- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
2021. december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény. A jogszabály bevezeti az élelmiszermentés szabályait a legnagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedő cégek számára, valamint (részben ugyanezen vállalati kör kapcsán) megemeli a kiskereskedelmi adó mértékét az adónem legfelső sávjában. Kétrészes hírlevelünk második részében a kiskereskedelmi adó változásait járjuk körbe.
A tárgykör lényegében egyetlen módosulása, hogy a kiskereskedelmi adó mértéke az adóalap 100 milliárd Ft-ot meghaladó része után a jelenlegi 2,5%-ról 2,7%-ra emelkedik, a többi sáv adómértékének változatlansága mellett.
Az alábbi táblázatban a kiskereskedelmi adó jelenlegi, valamint a 2022. február 1-jétől alkalmazandó mértékeit foglaltuk össze:
|
A kiskereskedelmi adó mértéke az adóalap… |
2022.
január 31-ig |
2022. február 1-jétől |
| 500 millió Ft alatti része után |
0,00% |
0,00% |
| 500 millió Ft és 30 milliárd Ft közötti része után |
0,10% |
0,10% |
| 30 milliárd Ft és 100 milliárd Ft közötti része után |
0,40% |
0,40% |
| 100 milliárd Ft feletti része után |
2,50% |
2,70% |
A változás kapcsán a módosítótörvény arról is rendelkezik, hogy hogyan kell a módosítással érintett, tehát 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező társaságoknak a fizetendő kiskereskedelmi adójukat kiszámítaniuk.
Ha egy kiskereskedelmi adó fizetésére kötelezett társaságnak az adómérték változásának hatálybalépése napját (2022. február 1.) magában foglaló adóévében az általa fizetendő kiskereskedelmi adó alapja több mint 100 milliárd Ft, akkor az érintett társaság a kiskereskedelmi adóját – saját választása szerint – kettő lehetséges módszer egyikének alkalmazásával állapíthatja meg.
Ez tehát egyrészt kizárólag a 100 milliárd Ft feletti kiskereskedelmi adóalappal rendelkező társaságokra vonatkozik, másrészt viszont nem csak azokra a cégekre, akiket a hírlevelünk előző részében bemutatott, élelmiszermentés új szabályai érintenek.
Az első módszer használatakor legelőször azt kell megvizsgálni, hogy az érintett adóalanynak 2022. január 31-ig (vagyis a legutolsó olyan napig, amikor még a „régi” adómérték alkalmazandó) hány naptári nap telt el az adóévéből. Ezeket a naptári napokat előbb 365-tel kell elosztani (vagyis arányosítani; sem 2021, sem pedig 2022 nem szökőév), majd az így kapott hányadost meg kell szorozni az eddig a napig hatályos adótábla szerint meghatározott éves adóval (a fenti táblázatban is látható, hogy a 100 milliárd Ft feletti részre vonatkozóan ekkor még 2,5% az adó mértéke).
Ezt követően az adóalanynak az adóévéből még hátra maradt, a számítása során addig figyelembe nem vett napokat ugyancsak 365-tel kell elosztania (arányosítania) és az így kapott hányadost az új adótábla alapján meghatározott éves adómértékekkel kell megszorozni, ekkor a 100 milliárd Ft feletti részre vonatkozóan már 2,7%-kal kell számolni.
A második módszer alapján az adóalanynak a 2,7%-ra emelt („új”) adómértéket csak az adóévben keletkezett adóalapjának és a 2022. január 31-ig keletkezett adóalaprészének különbözetére kell alkalmaznia, feltéve, hogy az említett napig keletkezett adóalaprészt könyvviteli zárlattal támasztja alá.
Ahogy látható, a változás csak a 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégekre vonatkozik, ebből kifolyólag jelen pillanatban csupán néhány – szinte kivétel nélkül multinacionális – vállalatot, vállalatcsoportot érint.
