- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Az idei „nyári adócsomag” benyújtásra került június 6-án. A javaslatokról az Országgyűlés egyelőre nem határozott, tehát a csomagban foglalt változások még nem léptek hatályba. Kétrészes hírlevelünkben bemutatjuk a tervezett változások közül a legfontosabbakat!
A szóban forgó, T/4243. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: „Javaslat”), zömében a 2024-es naptári évre várható adóváltozásokat tartalmazza, egyes rendelkezései azonban már idén augusztustól hatályba lépnének.
A következőkben adónemekre bontva mutatjuk be a legfontosabbnak ítélt módosítási terveket az általános forgalmi adót, a gépjárműadót, a szociális hozzájárulási adót, az adóigazgatás rendjét, az illetékeket, a pénzügyi tranzakciós illetéket, a népegészségügyi termékadót, az egyszerűsített foglalkoztatást és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást illetően.
Általános forgalmi adó (ÁFA)
Kötelező visszaváltási díjas rendszer (Deposit Return Systems; DRS)
A tervek szerint bevezetésre kerülne a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (Deposit Return Systems – DRS). Ennek eredményeképpen az ÁFA-törvény 2024-től az alábbiak szerint módosulna.
-
Termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja tekintetében ÁFA-fizetési kötelezettség nem keletkezne. Ebből következően, ha a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltásakor a visszaváltási díjat visszatérítik, az adóalap utólag nem lenne csökkenthető.
-
Ugyanakkor a változások értelmében adóztatandó tényállásnak minősülne majd, így pedig adófizetési kötelezettséget keletkeztetne, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza.
-
Az ÁFÁ-t ilyenkor a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanynak kellene megfizetnie, a naptári év utolsó napján. Az ÁFA alapja a vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj A vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díjat úgy kellene majd tekinteni, mint amely az ÁFA arányos összegét is tartalmazza.
Nem változna azonban, hogy a betétdíjas (a fenti kategóriába nem tartozó) termék betétdíja továbbra is részét képezné az értékesítés adóalapjának, és amikor a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, az adó alapja is csökkenne utólag.
Más tagállamban letelepedett adóalanyok ÁFA-visszatérítése belföldi ingatlan vásárlás esetén
A Javaslat értelmében az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok a belföldi ingatlan szerzése után az előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó ÁFA-visszatéríttetési eljárás (ELEKÁFA) keretében is visszaigényelhetnék majd, melyre korábban nem volt lehetőségük.
Egyablakos rendszer (One Stop Shop; OSS)
A jelenlegi szabályok értelmében azok a bizonyos feltételeket teljesítő adóalanyok, akik a Közösség más tagállambeli nem adóalany vevők részére teljesítenek ügyleteket, meghatározott esetekben választhatnak, hogy
-
a főszabály szerinti, a Közösség más tagállambeli nem adóalany vevő országában,
-
vagy a különös szabályra tekintettel a letelepedési helyük szerinti tagállamban teljesítik ezen ügyletek után az áfa fizetési kötelezettségüket.
A főszabály szerinti adózás választásának tekinthető az is, ha az adóalany regisztrál az OSS rendszerbe. Ezen választásuktól azonban az adóalanyok 2 évig nem térhetnek el.
A Javaslat szerint, ha az OSS rendszerben korábban regisztrált adóalany bármilyen okból kifolyólag nem kívánná tovább alkalmazni az OSS rendszert és az OSS regisztrációt követő évtől kezdve még nem telt el 2 év, úgy nyilatkoznia kellene arról, hogy olyan adóalany-e, aki az OSS rendszerbe történő regisztrációkor egyébként jogosult volt a különös szabályok alkalmazására, tehát a letelepedettség helye szerinti adózás feltételei fennálltak. Ezzel elősegítve annak nyomon követhetőségét, hogy a 2 éves választáshoz kötöttség fennáll-e az OSS rendszerbe regisztrált adóalany esetében.
E-nyugta fogalomrendszere
A Javaslat tartalmazza az e-nyugta szabályozásához szükséges alapfogalmakat, illetve a felhatalmazó rendelkezést az adópolitikáért felelős miniszter számára az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotására.
