Jelentős változásokat hozhat a vállalkozások adózásában a kormány 2027-es költségvetési csomagja, amelyet Magyar Péter miniszterelnök október 19-i bejelentése után október 20-án Kármán András pénzügyminiszterrel együtt ismertetett részletesebben. A nagyvállalatok társaságiadó-terheinek növelése, az ágazati különadók módosítása, a reklámadó és a cégautóadó tervezett emelése mellett a munkavállalói adókedvezmények és a beruházási programok is változhatnak. Összefoglaltuk, mit jelenthetnek a bejelentések a cégek számára.

A kormány 2027-re 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 4,9 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánnyal számol a 2026-ra módosított 7,5 százalékos hiány után. Kármán András szerint a kiadások felülvizsgálata és a korábban nem hatékonyan felhasznált források visszafogása 1465 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet. A költségvetési kiigazítás része a nagyvállalatok nagyobb adóterhelése is. Ezek kormányzati előrejelzések, amelyek teljesülése a gazdasági folyamatoktól és a végleges intézkedésektől függ.

A bejelentések egy része továbbra is tervezett intézkedés: a pontos adókulcsok, az alkalmazási feltételek és az átmeneti rendelkezések több területen még nem ismertek. Az október 20-i tájékoztatás ugyanakkor több korábbi bizonytalanságot tisztázott, ezért a cégeknek érdemes aktualizálniuk a 2027-es pénzügyi terveiket.

Társasági adó és innovációs járulék: emelkedhetnek a nagyvállalatok terhei

A kormány a nagyvállalatok társasági adójának emelését tervezi. Az október 20-i tájékoztatás szerint a változás az 500 milliárd forintot meghaladó cégértékű vállalatokat érintené. Ez lényeges pontosítás a korábbi, 180 milliárd forintos árbevételi küszöbre vonatkozó információhoz képest: a cégérték és az árbevétel eltérő mutató. A tervezett új adókulcsot és a cégérték meghatározásának szabályait még nem ismertették.

A korábbi bejelentések a társasági adó és az innovációs járulék változásából együttesen mintegy 250 milliárd forintos többletbevétellel számoltak. Az október 20-i tájékoztatás azonban az innovációs járulék részletszabályait nem pontosította, ezért annak várható mértékéről és érintetti köréről egyelőre nem lehet biztos következtetést levonni.

Mit jelenthet ez a vállalkozásoknak?

A nagyvállalatok esetében az adóterhek növekedése közvetlenül befolyásolhatja az adózás utáni eredményt, a beruházások megtérülését és a cégcsoporton belüli pénzügyi tervezést. Az innovációs járulék változása különösen a kutatás-fejlesztési és technológiai beruházásokat megvalósító társaságok számára lehet fontos.

A vállalatoknak célszerű különböző adózási forgatókönyveket készíteniük, és áttekinteniük az adókedvezmények várható alakulását. Külön figyelmet érdemel a sportcélú társaságiadó-kedvezmények rendszerének bejelentett megszüntetése: a kormány ezt új, közvetlenebb támogatási rendszerrel váltaná fel. A megszüntetés ütemezése és az esetleges átmeneti szabályok még tisztázásra várnak.

Ágazati különadók: nagyobb hozzájárulást várhatnak a pénzügyi és energetikai szereplőktől

A kormány a bankoktól, biztosítóktól, energiavállalatoktól és kiskereskedelmi láncoktól is nagyobb költségvetési hozzájárulást vár. Az energiaszektor esetében a tervezett többletbevétel mintegy 100 milliárd forint, a bányajáradék emeléséből pedig további 37 milliárd forint folyhat be.

Kármán András október 20-án megerősítette, hogy az ágazati különadók egyes kategóriái változnak, ugyanakkor a költségvetési helyzet jelenleg nem teszi lehetővé a nagyvállalatok széles körét érintő adócsökkentést. A konkrét kulcsok, adóalapok és az érintetti kör részletei továbbra sem ismertek.

