Kétrészes hírlevelünk 2. részében a T/4243. számú törvényjavaslat további várható adóváltozásait részletezzük. Ezúttal a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot, a kisadózók tételes adóját, az energiaellátók adóját és a légitársaságokat érintő változásokat, illetve a Számviteli törvényben várható módosításokat mutatjuk be. A módosításokról szóló összefoglalónk előző része itt elolvasható.

Társasági adó (TAO)

A társasági adózást érintő területek kapcsán a Javaslat jellemzően pontosításokat tartalmaz, valamint törvényi szintre emelné a már jelenleg is alkalmazandó, rendeletben szabályozott csődeljárás, vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő veszteségelhatárolási szabályt.

A társasági adózás kapcsán az alábbi területeken fogalmaz meg változásokat a Javaslat.

Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma

A Javaslat kibővíti a fogalmat azzal az esettel, amikor a termőföldből átminősített ingatlant a társaság a mérlegfordulónapot követően szerezné meg, majd a társaság tagja a részesedést is ebben az évben értékesítené, vezetné ki. A 75%-os határ elérésének vizsgálatához szükséges arányszámot ekkor az értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásból kellene kiszámítani.

A fenti szabályt a törvény hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kellene majd alkalmazni a normál és az eltérő üzleti éves adózóknál is.

Veszteségelhatárolás

Pozitív változás, hogy a Javaslat a 2014-es adóév végéig keletkezett veszteségek felhasználására vonatkozó időbeli korlátot (2030. december 31.) eltörölné. Így az ez előtt keletkezett elhatárolt veszteségek bármeddig felhasználhatóak lennének.

Egyéb változások

A Nemzeti Összefogás számlaszámra adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege a társasági adó alapjában külön igazolás nélkül elismert ráfordításnak minősülne.

A reklámköltségekre vonatkozó társasági adóalap növelő tétel eltörlésre kerülne (jelenleg egy átmeneti rendelkezés miatt ez csupán felfüggesztésre került 2019. július 1. és 2022. december 31-e között).

Személyi jövedelemadó (SZJA)

Egyes, veszélyhelyzet alatt kihirdetett kormányrendeletekben foglaltak törvényi szintre emelése

A Javaslat 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emelné a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedések közül

• a tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezményét;
• a 30 év alatti anyák kedvezményét;
• a munkába járás munkáltatói költségtérítését; és
• a Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) adózására vonatkozó szabályokat.

Bizalmi vagyonkezelés (BVK)

A Javaslat jelentősen módosítaná a jelenleg igen kedvező adózási környezetet a törvény kihirdetését követő 30. napon, vagy azt követően létrejött bizalmi vagyonkezelés jogviszonyok és az akkor már meglévő bizalmi vagyonkezelésbe további vagyonelem átadása esetén.

A Javaslat szerint ugyanis értékesítésnek kellene tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő egy vagy több, a tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad (magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély egy vagy több, a tulajdonában álló értéket tulajdonba ad).

Az értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kellene tekinteni, melyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette (ennek hiányában a szokásos piaci érték lenne irányadó). Az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kellene megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kellene megfizetnie.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem

A Javaslat szerint 2024. január 1-jei hatállyal az SZJA-törvény vonatkozó definícója úgy módosulna, hogy kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek kapcsán ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt.

Ezen túlmenően kiadásnak minősülne a jövedelem azon összege, amelyet a magánszemély olyan kriptoeszközként szerzett, amely a kriptoeszköz megszerzésekor az SZJA-törvény szerint egyébként jövedelemnek minősül (pl. osztalék).

80%-os költséghányad alkalmazása a személygépjármű-vezetés oktatóknak

A Javaslat alapján – 2023. augusztus 1-jei hatállyal – a személygépjármű-vezető képzés tevékenységet (TESZOR’08 85.53.11) végző átalányadózó egyéni vállalkozók is alkalmazhatnák a 80%-os költséghányadot.

Helyi iparűzési adó (HIPA)

A Javaslat alapján 2024-től már csak akkor szűnne meg az egyéni vállalkozók HIPA-alanyisága, ha a tevékenységüket legalább 181 napig szüneteltetik, így a rövidebb megszakítások esetén nem lenne szükséges záróbevallást benyújtani.

