- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Egy augusztus végén hatályba lépett törvényváltozással a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepei, valamint a helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyei is az innovációs járulék hatálya alá kerültek, ráadásul az érintett adóalanyoknak október 20-ig ki kell számítaniuk, be kell vallaniuk és a 2022-es adóévre vonatkozóan be is kell fizetniük innovációs járulék előlegüket. Jelen hírlevelünkben a változás legfontosabb részleteit járjuk körbe.
Telephely, fióktelep
Az üzleti tevékenységüket Magyarországon is folytató külföldi székhelyű vállalkozások nem minden esetben kötelesek nálunk fióktelepet vagy céget alapítani, azonban adóztatási szempontból telephelyük keletkezhet (az általános forgalmi adó és / vagy a társasági adó és / vagy a helyi iparűzési adó szerint is), melyet mindig az érintett adónem törvénye szerint kell megvizsgálni és megállapítani.
A most tárgyalt törvényi változás a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: „Helyi Adótörvény”) szerinti telephelyet érinti, amely alatt – a vonatkozó definíció alapján – az olyan állandó üzleti létesítményt (ingatlant) kell érteni, ahol az érintett, külföldi székhelyű adóalany – függetlenül a használat jogcímétől –, részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat. Így különösen (de nem kizárólagosan) a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát. És többek között ide sorolandó a 180 napot meghaladó építőipari tevékenység folytatása esetén azon önkormányzat illetékességi terület, ahol az adóalany ilyen tevékenységet folytat.
A fióktelep belföldi cégek esetében olyan telephely, amely a cég székhelyétől eltérő településen található, külföldi vállalkozásoknál azonban a magyarországi fióktelep a külföldi cég székhelyének minősül, és mint ilyen a magyar cégnyilvántartásban önálló cégformaként a külföldi vállalkozás fióktelepeként bejegyzésre kerül. Az ilyen fióktelep a külföldi vállalkozás szervezeti egysége, amely önálló jogi személyiséggel ugyan nem rendelkezik, de bizonyos mértékű gazdasági önállósággal igen.
Az innovációs járulék szabályai
Az innovációs járulékalap megegyezik a mentességekkel nem csökkentett, főszabály szerinti helyi iparűzési adó alappal. A járulék mértéke az egész országban egységesen 0,3%.
Az éves innovációs járulékkötelezettséget főszabály szerint a társasági adóbevallásban kell bevallani a bevallás benyújtási határidejéig (ez naptári éves adózók esetében következő év május 31., egyéb esetekben az adóévet követő 5. hónap utolsó napja), mely egyben az éves adófizetési kötelezettség megfizetési-, ill. az esetleges túlfizetés visszaigénylésének határideje.
Az idén nyáron elfogadott változások
Innovációs járulék megfizetésére korábban kizárólag a belföldi székhelyű, számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság volt kötelezett, ez egészült ki – a 2022. július 27-én megjelent törvény szerint – a külföldi székhelyű vállalkozás Helyi Adótörvény szerinti telephelyével valamint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepével.
A szabályozásba újonnan bevont adóalanyok esetében a 2022-es adóévre vonatkozó előlegmegállapítás időszaka a kihirdetést követő 31. naptól (vagyis 2022. augusztus 27-tól) a 2022-es adóév végéig tart.
A megállapítási, bevallási és befizetési határidő 2022. október 20. (mely így egybe esik a III. negyedévre / szeptemberre vonatkozó áfabevallás határidejével is).
Szintén október 20-ig kell megállapítani és bevallani a 2023-as adóév I. és II. negyedévére vonatkozó járulékelőleget, ezek esetében a befizetés határideje azonban majd csak a 2023. adóév első és második negyedévét követő hónap 20 napja lesz. A 2023-as év I. és II. negyedévi járulékelőlegek összege a teljes 2022-es adóévre számított innovációs járulék 25%-a.
A szabályozásba az adóév közben bevont telephelynek és fióktelepnek a 2022-es adóévi járulékkötelezettségét – saját választása szerint – az alábbi módszerek egyikével kell meghatároznia:
-
a teljes, 2022-es évre számított járulékkötelezettségnek a járulékköteles napokkal arányosan számított összegével, VAGY
-
a járulékkötelezettség kezdetét megelőző nappal (augusztus 26.) készített (számviteli) zárás alapján számított törtévi járulékkötelezettségnek a teljes évi számított járulékkötelezettségből történő levonásával.
***
Ahogy a fentiekből látható, a határidő közeleg, így minél hamarabb ajánlott elkezdeni a vonatkozó számítások elvégzését. Amennyiben bármilyen további kérdése lenne, esetleg szeretné szakember segítségét kérni a járulékelőleg kalkuláció elvégzésében, a Grant Thornton Magyarország adószakértői készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Tisztelt Érdeklődő!
A DFT-Hungária és a Grant Thornton Hungary (GT) közös webináriummal készül a téma iránt érdeklődők számára. Tóth Gabriella Réka (DFT-Hungária, HR igazgató), és beszélgető partnere Vajna Zsófia (GT, HR menedzser) közösen mutatják be, hogy hogyan tud fejlődni egy szervezet a HR megjelenésével és jelenlétével, illetve hogyan tud maga a HR-es is fejlődni.
Előadók:
Tóth Gabriella Réka
DFT-Hungária Zrt.
HR igazgató
Vajna Zsófia
Grant Thornton Consulting Kft.
HR menedzser
Téma:
A HR-es a mindenes? Életutak és fejlődés vállalati környezetben
Időpont:
2022. október 5. | 10:00 – 11:30
Esemény nyelve:
Magyar
Regisztrációját ide kattintva tudja leadni.
Az előadáson való részvétel díjmentes, azonban regisztrációhoz kötött!
