A 2024-es naptári év során külföldön megfizetett általános forgalmi adó visszaigénylésére vonatkozó kérelem benyújtásának magyarországi határideje 2025. szeptember 30. A visszaigénylés összetett folyamat, az alábbiakban a teljesség igénye nélkül bemutatjuk a legfontosabb részletszabályokat.
A magyarországi székhelyű cégek az általuk külföldön – ezt a fogalmat lentebb pontosítjuk majd – megfizetett általános forgalmi adót („áfa”) nem tudják a magyarországi áfa bevallásukban visszaigényelni. Ennek oka, hogy a külföldön igénybe vett szolgáltatás vagy az ott megvásárolt termék esetében a magyar cég által megfizetett áfa nem a magyar, hanem a külföldi ország költségvetésébe kerül befizetésre, így ezekben az esetekben nem a NAV az illetékes.
Milyen módszerekkel igényelhetjük vissza a külföldön megfizetett áfát?
Az általános forgalmi adó levonásának joga (egyéb feltételek teljesülése esetén) azonban minden, az Európai Unió területén belül letelepedett adóalanyt megillett, így a külföldön megfizetett áfa visszaigénylésére kettő módszer áll rendelkezésre (melyek azonban nem egymás alternatívái):
- az adott EU-tagállamba történő bejelentkezés (adóregisztráció); vagy
- a jelen cikkben tárgyalt külföldi áfa visszaigénylése.
Előbbi (a bejelentkezés útján történő visszaigénylés) csak akkor lehetséges, ha az adott EU-tagállamban olyan adóköteles gazdasági tevékenység is történt, amelyhez a helyi teljesítésű ügylet kötődik. Mivel ez az esetek jelentős hányadában nem valósul meg, így ilyen tevékenység, valamint ottani székhely vagy telephely hiányában a felszámított áfa visszaigénylésére kizárólag külön eljárásban, a külföldi áfa visszatérítésének szabályai szerint van lehetőség.
Mindenképpen szükséges definiálni, hogy jelen esetben mit értünk a „külföld” kifejezés alatt. Magyar adóalanyként – az EU 2008/9/EK tanácsi irányelve alapján – az összes Európai Uniós tagállamban (jelenleg Magyarországon kívül 26 ország EU tag) lehetőség van az ott megfizetett áfa visszaigénylésére. Az EU tagállamain kívül azonban kizárólag olyan országban felszámított áfa visszaigénylése kérvényezhető, amellyel Magyarországnak kétoldalú viszonossági megállapodása van. Jelen pillanatban a következő 6 ország értendő ide: az EU-ból kilépett Egyesült Királyság, továbbá Liechtenstein, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország.
A most tárgyalt, külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó eljárás kapcsán tehát összesen 32 (európai) ország érintett: 26 EU-tagállam és 6 „egyéb”.
Kik kérelmezhetik a külföldön megfizetett áfa visszatérítését?
A visszaigénylés folyamatát egy speciális kérelem (az ún. ELEKAFA-nyomtatvány) kitöltésével és (kizárólag!) elektronikus úton történő benyújtásával lehet elindítani. A visszaigénylésnek számos konjunktív (egyszerre teljesülő) feltétele van:
- a kérelmezőnek az érintett ország vonatkozásában külföldi adóalanynak kell minősülnie;
- a kérelmezőnek az érintett országban – a kérelem időszakában – nem lehetett gazdasági letelepedettsége;
- a kérelmezőnek az érintett országban – a kérelem időszakában – nem lehetett helyi teljesítésű ügylete;
- a kérelmező a visszaigénylés kapcsán érintett terméket vagy szolgáltatást adóköteles gazdasági tevékenységéhez használta fel.
A fentiekből következően nem jogosult az általa külföldön megfizetett áfa visszatérítésére az olyan magyarországi adóalany, amely belföldi tevékenysége révén egyébként sem jogosult az áfa levonására, vagy alanyi adómentességet választott.
A külföldi áfa visszaigénylésekor a forrásország szabályai a mérvadóak!
A 26 EU-tagállam bármelyikéből történő visszaigénylés esetén a kérelmet a magyar állami adóhatósághoz (vagyis a NAV-hoz), a többi 6 ország – ideértve tehát az Egyesült Királyságot is – vonatkozásában viszont közvetlenül az érintett állam adóhatóságához kell benyújtani. A NAV-hoz benyújtott kérelmeket a NAV hivatalból továbbítja az érintett EU-tagállam adóhatóságához, így a kérelmezőnek ezzel már nincs további teendője. A kérelmet minden esetben az érintett ország adóhatósága bírálja el.
