- Szolgáltatásaink
- Számvitel- és Adóautomatizáció
-
-
InvoiceProxy
Váltson észrevétlenül papírról elektronikusra
A teljesen adat alapú, elektronikus számlázás élményét kínáljuk, a NAV által biztosított infrastruktúra biztonságával.
Tovább az oldalra…
-
TaxConsole
Számlaadatok kezelése az automatizáció erejével
A TaxConsole alkalmazással közvetlenül a saját gépéről is elérheti a NAV által biztosított digitális szolgáltatásokat.
Tovább az oldalra…
-
-
- Számvitel- és Adóautomatizáció
A Karácsony előtti adótörvény módosító csomag nagyrészt változatlan tartalommal 2022-re meghosszabbította a KKV-k számára 2021-re biztosított 1%-ban maximalizált HIPA mérték alkalmazását, másrészt az 50%-os HIPA előlegmérséklés lehetőségét.
Feltételek
Az 1%-ban maximalizált Helyi iparűzési adó („HIPA”) mérték alkalmazásának előfeltétele, hogy a vállalkozó az adóév első napján a 2004. évi XXXIV. törvény szerinti KKV-nak minősüljön azzal az eltéréssel, hogy
- összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, ÉS
- éves nettó árbevétele legfeljebb 4 milliárd forint VAGY
- mérlegfőösszege legfeljebb 4 milliárd forint.
A fentiek szerint a mikro- és kisvállalkozások teljesítik a feltételeket, azonban a középvállalkozásoknak új minősítést kell végezniük. Fontos, hogy a 2022. évi 50%-os HIPA előlegmérséklés azon vállalkozásokra is vonatkozik, amelyek a 2021. évben végződő adóévben megfeleltek ezen KKV minősítési feltételeknek, de esetlegesen 2022-ben már nem!
A Kormányrendelet csak a nettó érbevétel és mérlegfőösszeg kapcsán tér el a Kis- és középvállalkozások törvény szabályaitól, így a minősítés szempontjából a KKV törvény valamennyi egyéb előírását alkalmazni kell, kivéve a „Kétéves szabály”-t! („Kétéves szabály”: Amennyiben a Kis- és középvállalkozások besorolásnál a számított értékek éves szinten túllépik a foglalkoztatotti létszám és pénzügyi határértékeket, vagy elmaradnak azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszítik el, illetve nyerik el a KKV minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépik az adott határértékeket vagy elmaradnak azoktól.)
- be kell azonosítani a vállalkozás partner- és kapcsolódó vállalkozásait,
- az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló adatai az irányadóak,
- beszámolóval nem rendelkező újonnan alapított vállalkozás esetében a tárgyévre vonatkozó üzleti tervet kell figyelembe venni,
- a konszolidált beszámolóban nem szereplő kapcsolódó vállalkozások adatait 100%-ban, míg a partnervállalkozások adatait a tőkeérdekeltségi, illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell összesíteni,
- főszabály szerint nem minősülhet KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat tulajdoni részesedése eléri vagy meghaladja a 25%-ot.
Kedvezmények igénybevétele
Az adóalanyoknak nem szükséges nyilatkozatot tenniük az 1%-ban maximalizált HIPA mérték alkalmazásához. Csupán a 2021. évről szóló HIPA bevallásában kell jelölniük a főlapon a bevallás jellegénél, hogy mikro-, kis és középvállalkozásnak minősülnek, ezzel eleget téve a feltételeknek.
Azonban az 50%-os mérséklésre már más szabályok vonatkoznak, ezen kedvezmény 2022. évben való igénybevételéhez nyilatkozat lehet szükséges az alábbiak szerint.
A 2022. évi HIPA előleg 50%-os csökkentéséhez nem kell nyilatkozatot tennie azon vállalkozásnak, amelyik 2021-ben a 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (4)-(6) bekezdése szerint már nyilatkozatot tett, feltéve, hogy nincs olyan székhelye, telephelye, amelyet e nyilatkozattételt követően hozott létre.
