Új szabályok jöhetnek a kisvállalkozók adózásában, miközben a kormány a nagy vagyonokra is új közterhet vezetne be. A kata ismét elérhetővé válhat a mellékállású vállalkozók számára, és megszűnhet a cégeknek történő számlázás jelenlegi korlátozása, cserébe viszont magasabb havi adóval és a vállalati bevételekre vonatkozó külön szabállyal kell számolni. Ezzel párhuzamosan 2027-től az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyonra új adókötelezettség léphet életbe. Az október elején bemutatott javaslatok számos részletet tisztáznak, a végleges szabályok azonban még a jogalkotási folyamat során alakulhatnak. Összefoglaltuk, mit érdemes tudni a két tervezett változásról, és milyen határidőkre kell figyelni.

Kata: ismét szélesebb vállalkozói kör számára válhat elérhetővé

A kisadózó vállalkozók tételes adója, közismert nevén a kata, 2022 szeptemberében jelentősen átalakult. A korábban széles körben alkalmazott, egyszerű adózási forma azóta lényegében a főfoglalkozású, magánszemélyeknek szolgáltató egyéni vállalkozók számára maradt elérhető. A cégeknek történő számlázás főszabály szerint a kataalanyiság megszűnésével jár, a mellékállású vállalkozók pedig kiszorultak a rendszerből.

A 2026. október 6-án bejelentett kormányzati elképzelések több ponton visszahoznák a korábbi kata rugalmasságát. A módosítások célja, hogy az egyszerűsített adózás ismét több vállalkozó számára legyen választható. A kormány tájékoztatása szerint a változás több mint százezer kisvállalkozót érinthet.

Mi változna a katában?

A legfontosabb változás, hogy ismét választhatnák a katát a mellékállású vállalkozók, a nyugdíjasok és az egyetemisták is. A vállalkozók újra számlázhatnának cégeknek és más szervezeteknek, ami különösen a tanácsadók, kreatív szakemberek, informatikai szolgáltatók és más, üzleti ügyfelekkel dolgozó egyéni vállalkozók számára jelenthet új lehetőséget.

A nagyobb rugalmasság ugyanakkor magasabb adóterheléssel párosulna. A főállású katások havi tételes adója a jelenlegi 50 ezer forintról 100 ezer forintra emelkedne. Azok a vállalkozók, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, 2027-ben átmenetileg havi 75 ezer forintot fizetnének, 2028-tól azonban rájuk is a 100 ezer forintos összeg vonatkozna. A mellékállású katások havi adója 50 ezer forint lenne. A tervezett szabályozás a bevételi értékhatárt is emelné, évi 18 millióról 22 millió forintra.

Hogyan adóznának a cégeknek számlázó vállalkozók? 

Az új konstrukció egyik legfontosabb eleme a vállalkozásoktól és más szervezetektől származó bevételek kezelése. A kormányzati tájékoztatás szerint ezeket 15 százalékos adó terhelné, amelybe a befizetett tételes kata összege beszámítható lenne.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy egy főállású katás vállalkozónak, aki évente 8 millió forint bevételhez jut céges ügyfelektől, a havi 100 ezer forintos kata befizetésén felül nem keletkezne további, e szabály szerinti adófizetési kötelezettsége. A 8 millió forint 15 százaléka ugyanis éppen 1,2 millió forint, ami megegyezik a tizenkét havi tételes adó összegével.

Magasabb céges bevételnél már többletadó is felmerülhet. A végleges jogszabályból derül majd ki, pontosan hogyan kell kezelni a különböző forrásokból származó bevételeket, a beszámításokat és az év közben változó adózói helyzeteket.

A vállalkozók számára a módosítások egyik további lényeges szempontja a társadalombiztosítási ellátások alapjának emelése lehet. A magasabb tételes adóhoz a kormányzati bejelentés szerint magasabb ellátási alap is társulna, ami a táppénz, a gyermekvállaláshoz kapcsolódó ellátások és a későbbi nyugdíjjogosultság szempontjából is nagy jelentőséggel bírhat.

Vagyonadó: egymilliárd forint felett új kötelezettség jöhet

A kata átalakítása mellett a kormány egy új adónem bevezetését is tervezi. A vagyonadó azokat a magánszemélyeket és vagyonkezelési konstrukciókat érintené, amelyek nettó vagyona meghaladja az egymilliárd forintot. A Pénzügyminisztérium október 6-án közzétett törvénytervezete részletesen meghatározza az adóköteles vagyonelemek körét, értékelésük módját és a fizetési kötelezettség szabályait.

Az adó sávosan működne. Az egymilliárd forintos értékhatár feletti, 100 milliárd forintig terjedő vagyonrészt évi 1 százalékos, a 100 milliárd forint feletti részt pedig 1,5 százalékos adó terhelné. Fontos, hogy az adót csak az értékhatárt meghaladó nettó vagyonrészre kellene megfizetni.