Reméljük, hogy sikerült felkeltenünk az érdeklődését, és Önt is a résztvevők között köszönthetjük az online előadáson. További részletekért kattintson a fentebbi regisztrációs gombra.
2022. szeptember 26., Budapest – Az egész Európát sújtó energiaügyi válsághelyzet és az ebből fakadó energiaár emelkedés miatt egyre több magyar vállalkozás gondolkozik el azon, hogy – hosszútávú költségeit csökkentve – energiahatékonysági célokat szolgáló beruházást, felújítást hajtson végre. A Grant Thornton szerint a beruházási költség megtérülése szempontjából érdemes tisztában lenni azzal, hogy az energiahatékonyság növelése olyan cél, amelyet a magyar jogalkotó is támogat, méghozzá társasági adókedvezmény formájában – tehát nemcsak energia-, hanem adózási költségeink is csökkenhetnek. Az adótanácsadó cég szakemberei összefoglalták a legfontosabb szabályokat.
Mi számít energiahatékonysági beruházásnak?
Az a beruházás, vagy felújítás minősül a magyar társasági adózás fogalmi keretein belül energiahatékonysági célúnak (egyben az után vehető a lentebb leírtak szerint társasági adókedvezmény igénybe), amely azt eredményezi, hogy az adott vállalkozás a beruházást / felújítást megelőző energia mennyiség felhasználásával több terméket tud előállítani, vagy a beruházást / felújítást követően kevesebb energiával tud a korábbival megegyező számú terméket előállítani. Arra vonatkozóan nincs előírás, hogy mennyivel – pl. hány százalékkal, vagy melyik mértékegység meghatározott értékével – kell csökkennie az energia felhasználásnak, ráadásul a csökkenteni kívánt energia bármi lehet: földgáz, propán-bután (PB) gáz, benzin, gázolaj, távhő, villamos energia, stb.. A beruházás / felújítás eredményeként megtakarított energiát azonban vagy becsléssel / számítással, vagy pedig méréssel szükséges alátámasztani.
A gyakorlatban energiahatékonysági célú beruházás / felújítás lehet – egyebek mellett – egy épület hőszigetelése, egy meglévő, korszerűtlen gázkazán vagy légkondicionáló rendszer lecserélése (pl. hőszivattyús hűtési-fűtési rendszerre), vagy egy magas energiafogyasztással üzemelő gyártóberendezés lecserélése egy alacsony fogyasztásúra.
Az energiahatékonyság adózási oldala
„A magyar társasági adótörvény szerint egy vállalkozás társasági adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.” – hangsúlyozza Vizer József, a Grant Thornton adótanácsadási üzletág vezetője.
A kedvezmény a beruházás / felújítás összes elszámolható költsége (ideértve az esetleges állami támogatást is) után vehető igénybe (a lentebbi megkötéssel), viszont van egy (relatív) felső határa, amely függ egyrészt a beruházás / felújítás földrajzi helyétől, másrészt az adókedvezményt igénybe vevő vállalkozás méretétől is:
Vállalkozás mérete:
- Kisvállalkozás:
- Helyszín: Budapest Egyéb*
- Kedvezmény mértéke: 50% 65%
- Középvállalkozás:
- Helyszín: Budapest Egyéb*
- Kedvezmény mértéke: 40% 55%
- Nagyvállalkozás:
- Helyszín: Budapest Egyéb*
- Kedvezmény mértéke: 30% 45%
*: Az „Egyéb” alatt az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl és Pest tervezési-statisztikai régiókat értjük.
Ezenkívül van egy abszolút felső határ is: függetlenül a fenti százalékos értékektől, a támogatás mértéke nem haladhatja meg a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A szóban forgó adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett számított társasági adó legfeljebb 70%-ig vehető igénybe.
Az adózás részletei
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás / felújítás adókedvezménye egyrészt társasági adó visszaigénylésre ad lehetőséget (ha az érintett vállalkozás korábban előlegként magasabb összeget fizetett az adókedvezménnyel csökkentett tényleges társasági adónál), másrészt az alacsonyabb társasági adókötelezettség alacsonyabb előlegfizetéssel jár, hiszen a tényleges társasági adó 4, vagy 12 részletre osztásával kerül meghatározásra a jövőben fizetendő társasági adóelőleg.
Vagyis ez a társasági adókedvezmény-lehetőség elsősorban azon vállalkozások számára ajánlott, amelyek a beruházás / felújítás üzembehelyezésének évében, vagy az azt követő 5-6 évben várhatóan nyereségesen működnek majd és emiatt társasági adófizetési kötelezettségük keletkezik.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Jelen adókedvezmény tehát az elszámolható költségek után vehető igénybe. Ilyen költségnek minősül a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő, vagy az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke. Hangsúlyozandó, hogy az adókedvezményt kizárólag magasabb energiahatékonysági szint elérését szolgáló beruházás / felújítás esetében lehet a teljes költségre érvényesíteni, minden más esetben csak azt a többletköltséget lehet érvényesíteni, ami ahhoz kellett, hogy az egyébként is megvalósítani tervezett beruházás magasabb energiahatékonyságot érjen el. Például, ha egy vállalkozás egyébként is bővítené gyártósorát, de a rendelkezésére álló lehetőségek közül azért választ egy számára drágább megoldást, mert azzal a géppel energiát is meg tud majd takarítani, akkor ezen drágább gép többletköltsége tekintetében tudja a szóban forgó adókedvezményt érvényesíteni.
Kell energetikai szakértő is
Annak meghatározása, hogy egy beruházás esetében mi minősül teljesen figyelembe vehető költségnek és mi minősül csupán többletköltségnek, laikusok számára nem egyszerű. Éppen ezért mindenképpen érdemes egy energetikai szakértő segítségét igénybe venni annak eldöntése érdekében, hogy melyik kategóriába esik a beruházás / felújítás. Az elszámolható költség téves megállapítása esetén ugyanis komoly társasági adóhiánnyal lehet számolni az utólagos NAV vizsgálat során.
A kedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az érintett vállalkozás – legkésőbb az adókedvezmény igénybevétele első adóévének társasági adóbevallása benyújtásáig – rendelkezzen a kapcsolódó kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül. Ilyen igazolást a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet állíthat ki.
Hangsúlyozandó, hogy az állapotfelmérésnek, ill. a kiindulási energiaszint energetikai auditor által történő meghatározásának már a beruházás, felújítás megkezdése előtt meg kell történnie. Ennek elmaradása kockázatot jelenthet egy adóellenőrzés során, tehát nem csak arra kell kiemelt figyelmet fordítani, hogy megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező szakértő kerüljön megbízásra, de a megbízás időbelisége is fontos szempont a beruházás / felújítás tervezése során.
Feltételek
Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás esetén korlátozás, hogy az adókedvezmény csak abban az esetben vehető igénybe, amennyiben a beruházás, felújítás energiahatékonyság növekedésével jár. Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az érintett vállalkozás a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba vegye és ezeket az üzembe helyezést követő legalább öt évig („kötelező üzemeltetési időszak”) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemeltesse, használja.
A fentiek nyomon követése és utólagos ellenőrizhetősége céljából az érintett vállalkozásnak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a kapcsolódó eszközök üzembe helyezésének (vagy adott esetben állományból való kikerülésének) időpontját, helyét és bekerülési értékét.
Az adókedvezmény azonban nem minden energiahatékonysággal kapcsolatos beruházás / felújítás esetén vehető igénybe. Nem vehető igénybe többek között akkor, ha az érintett vállalkozás a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, vagy ha a beruházás tárgya személygépkocsi (ide nem értve a nagy rakodóterű személygépkocsikat). Továbbá akkor sem vehető igénybe, ha az érintett vállalkozás ugyanazon beruházás kapcsán fejlesztési adókedvezménnyel kíván élni (vagy élt). A szabályok betartására mindenképpen fokozott figyelmet kell fordítani, mivel az adókedvezmény feltételeinek teljesítését a NAV az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer, hivatalból ellenőrzi.
Ahogy a fentiekből látható, még a kizárólag legfontosabb előírásokra szorítkozó összefoglaló is meglehetősen sok részletszabályt, figyelembe veendő előírást tartalmaz. Mivel a vonatkozó szabályozás szerint a NAV biztosan ellenőrizni fogja a feltételek teljesülését, mindenképpen érdemes szakemberekre bízni azok előzetes vizsgálatát, teljesítését. A Grant Thornton csoport adószakértői készséggel állnak Ön és cége rendelkezésére a számos buktatót rejtő eljárás során!
***
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Az energiaárakról és az inflációról szóló eléggé negatív híreknek nagyjából bérelt helyük van a média napirendjén, ezért érthető, ha sokan borúsan látják vállalkozásuk jövőjét. Ebben a kihívásokkal teli környezetben igazi örömhír ért, ráadásul nem is akárkitől jött ez meglepetés: a NAV-tól.
Úgy fest, hogy fontos mérföldkőhöz érkezett az elektronikus kormányzás fejlesztése: egy korábban ígéretesnek ígérkező, de aztán elhalt projekt ismét erőre kaphat, ugyanis a legújabb hírek szerint újraindulhat a NAV eÁFA projektje. Ezt a fejlesztést még tavaly, közel egy éves előkészület után és nagy beharangozást követően indították volna el azzal az ígérettel, hogy az adóhatóság rendszeresen áfabevallás tervezetet (eÁfa) készít majd a cégek számára. A jó hír az, hogy az áfabevallás automizációjának támogatása ismét napirendre került, ha nem is abban a formában, ahogyan azt eddig gondolták.
eÁFA M2M
Múlt héten robbant a hír, hogy a NAV a könyvelők és szoftverfejlesztők közösségéhez fordult a GitHub platformon az eÁFA M2M nevű koncepciójuk véleményezéséért.
Mit takar ez a mozaikszó? Mit kell véleményezni? És mennyire lehet pozitívan tekinteni egy korábban meghiúsult (eÁFA) NAV projekt elé? Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körbe ebben a cikkben.
GitHub. De ismerős…
Mielőtt elmélyednénk a felhíváshoz mellékelt koncepciótervezet vizsgálatában, ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy mindezt hol publikálta az adóhivatal. Üzenet értékű, hogy ugyanarra a platformra (GitHub) helyezték ki a legújabb adótechnológiai újításuk nyilvános véleményezését is, ahol legutóbbi hasonló fejlesztéseik (pl. az Online Számla Rendszer vagy a SAF-T_HU pilot) korábban már sikerrel vizsgáztak, kivívva nem csak fejlesztők elismerését. Ezek alapján nem kétséges, hogy a NAV komolyan gondolja és komolyan bízik az eÁFA M2M projekt sikerében is.
Mire utal az M2M a projekt nevében?
A tervezet az „Áfabevallás releváns gép-gép kapcsolat koncepció” nevet viseli, az M2M a machine-to-machine rövidítése pedig arra utal, hogy az új eÁFA rendszert sokkal inkább egy új digitális szolgáltatásként képzeli el az adóhivatal, mintsem egy eSZJA-hoz hasonló, konyhakész bevallásokat biztosító funkciónak a NAV honlapján.
A koncepciót elolvasva is az derül ki, hogy projekt többek között azt szeretné lehetővé tenni, hogy közvetlenül az adózók ügyviteli vagy könyvelői rendszereiből lehessen beküldeni áfabevallásokat, tehát a felhasználóknak ehhez ne kelljen különböző adóhivatali felületeket is használniuk. Ez egy jelentős változás lenne a jelenlegi gyakorlatokhoz képest és nagy eséllyel valódi adminisztrációcsökkentést is eredményezhet!
