- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Beszélgetés dr. Balásfalvi-Kiss Andrással, a Grant Thornton Magyarország fenntarthatósági és ESG-tanácsadási igazgatójával
Számos előnnyel jár a piacon, ha egy cég beépíti a vállalati struktúrájába az ESG szempontjait. Egyebek mellett ennek mikéntjéről kérdeztük a szakértőt, aki gyakorlati tanácsokat is megosztott lapunkkal.
Hol foglal helyet a cégcsoport a hazai piacon?
A Grant Thornton több éve a világ vezető cégei közé tartozik, amely mára már globális szintre nőtte ki magát. Ennek köszönhetően az Amerikai Egyesült Államoktól Európán át egészen Ázsiáig, több mint 150 országban 76 ezernél is több munkatársunk tesz eleget ügyfeleink kéréseinek. Magyarországon a céget 1991-ben alapították, Budapesten és Győrben vannak irodái, és az első 8 tanácsadó és könyvvizsgáló cég között van a magyar piacon.
Mi áll a sikerek hátterében?
A Grant Thornton Magyarország dinamikusan fejlődő cég, amely sikerét a széleskörű szakmai háttérnek köszönheti. Jól képzett, naprakész és sokéves szakmai tapasztalattal rendelkező kollégáink a feltételek betartásával és a legjobb tudásuknak megfelelően végzik a munkájukat. A közép-európai régió szakértőjeként vállalatunk elkötelezett a dinamikusan fejlődő szervezetek szolgálatára, Budapestről látjuk el – többek között az ESG területén – a régió több országának támogatását. Az elmúlt években a könyvvizsgálat, adótanácsadás, vagyonértékelés, fenn-tarthatóság, vállalati pénzügyek, szám-vitel és bérszámfejtés területén a Grant Thornton erős piaci pozícióra tett szert Magyarországon.
Hogyan kerültek közel a közlekedési-logisztikai ágazathoz?
Ügyfeleink körében számos logisztikai partnert üdvözölhettünk már a kezdetekkor, amikor a rendszerváltás környékén több nemzetközi vállalatot támogattunk annak érdekében, hogy minél zökkenőmentesebben tudjanak belépni a hazai piacra. Ezt az ügyfélkört a mai napig megőriztük, és büszkék vagyunk arra, hogy a partnereink ilyen régóta hűségesek hozzánk, ami a mi szakmánkban szokatlanul hosszú időszaknak számít. Az elmúlt évek jelentős változását a hazai tulajdonú logisztikai és közlekedési vállalatok, illetve a távol-keleti, elsősorban autóipari partnerek megjelenése okozza, amely feladat folyamatosan új kihívások elé állít minket is.
A tanácsadó szemével mit jelent a fenntarthatóság és azon belül a fenntartható logisztika?
A mi szemszögünkből a fenntarthatóság egy olyan stratégiai megközelítés, miszerint a vállalatok és szervezetek hosszú távon fenntartható módon működnek, minimalizálva a negatív környezeti hatásokat, miközben biztosítják a versenyképességet és a társadalmi felelősségvállalást. A fenntartható logisztika ennek a koncepciónak az ellátási láncra és áruszállításra alkalmazott változata. A fenntarthatóság a logisztika minden területén innovatív és költséghatékony megoldásokhoz vezethet. A tanácsadó szerepe ebben a folyamatban az, hogy a vállalatokat támogassa az optimális fenntarthatósági stratégiák kialakításában, az innovatív megoldások bevezetésében és a szabályozási előírásoknak való megfelelésben.
Az utóbbi évek egyik „varázsszava” az ESG betűszó. Milyen előnyöket tud elérni egy cég a piacon, ha beépíti a vállalati struktúrájába az ESG szempontjait?
A fenntarthatóság beépítése a társaság működésébe akkor sikeres, ha a társaság üzleti céljait támogatja. A környezeti fenntarthatóság (E) sok esetben energiahatékonyságot, kevesebb felesleget (hulladékot), alapanyagok újrahasznosítását, vízhatékonyságot jelent, amelyek egyértelmű gazdasági előnyökkel is járnak. A társadalmi láb (S) fókuszában az ügyfelek, a munkavállalók és a helyi közösségek állnak. A fenntarthatósági gyakorlatok egyértelműen segítenek az ügyfelek és a munkavállalók megtartásában, az információáramlás javításában és az elégedettség növelésében. Ezek kézzelfogható gazdasági hasznáról kevés vezetőt kell győzködni. A társaságirányítási láb (G) gyakran szorosan összefügg egy vállalat sikeres növekedésével, régiónkban inkább növekedési gátként. Az ESG-n alapuló átvilágítás és az annak következtében elinduló társaságirányítási projektek támogatják a belső transzparenciát, az információk megbízhatóságát és a menedzsment számára értékes új KPI-ok megjelenését. A sikeres ESG-stratégia kulcsa tehát a cég érdekeinek és ambíciószintjének pontos megtalálása és ESG-vel ennek támogatása, nem pedig öncélúan az ESG-megfelelés hajszolása.
Az ügyfeleik körében számos felmérést végeznek, egyebek mellett ebben a témakörben is. Milyen tapasztalatok gyűltek össze a fenntarthatósággal kapcsolatban?