Jogutódlás esetkörei
A Javaslat egyértelműsíti, hogy abban az esetben, ha az ÁFA-csoportból kiválna egy, vagy több csoporttag, és az ÁFA-csoport fennmarad, melyik ÁFA-alany lenne kötelezett, illetve jogosult eljárni az ÁFA vonatkozásában. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a csoportos adóalanyiságból történő kiválást az ÁFÁ-t érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnés történt volna.
A Javaslat alapján a jogszabályban meghatározott feladatátszervezések során, ha a jogszabály alapján feladatot ellátó egyik adóalanytól a feladat ellátása más adóalanyhoz kerül, és jogszabály kimondja, hogy a feladatot átvevő adóalany jogutód, akkor az átadást ÁFA-szempontból is jogutódlásnak kell tekinteni. Ebből következően, ha a szerző megfelel az ÁFA tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor az átadás kapcsán nem keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettség.
Gépjárműadó
A Javaslat alapján 2024-től kezdődően a gépjárműadót már nem 2, hanem csupán egyetlen részletben, április 15-ig kellene megfizetni. Az egyéni vállalkozók és magánszemélyek június 30-ig benyújtott kérelmük alapján 5 havi részletfizetést igényelhetnének.
A Javaslat bővítené az adómentességek körét, mivel az egyesület és az alapítvány mellett a köztestület is adómentessé válna a tulajdonában lévő gépjárművek utáni adó fizetése alól. Továbbá üzembentartóként is mentesülnének ezek a szervezetek az adófizetés alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzembentartónak, sem a tulajdonosnak nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége.
Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
A Javaslat szerint 2023. november 1-jétől a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás nem lenne munkaerőpiacra lépőnek tekinthető, ebből következően az ilyen vendégmunkás után adókedvezmény nem lenne érvényesíthető.
A Javaslat bővítené a megváltozott munkaképességű személy SZOCHO-törvény szerinti definícióját: 2023. augusztus 1-jétől ilyen személynek minősülne az a személy is, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.
Továbbá a Javaslat szerint az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóalap számítása megváltozna az érintett személyek vállalkozói tevekénységének szünetelése kapcsán: a tervezett módosítás következtében a szüneteltetés csak teljes naptári hónapra lenne alkalmazható.
Adóigazgatás rendje
Bevallásokat érintő változások
A Javaslat törvényi szintre emelné azt a jelenleg csak a veszélyhelyzet során alkalmazható szabályt, mely szerint a társasági adó és a helyi iparűzési adó USA dollárban és euróban is megfizethető.
A jogi személyek legfeljebb 1 millió forint összegű adótartozására évente 1 alkalommal legfeljebb 6 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezne az adóhatóság (automatikusan).
A Javaslat alapján – ellentétben a jelenlegi 365 napos szabállyal – az adószámot már a bevallás benyújtásának elmulasztására történő felszólítást követő 180 nap eltelte után törölné az adóhatóság.
A Javaslat egy új, soron kívüli bevallási kötelezettséget vezetne be az általános forgalmi adó kapcsán. A most hatályos szabályozás szerint amennyiben egy havi gyakorisággal bíró adózó más bevallási gyakoriságra tér át, akkor az új negyedéves / éves bevallása adott esetben olyan időszakot is lefedhet, amelyre vonatkozóan korábban már (egy vagy több) havi bevallást benyújtott. A soron kívüli bevallás ezt a „kettős lefedettséget” szüntetné meg.
Megbízható adózói minősítés és köztartozásmentesség
A Javaslat szerint a megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszer pontosításra kerülne: a NAV a minősítés során nem venné figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg.
A Javaslat továbbá rendezné azt az esetet is, amikor az ÁFA-, illetve TAO-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna.
Elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelentene könnyebbséget az adózók számára, hogy a köztartozásmentesség helyett már elegendő, ha az adózónak nincs 30 ezer Ft-ot meghaladó köztartozása, valamint nettó 5 ezer Ft-ot meghaladó adótartozása, így ezen értékek alatt nem kerülne majd ki a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA).
Változnának a Javaslat szerint az új eljárásra vonatkozó szabályok is: ilyen csak a felülvizsgálati (perújítási) kérelem alapján született bírósági ítélet eredményének ismeretében indulhatna meg.
