Ahogy arra az elmúlt napokban többen is felhívták már a figyelmet, az új KATA törvény (2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról) kivételes gyorsasággal került elfogadásra: a törvényjavaslat Országgyűlésnek történő benyújtása és a hétfő esti kihirdetése között mindössze egyetlen hét telt el. Jelen hírlevelünkben az elfogadott törvény legfontosabb előírásait foglaljuk össze.

Ahogy a bevezetőből is kitűnik, nem az adónemre vonatkozó korábbi, 2012-es törvény került módosításra, az új szabályozás egy teljesen új törvényben került lefektetésre.

Az új KATA törvény alapján a jövőben kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet az adó alanya (így pl. betéti társaság, közkereseti társaság vagy ügyvédi iroda már nem).

A fenti meghatározás két részéből az egyéni vállalkozó meghatározása az egyszerűbb, ezzel kapcsolatban csupán azt írja elő a törvény, hogy az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerinti egyéni vállalkozó definícióját kell alapul venni. A főfoglalkozás kapcsán pedig a jogalkotó hosszasan (10 különböző pontban) sorolja, hogy ki nem számít főfoglalkozásúnak.

Ezek közül a talán legfontosabb, hogy nem lehet az új KATA törvény alapján főfoglalkozású, aki egyébként legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll (ha valakinek több munkaviszonya van, akkor ezek heti idejét össze kell adni). De ugyanígy kiesik az adóalanyok lehetséges köréből az öregségi nyugdíjban részesülő személy, az (egyéni vállalkozói tevékenységen kívül más vállalkozásban) nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó, vagy az a rokkantsági ellátásban részesülő személy, akinek egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű.

A régi szabályozáshoz hasonló módon nem lehet az adó alanya, aki saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett (TEÁOR 68.20).

A legnagyobb sajtópublicitást egyértelműen az a sokak számára kedvezőtlen újítás kapta, hogy az adóalanyiság megszűnik, ha a kisadózó ún. kifizetőtől (vagyis többek között belföldi vagy külföldi jogi személytől, egyéb szervezettől, valamint belföldi egyéni vállalkozótól) szerez bevételt. Leegyszerűsítve tehát: a kisadózó a jövőben csak magánszemélynek számlázhat, ugyanis azzal a nappal, ahogy pl. egy cégtől bevételt szerez, megszűnik az adóalanyisága. Ugyanakkor, ez a szabály a „szolgáltatás jellegéből fakadóan” nem vonatkozik a taxis személyszállítást végzőkre és akkor sem alkalmazandó, ha az adóalany fizetési számláján kamatot írnak jóvá.

A most elfogadott jogszabály alapján az adóalanyiság nem automatikusan jön létre, hanem a NAV-hoz történő bejelentkezéssel: az arra jogosult egyéni vállalkozónak a megfelelő ÁNYK nyomtatvány használatával be kell jelentenie, hogy adókötelezettségeit az új KATA törvény rendelkezései szerint teljesíti.

A bejelentkezési kötelezettség mindenkire vonatkozik, aki a jövőben az új KATA törvény szerint kíván adózni, tehát azokra is, akik már évek óta így tettek a „régi” törvény szerint és ezt a jövőben is folytatni kívánják. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a bejelentést nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni, mert a KATA alanyiság csak a választás bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést leghamarabb augusztus 1-jén lehet majd megtenni.

Mivel az adó alanya immáron csak főfoglalkozású lehet, értelemszerűen megszűnik a mellékállásúakra vonatkozó, 25 ezer Ft-os tételes adómérték. A jövőben kizárólag havi 50 ezer Ft-os tételes adót lehet (kell) majd fizetni, továbbra is az adóalanyiság minden megkezdett naptári hónapjára, méghozzá a tárgyhót követő hónap 12. napjáig. Ezzel a tételes adóval a kisadózó továbbra is biztosítottnak minősül, a foglalkoztatását terhelő minden további adó kiváltásra kerül, az egészség-, valamint nyugdíjbiztosítási-, és szociális ellátások alapja azonban továbbra is havi 108 ezer Ft marad.

Megszűnik annak a lehetősége, hogy az adó alanya – saját döntése alapján, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság érdekében – havi 50 ezer Ft helyett havi 75 ezer Ft tételes adót fizessen.

Továbbra is alkalmazandó lesz a 40%-os mértékű különadó, amelyet az eddigiekkel ellentétben nem 12 millió, hanem 18 millió Ft-os keretösszeg felett kell megfizetni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valakinek egész évben fennáll az adóalanyisága, akkor havi 1,5 millió Ft-ig továbbra is csak a havi 50 ezer Ft tételes adót kell megfizetnie (vagyis ebben az esetben csak 3,33% az adóteher). A 40 %-os különadót egyébiránt az adóévet követő év február 25-ig kell bevallani és megfizetni.

Hangsúlyoznánk azonban, hogy az általános forgalmi adó törvényben található alanyi (általános forgalmi) adómentesség még mindig csak évi 12 millió Ft-ig választható, vagyis az az egyébként alanyi adómentességet alkalmazó kisadózó, aki ezt meghaladja, áfa kötelezettséggel is kell, hogy számoljon.

Az új KATA törvényben foglalt rendelkezések 2022. szeptember 1-jén lépnek hatályba (ide nem értve a már említett, bejelentkezésre vonatkozó szabályokat).

Azzal kapcsolatban, hogy milyen alternatívái lehetnek a most elfogadott törvénnyel a KATA körből kiesőknek, későbbi cikksorozatunkban részletesen foglalkozunk.

Ahogy látható, az új törvény valóban jelentősen szűkítette az eddigi, kb. 450 ezer fős adóalanyi kört. Ugyanakkor, aki megfelel az adóalanyiság új, szigorúbb feltételeinek, az továbbra is egy rendkívül kedvező mértékű, fix tételes adóteherrel számolhat, jelentősebb adminisztrációs kötelezettség nélkül.

***

Jelen hírlevelünk a megjelenése napjáig elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.