Sajnos továbbra is alacsony szinten van az ESG mélyebb ismerete, s a folyamatosan változó szabályozási környezet okán a cégek bizonytalanok. Egyre többen érzik fontosnak, meg akarnak felelni, de nem tudják, milyen feltételeknek. Mi éppen ezért egy folyamatos átállási tervet szoktunk készíteni az ügyfeleinkkel a cég érettsége függvényében, ami nemcsak a megfelelésre van tekintettel, hanem arra rugalmasan reagál. Így bármilyen irányba változik a szabályozás, a társaság számára nem jelenthet kezelhetetlen kockázatot a megfelelési szabályok változása.
Melyek az EU-s, illetve az egy éve hatályos hazai szabályozás lényegi elemei?
A szabályozásról és annak lényegi elemeiről már sokan és sokat mondtak, én inkább azt emelném ki, hogy miképp érdemes elindulni az úton. Szükség van a szervezeten belül egy felelősre, aki összefogja ezt a területet és az átalakítást, illetve a legtöbb vállalat esetében célszerű felállítani egy munkacsoportot vagy bizottságot is, amelynek a tagjai lefedik az egész szervezetet, és felelnek a saját területük együttműködéséért. Utána érdemes egy érettségi (gap) elemzéssel megállapítani, hogy hol tart a vállalat és azonosítani a legnagyobb kihívásokat. Az elemzés végére a menedzsment világos képpel fog rendelkezni arról, hogy az ambíciószint függvényében milyen feladatokat kell/érdemes végrehajtani, és megszülethet egy 1–3 éves ESG-akcióterv a rendelkezésre álló erőforrások függvényében.
INNOVATÍV ÉS KÖLTSÉGHATÉKONY MEGOLDÁSOK
- Termék- és szolgáltatásinnováció: olyan logisztikai megoldások kidolgozása, amelyek csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást, az energiafogyasztást és a hulladéktermelést.
- Hatékonyabb ellátási láncok tervezése: útvonalak optimalizálása, a szállítási idők csökkentése és az üresjáratok minimalizálása. Ez digitális technológiák és adatvezérelt döntéshozatal révén valósítható meg.
- Környezetbarát raktározás és csomagolás, körforgásos gazdaság: energiahatékony raktárak és újrahasznosított/fenntartható, újrahasznosított/újrahasznosítható anyagokból készült csomagolások csökkentik a környezeti terhelést, elősegítik a termékek hosszabb életciklusát.
- A munkavállalói elégedettség növelése: a fuvarozócégeknél a munkahelyi körülmények, a magas fluktuáció, a sok esetben különböző kultúrából érkező munkavállalók egységes céges kultúrában történő kezelése jelentős kihívásokat jelent.
Az interjút a KözlekedésVilág magazin és a kozlekedesvilag.hu közölte 2025. március és áprilisban.
Fontos határidő közeleg: az év végi zárás során a vállalkozásoknak számos számviteli és adminisztrációs feladatot kell elvégezniük a pontos és szabályszerű beszámoló elkészítésének érdekében. A leltárak összeállítása, az értékelési folyamatok elvégzése, a pénztárak ellenőrzése és a saját tőke vizsgálata mind kulcsfontosságú lépések. Emellett a szabályzatok frissítése és az új adószabályoknak való megfelelés is kiemelt figyelmet igényel.
Év végi leltárak elkészítése és leltárkülönbözetek elszámolása
A könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérlegtételek alátámasztásához olyan leltárat kell összeállítani, amely tételesen és ellenőrizhető módon tartalmazza a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket és forrásokat mennyiségben és értékben.
A folyamatos mennyiségi nyilvántartás vezetése esetén a leltárba bekerülő eszközök valódiságáról elegendő háromévente mennyiségi leltározással meggyőződni. Ha ilyen nyilvántartás nem biztosított, akkor minden évben kötelező a leltározás.
A leltározás során felmerülő mennyiségi különbözeteket (hiány vagy többlet) egyéb ráfordításként vagy egyéb bevételként kell elszámolni. Emellett vizsgálni kell a selejtezendő tételeket, amelyeket az előírásoknak megfelelően ki kell vezetni a könyvekből.
Fordulónapi értékelések elvégzése
A mérlegben szereplő eszközök és források értékelésének aktualizálása az alábbi főbb lépéseket foglalja magában:
- Terven felüli értékcsökkenés elszámolása: Immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél, ha a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél.
- Értékvesztés elszámolása: Tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél, hosszú lejáratú értékpapíroknál, készleteknél és pénzügyileg nem rendezett követeléseknél, ha azok piaci értéke tartósan csökkent.
- Értékhelyesbítés lehetősége: Ha az eszközök piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értéket, a vállalkozás dönthet az értékhelyesbítés alkalmazásáról.
- Devizaárfolyamok aktualizálása: A deviza- és valutaeszközök, illetve kötelezettségek mérlegfordulónapi árfolyamon történő átértékelése.
Pénztárak év végi zárása
A pénztárban kimutatott készpénzállomány valódiságát leltározással kell ellenőrizni. Az adóhatóság szigorúan ellenőrzi a készpénzes mozgások nyilvántartását, így külön figyelmet kell fordítani a pénztári egyenlegek kezelésére, elkerülve a túlzott készpénzállományt.