Feltételes adómegállapítás
A Javaslat alapján típusszerződésekre is lehetne kérni feltételes adómegállapítást. Típusszerződésnek az a megállapodás minősülne, amelyet az adózók előre meg nem határozható számú, vagy meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügyletre kívánnak megkötni.
Változna továbbá a Javaslat szerint a feltételes adómegállapítási kérelem díja is, amely a fent említett típusszerződés esetén 10 millió Ft, egyéb esetekben 8 millió Ft, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén pedig 12 millió Ft lenne (jelenleg 5 millió Ft alapesetben, sürgősségi eljárás során pedig 8 millió Ft).
Illetékek
A Javaslat – változatlan tartalommal – törvényi szintre emelné az illetékekre vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.
Pénzügyi tranzakciós illeték
A Javaslat a jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételét és pontosítását írná elő.
A pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési, befektetési szolgáltatási tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre abban az esetben vonatkozna illetékkötelezettség, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van.
Népegészségügyi termékadó (NETA)
A Javaslat – változatlan tartalommal – törvényi szintre emelné a NETÁ-ra vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.
Egyszerűsített foglalkoztatás
A Javaslat változatlan tartalommal, 2023. augusztus 1-jei hatállyal, törvényi szintre emelné a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
A Javaslat törvényi szintre emelné azt a 2022. szeptember 1-je óta hatályos veszélyhelyzeti intézkedést, amelynek értelmében a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
A társasági adót, a személyi jövedelemadót, a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot, a kisadózók tételes adóját, az energiaellátók adóját és a légitársaságokat érintő változásokat, illetve a Számviteli törvényben várható módosításokat bemutató 2. rész itt olvasható.
***
Amennyiben az tervezett adóváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Mint azt korábbi hírlevelünkben ismertettük, Magyarországon 2023. július 1-től bevezetésre kerül a kiterjesztett gyártói felelősségi díj (EPR), amely mellett a környezetvédelmi termékdíj (KTD) továbbra is megmarad, annak ellenére, hogy az érintett termékek köre nagy átfedést mutat. A kettős adóztatás elkerülendő, azonban a KTD összegéből az EPR-díj összege levonhatóvá válik majd. Éppen ezért nagyon lényeges, hogy milyen KTD- és/vagy EPR-díj terhel egy-egy terméket.
Az EPR-díj mértéke 2023-ra érvényes
Az egyes termékekre vonatkozó EPR-díj mértékeket a 2023. június 2-án kihirdetett 8/2023-as energiaügyi miniszteri rendelet (a továbbiakban EM rendelet) tartalmazza a kollektív teljesítés tekintetében. Fontos hangsúlyozni, hogy az EM-rendeletben szereplő EPR-mértékek csupán 2023-ra érvényesek.
Az EPR-szabályok szerint ugyanis az EPR-díj mértéke minden évre vonatkozóan külön rendeletben kerülhet meghatározásra, ennek hiányában pedig a tárgyévet megelőző évi EPR-mértékek indexálásra kerülnek az EPR-jogszabályban meghatározott módon.
Az EPR-díjak jelentősen magasabbak a KTD-mértékeknél
Ahogyan arra számítani lehetett, az EPR-köteles körforgásos termékek kapcsán fizetendő EPR-díj mértéke 2023-ban a legtöbb termék esetében lényegesen magasabb lesz, mint az azonos, ill. hasonló termék- vagy anyagáramra vonatkozó KTD-mértékek.