Amennyiben a jelen hírlevelünkben foglaltakkal kapcsolatban további kérdései lennének, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
2021. december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény. A jogszabály bevezeti az élelmiszermentés szabályait a legnagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedő cégek számára, valamint (részben ugyanezen vállalati kör kapcsán) megemeli a kiskereskedelmi adó mértékét az adónem legfelső sávjában. Kétrészes hírlevelünk első részében az ételmentés szabályainak legfontosabb részleteit járjuk körbe.
A törvénymódosítás alapján – az élelmiszer-pazarlás megelőzése, valamint csökkentése jegyében – 2022. február 1-jétől a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer ugyan továbbra sem hozható forgalomba élelmiszerként (vagyis emberi fogyasztásra szánt termékként), ugyanakkor, az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet tavalyi módosítása alapján, ingyenes adományozás céljából, a rendeletben foglalt bizonyos feltételek teljesülése esetén, ill. FELIR azonosító birtokában mégis forgalomba hozható.
A minőségmegőrzési idő azt az időintervallumot jelzi, amelyen belül az élelmiszernek meg kellene őriznie a minőségét. A bontatlan és a csomagoláson ajánlott módon tárolt élelmiszerek legtöbb esetben a minőségmegőrzési idő lejártát követően is alkalmasak emberi fogyasztásra, de előfordulhat, hogy ekkorra már elvesztették ízüket, illatukat, vagy szerkezetüket.
Ezzel szemben a fogyaszthatósági idő azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyasztható. Vagyis a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszer emberi fogyasztásra alkalmatlan, szélsőséges esetben elfogyasztása az emberi egészségre kifejezetten káros.
Amennyiben egy élelmiszerlánc felügyeleti díj (a továbbiakban: „Díj”) megfizetésére kötelezett, napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő (természetes vagy jogi) személy a 2021-es naptári (tehát nem üzleti-, vagy adó-) év során a Díj alapjául szolgáló tevékenységeiből összesen – de a jövedéki adó és népegészségügyi termékadó beleszámítása nélkül – legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételre tett szert, akkor
- egyfelől jogosult lesz a kereskedelmi forgalmazási céllal birtokában lévő élelmiszert karitatív szervezet javára felajánlani;
- másfelől köteles lesz a saját maga által megalkotott élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint eljárva, a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az újonnan megalakuló, Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: „ÉMK”) részére felajánlani.
A fent meghatározott árbevételt el nem érő élelmiszer-vállalkozók számára az ÉMK részére történő felajánlás önkéntes és természetesen ezek a cégek is jogosultak lesznek a karitatív szervezeteknek történő felajánlásra (a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával).
A törvénymódosítás értelmében tehát a 2021-ben legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedő cégek 2022. február 1-jétől kötelesek lesznek követni a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal rendelkező, általuk forgalmazott élelmiszer minőségmegőrzési idejét, és ezen időpont lejártát megelőzően (legalább) 48 órával kötelesek lesznek az érintett élelmiszereket az ÉMK részére ingyenesen átadni. A törvény szövegéből nem derül ki, hogy a minőségmegőrzési idő utolsó 48 órájában ki rendelkezhet az élelmiszer felett: az azt addig az áruháza polcain tartó élelmiszer-kiskereskedő, vagy pedig az ÉMK.
Az ÉMK egy 100%-ban állami tulajdonú társaság lesz, amely felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (jelenleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; NÉBIH) gyakorolja. Az ÉMK fő feladata – nevéből következően is – az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálása lesz, melynek keretében egyebek mellett felügyeli az erre kötelezett cégek élelmiszerhulladék-csökkentési tervét (adott esetben javaslatot tesz annak módosítására), valamint élelmiszermentési adatbázist vezet az élelmiszermentésben közreműködő szervezetekről.
Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv (a továbbiakban: „Terv”) szintén egy 2022. február 1-jétől bevezetendő újdonság, amely elkészítésére kizárólag a 2021-ben – a fentebb már részletezett feltételekkel – legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételt realizáló élelmiszer-kiskereskedő társaságok lesznek kötelesek.
A Tervnek tartalmaznia kell majd az adott cégnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, az elérni kívánt csökkentés mértékét, valamint az önkéntesen, ill. kötelezően felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét.
A Terv el nem készítése, vagy az elkészített Terv ÉMK-hoz történő benyújtásának elmaradása az arra kötelezett társaságok esetében az ún. élelmiszermentési bírság kiszabását eredményezheti, melynek alkalmazására az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv lesz jogosult.
Ugyanezen bírság szabható majd ki azokra a Terv elkészítésére kötelezett társaságokra is, akik ugyan benyújtották a Tervet, de az év során kiderül, hogy az általuk termelt élelmiszerhulladék éves szinten 2%-ot meghaladó mértékben átlépte a Tervükben rögzített mértéket.
Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege 15 ezer Ft, legmagasabb összege pedig a megelőző üzleti évre vonatkozó Díj 0,6%-a lesz. Mivel a Díj mértéke az előző évi árbevétel 0,1%-a, így a bírság mértéke a 2021-ben 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeknél (vagyis a bírság kizárólagos alanyainál) akár a 600 ezer Ft-ot is meghaladhatja.
A most elfogadott törvény arról nem rendelkezik, hogy a bírság egyszeri megfizetésével az adott évre kiváltható lesz-e a Terv elkészítése, vagy éppen ellenkezőleg, a bírság több alkalommal is kiszabható lesz egészen addig, amíg a Terv benyújtásra nem kerül.
Ahogy az eddigiekben már említésre került, az új szabályozás 2022. február 1-jén lép hatályba, így a Tervet – az annak készítésére kötelezett élelmiszer-kiskereskedőnek – első alkalommal 2022. május 31-ig kell majd elkészítenie és az ÉMK részére benyújtania.
Ahogy látható, a változások csak a 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégekre vonatkoznak, ebből kifolyólag csupán néhány – szinte kivétel nélkül multinacionális – vállalatot, vállalatcsoportot érintenek. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a szabályozás kiterjesztésre kerül az alacsonyabb árbevételű cégekre is.
Amennyiben a jelen hírlevelünkben foglaltakkal kapcsolatban további kérdései lennének, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Megszületett az alku: a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése egyéb adónemekre is hatást gyakorol
2021. december 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 2021. évi CXXXI. törvény, amely a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges egyéb adóintézkedéseket tartalmazza. Jelen hírlevelünkben ezen jogszabály legfontosabb részleteit gyűjtöttük össze.
Az említett törvény megjelenése előtt 2 nappal, 2021. december 15-én jelent meg a 703/2021. (XII. 15.) Kormányrendelet, amelyben kihirdetésre került, hogy 2022-ben Magyarországon valamennyi iparágban és munkáltatónál bruttó 200 ezer forint lesz a havi minimálbér, míg bruttó 260 ezer forint a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak járó havi garantált bérminimum összege.
Ugyanakkor már jóval korábban, 2021 szeptemberében megkezdődtek a versenyszféra képviselői és a Kormány közötti egyeztetések a pontos összegekről, illetve a kapcsolódó – a munkáltatóknak, mint kifizetőknek lényegében ezen többletkiadásokért „cserébe járó” – adóengedményekről. A Kormány amiatt is kényszerült ilyen gesztusra, mivel a sajtóban megjelent (KSH adatain alapuló) információk szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a vállalati szektorban foglalkoztatottak kb. 34%-át érinti közvetlenül, továbbá a minimálbér közel 20%-kal, míg a garantált bérminimum közel 19%-kal növekedett 2021-hez képest.
