választanak.

A kormányrendelet viszont nem tartalmaz iránymutatást arra vonatkozóan, hogyan járjanak el az alanyi adómentességet február 28-ig visszamenőlegesen választó vállalkozók az év első felében áfafelszámításával teljesített termékértékesítéseik és szolgáltatásnyújtásaik kapcsán. Az Áfatörvény általános rendelkezéseiből az következne, hogy az alanyi adómentességgel az év első napjára visszamenőlegesen elveszítik áfalevonási jogosultságukat, viszont a kibocsátott számláik, nyugtáik után mindaddig áfafizetésre kötelezettek maradnak, amíg azokat szabályosan le nem módosítják.

***

Amennyiben a fenti adóváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!

Jelen összefoglalónk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.

Minimálbér és garantált bérminimum 2026. január 1-jétől

Minimálbér és garantált bérminimum 2026. január 1-jétől

2025. december 23-án kedden megjelent a Magyar Közlöny 157. számában a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről szóló kormányrendelet. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Kormány ismételten év elejétől, azaz 2026. január 1. napjától módosítja a bruttó minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

Év 2024* 2025 2026 % (2025-2026)
Minimálbér 266 800 Ft 290 800 Ft 322 800 Ft 11
Garantált bérminimum 326 000  Ft 348 800 Ft 373 200 Ft 7

*2023. december 1-jétől

Minimálbér összege 2026

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 322.800 forint, hetibér alkalmazása esetén 74.210 forint, napibér alkalmazása esetén 14.850 forint, órabér alkalmazása esetén 1.856 forint.

Garantált bérminimum összege 2026

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 373.200 forint, hetibér alkalmazása esetén 85.800 forint, napibér alkalmazása esetén 17.160 forint, órabér alkalmazása esetén 2.145 forint.

A bérezés alakulása általános munkarendtől eltérő esetekben

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a kötelező legkisebb összege 2026. január 1-jétől 322.800 forint, a garantált bérminimum összege 373.200 forint.

Ha a teljes munkaidő kevesebb napi 8 óránál, arányosan csökkentett mértékben, ha több, arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.

Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, a meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak arányosan változó összegével kell figyelembe venni.

Minimálbér és garantált bérminimum 2025. január 1-jétől

Csütörtökön megjelent a Magyar Közlöny 127. számában a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről szóló kormányrendelet. A korábbi gyakorlatnak megfelelően a Kormány ismételten év elejétől, azaz 2025. január 1. napjától módosítja a bruttó minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályokat.

Év 2024* 2025 %
Minimálbér 266 800 Ft 290 800 Ft 9
Garantált bérminimum 326 000  Ft 348 800 Ft 7

*2023. december 1-jétől

Minimálbér összege 2025

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 290 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 66 860 forint, napibér alkalmazása esetén 13 380 forint, órabér alkalmazása esetén 1 672 forint.

Garantált bérminimum összege 2025

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2025. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 348 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 80 190 forint, napibér alkalmazása esetén 16 040 forint, órabér alkalmazása esetén 2 005 forint.

A bérezés alakulása általános munkarendtől eltérő esetekben

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a kötelező legkisebb összege 2025. január 1-jétől 290 800 forint, a garantált bérminimum összege 348 800 forint.

Ha a teljes munkaidő kevesebb napi 8 óránál, arányosan csökkentett mértékben, ha több, arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.

Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, a meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak arányosan változó összegével kell figyelembe venni.

A bérezés alakulása 2026. és 2027. év vonatkozásában

A 2025. évi minimálbér és garantált bérminimum emelésén túl a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) megállapodott a minimálbér 2026. és 2027. évi emeléseiről is az alábbiak szerint:

Év 2025 2026 2027
Minimálbér

(bruttó)

290 800 Ft 328 600 Ft 374 600 Ft
Emelés mértéke

(előző évhez képest)

9 % 13 % 14 %

A 2026. és 2027. évre vonatkozó bérmegállapodás újratárgyalható, ha nem teljesülnek azok a makroszintű várakozások, amelyekkel most számoltak a szereplők, így például más lesz az infláció, a GDP-növekedés vagy az átlagbér-növekedés szintje. Így a fent megjelölt összegek egyelőre nem kerültek rögzítésre jogszabályi szinten.


Minimálbér és garantált bérminimum 2023. december 1-jétől

Hétfő éjjel megjelent a Magyar Közlöny 164. számában a minimálbér és a garantált bérminimum összegének emeléséről szóló kormányrendelet. A korábbi gyakorlattól eltérően nem 2024. január 1-jétől, hanem már 2023. december 1-jétől módosítja a rendelet a minimálbérekre vonatkozó szabályokat.

Év 2023 2024* %
Minimálbér 232 000 Ft 266 800 Ft 15
Garantált bérminimum 296 400 Ft 326 000 Ft 10

*2023. december 1-jétől

Minimálbér összege 2024

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 266 800 forint, hetibér alkalmazása esetén 61 340 forint, napibér alkalmazása esetén 12 270 forint, órabér alkalmazása esetén 1534 forint.

Garantált bérminimum összege 2024

A legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2023. december 1-jétől havibér alkalmazása esetén 326 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 74 950 forint, napibér alkalmazása esetén 14 990 forint, órabér alkalmazása esetén 1874 forint.

A bérezés alakulása általános munkarendtől eltérő esetekben

Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes) a kötelező legkisebb összege 266 800 forint, a garantált bérminimum összege étől 326 000 forint.

Ha a teljes munkaidő kevesebb napi 8 óránál, arányosan csökkentett mértékben, ha több, arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.

Részmunkaidő esetén a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, a meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak arányosan változó összegével kell figyelembe venni.