Éppen ebből kifolyólag az eljárás nyelve nem magyar és amennyiben az érintett adóhatóságnak további kérdései lennének, szinte biztosan nem magyar nyelven fogja megkeresni a kérelmet benyújtó vállalkozást. Tapasztalataink szerint az eljárás ideje alatt érdemes rendszeresen ellenőrizni az e-mail postafiókunk kéretlen levelek (spam) részét is, illetve megfontolásra érdemes gondolat lehet egy külföldi adótanácsadó kapcsolattartóként történő bevonása, hogy egyszerűbbé és gyorsabbá váljon az idegen adóhatósággal történő kommunikáció és így a visszatérítési kérelem elbírálása.
Üzemanyagnál 250 EUR, más esetben 1 000 EUR adóalap elérése esetén a kérelemhez csatolni kell a gazdasági tevékenység teljesítését tanúsító számlák másolatait is. Mindenképpen szükséges előre összegyűjteni az érintett számlákat és egyéb dokumentumokat, mivel egy időszakra és egy országra vonatkozóan csak egyszer lehet benyújtani kérelmet. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy 400 EUR összeg felett nem kötelező megvárni az éves benyújtási határidőt, ekkor ugyanis egy legalább 3 hónapot felölelő időszakra már be lehet nyújtani a visszaigénylési kérelmet. A kérelem benyújtásának egyszerisége azonban ekkor is érvényes.
Hangsúlyozandó, hogy a külföldi áfa visszatérítésénél minden esetben az adott forrásország nemzeti szabályrendszere a mérvadó, vagyis az az áfa igényelhető vissza, amit az adott országban levonásba lehet helyezni (függetlenül attól, hogy az adott áfa Magyarországon is levonható lenne-e). Noha az áfa szabályozása az EU szintjén alapvetően harmonizált (hiszen ugyanazon EU-irányelv alapján készültek el a nemzeti áfatörvények), bizonyos részletszabályokban előfordulhatnak nemzeti sajátosságok. Tipikus példa, hogy ellentétben Magyarországgal, néhány EU-tagállamban a személygépjárművek üzemanyagának áfatartalma is korlátozás nélkül levonható.
A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú
EU-tagállamok esetében a kérelem benyújtásának határideje jogvesztő: szeptember 30. (ez idén szombatra esik, ettől függetlenül a vonatkozó jogszabály nem tolja ki a határidőt a következő munkanapra). Ezen határidő elmulasztása esetén nincs helye jogorvoslatnak, vagy igazolási kérelemnek. A 6 nem EU-tagállam ország esetében egyedi határidőszabályok érvényesek.
A kérelmek elbírálása általában 4 hónapon belül megtörténik. Ha hiánypótlásra vagy nyilatkozattételre szólít fel a külföldi ország adóhatósága, akkor a határidő meghosszabbítható, az eljárás ekkor sem lehet azonban hosszabb 8 hónapnál.
Ahogy látható, a külföldi áfa visszaigénylése egy átlagos vállalkozás életében semmiképp sem nevezhető rutinfeladatnak. Nehézséget okozhat, hogy az eljárás határideje jogvesztő, hogy pontosan kell ismerni a vonatkozó háttérszabályokat (amely egyes esetekben az érintett külföldi ország nemzeti szabályozásának ismeretét is jelenti), valamint akár az is, hogy az eljárás nem magyar nyelven folyik.
Nemzetközi háttérrel rendelkező adószakértőink készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére a számos buktatót rejtő eljárás során!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Az EU új ESRS-könnyítéseiről nemcsak írásban, hanem élőben is beszélgettünk:
Dr. Balásfalvi-Kiss András a radiocafé98 – Millásreggeli című műsor vendégeként mutatta be, milyen változásokat hoz az Európai Bizottság döntése a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételében.
Az interjúban elhangzott:
- az egyszerűsítés és a fokozatos bevezetés valódi segítséget jelent az 1. hullám vállalatainak,
- ugyanakkor felvetődik a kérdés: nem szűkíteni, hanem inkább bővíteni kellene a jelentéstevők körét,
- és a jelentéstétel összetettségét célszerű lenne cégméret és tevékenység szerint skálázni.