Az alábbi táblázatban – a teljesség igénye nélkül – néhány példával szemléltetjük az egyes termékek EPR- és KTD-mértékének egymáshoz viszonyított arányát:
| EPR-díj mértéke | KTD mértéke | ||
| Körforgásos termék | Ft/Kg | Ft/Kg | Termék- anyagáram |
| Műanyag csomagolás | 219 | 57 | Műanyag csomagolószer (a műanyag hordtasak kivételével) |
| Papír és karton csomagolás | 173 | 19 | Papír csomagolószer |
| Fém csomagolás | 186 | 19 | Fém csomagolószer |
| Fa csomagolás | 19 | 19 | Fa, természetes alapú anyagú csomagolószer |
| Egyéb csomagolás | 129 | 57 | Egyéb csomagolószer |
| Társított (kompozit) csomagolás | 168 | 57 | Társított csomagolószer (kivéve társított rétegzett italkarton) |
| 19 | Társított rétegzett italkarton csomagolószer | ||
| Hőcserélő berendezések | 116 | 57 | Hőcserélő berendezések |
| Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2 -nél nagyobb felszínű képernyőt tartalmaznak | 362 | 57 | Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszíni képernyőt tartalmaznak |
| Nagygépek (amelyeknek bármely külső mérete meghaladja az 50 cm-t) | 124 | 57 | Nagygépek (bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) a fotovoltaikus panel (fényelem, amely modullá vagy panellé van összeállítva) kivételével |
| Fotovoltaikus panel (amelynek bármely külső mérete meghaladja az 50 cm-t) | 63 | 57 | Fotovoltaikus panel (fényelem, amely modullá vagy panellé van összeállítva, bármely külső méret meghaladja az 50 cm-t) |
| Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (amelyeknek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t) | 261 | 57 | Kisgépek (egyik külső méretük sem haladja meg az 50 cm-t) |
| Hordozható elem, akkumulátor | 160 | 57 | Akkumulátor (elektrolittal feltöltött vagy fel nem töltött) |
| Gumiabroncs | 137 | 57 | Gumiabroncs |
| Irodai papír | 128 | 19 | Irodai papír |
| Reklámhordozó papír | 94 | 85 | Reklámhordozó papír |
Mint a fentiekből is látható, bizonyos termékek esetében az EPR mértéke 2023-ban majdnem tízszerese lesz a KTD-nak. Például: míg a fém, papír, illetve karton csomagolószerek KTD mértéke csupán 19 Ft/Kg, addig a papírcsomagolást terhelő EPR-díj mértéke 173 Ft/Kg lesz, a fém csomagolásé pedig 186 Ft/Kg.
A KTD-mérték talán csak az egyszer használatos, biológiailag le nem bomló hordtassak (1900 Ft/Kg) és a biológiailag lebomló műanyag hordtasak (500 Ft/Kg) vonatkozásában lesz magasabb az azonos, ill. hasonló körforgásos termék EPR-mértéknél. Azonban ahogyan a fenti táblázat is mutatja, főszabály szerint a műanyag csomagolás után az EPR-díj mértéke 219 Ft/Kg lesz, míg a műanyag hordtasak kivételével a műanyag csomagolószerek kapcsán a termékdíj általános mértéke csak 57 Ft/Kg.
Adminisztrációs kötelezettséggé válhat a KTD-bevallás
Tekintettel arra, hogy 2023-ban az EPR mértéke a legtöbb körforgásos termék esetében magasabbnak tűnik, mint az azonos, illetve hasonló termék-, illetve anyagáramok KTD-mértéke, a KTD-kötelezettség idén sok vállalkozás számára akár ki is üresedhet, csupán egy adminisztrációs kötelezettséggé válhat, amennyiben nem érintettek azon kevés termékek valamelyikével, amely esetében az EPR mértéke nem haladja meg a KTD-t.
A magasabb EPR-díj mérték azonban bizonyos termékek fogyasztói árának növekedését is eredményezheti, ha a vállalkozások beépítik az árba az új típusú közteherből eredő többletköltséget.
Lényeges azonban, hogy az egyes termékek kapcsán mind az EPR-, mind a KTD-kötelezettség keletkezése, illetve annak mértéke helyesen kerüljön meghatározásra, és az érintettek regisztráljanak a MOHU által működtetett elektronikus felületen, majd jelentkezzenek be a hulladékgazdálkodási hatósághoz.
***
Amennyiben segítségre lenne szüksége az EPR- vagy a KDT-kötelezettségek teljesítése kapcsán, forduljon szakértőinkhez bizalommal.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A nagyjából egy évvel ezelőtt bevezetett extra adók döntő többsége változatlan formában fizetendő tovább a 2024-es naptári évben is, néhány extra adó esetében ugyanakkor változás történt a szabályozásukat illetően. Jelen cikkünkben röviden bemutatjuk a 2023. május 31-én a Magyar Közlönyben megjelent, vonatkozó Kormányrendelet újdonságait!
