- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
A nemek közötti egyenlőség már üzleti stratégia
A munkahelyi sokszínűség és a nemek közötti egyensúly kérdése válaszút elé érkezett. Míg korábban sokan a társadalmi felelősségvállalás (CSR) körébe sorolták ezt a területet, a Grant Thornton legfrissebb nemzetközi kutatása, a Women in Business 2026 rávilágít: a gender-diverz vezetés ma már a vállalati teljesítmény és a versenyelőny egyik legfontosabb mérőszáma.
Bár a globális gazdasági környezetben több nagyvállalat visszavett a DEI (sokszínűség, méltányosság és befogadás) kezdeményezéseiből, a számok megkérdőjelezhetetlenül más irányt mutatnak. A középvállalati szektorban az elkötelezettség továbbra is erős: a cégek 92,7%-a rendelkezik valamilyen DEI-programmal.
A számok nyelvén – növekedés és befektetői bizalom
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy közvetlen összefüggés van a nemek közötti egyenlőség és a pénzügyi siker között. Azok a vállalatok, amelyek aktívan fenntartják és fejlesztik a DEI-programokat, kiemelkedő eredményeket értek el:
- 73%-uk 5% feletti árbevétel-növekedést realizált,
- 56,2%-uknál 5% feletti létszámbővülés történt,
- közel felük (48,8%) az exportpiacokon is bővülni tudott.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy ezt a kérdést nem lehet lesöpörni az asztalról. A befektetői oldal is egyre tudatosabb ebben a kérdésben, a cégek több mint negyedénél (26,5%) a potenciális befektetők kifejezetten kérték a vezetői csapat nemi összetételének bemutatását az elmúlt évben.
Magyarországi körkép: strukturális kihívások és pragmatizmus
Hazánkban a női felsővezetők aránya stabilan 30% körül mozog, de az iparági különbségek jelentősek. Míg a szolgáltató szektorban erősebb a női jelenlét, a magyar GDP-t meghatározó feldolgozóiparban és műszaki területeken még komoly az elmaradás.
A hazai előrejutást több sajátos tényező is befolyásolja:
- Tulajdonosi koncentráció: a családi cégeknél gyakran informális csatornákon dőlnek el a kinevezések.
- Iparági struktúra: a műszaki fókuszú ágazatokban eleve alacsonyabb a női munkavállalók aránya.
- Munkaerőpiaci realitások: a kisgyermekes anyák visszatérése és vezetői integrációja továbbra is strukturális nehézségekbe ütközik.
Magyarországon a DEI-kérdéskör fókuszában a megfelelőség és az üzleti racionalitás áll.
Bértranszparencia: a megfelelőség már nem opció
Az EU bértranszparencia-irányelve új korszakot nyit. A vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy a strukturálatlan bérrendszer könnyen reputációs kérdéssé válhat, és komoly pénzügyi kockázatot is jelenthet. A kiigazított és kiigazítatlan bérkülönbségek transzparens kimutatása elkerülhetetlen lesz, a megfelelőség pedig közvetetten a vállalatértékelés részévé válik.
Generációs fordulat az Employer Brandingben
A tehetségekért folytatott harcban a nemek közötti egyenlőség döntő kérdéssé vált. A vezetők 91,9%-a figyelembe veszi egy cég gender-gyakorlatát álláskereséskor. A Z és a fiatal Y generáció számára az értékalapú működés és az inkluzív kultúra gyakran fontosabb, mint a puszta kompenzáció. A látható női szerepmodellek a stratégiai pozíciókban ma már a legerősebb megtartó erőt jelentik.
Mit üzen a Women in Business 2026 a hazai döntéshozóknak?
A nemzetközi tapasztalatok alapján három kulcsfontosságú lépést javasolunk a magyar vállalatoknak:
- Mérés és kommunikáció: az üzleti hatásokat láthatóvá kell tenni a döntéshozók számára.
- Governance: a diverz hangokat a stratégiai döntéshozatalba kell beépíteni.
- Tudatos láthatóság: a szerepmodellek és az adattranszparencia építése versenyelőnyt teremt.
A globális trend egyértelmű: a gender-diverz vezetés a fenntartható növekedés záloga. Magyarország számára a kérdés már nem az, hogy követjük-e ezt az irányt, hanem az, hogy milyen gyorsan építjük be a stratégiai működésünkbe.
Milyen trendek rajzolódnak ki a női vezetők arányában világszerte? Fedezze fel a Women in Business 2026 kutatás legfontosabb megállapításait – töltse le a teljes tanulmányt (angol nyelvű).
Kattintok a tanulmányért!2026 elején új szabályozás lépett hatályba, amely jelentősen módosítja a vállalati vendéglátás adózási megítélését. A 10/2026. (I.30.) kormányrendelet alapján bizonyos összeghatárig adómentessé váltak az éttermekben és cukrászdákban nyújtott reprezentációs juttatások.