A fenti feltételnek meg nem felelő vállalkozónak a 2022. évi HIPA előleg 50%-os csökkentéséhez 2022. február 25-ig be kell nyújtania a Nemzeti Adó- és Vámhivatal („NAV”) által rendszeresített nyilatkozatot.
A HIPA előleg 50%-os csökkentéséhez benyújtandó, a NAV által rendszeresített nyilatkozat arra irányul, hogy az adózó:
- A 2021. évben végződő adóévben mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősült, vagy a 2022. évben várhatóan annak minősül és
- nincs olyan Htv. szerinti telephelye, melyet nem jelentett be az állami adó- és vámhatósághoz
- A csökkentett iparűzési adómérték miatti adóelőny támogatástartalmának megfelelő összeget:
– csekély összegű (de minimis) támogatásnak kívánja tekinteni a rá vonatkozó értékhatárok figyelembe vételével, vagy
– átmeneti támogatásnak tekinti.
Az 50%-os mérséklés igénybevételéhez kétféle nyilatkozat adható be:
- 22NYHIPA és
- „Adószámmal nem rendelkező mezőgazdasági őstermelő nyilatkozata a hipaelőleg-kedvezmény érvényesítéséről”
Továbbá fontos kiemelnünk, hogy nem kell nyilatkozatot benyújtania a tételes iparűzési adóalap megállapítást választó KATA alanyoknak.
Szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy bár a 2022. február 25-i határidő nem jogvesztő – Igazolási kérelemmel élni lehet, de önkormányzatonként külön-külön be kell nyújtani – de a határidő betartásával és az egyszeri nyilatkozattal kevesebb adminisztrációs teher mellett lehet a vállalkozásoknak érvényesíteni az adóelőleg mérséklést, hiszen összesen egy nyilatkozatot kell benyújtani, amit a NAV továbbít valamennyi már bejelentett, illetve év közben létesítésre és bejelentésre kerülő telephellyel érintett önkormányzat felé.
***
Bízunk benne, hogy tájékoztatónkat hasznosnak találta. Amennyiben további kérdése van, vagy segítségre lenne szüksége a témával kapcsolatban, szívesen állunk rendelkezésére.
A jogszabályi változásoknak való megfelelés kényszere ritkán teszi lehetővé, hogy az új technológiák kötelező bevezetése mellett a szervezetek a saját javukra is tudják fordítani az azokban rejlő potenciális lehetőségeket. A Grant Thornton Digital a racionális és fenntartható automatizáció igéretével szeretné valódi adminisztráció csökkentéshez segíteni ügyfeleit.
A Grant Thornton a meglévő és erős regionális pozíciókkal rendelkező adó- és számvitel üzletágainak vezetőire valamint egy frissen igazolt technológiai tanácsadóra építi fel azt az új digitális üzletágát. Vizer József adó- , Szentirmai Balázs számviteli- és Kóczé Péter technológia szakértőket találjuk az új Grant Thornton Digital csapat alapítói között.
Balázs: “Azt látjuk, hogy miközben ma a számvitel és az adózás jelenti az egyik legerősebb terepét a digitális átalakulásnak, addig kevés az a szakember ezeken a területeken, aki átfogó tudással és tapasztalattal tudná segíteni a társaságokat a nem csak elvárásokat, hanem lehetőségeket is rejlő automatizációban.”
József: “Az adó-, a számvitel- és a technológia szoros együttműködésére van szükség ahhoz, hogy az egyre bővülő technológiai lehetőségek révén a sokszor egyre bonyolultabbá is alakuló munkafolyamatokat újragondolhassuk és leegyszerűsíthessük a valódi adminisztráció csökkentés érdekében.”
Péter: “Világszerte folyamatosan növekszik az elektronikus számlázást és más elektronikus adatszolgáltatási megoldásokat bevezető adóhatóságok köre, ami nem csak az adóval, hanem a technológiával foglalkozó csapatokat is jelentős kihívás elé állítja.”