Az „extraprofit adó” fogalmát 2022. június 4-én ismerte meg az ország, ekkor jelent meg ugyanis az ezeket szabályozó 197/2022. (VI. 4.) Kormányrendelet. Ezen Kormányrendelet a 2022-es és a 2023-as naptári évre írt elő extra, az addig meglévő ágazati különadók melletti adófizetési kötelezettséget a bizonyos szektorokban – pl. energetika, távközlés, biztosítás, pénzügy stb. – tevékenykedő cégek számára.
2024-ben is fizetni kell az extraprofit adót
A 2023. május 31-én megjelent, 206/2023 (V. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Kormányrendelet”) alapján az extraprofit adók nem csak a tavaly kihirdetett 2023-as naptári év végéig, hanem egészen 2024. december 31-ig fizetendőek lesznek.
Ahogy jelen cikk bevezetőjében említettük, a Kormányrendelet néhány extra adó esetében nem csak a fizetési kötelezettség meghosszabbítását írta elő, hanem megváltoztatja az érintett extra adónem szabályozását is.
Néhány szektor extra adó szabályai módosulnak
A gyógyszergyártókat terhelő extra adó kapcsán az adómértékek a 2024-es naptári évben mindegyik sávban a felére csökkennek, így az extra adó mértéke az adóalap
-
50 milliárd Ft-ot meg nem haladó része után 0,5%;
-
50-150 milliárd Ft közé eső része után 1,5%;
-
150 milliárd Ft-ot meghaladó része után pedig 4% lesz.
Ezzel szemben a gyógyszerforgalmazókat terhelő extra adó mértéke a 10 ezer Ft-ot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetében viszont 28%-ról 40%-ra emelkedik, és ezt a megemelt adómértéket már az idén július 20-i esedékességű befizetési kötelezettségekre is alkalmazni szükséges.
A kiskereskedelmi adó sávos adózása ugyan megmarad, az adó mértéke a 100 milliárd Ft-ot meghaladó adóalaprész után azonban az idén alkalmazandó 4,1%-ról a 2024-es naptári évben 4,5%-ra nő.
A 2024-es naptári évre fizetendő banki extra adó – a Kormányrendelet alapján – csökkenthető, ha az érintett bank vagy pénzügyi vállalkozás tulajdonában lévő, 2027. január 1-jét követően lejáró Magyar Államkötvény elnevezésű, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott állampapírok 2024. január 1-je és 2024. november 30-a közötti időszakra vonatkozó napi átlagos állománya a 2023. január 1-je és 2023. április 30-a közötti napi átlagos állományhoz viszonyítva növekszik, vagyis, ha az érintett pénzügyi intézet magyar állampapírokat vásárol.
Az extraadó-fizetési kötelezettség azonban még így is csak legfeljebb 50%-ra (vagyis az eredetileg fizetendő összeg felére) csökkenthető az állampapír állomány értéke növekményének 10%-ával.
Némiképp enyhülnek a bányajáradék szabályai.
Változatlan a szabályozás több szektor extraprofit adója kapcsán
Gyakorlatilag nem változtak sem részletszabályok, sem pedig az adó mértéke az energetikai szektort terhelő extra adó, a feldolgozóipari gyártók extraprofit adója, a biztosítói pótadó, a távközlési pótadó és a légitársaságok adója kapcsán.
Ahogy látható, 2024-ben is számolni kell az extra adókkal, néhány esetben pedig a részletszabályok is megváltoztak. Amennyiben az extra adókat érintő változásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Május 31-én este kettő, adózást is érintő kormányrendelet jelent meg a Magyar Közlönyben. Az első a magánszemélyek kamatjövedelmeit érinti, a második pedig az extraprofitadó fizetésére kötelezett vállalkozásokat. Jelen hírlevelünkben előbb a kamatjövedelmek adózásának változását mutatjuk be röviden.
