Folytatjuk az év végi zárások témakörében íródó, múlt héten megkezdett hírlevél-sorozatunkat. Ezúttal az utólag is érvényesíthető társasági adókedvezményeket járjuk körbe.

Számos adókedvezmény és adóalap csökkentési lehetőség előzetes bejelentéshez, engedélyhez, vagy az adóév során tett intézkedéshez kötődik, ugyanakkor az talán kevésbé köztudott, hogy az adóévet követően, az éves zárás során is van lehetőség társasági adóalap csökkentő tételek érvényesítésére, vagy társasági adókedvezmény igénybevételére.

Ezek közvetlen hatásaként lecsökkenthető az eredetileg számított TAO összege, amely nem csak kevesebb adófizetési kötelezettséget, de a 2021 során már megfizetett adóelőlegek egy részének, vagy egészének visszaigénylését, sőt, a későbbiekre nézve alacsonyabb társasági adóelőleg fizetési kötelezettséget is eredményezhet.

Fejlesztési tartalék

Amennyiben a társaság az adózás előtti eredménye alapján nyereséget ért el a vizsgált üzleti éve során és a tulajdonosok már ekkor tudják, hogy a következő négy üzleti év során valamilyen beruházást kívánnak megvalósítani, akkor a társaságnak mindenképpen érdemes fejlesztési tartalékot képeznie, amely adóalap csökkentő tételként érvényesíthető.

A most hatályos szabályok már nem tartalmazzák a korábbi korlátokat, így jelenleg a fejlesztési tartalék az adózás előtti nyereség összegéig (de addig korlátlanul, összeghatár nélkül) képezhető az adóévben eredménytartalékból lekötött tartalékba való átvezetés formájában.

Fontos szabály, hogy a lekötött tartaléknak az adóév utolsó napján is fenn kell állnia és csak meghatározott beruházások megvalósítása során oldható fel, ellenkező esetben a fejlesztési tartalék révén realizált adócsökkenést késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.

Emellett azt is hangsúlyoznánk, hogy a fejlesztési tartalék halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az abból megvalósított eszközök után társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető.

Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap kedvezménye

Ez az adókedvezmény a kizárólag magánszemély taggal rendelkező és az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak („KKV”) minősülő adózókra vonatkozik.

Az érintett társaságok adózás előtti eredményük összegéig csökkenthetik adóalapjukat

• a korábban még használatba nem vett ingatlan értékével;
• a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével;
• az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével; valamint
• az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékével.

Tekintettel arra, hogy ezen adóalap kedvezmény – mezőgazdasági, KKV, vagy csekély összegű (de minimis) – támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is szükséges figyelembe venni.

Értékcsökkenési leírás tervezése a társasági adótörvény szerint

A számviteli törvény előírásai szerint a tárgyi eszközök hasznos élettartama és várható maradványértékük alapján kell meghatározni egy-egy eszköz értékcsökkenési leírását. Ezzel szemben a társasági adótörvény számos eszköz kapcsán egy előre rögzített, lineáris értékcsökkenési leírást ír elő, valamint számos esetben választási lehetőséget is biztosít a főszabály szerinti leírási kulcstól magasabb mértékű értékcsökkenés érvényesítésére.

Tehát amennyiben egy vállalat a számviteli elszámoláshoz választott értékcsökkenési leírási kulcsnál magasabb társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot választ egy nagyobb értékű eszközére, akkor az eszköz hasznos élettartamának kezdeti éveiben csökkentheti társasági adóját, hiszen míg a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás társasági adóalap növelő tétel, addig a társasági adótörvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételnek minősül.

Fontos azonban, hogy ez a módszer is halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az eszköz hasznos élettartamának későbbi szakaszában, ill. az eszköz könyvekből való kivezetésekor magasabb lesz az eszközzel kapcsolatos adóalap növelő tétel az adóalap csökkentő tételnél.

Megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása után jár adókedvezmény

Amennyiben a társaság átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt és megváltozott munkaképességű személyt is foglalkoztat, akkor az ilyen munkavállalónak havonta fizetett munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegével (vagyis 2021. januárjában 161.000 Ft-tal, 2021. további hónapjaiban 167.400 Ft-tal) csökkenthető a TAO alapja.

Jogdíjból származó nyereség

A társaság csökkentheti adóalapját a jogdíjból származó nyereség 50%-ával, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-ig. Fontos tehát, hogy a csökkentő tétel alapját nem az elszámolt bevétel, hanem az adott ügyletből származó nettó nyereség képezi.

Amennyiben azonban a jogdíj jogcímén történő társaságiadóalap-csökkentés érvényesítését követő üzleti évben (vagy üzleti években) ugyanazon immateriális jószágra tekintettel veszteség keletkezik, akkor annak 50%-a nem elismert társasági adó szempontból.

Kapcsolt cég által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység utáni adóalap kedvezmény

Amennyiben az eddig felvázolt adóalap csökkentő lehetőségek a társaságnál nem jöhetnek számításba, de rendelkezik belföldön kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kapcsolt vállalkozással, érdemes felvenni vele a kapcsolatot, hogy átengedi-e a társaság számára saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a társasági adótörvény szerint megállapított összeg egy részét vagy egészét.

Hangsúlyozandó, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységnek a társaság bevételszerző tevékenységéhez is kapcsolódnia kell, továbbá az adóbevallás benyújtásáig rendelkeznie kell a kapcsolt vállalkozás által kiállított, megfelelő adattartalmú írásos nyilatkozattal is.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

Nem összekeverendő a korábban már tárgyalt adóalap kedvezménnyel: ez a lehetőség nem a társasági adóalapot, hanem magát a fizetendő társasági adót csökkenti.

Amennyiben egy társaság rendelkezik olyan folyamatban lévő („élő”), tárgyi eszköz beszerzésére, vagy előállítására vonatkozó, pénzügyi intézménytől igénybe vett hitelszerződéssel, amely szerződés megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősült, akkor a hitel visszafizetésére előírt szerződéses határidő évéig, de legfeljebb addig, amíg a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel, az elszámolt kamatok összege adókedvezményként érvényesíthető a társaságnál.

Ezen adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett társasági adó 70%-ig érvényesíthető, továbbá mivel – mezőgazdasági, KKV, vagy csekély összegű (de minimis) – támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.

Mindezeken túl mérlegelni szükséges azt is, hogy az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, amennyiben a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházás nem kerül üzembe helyezésre (ide nem értve azt az esetet, amikor az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), vagy a tárgyi eszköz üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegenítésre kerül.

Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye

Egy társaság az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel a társaság által költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe.

Ezen adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel a társaság által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50%-a.

Fontos azonban, hogy az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel a társaság csökkenti a fizetendő társasági adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek (vagyis azzal növelni kell).

Az adókedvezmény érvényesítésénél további korlátot jelenthet, hogy az az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Amennyiben a fentiek felkeltették érdeklődését, kíváncsi arra, hogy milyen (további) társasági adó csökkentő lehetőségek érhetőek el az Ön vállalkozása esetében, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!

***

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.