A könnyítések jó irányba mutatnak, miközben teret engednek annak is, hogy a jövőben még átgondoltabb, relevancián és adatokon alapuló fenntarthatósági jelentések szülessenek.
A Grant Thornton hálózat International Business Report (IBR) kutatása szerint a középvállalati vezetők többsége, 71%-uk világszerte optimista, habár ez az arány már 3% pontos csökkenést mutat a 2024-es adatokhoz képest. A negyedévente, nemzetközi középvállalatok körében végzett felmérés alapján az üzleti döntéshozók a növekvő gazdasági bizonytalanság és a geopolitikai kockázatok miatt egyre óvatosabbak lesznek.
Az üzleti világban pár éve elterjedt VUCA (változékonyság, bizonytalanság, komplexitás, többértelműség) kifejezés továbbra is pontosan jellemzi a vállalatok globális környezetét, amelyben a Grant Thornton szerint a fenntarthatósági és informatikai beruházások lehetnek a legfőbb kitörési pontok.
Változó globális gazdasági kilátások és középvállalati nyomás
A 2025-ös év második felére vonatkozó gazdasági előrejelzések vegyes képet mutatnak: az OECD legfrissebb prognózisa szerint a globális növekedés az eddigi 3,3%-ról 2,9%-ra lassulhat, és ez tovább csökkenhet, amennyiben a kereskedelmi akadályok vagy geopolitikai feszültségek tartósan fennmaradnak. A Grant Thornton International Business Report (IBR) adatai középvállalatok esetében az export- és nemzetközi bevételi várakozásaik visszaesését mutatják, 3,0%, illetve 4,2%-os csökkenéssel.
Ennek ellenére a középvállalatok jelentős része továbbra is optimista: közel kétharmaduk (66,1%) árbevétel-növekedésre, 63,1%-uk pedig nyereségnövekedésre számít 2025-ben. Továbbá több mint felük (54%) értékesítési árak emelkedését is tapasztalja. Ezek a mutatók egyértelműen jelzik a középvállalatok ellenálló képességét és stratégiai rugalmasságát, amelyek kulcsfontosságúak a bizonytalan gazdasági környezetben.
Mi a legnagyobb kihívás a vállalatok számára?
A Grant Thornton friss nemzetközi felmérése szerint a középvállalatok számára a gazdasági bizonytalanság jelenti a legnagyobb akadályt, amit a középvállalatok 61%-a említett első számú kihívásként. Dobogós helyen szerepelnek a szállítmányozási nehézségek (49%), valamint a kiberbiztonsági kockázatok (52%) és az egyre intenzívebb piaci verseny (53%) is.
Az USA importvám-politikája és a megtorló intézkedések fokozott bizonytalanságot hoztak a nemzetközi piacokra, különösen az EU-val és Kínával való kereskedelemben. Ez a középvállalatok körében 5 százalékpontos növekedést eredményezett azok arányában, akik gazdasági bizonytalanságot tapasztalnak (immár 60,5%).
Ezzel párhuzamosan megfigyelhető a szabadkereskedelmi megállapodások előrehaladása: EU–India szabadkereskedelmi megállapodás közelít a lezáráshoz, erősítve a gazdasági együttműködést, a GCC–Kína tárgyalások felgyorsultak, valamint az is jól látható, hogy az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (AfCFTA) célja az afrikai országok közötti kereskedelem akár 50%-os növelése 2025 végéig.
A Grant Thornton magyarországi szakértői úgy látják, hogy a kutatás eredményeként azonosított kihívások hazánkban is érvényesek, sőt “a magyar vállalatokat erőteljesen érinti a generációváltás problematikája is: az idősebb és teljesen más világban edződött vezetőknek is szükséges érzékelniük a technológiai veszélyek mellett a lehetőségeket is” – mondja Szarka Gábor, a Grant Thornton vezető partnere.
Információbiztonság: kihívás és versenyelőny
“Információbiztonság terén Magyarország az elsők között lépett a közösségi irányelv átvételében, sőt a többi tagállamhoz képest, az irányelv által biztosított nemzeti mozgásteret maximálisan kihasználva, a hazai jogalkotók az EU egyik, ha nem legszigorúbb információbiztonsági szabályozását alakították ki” – emelte ki Kóczé Péter, a Grant Thornton Digitális szolgáltatások üzletágának igazgatója.