Ez a változás különösen fontos a vállalkozások számára, hiszen az üzleti tárgyalásokhoz, partnerkapcsolatok ápolásához vagy szakmai rendezvényekhez kapcsolódó vendéglátás gyakori eleme a működésnek. Ugyanakkor az adómentesség alkalmazása szigorú feltételekhez kötött, és a megfelelő dokumentáció kulcsfontosságú.
Az alábbiakban áttekintjük a reprezentáció fogalmát, az új szabályozás lényegét, valamint a gyakorlati alkalmazás legfontosabb szempontjait.
Mit jelent a reprezentáció az SZJA-törvény szerint?
A reprezentáció fogalmát az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról határozza meg:
„Reprezentáció: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá az állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható.”
A fenti definíció alapján például egy üzleti tárgyalás keretében nyújtott vendéglátás (ebéd, vacsora) reprezentációnak minősülhet.
Ezzel szemben a kizárólag szabadidős jellegű események, például egy céges csapatépítő keretében biztosított éttermi fogyasztás nem minősül reprezentációnak, mivel ezek nem kapcsolódnak szakmai tartalomhoz.
Szintén nem minősül reprezentációnak az a rendezvény, amely döntő részben vendéglátásra vagy szabadidős programokra irányul.
Az új szabályozás: adómentes éttermi és cukrászdai reprezentáció
Az éttermek versenyképességének javítását szolgáló intézkedésekről szóló 10/2026. (I.30.) kormányrendelet lehetővé teszi, hogy bizonyos feltételek mellett adómentessé váljon az éttermekben vagy cukrászdákban nyújtott reprezentáció.
Az adómentesség felső határa:
- az adott vállalkozás éves összes bevételének legfeljebb 1%-a,
- de maximum 100 millió forint.
Ez a szabály a vállalatok számára kedvezőbb feltételeket teremthet az üzleti vendéglátás során, ugyanakkor fontos, hogy a juttatás megfeleljen a reprezentáció jogszabályi definíciójának.
A dokumentáció szerepe kiemelten fontos
Ügyfeleknek vagy üzleti partnereknek szervezett rendezvények esetében kiemelten fontos, hogy a rendezvényhez kapcsolódó dokumentáció megfelelően alátámassza a reprezentációs juttatás jellegét.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy:
- a rendezvény célja és szakmai jellege legyen dokumentálható,
- a számlák és költségek jól azonosíthatók legyenek,
- szükség esetén készüljön költségelemzés (például Excel formában) arról, hogy
- milyen szolgáltatás került megvásárlásra,
- milyen célból,
- milyen összegben.
Ez a dokumentáció segít egyértelműen meghatározni, hogy a költségek mely része kezelhető adómentes reprezentációként.
Milyen vendéglátóhelyek tartoznak a rendelet hatálya alá?
Az adómentesség alkalmazásának egyik fontos feltétele, hogy a vendéglátás rendelet szerinti étteremben vagy cukrászdában történjen.
A 10/2026. (I. 30.) Korm. rendelet meghatározása szerint:
Étterem:
az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pontja szerinti üzlettípusként vett nyilvántartásba.
Cukrászda:
az a vendéglátó üzlet, amelyet a helyi kereskedelmi hatóság a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 3. pontja szerinti üzlettípusként vett nyilvántartásba.
Étterem – fő jellemzők a jogszabály szerint
A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján az étterem fő jellemzői:
| Fő terméktípusa | Melegétel |
| Tevékenység TEÁOR’25 kódja | 56.11 Éttermi vendéglátás |
| Üzemeltetés típusa | Egész éven át nyitva tartó / időszakos |
| Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye | A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Vendégtérrel rendelkezik, a vendégeknek biztosítani kell a helyszíni fogyasztás lehetőségét. |
| Konyha jellege, ételkészítés helye | Az ételeket helyben készítik, főzőkonyhával rendelkezik. |
Cukrászda – fő jellemzők a jogszabály szerint
A cukrászdák esetében a rendelet a következő jellemzőket határozza meg:
| Fő terméktípusa | Cukrászati készítmény, édesipari termék |
| Tevékenység TEÁOR’25 kódja | 56.11 Éttermi vendéglátás |
| Üzemeltetés típusa | Egész éven át nyitva tartó / időszakos |
| Kiszolgálás jellege, felhasznált eszközök, fogyasztás helye | A kiszolgálás lehet hagyományos vagy önkiszolgáló, egyszer vagy többször használatos edényekben (étkészlet, poharak stb.). Helyszíni fogyasztás lehetőségét nem kötelező biztosítania. |
| Konyha jellege, ételkészítés helye | A cukrászati termékeket nem feltétlenül a helyszínen készítik. |
Gyakorlati kérdés: hogyan azonosítható a számlán a vendéglátóhely?