Év végi egyeztetések, ellenőrzések
- A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyeztetése.
- Az adófolyószámla ellenőrzése és egyeztetése a könyvelési adatokkal.
- Adóelőlegek és adókötelezettségek időben történő rendezése.
Céltartalék képzése
- Kötelező céltartalék képzése jogszabályi kötelezettségek (pl. garanciális és peres ügyek) fedezetére.
- Képzés lehetséges, de nem kötelező, jövőbeni jelentős és időszakosan ismétlődő költségekre.
- Elhatárolt árfolyamveszteségek fedezetére történő céltartalék képzése.
Lekötött tartalék képzése
Az eredménytartalékból fejlesztési és egyéb előírt célokra történő lekötések elvégzése.
Időbeli elhatárolások
A bevételek és költségek megfelelő időszakhoz történő hozzárendelése, különös tekintettel a több üzleti évet érintő tételekre.
Vállalkozás folytatásának elve
A beszámoló készítésekor értékelni kell a vállalkozás folytatásának lehetőségét és dokumentálni kell az esetleges fennálló kockázatokat.
Saját tőke vizsgálata
A saját tőke jogszabályban előírt minimális szintjének biztosítása érdekében szükséges lépések meghatározása (pl. pótbefizetés, tőkerendezés, tőkeleszállítás).
Szabályzatok, dokumentációk frissítése
- A számviteli politika, leltározási és értékelési és egyéb szabályzatok aktualizálása.
- Transzferár-dokumentációk elkészítése és frissítése.
- CbC riport készítési kötelezettség ellenőrzése (750 millió euró bevételi küszöb felett).
- Globális minimumadó alkalmazása: 2024-től a multinacionális vállalatcsoportok számára kötelező a 15%-os effektív társasági adó biztosítása. A magyar jogszabályok értelmében az érintett vállalkozásoknak ki kell számítaniuk az effektív adómértéküket, és ha az nem éri el a 15%-ot, további adófizetési kötelezettség merülhet fel. Az adminisztrációs kötelezettségek és adóterhek pontosítására érdemes adószakértői segítséget igénybe venni.
Az év végi teendők elvégzését érdemes időben megkezdeni, hogy megalapozottan dönthessünk cégünk jövőjéről.
A cikk 2025. március 26-án megjelent az ado.hu weboldalán.
Befektetésekből származó jövedelmek adózása
Az éves Szja bevallás határidejének közeledtével szeretnénk átfogó képet adni Olvasóinknak az értékpapírból származó jövedelmek adózási szabályairól. Előző elemzésünkben a jogviszonyra tekintettel megszerzett értékpapírok adózását tekintettük át, cikksorozatunk második részében pedig a tőkepiaci ügyletek adózását mutatjuk be a magyar illetőségű magánszemélyek vonatkozásában.
Az értékpapírral kapcsolatos tőkepiaci ügyletek adózására főszabály szerint az Szja-törvénynek az árfolyamnyereség szabályait kell alkalmazni, kivéve a következő eseteket, ahol eltérő rendelkezések lépnek életbe:
- ellenőrzött tőkepiaci ügylet (ETÜ) keretében értékesített értékpapír;
- tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott értékpapír;
- alacsony adókulcsú államban található tarsaság üzletrész-elidegenítése.
Árfolyamnyereség
Árfolyamnyereség jogcímen megszerzett jövedelem keletkezik az értékpapír átruházásakor, ha a realizált bevétel meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. Tehát az adóköteles jövedelem megállapításakor a bevételből le kell vonni az értékpapír vásárlásával és eladásával összefüggésben igazolt kiadásokat. Az árfolyamnyereségből származó jövedelmek kapcsán az Szja mértéke 15%
Tartós befektetési számla – TBSZ
A magánszemély adóévenként egy befektetési szolgáltatónál, illetve pénzintézetnél egy TBSZ-t nyithat, számlánként legalább 25 000 forint befizetésével. Befizetési felső korlát nincsen, azonban a lekötött pénzösszeg a naptári évet követően már nem növelhető. A lekötési idő a számla nyitását követő legalább három naptári év, amely folytatólagos meghosszabbítással további 2 évvel növelhető. A kedvező adózás csak a fent említett lekötési idő tartásával vehető figyelembe, a TBSZ-en az Szja mértéke 3 év után 15%-ról 10%-ra, 5 év után pedig 0%-ra csökken.
Ellenőrzött tőkepiaci ügylet – ETÜ
ETÜ-ről beszélünk, ha az ügylet – jogszabályban nevesített belföldi vagy külföldi – befektetési szolgáltató közreműködésével történik, többnyire tőzsdei ügylet során. A korábbi évekhez képest kedvező változás, különösen az Egyesült Államokban befektetéssel rendelkezők számára, hogy az EGT és az úgynevezett „egyezményes országok” mellett már az OECD tagállamok tőzsdéi esetén is alkalmazhatók a kedvezőbb szabályok, Az ETÜ szintén egyfajta árfolyamnyereségből származó jövedelem, viszont az árfolyamnyereség adózásához képest nagy különbség, hogy amennyiben az adóévben és/vagy az adóévet megelőző első és második évben realizált veszteség a keletkezése évének adóbevallásban feltüntetésre kerül, akkor lehetőség nyílik az adókiegyenlítésre, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthető.