Hozzátette, hogy az információbiztonság terén a NIS2 EU irányelv mindenképpen növeli a szabályozói környezet komplexitását. Ráadásul emiatt a NIS2 hatálya alá tartozó társaságok Magyarországon már 2025-től kezdődően szembesültek a információbiztonságra vonatkozó kiadások és belső erőforrás igényének jelentős emelkedésével.
Mi lesz az exporttal? Regionális eltérések
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a középvállalatok egyre inkább a meglévő exportpiaci pozícióik megtartására törekednek, az új piacokra történő belépés helyett. Az exportbővítést tervező középvállalatok aránya jelenleg 50%, míg az export árbevétel növekedését váróké 48%. Mindkét adat csökkenést mutat az előző évhez képest. Ugyanakkor a középvállalatok vezetőinek majdnem fele (48%) tervez újabb országba történő terjeszkedést, és 40%-uk ehhez munkaerő bővítést is tervez.
Jelentős eltérések tapasztalhatók például a kamatlábak terén, ahol a Fed és az Európai Központi Bank közötti különbség a legnagyobb több mint két év óta. Ezek a regionális különbségek fokozzák a bizonytalanságot, ugyanakkor egyúttal stratégiai lehetőségeket is teremtenek. Az agilis középvállalatok képesek gyorsan reagálni, irányt váltani és új piacokat meghódítani. Például az európai és dél-amerikai középvállalatok 49,3%, illetve 58,5%-a exportnövekedést vár, míg az észak-amerikai cégek 5 százalékponttal több országban terveznek értékesíteni.
Az exporttal kapcsolatban Magyarországon kettős a helyzet.
“Egyrészt a nagy exportpiaci kitettség miatt a nemzetközi piacokon megjelent erős bizonytalanság és az ipar számára meghatározó szektorok nehézségei szűkitik a növekedési lehetőségeket, melyet a magyar vállalatok is megéreznek. Másrészről viszont a beszállítói láncok rövidítésére és drága nyugat-európai “termelés” áthelyezésére irányuló törekvések, azaz un. nearshore komoly lehetőségeket is teremtenek. A beszállítóvá válás azonban lassú és nehéz folyamat, melyet nemcsak klasszikus versenyképesség, hanem az egyre erősebb compliance elvárások is nehezítenek (etikai, fenntarthatósági, munkajogi compliance).” – mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András Partner, az ESG és fenntarthatósági szolgáltatások üzletágának vezetője.
Befektetési prioritások: az AI és informatikai beruházások az élen
Magyarországon a középvállalatok befektetési kedve alapvetően megcsappant, de ahol van lehetőség, ott a digitalizáció és a technológia rendkívül hangsúlyos. A Grant Thornton szakértői szerint néhány vállalat teljesen át fog ugrani egyes fejlődési lépéseket (például kimaradnak a digitalizáció első lépései – papír dokumentumok digitalizálása, OCR).
A nemzetközi kutatás eredményei alapján – nem meglepő módon – a középvállalatok világszerte elsősorban mesterséges intelligenciába fektetnek – globálisan a középvállalatok 68%-a tervez IT-beruházást, melynek fókuszában az AI-megoldások állnak.
Magyarországon nagyon hasonló a helyzet, ám nem mindenhol van meg a megfelelő belső szakértelem. Legfontosabb trendek az informatika területén még mindig a folyamat digitalizáció és automatizáció, belső technológiák, információbiztonság és természetesen az AI.
“Az SME szektor jelentős része azonban nem tudja merre induljon el ezen a területen, ezért is tervezünk az Grant Thornton Digital keretein belül egy fórumot indítani felsővezetők részére a lehetőségek gyakorlati bemutatására.” – mondja Kóczé Péter.
Az IT után a beruházási rangsorban ezt követi az emberi erőforrás (59%) – amely 3 százalékpontos visszaesést mutat az előző negyedévhez képest –, majd a K+F tevékenység (60%), a gépek és berendezések (52%), valamint a munkahelyi infrastruktúra fejlesztése (51%).
Fenntarthatóság: kihívásból versenyelőny
A fenntarthatóság egyre hangsúlyosabb helyet kap a középvállalati stratégiákban: globálisan a cégek 56%-a versenyelőnyt remél a fenntarthatósági beruházásoktól.