Az új telephely szabályai a munkaerő-kölcsönzőt is érintik, esetükben is bekerülne a Javaslat alapján a helyi adótörvénybe egy új telephely fogalom. Azon településeken is telephellyel rendelkezőnek és így adóalanynak minősülnének, ahol a kölcsönbe adott munkavállalók éves szinten több mint 1 440 óra munkát végeztek (1 kölcsönbeadott munkavállaló esetén napi 8 órával számolva ez 180 napot jelent, vagyis jelentősebb létszám kölcsönzése esetén igen rövid időn belül telephelye és így helyi iparűzési adó kötelezettsége keletkezik egy munkaerő kölcsönző cégnek).

Ezek a szabályok szintén 2024. január 1-jétől lennének alkalmazandók.

A légi személyszállítást végző vállalkozók új HIPA-szabályait a légitársaságokat érintő változások fejezetben mutatjuk be.

Innovációs járulék

A járulékalap meghatározása

A Javaslat révén az innovációs járulékalap meghatározása transzferárszempontból összhangba kerülne a HIPA adóalappal: a járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár-módszertan szerint kellene meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.

A kisvállalati adó (KIVA) alanyának választása

A Javaslat alapján a KIVA alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott HIPA adóalapja alapján is meghatározhatná az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szólna és bejelentést kellene tenni róla az adóhatóságnak.

Kisadózók tételes adója

A Javaslat szerint annak a hónapnak az utolsó napjával szűnne meg az adóalanyiság, amelyben a kisadózó bármely okból már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

Energiaellátók jövedelemadója („Robin Hood-adó”)

A Javaslat a jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételét és pontosítását írná elő: 2023. augusztus 1-jével hatályát vesztené a veszélyhelyzeti kormányrendelet, a rendelkezések azonban beépülnének a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvénybe.

Emellett a Javaslat alapján a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék magyarországi értékesítéséből származó bevételi arányszámról külön nyilvántartást kellene vezetni, amelyre az adóalap megállapításához van szükség.

Légitársaságokat érintő változások

2022. július 1-jén lépett hatályba a légitársaságokat terhelő extraprofitadó, amelyet a Javaslat tovább módosítana, méghozzá úgy, hogy az extraprofit adó jelleg helyett a „zöld adó” dominálna. A Javaslat tehát törvényi szintre emelné a korábbi kormányrendeleti szabályozást.

A légitársaságok kapcsán a HIPA szabályai is módosulnának, melyek kiterjednek mind a hazai, mind a külföldi légitársaságokra. Az általános szabályoktól eltérően 2024-től a légitársaságok esetén telephelynek minősülne a légi járataik indításának helyszíne, a repülőtér is.

A légi személyszállítást végző vállalkozókra (vagyis azokra, akik nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik) az új telephely szabályhoz kapcsolódóan új adóalapmegosztási módszer is vonatkozna.

A korábbi, „hagyományos” telephelyek között a HIPA adóalap 20%-át kellene a korábban is alkalmazott szabályok szerint megosztaniuk, míg a fennmaradó 80%-ot a székhely és az „új” telephelyek között lenne szükséges megosztani, az érintett településről induló utasok arányában. Amennyiben a repülőtér több önkormányzat területén fekszik, úgy az egyes települések között a repülőtérben lévő területi részesedésük alapján lenne szükséges a tovább osztás.

A külföldi légitársaságok esetén nettó árbevételnek a Magyarországról induló repülőjárataikon nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke minősülne.

Számvitel

Átalakulási szabályok kiegészítése

A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló törvény tartalmaz több olyan speciális – a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő – előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni.

A Javaslat az erre való kifejezett utalást tartalmazza, ez a 2023-ban induló üzleti év esetében még csak lehetőség lenne, a 2024-ben induló üzleti év során viszont már kötelezően kellene alkalmazni.

Társaságiadó (TAO) információkat tartalmazó jelentés és nyilatkozat honlapon tartása

A számviteli törvény előírásai szerint a TAO-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljeskörűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni.

A Javaslat ezen előírást egy EU irányelv alapján azzal egészítené ki, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább 5 egymást követő évig hozzáférhetőnek kellene maradnia a releváns honlapon.

***

Amennyiben az tervezett adóváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.