- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
Az online számla-adatszolgáltatás lassan négy éves története jól mutatja, hogy a pénzügyi folyamatok automatizációjában rejlő potenciál hatalmas, ugyanakkor a nem megfelelően bevezetett digitalizáció okozta károk jelentősek lehetnek. A sikertörténetről szóló NAV fanfárok mellett kevés szó esik azokról a nehézségekről, amelyek évek óta komoly kihívás elé állítják az adómegfelelési csapatok egy részét.
Az EU viszonylatában is impozáns magyar áfarés legszembetűnőbb csökkenése a valós idejű számlaadatszolgáltatás 2018. évi bevezetéséhez köthető. Az elmúlt években már több mint 1 millió adózó került bekötésre a NAV Online Számla rendszerbe és az általuk kiállított, évi több száz millió számla a kiállításával egy időben már az adóhivatal kockázatelemző rendszerébe is bekerül. A személyes jelenlétet igénylő adóellenőrzések számának drasztikus csökkentése is az adóhatósági digitalizáció pozitív hatásának tudható be. Ha a NAV oldaláról szemléljük a változásokat, az online-számla kötelezettség egy igazi sikertörténet része: a növekvő hatékonyság és a csökkenő adminisztráció mellett eredményesebb működést értek el vele.
Adózói oldalról viszont már nem ilyen kedvező a kép. Kétségtelenül van egy kör, – leginkább a kisebb piaci szereplők – ahol a kötelező, elektronikus adatszolgáltatás bevezetése néhány kezdeti kellemetlenséget és tanulási kört leszámítva nem okozott tartós, negatív hatást a működésre. A Grant Thornton tapasztalata ugyanakkor, hogy jelentős azoknak a vállalatoknak a száma, ahol az új kötelezettségnek csak költség- és adminisztrációs növekedés mellett tudnak hosszú távon megfelelni. Azok a társaságok a leginkább érintettek, ahol saját, esetenként régi, vagy alapvetően nem a magyar jogszabályi környezetre fejlesztett vállalatirányítási rendszert használnak a számlák kiállítására is. A már alapból komplex rendszerek megfelelését a cégek csak további szoftverek bevezetésével tudták biztosítani, ezzel tovább növelve a komplexitást, vele együtt a hibák lehetőségét is.
Amíg a kiállított számlák esetleges problémáit a pénzügyi adminisztráció vagy a vevők azonnal észlelik és jelezhetik, addig az online-számla adatszolgáltatással kapcsolatos mulasztások felismerése és kezelése sok esetben annak az IT osztálynak a felelőssége lenne, amit az érdektelenség mellett a számlázási ismeretek hiánya is akadályoz. A NAV ugyanakkor jelentős erőforrásokat fordít a hibás vagy hiányzó adatszolgáltatások kiszűrésére és az érintett társaságok megkeresésére, jogkövetési vizsgálatok indítására, hiszen rendszereinek hatékony működéséhez alapvető feltétel a számlaadat-szolgáltatások pontossága.
A piac is felismerte az igényt és megjelentek már a probléma kezelésére szolgáló megoldások. A legnagyobb tanácsadó cégek, így a Grant Thornton is kifejlesztették a saját automatizált vagy félautomatizált online-számla audit megoldásaikat, amivel a számla-adatszolgáltatási hibák szoftveres szűréséhez és kezeléséhez tudnak támogatást biztosítani. A nemzetközi tanácsadó társaság az elmúlt hónapokban több olyan projektben is részt vett, amelyek célja elmaradt vagy hibás számla-adatszolgáltatások utólagos, tömeges pótlása, javítása volt. Tapasztalataik egyértelműen azt mutatják, hogy megfelelő technológiával hatékonyan felvehető a harc egy másik automatizált rendszer által elkövetett hibák kezelésére, de ugyanakkor a megoldás további terhekkel járhat a társaságoknak.