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a számlából vagy nyugtából nem állapítható meg egyértelműen, hogy a fogyasztás étteremben, cukrászdában vagy más vendéglátóhelyen történt.
Mivel az adómentesség csak a rendelet szerinti vendéglátóhelyekre alkalmazható, ezért javasolt a számlák megfelelő jelölése.
Ezért javasoljuk, hogy a számlákon tüntessék fel:
„étterem/cukrászda – reprezentáció”
amennyiben a költség megfelel a fenti feltételeknek, és azt adómentes reprezentációként szeretnék elszámolni.
Hogyan segíthet a Grant Thornton?
A reprezentációs költségek adózási kezelése számos gyakorlati kérdést vet fel, különösen a dokumentáció, az elszámolás és a jogszabályi megfelelés területén.
A Grant Thornton szakértői támogatást nyújtanak többek között:
- a reprezentációs költségek adózási minősítésében,
- a belső szabályzatok kialakításában,
- a dokumentációs gyakorlatok felülvizsgálatában,
- valamint a jogszabályi megfelelés biztosításában.
Ha szeretné áttekinteni, hogy vállalatánál hogyan alkalmazhatók biztonságosan az új szabályok, vegye fel a kapcsolatot szakértőinkkel. Szívesen segítünk a gyakorlati megvalósításban és az adózási kockázatok minimalizálásában.
2026 januárjától a Grant Thornton horvátországi, magyarországi, szlovákiai és szlovéniai tagvállalatai új regionális holdingstruktúra keretében működnek együtt tovább. A változás célja, hogy a négy ország szervezetei még szorosabban kapcsolódjanak egymáshoz, erősítve a határokon átnyúló szakmai együttműködést, a közös fejlesztéseket és a növekedési lehetőségeket.
A lépés egy 2024-ben megkezdett integrációs folyamat fontos mérföldköve. A helyi partnerek részesedése egy közös holdingtársaságba került, amelynek révén regionális partnerekké váltak, és egységesebb működési keretben dolgoznak tovább a közép- és kelet-európai térségben. Az új struktúra lehetővé teszi, hogy az országok közötti együttműködés még gördülékenyebbé váljon, és olyan beruházások is megvalósuljanak, amelyek egyes piacokon önállóan nehezebben lennének elérhetők.
Az együttműködés erősödése elsősorban az ügyfelek számára jelent kézzelfogható előnyt
A régióban működő vállalatok komplexebb, összehangoltabb támogatást kaphatnak audit, adózási, tanácsadási és speciális szakértői területeken, miközben a regionális tudás és tapasztalat könnyebben elérhetővé válik. A közös működés emellett új szakmai és karrierlehetőségeket is teremt a munkatársak számára, beleértve a tudásmegosztást, a regionális projektekben való részvételt és a fejlesztési programokat.
A kezdeményezés illeszkedik a Grant Thornton nemzetközi hálózatának stratégiájához, amely ösztönzi a kisebb piacokon működő tagvállalatok együttműködésének erősítését a méretgazdaságosság, a versenyképesség és a működési stabilitás növelése érdekében.
Regionális vezetés
Az új közép- és kelet-európai együttműködés irányítását regionális igazgatóság látja el:
- Filip Tichy – csoport vezérigazgató
Szarka Gábor – csoport stratégiai igazgató
Martina Hodonova – csoport pénzügyi igazgató
A vezetés feladata a következő időszak integrációs lépéseinek koordinálása, valamint a közös működési modell továbbfejlesztése.
A következő időszak fókusza
2026 során a szervezet kiemelt céljai közé tartozik
- a csapatok és szolgáltatási területek további integrációja,
a minőségirányítás harmonizálása,
központi támogató funkciók kialakítása, valamint
a technológiai és innovációs fejlesztések erősítése.
Emellett hangsúlyos szerepet kap a regionális iparági szakértelem bővítése és a közös piacra lépési képességek fejlesztése is.
“A regionális együttműködés erősítése hosszabb távon egy még összehangoltabb működést tesz lehetővé a közép- és kelet-európai térségben, amely egységesebb ügyfélélményt és szélesebb szakmai lehetőségeket biztosít a szervezet számára.”
Szarka Gábor, managing partner, csoport stratégiai igazgató
A lazítások ellenére, aki nem tudatos, annak máshogy fog szorítani a cipő
Az ESG-szabályozás részletei között könnyű elveszni, ami értelemszerűen nehezíti a megfelelést, de a fenntarthatóság üzletmenetbe történő beépítését is. Emiatt is történt, hogy az idei évben jelentős könnyítéseket, esetenként lazításokat vezettek be. A beharangozott könnyítések nem jelentik azt, hogy hátradőlhetünk: az új szabályozások azt célozzák, hogy az ESG még inkább versenyelőny legyen a nemzetközi piacokon.
