Már el is repült a 2022-es esztendő legelső hónapja, nyakunkon az előző év számviteli és adózási szempontú zárása: ez ugyanis az éves beszámoló közzétételének a legelső és talán legfontosabb feladata. Jelen hírlevelünkben néhány, a már lezárult, 2021. év kapcsán felmerülő adókötelezettséget, ill. ehhez kapcsolódó adózói feladatot járunk körbe.

Kiindulási pontként – több évet felölelő szakmai tapasztalatunkra alapozva – kijelenthető, hogy az adókötelezettségeknek az éves zárás során történő helyes kezelése két okból is kiemelt jelentőségű: Egyrészt, hogy összhangban a számviteli törvény előírásaival az elkészült beszámoló a gazdálkodó vagyoni és pénzügyi helyzetéről megbízható és valós összképet adjon. Másrészt, mert, mintegy plusz hozadékként, számos olyan adókockázat is felderíthető, amelyeknek az adózók leginkább egy későbbi, megállapítás nélkül záródó adóellenőrzés kapcsán realizálják majd a hasznát – mind anyagi, mind időráfordítás szempontból.

Lássuk tehát, hogy milyen feladatok várhatnak az adózókra!

Adófolyószámla ellenőrzése

Bár alapvetően ezt a feladatot havonta / negyedévente javasolt elvégezni, de ha ilyen gyakorisággal esetleg nem is került rá sor 2021-ben, az éves zárás adózási feladatait mindenképpen az adófolyószámla ellenőrzésével javasolt kezdeni.

Ennek kapcsán azt szükséges megvizsgálni, hogy az állami adóhatóság („NAV”) hivatalos nyilvántartása szerint a („belső”) vizsgálat tárgyát képező cég által a 2021-es év során bevallott és megfizetett adó összhangban van-e a cég könyveiben, ill. bevallásaiban rögzített adókötelezettségekkel.

Ha esetleg valamilyen eltérésre derülne fény, akkor sincs ok aggodalomra: egyrészt ennek oka legtöbbször egy tévedésből be nem nyújtott, vagy nem megfelelően benyújtott bevallás, amelyet aztán a NAV nem tudott az adózó szándéka szerint feldolgozni. Másrészt pedig ilyenkor természetesen lehetőség van önellenőrzésre, amely – ha nem generál adófizetési többletet – még pótlékfizetéssel sem jár.

Az is előfordulhat, hogy az adózó befizetései nem jelennek meg az adófolyószámlán valamilyen adminisztrációs, vagy technikai hiba okán. Ilyen esetben a NAV-nál kezdeményezett adófolyószámla egyeztetés az átutalást igazoló dokumentumok birtokában gyors megoldást szokott jelenteni.

Helyi iparűzési adó

Vitán felül álló tény: a több telephellyel rendelkező társaságok esetében az éves zárás egyik legkomplikáltabb adókalkulációs feladata a helyi iparűzési adó („HIPA”) kiszámítása lehet. Tovább fokozza a bonyolultságot, hogy a bevallást nem a régi, mondhatni már „jól megszokott” önkormányzati felületen, hanem az állami adóhatóság nyomtatványán („21HIPA”) kell benyújtani.

Ráadásul a COVID19 világjárvány kapcsán itt is történt változás, pontosabban a tavaly elfogadott és alkalmazott változások a 2022-es évben is érvényben maradnak. Ezen HIPA szabályokról bővebben február 3-i hírlevelünkben írtunk.

Társasági adó (ill. adott esetben kisvállalati adó) kalkuláció

Ne higgyük, hogy a HIPA bevallással túl vagyunk a nehezén: jöhet a talán legösszetetteb bevallás, a társasági adó (TAO), illetve – az adóalanyiság előzetes választása esetén – a kisvállalati adó (KIVA).

Hírlevelünk folytatásában részletesen bemutatjuk, hogy a társasági adó különböző növelő és csökkentő tételeivel, valamint adókedvezményeivel adott esetben az egyébként fizetendő adó és az előírásra kerülő adóelőleg is szignifikánsan csökkenthető, nem is beszélve arról, hogy bizonyos kedvezményeket akár még a nem csoportos társasági adóalany kapcsolt vállalkozások is megoszthatnak egymás között.

Ez utóbbi, „megosztható” kategóriába tartozik pl. a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó adóalap csökkentés lehetősége, viszont mindenképpen szeretnénk utalni rá, ennek alkalmazása során egy meglehetősen összetett feltételrendszernek kell megfelelni, ebből kifolyólag mindenképpen javasolt azt szakemberrel megvizsgáltatni, mivel sok múlhat egy adózóétól eltérő adóhatósági állásponton.

Mindhárom érintett adónem (TAO, KIVA, HIPA) tekintetében kiemelten vizsgálandó, hogy a szokásos piaci ártartományon belül találhatóak-e a kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyletek során érvényesített árak, hiszen ilyen esetben mindhárom adónem számítása során növelő tételekkel kell és bizonyos esetben csökkentő tételekkel lehet élni.

Továbbá nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a szokásos piaci ár vizsgálata csupán az egyik követelmény, az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a jogszabályi előírásoknak megfelelő transzferár dokumentációt is köteles készíteni a TAO bevallás benyújtásáig, mellyel kapcsolatos mulasztások is több millió forintos bírsággal sújthatók.

A számlázási folyamatok felülvizsgálata

A számlázási folyamatok és a rendszerbeállítások felülvizsgálata kilóg a fentiekben említettek közül, ugyanis erre nem csak az éves zárásnál lenne szükség, viszont az kiváló ürügy lehet e teendő elvégzésére.

Munkánk során számos alkalommal tapasztaltuk, hogy még nagyvállalatoknál is előfordul a rendszerszintű téves számlakezelés (tipikusan ilyennek számít a hibás árfolyam beállítás és használat; a számlák nem megfelelő javítása; az előleg-, és végszámlák pontatlan alkalmazása; az időszaki elszámolású ügyletek hibás kezelése; a téves adatszolgáltatás; ill. az elektronikus számlázással kapcsolatos valótlan berögződések).

A számlázás „rendbetétele” azért is különösen fontos, mert a NAV – az eÁfa rendszer 2021-re ígért bevezetésének elhalasztása ellenére – egyértelműen a digitalizációban látja a jövőt és valamennyi, Magyarországon regisztrált adózó kimenő számlájára „rálát” a valós idejű adatszolgáltatásnak köszönhetően. Kiemelt fontosságú tehát, hogy az adózó is tisztában legyen, milyen adatokat kezel a NAV a cégével kapcsolatban, amiket egyrészt felhasználhat adóellenőrzések során, másrészt amiket megoszt az adózó üzleti partnereivel az Online Számla rendszeren keresztül. Így a hiányzó, vagy hibás online számla adatszolgáltatások nemcsak adókockázattal, hanem immáron üzleti kockázattal is járnak, hiszen egyre több adózó ismeri fel az Online Számla rendszerből – akár automatizált módon is – elérhető adatok belső folyamataikban, így például a könyvelésben való felhasználásának előnyeit.

Amennyiben a fentiek felkeltették érdeklődését, esetleg támogatásra lenne szüksége az éves adók kalkulációjában, illetve a transzferár dokumentációk elkészítésében, vagy szeretné rendben tudni számlázási folyamatait és kihasználni az adózási és számviteli folyamatok automatizációjában rejlő hatékonyság-növekedést, a Grant Thornton felkészült szakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!

***

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.