Az idei „nyári adócsomag” benyújtásra került június 6-án. A javaslatokról az Országgyűlés egyelőre nem határozott, tehát a csomagban foglalt változások még nem léptek hatályba. Kétrészes hírlevelünkben bemutatjuk a tervezett változások közül a legfontosabbakat!

A szóban forgó, T/4243. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: „Javaslat”), zömében a 2024-es naptári évre várható adóváltozásokat tartalmazza, egyes rendelkezései azonban már idén augusztustól hatályba lépnének.

A következőkben adónemekre bontva mutatjuk be a legfontosabbnak ítélt módosítási terveket az általános forgalmi adót, a gépjárműadót, a szociális hozzájárulási adót, az adóigazgatás rendjét, az illetékeket, a pénzügyi tranzakciós illetéket, a népegészségügyi termékadót, az egyszerűsített foglalkoztatást és az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást illetően.

Általános forgalmi adó (ÁFA)

Kötelező visszaváltási díjas rendszer (Deposit Return Systems; DRS)

A tervek szerint bevezetésre kerülne a belföldön forgalomba hozott kötelező visszaváltási díjas termékek visszaváltási rendszere (Deposit Return Systems – DRS). Ennek eredményeképpen az ÁFA-törvény 2024-től az alábbiak szerint módosulna.

• Termékértékesítéskor a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltási díja tekintetében ÁFA-fizetési kötelezettség nem keletkezne. Ebből következően, ha a kötelező visszaváltási díjas, nem újrahasználható termékek visszaváltásakor a visszaváltási díjat visszatérítik, az adóalap utólag nem lenne csökkenthető.

• Ugyanakkor a változások értelmében adóztatandó tényállásnak minősülne majd, így pedig adófizetési kötelezettséget keletkeztetne, ha a kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható terméket nem váltják vissza.

• Az ÁFÁ-t ilyenkor a kötelező visszaváltási díjas rendszert működtető adóalanynak kellene megfizetnie, a naptári év utolsó napján. Az ÁFA alapja a vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díj A vissza nem váltott termékekre jutó visszaváltási díjat úgy kellene majd tekinteni, mint amely az ÁFA arányos összegét is tartalmazza.

Nem változna azonban, hogy a betétdíjas (a fenti kategóriába nem tartozó) termék betétdíja továbbra is részét képezné az értékesítés adóalapjának, és amikor a betétdíjas termék visszaváltásakor a betétdíjat visszatérítik, az adó alapja is csökkenne utólag.

Más tagállamban letelepedett adóalanyok ÁFA-visszatérítése belföldi ingatlan vásárlás esetén

A Javaslat értelmében az Európai Közösség más tagállamában letelepedett adóalanyok a belföldi ingatlan szerzése után az előzetesen felszámított áfát a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó ÁFA-visszatéríttetési eljárás (ELEKÁFA) keretében is visszaigényelhetnék majd, melyre korábban nem volt lehetőségük.

Egyablakos rendszer (One Stop Shop; OSS)

A jelenlegi szabályok értelmében azok a bizonyos feltételeket teljesítő adóalanyok, akik a Közösség más tagállambeli nem adóalany vevők részére teljesítenek ügyleteket, meghatározott esetekben választhatnak, hogy

• a főszabály szerinti, a Közösség más tagállambeli nem adóalany vevő országában,

• vagy a különös szabályra tekintettel a letelepedési helyük szerinti tagállamban teljesítik ezen ügyletek után az áfa fizetési kötelezettségüket.

A főszabály szerinti adózás választásának tekinthető az is, ha az adóalany regisztrál az OSS rendszerbe. Ezen választásuktól azonban az adóalanyok 2 évig nem térhetnek el.

A Javaslat szerint, ha az OSS rendszerben korábban regisztrált adóalany bármilyen okból kifolyólag nem kívánná tovább alkalmazni az OSS rendszert és az OSS regisztrációt követő évtől kezdve még nem telt el 2 év, úgy nyilatkoznia kellene arról, hogy olyan adóalany-e, aki az OSS rendszerbe történő regisztrációkor egyébként jogosult volt a különös szabályok alkalmazására, tehát a letelepedettség helye szerinti adózás feltételei fennálltak. Ezzel elősegítve annak nyomon követhetőségét, hogy a 2 éves választáshoz kötöttség fennáll-e az OSS rendszerbe regisztrált adóalany esetében.