Érdemes lehet a meglévő folyamatokat és alkalmazott technológiákat teljesen újragondolni annak érdekében, hogy az adminisztráció mellett a költségeket is tartósan csökkenteni tudjuk. Ennek egyik módja, ha kimenő számlázás teljes egészében átköltöztetése kerül a NAV által biztosított digitális térbe. A meglévő jogszabályi keretek ugyanis 2021-től már lehetővé teszik, hogy a társaságok a számlakiállítási és a számla-adatszolgáltatási kötelezettségeknek egyetlen elektronikus dokumentummal tegyenek eleget. A NAV XML számla egyaránt megfelelő az adatszolgáltatáshoz, a digitális archiváláshoz, valamint a vevő áfa levonási jogalapjának megteremtéséhez. A NAV XML számlára való áttérést követően nem válik el többé egymástól a számla kiállítás és adatszolgáltatás folyamata, így csökken a technológia komplexitása, szükségtelenné válik a számlán szereplő és a jelentett adatok utólagos ellenőrzése, rekonsziliációja.
További információkért és a meglévő számlázási folyamatokhoz és eszközökhöz igazított egyedi megoldási javaslatokért forduljon a Grant Thornton Digital szakértőihez.
Napokban közzétettük az évzárási teendőkkel kapcsolatos összefoglalónk első részét, melynek folytatásaként ajánljuk figyelmükbe hírlevelünk lenti folytatását.
Évzárási fontosabb teendők („Gondolatébresztő”):
4. Év végi egyeztetések, ellenőrzések
-
A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások (pld.: vevő és szállítói analitikák) adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan is el kell végezni.
-
Adófolyószámla ellenőrzése, egyeztetés a főkönyvi nyilvántartásokkal. Legkésőbb az év utolsó hónapjaiban célszerű az adófolyószámla egyeztetése a főkönyvi analitikákkal (ami fontos lehet: az adó mérséklés, vagy adó halasztás, az esetleges további teendők időben történő meglépése miatt).
5. Céltartalék képzése
-
Kötelező céltartalékot képezni a jogszabályban meghatározott garanciális, függő (pld.: peres ügyekre) a biztos,(határidős ügyletekre) kötelezettségekre, korhatár előtti ellátásra végkielégítésre, valamint jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségekre.
-
Céltartalék képezhető a jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (pld.: fenntartási, átszervezési, nem jogszabályon alapuló környezetvédelemmel kapcsolatos költségek). Fontos: céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.
-
Céltartalék képezhető az elhatárolt (halasztott ráfordításként kimutatott) nem realizált árfolyamveszteségekre.
6. Lekötött tartalék képzése az év végi záráskor
Az eredménytartalékból kell lekötni (példák):
- Alapítás-átszervezés, kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem kötött összeget.
- Fejlesztési tartalékot
7. Időbeli elhatárolások
Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.
8. Vállalkozás folytatása elvének érvényesülése
A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.
Az utóbbi két évben fennálló koronavírus járványhelyzet, továbbá a február 24-én bekövetkezett Ukrán-Orosz konfliktus következményeit a Társaságoknak fel kell mérnie és értékelni kell a hatásokat és ha szükséges, akkor a beszámolóban azokat figyelemben kell venni. Továbbá el kell készítenie a működésre vonatkozó saját becslését, hogy fennáll-e lényeges bizonytalanság a vállalkozás folytatására való képesség tekintetében, illetve helytálló-e a vállalkozás folytatását feltételezni a belátható jövőben (a mérleg fordulónapját követő 12 hónapos időszakban).
9. Saját tőke vizsgálata
A jogszabály („Ptk”) a tulajdonos haladéktalan intézkedését írják elő, amennyiben a saját tőke nem éri el az adott társasági formára a jogszabályban előírt minimális törzstőke összegét, vagy a saját tőke veszteség folytán a törzstőke felére csökkent.
A tőkerendezés történhet például pótbefizetés előírásával, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításával (pld.: átértékelés segítségével), vagy tőkeleszállítással.
