A magyar számviteli szabályozás alapján a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak az üzleti évet követő ötödik hónap utolsó napjáig kell eleget tenniük beszámolójuk letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének. A december 31-én záruló üzleti év esetén ez minden évben május 31-i határidőt jelent.

Egyre gyorsabban lép a NAV

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a NAV egyre nagyobb hangsúlyt helyez a közzétételi kötelezettség teljesítésének nyomon követésére. Tavaly az első, a beszámoló közzétételére vonatkozó adóhatósági felszólítások július második felében jelentek meg. Idén a hatóság korábban kezdte meg a folyamatot: már júniusban megérkeztek az első értesítések. Jól látható, hogy a NAV fokozott figyelmet fordít arra, hogy a gazdálkodók lehetőség szerint határidőre tegyenek eleget beszámolási kötelezettségüknek. A vállalkozások számára így egyre szűkebb időablak áll rendelkezésre a mulasztás következmények nélküli rendezésére.

Az első felszólítás még bírság nélkül érkezik

Az első felszólításban a NAV felhívja az adózó figyelmét az elektronikus beszámoló elmulasztott közzétételére. A kézbesítéstől számítva 30 nap áll a vállalkozás rendelkezésére, hogy eleget tegyen kötelezettségének.

A második felszólítás már bírsággal jár

Ha a határidő leteltéig nem történik meg a közzététel, az adóhatóság ismételt felszólítást küld, újabb, a kézbesítéstől számított 30 napos határidőt tűz ki, és legfeljebb 200 000 forint összegű mulasztási bírságot szab ki. Tapasztalataink szerint a második felszólítás nem feltétlenül érkezik meg közvetlenül az első határidejének letelte után, ez azonban nem jelent további jogszabályi határidőt.

A következő lépés az adószám törlése lehet

Ha a két határidő leteltét követően a beszámoló továbbra sincs közzétéve, a NAV hivatalból törli a vállalkozás adószámát, és kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását. Az adószám törléséről szóló határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül lehet fellebbezni; a fellebbezésnek halasztó hatálya van a határozat végrehajtására. Nincs helye az adószám törlésének, ha az adózó a határozat véglegessé válásáig eleget tesz letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.

Az át nem vett irat is kézbesítettnek minősülhet

Mindemellett a gazdálkodónak a kézbesítési vélelemre is tekintettel kell lennie. Ha az adózónak meghatalmazott képviselője van, az adóhatósági iratokat főszabály szerint a képviselő részére kell kézbesíteni. Postai kézbesítés esetén a „nem kereste” jelzéssel visszaküldött irat a második kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanapon minősül kézbesítettnek. Ha a címzett megtagadja az átvételt, a kézbesítés megkísérlésének napja számít a kézbesítés napjának.

A hivatalos elektronikus elérhetőségre érkező küldemény az átvétel igazolt időpontjában minősül kézbesítettnek. Ha a címzett nem veszi át az üzenetet, a rendszer két alkalommal értesíti, és a küldemény a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon akkor is kézbesítettnek minősül, ha azt senki nem nyitotta meg.

A felszólításokat haladéktalanul kezelni kell

Összességében az a tendencia figyelhető meg, hogy a NAV a beszámoló-közzétételi kötelezettség elmulasztását egyre szigorúbban kezeli, és a korábbiaknál rövidebb idő alatt indítja meg a figyelmeztetési, majd szükség esetén a szankcionálási eljárásokat. Ezért kiemelten fontos a beszámolók határidőben történő közzététele és az esetleges felszólítások haladéktalan kezelése.

***

Amennyiben a beszámoló-közzétételi kötelezettséggel, a mulasztások jogkövetkezményeivel vagy egyéb számviteli, adózási megfelelési kérdésekkel kapcsolatban további támogatásra van szükségük, a Grant Thornton Magyarország szakértői készséggel állnak rendelkezésükre.