- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Panaszbejelentő rendszer kezdőknek és haladóknak
Első adásunk témája a Whistleblowing, az EU új visszaélés-bejelentési irányelvének, más néven a panasztörvénynek való megfelelés.
Az érintett cégek kötelesek létrehozni és üzemeltetni egy belső visszaélés-bejelentési rendszert, amely etikai forródrótként lehetővé teszi a foglalkoztatottak számára, hogy jogsértéseket jelenthessenek, majd azok pártatlan kivizsgálását kezdeményezhessék.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Melyik cégek érintettek? Kik jogosultak élni ezzel a lehetőséggel? A szervezeten belül ki lehet a felelőse? Milyen esetekben lehet panaszt tenni? Hogyan álljunk neki egy ilyen rendszer kialakításának? Milyen panaszokat kötelező kivizsgálni, és mik azok, amiket figyelmen kívül hagyhatunk?
Szinte kifogyhatatlan a témák sora, amelyeket érinthet a Whistleblowing-szabályozás bevezetése, mi most megpróbáljuk három különböző oldalról is körüljárni, milyen változásokat hoz és milyeneket hozhat egy vállalat életében.
A mai beszélgetőpartnerek Vajna Zsófia, a Grant Thornton Hungary HR-vezetője, Kóczé Péter, a Grant Thornton Digital Services vezetője és Helli Imre, bejelentővédelmi ügyvéd.
A Whistleblowing-szabályozással foglalkozó műsorunk második részét itt hallgathatja meg.
A digitális megoldások felhasználásával ma már keresve is nehéz olyan üzleti vagy szervezeti folyamatot találni, amit ne tehetnénk hatékonyabbá. Az idén nyáron előtérbe került új Panasztörvény cégek ezrei számára teszi kötelezővé itthon is a belső panaszkezelő-rendszerek felállítását, amelyhez bár a vállalatok választhatnak hagyományos kapcsolattartási csatornákat is, a feltételeket megvizsgálva azonban hamar belátható, hogy azok maradéktalan betartásához érdemes inkább korszerű technikai rendszerekre építeni.
A Panasztörvény az uniós gyakorlattal megegyezően megköveteli, hogy a legalább 50 főt foglalkoztató társaságok olyan visszaélés-bejelentő rendszert alakítsanak ki,
- amely a jogszabályban előírt folyamatokkal és válaszidőkkel működik, és
- amely elérhető többek között a cég jelenlegi, a volt és a leendő munkavállalói illetve alvállalkozói számára is.
A szervezetek telefonos elérésre, fizikai panaszládára vagy emailcímre épülő megoldást is alkalmazhatnak, de vizsgáljuk meg, milyen előnyökkel jár, ha a fenti eszközöket kiváltjuk egy kifejezetten a névtelen panaszbejelentések kezelésére fejlesztett, felhőalapú szoftverrel.
Szoftveres whistleblowing-rendszerek: a 9 legfontosabb előny
-
Gyors és egyszerű bejelentések
A szoftveres rendszerekben a panaszok bejelentése bárhonnan, könnyen és gyorsan megtehető. Az egyszerű, webalapú felhasználói felület lehetővé teszi, hogy egy link birtokában bárki könnyedén és kényelmesen bejelentést tegyen akár a munkaidőn túl és a munkahelyen kívülről is.
-
Anonim bejelentések
A névtelen (anonim) bejelentések kezelésére a szoftveralapú megoldások bizonyulnak a legalkalmasabbnak, hiszen a bejelentőnek semmilyen formában sem kell felfednie magát a bejelentés során.
-
Adatok biztonsága
A felhőalapú szervereken futó szoftverekkel könnyű megfelelni az adatbiztonsági követelményeknek. Ez biztosítja a visszaélésekkel kapcsolatos érzékeny információk hatékony védelmét.
-
Automatizmusok
Beállíthatjuk, hogy milyen esetekben küldjön a rendszer értesítést a felhasználóknak. A bejelentések előzetes feldolgozása és továbbítása is gyorsan és megbízhatóan történik meg az automatizmusok segítségével.
-
Integrált megoldás
A whistleblowing-platformok a különböző csatornákon, például szóban megtett bejelentések egységes fogadására és jogszabályban rögzített kezelésére is alkalmasak, így egy rendszerben kezelhető valamennyi visszaélés-bejelentés, ami tovább növeli a hatékonyságot.