“Azt látjuk, hogy a fenntarthatósági szabályozás “lazulása” egy nagyon érdekes folyamatot indított el. Ügyfeleink jobban fókuszálnak a fenntarthatóság versenyképes lábaira (költségcsökkentés, munkavállalói elégedettség, zöld termék- és szolgáltatásfejlesztés) és egyre többen döntenek önkéntes (VSME vagy GRI alapú) fenntarthatósági jelentés kiadása mellett, mely újra versenyelőny lett és lényegesen könnyebb összeállítani, mint a CSRD alapú (kötelező) nagyvállalati jelentést.”– mondja Dr. Balásfalvi-Kiss András.
A fenntarthatóság és az információbiztonság jelentik azon stratégiai területeket, amelyekre építve olyan üzleti modelleket szükséges kialakítani, amelyek révén a vállalatok ellenállóbbak a külső veszélyekkel szemben és hosszabb távon is óvják és ápolják a társadalom és a környezet meglévő értékeit.
Jelentkezem a Client Café – Fókuszban a GenAI rendezvényre“Első ránézésre ezek az új modellek jóval költségesebbnek tűnnek a korábbi (jelenlegi) modelleknél, ugyanakkor kitörési pontot is jelenthetnek azoknál a társaságoknál, akik gyorsabban és alacsonyabb ráfordítással tudják ezeket kialakítani és működtetni.” – mutat rá Kóczé Péter.
A Grant Thornton Client Café eseménysorozata 2025-ben megújult formában indult útjára, azzal a céllal, hogy ügyfeleink kis létszámú, célzott szakmai rendezvényeken kapjanak naprakész információkat, és közvetlen párbeszédet folytathassanak szakértőinkkel.
Az eddigi alkalmakon olyan szabályozási és stratégiai témák kerültek terítékre, mint az adóváltozások, az ESG-megfelelés vagy a NIS2 kiberbiztonsági előírásai.
A mostani esemény a vállalatokat érintő egyik legaktuálisabb kihívással, a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) üzleti alkalmazásaival foglalkozik szakmai partnereink, a Gloster Digital Group és a CLM Bitai&Partners részvételével.
Témáink és előadóink
1. A generatív mesterséges intelligencia üzleti értéke: mit kell tudnia egy vezetőnek most
A generatív AI ma már nem a jövő – hanem a versenyelőny egyik kulcsa. A technológia térnyerése, gyakorlati felhasználása, hazai példák és stratégiai javaslatok vezetőknek.
Előadó: Szekeres Viktor, Elnök | Gloster Digital Group Nyrt.
2. A generatív mesterséges intelligencia és AI-ügynökök térnyerése a vállalati pénzügyi funkciókban
Az AI-ügynökök már nem csak automatizálnak: elemzéseket készítenek, támogatják a CFO-k döntéseit és új lehetőségeket teremtenek a prediktív pénzügyi tervezésben.
Előadó: Szekeres Viktor, Elnök | Gloster Digital Group Nyrt.
3. A generatív AI jogi és szabályozási kérdései
Milyen új jogi kihívásokkal jár az AI-támogatott működés? Az előadás bemutatja az adatkezelés, a szerzői jog, a felelősségi kérdések és a szabályozói elvárások főbb csomópontjait.
Előadó: Dr. Bitai Zsófia, Managing Partner | CLM Bitai&Partners
4. Digitális vadnyugat: A generatív AI biztonsági kockázatai és kontrollpontjai
A generatív mesterséges intelligencia új típusú vállalati kockázatokat hoz magával – az adatvesztéstől a megtévesztő AI-válaszokig. Az előadás valós eseteken keresztül mutatja be, milyen biztonsági fenyegetésekkel kell számolni, és milyen gyakorlati lépésekkel csökkenthetők ezek a kockázatok a vállalati környezetben.
Előadó: Kóczé Péter, Igazgató, CISO | Grant Thornton Magyarország Digitális szolgáltatások
Jelentkezem a Client Café GenAI rendezvényre
Miért érdemes részt venni Client Café GenAI rendezvényünkön?
A generatív mesterséges intelligencia ma már nem csupán technológiai újítás – sokkal inkább stratégiai kérdés. Egyre több vezető szembesül azzal, hogy a hype mögött valódi lehetőségek és kockázatok húzódnak, de nehéz eldönteni, hol kezdje el cége az alkalmazást, vagy épp mikor érdemes még kivárni.