Könyvelők és szoftverfejlesztők
Az eÁFA M2M projekt a NAV digitális szolgáltatásainak a bővítéséről szól. Olyan adóhivatali végpontok kiépítéséről, amelyekhez csak a könyvelő és számlázó rendszerek képesek hozzáférni, így annak elterjedése és a sikere nagyban függ attól, hogy azok mikor és milyen módon válnak majd elérhetővé a könyvelő programokból és vállalatirányítási rendszerekből.
A NAV úgy számol, hogy a könyvelők és a társaságok üzleti érdeke és a piaci szereplők közötti verseny magától ki fogja kényszeríteni azokat a fejlesztéseket, amelyek azt új digitális szolgáltatásainak széles körű használatához szükségesek.
Ezen kívül a NAV a saját eszközeivel is próbál motiválni, többek között azzal, hogy már előre deklarálta, hogy amennyiben az ügyfél M2M kapcsolaton keresztül nyújtja be az áfabevallását, akkor ahhoz már nem kell csatolnia M-lapokat, illetve adóellenőrzésnél az adóhivatal már nem fogja kérni tőle az áfaanalitikát. Ez valóban jelentős segítséget jelenthet az érintett cégek számára.
Koncepció vagy kész termék?
A gyakorlati használat nagy kérdése, hogy vajon az eÁFA M2M mennyire új és mennyire épít esetleg az elődje már elkészült és használható szolgáltatáselemeire. Az adóhivatal ugyanakkor láthatóan más szemléletben kezdi el felépíteni ezt az új projektjét, mivel már a legelején próbál minél szélesebb körű nyilvánosságot építeni a koncepciója köré, hasonlóan, mint az Online Számla esetében is tette. Ez mindenképpen újítás és üdvözlendő.
A felhívás is teljesen egyértelművé teszi, hogy egy koncepciót kell véleményezni, tehát ne keressünk benne se jogszabályokra, se határidőkre vagy vállalt ütemezésekre vonatkozó pontokat. Az anyagban egyetlen határidő található: a véleményezést szeptember 30-ig, azaz 3 héten belül kell megtenni.
A dokumentum lényegében egy víziónak is tekinthető, azoknak az új adóhatósági szolgáltatásoknak a bemutatásával, amelyeket valóban hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy az ÁFA bevallások kezelése a jövőben egyre kevesebb adminisztrációt jelentsen.
NAV Adattó
Talán ez az első, széles körben publikált NAV anyag, amelyben az általuk kezelt számlázási és bevallási adatokból építkező, központi tárházat adattónak (azaz data lake-nek)- nevezik, amely egy népszerű big data buzzword.
A koncepció kitér arra is, hogy ez az adattó milyen már meglévő és új adatforrásokból táplálkozik, illetve, hogy milyen módon tervezi az adóhivatal a cégek és könyvelők hozzáférését kialakítani ehhez.
Mindenképpen újdonságot jelent, hogy az Online Számla adatai mellett adattó részét képezik a pénztárgép naplóállományok, a termékimport ÁFA-adatok, illetve a közeljövőben bekapcsolásra kerülhet még adófolyószámla adatok nyilvántartása és egyes NAV adózói listák is (pl. köztartozásmentes, fekete foglalkoztatók, adóhátralékosok, megbízható adózók stb.)
Tovább halad a sztenderdizálás
Tovább folytatódik az Online Számla rendszer révén már megkezdett sztenderizálási folyamat. Akkor a számlázási adatokhoz készített az adóhivatal egy minden adózó számára kötelezően implementálandó XML adatstruktúrát, amely azóta egy ágazati sztenderdé nőtte ki magát.
Az eÁFA projektben az áfabevallások előkészítése és beküldése során használt adatstruktúrák és adókódok vonatkozásában készít elő egy sztenderdet a NAV, amelyhez abban az esetben kötelező lesz a cégeknek alkalmazkodniuk, ha használni szeretnék ez eÁFA M2M digitális szolgáltatásait.
Konklúzió
A tegnap publikált anyag alapján ígéretesnek tűnik a feltámasztott eÁFA projekt. A névbeli rokonságon kívül nem sok azonosságot mutat az elődjével, ezért jogosan követelhet ki magának egy második esélyt. Az egyelőre még nem dőlt el, hogy ha meg is valósul a tervezetben szereplő koncepció, az valóban forradalmasítja-e a jelenlegi ÁFA bevallási gyakorlatokat és folyamatokat, de a farvizén kialakított új NAV digitális szolgáltatások, különösen a megnyitott NAV Adattó, önmagukban is nagy eséllyel sikerre vannak ítélve, akár az eÁFA eredményeitől függetlenül is. Az időzítés pedig jobb nem is lehetne: most amikor soha nem tapasztalt kihívásokkal néznek szembe a vállalatok, minden segítség és könnyebbség jól jön. A NAV mostani kezdeményezése jelentős adminisztrációs terhektől tudná megszabadítani a cégeket, ezért csak bízni tudunk abban, hogy az eÁFA M2M projekt beváltja a hozzá fűzött reményeket.
Magánszemélyként vállalkozói jövedelemadózás, átalányadózás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egyszerűsített foglalkoztatás, önálló tevékenység és munkaviszony létesítése, cégként pedig kisvállalati, valamint társasági adózás. Távirati stílusban jelen pillanatban ezek a lehetséges alternatívák, amelyek a KATA szabályozás szigorodása miatt elérhetőek a tételes adózásból kiesők számára. De pontosan milyen szabályai vannak az egyes adónemeknek? Előző hírlevelünkben az egyéni vállalkozók lehetőségeit elemeztük, most a céges formában működő adózók előtt nyitva álló opciókat vizsgáljuk.