Mi számítana bele a vagyonba? 

A tervezet átfogó vagyonfogalommal dolgozik. Az ingatlanok mellett a pénzügyi befektetések, értékpapírok, társasági részesedések és más jelentős vagyonelemek is az adóalap részét képeznék. A belföldi adóalanyok esetében a külföldön tartott vagyon is számítana, a szabályozás pedig a bizalmi vagyonkezelésbe és magánalapítványokba helyezett vagyont is bevonná.

A fizetendő adó meghatározásánál a nettó vagyonból indulnának ki, vagyis az elszámolható tartozások csökkentenék az adóalapot. A már megfizetett ingatlan- és gépjárműadók bizonyos feltételekkel levonhatók lennének a vagyonadóból, mérsékelve a kettős adóztatás lehetőségét.

A rendszer egyik legösszetettebb része várhatóan a vagyonelemek értékelése lesz. Míg egy tőzsdén jegyzett részvény piaci értéke viszonylag könnyen meghatározható, egy családi vállalkozás vagy egy nem tőzsdei társaság értékének megállapítása már jóval bonyolultabb feladat. A tervezet ezért külön számítási módszereket tartalmaz a vállalkozások és az ingatlanok értékelésére.

Ez a vállalkozástulajdonosok számára különösen fontos lehet. Előfordulhat ugyanis, hogy valakinek jelentős értékű cégtulajdona van, miközben az éves adó megfizetéséhez szükséges szabad pénzeszközökkel nem rendelkezik. A vagyonadó így a tulajdonosi és finanszírozási döntésekre is hatással lehet.

Hány embert érinthet, és milyen gazdasági hatásokkal számolnak?

A kormányzati hatásvizsgálat mintegy 15 ezer vagyonos magánszeméllyel és további kétezer vagyonkezelési adóalannyal számol. A Pénzügyminisztérium várakozása szerint az új adó négy év alatt összesen mintegy 800 milliárd forinttal javíthatja a költségvetés egyenlegét.

A tervezet ugyanakkor már a társadalmi egyeztetés során szakmai vitát váltott ki. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége jelenlegi formájában nem támogatja a javaslatot, mert álláspontja szerint az adó forrásokat vonhat el a vállalkozások beruházásaitól és fejlesztéseitől. A vagyonkezelési szakemberek elsősorban az értékelési szabályokat, a likviditási hatásokat és a hosszú távú vagyontervezés kérdéseit tartják meghatározónak.

Mikor születhetnek meg a végleges szabályok? 

Mindkét adóváltozásról 2026. október 6-án jelent meg törvénytervezet. A társadalmi egyeztetés október 14-ig tart, ezt követően kerülhetnek a javaslatok az Országgyűlés elé. A parlamenti tárgyalás és az esetleges módosítások pontos menetrendje egyelőre nem végleges.

A jelenlegi tervek alapján a legfontosabb időpontok a következők:

A vagyonadó esetében különösen fontos, hogy a tervezet szerint a 2026. december 31-i vagyoni állapot lenne az első adómegállapítás alapja. Így bár az első fizetési határidő csak 2027 augusztusában lenne esedékes, a vagyoni helyzet felmérése már az idei év végén jelentőséggel bírhat.

Mire érdemes most felkészülni? 

A kata átalakítása azok számára lehet különösen érdekes, akik 2022-ben a céges számlázás korlátozása miatt kényszerültek más adózási formát választani. Nekik érdemes lesz összevetniük a megújult kata várható költségeit a jelenleg alkalmazott átalányadózással vagy vállalkozói személyi jövedelemadózással. A magasabb havi tételes adó és a céges bevételek külön adóztatása miatt az új rendszer előnye vállalkozásonként eltérhet.

A vagyonadóval potenciálisan érintett magánszemélyek és vállalkozástulajdonosok számára pedig a vagyon összetételének, értékének és finanszírozásának áttekintése válhat fontossá. Külön figyelmet érdemelhetnek a nem tőzsdei cégrészesedések, a külföldi vagyonelemek és a vagyonkezelési konstrukciók.

A következő hetek legfontosabb fejleménye a két törvénytervezet véglegesítése lesz. A társadalmi egyeztetés és a parlamenti tárgyalás során még módosulhatnak az értékhatárok, az adószámítás részletei és az átmeneti rendelkezések. A vállalkozások és az érintett magánszemélyek számára ezért a jogszabályok kihirdetése után válik lehetővé a végleges, személyre szabott adótervezés.

A cikk a 2026. október 14-én rendelkezésre álló információk alapján készült. A bemutatott változások törvénytervezetek, a jelenleg hatályos szabályoktól eltérhetnek.