Az Európai Unió (EU) hulladékpolitikájának alapelve, hogy az egyes termékek életciklusa végén szükséges hulladékkezelési költségek a gyártókat, termelőket terhelje. Ezt a rendszert nevezik kiterjesztett gyártói felelősségnek, vagy az angol megnevezése alapján (extended producer responsibility) EPR-nek.

Az EU alapelveknek megfelelően 2023. március 14-én kihirdetésre került a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló kormányrendeletet (a továbbiakban: EPR rendelet). A magyar hulladékkezelési rendszer átalakítása két fontos szegmenst érint, egyrészt a hulladékkezelési tevékenységek ellátását, másrészt annak finanszírozását.

Az új jogszabály szerint a jelenleg az állam felelősségi körébe tartozó hulladékgazdálkodási feladatokat a jövőben az úgynevezett koncesszor fogja ellátni. E koncessziós jogot a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. (továbbiakban: MOHU) nyerte el 35 éves időtartamra. A hulladékgazdálkodás finanszírozásához a forrás az EU irányelvekkel összhangban Magyarországon is a gyártóktól, termelőktől beszedett EPR díjakból kerül majd megteremtésre.

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az új EPR díjjal kapcsolatos legfontosabb részletszabályokat:

I. EPR díjköteles tevékenységek

2023. július 1-től EPR díj terheli majd az úgynevezett körforgásos termékeknek a gyártó általi forgalomba hozatalát.

Forgalomba hozatalnak minősül főszabály szerint a körforgásos termék

a) tulajdonjogának

aa) az első magyarországi ingyenes, vagy visszaterhes átruházása,

ab) a külföldről elektronikus kereskedelmi szolgáltatásként belföldre, háztartások vagy egyéb felhasználók részére történő átruházása,

b) saját célú felhasználása, továbbá

c) áfa adóraktárból, vagy termékdíj raktárból a belföldre történő kitárolása.

Saját célú felhasználásnak a körforgásos terméknek elsősorban a gyártó saját, vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére szolgáló felhasználása, továbbá K+F tevékenység, beruházás, felújítás, vagy karbantartás keretében való felhasználása, illetve minden egyéb használata minősül, feltéve, ha a használatot követően a termék belföldön válik hulladékká.

II. EPR díjköteles termékek

A körforgásos termékek körét részletes definícióval, vagy más jogszabályokra, illetve különböző vámtarifaszámokra hivatkozva határozza meg az EPR rendelet. Leegyszerűsítve az alábbiak minősülnek körforgásos terméknek:

1.a csomagolások;

2. az egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek közül

2.1 az ételtároló edények,

2.2 a flexiblis anyagból készült zacskók,

2.3 a legfeljebb 3 liter űrtartalmú italtárolók,

2.4 az italtartó poharak,

2.5 a könnyű műanyag hordtasakok,

2.6 a nedves törlőkendők,

2.7 a léggömbök,

2.8 a dohánytermékek szűrővel,

2.9 a halászeszközök;

3. az elektromos és elektronikus berendezések;

4. az elemek és akkumulátorok;

5. a gépjárművek;

6. a gumiabroncsok;

7. az irodai papírtermékek;

8. a reklámhordozó papírtermékek;

9. a sütőolaj és sütőzsír;

10. a textiltermékek; és

11. a fából készült bútorok.

III. Az EPR díj meghatározása

Az EPR díj alapja a forgalomba hozott termékek mennyisége lesz, ezt kell felszorozni a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter külön rendeletében meghatározásra kerülő EPR díj mértékekkel. Hírlevelünk elkészítésekor még nem elérhető a miniszteri rendeletet tervezete, így jelenleg még nem ismert milyen mértékű költségnövekedéssel számolhatnak az EPR díj fizetésére kötelezett vállalkozások.

Fontos kiemelni, hogy az EPR díj mellett a környezetvédelmi termékdíj (KTD) továbbra is megmarad, és ha egy termék kapcsán egy vállalkozásnak EPR díj, és KTD fizetési kötelezettsége egyaránt keletkezik, akkor a KTD összegéből az EPR díj összegét levonhatja.

Az új jogszabály alapján az EPR tárgyi hatálya alá tartozó körforgásos termékek és a KTD kötelezett termékek köre jelentős átfedést mutat, de közel sem mondható azonosnak. Ennél fogva óriási hangsúlyt kaphat az egyes termékek helyes besorolása a különböző jogszabályi előírások fogalomrendszere alapján, ami önmagában komoly kihívások elé állíthatja a gazdaság szereplőit.