Mindhárman egyet értenek abban, hogy jelentős feladat és felelősség hárul ma azokra a szakértőkre és szoftverfejlesztő műhelyekre, amelyek elő tudják segíteni mind az informatikai rendszerek, mind azokkal kapcsolatban álló szakértők professzionális felkészítését az új kihívásokra. A csapat célja, hogy új szereplőként tovább erősítse a komplex adótechnológiai kompetenciával is rendelkező tanácsadói közösséget.
További információk: https://grantthornton.hu/szolgaltatasok/digital-services
2021. december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény. A jogszabály bevezeti az élelmiszermentés szabályait a legnagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedő cégek számára, valamint (részben ugyanezen vállalati kör kapcsán) megemeli a kiskereskedelmi adó mértékét az adónem legfelső sávjában. Kétrészes hírlevelünk második részében a kiskereskedelmi adó változásait járjuk körbe.
A tárgykör lényegében egyetlen módosulása, hogy a kiskereskedelmi adó mértéke az adóalap 100 milliárd Ft-ot meghaladó része után a jelenlegi 2,5%-ról 2,7%-ra emelkedik, a többi sáv adómértékének változatlansága mellett.
Az alábbi táblázatban a kiskereskedelmi adó jelenlegi, valamint a 2022. február 1-jétől alkalmazandó mértékeit foglaltuk össze:
|
A kiskereskedelmi adó mértéke az adóalap… |
2022.
január 31-ig |
2022. február 1-jétől |
| 500 millió Ft alatti része után |
0,00% |
0,00% |
| 500 millió Ft és 30 milliárd Ft közötti része után |
0,10% |
0,10% |
| 30 milliárd Ft és 100 milliárd Ft közötti része után |
0,40% |
0,40% |
| 100 milliárd Ft feletti része után |
2,50% |
2,70% |
A változás kapcsán a módosítótörvény arról is rendelkezik, hogy hogyan kell a módosítással érintett, tehát 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező társaságoknak a fizetendő kiskereskedelmi adójukat kiszámítaniuk.
Ha egy kiskereskedelmi adó fizetésére kötelezett társaságnak az adómérték változásának hatálybalépése napját (2022. február 1.) magában foglaló adóévében az általa fizetendő kiskereskedelmi adó alapja több mint 100 milliárd Ft, akkor az érintett társaság a kiskereskedelmi adóját – saját választása szerint – kettő lehetséges módszer egyikének alkalmazásával állapíthatja meg.
Ez tehát egyrészt kizárólag a 100 milliárd Ft feletti kiskereskedelmi adóalappal rendelkező társaságokra vonatkozik, másrészt viszont nem csak azokra a cégekre, akiket a hírlevelünk előző részében bemutatott, élelmiszermentés új szabályai érintenek.
Az első módszer használatakor legelőször azt kell megvizsgálni, hogy az érintett adóalanynak 2022. január 31-ig (vagyis a legutolsó olyan napig, amikor még a „régi” adómérték alkalmazandó) hány naptári nap telt el az adóévéből. Ezeket a naptári napokat előbb 365-tel kell elosztani (vagyis arányosítani; sem 2021, sem pedig 2022 nem szökőév), majd az így kapott hányadost meg kell szorozni az eddig a napig hatályos adótábla szerint meghatározott éves adóval (a fenti táblázatban is látható, hogy a 100 milliárd Ft feletti részre vonatkozóan ekkor még 2,5% az adó mértéke).
Ezt követően az adóalanynak az adóévéből még hátra maradt, a számítása során addig figyelembe nem vett napokat ugyancsak 365-tel kell elosztania (arányosítania) és az így kapott hányadost az új adótábla alapján meghatározott éves adómértékekkel kell megszorozni, ekkor a 100 milliárd Ft feletti részre vonatkozóan már 2,7%-kal kell számolni.
A második módszer alapján az adóalanynak a 2,7%-ra emelt („új”) adómértéket csak az adóévben keletkezett adóalapjának és a 2022. január 31-ig keletkezett adóalaprészének különbözetére kell alkalmaznia, feltéve, hogy az említett napig keletkezett adóalaprészt könyvviteli zárlattal támasztja alá.