Rendezvényünk abban nyújt segítséget, hogy átlátható képet adjon a technológia üzleti relevanciájáról: hol tart most, milyen irányba halad, és mit jelent ez a vállalatvezetők számára a következő 1–3 évben.
Négy különböző megközelítésből vizsgáljuk meg a témát – stratégiai, pénzügyi, jogi és biztonsági oldalról –, gyakorlati példákra és konkrét lépésekre koncentrálva.
Kinek ajánljuk az előadásokat?
A rendezvényt elsősorban vállalatvezetőknek, pénzügyi, technológiai és jogi döntéshozóknak szánjuk – mindazoknak, akik felelnek a stratégiai irányvonalakért, és szeretnék megérteni, hogyan érinti szervezetüket a generatív AI térnyerése.
Milyen gyakorlati tudással gazdagodhatnak a résztvevők?
A résztvevők nemcsak a technológia működéséről, hanem annak üzleti hasznosítási lehetőségeiről is képet kapnak. Megmutatjuk, hogyan érdemes pilot projektekkel indulni, mire kell figyelni az adat- és tehetségmenedzsment során, és milyen üzleti területeken várható a leggyorsabb megtérülés.
Szó lesz az AI-ügynökök vállalati bevezetéséről, a pénzügyi döntéstámogatás átalakulásáról, valamint a technológia használatával összefüggő jogi és biztonsági kérdésekről is.
Részvétel
A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A férőhelyek száma korlátozott, ezért érdemes mielőbb jelentkezni.
Helyszín: Grant Thornton Hungary, 1134 Budapest, Dévai utca 26–28.
Időpont: 2025. szeptember 25. 9.30-12.00
Vendégeink számára frissítőket biztosítunk.
Parkolás a környező utcákban lehetséges.
2025. szeptembertől szigorodnak a validációs szabályok
A NAV Online Számla rendszer 2018-as bevezetése óta folyamatos fejlesztéseken megy keresztül, amelyek célja a pontosabb adatszolgáltatás és a jobb adatminőség. A 2025. szeptember 15-én életbe lépő új üzleti validációk ismét szigorítást hoznak a vállalkozások számára. A változtatások nemcsak a számlázóprogramokat érintik, hanem közvetlen hatással lesznek a könyvelési és adózási folyamatokra is.
Az új szabályok előzetesen, 2025. szeptember 1-jétől már a tesztrendszerben kipróbálhatóak, így a cégek és fejlesztők számára most adott a lehetőség a felkészülésre.
Miért van szükség a változtatásokra?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) célja, hogy a vállalkozások által beküldött számlaadatok minél pontosabbak és megbízhatóbbak legyenek. Ez nemcsak a hatóság munkáját könnyíti meg, hanem a vállalkozások számára is előnyt jelent, hiszen a pontos adatokra épülő digitális szolgáltatások – például az eÁFA rendszer – gördülékenyebb működést tesznek lehetővé.
A NAV a tervezett változtatásokat két hónapig szakmai egyeztetésre bocsátotta, amely során számos piaci szereplő véleményezte az új validációs szabályokat. A visszajelzések alapján több ponton is módosult a korábbi tervezet, így a most véglegesített rendszer a szakmai gyakorlatot is jobban figyelembe veszi.
A legfontosabb változások a NAV Online Számla rendszerben
A szeptembertől életbe lépő szabálymódosítások több ponton érintik az adatszolgáltatást:
- Három új WARN üzenet kerül bevezetésre.
- Három jelenlegi WARN megszűnik, így azokat a rendszer a jövőben nem jelzi.
- Egy INFO üzenet WARN-ná válik, vagyis tartalmi problémára hívja fel a figyelmet.
- 15 figyelmeztetés (WARN) ERROR típusúvá alakul, ami a jövőben megakadályozza az adatszolgáltatást.
Mi a különbség az ERROR és a WARN között?
Az ERROR hibák kritikusak: az adatszolgáltatás nem teljesíthető, amíg a hibát ki nem javítják.
A WARN üzenetek nem blokkolják a számlaadat továbbítását, ugyanakkor tartalmi problémát jeleznek, amely hosszabb távon szintén hibás vagy pontatlan adatszolgáltatáshoz vezethet.