-
Több nyelv egyidejű támogatása
Nemzetközi környezetben működő vállalat esetében kötelező lehet a bejelentéshez kapcsolódó felületek és üzenetek több különböző nyelven történő megjelenítése, kezelése. Egy webes szoftver esetében a többnyelvűség igénye egyszerűen és maradéktalanul kielégíthető.
-
Alacsony adminisztrációs költségek
A szoftveralapú megoldásokkal alacsonyan tarthatóak az adminisztrációs költségek, mivel csökkennek a papíralapú és hagyományos ügyintézési lépések.
-
Statisztikák és értékelési lehetőségek
A szoftveralapú panaszkezelő-rendszerekben könnyen elérhetőek olyan értékes kimutatások és statisztikák, amelyek pontos képet biztosítanak a menedzsment részére a vállalatot érintő bejelentésekről és azok feldolgozási folyamatairól.
-
Könnyű kiszervezés
A whistleblowing-platformok üzemeltetése könnyen kiszervezhető. Mindemellett lehetővé válik, hogy kontrollált távoli elérést adjunk például egy külső bejelentővédelmi ügyvéd számára, aki a bejelentések jogszerűségének vizsgálatához vagy a panaszok kivizsgálásához biztosíthat hatékony támogatást.
Egyre elterjedtebb a szoftveres visszaélés-bejelentő rendszerek használata
Az innovatív, webalapú szoftverek tehát
- hozzájárulnak a szervezetek etikus működéséhez és a visszaélések megelőzéséhez,
- lehetővé teszik a gyors és névtelen bejelentéseket,
- biztosítják a magas szintű adatvédelmet és a
- statisztikák alapján történő folyamatos értékelések lehetőségét.
A korszerű digitális felületek segítségével megvalósított whistleblowing-rendszerek gyorsan kiépíthetőek és használatuk számos előnnyel jár, amelyek egy hatékony, rugalmas és alacsonyabb adminisztrációs költséggel járó rendszert eredményeznek.
Szakértőink segítséget nyújtanak a megfelelő szoftverek kiválasztásában, vagy akár egy már meglévő, cégcsoportszinten használt whistleblowing-platform lokalizálásában annak érdekében, hogy az a helyi szabályozási sajátosságoknak is megfeleljen.
2023. június 19-én jelent meg az Energiaügyi Minisztérium honlapján a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) szabályozását módosító javaslat, amely 2023. július 1-jei hatállyal alapvetően változtatná meg EPR-re vonatkozó, egyébként szintén július 1-jétől hatályos szabályozást. Az alábbiakban az EPR-javaslat lényegesebb pontjait járjuk körül.
EPR tárgyi hatálya
Nem mindennapi jogalkotási helyzet állt elő az EPR kapcsán.
Magát a jogintézményt a magyar jogrendszerbe bevezető, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023 Kormányrendelet (a továbbiakban: „EPR-rendelet”) március 14-én jelent meg, számos rendelkezése azonban csak július 1-jétől lépne hatályba. Az EPR-rendelet szabályain módosító javaslat (a továbbiakban: „Javaslat”) június 19-én jelent meg az Energiaügyi Minisztérium honlapján, és részben szintén július 1-jétől tartalmazna az EPR-rendeletre vonatkozó módosításokat.
A Javaslat pontosítja a körforgásos termékek definícióját. Ez alapján nem terjedne ki az EPR- fizetési kötelezettség a gyógyszerhulladéknak minősülő, a gyógyszerrel közvetlenül érintkező fogyasztói csomagolásra.
Eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószerre vonatkozó EPR-kötelezettség
A jelenleg ismert EPR-rendelet szövegének értelmében 2023. július 1-jét követően – főszabály szerint – a csomagolás első belföldi forgalomba hozatala keletkeztet majd EPR- kötelezettséget, önmagában a csomagolószer első belföldi forgalomba hozatala azonban nem EPR-köteles.
Az EPR-rendelet fogalmi rendszerében az a csomagolás, amikor a csomagolószert felhasználják egy termék tartására, megóvására, átadására, átvételére, szállítására stb. Vagyis, a csomagolószer (pl.: fólia, doboz, karton) főszabály szerint nem EPR-köteles mindaddig, amíg azt fel nem használják egy termékhez, és az csomagolássá nem válik.
A jelenleg hatályos EPR-rendelet tartalmaz azonban egy kivételszabályt a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószerek kapcsán. Eszerint annak keletkezik EPR-kötelezettsége, aki az eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószert eladja a fogyasztói csomagolást készítőnek.