Ahogy látható, a változás csak a 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégekre vonatkozik, ebből kifolyólag jelen pillanatban csupán néhány – szinte kivétel nélkül multinacionális – vállalatot, vállalatcsoportot érint.
Amennyiben a jelen hírlevelünkben foglaltakkal kapcsolatban további kérdései lennének, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
2021. december 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény. A jogszabály bevezeti az élelmiszermentés szabályait a legnagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedő cégek számára, valamint (részben ugyanezen vállalati kör kapcsán) megemeli a kiskereskedelmi adó mértékét az adónem legfelső sávjában. Kétrészes hírlevelünk első részében az ételmentés szabályainak legfontosabb részleteit járjuk körbe.
A törvénymódosítás alapján – az élelmiszer-pazarlás megelőzése, valamint csökkentése jegyében – 2022. február 1-jétől a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszer ugyan továbbra sem hozható forgalomba élelmiszerként (vagyis emberi fogyasztásra szánt termékként), ugyanakkor, az élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004/EK rendelet tavalyi módosítása alapján, ingyenes adományozás céljából, a rendeletben foglalt bizonyos feltételek teljesülése esetén, ill. FELIR azonosító birtokában mégis forgalomba hozható.
A minőségmegőrzési idő azt az időintervallumot jelzi, amelyen belül az élelmiszernek meg kellene őriznie a minőségét. A bontatlan és a csomagoláson ajánlott módon tárolt élelmiszerek legtöbb esetben a minőségmegőrzési idő lejártát követően is alkalmasak emberi fogyasztásra, de előfordulhat, hogy ekkorra már elvesztették ízüket, illatukat, vagy szerkezetüket.
Ezzel szemben a fogyaszthatósági idő azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer biztonságosan fogyasztható. Vagyis a lejárt fogyaszthatósági idejű élelmiszer emberi fogyasztásra alkalmatlan, szélsőséges esetben elfogyasztása az emberi egészségre kifejezetten káros.
Amennyiben egy élelmiszerlánc felügyeleti díj (a továbbiakban: „Díj”) megfizetésére kötelezett, napi fogyasztási cikkeket értékesítő élelmiszer-kiskereskedő (természetes vagy jogi) személy a 2021-es naptári (tehát nem üzleti-, vagy adó-) év során a Díj alapjául szolgáló tevékenységeiből összesen – de a jövedéki adó és népegészségügyi termékadó beleszámítása nélkül – legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételre tett szert, akkor
- egyfelől jogosult lesz a kereskedelmi forgalmazási céllal birtokában lévő élelmiszert karitatív szervezet javára felajánlani;
- másfelől köteles lesz a saját maga által megalkotott élelmiszerhulladék-csökkentési terv szerint eljárva, a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal forgalomba hozott élelmiszert a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az újonnan megalakuló, Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: „ÉMK”) részére felajánlani.
A fent meghatározott árbevételt el nem érő élelmiszer-vállalkozók számára az ÉMK részére történő felajánlás önkéntes és természetesen ezek a cégek is jogosultak lesznek a karitatív szervezeteknek történő felajánlásra (a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával).
A törvénymódosítás értelmében tehát a 2021-ben legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételt elérő élelmiszer-kiskereskedő cégek 2022. február 1-jétől kötelesek lesznek követni a 48 óránál hosszabb minőségmegőrzési időtartammal rendelkező, általuk forgalmazott élelmiszer minőségmegőrzési idejét, és ezen időpont lejártát megelőzően (legalább) 48 órával kötelesek lesznek az érintett élelmiszereket az ÉMK részére ingyenesen átadni. A törvény szövegéből nem derül ki, hogy a minőségmegőrzési idő utolsó 48 órájában ki rendelkezhet az élelmiszer felett: az azt addig az áruháza polcain tartó élelmiszer-kiskereskedő, vagy pedig az ÉMK.