Az értékpapírból származó jövedelmek után a főszabály szerint 13% szociális hozzájárulási adót (Szocho) is fizetni kell, igaz csak korlátozott mértékben. A Szocho-t addig kell megfizetni, amíg a természetes személy összevonás alá eső (önálló, nem önálló és egyéb összevonás alá eső) jövedelmei és a tőkejövedelmek együttes összege a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, azaz 2025-ben az 6 979 200 forintot.
Szociális hozzájárulási adó
Ugyanakkor a tőkejövedelmek között vannak kivételek, amiket nem érint a Szocho fizetési kötelezettség. Lássuk tehát, hogy mely tőkejövedelmekre vonatkozik a Szocho fizetés és melyekre nem.
Szocho-t kell fizetni:
- a vállalkozásból kivont jövedelemre,
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre,
- osztalékjövedelmekre, és
- a vállalkozói osztalékalap összege után, valamint
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem összege után
- július 1-jétől a veszélyhelyzet ideje alatt a természetes személy kamatjövedelme után
amennyiben az részben vagy egészben Magyarországon adóztatható.
Nem kell Szocho-t fizetni:
- a TBSZ-en tartott értékpapírok hozama,
- a 2019. június 1-je után kibocsátott állampapírok hozama,
- az ETÜ-ből származó jövedelem,
- a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem után, továbbá
- az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után.
***
Amennyiben az értékpapírból származó jövedelmek adózása kapcsán kérdése merülne fel, vagy segítségre lenne szüksége tőkejövedelmei után keletkező adó és járulék kötelezettségeinek kiszámításában és bevallásában, adószakértőink készséggel állnak rendelkezésére.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Új kiberbiztonsági szabályozás: optimalizálásban rejlő, akár milliós megtakarítási lehetőségek a vállalatok számára
2025-ben tovább szigorodtak a kiberbiztonsági előírások, amelyek az auditok lefolytatását és a felügyeleti díjak számítását érintik. A vállalatok számára kötelező díjak részben árbevétel alapúak, de jelentős részük a használt rendszerek számától és a társaság életében betöltött jelentőségétől és az általuk kezelt adatoktól függ. Bemutatjuk, milyen eszközökkel csökkenthetők ezek a költségek – akár több millió forinttal – és hogyan tudjuk szakmai döntések mentén egy optimálisan felépített rendszer alapjait lefektetni.
Kiberbiztonsági felügyeleti díj és audit: így alakulnak a költségek
Az új rendeletek értelmében minden érintett szervezet évente kiberbiztonsági felügyeleti díjat köteles fizetni az SZTFH számára, amelynek maximális mértéke 10 millió forint, a nettó árbevételtől függően. A kiberbiztonsági auditot pedig az idei évtől kezdődően kétévente kötelező elkészíteni, illetve megújítani.
Az audit díja két tényezőtől függ:
- A vállalat árbevétele – Az előző üzleti évi nettó árbevétele alapján számítják, itt a szorzószám 1-40 Mrd Ft árbevétel között lépcsőzetesen emelkedik, a maximuma pedig 4-es.
- Az elektronikus információs rendszerek (EIR) száma és besorolása – Minél több és magasabb kiberbiztonsági osztályba tartozó rendszert használ egy cég, annál nagyobb az audit költsége.
További jelentős kiadás lehet az audit előkészítése és a megfelelés biztosítása, mivel a legtöbb vállalatnak külső szakértői segítségre van szüksége a követelmények teljesítéséhez. Mivel az idei év az első mindkét díj megfizetésére, ezért 2025-ben jelentős költségek terhelik majd a szabályozás alá eső vállalatokat.
Jelentős különbségek, könnyen elszálló kiadások
Minimum költségek
A legkedvezőbb díjakkal azok a vállalatok számolhatnak, amelyek:
- legfeljebb 1 milliárd forint árbevétellel rendelkeznek, és
- maximum 5 elektronikus információs rendszert (EIR) üzemeltetnek az „alap” biztonsági osztályon belül.
Számukra az audit díja: 1.575.000 Ft kétévente, a felügyeleti díj: 150.000 Ft évente.
Maximum költségek
A legnagyobb terhet azoknak a szervezeteknek kell viselniük, amelyek:
- 40 milliárd forint feletti árbevétellel rendelkeznek, és
- 16 vagy több EIR-t üzemeltetnek, köztük „magas” biztonsági osztályba tartozó rendszerekkel.
Számukra az audit díja kétévente akár a 140 millió forintot, a felügyeleti díj pedig évente akár a 10 millió forintot is elérheti.
Miért ekkora a különbség?
A magasabb auditköltség oka az alkalmazott szorzószámok rendszere. A legnagyobb, 80-as szorzószámból csupán a 4-es faktor függ kizárólag a vállalat árbevételétől – ezen nincs lehetőség spórolni. A fennmaradó tényezők azonban az EIR-ek számától és biztonsági besorolásától függenek, így ezek optimalizálásával csökkenthetők a költségek.