Szochóval növekszik a kamatjövedelmek adózása
A 205/2023. (V. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Kormányrendelet”) szerint 2023. július 1-jétől az Ukrajna területén zajló háború miatt elrendelt magyar veszélyhelyzet fennállásáig a 15%-os személyi jövedelemadó („szja”) mellett 13% szociális hozzájárulási adó („szochó”) is terheli a következő kamatjövedelmeket:
-
takarékbetét és fizetési számla követelés esetében a 2023. július 1-jét követő időszakra járó kamatot, lekötött betét esetében pedig a 2023. június 30. után lekötött betét kamatát;
-
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír esetében a 2023. július 1-jétől megszerzett értékpapír kamatát, hozamát;
-
olyan vagyoni érték esetében, amelyből az szja levonása nem lehetséges (pl. a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyeremény), a magánszemélyt teljes egészében a 2023. július 1-jét követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értéket;
-
a 2023. július 1. után kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítését;
-
a 2023. július 1-jétől nyújtott szövetkezeti tagi kölcsön kamatát;
-
a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját (kedvezményezettjét, örökösét) a tag munkaviszonyának a feltételes jogszerzési időtartam lejárta előtti megszűnése miatt megillető összegből, a tag által befizetett hozzájárulás-kiegészítés összegét meghaladó részből a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2023. július 1-jét követő időszakkal arányos részét.
A kamatjövedelmek esetén nincs felső határ
Fontos, hogy a Kormányrendelet explicit kimondja, hogy (ellentétben a szochó általános szabályaival) a fent említett kamatjövedelmek kapcsán nem alkalmazandó az ún. adófizetési felső határ. Vagyis a szochót ezen kamatjövedelmek esetében akkor is meg kell fizetni, ha az érintett magánszemély (egyéb) szochóköteles jövedelme éves szinten meghaladja a minimálbér összegének huszonnégyszeresét.
Továbbá, a Kormányrendelettel érintett jövedelem kapcsán nem érvényesíthető az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamára alkalmazott szochómentesség.
Várhatóan idén már megmarad a szochóváltozás
A fenti változások 2023. július 1-jén lépnek hatályba és jelen állás szerint 2023. november 26-ig (az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében kihirdetett veszélyhelyzet fennálltának utolsó napjáig) alkalmazandóak. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai szerint a Kormány több alkalommal is meghosszabbította az egyes veszélyhelyzetek időtartamát, így várhatóan idén decemberben is számolni kell a kamatjövedelmeket terhelő szochókötelezettséggel.
***
Amennyiben a szociális hozzájárulási adót érintő változásokkal kapcsolatban kérdése merül fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben, mégsem élesítette hétfőn az adóhivatal azt a frissítést, amely a módosító számlák adatszolgáltatásának követelményeiben okozott volna változásokat.
A következő határidő szeptember 18.
A NAV az elmúlt időszak online számla-adatszolgáltatásainak elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy a cégek egy számottevő körében nem történt még meg a szükséges átállás, így a fejlesztés élesítése valószínűleg túl sok elutasított adatszolgáltatást eredményezett volna, így további felkészülési idő biztosításáról döntöttek. Az új határidőig kell minden társaságnak felülvizsgálnia az adatszolgáltatási gyakorlatát, amennyiben ezt nem tette volna még meg.
A NAV Online Számla rendszer módosítása ugyan csak az adatszolgáltatások egy nagyon kis részét érinti, ugyanakkor minden olyan adózóra hatással lehet, aki módosító számlákat is kibocsát, szektortól és cégmérettől függetlenül. A változások jelentősége még abban is rejlik, hogy az az adatok beküldésére vonatkozik, tehát közvetlenül a számla-adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére van hatással.
Mi is ez a középpontba került változás?
A változások megéréséhez fontos tudni, hogy a legtöbb számázó program a módosító számlák adatszolgáltatás során több információ tüntet fel az adatszolgáltatásban, mint amit a számlára helyez. Az eredeti számlára való hivatkozáson túl, tétel szinten is jelezhetik a módosító számla által okozott változásokat. A jelenlegi specifikáció szerint erre még több technikai lehetőség és nyitva áll.
Ennek szabályrendszere változik meg a jövőben olymódon, hogy az egyik lehetőséget kizárják, és visszautasításra kerülnek majd azok az adatszolgáltatási kísérletek, amelyek ennek alkalmazásával kerültek előállításra.
Nehéz kiszűrni a cégeknél az érintett számlázó programokat
A tervezett változásokról már hónapokkal ezelőtt megtörtént az adóhatósági kommunikáció, és a NAV Online Számla rendszer teszt verziójában már február óta ki is próbálható az új funkció hatása a meglévő számlajelentési gyakorlatokra.
Ennek ellenére számítani lehet arra, hogy az élesítését követően többen is szembesülhetnek majd adatszolgáltatási problémákkal.