10. Szabályzatok, dokumentációk elkészítése, frissítése
-
A Számviteli politika az adott gazdálkodónál a számviteli törvény végrehajtása érdekében szükséges módszereket, szabályokat, előírásokat tartalmazza, amelyek kihatnak a cég vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére. A számviteli politika keretén belül szükséges Leltározási szabályzatot, Értékelési szabályzatot, Pénzkezelési szabályzatot, Bizonylati rendet, és alkalmazása esetén Önköltségszámítási szabályzatot elkészíteni. Számviteli politika aktualizálásának határideje a törvényi előírások szerint a változások, új szabályok hatályba lépése után 90 nap.
Transzferár-dokumentáció. A kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik miatt dokumentáció készítésére kötelezettek. Meg kell vizsgálni, hogy készít-e az anyavállalat fődokumentációt? A magyar adóalanynak transzferár nyilvántartás készítési kötelezettsége lép fel abban az esetben, ha az adóévben kapcsolt vállalkozásával kötött szóbeli vagy írásbeli szerződése alapján jelentős teljesítés történt. Évenkénti frissítés szükséges.
Transzferár dokumentáció elkészítésében is segítséget tudunk nyújtani ügyfeleink részére:
https://grantthornton.hu/szolgaltatasok/transzferar-tanacsadas
-
CbC riport kötelezettség. Ha 750 millió eurót meghaladja a cégcsoport együttes bevétele, akkor kötelező az országonkénti riport készítése.
Amennyiben az év végi záráshoz összes információ biztosított, össze kell állítani az éves/egyszerűsített éves beszámolót. A beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a záradékot is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot, az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított ötödik hónap utolsó napjáig kell letétbe helyezni.
Reméljük tudtunk hasznos információkkal szolgálni az év végi zárási teendőkkel kapcsolatban.
Grant Thornton csapata
Közeledik a 2022-es év első négynapos munkaszünete, a március 15-ét is magába foglaló hosszú hétvége. A pihenés és a történelmi megemlékezés mellett idén is fontos adózási kötelezettségek kapcsolódnak ehhez a dátumhoz – pontosabban az azt követő első munkanaphoz, vagyis március 16-hoz –, melyeket jelen hírlevelünkben foglalunk össze.
Helyi iparűzési adó
A naptári éves adózóknak március 16-ig kell teljesíteniük a helyi iparűzési adónem tekintetében előlegfizetési kötelezettségüket.
Az előleg összegének főszabály szerinti megállapítására vonatkozó előírások nem változtak, a 2022. március 16-ig fizetendő előleg az utolsó ismert helyi iparűzési adófizetési kötelezettség (2020-as üzleti évre vonatkozó) alapján kerül kiszabásra: a 2020-as adóévre megfizetett helyi iparűzési adó összegének a fele.
Azonban ahogy korábbi hírlevelünkben írtuk, a KKV-k 2022. február 25-ig nyújthattak be kedvezményes, 50%-os adóelőleg fizetésre vonatkozó kérelmet. Ismételten utalnánk rá, hogy ez a határidő nem jogvesztő: esetleges elmulasztása esetén lehetséges igazolási kérelemmel élni, amennyiben viszont egy vállalkozásnak több településen is van helyi iparűzési adófizetési kötelezettsége, úgy a kérelmet önkormányzatonként külön-külön be kell nyújtania.
A beérkezett kérelmek alapján a fizetendő adóelőleg összegét hivatalból, határozathozatal nélkül felére mérséklik, érdemes tehát március 16-ig pótolniuk az érintett adózóknak a még be nem nyújtott kérelmeiket.
Adminisztrációs könnyebbséget jelent, hogy idén egy új nyomtatvány („22HIPAK”) bevezetésével az adózók minden, esetükben érintett önkormányzat vonatkozásában egy kötegelt nyomtatványon vallhatják majd be iparűzési adójukat (ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor településenként külön-külön kellett ezeket elkészíteniük).