Az ÉMK egy 100%-ban állami tulajdonú társaság lesz, amely felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv (jelenleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal; NÉBIH) gyakorolja. Az ÉMK fő feladata – nevéből következően is – az élelmiszermentési folyamat országos szintű koordinálása lesz, melynek keretében egyebek mellett felügyeli az erre kötelezett cégek élelmiszerhulladék-csökkentési tervét (adott esetben javaslatot tesz annak módosítására), valamint élelmiszermentési adatbázist vezet az élelmiszermentésben közreműködő szervezetekről.
Az élelmiszerhulladék-csökkentési terv (a továbbiakban: „Terv”) szintén egy 2022. február 1-jétől bevezetendő újdonság, amely elkészítésére kizárólag a 2021-ben – a fentebb már részletezett feltételekkel – legalább 100 milliárd Ft-os nettó árbevételt realizáló élelmiszer-kiskereskedő társaságok lesznek kötelesek.
A Tervnek tartalmaznia kell majd az adott cégnél keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét, az elérni kívánt csökkentés mértékét, valamint az önkéntesen, ill. kötelezően felajánlott élelmiszer-adomány típusát és mennyiségét.
A Terv el nem készítése, vagy az elkészített Terv ÉMK-hoz történő benyújtásának elmaradása az arra kötelezett társaságok esetében az ún. élelmiszermentési bírság kiszabását eredményezheti, melynek alkalmazására az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv lesz jogosult.
Ugyanezen bírság szabható majd ki azokra a Terv elkészítésére kötelezett társaságokra is, akik ugyan benyújtották a Tervet, de az év során kiderül, hogy az általuk termelt élelmiszerhulladék éves szinten 2%-ot meghaladó mértékben átlépte a Tervükben rögzített mértéket.
Az élelmiszermentési bírság legkisebb összege 15 ezer Ft, legmagasabb összege pedig a megelőző üzleti évre vonatkozó Díj 0,6%-a lesz. Mivel a Díj mértéke az előző évi árbevétel 0,1%-a, így a bírság mértéke a 2021-ben 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégeknél (vagyis a bírság kizárólagos alanyainál) akár a 600 ezer Ft-ot is meghaladhatja.
A most elfogadott törvény arról nem rendelkezik, hogy a bírság egyszeri megfizetésével az adott évre kiváltható lesz-e a Terv elkészítése, vagy éppen ellenkezőleg, a bírság több alkalommal is kiszabható lesz egészen addig, amíg a Terv benyújtásra nem kerül.
Ahogy az eddigiekben már említésre került, az új szabályozás 2022. február 1-jén lép hatályba, így a Tervet – az annak készítésére kötelezett élelmiszer-kiskereskedőnek – első alkalommal 2022. május 31-ig kell majd elkészítenie és az ÉMK részére benyújtania.
Ahogy látható, a változások csak a 100 milliárd Ft feletti árbevétellel rendelkező cégekre vonatkoznak, ebből kifolyólag csupán néhány – szinte kivétel nélkül multinacionális – vállalatot, vállalatcsoportot érintenek. Ugyanakkor nem elképzelhetetlen, hogy a jövőben a szabályozás kiterjesztésre kerül az alacsonyabb árbevételű cégekre is.
Amennyiben a jelen hírlevelünkben foglaltakkal kapcsolatban további kérdései lennének, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak rendelkezésére!
Jelen hírlevelünk a megjelenése napján elérhető információk alapján és kizárólag általános tájékoztatási céllal íródott, így semmilyen tekintetben nem minősül személyre szabott adótanácsadásnak és nem is helyettesíti azt.
Megszületett az alku: a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése egyéb adónemekre is hatást gyakorol
2021. december 17-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 2021. évi CXXXI. törvény, amely a minimálbér és a garantált bérminimum 2022. évi emelésével összefüggésben szükséges egyéb adóintézkedéseket tartalmazza. Jelen hírlevelünkben ezen jogszabály legfontosabb részleteit gyűjtöttük össze.