Ezért a WARN üzenetek figyelmen kívül hagyása kockázatos, hiszen a NAV célja éppen az, hogy az XML-alapú adatszolgáltatás minden részlete helyes és konzisztens legyen.
Az ERROR-ként működő új szabályok listája
A NAV pontosan meghatározta, mely figyelmeztetések válnak blokkoló hibává. Ezek között szerepelnek többek között:
- 330 – Teljesítési időszak záró dátuma nem lehet korábbi, mint a nyitó dátum.
- 434 – Egyedi mértékegység (OWN) jelölés esetén hiányzik a megfelelő elem az XML-ből.
- 560 – A módosító okirat sorszáma nem lehet azonos az eredeti számláéval.
- 581–584 – Hibás áfajelölések különböző adókulcsokhoz kapcsolódva.
- 591, 593 – Adómentes vagy Áfa törvényen kívüli jelölés mellett nem szerepelhetnek ÁFA adatok.
- 596 – Belföldi fordított adózás esetén a vevőnek belföldi áfaalanynak kell lennie.
- 620 – Gyűjtőszámla tételnél kötelező a teljesítési dátum.
- 701 – Áfa törvény hatályán kívüli jelölésnél nem lehet ÁFA adat az összesítésben.
- 1150 – Irreális számlamódosítási sorszám.
- 1300, 1310 – Hibás vagy extrém árfolyam megadása.
Ezek a hibák a jövőben automatikusan megakadályozzák az adatszolgáltatást, ezért kiemelten fontos a számlázási folyamatok felülvizsgálata.
Új WARN és INFO szabályok
Az új rendszerben három új figyelmeztető üzenet jelenik meg:
- 435 – Helytelen számlatétel adat.
- 734 – Helytelen összesítő adatok.
- 1311 – Helytelen számlafej adat.
Emellett a korábbi 11400-as INFO üzenet (helytelen teljesítési dátum) WARN-ként fog működni, tehát nagyobb hangsúlyt kap az adatszolgáltatás során.
Hogyan készülhetnek fel a vállalkozások?
A szeptemberi átállás komoly technikai és szervezeti feladatokat róhat a vállalatokra. A felkészülés kulcsfontosságú, különösen azok számára, akik rendszeresen tapasztalnak figyelmeztető üzeneteket az Online Számla rendszerben.
Lépések a felkészüléshez:
Folyamatok felülvizsgálata
Elemezni kell az elmúlt 12 hónapban keletkezett WARN üzeneteket, hiszen ezek egy része a jövőben ERROR-ként fog jelentkezni.
Kapcsolattartás a számlázóprogram fejlesztőjével
Érdemes mielőbb egyeztetni, hogy a szükséges frissítések és XML-módosítások időben beépüljenek a rendszerbe.
Tesztkörnyezet használata
A szeptember 1-jétől elérhető tesztkörnyezetben lehetőség van kipróbálni, hogy a meglévő rendszer megfelel-e az új szabályoknak. Ez kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a szeptember 15-i élesítés ne okozzon fennakadást.
Belső ellenőrzési folyamatok kialakítása
Célszerű a figyelmeztetések rendszeres nyomon követése és elemzése, hogy a jövőbeni hibák ne akadályozzák a működést.
A részletes információk és a szabálymódosítások a NAV GitHub oldalán érhetők el.
https://github.com/nav-gov-hu/Online-Invoice/discussions/1144?sort=new
Miért fontos a felkészülés?
Az új validációs szabályok nem csupán adminisztratív jellegűek. Ha egy cég nem tudja időben kijavítani az ERROR hibákat, az számlaadat-szolgáltatási fennakadást eredményezhet, amely késedelmi bírsághoz vagy egyéb adóhatósági következményekhez vezethet.
Ráadásul az eÁFA-rendszer és más gépi feldolgozásra épülő szolgáltatások is a pontos adatokra építenek, így a hibás vagy hiányos XML-fájlok a jövőben jelentős problémát okozhatnak a vállalkozások számára.
A NAV Online Számla rendszer 2025 szeptemberi változásai új szintre emelik az adatszolgáltatás követelményeit. A figyelmeztetések ERROR típusúvá alakítása azt jelenti, hogy a vállalkozásoknak sokkal szigorúbban kell figyelniük a számlázási és könyvelési folyamataikra.