A Javaslat a fenti kivételszabály kapcsán is lényeges változást tartalmazna: az lenne ugyanis az EPR-kötelezett, aki az eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószert belföldön elsőként forgalomba hozza.
A módosítás eredményeképpen a csomagolószerek első belföldi forgalomba hozójának tudomással kellene bírnia arról, hogy az általa forgalmazott egyes csomagolószer eladótéri megtöltést szolgál-e majd vagy sem. Ez már csak azért is nehézségeket okozhat a csomagolószerek gyártóinak, ill. forgalmazóinak, mert az EPR-rendelet egyébként nem definiálja a fogyasztó számára történő értékesítés helyén megtöltésre tervezett és szánt csomagolószereket.
Tekintettel arra, hogy az eladótéri megtöltést szolgáló csomagolószer kapcsán változna az EPR-fizetésére kötelezett személye, a Javaslat az új adóalanyoknak lehetőséget biztosítana arra, hogy 2023. július 31-ig jogszerűen teljesítsék EPR-regisztrációs kötelezettségüket.
EPR-kötelezettség átvállalása
Mint azt korábbi hírlevelünkben említettük, az EPR-kötelezettség átvállalására csak bizonyos gépjárműalkatrészek esetén van lehetősége a gyártónak. Ennek vonatkozásában a Javaslat rögzíti, hogy az alkatrészek EPR-kötelezettségének átvállalása esetén a gyártó EPR-díjátalány fizetésre lenne jogosult, valamint, hogy az erre irányuló választását a gépjármű gyártója a tárgyéven belül nem változtathatná meg.
A Javaslat értelmében azonban a meghatározott mezőgazdasági termelői szerveződésen keresztül forgalomba hozott körforgásos termék esetén a mezőgazdasági termelői szerveződés is átvállalhatná a körforgásos termékek EPR-díját.
Mivel az EPR-kötelezettség átvállalásának jogcíme a fentiek szerint kibővülne, a Javaslat értelmében az átvállalási szerződésben (a szerződő felek neve, címe, adószáma, a körforgásos termék megnevezése és KFT kódja mellett) fel kellene majd tüntetni az átvállalás jogcímének jogszabályi helyét is.
Az átvállalási szerződésben a Javaslat szerint már nem lenne elég az átvállalás időszakának a kezdetét rögzíteni, hanem abban az átvállalás időszakát kellene majd szerepeltetni.
EPR-nyilatkozat
Az EPR-rendelet jelenleg kihirdetett szövege szerint nem kell EPR-díjat fizetni, ha a fizetésre kötelezett vevője nyilatkozik arról, hogy a megvásárolt körforgásos termék legalább 60%-át önállóan vagy más termék alkotórészeként igazoltan külföldre szállítja ki.
A Javaslat szerint a tárgynegyedévben beszerzett körforgásos termék mennyiségének 60%-át a beszerzés tárgynegyedévének utolsó napjától legfeljebb 365 napon belül kell igazoltan külföldre kiszállítani. Ellenkező esetben a 366. napon EPR-díjfizetési kötelezettsége keletkezne a nyilatkozónak, a kötelezettség keletkezésének napján hatályos szabályok szerint.
A Javaslat értelmében bővülne a fentiekhez hasonló nyilatkozat alapján mentesülők köre: az a kötelezett is mentesülne az EPR megfizetése alól, akinek a vevője arról nyilatkozik, hogy a megvásárolt sütőolajat más termék előállításához közvetlen alapanyagként használja fel, amelynek során a sütőolaj a technológiai eljárás szerint beépül az előállított termékbe.
Újrahasználható csomagolószerekre vonatkozó különös szabályok
Az EPR-rendeletben eredetileg nem szerepelt különös rendelkezés az újrahasználható csomagolószerekből létrehozott csomagolás kapcsán.
A Javaslat alapján azonban egyértelművé válna, hogy az ilyen csomagolószerekből létrehozott csomagolások után csak egyszer kellene megfizetni az EPR-t, mégpedig az első alkalommal létrehozott csomagolás belföldi forgalomba hozatala során. Az ilyen csomagolás minden további eladása, felhasználása mentes lenne az EPR alól.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a Javaslat szövege szerint az előbbi különös szabály csak akkor lenne alkalmazható, ha a csomagolás létrehozására felhasznált újrahasználható csomagolószer az országos hulladékgazdálkodási hatóság újrahasználható csomagolószerek nyilvántartásába felvételre került.
