A tavaly elfogadott és kihirdetett adóváltozások egyik legnagyobb újdonsága, hogy 2022-ben első alkalommal lehet magánszemélyként bevallani az úgynevezett kriptoeszközökből származó jövedelmeket. Jelen bejegyzésünkben ezen témakört járjuk körbe.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: „Szja. törvény”) tavalyi módosításával egy körülbelül egyévtizedes elmaradásának orvoslására került sor: nagyjából ennyi ideje realizálnak magyar magánszemélyek is jövedelmet a kriptoeszközökkel lebonyolított különféle ügyleteik során, többnyire a saját értelmezésük szerint teljesítve, vagy elmulasztva a fizetendő személyi jövedelemadó bevallását.

Beszédes, hogy egészen tavalyig még jogszabályi definíció sem volt a magyar jogban a kriptoeszközökre vonatkozóan, így fordulhatott elő, hogy egyes értelmezések szerint követelésként, míg mások szerint virtuális fizetőeszközként kellett (volna) ezeket kezelni. Ezt az anomáliát oldották fel tavaly az Szja. törvény 67/C. §-nak kihirdetésével.

Anélkül, hogy a – főleg informatikai – részletekbe belemennénk, arról mindenképpen érdemes szót ejteni, hogy a kriptoeszközökkel kapcsolatos jövedelemszerzés elsősorban bányászat (a felhasználó számítógépe leellenőrzi és a blokkláncra való fűzéssel megerősíti a visszaigazolásra váró tranzakciókat, amiért cserébe bizonyos időközönként kriptoeszközt kap a rendszertől) és kereskedelem formájában történik, továbbá a kriptoeszközök mind közül talán legismertebb (de messze nem az egyetlen) megjelenési formája a Bitcoin (₿).

Az említett, Szja. törvényben található jogszabályhely alapján kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adott adóév vonatkozásában a magánszemély által kötött kriptoeszközzel végrehajtott ügylet alapján elért ügyleti nyereség (a legutolsó szó jelentőségéről jelen bejegyzés későbbi részében még bővebben is értekezünk).

A szabályozás tehát egyfelől kizárólag magánszemélyekre vonatkozik, jogi személyek esetében nem az ott leírtak szerint kell eljárni, másfelől fontos szerepet kap az adóév (ami szinte minden esetben azonos a naptári évvel), mint időintervallum.

Ugyancsak az Szja. törvény definiálja magának a kriptoeszköznek a fogalmát is, eszerint az az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

Ellentétben a korábbiakkal, az új szabályozás alapján a kriptoeszköz megszerzésének módja egyáltalán nem bír relevanciával: ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy adóköteles ügylet csak akkor keletkezik, ha a kriptoeszköz kikerül a virtuális térből, vagyis fiat pénzre vagy egyéb javakra váltják. Ha valaki pl. Bitcoinért cserébe Ethereumot (Ξ) vásárol, akkor – egyéb tranzakció hiányában – nem kell a kriptoeszközei kapcsán személyi jövedelemadót fizetnie.

A pár napon belül esedékes, 2022. május 20-ig teljesítendő személyi jövedelemadó-bevallásban – az érintett magánszemély választása szerint – az elkülönülten adózó jövedelmek között van lehetőség bevallani a 2021-es adóév során kriptoeszközzel végrehajtott ügylet(ek) során szerzett jövedelmeket.

Ez a választás erősen javasolt, hiszen 2021-re vonatkozóan az ilyen jövedelmet egyébként az egyéb jövedelem (kereskedelem), ill. az önálló tevékenységből származó jövedelem (bányászat) között kellene szerepeltetni, ezekben az esetekben viszont jelentősen nagyobb adóteherrel kellene számolni (a személyi jövedelemadó mellett a szociális hozzájárulási adóval is).

2022-től már kötelezően az elkülönülten adózó jövedelmek között kell majd ezeket a jövedelmeket bevallani, amelyeket kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadó terhel majd.

Ugyanakkor ne felejtsük, hogy átmenetileg lehetőség van a korábban be nem vallott és még el nem évült „kriptojövedelmek” megállapítására is, így azoknak is érdemes elgondolkozniuk az ilyen jövedelmeik leadózásán, akik a 2010-es évek második felében az adózás zárójelbe tétele mellett foglalkoztak kriptoeszközökkel, 2021-ben viszont már nem könyveltek el semmilyen kriptoeszközből származó bevételt.

Ahogy említettük, az Szja. törvény szerint kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelemnek minősül az adóévben elért ügyleti nyereség. Hasonlóan az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmeknél alkalmazható módszerhez itt is alkalmazható az adókiegyenlítés intézménye.

Ez azt jelenti, hogy kettő adóéven keresztül felhasználható a korábbi évek (kriptoeszköz) vesztesége, vagyis azokkal csökkenthető az adott évi (kriptoeszköz) bevétel, ami végül a (kriptoeszköz) adóalapját határozza majd meg. Ennek azonban feltétele, hogy a korábbi adóévekre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban szerepeljen az adott adóévi, kriptoeszközzel lebonyolított ügyletből származó veszteség.

Így annak is mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet szentelnie személyi jövedelemadó-bevallására, aki a 2021-es évben is foglalkozott ugyan kriptoeszközökkel, de csak kiadása volt.

Amennyiben ugyanis ezen kiadásokat feltünteti a személyi jövedelemadó-bevallásában, akkor abban az adóévben, amikor (végre) bevételt realizál, csökkenteni tudja a vonatkozó adója alapját és így a konkrét fizetendő adót is. Más kérdés, hogy erre csak kettő adóéven belül van lehetőség és ez a kriptoeszközök esetében kevésbé életszerű, a tartási idő itt általában jelentősen hosszabb.

A kiadások feltüntetésének azonban természetesen előfeltétele, hogy azokról részletes nyilvántartást kell vezetni: mind a kriptoeszköz vásárlásáról, mind pedig a bányászatról.

Ennek kapcsán azt érdemes szem előtt tartani, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés esetén az adott revizor számára világos és egyértelmű legyen, hogyan jött ki az az érték, amit az adott magánszemély a vonatkozó adóévi személyi jövedelemadó-bevallásában kiadásként tüntetett fel: minél részletesebb a nyilvántartás annál jobban csökken az esetleges adókockázat.

Itt jegyeznénk meg, hogy a magyarországi személyi jövedelemadó-bevallásban szereplő értékeket minden esetben forintban kell szerepeltetni, így a fizetendő adót is forintban kell megállapítani. A nyilvántartásban tehát annak is szenteljünk kiemelt figyelmet, hogy milyen árfolyamon váltjuk át a más devizában (pl. euró, vagy amerikai dollár) megállapított értékeket.

Mivel a kriptoeszközökből származó jövedelem elkülönülten adózó jövedelemnek számít, így az ilyen jövedelmek személyi jövedelemadó alapja semmilyen egyébként igénybe vehető kedvezménnyel (pl. családi kedvezmény, vagy 25 éven aluliak kedvezménye) nem csökkenthető.

Ahogy látható, a lassan esedékes személyi jövedelemadó-bevallás egyaránt érinti azokat, akik csak korábban foglalkoztak, és azokat is, akik jelenleg is foglalkoznak kripoteszközökkel. Amennyiben az ilyen típusú jövedelme bevallásával kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön rendelkezésére!

Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.