Tanácsadóink készen állnak arra, hogy a NAV Online Számla rendszerhez kapcsolódóan, automatizált eszközökkel elemezzék az Ön számlázóprogramja és az adóhivatali rendszer közötti adatkommunikáció történetét. Ennek alapján feltárjuk azokat a pontokat, ahol a számlázási gyakorlat vagy a rendszer működése módosítást igényelhet a szeptemberi validációs szigorításoknak való megfelelés érdekében.
Aki időben felkészül, elkerülheti a hibákból adódó fennakadásokat, és biztosíthatja, hogy az adatszolgáltatás megfeleljen a NAV elvárásainak.
„Gyors megoldás” az 1. hullám vállalatai számára – új ESRS könnyítések az Európai Bizottságtól
2025. július 11-én az Európai Bizottság elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi szabályok („ESRS”) módosítását, amely kifejezetten az 1. hullámba tartozó, nagy, nyilvánosan jegyzett vállalatok számára hoz átmeneti könnyítést. Ez a lépés fontos mérföldkő, hiszen ezek a társaságok nem részesültek a korábbi, „stop-the-clock” irányelv által nyújtott halasztásban.
Miért volt szükség a módosításra?
A Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) 2023 óta kötelezi a nagyvállalatokat arra, hogy részletes fenntarthatósági információkat tegyenek közzé az Európai Fenntarthatósági Jelentéstételi Standardok (ESRS) szerint. A szabályok bevezetése azonban komoly adminisztratív terhet ró a vállalatokra. Az uniós intézmények célja egyértelmű: csökkenteni a jelentéstételi kötelezettségeket, különösen a kisebb és közepes méretű szereplők esetében, valamint gördülékenyebbé tenni a rendszer működését.
Kikre vonatkozik az új könnyítés?
Az új „gyors megoldás” delegált jogi határozat azokra a nagyvállalatokra vonatkozik, amelyek:
- az 1. hullám részei (500 fő feletti, nyilvánosan jegyzett társaságok),
- 2024. január 1-jén vagy azt követően kezdték meg az első ESRS szerinti jelentéstételt,
- és amelyek létszáma legfeljebb 750 fő, illetve bizonyos esetekben 750 fő feletti.
Milyen területeken jön a könnyítés?
750 fő alatti vállalatok esetében:
- A 2024-re már érvényes, bizonyos adatok elhagyására vonatkozó lehetőséget kiterjesztették 2025-re és 2026-ra is.
Ezek az adatok:
- Scope 3 és teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás
- ESRS E4 – Biodiverzitás és ökoszisztémák
- ESRS S1 – Saját munkaerő
- ESRS S2 – Ellátási láncbeli munkavállalók
- ESRS S3 – Érintett közösségek
- ESRS S4 – Fogyasztók és végfelhasználók
750 fő feletti vállalatoknál:
- Ezek a cégek a 2025. évi és 2026. évi jelentés esetén elhagyhatják az ESRS E4, S2, S3, S4 standardok teljes adattartalmát, valamint az S1 bizonyos elemeit.
A könnyítések nem alkalmazhatók a 2025. január 1-je előtt kezdődő időszakokra. Tehát ha egy vállalat üzleti éve 2024-ben kezdődött és 2025. december 31-én vagy korábban zárul, akkor még a teljes eredeti követelményrendszernek kell megfelelnie.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Az érintett vállalatok számára a döntés időt és erőforrást szabadít fel, lehetőséget adva a fenntarthatósági jelentéstételi rendszerek fokozatos bevezetésére. Ez különösen hasznos a jelenleg is zajló ESRS-felülvizsgálat közepette, hiszen így nem kell rövid időn belül olyan követelményeket implementálni, amelyek később módosulhatnak.
Ugyanakkor a hatálybalépés időpontja bizonytalanságot okozhat a nem naptári üzleti évvel rendelkező nagyvállalatoknál, mivel előfordulhat, hogy egy éven át még a teljes követelményrendszernek kell megfelelniük, mielőtt élhetnek a könnyítésekkel.
Az Európai Bizottság „gyors megoldása” egyértelműen enyhíti az 1. hullám vállalatainak adminisztratív terheit, és lélegzetvételnyi időt ad a jelentéstételi folyamatok finomhangolására. Bár a könnyítés nem minden esetben alkalmazható azonnal, a változtatások iránya egyértelmű: kevesebb teher, több fókusz a lényegi fenntarthatósági célokra.