E-nyugta fogalomrendszere

A Javaslat tartalmazza az e-nyugta szabályozásához szükséges alapfogalmakat, illetve a felhatalmazó rendelkezést az adópolitikáért felelős miniszter számára az e-nyugta szabályozására vonatkozó rendelet megalkotására.

Jogutódlás esetkörei

A Javaslat egyértelműsíti, hogy abban az esetben, ha az ÁFA-csoportból kiválna egy, vagy több csoporttag, és az ÁFA-csoport fennmarad, melyik ÁFA-alany lenne kötelezett, illetve jogosult eljárni az ÁFA vonatkozásában. A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a csoportos adóalanyiságból történő kiválást az ÁFÁ-t érintő jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell kezelni, mintha jogutódlással történő megszűnés történt volna.

A Javaslat alapján a jogszabályban meghatározott feladatátszervezések során, ha a jogszabály alapján feladatot ellátó egyik adóalanytól a feladat ellátása más adóalanyhoz kerül, és jogszabály kimondja, hogy a feladatot átvevő adóalany jogutód, akkor az átadást ÁFA-szempontból is jogutódlásnak kell tekinteni. Ebből következően, ha a szerző megfelel az ÁFA tv. 18. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételeknek, akkor az átadás kapcsán nem keletkezik ÁFA-fizetési kötelezettség.

Gépjárműadó

A Javaslat alapján 2024-től kezdődően a gépjárműadót már nem 2, hanem csupán egyetlen részletben, április 15-ig kellene megfizetni. Az egyéni vállalkozók és magánszemélyek június 30-ig benyújtott kérelmük alapján 5 havi részletfizetést igényelhetnének.

A Javaslat bővítené az adómentességek körét, mivel az egyesület és az alapítvány mellett a köztestület is adómentessé válna a tulajdonában lévő gépjárművek utáni adó fizetése alól. Továbbá üzembentartóként is mentesülnének ezek a szervezetek az adófizetés alól, ha a jármű tulajdonosa egy másik egyesület, alapítvány, köztestület vagy költségvetési szerv, feltéve, hogy sem az üzembentartónak, sem a tulajdonosnak nem keletkezett a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége.

Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

A Javaslat szerint 2023. november 1-jétől a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott vendégmunkás nem lenne munkaerőpiacra lépőnek tekinthető, ebből következően az ilyen vendégmunkás után adókedvezmény nem lenne érvényesíthető.

A Javaslat bővítené a megváltozott munkaképességű személy SZOCHO-törvény szerinti definícióját: 2023. augusztus 1-jétől ilyen személynek minősülne az a személy is, aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül.

Továbbá a Javaslat szerint az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóalap számítása megváltozna az érintett személyek vállalkozói tevekénységének szünetelése kapcsán: a tervezett módosítás következtében a szüneteltetés csak teljes naptári hónapra lenne alkalmazható.

Adóigazgatás rendje

Bevallásokat érintő változások

A Javaslat törvényi szintre emelné azt a jelenleg csak a veszélyhelyzet során alkalmazható szabályt, mely szerint a társasági adó és a helyi iparűzési adó USA dollárban és euróban is megfizethető.

A jogi személyek legfeljebb 1 millió forint összegű adótartozására évente 1 alkalommal legfeljebb 6 havi pótlékmentes részletfizetést engedélyezne az adóhatóság (automatikusan).

A Javaslat alapján – ellentétben a jelenlegi 365 napos szabállyal – az adószámot már a bevallás benyújtásának elmulasztására történő felszólítást követő 180 nap eltelte után törölné az adóhatóság.

