A 2026. július 30. napi Közlönyben kihirdetésre került a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvény („Törvény”), mely több adótörvényt is módosít.

A legfontosabb változtatások a bizalmi vagyonkezelést, társasági adót, kiskereskedelmi adót, a helyi iparűzési adót, valamint az áfabevallással kapcsolatos adatszolgáltatást érintették. Mindemellett a Törvény további adójogszabályokat, adókat is módosított (pl.: környezetterhelési díjakat, vám, települési adó…stb.) jelen anyagunkban azonban csak a fontosabb változásokról kívánunk egy átfogó képet adni a teljesség igénye nélkül.

A bizalmi vagyonkezelést („BVK”-t) érintő változások

A bizalmi vagyonkezelést érintő új szabályokat 2026. augusztus 31-től kell alkalmazni. Mindazoknak, akik már használnak ilyen konstrukciót vagy a törvény hatálybalépéséig terveznek ilyen struktúrát kialakítani, javasoljuk annak külön vizsgálatát, hogy pontosan az újonnan bevezetett szabályok közül mik azok, amik érintik őket és mik azok, ahol a korábbi szabályok alapján tudnak eljárni.

A módosítás lényege, hogy amíg a vagyonelem vagyonrendeléskor való felértékelésének eredményeként (az eszköz számviteli nyilvántartási értéke, amin bekerül a kezelt vagyonba, és annak korábbi beszerzési értéke közötti pozitív különbözet) továbbra sem keletkeztetne azonnali adófizetést, addig megszűnik az öt év után elérhető adóelőny, ehelyett adóhalasztás lép életbe. Ennek értelmében az induló tőke terhére történő kifizetés a jövőben az esetek többségében osztalékjövedelemnek minősülne. Kivétel ez alól, ha a vagyonelemet változatlan formában adják vissza, valamint más esetben a vagyonelem visszaadásából annak bekerülési értéke a vagyonrendelőnél. Ezzel kapcsolatban újra bevezetésre kerül a kifizetések tekintetében a sorrendiség, a változatlan forma definiálása, a kriptoeszközökre vonatkozó speciális szabályok stb.

Új elemként jelenik meg hogy a Törvény pontosítja az eszközök ingyenes, illetve kedvezményes használatba adásának adókezelését, valamint, hogy minden adóévről adatszolgáltatást kell majd teljesíteni a vagyonkezelőnek a tárgyévet követő év január 31. napjáig (2026. évről 2027. március 31-ig).

Szintén fontos módosítás a kötelező ellenőrzések bevezetése. A Törvény kifejezetten előírja, hogy a 2023. szeptember 12. napja előtt nyilvántartásba vett kezelt vagyonokkal kezdve, majd aztán 2028. január 1. napját követően az összes bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyont, illetve magánalapítványt ellenőrizni fogja a NAV az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül. Ennek során az adóhatóság többek között vizsgálhatná:

• a tanácsadóval, ellenjegyző ügyvéddel létesített ügyleti kapcsolat kezdeményezésének módját, célját, gazdasági körülményeit, a kezelt vagyonnal kapcsolatos írásos szövegek tervezeteinek tartalmát,
• az ügyvéddel, tanácsadóval kötött ügyleti szerződést, a megbízási szerződésnek az adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezéseit, például az elért adóelőny alapján százalékosan meghatározott „sikerdíjat” stb.
• a vagyonrendelés és az első, tőkeként történt vagyonkiadás között eltelt időtartamot, illetve a vagyonkiadás kiváltó okát.

A társasági adót értintő változások

A közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványoknak adott támogatáshoz kapcsolódó adóalap kedvezmény 2027. augusztus 1. napjával megszűnik.

A műemlékkedvezmények 2027. január 1. napjával kerülnek kivezetésre, utoljára a 2026-os adóévben csökkenthető ezen a jogcímen az adóalap, a fel nem használt kedvezmények pedig nem vihetők tovább.

A műemlék-karbantartási kedvezmény a 2026-os adóév végével megszűnik

A növekedési adóhitel is kivezetésre kerül azzal, hogy a már folyamatban lévő, 2027 előtt keletkezett és még le nem zárult adóhitelek esetében az adózó az adóösszeget a 2026. december 31. napján hatályos szabályok szerint és ütemezésben fizeti meg.

A növekedési adóhitel még esedékessé nem vált összege – bizonyos feltételekkel – csökkenthető, ha az adózó tárgyi eszköz beruházást (és létszámnövelést) valósít meg. Ez a kvázi beruházási kedvezmény a 2026, decembere után esedékes növekedési adóhitel részletekre már nem lesz választható, ami azt is jelenti, hogy a növekedési adóhitel szerinti adó-részlet beruházási kedvezmény címén már nem lesz csökkenthető 2027-től.

Utoljára a 2027-es adóévben lesz igénybe vehető a 300%-os adóalap kedvezmény, ami a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartásban lévő egyetemmel, illetve annak fenntartójával kötött támogatási szerződés esetében volt elérhető.

Kiskereskedelmi adó

Jelenleg a kiskereskedelmi adó tekintetében az adóalap összeszámítási szabály van életben, vagyis össze kellett számítaniuk az adóalapjukat azoknak a kapcsolt vállalkozásoknak, amelyek a kiskereskedelmi adót bevezető kormányrendelet kihirdetése után szervezték ki tevékenységüket, vagy adták át az ahhoz szükséges eszközeiket kapcsolt vállalkozásnak.

E szabály alól mentesült az adózó, ha bizonyította, hogy a nem adóelkerülési célból hajtotta végre az említett tranzakciót, hanem kizárólag gazdasági okokból.

Ezt az összeszámítási szabályt a Törvény teljes egészében hatályon kívül helyezi, aminek oka a szabályozás kiskereskedelmi szektorra gyakorolt versenykorlátozó hatása.

Általános forgalmi adó

Mégsem lesz kötelező 2026. július 1-től – összhangban a korábbi kormányzati kommunikációval (Link) – a jelenleginél részletesebb adatszolgáltatási kötelezettség.

Ez azt jelenti, hogy az áfa-bevallások M-lapjain továbbra is a június 30. napján hatályos szabályozás szerinti adatokat kell feltüntetni 2026. július 1-ét követően is.

A bővített adatszolgáltatási kötelezettség tényleges bevezetésének pontos időpontja még nem ismert, azonban a későbbi eÁfa bevezetésével és az ÁNYK kivezetésével a jövőben az M-lappal kapcsolatos módosítások okafogyottá válnak.

Helyi iparűzési adó

Könnyítő szabályozást kapnak a leválásos átalakulások. A leválás a szétválás egyik speciális alesete, amikor az új jogi személy úgy jön létre (úgy válik ki a jogelődből), hogy annak a jogelőd az egyedüli tagja lesz, vagyis nem a jogelőd tulajdonosai lesznek az új jogi személy tulajdonosai, mint ahogy különválás, vagy kiválás esetén.

Erre az esetre vezeti be a Törvény azt a könnyítést, hogy a tárgyéven a jogelőd a leváló jogutód helyett teljesítheti a jogutód bejelentési-, illetve helyi iparűzési adóelőleg-bevallási kötelezettségét. A jogelőd mindezt nyilatkozati formában teszi meg, ami bevallásnak minősül. Ennek eredményeként a helyi adóhatóság megosztja az adóelőleg-fizetési kötelezettséget. A megosztás aránya 50-50%. A jogelőd kérheti emellett az esetleges túlfizetésének átvezetését is a jogutód adófolyószámlájára.