Nem véletlen, hogy sok érintett vállalat és információbiztonsági felelős azon dolgozik, hogy:
- a rendszereik számát 16 vagy akár 6 alá szorítsák, és
- a lehető legtöbb rendszert alacsonyabb biztonsági osztályba sorolják.
Ezzel jelentősen csökkenthetők az audit- és a felügyeleti költségek, és akár több tízmillió forintot is megspórolhatnak.
Optimalizálási lehetőségek: hogyan csökkenthetők az auditköltségek?
Néhány optimalizálási lehetőséggel élhetünk annak érdekében, hogy egy, vagy akár több lépésben is alacsonyabb szorzószámmal kalkulálhassanak az erre kötelezett vállalatok. Fontos hangsúlyozni, hogy ezeknek minden esetben megalapozott szakmai döntéseket kell alapulniuk.
A szorzószámok az alábbiak szerint alakulnak az EIR-ek mennyisége szerint:
- 1-5 darab esetén a szorzószám 1
- 6-15 darab esetén a szorzószám 2,5
- 16 vagy annál több darab esetén a szorzószám 4
Az EIR-ek minősége szerint pedig:
- Ha a szervezet valamennyi elektronikus információs rendszerének biztonsági osztálya „alap” biztonsági osztályba sorolható, a szorzószám 1,
- ha bármely EIR biztonsági osztálya „jelentős” biztonsági osztályba esik, a szorzószám 3,
- ha pedig bármely EIR biztonsági osztálya “magas” biztonsági osztályba esik, a szorzószám 5.
Az egyedi szorzószámokat kombinálva áll össze az audit végső költségképlete. Ezért azok a vállalatok, amelyek határértékeken mozognak, jelentős összeget takaríthatnak meg azzal, ha csökkentik az EIR-ek számát vagy alacsonyabb védelmi osztályba sorolják őket.
Optimalizálási lehetőségek
EIR-ek csoportosítása
Az audit önbevalláson alapul, így a cégek maguk határozhatják meg, hogy milyen logika mentén sorolják be rendszereiket. Érdemes úgy szervezni az EIR-eket, hogy azok lehetőleg maximum 5 vagy 15 darabos halmazokba kerüljenek, így elkerülhető a magasabb szorzószám alkalmazása. A csoportosítás során gyakorlatilag bármilyen életszerű logika alkalmazható, nem feltétlenül kell a szervezeti egységek vagy az alkalmazott informatikai rendszerek fizikai határait tükröző szervezést követni. Kialakítható például egy „Irodai környezet” nevű EIR, amivel az összes olyan szoftver, hardver és üzleti folyamat kerül lefedésre, amit a kollégák az irodai munkakörnyezetben használnak. Egy másik csoportba pedig a gyártásban használt rendszerek kerülnek. Természetesen mindig figyelembe kell venni ennek járulékos hatásait is (pl. tárolt adatok köre, üzletfolytonosságra gyakorolt hatás stb.)
EIR-ek biztonsági besorolásának kezelése
A Kibertan-törvény kötött feltételeket határoz meg EIR-ek biztonsági osztályba sorolásához, ugyanakkor ezek transzparenciája optimalizálási lehetőségeket is lehetővé tesz. Nem célszerű például olyan szoftvereket csoportosítani egyetlen EIR-be amelyek együttesen jelentős mennyiségű személyes adatot tartalmaznak vagy amelyek együttes kiesése olyan mértékű közvetlen vagy közvetett kárt okozhat a vállalatnak, ami miatt már nem választható az „alap” biztonsági osztály. A legoptimálisabb esetben egyetlen EIR-t sem kell a „magas” vagy a „jelentős” védelmi osztályba sorolni.
Átszervezés és kiszervezés
Teljesen saját infrastruktúra üzemeltetése helyett érdemes lehet megfontolni a felhőalapú szolgáltatások vagy bérleti konstrukciók igénybevételét is, és ezeket egy külön EIR-be sorolni. Ebben a hibrid konstrukcióban az üzleti folyamatok és funkciók kiszolgálása megosztásra kerül a helyben telepített szoftverek és felhőben elérhető szoftver-szolgáltatások között, amivel könnyebben elérheti a társaság, hogy az egyes EIR-ek mind az „alap” biztonsági osztályban maradhassanak. Ráadásul a kiszervezett szolgáltatások esetében a hozzájuk tartozó védelmi intézkedések is könnyebben kialakíthatóak, hiszen azok egy részéért már nem a vállalatunk, hanem a kiszervezetett szolgáltatásért felelős partnerünk felel.
A fenti optimalizálási módszereket alkalmazva az EIR-nyilvántartás kialakításánál akár több tízmillió forinttal is csökkenthető lehet az audit díja.
Az EIR-ek összeírására és biztonsági osztályba sorolására a társaságok nagy részének már nincsen sok ideje. A Kibertan-törvény alapján a hatósági regisztrációt követően 120 napon belül kell szerződést kötniük egy kiválasztott NIS2 auditorral, ami a törvény januári eleji hatályba lépését alapul véve egy április végi határidőt jelöl ki azon vállalatok számára, akik ezt a regisztrációt már tavaly megtették. Az auditorok pedig a tapasztalatok alapján már a megkeresés első lépésében elkészítik a vállalat – védelmi osztályba sorolt – EIR listáját, hiszen ennek az információnak a birtokában tudják ők is az ajánlatukat is elkészíteni.