A Javaslat egy új, soron kívüli bevallási kötelezettséget vezetne be az általános forgalmi adó kapcsán. A most hatályos szabályozás szerint amennyiben egy havi gyakorisággal bíró adózó más bevallási gyakoriságra tér át, akkor az új negyedéves / éves bevallása adott esetben olyan időszakot is lefedhet, amelyre vonatkozóan korábban már (egy vagy több) havi bevallást benyújtott. A soron kívüli bevallás ezt a „kettős lefedettséget” szüntetné meg.

Megbízható adózói minősítés és köztartozásmentesség

A Javaslat szerint a megbízható adózó meghatározására vonatkozó feltételrendszer pontosításra kerülne: a NAV a minősítés során nem venné figyelembe azokat a végrehajtásra irányuló megkereséseket, amelyek a 100 ezer forintot nem haladják meg.

A Javaslat továbbá rendezné azt az esetet is, amikor az ÁFA-, illetve TAO-csoport egyes tagjai, illetve maga a csoport nem kaphat megbízható adózói minősítést, pedig erre csoportalakítás nélkül valamennyi tag jogosult lehetett volna.

Elsősorban a családtámogatásokhoz kötődő igazolásoknál, a különböző támogatások igénybevétele esetén jelentene könnyebbséget az adózók számára, hogy a köztartozásmentesség helyett már elegendő, ha az adózónak nincs 30 ezer Ft-ot meghaladó köztartozása, valamint nettó 5 ezer Ft-ot meghaladó adótartozása, így ezen értékek alatt nem kerülne majd ki a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA).

Változnának a Javaslat szerint az új eljárásra vonatkozó szabályok is: ilyen csak a felülvizsgálati (perújítási) kérelem alapján született bírósági ítélet eredményének ismeretében indulhatna meg.

Feltételes adómegállapítás

A Javaslat alapján típusszerződésekre is lehetne kérni feltételes adómegállapítást. Típusszerződésnek az a megállapodás minősülne, amelyet az adózók előre meg nem határozható számú, vagy meghatározható számú, de nem azonosítható személy vagy személyek közötti ügyletre kívánnak megkötni.

Változna továbbá a Javaslat szerint a feltételes adómegállapítási kérelem díja is, amely a fent említett típusszerződés esetén 10 millió Ft, egyéb esetekben 8 millió Ft, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén pedig 12 millió Ft lenne (jelenleg 5 millió Ft alapesetben, sürgősségi eljárás során pedig 8 millió Ft).

Illetékek

A Javaslat – változatlan tartalommal – törvényi szintre emelné az illetékekre vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.

Pénzügyi tranzakciós illeték

A Javaslat a jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételét és pontosítását írná elő.

A pénzforgalmi szolgáltatási, hitel- és pénzkölcsönnyújtási, pénzváltási, pénzváltás-közvetítési, befektetési szolgáltatási tevékenységeket végző, külföldi székhellyel, fiókteleppel rendelkező személyre abban az esetben vonatkozna illetékkötelezettség, ha a szolgáltatást igénybe vevő ügyfél illetősége Magyarországon van.

Népegészségügyi termékadó (NETA)

A Javaslat – változatlan tartalommal – törvényi szintre emelné a NETÁ-ra vonatkozó hatályos, veszélyhelyzeti kormányrendeleti szintű szabályozást.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A Javaslat változatlan tartalommal, 2023. augusztus 1-jei hatállyal, törvényi szintre emelné a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedéseket, amelyek alapján az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett foglalkoztatás után fizetendő közterhek, illetve az ezzel összefüggő nyugellátás számítási alapja a minimálbérhez igazodva kerül megállapításra.

Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás

A Javaslat törvényi szintre emelné azt a 2022. szeptember 1-je óta hatályos veszélyhelyzeti intézkedést, amelynek értelmében a kifizetőt nem terheli egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

A társasági adót, a személyi jövedelemadót, a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot, a kisadózók tételes adóját, az energiaellátók adóját és a légitársaságokat érintő változásokat, illetve a Számviteli törvényben várható módosításokat bemutató 2. rész itt olvasható.

***

Amennyiben az tervezett adóváltozásokkal kapcsolatban kérdése merülne fel, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.