Emlékeztetőként: milyen szabályozás alá tartozik az ESG?
- 2023. január 1-jén lépett hatályba a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), azaz a Vállalati Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv. Bár a szabályozás kötelező érvényű keretrendszert teremtett az érintett vállalatok számára, a gyakorlati megvalósítás rendkívül jelentős adminisztratív terhet, valamint számottevő humánerőforrás-igényt rótt a szervezetekre.
- 2025. februárjában megjelent az ún. Omnibus csomag, amely fontos változásokat eredményezett az európai fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerben.
A csomag több, egymással szorosan összefüggő szabályozási elemet érintett:
- a CSRD-t,
- a CSDDD-t (Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv)
- az ESRS-eket, azaz az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat, és
- az uniós taxonómiát.
2025 decemberében az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az egyszerűsítésekről – ez a megállapodás tartalmazza a CSRD és a CSDDD változásait is.
A legfontosabb változások a CSRD-ben
- Új küszöbértéket határoztak meg (1000 fős alkalmazotti állomány, 450 millió eurós nettó árbevétel), ezáltal jelentősen csökkent a jelentéstételre kötelezett szervezetek száma.
- Nem EU-s vállalatokra vonatkozó új kritériumok: nettó árbevétel meghaladja a 450 millió eurót (alkalmazotti küszöb nincs).
- Az információkérés terjedelmének korlátozása: a nagyvállalatok saját értékláncukon belül az önkéntes szabványok szerint kérhetnek információt, nincs kötelező érvényű szabályozás ezen a területen.
- A pénzügyi holdingtársaságok mentességet élveznek.
- Felülvizsgálati záradék beépítése – ez lehetővé teszi a CSRD hatályának esetleges kiterjesztését a jövőben.
A legfontosabb változások a CSDDD-ben
- A szabályozás hatályának szűkítése: csökkent a CSDDD hatálya alá tartozó vállalatok száma (az 5000-nél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 mrd EUR-t meghaladó bevételt elérő vállalatokat érinti).
- Kockázatalapú megközelítés bevezetése: csak akkor kell kérni a szükséges információt, ha ésszerűen feltételezhető a negatív üzleti hatás.
- Nincs egységes uniós felelősségi rendszer: tehát a tagállami jogszabályok szerint kezelik a büntetéseket.
- Halasztás: a CSDDD átültetésének határideje 2028. július 26-ig eltolódik, a megfelelést pedig 2029. júliusáig kell teljesíteni.
2025. decemberében megjelentek az ESRS, vagyis az Európai Unió kötelező fenntarthatósági jelentéstételi szabványrendszerének frissítései is.
A legfontosabb ESRS témák, amelyekre összpontosítottak
- A kettős lényegességi értékelés (DMA) egyszerűsítése.
- A fenntarthatósági nyilatkozatok olvashatóságának és tömörségének javítása, valamint integráció a vállalati jelentéstétel egészébe.
- A tematikus standardokban szereplő kötelező adatpontok és az ESRS 2 „Általános közzétételek” politikáira, intézkedéseire és céljaira vonatkozó minimális közzétételi követelmények átfedésének kezelése,
- A standardok érthetőségének és egyértelműségének javítása.
- A tehercsökkentési könnyítések bevezetése.
- Az interoperabilitás (együttműködőképesség) további fokozása.
Mikor mi fog történni?
A CSRD és a CSDDD esetében a végleges szöveg várhatóan 2026. március végén jelenik meg, ezt követi az uniós tagállamok saját nemzeti jogba történő átültetése.
Az ESRS esetében jelenleg nincs meghatározott ütemterv az új standardok véglegesítésére, de az Európai Bizottság várhatóan 2026 közepén közzé teszi a végleges változatokat.
Mi az, ami 2026. januárjától hatályos?
2026. január 8-án közzétették a felülvizsgált felhatalmazáson alapuló jogi aktust (DA), amelyet 2025 júliusában fogadtak el az uniós taxonómia követelményeinek módosítása céljából, és így hivatalosan hatályba lépett.
A legfontosabb változások a következők:
- Új lényegességi elv – azok a tevékenységek, amelyek összességében a forgalom, a tőkekiadások vagy az üzemeltetési költségek kevesebb mint 10%-át teszik ki, pénzügyileg nem lényegesként kizárhatók a KPI-számításokból. A teljes üzemeltetési költség KPI-t mostantól kizárhatóak a jelentésből, ha az üzemeltetési költség nem lényeges egy szervezet üzleti modellje szempontjából.