Mit jelenthet ez a vállalkozásoknak?

Az érintett ágazatokban működő társaságok számára az emelkedő adóterhek szűkíthetik a beruházásokra és fejlesztésekre fordítható forrásokat. A változások közvetett hatásai a beszállítói és üzleti partneri kapcsolatokban is megjelenhetnek, például a szolgáltatási díjak vagy a beszerzési költségek módosulásán keresztül.

Különösen fontos lesz a várható adóterhek modellezése, valamint annak felmérése, hogy a többletköltségek milyen mértékben építhetők be az üzleti tervekbe.

Visszatérhet a reklámadó: a digitális hirdetési piac is érintett lehet

A bejelentések szerint megszűnhet a reklámadó jelenlegi nulla százalékos kulcsa. A kormány az intézkedéstől mintegy 14 milliárd forint többletbevételt vár, és célként fogalmazta meg a nagy nemzetközi digitális platformok, köztük a Google és a Meta fokozottabb adóztatását.

Egyelőre nem tisztázott, hogy az új szabályozás pontosan mely szereplőkre terjedne ki, és milyen módon biztosítaná a külföldi digitális szolgáltatók adókötelezettségét.

Mit jelenthet ez a vállalkozásoknak?

A reklámadó változása közvetlenül érintheti a médiavállalatokat és a reklámértékesítéssel foglalkozó társaságokat. Közvetett hatása ugyanakkor a hirdetőknél is jelentkezhet, amennyiben a szolgáltatók a többletterheket részben vagy egészben érvényesítik áraikban.

A jelentős reklámköltéssel rendelkező vállalkozásoknak ezért érdemes figyelemmel kísérniük a szabályozás alakulását, különösen a digitális marketingköltségek tervezésekor.

Cégautóadó: tovább drágulhat a vállalati flották fenntartása

A kormány a cégautóadó emelését is tervezi, amelyből mintegy 30 milliárd forint többletbevételre számít. A konkrét adómértékek és az esetleges differenciálás részletei még nem ismertek.

Mit jelenthet ez a vállalkozásoknak?

A változás elsősorban a jelentősebb gépjárműflottát fenntartó cégek számára eredményezhet magasabb működési költségeket. Különösen érintettek lehetnek a kereskedelmi, logisztikai és szolgáltatóvállalkozások, amelyek működésében meghatározó szerepet töltenek be a céges gépjárművek.

A tervezett emelés indokolttá teheti a flottaköltségek újraszámítását, valamint a gépjárműbeszerzési és lízingkonstrukciók felülvizsgálatát.

Személyi jövedelemadó: változásokra készülhetnek a munkáltatók is

A kormány tervei szerint 2027-től a minimálbérhez kapcsolódó személyijövedelemadó-kulcs 15 százalékról 9 százalékra csökken. Kármán András október 20-i tájékoztatása szerint ez a minimálbéren foglalkoztatottaknak évente körülbelül 240 ezer forintos adómegtakarítást jelenthet. A kedvezmény részletes számítási és alkalmazási szabályai még nem ismertek.

A meglévő személyijövedelemadó-kedvezmények alapvetően megmaradnának, de az édesanyák adómentességét havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárhoz kötnék. A kétgyermekes édesanyák kedvezményét a bejelentés szerint nem terjesztik ki a 40 év felettiekre. A munkáltatóknak a pontos jogosultsági és számfejtési szabályok megjelenéséig célszerű felkészülniük több lehetséges alkalmazási forgatókönyvre.

Mit jelenthet ez a vállalkozásoknak?

A személyi jövedelemadó változása önmagában nem feltétlenül csökkenti a munkáltatók közvetlen bérköltségét, ugyanakkor növelheti az érintett munkavállalók nettó jövedelmét.

A munkáltatóknak fel kell készülniük a bérszámfejtési rendszerek módosítására, a kedvezmények megfelelő alkalmazására és a munkavállalók tájékoztatására. A változások a bértárgyalásokban és a juttatási rendszerek tervezésében is szerepet kaphatnak.