Minden attól függ, hogy az adott vállalat mennyire tudta eddig beleásni magát a Kibertan-törvény részleteibe, és milyen szakmai háttérrel és tapasztalattal rendelkező információbiztonsági felelős vette kézbe a NIS2 megfelelés irányítását.
A biztonsági osztályba soroláskor az alábbi kiberbiztonsági paramétereket kell figyelembe vennie minden auditra kötelezett vállalatnak:
Csak akkor lehet egy EIR-t az „Alap” biztonsági osztályba sorolni, ha a fenti kérdések mindegyikére egy egyértelmű NEM a válasz. |
A már elkészített szoftverek EIR-be sorolásához és annak átnézéséhez és véglegesítéséhez, vagy akár az optimális EIR lista összeállításához is kérje szakértőink segítségét.
Jogviszonnyal összefüggő jövedelmek
Az éves Szja-bevallás határidejének közeledtével szeretnénk átfogó képet adni az értékpapírból származó jövedelmek kapcsán leggyakrabban felmerülő adózási szabályokról. Cikksorozatunk első részében a jogviszonyra tekintettel megszerzett értékpapírok adózását fogjuk kifejteni a magyar illetőségű magánszemélyek vonatkozásában.
Először szeretnénk egy általános meghatározást adni az értékpapírból származó jövedelmekre.
Mit tekintünk értékpapírnak?
A Személyi jövedelemadó törvény szerint értékpapírnak minősül:
- minden olyan okirat, elektronikus jelsorozat, amely a kibocsátás helyének joga szerint értékpapírnak minősül, továbbá
- a közkereseti társaságban és a betéti társaságban fennálló részesedés,
- a korlátolt felelősségű társaság üzletrésze és a szövetkezeti részesedés ideértve más, törvényben meghatározott olyan vagyoni hozzájárulást is, amely tagsági jogviszonyt keletkeztet, különösen az ügyvédi iroda alapításakor szolgáltatott vagyon.
Most, hogy már be tudjuk azonosítani, mi minősül értékpapírnak, nézzük meg, hogy mikor tekintjük azokat jogviszonyhoz kapcsolódónak!
Jogviszonyhoz kapcsolódó értékpapír
Az Szja-törvény alapelvei szerint az értékpapír formájában megszerzett jövedelem jogcímét is a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei alapján kell meghatározni.
Tehát amikor a magánszemély munkajogviszonyára való tekintettel vagy tevékenységének ellenértékeként tesz szert értékpapír-juttatásra, akkor az értékpapír szokásos piaci értékéből az a rész minősül összevonás alá eső jövedelemnek, amelyet a magánszemélynek nem kell megfizetnie.
Ilyen, jogviszonyra tekintettel megszerzett jövedelemről akkor beszélünk, amikor a magánszemély munkáltatója, vagy a munkaviszonya alapján a cégcsoportba tartozó – belföldi vagy külföldi – társaság közvetlenül vagy közvetve értékpapír formájában nyújt juttatást a munkavállalónak. Ezen értékpapír juttatások célja a tulajdonosi érdekeltség és a munkavállaló motivációjának megteremtése. A juttatás történhet:
- az értékpapír ingyenes, vagy részben ellenérték fejében történő átruházásával, vagy
- értékpapírra vonatkozó vételi, jegyzési jog felajánlásával, vagy
- úgynevezett fantomrészvény juttatásával, amikor a részvényérték csak a juttatás értékének meghatározásában játszik szerepet, a magánszemély az ügylet valóságos tartalmát tekintve nem is jut értékpapírhoz.
A fent említett bármelyik értékpapírprogram keretében jutatott vagyoni érték kapcsán az adókötelezettség a tulajdonjog megszerzésének napján keletkezik, vagy (amennyiben ez egy korábbi időpont) akkor, amikor a magánszemély, vagy javára más személy ezt birtokba vette.
Fontos megjegyeznünk, hogy a magánszemélyeknek bevétele és adókötelezettsége keletkezik függetlenül attól, hogy az értékpapírt magyar kifizetőtől vagy külföldi társaságtól kapták. Az sem mérvadó, hogy az értékpapírt és az abból származó jövedelmet behozták-e belföldre vagy sem és esetleg külföldi bank- vagy értékpapírszámlán tartják.
A magánszemély dolga akkor a legegyszerűbb, ha az értékpapír magyar kifizetőtől származik, ugyanis ilyenkor a magyar kifizető köteles az adókötelezettség megállapítására, levonására, bevallására és megfizetésére.
Tehát a foglalkoztató, a hagyományos bérjövedelemhez hasonlóan levonja az Szja-t (15%), az egyéni járulékot (18,5%) és megfizeti a Szocho-t (13%) is.
Külföldi munkáltató esetén bonyolultabb a helyzet
Azonban, ha közvetlenül a külföldi cég nyújtotta a jövedelmet magyar jogviszonyra való tekintettel, akkor a helyzet bonyolódik, hiszen a külföldi cég jellemzően nem minősül kifizetőnek, és ilyen esetekben a magánszemélyt terheli az adómegállapítási kötelezettség. Mivel a külföldi juttató nem minősül a magánszemély foglalkoztatójának, így nem jön létre biztosítotti jogviszony a felek között, ennek hiányában pedig járulékkötelezettség nem keletkezik.