- Egyszerűsítések a pénzügyi vállalatok számára – A pénzügyi vállalatokk mostantól kizárhatják az olyan szervezetekkel szembeni kitettségeket, amelyek nem kötelesek jelentést tenni a taxonómia szerint, bizonyos KPI-k jelentése 2028-ig elhalasztható, a részletes sablonok jelentése pedig 2027 végéig elhalasztható, ha a szervezet nem állítja, hogy tevékenységei összhangban vannak a taxonómiával.
- Egyszerűsítés, egységesített sablonok és kevesebb adatpont – új összefoglaló sablon a nem pénzügyi szervezetek KPI-jaihoz, a nukleáris és gázipari tevékenységekre vonatkozó specifikus sablonok mellőzése, valamint az összes szervezet által jelentendő adatpontok számának általános csökkentése.
- A „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH – Do No Significant Harm) kritériumok egyszerűsítése – az Európai Bizottság könnyebbé és átláthatóbbá teszi annak ellenőrzését, hogy egy uniós forrásból finanszírozott projekt vagy tevékenység okoz-e környezeti kárt.
A jövőbeli ütemterv
Az EU a fenntarthatósági jelentéstételi irányelvének fokozatos bevezetésének folyamatát 3 hullámra osztotta (az érintett vállalatok jelentősége és mérete alapján):
- 1. hullám: nagy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek
Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, bankok, biztosítók, amelyek már eddig is jelentettek nem-pénzügyi adatokat, és több mint 500 alkalmazottjuk van.
Mikor? 2025-ben kellett először jelenteniük a 2024-es pénzügyi évről.
- 2. hullám: nagy magánvállalatok
Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, amelyek nem tartoznak az 1. hullámba. A következő feltételből legalább kettőnek megfelelnek: 250 főnél több alkalmazott van, 50 millió EUR felett van az árbevétel, 25 millió EUR felett van a mérlegfőösszeg.
Mikor? 2026-ra volt tervezve, de elhalasztották 2028-ra.
- 3. hullám: tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (KKV-k)
Mely vállalatok? Azok a kisebb vállalatok, amelyek részvényeit tőzsdén jegyzik.
Mikor? 2027-re volt tervezve, de ez is tolódik, várhatóan 2029-től kell jelenteniük.
Mit kell jelenteni?
- Eredeti ESRS: amíg a felülvizsgált ESRS-eket hivatalosan el nem fogadják, a jelenlegi szövegű standardok továbbra is alkalmazandók.
- EU taxonómia: a jelentést tevő szervezetek mostantól használhatják az új sablonokat, és választhatják a lényegességi küszöböt. Ugyanakkor lehetőségük van az eredeti sablonok használatával is jelentést készíteni, hogy több idejük legyen felkészülni a 2026-ban véget érő pénzügyi évükre vonatkozó új követelmények szerinti jelentéstételre.
ESG-üzletágunk vezetője, dr. Balásfalvi-Kiss András szerint „kár lenne hátradőlni a lazítások kapcsán, ugyanis a nagy- és tőzsdei vállalatoknál az éves pénzügyi jelentést sem lehet közzétenni fenntarthatósági jelentés nélkül, mert a könyvvizsgáló nem fogja auditálni. Ezért érdemes nyomon követni a változásokat és aszerint adaptálni indenkinek”.
Szakértőink összességében az adatszolgáltatással kapcsolatos tartalmi változásokat és egyszerűsítéseket jónak tartják, mert nagyon nehéz nyelvezetű, indokolatlanul ismételgető és nehezen megválaszolható volt a korábbi szabvány – még a nagyvállalatok számára is. Ugyanakkor az ütemezés és halasztás ilyen mértékű változtatását már károsnak tartják, ami veszélyezteti a fenntarthatósági célokat is.
A cikksorozat előző részeiben bemutattuk egyrészt az AI-rendeletben meghatározott tiltott AI-gyakorlatokat és a legfontosabb szabályozási kérdéseket, másrészt a végrehajtás hazai intézményi kereteit, valamint a mesterséges intelligenciához kapcsolódó főbb jogterületeket és kockázatokat. Jelen írás ezekre építve a mesterséges intelligencia compliance kezdeti lépéseit foglalja össze, különös tekintettel a kockázati besorolásra, az AI-jártasság biztosítására és a szervezeti keretek kialakítására.
AI-compliance kezdeti lépései, lépcsői
Az alábbiakban a mesterséges intelligencia compliance első, kezdeti lépéseihez adunk pár tanácsot.
