2024. január 1-jétől a számviteli törvény új lehetőséget kínál a vállalkozások számára: saját döntésük alapján a mérlegben kimutathatják a halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget. Az új szabályok alkalmazása azonban nemcsak számviteli tudatosságot, hanem alapos előkészületeket és körültekintő dokumentálást is megkövetel. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan lehet helyesen eljárni, és milyen számviteli eljárásokkal kell tervezni az új lehetőség alkalmazásakor.

Új számviteli lehetőség: a cég dönthet a halasztott adó kimutatásáról

2024. január 1-től a számviteli tv. 45/A.§ alapján a vállalkozó saját döntése alapján a mérlegben kimutathatja a 3.§ (16) 5. pontja szerinti halasztott adókövetelést és halasztott adókötelezettséget.

A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök, a halasztott adókötelezettséget a hosszú lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni, azonos adóhatósággal szemben fennálló halasztott adókövetelés és halasztott adókötelezettség esetén összevontan (nettó módon), előjelétől függően eszközként vagy kötelezettségként. Amennyiben a vállalkozó alkalmazza e rendelkezést, akkor a halasztott adókövetelést és a halasztott adókötelezettséget is ki kell mutatnia.

Hogyan jelenik meg a halasztott adó a mérlegben?

Amennyiben a vállalkozás él a halasztott adó kimutatásának lehetőségével, úgy a következő szabályokat kell alkalmaznia:

• A halasztott adókövetelést a befektetett eszközök között, azon belül az „IV. Halasztott adókövetelés” soron kell kimutatni.
• A halasztott adókötelezettség a hosszú lejáratú kötelezettségek között, azon belül az „I.10. Halasztott adókötelezettség” soron jelenik meg.

Fontos, hogy a halasztott adó bemutatására vonatkozó döntést a társaság számviteli politikájában írásban rögzíteni kell. Erre 90 nap áll rendelkezésre.

Mikor keletkezik halasztott adó?

Halasztott adó akkor keletkezik, ha a társasági adószámításnak, vagyis az adóalap-módosító tételeknek jövőbeni átmeneti adóhatása van, azaz a tárgyévben egy adóalapmódosító tétel a jövőben visszafordul.

Tipikus átmeneti különbségek:

• értékcsökkenési leírás
• vevő értékvesztés
• céltartalékok
• fejlesztési tartalék
• előző évek elhatárolt veszteségei

A halasztott adó számítása nem vonatkozik olyan adóalapmódosító tételekre, amelyek véglegesek, vagyis a jövőben nem fordulnak vissza (például a bírság).

Halasztott adókötelezettség keletkezik, amikor a tárgyévben ugyan kevesebb adót fizetünk, de azt a jövőben meg kell fizetnünk, vagyis adókötelezettségünk keletkezik. (például: tárgyévi fejlesztési tartalék képzése).

Halasztott adókövetelés keletkezik, amikor a tárgyidőszakban több adót fizetünk, amelyet a jövőben visszakapunk, azaz követelésünk keletkezik (például céltartalék képzés, követelés értékvesztés elszámolása).

Hogyan könyveljük a halasztott adót?

Nyitó tételek és évközi változások

A számviteli tv. 37. § (8)- (9). bekezdése alapján a halasztott adó alkalmazásának első üzleti évében a halasztott adó követelés és a halasztott adó kötelezettség nyitó könyv szerinti értékét az eredménytartalékkal szemben kell állományba venni.

Az üzleti év során beazonosított könyv szerinti értékek és adóértékek közötti különbözetek kumulált összegének a várható nyereségadó-kulccsal (effektív adókulcs) számolt értéke lesz a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség, amelyet szintén összevontan és nettó módon kell könyvelni. Ennek során figyelembe kell venni az előző évi nyitó értékeket, hiszen az adott évi halasztott adókülönbözet a nyitó halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség változásából keletkezik.

Halasztott adók fordított irányú változásainak könyvelése

Amennyiben az előző évi halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség növekszik, akkor egyszerűen könyveljük a tárgyévi növekményt. Azonban, ha a korábbi halasztott adókövetelés után az adott üzleti évben halasztott adókötelezettség keletkezik vagy fordítva, akkor első lépésként visszafordítjuk a nyitó halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget a halasztott adókülönbözettel szemben, majd ezt követően történik ismét az adott évi halasztott adó elszámolása.

Mit tekintünk a halasztott adó számítása alapelvének?

A halasztott adó összegét a mérlegfordulónapi társasági adókulccsal kell kiszámítani. A 3 §. (16) 4. pontja szerint az az adókulcs, amely mérlegfordulónapon kihirdetett és vonatkozni fog arra a következő üzleti év(ek)re, mely(ek)ben a halasztott adókövetelés vagy halasztott adókötelezettség realizálódik.

A 38.§ (3) b) bekezdése alapján a saját tőkét érintően is bekerült egy változás a számviteli törvénybe a halasztott adó kapcsán. Miszerint az eredménytartalékból a lekötött tartalékba át kell vezetni a halasztott adókövetelés mérleg szerinti értékét, így a halasztott adókövetelés osztalékkifizetési korlátként jelentkezik.

Az üzleti év adózott eredményét az adózás előtti eredmény és az adófizetési kötelezettség, valamint a halasztott adókülönbözet tárgyévi változásának különbözetével egyezik meg.

C. Adózás előtti eredmény (+A+B)

X. Adófizetési kötelezettség

X/1. * Halasztott adókülönbözet (±)

D. * Adózott eredmény (±C–X±X/1)

Mit tartalmazzon kötelezően a kiegészítő melléklet?

A 92.§ (5) bekezdése alapján a halasztott adókövetelések és a halasztott adókötelezettségek változását jogcímenkénti bontásban a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni:

• nyitó könyv szerinti és számított érték;
• tárgyévben keletkezett halasztott adó tételek könyv szerinti és számított értéke;
• felhasználásból eredő tárgyévi csökkenés;
• az üzleti várakozások, az adókulcs és az adózási környezet változásából eredő tárgyévi változások; és
• tárgyévi záró könyv szerinti és számított érték.

A halasztott adókimutatás lehetősége jelentős előrelépés a hazai számvitelben, amely segíti a vállalkozásokat abban, hogy pénzügyi helyzetüket még pontosabban tükrözhessék. Azonban a döntést nem szabad elhamarkodni: minden esetben meg kell vizsgálni az érintett átmeneti tételeket, megfelelő kalkulációkat kell készíteni, és gondoskodni kell a számviteli politika időbeni módosításáról is. A szabály alkalmazása nem kötelező, de ha mellette dönt a vállalkozás, akkor annak teljeskörű és pontos elszámolása kötelező.

A halasztott adó szakszerű alkalmazása hosszú távon hozzájárulhat a megbízható, transzparens és a valós gazdasági eseményeket hűen tükröző beszámolók elkészítéséhez.

A cikk 2025. május 22-én megjelent az ado.hu weboldalán.