Gépjárműadó
A köznyelvben ma is gyakran „súlyadóként” emlegetett gépjárműadó nem csak a cégeket, de a magánszemélyeket is terheli, a pontos mértékét (személyautók esetében) a gépjármű teljesítménye és életkora alapján lehet meghatározni.
2021-től kezdve gépjárműadóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság (NAV) látja el, felváltva az önkormányzati adóhatóságokat.
A 2021-es évben a NAV a gépjárműadóról határozatot küldött az abban érintett adózóknak (vagyis azoknak, akik január 1-jén a járműnyilvántartásban üzembentartóként, vagy tulajdonosként szerepeltek). Ezzel szemben 2022-ben (ha az előbb említett határozatban meghatározott gépjárműadó-kötelezettség nem változott), a NAV az éves gépjárműadóról csak értesítést küld majd az adózónak, új határozatot nem.
Az éves gépjárműadót főszabályként kettő egyenlő részletben kell megfizetni, az első részlet megfizetésének esedékessége március 16., míg a másodiké szeptember 15.
Változás a tavalyi évhez képest, hogy a gépjárműadó összegét idén már nem ezer forintra kerekítve, hanem forintra pontos összegben kell rendezni, így orvoslásra került a tavalyi évben sokak által kritizált szabályozás.
Építményadó és telekadó
Amennyiben az érintett önkormányzat bevezette ezeket az adónemeket, akkor a január 1-jén hatályos adatok szerinti a tulajdonosnak március 16-ig kell megfizetnie ezen adónemek kapcsán az első részletet (éves adókötelezettség felét).
Adókönnyítési és adómérséklési kérelmek
Az utóbbi időszak komoly kihívás elé állította a gazdaság valamennyi szereplőjét: éppen csak csendesülni látszik a koronavírus legutolsó hulláma, az orosz-ukrán konfliktus miatt viszont máris gazdasági nehézségek sorával szembesülünk, így számos, egyébként stabilan működő céget érinthet a rendkívüli adókönnyítés vagy az adómérséklés lehetősége.
Egy tavaly november 17-én megjelent jogszabály alapján az adózók 2022. június 30-ig vehetik igénybe a már tavaly is alkalmazható adókönnyítéseket. Vagyis, függetlenül attól, hogy 2021-ben éltek-e a könnyítésekkel, idén – egy alkalommal – újra lehetőségük nyílik rá.
Fontos megjegyezni, hogy bár a törvény kettő fajta lehetőséget ismertet, az adózó kizárólag az egyikkel élhet, egy alkalommal és akkor sem korlátlan mértékben:
- legfeljebb 6 havi pótlékmentes fizetési halasztás vagy legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetés kérelmezhető, mindkét esetben legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza; VAGY
- az adózó kérelmére az adótartozás egy alkalommal, legfeljebb 20%-kal, de 5 millió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékelhető, feltéve, hogy az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené (ez az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető).
Ahogy látható egyelőre kizárólag a koronavírusra, mint nehézségre lehet hivatkozni a kérelemben, kérdés, hogy ez a lehetőség a közeljövőben kiterjesztésre kerül-e – amennyiben igen, akkor arról természetesen tájékoztatjuk majd olvasóinkat.
A helyi iparűzési adóelőleg esedékességének napjáig (március 16) a vállalkozások adóelőleg mérséklési kérelmet nyújthatnak be az érintett önkormányzatokhoz arra való tekintettel, hogy az adóelőleget az előző időszak adatai alapján kötelesek megfizetni, azonban számításaik szerint várható adófizetési kötelezettségük nem fogja elérni az előző időszak adatai alapján fizetendő adóelőlegük összegét.
Fontos, hogy az adóelőleg mérséklési kérelemben be kell mutatni a helyi iparűzési adószámítás kapcsán releváns rendelkezésre álló információkat és üzleti terveket, majd azok alapján le kell vezetni a várható adókötelezettség összegét.