Az AI-rendeletnek való megfelelés első lépése: felmérés és AI-leltár
Az AI-rendeletnek való megfelelés első lépése annak felmérése, hogy az adott társaság egyáltalán használ-e mesterséges intelligenciát, mesterséges intelligenciával működő rendszert, illetve amennyiben még nem, annak átgondolása, hogy az adott társaság tervezi-e annak a bevezetését. Amennyiben már használatban van ilyen rendszer, akkor a rendszer céljának, funkciójának, rendszerrel elvégzett munkafolyamat, tevékenység megfogalmazása, feltérképezése lehet a következő lépés. Ez adja az úgynevezett AI-leltárt, ami szükséges ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy az adott AI-rendszer az AI-rendelet hatálya alá tartozik-e, valamint alapot ad az AI-rendelet szerinti jogi kockázatértékelés elvégzéséhez.
Átláthatóság és tájékoztatás
Bármely mesterséges intelligencia-rendszer alkalmazása esetén az átláthatóság biztosítása érdekében annak alkalmazásáról, a működéséről, céljáról röviden és érthető módon szükséges tájékoztatni a munkavállalókat, ügyfeleket, szerződéses partnereket, minden olyan személyt, akire kihatással lehet az adott rendszer működése.
Jogi kockázatértékelés és kockázati besorolás
A jogi kockázatértékelés azért fontos, mert az AI-rendelet kockázati szintenként állapítja meg, hogy egyes kockázati szintű rendszerek fejlesztőinek, forgalmazójának, üzembe helyezőjének, alkalmazójának milyen kötelezettségeket kell teljesítenie az AI-rendelet alapján. Az AI-rendelet által meghatározott kötelezettségek alapján az AI-rendszerek négy kockázati szintbe sorolhatóak be: tiltott (elfogadhatatlan), nagy, korlátozott, valamint alacsony kockázat.
A kockázatértékelés keretében először azt szükséges vizsgálni, hogy a kérdéses AI-rendszer megvalósít-e tiltott AI-gyakorlatot. Amennyiben az AI-rendszer megvalósít tiltott AI-gyakorlatot, abban az esetben azt haladéktalanul meg kell szüntetni.
Amennyiben a jogi kockázatértékelés során az kerül megállapításra, hogy az AI-rendszer nem valósít meg tiltott AI-gyakorlatot, a következő vizsgálandó kérdés az, hogy az adott rendszer a nagy, korlátozott, illetve alacsony kockázati besorolás közül melybe sorolható be. Azt is szükséges megállapítani, hogy az adott társaságnak milyen szerepe van az AI-rendszer vonatkozásában, azaz az AI-rendszert fejleszti, használja, forgalmazza, importálja, hiszen a kockázati besorolás és a szerepkör együttesen adják ki, hogy az AI-rendelet alapján milyen teendőik vannak az AI-rendelet előírásainak teljesítése érdekében.
Az AI-rendelet és más jogszabályok által az adott társaságra rótt kötelezettségek megismerését követően, a társaságnak érdemes kidolgoznia arra vonatkozó tervét, hogyan fogja megvalósítani a jogszabályi követelményeknek való megfelelést, milyen határidővel, valamint az egyes lépések megvalósítása kinek a feladatkörébe tartozik.
A kockázatértékelés elvégzése minden esetben egyedi, mivel az adott társaság által szolgáltatott adatokon, rendszereken alapul. Tekintettel arra, hogy a mesterséges intelligencia és az AI-rendelet által meghatározott kötelezettségek egyrésze műszaki jellegű, ahhoz az adott rendszer informatikai, műszaki hátterének és adottságainak a megismerése szükséges, ezért az adott társaság döntéshozóinak, mesterséges intelligencia bevezetésével foglalkozó munkavállalóknak, valamint az informatikai, műszaki és jogi csapatnak az együttműködése szükséges a minél pontosabb kockázatértékelés elvégzése érdekében.
Mikor minősül egy rendszer nagy kockázatúnak?
A nagy kockázatú kategóriába való tartozást egyrészt az AI-rendelet felsorolása alapozhatja meg, ami tételesen felsorolja, hogy milyen célokkal, funkciókkal rendelkező rendszerek minősülnek nagy kockázatúnak, valamint másrészről az is megalapozhatja, ha bizonyos jogszabályok hatálya alá tartozó termékek biztonsági alkotóelemét adja a mesterséges intelligencia-rendszer vagy önmagában a mesterséges intelligencia-rendszer minősül ilyen terméknek és termék megfelelőségértékelése, azaz annak a minősítése szükséges, hogy a termék a jogszabályokban előírt követelményeknek megfelel-e. Ilyen termékek lehetnek pl. játékok, orvostechnikai eszközök, gépjárművek és alkotórészeik, amelyek mesterséges intelligenciát alkalmaznak.