A Javaslat pontosítaná azt is, hogy a körforgásos termék saját célú felhasználás esetében, ha sem a költségként való elszámolás napja, sem az ügylet teljesítésének napja nem állapítható meg, akkor az EPR-kötelezettség a körforgásos termék hulladékká válásának napján keletkezne. Külföldről behozott csomagolásnál ide értendő lenne – azaz hulladékká válás napjának lenne tekintendő – az a nap is, amikor a külföldi csomagolás véglegesen lebontásra kerülne.
Készletre vétel utáni EPR-kötelezettség
A termékdíj-szabályozás eddig is lehetőséget biztosított arra, hogy a termékdíj alanyának választása alapján a kötelezettség a díjköteles termék készletre vételének időpontjában keletkezzen, ne pedig az első belföldi forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás időpontjában.
Az EPR-ben azonban ilyen választásra a jogszabály eddig nem adott lehetőséget: az EPR-kötelezettség mindenképp a körforgásos termék első belföldi forgalomba hozatalakor, illetve saját célú felhasználáskor keletkezik.
A Javaslat szerint azonban az EPR esetében is választható lenne a készletre vétel utáni EPR-fizetés. A készletre vétel napja termékbeszerzés esetén főszabály szerint a termékbeszerzéséről kiállított számlán feltüntetett teljesítés napja lenne, illetve az a nap, amikor a terméket a számviteli nyilvántartásba eszközként fel kell venni.
Készletre vétel választása esetén az EPR-kötelezettség minden esetben az említett időpontban keletkezne. A tervezett változás eredményeképpen összhangba kerülhetne a termékdíj és az EPR-kötelezettség keletkezésnek időpontja sok olyan adózó esetében, akik a termékdíj tekintetében korábban éltek ezzel a lehetőséggel.
A Javaslat szerint a készletre vételt választók az erre irányuló döntésüktől a tárgynegyedéven belül nem térhetnének el.
Az EPR-rendelet számos előírása 2023. július 1-jével lépne hatályba, de ahogy a fentiekből is látható, néhány szabályozási pontot máris újra kell gondolniuk az érintett cégeknek.
Amennyiben az EPR-rendelet vagy az azt módosító javaslat előírásaival kapcsolatban további kérdése lenne, esetleg bizonytalan abban, hogy az Ön cégét miképpen érintenék a tervezett változások, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A hétfőn (június 19-én) megjelent Magyar Közlönyben kihirdették az aznap megtartott Kormányinfón elhangzott adóváltozások egy részét. Jelen hírlevelünkben a Széchenyi Pihenő (SZÉP) Kártyát érintő változásokat járjuk körül.
A szóban forgó, 237/2023. (VI. 19.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „Kormányrendelet”) alapvetően kettő esetkörben módosítja a SZÉP-kártya szabályait.
Egyfelől idén augusztus 1-jétől egészen 2023. december 31-ig – vagyis 5 teljes hónapon keresztül – kereskedő által értékesített élelmiszer vásárlására is felhasználható lesz a SZÉP-kártya.
Mit is jelent ez pontosan?
Az élelmiszer alatt a Kormányrendelet alapján egy EU végrehajtási rendelet első 5 fejezetében felsorolt termékeket kell érteni,így pl. élőállatok és állati termékek, növényi termékek, étkezési zsír, italok, cukor, kakaó és a só, kifejezetten nevesített kivétel azonban az alkoholtartalmú folyadék, a dohánytermék és a dohánypótló termék. Utóbbiak vásárlására a SZÉP-kártya nem lesz alkalmas.
A kereskedő – ugyancsak a Kormányrendelet definíciója szerint – az a gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság, aki (amely) a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: „SZÉP-kártya Kormányrendelet”) alkalmazásában szolgáltatónak minősül, továbbá akinek (amelynek) gazdasági tevékenysége tételesen fel van sorolva a Kormányrendelet mellékletében (pl. zöldség, gyümölcs kiskereskedelme, hal kiskereskedelme, vagy kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem).
A szolgáltató alatt az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet értendő, aki (amely) a SZÉP-kártya Kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásokat ténylegesen nyújtja, ide nem értve a szolgáltatás közvetítőjét.