Összefoglalónknak kiemelt aktualitást ad, hogy az augusztus 9-én kihirdetett, 297/2022. Kormányrendelet alapján a 2022. augusztus 31-én a KATA adózást alkalmazó közkereseti társaságnak, betéti társaságnak, egyéni cégnek, ügyvédi irodának nem kell könyvvizsgálóval ellenőriztetnie a szeptember 1-jei nappal elkészítendő nyitómérlegüket, amivel jelentősen csökken az adónemből kiszoruló szervezetek adminisztrációs költsége.
Igaz, hogy nem a KATA alany betéti társaságok és közkereseti társaságok (továbbiakban: gazdasági társaság) számára, hanem a kisadózóként bejelentett tagjai számára jelent alternatív adózási módot a Kormányrendelet egy másik előírása, amely lehetővé teszi, hogy amennyiben 2022. szeptember 30-ig bejelentik a gazdasági társaság egyszerűsített végelszámolását, abban az esetben – az eddigi szabályoktól eltérően – a bejelentés napjával az eddig kisadózóként bejelentett tag egyéni vállalkozást indítson, és például azon keresztül folytassa az eddigi tevékenységet. Fontos, hogy a szeptember 30-i határidő jogvesztő és amennyiben az egyszerűsített végelszámolás a gazdasági társaság megszűnése nélkül ér véget, vagy ha felszámolási eljárásként folytatódik, akkor a magánszemélyt törlik az egyéni vállalkozói nyilvántartásból.
Kisvállalati adó („KIVA”)
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, melynek alanya lehet – egyebek mellett – az egyéni cég, a közkereseti társaság (kkt.), a betéti társaság (bt.) és az ügyvédi iroda is. Vagyis a korábbi KATA szabályozás alá eső, nem egyéni vállalkozó adózók is, azzal, hogy a KIVA esetén nem előírás, hogy a kkt.-nek és a bt.-nek kizárólag magánszemély tagjai legyenek.
A KIVA választásának feltétele (az előbb említett formai kényszer mellett), hogy a cégnél az átlagos statisztikai állományi létszám nem haladhatja meg az 50 főt, a bevétel pedig a 3 milliárd Ft-ot, mindkettő esetben a kapcsolt vállalkozásokkal együtt és az adónem választását megelőző adóévet tekintve, valamint a cégnek naptári éves adózónak kell lennie.
A KIVA alanyiság megszűnik, ha a cégnél dolgozók létszáma (kapcsolt vállalkozásokkal együtt) meghaladja a 100 főt, vagy az árbevétel meghaladja a 6 milliárd Ft-ot. Fontos, hogy ellentétben a bemeneti feltételekkel, az esetleges kikerülés során a kapcsolt vállalkozások árbevételét nem kell figyelembe venni.
A kisvállalati adó alapja a cégben jóváhagyott osztalék és a tőkeműveletek eredménye, valamint egyes további módosító tételek egyenlege, növelve a személyi jellegű kifizetésekkel.
A KIVA mértéke 10%, amely kiváltja az egyébként fizetendő szociális hozzájárulási adót (13%) és a társasági adót is (9%).
A KIVA választása elsősorban azon adózóknak éri meg, ahol a költségek jelentős részét a munkavállalók bére teszi ki, valamint azon vállalkozásoknál, ahol a hangsúly a növekedésen van: a visszaforgatott nyereség után ugyanis nem kell kisvállalati adót fizetni.
A kisvállalati adó éves elszámolású adó. Az adóalany a kisvállalati adó alapját és magát a fizetendő kisvállalati adót adóévenként köteles megállapítani és az adóévet követő év május 31-ig bevallani. Emellett az adózó az adóelőleg-megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig köteles eleget tenni.
Társasági adó („TAO”)
A társasági adó alanya a belföldi és a külföldi illetőségű adózó is lehet. Ugyan túlnyomórészt belföldi illetőségű gazdasági társaságok (bt., kft. kkt. és rt.) az adó alanyai, de többek között ügyvédi irodák és egyéni cégek is választhatják ezt az adónemet.
A TAO alapját – főszabály szerint – az érintett adózó (adott adóévi beszámolójában kimutatott) adózás előtti eredményből kiindulva kell meghatározni, ideértve az adóalap korrekciós tételekkel történő esetleges módosítását is.
Ilyen korrekciós tétel lehet – sok egyéb mellett – az elhatárolt veszteség, a céltartalék, a számviteli és a társasági adó törvény szerinti értékcsökkenés, a fejlesztési tartalék, vagy a jogerős határozatban megállapított bírság.
A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9%-a. Az így meghatározott összeg az ún. számított társasági adó, amely – a vonatkozó feltételek fennállása esetén – adókedvezmény címén még csökkenthető (pl. a fejlesztési adókedvezménnyel legfeljebb 80%-ban, vagy az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményével legfeljebb 70%-ban).
Az adóévet követő ötödik hónap utolsó napjáig benyújtandó társasági adóbevallással egyidejűleg társasági adóelőleget is be kell vallani. Az adóelőleg havonta (ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió Ft-ot) vagy negyedéves gyakorisággal teljesítendő (ha a fizetendő adó legfeljebb 5 millió Ft). Az előleget mindkét esetben az adott időszak (hónap, ill. negyedév) utolsó napját követő 20. napig kell megfizetni.
A társasági adózás választása azoknak az adózóknak lehet előnyös, akik nem tudják kihasználni a KIVA esetében kihangsúlyozott előnyöket, vagy valamely társasági adókedvezményre jogosító tevékenységet végeznek, esetleg alacsony nyereséggel, vagy veszteségesen működnek. Az adónem bonyolultsága, az alkalmazandó, illetve alkalmazható adóalap módosító tételek és adókedvezmények miatt mindenképpen szükséges – cégen belüli vagy kívüli – szakember(ek) bevonása, ami, főleg a KATA adminisztrációjával összehasonlítva, jelentős költségnövekedést eredményezhet.