Az Szja mellett azonban a Szocho-kötelezettség is a magánszemélyt terheli, és mindkettőt a bevétel 89%-ára meghatározott adóalap után kell megfizetnie, amennyiben ezt részére nem térítik meg. A 89%-os adóalap célja, hogy költségelszámolási lehetőséget biztosítson a magánszemélynek egy olyan helyzetben, ahol erre egyébként nem lenne jogosult. Fontos tisztában lenni azzal, hogy e jövedelem esetében a Szocho adófizetési felső határ szabály nem alkalmazható.
MÉP – Kedvezményes lehetőség értékpapír-juttatáshoz
Az Szja-törvény lehetőséget ad egy különleges juttatási módra, ez a munkavállalói értékpapír-juttatási program (MÉP). Ezen program keretében évi 1 millió forint vagyoni értékre lehet kedvező adózás mellett szert tenni úgy, hogy nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték. Ennek azonban van két követelménye, feltétele:
- A törvény kétéves tartási időszakot ír elő úgy, hogy a program szervezője egyedi letétben köteles elhelyezni az értékpapírt befektetési szolgáltatónál a magánszemély javára.
- Továbbá feltétel még, hogy az adóéven belül részt vevő magánszemélyek legfeljebb 25%-a lehet vezető tisztségviselő és az adóéven belül a vezető tisztségviselők legfeljebb a megszerezhető összes értékpapír együttes névértékének 50%-át kitévő együttes névértékű értékpapírt szerezhetnek.
Adózási pont az értékpapír kötelező tartási időszaka leteltét követően az értékpapír elidegenítésével (árfolyamnyereség), az osztalékfizetésnél és valamely előfeltétel nem teljesülése esetén (munkaviszonyból származó jövedelem) keletkezik. Ez utóbbi akkor fordul elő, ha az értékpapír a kötelező tartási időszakon belül a magánszemély tulajdonába kerül, ilyen esetben a munkáltató vonja le az Szja-t és a járulékokat, és a kifizetőnek keletkezik Szocho-kötelezettsége is.
Adómentes juttatásként adhatnak a startupok részesedést
2024. január 1-jétől az induló (startup) vállalkozások adómentesen juttathatnak részesedést (üzletrész, részvény) a munkavállalók és vezető tisztségviselők részére, az adót csak akkor kell megfizetni, amikor a magánszemély ténylegesen jövedelemhez jut. Induló vállalkozásnak minősül a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem fizetett osztalékot és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre.
A szerzéskori adómentesség feltétele, hogy a tagsági jogot megtestesítő részesedés juttatásának meg kell felelnie a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeinek, illetve a munkavállaló, vezető tisztségviselő a megszerzett részesedést a szerzést, vagy a részesedés szerzésére való jog gyakorlásának megnyílását követően legalább három évig nem értékesíti. Továbbá az induló vállalkozásnak egy adatszolgáltatási kötelezettségnek is eleget kell tennie.
Fontos még kiemelni az elismert programokból származó jövedelmeket, mint az MRP (Munkavállalói Résztulajdonosi Program) és a KMRP (Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program) kapcsán juttatott vagyoni értékeket. Mindkét program előnye, hogy a rájuk vonatkozó szabályok és feltételek betartásával, teljesülésével a törvény több kedvező rendelkezést tartalmaz, amiknek köszönhetően a magánszemélyre kedvezőbb adófizetési teher vonatkozik. Az MRP és a KMRP programok működtetése és az ezekből származó adókötelezettségek meghatározása igen bonyolult részletszabályokon alapul, melyek meghaladják jelen összefoglalónk kereteit.
***
Amennyiben az értékpapírból származó jövedelmek adózása kapcsán kérdése merülne fel, vagy segítségre lenne szüksége valamilyen értékpapír alapú munkavállalói ösztönzőrendszer kialakításában, esetleg munkavállalóként bizonytalan értékpapírból származó jövedelmeinek kiszámításában és bevallásában, adószakértőink készséggel állnak rendelkezésére.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Frissítés: 2025. április 3-án az Európai Parlament jóváhagyta az első Omnibus-csomagot, az un. Stop-the-clock-javaslatot. Ebben arról rendelkezik, hogy a nagyvállalatok és a közérdeklődésre számot tartó KKV-k számára két évvel elhalasztják a kötelező CSRD-t, vagyis a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelvet, valamint egy évvel elhalasztják a CSDDD-t, a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvet.
2025. február 26-án az Európai Bizottság új javaslatcsomagot tett közzé, amely módosításokat javasol az Európai Zöld Megállapodás néhány kulcsfontosságú pillérére vonatkozóan. Több más szabályozási terület mellett az Omnibus javaslatai kiterjednek a CSRD-re, a CSDDD-re és a Taxonómiai rendeletekre.
Az Omnibus-csomag célja
A javaslatcsomag elsődleges célja a jelentési kötelezettségek csökkentése elsősorban a kis- és középvállalkozások számára. Ha az Omnibus a tervezett formájában kerül elfogadásra, növelheti a jelenleg jelentős adminisztrációval járó fenntarthatósági jelentéstétel hatékonyságát.