KATA és vagyonadó: eltérő célok, eltérő vállalati hatások

A pénzügyminiszter szerint a KATA szabályainak módosításától 2027-ben nem várnak többletbevételt; a cél, hogy az adózási formát választók száma több mint százezerrel emelkedjen. Ez a kisebb vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak lehet releváns, a jogosultsági feltételek azonban még nem ismertek. A bejelentett vagyonadótól évi 200 milliárd forint bevételt várnak; a vállalkozásokat érintő esetleges közvetlen és közvetett következmények a részletszabályok megismerése után ítélhetők meg.

Vállalkozásfejlesztés és beruházások: új lehetőségek is körvonalazódnak

A kormány a beruházások ösztönzését részben lakhatási és infrastrukturális programokkal tervezi. A 2027-es költségvetési tájékoztatás szerint a Wekerle Plusz lakhatási konstrukció az Otthon Start helyébe lépne, a Wekerle Felújítási Támogatás pedig az új lakások kínálatának bővítését és az első otthonhoz jutást segítené. A programok konkrét feltételei még nem ismertek.

Az építőipar, az ingatlanfejlesztés és a kapcsolódó szolgáltatások számára további keresletet jelenthetnek a tervezett fejlesztések. A kormány a tízéves Baross Gábor terv keretében több mint 3500 milliárd forintos vasútfejlesztésről, 2027-re 100 milliárd forintnyi uniós forrásból megvalósuló áramhálózati fejlesztésről, valamint 221 milliárd forintos vízügyi és környezetvédelmi kiadásról beszélt. Ezek a programok potenciális üzleti lehetőségeket kínálhatnak, de a vállalkozások számára elérhető megrendelések és pályázatok még nem következnek automatikusan a költségvetési előirányzatokból.

A lakhatási, felújítási és infrastruktúra-fejlesztési konstrukciók részletes feltételei, a beszerzések menetrendje és a hozzáférhető források további tisztázásra várnak. A kormány az árrésstop kivezetését is bejelentette, ami a kiskereskedelmi szereplők árazási és üzleti tervezését érintheti.

Mire érdemes most felkészülniük a cégeknek?

A bejelentett intézkedések alapján 2027-ben több területen is változhat a vállalkozások adózási és működési környezete. A várható hatások ágazatonként és vállalatmérettől függően jelentősen eltérhetnek.

A következő időszakban különösen fontos lehet:

• A 2027-es adóterhek előzetes modellezése, különös tekintettel a társasági adóra, az innovációs járulékra és az ágazati különadókra.
• A vállalati költségvetések felülvizsgálata, beleértve a flottaköltségeket, a marketingkiadásokat és a bérszámfejtési folyamatokat.
• A beruházási és finanszírozási döntések újraértékelése, figyelembe véve a várható adóváltozásokat és az új támogatási lehetőségeket.
• A jogszabályalkotás és a költségvetési törvényjavaslat nyomon követése, különös tekintettel a nagyvállalati társasági adó cégértékhez kötött küszöbére, a sportcélú TAO-kedvezmények kivezetésére és a munkavállalói adókedvezmények részletszabályaira.

A vállalkozások számára a következő hetek egyik legfontosabb feladata annak felmérése lesz, hogy a tervezett intézkedések milyen közvetlen és közvetett hatást gyakorolhatnak a működésükre. A megfelelő felkészüléshez ugyanakkor elengedhetetlen a részletszabályok megismerése és azok vállalatspecifikus értékelése.

Szakértőink folyamatosan figyelemmel kísérik a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó adóváltozásokat, a megjelenő részletszabályokat, elemzik azok vállalkozásokra gyakorolt lehetséges hatásait, és rendszeresen tájékoztatják ügyfeleiket a legfontosabb fejleményekről, valamint a szükséges felkészülési lépésekről.