A decemberben elfogadott törvény értelmében a munkavállaló bruttó bére után a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 2,5 százalékponttal, 15,5%-ról 13%-ra csökkent 2022. január 1-jétől, valamint az eredetileg tervezett július 1-jénél hamarabb, ugyancsak január 1-jétől került eltörlésre a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás. Az utóbbi kapcsán a már korábban bejelentettek szerint a szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye megmarad, vagyis ezek alkalmazhatóak lesznek a szociális hozzájárulási adóban is.
Összességében tehát 4%-kal csökken a munkáltatói bérkifizetéseket terhelő adóteher, amely így mostantól már csupán a 13%-os szociális hozzájárulási adót jelenti.
A SZOCHO mértékének csökkenése két másik adónemben is változást eredményez: egyfelől a kifizetői egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (vagyis az „EKHO”) mértéke ugyancsak 13%-ra csökken, másfelől pedig, ha egy magánszemély a szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett, akkor neki a személyi jövedelemadó alapjának kiszámításakor – az eddigi 87%-kal szemben – a vonatkozó jövedelme 89%-át kell figyelembe vennie.
Csökken a kisvállalati adó („KIVA”) kulcsa is, ami az eddigi 11% helyett mostantól 10% lesz. A szociális hozzájárulási adó fentebb részletezett csökkenése miatt azonban a kiva adónemre újonnan áttérni kívánó cégeknek mindenképpen ki kell számolniuk, hogy valóban megéri-e számukra ezt az adónemet választani.
Ugyan nem kapcsolódik a szociális hozzájárulási adóhoz, de a most vizsgált törvényben a jogalkotó rögzíti, hogy a 2021-es évhez hasonlóan a 4 milliárd forint árbevétel vagy mérlegfőösszeg alatti kis- és középvállalkozások esetében a helyi iparűzési adó („HIPA”) mértéke 2022-ben is 1%-ban lesz maximalizálva, továbbá az érintett cégeknek 2022-ben az önkormányzati rendelet szerinti adómértékkel számított HIPA előlegüknek csak az 50%-át kell megfizetniük.
Az előző évhez hasonlóan ezen HIPA-kedvezmény igénybevételének feltétele ezúttal is egy előzetes – február 25-ig benyújtott – nyilatkozat, kivéve azon cégeknél, akik ezt már tavaly megtették (utóbbiaknak csak akkor van teendőjük, ha van olyan új székhelyük, vagy telephelyük, amelyet a 2021-es nyilatkozattételt követően hoztak létre).
A törvény azt is kimondja, hogy a települési önkormányzatok a 2022. évre új helyi / települési adót nem jogosultak bevezetni.
Végezetül, az emelés hatására változnak a korábban is (részben) a minimálbérhez kötött, gyermekvállalással kapcsolatos állami támogatások maximális összegei: a GYED (gyermekgondozási díj) összege legfeljebb havi bruttó 280 ezer forint, míg a GYOD (gyermekek otthongondozási díja) legfeljebb bruttó 200 ezer forint lesz.
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdései lennének, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak rendelkezésére!
Október végével lezárult az ágazati bértámogatás, ahol több, kiskereskedelmi ügyfelünknek bonyolítottuk le sikeresen a pályázati folyamatot.
Röviden a programról:
- Elsőként a turizmus-vendéglátásban és a szabadidős szolgálatásokban dolgozókra terjedt ki a projekt, majd 2021. március 8-án kibővítették a harmadik hullámban átmenetileg bezárásra kényszerülő, főként kiskereskedelmi cégek és szolgáltatók részére is.
- Munkaviszonyban foglalkoztatott személyek esetén, a bruttó munkabér 50 százalékának megfelelő összegű támogatás volt nyújtható, legfeljebb bruttó 241 500 Ft-ig.
- 2020. novemberétől – 2021. áprilisáig lehetett igénybe venni.
- A kérelmeket és az elszámolásokat havi bontásban, külön elszámolólapon kellett eljuttatni 2021. május 31-ig a területileg illetékes kormányhivatalhoz, ezt követte egy felülvizsgálati és elszámolási időszak, ami október végéig tartott.