Ki szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem létezik egy mindenki számára tökéletesen alkalmazható adózási forma. Az érintett számára legmegfelelőbb adózás meghatározása során figyelembe kell venni minden lehetséges felmerülő aspektust, vagyis ennek kiválasztása ugyanúgy hosszas megfontolás, elemzés eredménye kell, hogy legyen, mint minden más üzleti döntés. Éppen ezért elengedhetetlen egy szakember bevonása a folyamatba, hosszú távon ugyanis bőven megtérülhet az erre fordított költség.
***
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Magánszemélyként vállalkozói jövedelemadózás, átalányadózás, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egyszerűsített foglalkoztatás, önálló tevékenység és munkaviszony létesítése, cégként pedig kisvállalati, valamint társasági adózás. Távirati stílusban jelen pillanatban ezek a lehetséges alternatívák, amelyek a KATA szabályozás szigorodása miatt elérhetőek a tételes adózásból kiesők számára. De pontosan milyen szabályai vannak az egyes adónemeknek? Kinek melyiket éri meg választani? Új cikksorozatunkban ennek járunk utána, első körben az egyéni vállalkozók kapcsán.
Kiindulópontként szeretnénk hangsúlyozni, hogy nem létezik egy mindenki számára tökéletesen alkalmazható adózási forma. Az érintett számára legmegfelelőbb adózás meghatározása során figyelembe kell venni minden lehetséges felmerülő aspektust, vagyis ennek kiválasztása ugyanúgy hosszas megfontolás, elemzés eredménye kell, hogy legyen, mint minden más üzleti döntés. Éppen ezért elengedhetetlen egy szakember bevonása a folyamatba, hosszú távon ugyanis bőven megtérülhet az erre fordított költség.
A jelen cikkben foglaltak természetesen nem csak az egykori KATA alanyokra vonatkoznak (egyik tárgyalt opció választásának sem feltétele, hogy korábban „katázzon” az illető), de pont a KATA szigorodása adta a cikk elkészültének az apropóját. A következőkben – a teljesség igénye nélkül – bemutatjuk az egyes adónemek legfontosabb jellemzőit, külön részletezve az azt választó magánszemélyek várható adminisztrációs terheit.
Adózás magánszemélyként
Amennyiben egy (kifizetőnek minősülő üzleti partnerekkel is rendelkező) adózó – a fent említett elemzés elvégzését követően – úgy találja, hogy tevékenységét nem érdemes céges formában folytatnia, akkor a következő lehetőségek közül választhat.
Vállalkozói személyi jövedelemadózás
Az így adózó egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységéből származó adóalapját (jövedelmét) úgy állapítja meg, hogy a vállalkozói bevételéből levonja az elismert és igazolt költségeket.
Az egyéni vállalkozó bevétele részletesen szabályozott, a társasági adózáshoz hasonlóan vannak bizonyos bevételt növelő és csökkentő tételek. A költségek megállapítása valamivel egyszerűbb: az a kiadás, ami az adóévben ténylegesen felmerült és szabályszerűen bizonylatolt, egyben a bevétel megszerzése, a jövedelemszerző tevékenység folytatása érdekében merült fel, továbbá az Szja. törvény (1995. évi CXVII. törvény) is költségként ismeri el.
Költségként számolható el az ún. vállalkozói kivét is, amely az egyéni vállalkozó személyes munkavégzésének díjazása (lényegében „munkabére”), összegét az egyéni vállalkozó saját maga határozza meg.
A főállású egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét után 15% személyi jövedelemadót, 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót fizet. Utóbbi kettő adónem esetében legalább a minimálbérre (vagy szakképzettséghez kötött vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimumra) eső adót kell megfizetni, függetlenül a kivét tényleges nagyságától. Nem minősül főállásúnak az, aki pl. az egyéni vállalkozási tevékenysége mellett egyetemi tanulmányokat folytat, vagy legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll.
Az év végén megmaradt összeg után 9% vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetni, az ezzel csökkentett vállalkozói eredmény lesz a vállalkozói osztalékalap. Ennek kivételéhez újból 15% személyi jövedelemadót és – amennyiben az éves vállalkozói kivét összege nem éri el a minimálbér 24-szeresét, vagyis 2022-ben a 4,8 millió Ft-ot – 13% szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni.
Emellett az iparűzési adó is felmerülhet, ha az egyéni vállalkozó székhelyén ezt az adónemet bevezették.
A vállalkozói személyi jövedelemadózás adminisztrációja alap- és részletező nyilvántartások vezetéséből áll, emellett havonta be kell vallani a NAV felé a járulékokat, ill. adott esetben áfabevallási kötelezettség is felmerülhet. Az adóévet követően éves adóbevallást is be kell nyújtani.
A vállalkozói személyi jövedelemadózás azok számára lehet optimális választás, akik a következő pontban (átalányadózás) bemutatottnál magasabb költséghányaddal működtetik vállalkozásukat és ezt megfelelően alá is tudják támasztani.
Átalányadózás
Ellentétben a vállalkozói jövedelemadózással, az átalányadózás esetében van egy éves felső határ, amely a mindenkori minimálbérhez igazodik, főszabály szerint az éves minimálbér tízszerese (vagyis 2022-ben 24 millió Ft), kiskereskedők esetében azonban az ötvenszerese (2022-ben 120 millió Ft), aki ezt eléri, kiesik az átalányadózók köréből.