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, esetleg szeretné szakemberekre bízni a rendkívüli adókönnyítésre, vagy az adómérséklésre vonatkozó kérelem elkészítését, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Az év vége nem csak az éves zárások időszaka, de általában ekkor születik döntés az éves bónuszok mértékéről is. Bár ezen juttatások elsőrendű ösztönzőként szolgálnak, nem szabad elfeledkezni ezek adózási vonatkozásairól sem így érdemes ezekről is szót ejteni, különös tekintettel a személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának közelgő határidejére.
A hagyományos, bérként kifizetett bónuszok mellett egyre nagyobb szerepet kapnak a különböző, a munkáltató eredményességétől függő jutalmak is. Ezek megjelenési formája különböző lehet (például részvényopció, fantom részvény, részvény alapú kifizetés) és jellemzően valamilyen megszolgálási feltételt is előírnak a munkavállalók részére. Ha az ilyen típusú jövedelmet a magánszemély a belföldi munkáltatójától szerzi, akkor a kapcsolódó adó és járulékfizetési feladatok a magyarországi munkáltatót terhelik, a magánszemélynek a kifizetői igazolás alapján csak bevallási kötelezettsége van.
Ha viszont a juttatást nem közvetlenül a belföldi munkáltató biztosítja, esetleg a jogosultsági feltételek között előírt megszolgálási időszak során a munkavégzésre több országban is sor került, akkor a magánszemélynek több országban is adóbevallási és adófizetési kötelezettsége keletkezhet.
Fontos arra is figyelemmel lenni, hogy a részvényhez kapcsolódó juttatást a magánszemély milyen formában kapja. Érdemes ilyen szempontból kiemelt figyelmet fordítani a részvényopciókra. Itt általában az opció megszerzésekor a magánszemély még nem szerez adóköteles jövedelmet egészen addig, amíg nem él az opció lehívásának lehetőségével.
További körültekintést igényel az a részvényopció, melynek lehívásakor a munkavállaló részvényét a kibocsátó azonnal vissza is vásárolja. Itt az opció lehívásából és értékesítéséből származó adókötelezettség időben összecsúszik.
Elfordulhatnak olyan juttatások is, ahol a munkavállalók a hagyományos részvényesekhez hasonló juttatásokat kapnak, azonban jogi értelemben még sem minősülnek tulajdonosnak. Ebben az esetben fontos megvizsgálni, hogy a szerzett jövedelem megfelel-e az osztalékra vonatkozó előírásoknak.
Ha a premizálásra a vállalkozás részvényárfolyama alapján kerül sor, azt általában hagyományos munkabérként értelmezhetjük.
Az ilyen formában megszerzett jövedelem általában munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, így külföldi juttató esetén a magánszemélynél személyi jövedelemadó mellett szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is felmerülhet. Ez utóbbit a magyar munkáltató is átvállalhatja a vele munkaviszonyban lévő magánszemélytől. Ha erre nem kerül sor, illetve a szociális hozzájárulási adót a magánszemély részére nem térítik meg, akkor ezt az adókötelezettség megállapításánál figyelembe lehet venni. Amennyiben a jövedelem külföldről származik, úgy azt az adóhatóság által elkészített adóbevallás-tervezett nem tartalmazza, az erre vonatkozó kiegészítést a magánszemélynek kell megtennie.
Amennyiben a juttatás olyan időszakra vonatkozik melyben a magánszemély több országban is végzett munkát, vagy a jövedelem (például: osztalék) más országból származik, fontos azt is megvizsgálni, hogy szükség van-e a jövedelem megosztására az országok között, illetve hogyan lehet elkerülni a kettős adóztatást.
Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy mind a személyi jövedelemadó, mind a társadalombiztosítási jogszabályok ismerik a vonatkozási időszak fogalmát, így a magyar előírások akkor is alkalmazandók lehetnek, ha a magánszemély a juttatás időpontjában már nem állt Magyarországon munkaviszonyban, így ekkor is keletkezhet Magyarországon adófizetési kötelezettség.