Miben tudtunk segíteni ügyfeleinknek a bértámogatás projektben?
- Kérelmek összegyűjtése, adminisztrációja, benyújtása az illetékes kormányhivataloknak e-papíron keresztül
- Elszámolólapok elkészítése havi bontásban
- Elszámolólapok és hozzá tartozó dokumentumok összeállítása és beadása, elfogadtatása
- Kapcsolattartás a kormányhivatalokkal, ügyintézőkkel és üzletvezetőkkel
- Folyamatos felülvizsgálat és egyeztetés az illetékes kormányhivatal ügyintézőjével (hiánypótlással kapcsolatos adatszolgáltatás, folyamatos után követés)
- Nem csak Budapestre, hanem Pest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar megyékbe is nyújtottunk be sikeresen kérelmet.
Sikerek:
- Összesen 42.557.720 Ft-ot sikerült támogatott összegként elfogadtatni
- 4 ügyfél, közel 200 alkalmazottjának megtartását sikerült az igényelt összeg visszaigénylésével támogatnunk
2021 tavaszán elfogadásra került a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezményét bevezető törvénytervezet. Célja a fiatal munkavállalók foglalkoztatásnak ösztönzése, mihamarabbi önálló élet elkezdése, valamint a családalapítás támogatása.
Megközelítőleg fél millióra tehető a Magyarországon munkaképes korú 25 év alatti fiatalok száma. De pontosan mit is takar e törvény? Milyen rendelkezéseknek kell megfelelni, illetve milyen korlátokat érdemes figyelembe venni?
A törvény kimondja, hogy azoknak a fiataloknak, akik nem töltötték még be a 25. életévüket 2022-től nem kell szja-t fizetniük a bérjövedelmük, valamint a nem önálló tevékenységből származó és/vagy bizonyos önálló tevékenységből származó jövedelmeik után.
Korlátok
Igénybevétele azonban feltételekhez van kötve, mégpedig:
- csak és kizárólag a törvényben meghatározott jogcímeken szerzett jövedelmek után alkalmazható, valamint
- meghatározott értékhatárig vehető a kedvezmény figyelembe (KSH által meghatározott, teljes munkaidőben foglalkoztatottak, tárgyévet megelőző év, július hónapjára meghatározott bruttó átlagkeresetét veszik figyelembe).
Ez tulajdonéppen úgy értelmezhető, hogy minden 25 év alatti fiatalt megillet a kedvezmény, de maximum az átlagkereset mértékéig, amely ezen túl mutat, arra nem érvényesül az szja mentesség. Ezért is fontos kiemelni, hogy a rendelet nem nyújt korlátlan adómenteséget, és csak a törvényben előírt munkavégzéssel szerzett jövedelem lehet az adóalap csökkentő kedvezmény alapja.
További kitétel a kedvezményre való jogosultság időbeni meghatározása
„Amennyiben a 25 év alatti fiatalok kedvezményére való jogosultság az adóév egészében nem áll fenn, és a jogosultsági hónapokban megszerzett, összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó jövedelem másként nem állapítható meg, azt az ilyen címen megszerzett adóévi jövedelemnek a jogosultsági hónapokkal arányos részeként kell figyelembe venni”.
Sorrendiség
A kedvezmény sorrendiségét tekintve a következőképp alakul:
-
- Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
- 25 év alattiak kedvezménye
- Személyi kedvezmény
- Első házasok kedvezménye
- Családi kedvezmény
Hatályba lépés:
A törvény 2022. január 1-jétől lép életbe, azaz hivatalosan ekkortól vehető igénybe az adókedvezmény.
A pontosabb megfogalmazást, a törvény leírás tartalmaz, mely szerint:
„A munkaviszonyból származó jövedelem esetében:
- a 2021. december 31-ét követő időszakra elszámolt,
- a 2022. évet megelőző évre vonatkozó, de 2022. január 10-ét követően kifizetett
bevétel (ilyen például a 2021 évi prémium) adókötelezettségére alkalmazhatóak első alkalommal”.