Az átalányadózás lényege, hogy fix költséghányadok alkalmazásával lehet megállapítani az egyéni vállalkozó jövedelmét, amely egyben az átalányadó alapját is jelenti. A főszabály szerinti költséghányad 40%, de bizonyos tevékenységi körökre (pl. építőipari szolgáltatók, fodrászok, stb.) 80%-os, míg a kiskereskedelmi tevékenységre 90%-os költséghányad alkalmazandó. Az átalányadózó egyéni vállalkozó adójának alapja tehát az éves bevétele, csökkentve a megfelelő költséghányaddal.
Az így megállapított adóalap 1,2 millió Ft-ig mentes a személyi jövedelemadó alól, a nem főállású egyéni vállalkozóknak ráadásul egyéb adókat sem kell megfizetnie.
A főállású egyéni vállalkozónak 1,2 millió Ft-os adóalapig (jövedelemig) szintén nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, esetében azonban 13%-os szociális hozzájárulási adó és 18,5%-os társadalombiztosítási járulék megfizetése ekkor is felmerül.
1,2 millió Ft-os adóalap felett mind a főállású, mind pedig a nem főállású egyéni vállalkozó fizeti a 15%-os személyi jövedelemadót, a 13%-os szociális hozzájárulási adót és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, azzal, hogy a főállású egyéni vállalkozónak utóbbi kettő adónem esetében legalább a minimálbér (vagy szakképzettséghez kötött vállalkozói tevékenység esetén a garantált bérminimum) adóterheit meg kell fizetnie.
Iparűzési adó ezen adózási forma esetében is felmerül.
Az átalányadózás adminisztrációja bevételi nyilvántartás vezetéséből áll, amennyiben pedig járulékfizetési kötelezettség is felmerül, akkor ezeket havonta kell teljesíteni, továbbá áfabevallási kötelezettség is keletkezhet. Az adóévet követően éves adóbevallással is számolni kell.
Az átalányadózás választása elsősorban azoknak ajánlott, akik heti 36 órát elérő munkaviszony (vagy egyetemi tanulmányaik) mellett, kiegészítő jelleggel végeznek vállalkozói tevékenységet, és a költséghányaddal csökkentett éves jövedelmük pedig nem, vagy csak kevéssel haladja meg az 1,2 millió forintot.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás („ekho”)
Az ekho egy olyan adózási forma, amit kizárólag egyes meghatározott foglalkozások művelői választhatnak – főként a művészet, média és sport területén tevékenykedők –, ha van olyan bevételük is, ami után az általános szabályok szerint fizetik meg a közterheket. Ha a magánszemély nyugdíjas, akkor esetében ez a szabály nem alkalmazandó.
A vonatkozó törvény (2005. évi CXX. törvény) tételesen, FEOR-szám megadásával sorolja fel, hogy kik vehetik igénybe ezt az adózási lehetőséget. Fontos, hogy csak akkor választható az ekho szerinti adózás, ha ezen foglalkozások gyakorlásakor az adózó a mű elkészítésének folyamatában alkotó jelleggel vesz részt, viszont nem előírás, hogy az ekho szerint adózni kívánó magánszemély egyben egyéni vállalkozó is legyen.
További fontos kitétel, hogy amennyiben egy magánszemély az ekho szerinti adózást választja, a vele munkaviszonyra, vállalkozási tevékenységre, megbízásra szerződő kifizető, munkáltató is kötelessé válik az ekho alkalmazására (kivéve, ha a magánszemély átvállalja a kifizetőtől az őt magát és a kifizetőt terhelő ekho megállapítását, bevallását és megfizetését).
A sportolókat leszámítva az ekho szerinti adózás felső korlátja 60 millió Ft (ha az így adózni kívánó magánszemély általános szabályok szerinti jövedelme legalább a minimálbért eléri).
Az ekho szerint adózó magánszemélynek csak a 15% ekho-t kell megfizetnie (a nyugdíjasnak minősülő magánszemélynek ráadásul csak 9,5%-ot). A kifizetőt az ekho-alap összege után 13% ekho terheli. Egyéb adóteher az ilyen bevételek után nem merül fel.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választása annak lehet előnyös, aki heti 36 órát elérő munkaviszony mellett, kiegészítő jelleggel végzi az Ekho. törvényben felsorolt alkotó tevékenységet és éves bevétele jelentősen meghaladja a 2 millió forintot.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Noha ez még az ekho-nál is szűkebb körben alkalmazható, bizonyos esetekben mégis előfordulhat, hogy egy-egy magánszemélyt egy cég az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint alkalmaz. Az ezen kategória alá tartozó lehetséges esetek közül (mezőgazdasági és turisztikai idénymunka, valamint alkalmai munka) a KATA körből kiesők számára alapvetően az alkalmi munka jöhet szóba.
A vonatkozó törvény (2010. évi LXXV. törvény) szerint alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra létesített, határozott időre szóló munkaviszony, azzal, hogy egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, egy naptári éven belül pedig összesen legfeljebb 90 naptári napra lehet ilyen jogviszonyt létrehozni.
A filmipari statiszták és a szociális szövetkezetek kivételével az azonos cégnél foglalkoztatott alkalmi munkások száma maximalizálva van, a cég „egyéb” munkavállalóinak számától függ, hogy egy naptári nap legfeljebb hányan állhatnak a céggel ilyen jogviszonyban.
Az alkalmi munka után fizetendő munkáltatói közteher mértéke a hónap első napján érvényes minimálbér 1%-a (vagyis 2022-ben 2 ezer Ft) minden naptári nap után. Ez a munkáltatói szociális hozzájárulási adó mellett a munkavállaló oldalán is kiváltja az egyébként 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot és az ún. mentesített keretösszegig a 15%-os személyi jövedelemadót is.