Ez utóbbi két lépés nem csak a részvényekhez kapcsolódó juttatások esetén fontos, a bérként kifizetett juttatások esetén is figyelemmel kell lenni rájuk és szükség esetén azokat fel kell tüntetni a magyar Szja bevallásban, vagy azokkal ki kell egészíteni az adóbevallástervezetet is.
***
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van a témával kapcsolatban, vagy a bevallás elkészítésében segítségre van szüksége, szívesen állunk rendelkezésére.
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
A Kormány NAV adatvagyonában meglévő értékek kiaknázására és a tudományos módszertanok és az adózási tapasztalatok szinergiájának növelése érdekében létrehozza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Mesterséges Intelligencia Munkacsoportot – áll a Magyar Közlöny egyik legutóbbi számában.
A NAV MI Munkacsoport javaslattevő, véleményező és tanácsadó tevékenységet végző testületként fog működni. A munkacsoport tagjai az adópolitikáért, informatikáért és e-közigazhatásért felelős miniszterekből, a NAV, a KSH, a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség, Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, a Nemzeti Adatgazdasági Tudásközpont valamint a Digitális Jólét Program szakmai vezetőiből, mint állandó tagokból és külső szakértőkből fog állni, derül ki a közleményből.
Az új testületet illetően a megfogalmazott célok meglehetősen általánosak, de egyértelműen az elmúlt évek erős adóhatósági digitalizációja révén épített adatvagyon minél hatékonyabb hasznosítására irányulnak.
Ennek az adatvagyonnak az online pénztárgépek, a bevallások, a NAV saját működése mellett az Online Számla rendszer jelenti az egyik legjelentősebb forrását. Bár az Online Számla rendszerben már egy éve nem történt, az adózókat érintő jelentősebb változtatás, a NAV jelenlegi kommunikációja alapján a következő fél, egy évben sem várható ilyen, a háttérben zajló fejlesztések nem lassultak.
Csak a jogszabályt semmisítették meg nem az eÁFA rendszert
Az eÁFA rendszerrel Magyarország az Európai Unióban az elsők között nyújtott volna áfabevallás-kiajánlási szolgáltatást, de az ezt lehetővé tevő jogszabályt, több csúszást követően, tavaly év végén váratlanul visszavonták. Az addigra elkészült fejlesztések azonban nem végezték szükségképen a lomtárban, a megszülető eredmények jól illeszthetőek lehetnek azokhoz a döntéstámogató rendszerekhez, amelyeket immár mesterséges intelligenciával és gépi tanulással is bővítenek.
Nem elég jónak lenni, annak is kell látszani
Az Online Számla rendszer idén lesz négy éves és egy éve már minden magyar adózóra kiterjesztésre került. A havonta beküldött több tíz millió számla egy elég átfogó képet tud festeni a gazdasági ügyletekről és szereplőkről. Minden egyes hiba, amit az Online Számla adatszolgáltatásban vétünk, a társaságunkról és a vevőinkről alkotott képet is torzíthatják az adóhatóságnál. A NAV fejlesztéseivel párhuzamosan folyamatosan nő annak a jelentősége, hogy pontos adatokat továbbítsunk társaságunkról az adóhivatal rendszereibe.
Adóinformatikai szolgáltatásaink keretében készséggel állunk rendelkezésre az online számla adatszolgáltatások ellenőrzésében, átvilágításában, elmaradt vagy hibás adatszolgáltatások pótlásában, javításában.
Folytatjuk az év végi zárások témakörében íródó, múlt héten megkezdett hírlevél-sorozatunkat. Ezúttal az utólag is érvényesíthető társasági adókedvezményeket járjuk körbe.