Egyéb információ:
Az adminisztráció terheit a munkáltatónak/kifizetőnek kell teljesítenie, de opcióként fennáll az a lehetőség is, hogy a kedvezményt egészben vagy részben az éves adóbevallásban vegye figyelembe a munkavállaló, azonban erről külön nyilatkoznia kell.
Az adóalap kedvezmény a diákokra is vonatkozik, akik iskolaszövetkezet tagjaként vállalnak munkát egész év során vagy akár csak a nyári szünetekben.
Azok a 25 év alatti házaspárok, akik igénybe vennék az első házasok kedvezményét azonban az szja mentesség miatt egyelőre erre nincs mód, a házassági adókedvezménnyel akkor tudnak élni, ha valamelyikük betölti a 25. életévét.
Jövőképek, felmerülő kérdések
Összeségében nagyszerű lehetőség az önállósodásra, például alapot nyújthat későbbi ingatlan vagy autó vásárláshoz, vagy akár hozzá segíthet a továbbtanuláshoz, különböző képzésekhez.
A pozitív hatást tovább erősíti, hogy valószínűleg az is egyértelműen kimutatható lesz, hogy a fizetések emelkedése következtében több fiatal képzeli el a jövőjét itthon.
Viszont negatív hatások is jelentkezhetnek:
- Torzítani fogja a munkaerőpiacot, hiszen 25 éves kor alatt több fizetést lehet hazavinni, mint 25 év felett
- Elindulhatnak bérfeszültségi viták a vállalaton belül
- Felmerülhet akár az is, hogy a béremelkedés arra késztetheti a fiatalokat, hogy tovább tanulás helyett egyből munkába álljanak
- A 25 éves életkor betöltése után hirtelen csökken le az addigi nettó, hazavihető jövedelem. Ezt a munkaadók vagy kompenzálják, ami azonnali és magas bérköltség növekedéssel fog járni, vagy felmondási hullámot indíthat el ebben az életkorban a munkavállalóknál.
Összefoglalóan elmondható, hogy egyelőre az eredményét nem tudjuk megjósolni, csak a hatályba lépését követően vonhatunk majd le következtetéseket.
A Grant Thornton Magyarország a MedRes Kft. kizárólagos tranzakciós tanácsadójaként dolgozott, az amerikai szakmai magánbefektetői csoport általi felvásárlásnál.
A MedRes Kft. az orvostechnológiai szektorban kutatással, eszközfejlesztéssel és gyártással foglalkozik, egyedi megoldásokat és szolgáltatásokat kínál innovatív orvostechnikai eszközök fejlesztéséhez, prototípusok gyártásához és a végtermék nemzetközi piacra bocsátásához.
A társaság fő profilja egyszer használatos, minimálisan invazív sebészeti eszközök, és az ezekhez tartozó komplex, folyadékszállító és vezérlő rendszerek fejlesztése és kis szériás gyártása. Partnerei között található a Meditrina, Inc., a Waters Corporation, a DFine Inc. (Merit Medical Systems felvásárolta), a Minerva Surgical, Inc., a LoGyn Inc., a Medimass Kft. A társaság tudományos együttműködésben vesz, illetve vett részt a Semmelweis Egyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Szegedi Tudományegyetemmel és az Állatorvostudományi Egyetemmel.
2020-ban a társaság nettó árbevétele közel 1 milliárd forint volt és több, mintegy 85 munkavállalóval rendelkezik jelenleg. Főbb tevékenységének központja Budapesten található.
A Grant Thornton Magyarország volt az eladó kizárólagos pénzügyi tanácsadója a tranzakció során, együttműködve az eladó jogi tanácsadójával, a Zettwitz és Társa Ügyvédi Irodával.