Nagy kockázatú rendszernek minősül például az oktatásban, valamint szakképzésben használt az oktatási intézményekbe történő felvétel meghatározásához vagy a tanulási eredmények értékelésére szánt AI-rendszerek, de ilyennek minősülnek a foglalkoztatás területén többek között az állásjelentkezők felvételéhez, kiválasztásához, valamint az előléptetést, illetve a munkaviszony megszüntetését érintő döntések meghozatalához vagy a munkavállalói magatartás, valamint teljesítmény nyomon követéséhez és értékeléséhez használt AI-rendszerek.
Mentesülés a nagy kockázati kötelezettségek alól és dokumentáció
Amennyiben nagy kockázati szintbe történő besorolás az AI-rendelet III. számú mellékletének felsorolásán alapul, az érintett társaság mentesülhet a nagy kockázati besorolásra előírt kötelezettségek teljesítése alól, ha:
- az AI-rendszer tevékenysége emberi tevékenység eredményének javítására szolgál, vagy
- a rendszer célja döntéshozatali minták észlelése, előkészítése, de nem helyettesíti az emberi döntéshozatalt, vagy
- a rendszer egy jól körül határolható eljárási feladatot lát el, vagy
- nem jelent jelentős károkozó kockázatot természetes személyek egészségére, biztonságára vagy alapvető jogaira nézve, vagy
- az AI-rendelet III. mellékletében meghatározott felhasználási területeken értékelés előkészítését végzi.
Amennyiben a mentesülés valamelyik esete fennáll, a kockázati besorolás értékelését, eredményét, a mentesülés indokát AI-rendszer forgalomba hozatala vagy üzembehelyezése előtt dokumentálni kell, valamint regisztráltatni kell a rendszert a mesterséges intelligencia rendszerek uniós adatbázisába.
A magas kockázatú rendszerekhez kapcsolódó kötelezettségek a legszélesebb körűek, a többi kockázati kategóriában ennél kevesebb követelményeknek kell megfelelni. Ugyanakkor fontos itt is hangsúlyozni, hogy a mesterséges intelligencia nem egy különálló területet, a más jogterületekkel való kapcsolata miatt, az adatvédelmi, szerzői jogi vagy munkajogi, stb. teendők szintén számottevőek lehetnek.
AI-tudatosság és AI-jártasság biztosítása
A kockázati besorolástól függetlenül minden olyan személynek, aki egy adott szervezeten belül mesterséges intelligenciával foglalkozik, azt használja köteles biztosítani a megfelelő AI-tudatosságot, azaz az úgynevezett AI-jártasság növelését, fejlesztését. Ezen kötelezettség körében a társaságoknak lehető legnagyobb mértékben szükséges biztosítaniuk, hogy személyzetük, illetve bármely egyéb személy, aki a nevükben AI-rendszerek fejlesztésével, működtetésével, használatával foglalkozik a mesterséges intelligencia területén megfelelő ismeretekkel rendelkezik, figyelembe véve eddigi ismereteiket, képzettségüket. Az AI-jártasság természetesen nem korlátozódik a jogi keretek ismeretére, hanem magába foglalja a technikai tudás fejlesztését is. Az AI-tudatosság fejlesztése keretében biztosítani kell, hogy valamennyi releváns szereplő rendelkezzen az AI-rendelet betartásának és helyes alkalmazásának biztosításhoz szükséges tudással. Ezen kötelezettség leginkább akként biztosítható, ha az érintett szereplő figyelmet fordít arra, hogy a jogi szabályozásból melyek azok a kötelezettségek, amelyek rá vonatkoznak és azok teljesítése érdekében milyen lépéseket szükséges tennie, valamint a szervezetükben dolgozó, velük együttműködő személyeket meghatározott időközönként tréningek, e-learning, szervezeten belüli hírlevelek vagy egyéb ismereterjesztő anyagok útján képzik az AI jogi és egyéb aspektusairól.
Magatartási Kódex kialakítása
A másik ajánlatos compliance lépés minden mesterséges intelligenciát alkalmazó szervezet részére az adott kockázati besorolástól függetlenül a mesterséges intelligencia szervezeten belüli kereteit szabályzó Magatartási Kódex létrehozása. Ez egy belső szabályzat, amely valamennyi, az adott szervezeten belül dolgozó, működő személynek iránymutatásul, útmutatóul szolgálhat a mesterséges intelligencia használatához. Ebben a szabályzatban szabályozható különösen, de nem kizárólagosan az, hogy az adott szervezeten belül milyen célokra, mely esetekben nem megengedett és mely esetekben megengedett, elfogadott mesterséges intelligencia használata, mi az AI által generált vagy azzal létrehozott tartalom emberi felülvizsgálatának a követelményei, melyek a tiltott mesterséges intelligencia gyakorlatok, valamint kinek, milyen feladatköre van a mesterséges intelligencia kapcsán, milyen időközönként szükséges képzésen részt venni, melyek a szabályai a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jogsértések kivizsgálásának, stb. Természetesen a belső szabályzat tartalmát, követelményeit az adott társaság belső viszonyára, működésére, általa használt AI-rendszerre kell szabni minden esetben, ezért a fentiekben felsorolt főbb pontokon kívül egyéb kérdéskörök szabályozása is szükséges lehet.