Számos adókedvezmény és adóalap csökkentési lehetőség előzetes bejelentéshez, engedélyhez, vagy az adóév során tett intézkedéshez kötődik, ugyanakkor az talán kevésbé köztudott, hogy az adóévet követően, az éves zárás során is van lehetőség társasági adóalap csökkentő tételek érvényesítésére, vagy társasági adókedvezmény igénybevételére.
Ezek közvetlen hatásaként lecsökkenthető az eredetileg számított TAO összege, amely nem csak kevesebb adófizetési kötelezettséget, de a 2021 során már megfizetett adóelőlegek egy részének, vagy egészének visszaigénylését, sőt, a későbbiekre nézve alacsonyabb társasági adóelőleg fizetési kötelezettséget is eredményezhet.
Fejlesztési tartalék
Amennyiben a társaság az adózás előtti eredménye alapján nyereséget ért el a vizsgált üzleti éve során és a tulajdonosok már ekkor tudják, hogy a következő négy üzleti év során valamilyen beruházást kívánnak megvalósítani, akkor a társaságnak mindenképpen érdemes fejlesztési tartalékot képeznie, amely adóalap csökkentő tételként érvényesíthető.
A most hatályos szabályok már nem tartalmazzák a korábbi korlátokat, így jelenleg a fejlesztési tartalék az adózás előtti nyereség összegéig (de addig korlátlanul, összeghatár nélkül) képezhető az adóévben eredménytartalékból lekötött tartalékba való átvezetés formájában.
Fontos szabály, hogy a lekötött tartaléknak az adóév utolsó napján is fenn kell állnia és csak meghatározott beruházások megvalósítása során oldható fel, ellenkező esetben a fejlesztési tartalék révén realizált adócsökkenést késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni.
Emellett azt is hangsúlyoznánk, hogy a fejlesztési tartalék halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az abból megvalósított eszközök után társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás nem érvényesíthető.
Kis- és középvállalkozások beruházási adóalap kedvezménye
Ez az adókedvezmény a kizárólag magánszemély taggal rendelkező és az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak („KKV”) minősülő adózókra vonatkozik.
Az érintett társaságok adózás előtti eredményük összegéig csökkenthetik adóalapjukat
- a korábban még használatba nem vett ingatlan értékével;
- a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értékével;
- az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékével; valamint
- az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékével.
Tekintettel arra, hogy ezen adóalap kedvezmény – mezőgazdasági, KKV, vagy csekély összegű (de minimis) – támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is szükséges figyelembe venni.
Értékcsökkenési leírás tervezése a társasági adótörvény szerint
A számviteli törvény előírásai szerint a tárgyi eszközök hasznos élettartama és várható maradványértékük alapján kell meghatározni egy-egy eszköz értékcsökkenési leírását. Ezzel szemben a társasági adótörvény számos eszköz kapcsán egy előre rögzített, lineáris értékcsökkenési leírást ír elő, valamint számos esetben választási lehetőséget is biztosít a főszabály szerinti leírási kulcstól magasabb mértékű értékcsökkenés érvényesítésére.
Tehát amennyiben egy vállalat a számviteli elszámoláshoz választott értékcsökkenési leírási kulcsnál magasabb társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsot választ egy nagyobb értékű eszközére, akkor az eszköz hasznos élettartamának kezdeti éveiben csökkentheti társasági adóját, hiszen míg a számviteli törvény szerinti értékcsökkenési leírás társasági adóalap növelő tétel, addig a társasági adótörvény szerint megállapított értékcsökkenési leírás adóalap csökkentő tételnek minősül.
Fontos azonban, hogy ez a módszer is halasztott adófizetési kötelezettséget von maga után, hiszen az eszköz hasznos élettartamának későbbi szakaszában, ill. az eszköz könyvekből való kivezetésekor magasabb lesz az eszközzel kapcsolatos adóalap növelő tétel az adóalap csökkentő tételnél.