Ugyanakkor az egyszerűsített foglalkoztatásra létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a (2022: 170 ezer Ft), garantált bérminimum esetén pedig 87%-a (2022: 226 200 Ft) jár az alkalmi munkavállalónak.
A mentesített keretösszeg a minimálbér / garantált bérminimum napibérként megállapított értékének 130%-a. Ez 2022-ben minimálbér esetében 11 960 Ft, garantált bérminimum esetében pedig 15 548 Ft. Az ezt meghaladó napibér esetén a munkavállónak 15% személyi jövedelemadót kell fizetnie.
Munkáltatói oldalon egyetlen hátrány, hogy az alkalmi munkavállaló számára az ő egy napi munkájáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét (2022: 18 400 Ft) meghaladó mértékű kifizetés adóalap növelő tétel mind az Szja. (1995. évi CXVII. törvény), mind pedig a Tao. törvény (1996. évi LXXXI. törvény) szerinti adózás esetén.
Az egyszerűsített foglalkoztatás választása azok számára lehet jó döntés, akik eddig eseti jelleggel végeztek néhány napos, egyszerű projektmunkákat cégek számára (részmunkaidős állásuk, vagy egyetemi tanulmányaik alatt) és az év nagyrészében egyébként szüneteltették a KATA szerinti vállalkozási tevékenységüket.
Megbízás alapján végzett tevékenységből származó jövedelem
A megbízás alapján végzett tevékenységből származó jövedelem az Szja. törvény (1995. évi CXVII. törvény) szerint ún. önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ehhez pedig – az adott tevékenységtől függően – adószám kiváltása is szükséges lehet.
A jövedelem a bevételek és a kiadások különbségének kiszámolásával kapható meg. Bevételnek minősül jelen esetben a megbízás alapján végzett tevékenység végrehajtásáért kapott összeg, míg a kiadások kapcsán – a magánszemély választása szerint – két lehetőség áll rendelkezésre: a tételes költségelszámolás és a 10%-os költséghányad alkalmazása.
Az így megállapított, önálló tevékenységből származó jövedelmet az összevont adóalapba kell beszámítani, amely után 15% személyi jövedelemadó fizetendő.
Ezen túlmenően az önálló tevékenységből származó, az adó-, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után 13% szociális hozzájárulási adót is kell fizetni.
Társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség azonban csak akkor keletkezik, ha létrejön az ún. „biztosítási jogviszony”, vagyis ha az önálló tevékenységből származó jövedelem az adott hónapban eléri a mindenkori minimálbér 30%-át, ill. naptári napokra számolva annak harmincad részét (2022: 60 ezer Ft; napi 2 ezer Ft). Ilyenkor a járulékalapot képező jövedelem után 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni.
Ha a magánszemély összevont adóalapba tartozó bevétele kifizetőtől (pl. cégtől) származik, akkor – főszabály szerint – az adóelőleget a kifizetőnek kell megállapítani és levonni akkor is, ha a kifizetés számla alapján történik. A magánszemélynek ekkor tájékoztatnia kell a kifizetőt, hogy a 10%-os költséghányad alkalmazását, vagy a tételes költségelszámolást választja (ennek elmaradásakor a kifizető a 10%-os költséghányadot köteles alkalmazni).
Ha azonban a bevétel nem kifizetőtől, hanem magánszemélytől érkezik, akkor az önálló tevékenységet folytató magánszemélynek magának kell az adóelőleget megállapítania és negyedévente megfizetnie.
A megbízás alapján végzett tevékenységből származó jövedelem adminisztrációja alap- (naplófőkönyv, pénztárkönyv, bevételi és költségnyilvántartás, vagy bevételi nyilvántartás) és részletező nyilvántartások vezetéséből tevődik össze, kivéve, ha az érintett magánszemélynek csak kifizetőtől volt bevétele és kiadásaira a 10%-os költséghányadot alkalmazza. Az adóévet követően éves adóbevallási kötelezettség is felmerül.
Ezen adózási mód választása azok számára érheti meg, akik eddig eseti jelleggel végeztek projektmunkákat cégek számára (az átalányadózásnál érvényesíthetőnél magasabb költséghányaddal) és esetükben az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei nem állnak fenn.
Munkaviszony
A munkaviszony – elsősorban munkajogi – szabályainak bemutatása jelen cikknek nem feladata, így most kizárólag a munkaviszony kapcsán felmerülő adóterhekkel foglalkozunk.
A munkáltatónak kizárólag 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie (melynek alapja a munkavállaló bruttó bére), a munkavállaló pedig bruttó munkabérének 66,5%-át kapja meg (a levont 33,5%-ból 15% a személyi jövedelemadó, 18,5% pedig a társadalombiztosítási járulék).
Az adók kiszámolása, levonása és megfizetése a munkáltató feladata, így a munkavállalónak ebben az esetben nincs adózással összefüggő adminisztrációs kötelezettsége, legfeljebb annyi, hogy az esetleges adókedvezményekről (pl. 25 év alatti fiatalok kedvezménye, első házasok kedvezménye, személyi kedvezmény, stb.) nyilatkozzon munkáltatója felé.
Elméletileg nincs akadálya, de mindenképpen kérdéseket vethet fel egy esetleges adóvizsgálat során, amennyiben egy korábban KATA alany magánszemély, akinek kizárólag egyetlen kifizetőtől (cégtől) származott bevétele, szeptember 1. után ezzel a céggel köt munkaszerződést. Nem látunk ugyan erre irányuló adóhatósági szándékot, de hangsúlyoznánk, hogy az online számla adatszolgáltatások és a munkáltatói adó-, és járulékbevallások adatai alapján – amennyiben szeretné – a NAV viszonylag könnyen ki tudja választani azon adózói kört, ahol érdemes a korábbi burkolt munkaviszony megvalósulását vizsgálni.
***
Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.