A jelentéstétellel járó adminisztrációs terhek csökkentése, a jelentéstétel egyszerűsítése és akár szétbontása különböző vállalatméretekre egy a piaci szereplők által várt és általunk is támogatott módosítási irány. Ugyanez vonatkozik a jelentéstételi kötelezettség időbeli hatályának nagyobb terítésére. A piac nincs felkészülve ennyi jelentéstétel elkészítésére a megfelelő minőségben. Pár évre szétterítve viszont az eredeti cél megtartása mellett lehet jelentős hozzáadott értéke a fenntarthatósági transzformációhoz.
Elfogadása esetén az EU növekedési környezetének javítására irányuló intézkedés az uniós szabályozások több területére jelentős hatással lesz.
CSRD (Vállalati fenntarthatósági beszámolási irányelv)
Az Omnibus jelentős változtatásokat javasol a CSRD számos kulcsfontosságú területén.
Hatókör szűkítése: A jelenlegi CSRD az összes nagyvállalatra vonatkozik, amelyek megfelelnek a következő három kritérium közül kettőnek:
- 50 millió eurós nettó árbevétel,
- 25 millió eurós mérlegfőösszeg, 250 alkalmazott),
- valamint az EU szabályozott piacán jegyzett kkv-kra.
Az Omnibus javaslata szerint a hatókör csak azokra a nagyvállalatokra korlátozódna, amelyek
- legalább 1000 alkalmazottal rendelkeznek,
- és vagy 50 millió eurós nettó árbevételt érnek el,
- vagy mérlegfőösszegük meghaladja a 25 millió eurót.
Ezáltal a 1000 fő alatti vállalkozások mentesülnének a kötelezettség alól, de önkéntes alapon jelenthetnek a kkv-k számára kialakított önkéntes szabványok (VSME) szerint.
Ellátási lánc információs korlátozása: A hatókörből kikerült vállalatoknak nem kell teljes körű információt szolgáltatniuk a nagyobb vállalatok felé, csupán az egyszerűsített VSME követelményeknek megfelelő adatokat.
Jelentéstételi határidők kitolása: A jelentési kötelezettségek két évvel történő elhalasztása azon vállalatok számára, amelyek 2026 vagy 2027-től lennének kötelesek beszámolni.
Kiegészítő követelmények korlátozása: Az EB nem írhat elő ágazatspecifikus szabványokat, és nem követelhet meg a jelenlegi „korlátozott bizonyosság” helyett „ésszerű bizonyosságot”.
EU Taxonómia
Az Omnibus a Taxonómiai Rendeleteket is módosítja:
Hatókör csökkentése: A jelentéstételi kötelezettség csak a legnagyobb vállalatokra vonatkozna összhangban a CSDDD hatályával, a kisebb vállalatok pedig önkéntesen jelenthetnek.
Részleges taxonómiai igazodás: Bevezetésre kerülne egy új lehetőség a részben a taxonómiához igazodó tevékenységek jelentésére.
Lényegességi küszöb bevezetése: A pénzügyi lényegességi küszöb meghatározása a taxonómiai jelentésekben.
Jelentési sablonok egyszerűsítése: A szükséges jelentési sablonok számának csökkentése és az adatok mennyiségének minimalizálása.
DNSH-kritériumok egyszerűsítése: A „ne okozz jelentős kárt” (DNSH) kritériumok egyszerűsítésének fokozatos bevezetése.
Arányszámok módosítása: Egyes pénzügyi intézmények számára, beleértve a Zöld Eszközök Arányának (GAR) számítását.
CSDDD (Vállalati Fenntarthatósági Átjárhatósági Irányelv)
Hatálybalépés elhalasztása: A követelmények alkalmazási határidejének kitolása 2027. július 26-ra, az első fázis pedig 2028. július 26-ra módosul.
Egyszerűsített kötelezettségek: Az átvilágítási követelmények szűkítése a közvetlen üzleti partnerekre, az indirekt partnerek csak akkor esnének vizsgálat alá, ha bizonyítékok utalnak potenciális káros hatásokra.
Jelentési terhek csökkentése a kkv-k számára: A nagyobb vállalatok nem kérhetnek teljes körű adatokat a kisebb partnereiktől, csak a CSRD VSME előírásainak megfelelő információkat.
További harmonizáció: A fenntarthatósági átvilágítási követelmények egységesítése és az éghajlat-mérséklési átmeneti tervek összehangolása a CSRD-vel.
Az Omnibus további módosításokat javasol a szén-dioxid-határkiigazítási mechanizmus (CBAM) és egyes befektetési programok optimalizálására is.
Hogyan tovább az Omnibus után?
Bátorítjuk a vállalatokat, hogy a fenntarthatósági transzformációval kapcsolatos felkészülést folytassák vagy kezdjék meg. A társaság hatékony és fenntartható működésével kapcsolatos elvárásokat a jelentéstétel változása csak részlegesen érinti. Amennyiben pedig társaságuk nem esik a jelentlegi vagy a tervezett CSRD szabályozás hatálya alá abban az esetben is fontolják meg az önkéntes VSME szabványok alkalmazását.