Megváltozott munkaképességű dolgozó foglalkoztatása után jár adókedvezmény
Amennyiben a társaság átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 20 főt és megváltozott munkaképességű személyt is foglalkoztat, akkor az ilyen munkavállalónak havonta fizetett munkabér, de legfeljebb a minimálbér összegével (vagyis 2021. januárjában 161.000 Ft-tal, 2021. további hónapjaiban 167.400 Ft-tal) csökkenthető a TAO alapja.
Jogdíjból származó nyereség
A társaság csökkentheti adóalapját a jogdíjból származó nyereség 50%-ával, de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50%-ig. Fontos tehát, hogy a csökkentő tétel alapját nem az elszámolt bevétel, hanem az adott ügyletből származó nettó nyereség képezi.
Amennyiben azonban a jogdíj jogcímén történő társaságiadóalap-csökkentés érvényesítését követő üzleti évben (vagy üzleti években) ugyanazon immateriális jószágra tekintettel veszteség keletkezik, akkor annak 50%-a nem elismert társasági adó szempontból.
Kapcsolt cég által végzett kutatás-fejlesztési tevékenység utáni adóalap kedvezmény
Amennyiben az eddig felvázolt adóalap csökkentő lehetőségek a társaságnál nem jöhetnek számításba, de rendelkezik belföldön kutatás-fejlesztési tevékenységet végző kapcsolt vállalkozással, érdemes felvenni vele a kapcsolatot, hogy átengedi-e a társaság számára saját tevékenységi körében végzett kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségére tekintettel a társasági adótörvény szerint megállapított összeg egy részét vagy egészét.
Hangsúlyozandó, hogy a kapcsolt vállalkozás által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységnek a társaság bevételszerző tevékenységéhez is kapcsolódnia kell, továbbá az adóbevallás benyújtásáig rendelkeznie kell a kapcsolt vállalkozás által kiállított, megfelelő adattartalmú írásos nyilatkozattal is.
Kis- és középvállalkozások adókedvezménye
Nem összekeverendő a korábban már tárgyalt adóalap kedvezménnyel: ez a lehetőség nem a társasági adóalapot, hanem magát a fizetendő társasági adót csökkenti.
Amennyiben egy társaság rendelkezik olyan folyamatban lévő („élő”), tárgyi eszköz beszerzésére, vagy előállítására vonatkozó, pénzügyi intézménytől igénybe vett hitelszerződéssel, amely szerződés megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősült, akkor a hitel visszafizetésére előírt szerződéses határidő évéig, de legfeljebb addig, amíg a tárgyi eszköz az adózó nyilvántartásában szerepel, az elszámolt kamatok összege adókedvezményként érvényesíthető a társaságnál.
Ezen adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel csökkentett társasági adó 70%-ig érvényesíthető, továbbá mivel – mezőgazdasági, KKV, vagy csekély összegű (de minimis) – támogatásnak minősül, így a beruházás jellegétől függően érvényesítése során további összeghatárokat is figyelembe kell venni.
Mindezeken túl mérlegelni szükséges azt is, hogy az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetni, amennyiben a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházás nem kerül üzembe helyezésre (ide nem értve azt az esetet, amikor az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el), vagy a tárgyi eszköz üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő 3 évben elidegenítésre kerül.
Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
Egy társaság az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra tekintettel a társaság által költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után adókedvezményt vehet igénybe.
Ezen adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel a társaság által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi adó nélkül számított összegének legfeljebb 50%-a.
Fontos azonban, hogy az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel a társaság csökkenti a fizetendő társasági adóját, az adóalapnál nem minősül elismert költségnek (vagyis azzal növelni kell).
Az adókedvezmény érvényesítésénél további korlátot jelenthet, hogy az az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
Amennyiben a fentiek felkeltették érdeklődését, kíváncsi arra, hogy milyen (további) társasági adó csökkentő lehetőségek érhetőek el az Ön vállalkozása esetében, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak az Ön és cége rendelkezésére!
***
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.