Mivel kizárólag a módosító számlák adatszolgáltatásában lesz változás, ezért a számlák vizsgálatával nem, csak a számlázási folyamat és a számla-adatszolgáltatások ellenőrzésével jelenthető ki biztosan, hogy alkalmaz-e a számlázó programunk olyan technológiai eljárást, amit az ősszel esedékes változás már nem támogat többé.
Apró a probléma, de kellemetlenek lehetnek a hatások
Tapasztalataink szerint a számla-adatszolgáltatásokhoz kapcsolódó nehézségek ma már sokszor a módosító számlák beküldéséhez kapcsolódnak, pont ahhoz a területhez, amely a tervezett frissítéssel is érintett. A módosítás így további hibákat generálhat egy már amúgy is kihívásokkal terhelt adatszolgáltatási folyamatban, amennyiben szoftverfejlesztők a megváltozott specifikáció elvárásait nem vezetik át időben a számlázó programokban. Ennek eredménye pedig elmaradt adatszolgáltatások lesznek.
Tanácsok a következő hónapokra
Minden társaságnak érdemes utánajárnia, hogy a számlázó programja milyen módon tesz eleget a módosító számlák kötelező jelentésének. Ehhez a programok fejlesztőire vagy külső, adótechnológiai tanácsadó bevonására lehet szükség.
Fontos, hogy a módosító számlák szeptember közepétől elvárt jelentési eljárása már most is elfogadott megoldás, tehát a számlázó program esetleg szükségessé váló átállításával nem kell megvárni ezt a határidőt, az bármikor megtehető.
Az adóhatóság a készülő eÁFA rendszer pontosabb működéséhez szükséges egységesítéssel és adattisztítással indokolja a NAV Online Számla rendszer finomhangolását. Az adózók aktív közreműködésére is szükség van ugyanakkor ahhoz, hogy időben megtörténjen a számlázó programok felülvizsgálata és esetleges átállítása, és zökkenőmentes legyen az átmenet a megváltozott technikai elvárásokra.
További szakmai tartalmainkért kérjük kövesse Grant Thornton Magyarország LinkedIn csatornáját.
A napokban hirdették ki a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, vagyis a bankok extraprofitadó módosításáról szóló 144/2023. sorszámot viselő Kormányrendelet. Az abban foglalt változások értelmében nem a nettó árbevétel, hanem egy abból korrigált eredmény lesz a bankok különadójának alapja, mértéke pedig a módosítás értelmében sávossá vált.
A kormány a bankok (pénzügyi szervezetek) számára – az őket 2010 óta egyébként is terhelő ágazati különadó mellé – tavaly nyár elején egy extraprofitadót is bevezetett, melynek alapja az érintett hitelintézet és pénzügyi vállalkozás megelőző adóéve alapján kalkulált – a helyi adókról szóló szerinti – nettó árbevétel. Ezen extraadó mértéke a bevezetésekor 10% volt, ezt idénre 8%-ra csökkentették.
A módosítás értelmében az extraprofitadó eddigi szabályozása idén július 1-jétől megváltozik, mégpedig úgy, hogy a 2023-as év első felére még az eddigi adóalap és adómérték lesz irányadó, míg 2023. második felévére az adó alapja már nem a 2022. évi nettó árbevétel, hanem a 2022. évi adózás előtti nyereség 50%-a lesz.
Az új adóalap megállapításánál csökkentő tételként lehet figyelembe venni a 2022. évi osztalékbevétel, valamint a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származó nyereség 50%-át, míg növelő tételként a 2022. év terhére elszámolt bankadó, pénzügyi tranzakciós illeték és extraprofitadó 50-50%-át.
Az adó mértéke sávosan állapítandó meg, a fentebb leírtak szerint megállapított adóalap 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 13%, efelett pedig 30% lesz. A rendelet időbeli hatálya egyelőre csak a 2023-as naptári évre terjed ki.
Nem változott, hogy a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások a 2023. évi extraprofitadójukat 2023. június 10-ig kötelesek megállapítani és bevallani és az adókötelezettséget 2023. június 10-ig, 2023. október 10-ig és 2023. december 10-ig három egyenlő részletben kötelesek megfizeti.
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merül fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.