Idén augusztus 1-jétől tehát SZÉP-kártyával fizethetünk – többek között – a paprikáért a zöldségesnél, egy vekni kenyérért a pékségekben, vagy akár egy csésze kávéért a kávézókban is. Érdekes lehet majd azonban, ha olyan helyen vásárolunk, ahol nem csak a Kormányrendelet szerinti élelmiszert árusítanak, hiszen a nem élelmiszernek minősülő termékek értékesítésekor az eladó nem fogadhatja el a SZÉP-kártyát, így előfordulhat, hogy kosarunkat kétfajta módon kell majd kifizetnünk: az élelmiszereket SZÉP-kártyával, a többit bankkártyával vagy készpénzzel.
Béren kívüli juttatás – Jelentős egyszeri összeg adható
Másfelől ugyancsak idén augusztus 1-jétől 2023. december 31-ig béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által egyszeri alkalommal juttatott, legfeljebb 200 ezer Ft összegű SZÉP-kártya juttatás.
Ez az egyszeri juttatás nem számít bele az ún. éves rekreációs keretösszegbe (ez 450 ezer Ft azon munkavállalók kapcsán, akiknek munkaviszonya egész évben fennáll, függetlenül a munkahelyük szektorától, már nincs különbség az állami és nem állami cégnél dolgozók tekintetében).
A munkáltató döntése alapján minden egyes munkavállaló jogosult lehet idén egy egyszeri, legfeljebb 200 ezer Ft-os „extra” SZÉP-kártya juttatásra augusztustól, melynek közterhe összesen 28% (15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó) – akkor is, ha egyébként már teljesen felhasználta az éves rekreációs keretösszegét.
Ez az extrajuttatás ugyancsak felhasználható – a jelen cikk első felében leírtak szerint – élelmiszer-vásárlásra, továbbá a SZÉP-kártya zsebek tavalyi megszűnésével szálláshely-, vendéglátás-, vagy szabadidő-szolgáltatásokra egyaránt.
Amennyiben a SZÉP-kártyát érintő szabályokkal, vagy a mostani változásokkal kapcsolatban kérdése lenne, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
***
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Nagy lépést tett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az adatalapú elektronikus számlázás elterjedésének támogatásához. Elkészült ugyanis a régen várt számlavizualizációs eszköze, amellyel az XML formátumban elérhető online számlaadat-szolgáltatásokból lehet számlaképet készíteni. Ez fontos lépés az EU által tervezett elektronikus számlázásra való átállás felé vezető úton.
Egységes adatvizualizáció a hatékonyság támogatására
A NAV XML mára egy olyan nemzeti sztenderd lett a számlaadatok leírásában, amit a belföldön használt számlázó és könyvelő programok többsége már megért vagy könnyen alkalmassá tehető arra, hogy megértsen.
A NAV XSLT-vel egy olyan vizualizációs megoldást adott ki az adóhivatal ehhez az adatstruktúrához, amellyel immár a számlaképek egységesítésre is lehetőség nyílik. A kötelező online számla-adatszolgáltatás révén ma már minden belföldön kiállított számlához automatikusan létrejön az azon szereplő adatokat tartalmazó NAV XML állomány, amely nagyon egyszerűen, az adóhivatal rendszerén keresztül a vevőhöz is eljuttatható. A hagyományos számlázási folyamatban, a vevő a kép formátumban érkezett számláról nézi le és rögzíti be a számlaadatokat, azaz a képből készít adatot.
Joggal merül fel a kérdés, hogy miért ne lehetne ez fordítva?
Az új megközelítés lényege, hogy mivel az adatok kézi közreműködés nélkül, gyorsan és hatékonyan áramolnak a különböző rendszerek között (eladó, vevő, adóhivatal), ezért alapvetően meghagyjuk azokat adatként a digitális térben, és csak néhány, zömében jóváhagyási lépésnél vesszük ki onnan, azért, hogy hagyományos képi elrendezést (vizualizációt) készítsünk hozzájuk.
Az elektronikus számlakép megkönnyíti az adatok ellenőrzését
A vevő oldalán a számlafogadó rendszerek már évek óta automatikusan letölthetik a NAV Online Számla rendszerből a jelentésre került bejövő számláik adatait. Sok esetben ez csak XML-formátumban érhető el a programjaikban, mivel ott nem készült hozzá szemmel is könnyen értelmezhető számlakép. Ez pedig nem csak a számlaadatok összevetését nehezíti annak papír vagy PDF-alapú megjelenésével, de magának a számlának a befogadását és jóváhagyását is lassítja (ez utóbbi várhatóan még jó ideig csak emberi közreműködéssel tud megtörténni).