Felkészülés és határidők
Érdemes mielőbb elkezdeni a felkészülést, és a társaságnak megalkotni a mesterséges intelligencia bevezetésének vagy az AI-rendelet és egyéb vonatkozó jogszabályoknak való megfelelés akciótervét, valamint azt implementálni, hiszen a termékként forgalomba hozott nagy kockázatú AI-rendszerekre vonatkozó előírások kivételével (amelyek 2027. augusztus 2. napjától alkalmazandóak), az összes mesterséges intelligencia rendszerre vonatkozó kötelezettség alkalmazandó 2026. augusztus 2. napjától.
Jelen cikksorozatunk rávilágít az AI-rendeletnek és egyéb jogszabályoknak való megfelelés kezdeti lépcsőire, pár alapvető kötelezettségre, azonban természetesen a fentieken túl még számos egyéb feladat, kérdés merülhet fel az adott társaság tevékenységétől és az általa fejlesztett vagy használt mesterséges intelligencia rendszertől függően, ezért minden esetben javasoljuk specifikus az adott társasághoz igazodó megfelelési terv kidolgozását szakértők bevonásával.
A cikk szerzője dr. Putnoki Poppea, a CLM Bitai & Partners Ügyvédi Iroda együttműködő ügyvédje.
A globális minimumadóhoz (Pillar 2) kapcsolódó kötelezettségek a 2026-os évben újra lendületet vesznek. Bár a szabályozás már ismert a vállalatok számára, a közelgő határidők és az adminisztratív elvárások sok esetben még nem váltak automatizmussá a magyarországi csoporttagok számára.
Bejelentések és bevallások
A naptári éves adózók esetében az első fontos lépés a várható adókötelezettséghez kapcsolódó bejelentés, amelynek határideje 2026. február 28., mely már tavalyról ismerős lehet, azonban a benyújtási határideje 2 hónappal kiterjesztésre került.
Ezt követi a GLoBE elszámolóbevallások és előlegkötelezettségek teljesítése, amelyek már nemcsak technikai adminisztrációt, hanem előzetes adatgyűjtést, csoportszintű egyeztetést, valamint helyi szintű kalkulációkat is igényelnek is igényelnek:
- 06.30.: GLoBE-bevallás benyújtása a 2024. évre (az adóévet követő 18. hónap vége)
- 11.20.: GLoBE előleg-bevallás benyújtása a 2025. évre (az adóévet követő hó 11. 20. napja)
Adatgyűjtési kihívások
A bejelentési kötelezettség önmagában nem függ attól, keletkezik-e tényleges kiegészítőadó-fizetési kötelezettség, azonban az esetleges kedvezmények igénybevételének szándékát már itt is jelezni kell. Emiatt különösen fontos időben tisztázni, mely társaságok tartoznak a szabályozás hatálya alá, és ki felel a csoporton belül az egyes feladatok teljesítéséért. A bejelentésekhez több olyan adat is szükséges lehet – különösen az anyavállalati és testvérvállalati kötelezettségekre vonatkozóan–, amelyek összegyűjtése a gyakorlatban időigényesebb lehet a vártnál.
Nemzetközi háttér
A nemzetközi szabályozási környezetet továbbra is finomhangolják, többek között az OECD iránymutatásai és technikai pontosításai alapján. Ezek a változások a közeljövőben a hazai jogszabályokban is meg fognak jelenni, ezért a vállalatok számára egyre inkább kulcskérdés a naprakész követés és a korai tervezés.
A globális minimumadónak való megfelelés folyamat, nem egyszeri feladat
A globális minimumadó kapcsán most már jól látható, hogy a megfelelés nem egyetlen bevallási feladat, hanem egy folyamatosan épülő folyamat. A vállalatok többsége az első időszakban a határidőkre fókuszált, a következő lépés azonban inkább az, hogy a csoportszintű adatok, döntések és felelősségek rendszere stabilan kialakuljon.
A tapasztalatok alapján a legnagyobb kockázatot nem a jogszabályok ismeretének hiánya, hanem az jelenti, ha a szükséges információk csak a határidő közelében kezdenek összeállni. Aki időben megkezdi a strukturált felkészülést, az nemcsak az adminisztrációt tudja egyszerűsíteni, hanem a későbbi számviteli és adózási döntések bizonytalanságát is jelentősen csökkentheti.