További nehézséget jelenthet, hogy míg a KTD-t a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak (NAV) kell bevallani és megfizetni, valamint ennek teljesítését is a NAV ellenőrzi, addig az EPR díjjal kapcsolatos jogköröket (EPR bejelentkezés, EPR díj bevallás és ellenőrzés, valamint megfizetés) megosztva a hulladékgazdálkodási hatóság (a Pest Vármegyei Kormányhivatal, továbbiakban: Hatóság) és a koncesszor, vagyis a MOHU gyakorolja.

A fentiek alapján az eddigi KTD rendszerhez képest nagyobb lehet az EPR díjjal érintett vállalkozások köre, amelyeknek jelentősen növekedni is fognak adminisztrációs terhei is az új közteher bevezetésének köszönhetően.

 IV. Bejelentkezési kötelezettség május 31-ig

Az EPR díj fizetésére kötelezett vállalkozásoknak 2023. május 31-ig kell bejelentkezniük a hulladékgazdálkodási hatósághoz. Ezt megelőzően viszont a MOHU által működtetett elektronikus felületen meg kell adniuk az EPR rendelet 3. mellékletének 1. pontja szerinti adatokat. Szankciókra számíthatnak azok, akik az EPR-rel kapcsolatos bejelentkezési kötelezettségüknek nem tesznek eleget. Mértéke kapcsán egyelőre még bizonytalanság van, de a Hatóság hulladékgazdálkodási bírság kiszabására lesz jogosult a vállalkozással szemben, amennyiben hiánypótlási felhívás ellenére sem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Amennyiben a vállalkozás a bírság kiszabását követően sem teljesíti bejelentkezési kötelezettségét, akkor a Hatóság a körforgásos termék forgalomba hozatalát mindaddig felfüggeszti, amíg az elmulasztott EPR bejelentkezés nem kerül pótlásra, és a bejelentést megelőzően forgalomba hozott körforgásos termék mennyisége tekintetében az EPR díj nem kerül megfizetésre.

V. Koncesszori alvállalkozói szerződés megkötése május 20-ig

Bizonyos körforgásos termékek vonatkozásában lehetőség (illetve kötelezettség) lesz úgynevezett egyéni teljesítésre is, ami az adott körforgásos termékáramba tartozó termékből keletkezett hulladék átvételét, valamint a hasznosítását és ártalmatlanítását foglalja magában.

Egyéni teljesítés választható

• elektromos és elektronikus berendezések,
• gépjárművek,
• ipari, vagy gépjármű elemek és akkumulátorok esetében.

A betétdíjas termék gyártója az EPR kötelezettségeit kizárólag egyénileg teljesítheti.

Az egyéni teljesítés esetén kötelező a MOHU-val koncesszori alvállalkozói szerződést kötni. A szerződés a MOHU által működtetett elektronikus felületen kezdeményezhető, és a szerződéskötésének 2023. május 20-ig meg kell történnie. A kötelezett által fizetendő EPR díj csökkenthető lesz az egyéni teljesítés kapcsán a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által megállapított fajlagos költség összegével.

VI. EPR nyilvántartási rendszer kialakítása július 1-jéig

A kötelezetteknek az EPR rendelet előírásai szerinti nyilvántartási rendszert kell kialakítaniuk és működtetniük úgy, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljeskörűen teljesíthető legyen, illetve az ellenőrzések során a termék- és hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.

VII. EPR adatszolgáltatás tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig

Az érintett vállalkozásoknak az EPR díj kötelezettségük meghatározásához szükséges adatokról a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig a Hatóság részére adatszolgáltatást kell teljesíteniük a Hatóság által rendszeresítésre kerülő formanyomtatványon. A Hatóság a beérkezett adatokat a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig továbbítja a MOHU részére.

VIII. EPR díj fizetés a MOHU számlája alapján

A beérkezett adatszolgáltatások alapján a MOHU számlát állít ki a tárgynegyedévi EPR díj összegéről az érintett vállalkozások számára, melyek az EPR díjat a számla kézhezvételétől számított 15 napon belül kötelesek megfizetni a MOHU részére.

***

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése merül fel, esetleg szeretné szakemberekre bízni EPR díjjal kapcsolatos nyilvántartási rendszerének kialakítását, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.