Az új fejlesztés legnagyobb hozzáadott értékét kétségtelenül azt adatalapú elektronikus számlázás támogatásában látjuk. Az adatalapú elektronikus számla megjelenését (számlaképét) nem az eladó, hanem a vevő programja határozza meg. Ez lehet egy iktatórendszer, de lehet akár már maga a könyvelő program is, ahová automatikusan, kézi közreműködés nélkül érkeznek meg az adatok. A megoldás előnye, hogy így minden beszállító esetében, aki adatalapú elektronikus számlát küldött, ugyanazzal az elrendezéssel lehet a számlázási adatokat megjeleníteni. Nincsen szükség az eredetileg kép vagy PDF-formában érkezett számlák adattá alakítására a további feldolgozáshoz, ugyanakkor, ha képként is szeretnénk megjeleníteni az adatokat, akkor azt egy minden beszállítóra egységes elrendezésben tehetjük meg.
Ingyenes NAV-eszköz segíti a számlakép előállítását
A NAV által kiadott, díjmentesen letölthető és felhasználható számlavizualizációs eszköz képes bármely belföldi adózó által kiállított számla adatszolgáltatásából történő egységes elrendezésű számlaképének előállítására, ugyanakkor ezek a vizualizációk csak abban az esetben használhatóak fel számlaként, ha azok NAV e-számlához kapcsolódnak, azaz a NAV XML adatszolgáltatás maga a számla is. Az adatalapú NAV e-számlák megfelelnek ennek a követelménynek is.
A NAV széles körű megoldásokat biztosít a cégeknek, viszont az adóhatósági szolgáltatások használata és a meglévő üzleti folyamatokba történő beágyazásuk szakértői támogatást igényel. Célunk, hogy folyamatos tudástranszferrel, a legmagasabb szintű hazai és nemzetközi ismeretekkel támogassuk az átállás zökkenőmentességét hazánkban is.
Mit tud az új adóhatósági funkció?
-
Támogatja a PDF és HTML formátumú számlaképek előállítását.
-
Többnyelvű (magyar, angol és német) számlaképek létrehozását is segíti.
-
Tartalmaz egy általános, XSLT nyelven is elkészített adatvizualizációt, amely a integrálhatóvá teszi a megoldást a meglévő könyvelő programokba vagy vállalatirányítási rendszerekbe is.
-
Tartalmaz egy asztali alkalmazást is azok kedvéért, akik a vállalatirányítási rendszerük vagy a könyvelő programjuk mellett is szeretnének számlaképeket konvertálni.
További szakmai tartalmainkért kérjük kövesse Grant Thornton Magyarország LinkedIn csatornáját.
Kétrészes hírlevelünk 2. részében a T/4243. számú törvényjavaslat további várható adóváltozásait részletezzük. Ezúttal a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a helyi iparűzési adót, az innovációs járulékot, a kisadózók tételes adóját, az energiaellátók adóját és a légitársaságokat érintő változásokat, illetve a Számviteli törvényben várható módosításokat mutatjuk be. A módosításokról szóló összefoglalónk előző része itt elolvasható.
Társasági adó (TAO)
A társasági adózást érintő területek kapcsán a Javaslat jellemzően pontosításokat tartalmaz, valamint törvényi szintre emelné a már jelenleg is alkalmazandó, rendeletben szabályozott csődeljárás, vagy felszámolási eljárási egyezségben elengedett kötelezettséggel összefüggő veszteségelhatárolási szabályt.
A társasági adózás kapcsán az alábbi területeken fogalmaz meg változásokat a Javaslat.
Termőföldből átminősített ingatlanvagyont tulajdonában tartó társaság fogalma
A Javaslat kibővíti a fogalmat azzal az esettel, amikor a termőföldből átminősített ingatlant a társaság a mérlegfordulónapot követően szerezné meg, majd a társaság tagja a részesedést is ebben az évben értékesítené, vezetné ki. A 75%-os határ elérésének vizsgálatához szükséges arányszámot ekkor az értékesítést, kivezetést megelőző napra vonatkozó főkönyvi nyilvántartásból kellene kiszámítani.
A fenti szabályt a törvény hatálybalépését követően értékesített, kivezetett részesedésre kellene majd alkalmazni a normál és az eltérő üzleti éves adózóknál is.
Veszteségelhatárolás
Pozitív változás, hogy a Javaslat a 2014-es adóév végéig keletkezett veszteségek felhasználására vonatkozó időbeli korlátot (2030. december 31.) eltörölné. Így az ez előtt keletkezett elhatárolt veszteségek bármeddig felhasználhatóak lennének.
Egyéb változások
A Nemzeti Összefogás számlaszámra adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege a társasági adó alapjában külön igazolás nélkül elismert ráfordításnak minősülne.
A reklámköltségekre vonatkozó társasági adóalap növelő tétel eltörlésre kerülne (jelenleg egy átmeneti rendelkezés miatt ez csupán felfüggesztésre került 2019. július 1. és 2022. december 31-e között).
Személyi jövedelemadó (SZJA)
Egyes, veszélyhelyzet alatt kihirdetett kormányrendeletekben foglaltak törvényi szintre emelése
A Javaslat 2023. augusztus 1-jétől törvényi szintre emelné a korábban veszélyhelyzeti kormányrendeletben kihirdetett intézkedések közül
- a tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő családok többlet családi kedvezményét;
- a 30 év alatti anyák kedvezményét;
- a munkába járás munkáltatói költségtérítését; és
- a Széchenyi Pihenő Kártya (Szép-kártya) adózására vonatkozó szabályokat.
Bizalmi vagyonkezelés (BVK)
A Javaslat jelentősen módosítaná a jelenleg igen kedvező adózási környezetet a törvény kihirdetését követő 30. napon, vagy azt követően létrejött bizalmi vagyonkezelés jogviszonyok és az akkor már meglévő bizalmi vagyonkezelésbe további vagyonelem átadása esetén.
A Javaslat szerint ugyanis értékesítésnek kellene tekinteni, ha bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő egy vagy több, a tulajdonában álló vagyoni értéket vagyonkezelésbe ad (magánalapítvány esetében az alapító, csatlakozó magánszemély egy vagy több, a tulajdonában álló értéket tulajdonba ad).
Az értékesítésből származó bevételnek az átadott, tulajdonba adott vagyoni értéknek azon értékét kellene tekinteni, melyen azt az átvevő (kezelt vagyon, alapítvány) számviteli nyilvántartásba vette (ennek hiányában a szokásos piaci érték lenne irányadó). Az értékesítésből származó jövedelem után az adót a magánszemélynek adóbevallásában kellene megállapítania és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig kellene megfizetnie.
Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem
A Javaslat szerint 2024. január 1-jei hatállyal az SZJA-törvény vonatkozó definícója úgy módosulna, hogy kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmek kapcsán ügyleti veszteséget kell megállapítani (a meghaladó rész tekintetében) akkor, ha az említett tárgyévi kiadások összege meghaladja a tárgyévi bevételek összegét abban az esetben is, ha a tárgyévben ügyleti bevétel szerzése nem történt.
Ezen túlmenően kiadásnak minősülne a jövedelem azon összege, amelyet a magánszemély olyan kriptoeszközként szerzett, amely a kriptoeszköz megszerzésekor az SZJA-törvény szerint egyébként jövedelemnek minősül (pl. osztalék).
80%-os költséghányad alkalmazása a személygépjármű-vezetés oktatóknak
A Javaslat alapján – 2023. augusztus 1-jei hatállyal – a személygépjármű-vezető képzés tevékenységet (TESZOR’08 85.53.11) végző átalányadózó egyéni vállalkozók is alkalmazhatnák a 80%-os költséghányadot.
Helyi iparűzési adó (HIPA)
A Javaslat alapján 2024-től már csak akkor szűnne meg az egyéni vállalkozók HIPA-alanyisága, ha a tevékenységüket legalább 181 napig szüneteltetik, így a rövidebb megszakítások esetén nem lenne szükséges záróbevallást benyújtani.
Az új telephely szabályai a munkaerő-kölcsönzőt is érintik, esetükben is bekerülne a Javaslat alapján a helyi adótörvénybe egy új telephely fogalom. Azon településeken is telephellyel rendelkezőnek és így adóalanynak minősülnének, ahol a kölcsönbe adott munkavállalók éves szinten több mint 1 440 óra munkát végeztek (1 kölcsönbeadott munkavállaló esetén napi 8 órával számolva ez 180 napot jelent, vagyis jelentősebb létszám kölcsönzése esetén igen rövid időn belül telephelye és így helyi iparűzési adó kötelezettsége keletkezik egy munkaerő kölcsönző cégnek).
Ezek a szabályok szintén 2024. január 1-jétől lennének alkalmazandók.
A légi személyszállítást végző vállalkozók új HIPA-szabályait a légitársaságokat érintő változások fejezetben mutatjuk be.
Innovációs járulék
A járulékalap meghatározása
A Javaslat révén az innovációs járulékalap meghatározása transzferárszempontból összhangba kerülne a HIPA adóalappal: a járulékalap szempontjából figyelembe veendő szokásos piaci árat a jövőben a társasági adózásban előírt transzferár-módszertan szerint kellene meghatározni, amely többek között a mediánra történő kiigazítási kötelezettséget is magában foglalja.
A kisvállalati adó (KIVA) alanyának választása
A Javaslat alapján a KIVA alanya, amennyiben innovációs járulék fizetésére kötelezett, egyszerűsített módon meghatározott HIPA adóalapja alapján is meghatározhatná az innovációs járulékalapját. A választás adóévre szólna és bejelentést kellene tenni róla az adóhatóságnak.
Kisadózók tételes adója
A Javaslat szerint annak a hónapnak az utolsó napjával szűnne meg az adóalanyiság, amelyben a kisadózó bármely okból már nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.
Energiaellátók jövedelemadója („Robin Hood-adó”)
A Javaslat a jelenleg veszélyhelyzeti kormányrendelet szintjén szabályozott, a jogszabályba hosszú távon is beépítendő rendelkezések átvételét és pontosítását írná elő: 2023. augusztus 1-jével hatályát vesztené a veszélyhelyzeti kormányrendelet, a rendelkezések azonban beépülnének a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvénybe.
Emellett a Javaslat alapján a belföldről és a külföldről beszerzett kőolajtermék magyarországi értékesítéséből származó bevételi arányszámról külön nyilvántartást kellene vezetni, amelyre az adóalap megállapításához van szükség.
Légitársaságokat érintő változások
2022. július 1-jén lépett hatályba a légitársaságokat terhelő extraprofitadó, amelyet a Javaslat tovább módosítana, méghozzá úgy, hogy az extraprofit adó jelleg helyett a „zöld adó” dominálna. A Javaslat tehát törvényi szintre emelné a korábbi kormányrendeleti szabályozást.
A légitársaságok kapcsán a HIPA szabályai is módosulnának, melyek kiterjednek mind a hazai, mind a külföldi légitársaságokra. Az általános szabályoktól eltérően 2024-től a légitársaságok esetén telephelynek minősülne a légi járataik indításának helyszíne, a repülőtér is.
A légi személyszállítást végző vállalkozókra (vagyis azokra, akik nettó árbevételének legalább 75%-a az adóévben légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik) az új telephely szabályhoz kapcsolódóan új adóalapmegosztási módszer is vonatkozna.
A korábbi, „hagyományos” telephelyek között a HIPA adóalap 20%-át kellene a korábban is alkalmazott szabályok szerint megosztaniuk, míg a fennmaradó 80%-ot a székhely és az „új” telephelyek között lenne szükséges megosztani, az érintett településről induló utasok arányában. Amennyiben a repülőtér több önkormányzat területén fekszik, úgy az egyes települések között a repülőtérben lévő területi részesedésük alapján lenne szükséges a tovább osztás.
A külföldi légitársaságok esetén nettó árbevételnek a Magyarországról induló repülőjárataikon nyújtott légi személyszállítási szolgáltatás és az azzal együtt nyújtott szolgáltatás ellenértéke minősülne.
Számvitel
Átalakulási szabályok kiegészítése
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló törvény tartalmaz több olyan speciális – a kizárólag belföldi átalakulásoktól, egyesülésektől, szétválásoktól eltérő – előírást, amelyekre a határokon átnyúló átalakulások, egyesülésék, szétválások számviteli feladatainak végrehajtásakor is figyelemmel kell lenni.
A Javaslat az erre való kifejezett utalást tartalmazza, ez a 2023-ban induló üzleti év esetében még csak lehetőség lenne, a 2024-ben induló üzleti év során viszont már kötelezően kellene alkalmazni.
Társaságiadó (TAO) információkat tartalmazó jelentés és nyilatkozat honlapon tartása
A számviteli törvény előírásai szerint a TAO-információkat tartalmazó jelentést és adott esetben a jelentés teljeskörűségének hiányára vonatkozó nyilatkozatot a vállalkozó internetes honlapján is közzé kell tenni.
A Javaslat ezen előírást egy EU irányelv alapján azzal egészítené ki, hogy a jelentésnek, illetve a nyilatkozatnak legalább 5 egymást követő évig hozzáférhetőnek kellene maradnia a releváns honlapon.
***