Az említett törvény megjelenése előtt 2 nappal, 2021. december 15-én jelent meg a 703/2021. (XII. 15.) Kormányrendelet, amelyben kihirdetésre került, hogy 2022-ben Magyarországon valamennyi iparágban és munkáltatónál bruttó 200 ezer forint lesz a havi minimálbér, míg bruttó 260 ezer forint a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak járó havi garantált bérminimum összege.
Ugyanakkor már jóval korábban, 2021 szeptemberében megkezdődtek a versenyszféra képviselői és a Kormány közötti egyeztetések a pontos összegekről, illetve a kapcsolódó – a munkáltatóknak, mint kifizetőknek lényegében ezen többletkiadásokért „cserébe járó” – adóengedményekről. A Kormány amiatt is kényszerült ilyen gesztusra, mivel a sajtóban megjelent (KSH adatain alapuló) információk szerint a minimálbér és a garantált bérminimum emelése a vállalati szektorban foglalkoztatottak kb. 34%-át érinti közvetlenül, továbbá a minimálbér közel 20%-kal, míg a garantált bérminimum közel 19%-kal növekedett 2021-hez képest.
A decemberben elfogadott törvény értelmében a munkavállaló bruttó bére után a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 2,5 százalékponttal, 15,5%-ról 13%-ra csökkent 2022. január 1-jétől, valamint az eredetileg tervezett július 1-jénél hamarabb, ugyancsak január 1-jétől került eltörlésre a 1,5%-os szakképzési hozzájárulás. Az utóbbi kapcsán a már korábban bejelentettek szerint a szakirányú oktatás és duális képzés adókedvezménye megmarad, vagyis ezek alkalmazhatóak lesznek a szociális hozzájárulási adóban is.
Összességében tehát 4%-kal csökken a munkáltatói bérkifizetéseket terhelő adóteher, amely így mostantól már csupán a 13%-os szociális hozzájárulási adót jelenti.
A SZOCHO mértékének csökkenése két másik adónemben is változást eredményez: egyfelől a kifizetői egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (vagyis az „EKHO”) mértéke ugyancsak 13%-ra csökken, másfelől pedig, ha egy magánszemély a szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett, akkor neki a személyi jövedelemadó alapjának kiszámításakor – az eddigi 87%-kal szemben – a vonatkozó jövedelme 89%-át kell figyelembe vennie.
Csökken a kisvállalati adó („KIVA”) kulcsa is, ami az eddigi 11% helyett mostantól 10% lesz. A szociális hozzájárulási adó fentebb részletezett csökkenése miatt azonban a kiva adónemre újonnan áttérni kívánó cégeknek mindenképpen ki kell számolniuk, hogy valóban megéri-e számukra ezt az adónemet választani.
Ugyan nem kapcsolódik a szociális hozzájárulási adóhoz, de a most vizsgált törvényben a jogalkotó rögzíti, hogy a 2021-es évhez hasonlóan a 4 milliárd forint árbevétel vagy mérlegfőösszeg alatti kis- és középvállalkozások esetében a helyi iparűzési adó („HIPA”) mértéke 2022-ben is 1%-ban lesz maximalizálva, továbbá az érintett cégeknek 2022-ben az önkormányzati rendelet szerinti adómértékkel számított HIPA előlegüknek csak az 50%-át kell megfizetniük.
Az előző évhez hasonlóan ezen HIPA-kedvezmény igénybevételének feltétele ezúttal is egy előzetes – február 25-ig benyújtott – nyilatkozat, kivéve azon cégeknél, akik ezt már tavaly megtették (utóbbiaknak csak akkor van teendőjük, ha van olyan új székhelyük, vagy telephelyük, amelyet a 2021-es nyilatkozattételt követően hoztak létre).
A törvény azt is kimondja, hogy a települési önkormányzatok a 2022. évre új helyi / települési adót nem jogosultak bevezetni.
Végezetül, az emelés hatására változnak a korábban is (részben) a minimálbérhez kötött, gyermekvállalással kapcsolatos állami támogatások maximális összegei: a GYED (gyermekgondozási díj) összege legfeljebb havi bruttó 280 ezer forint, míg a GYOD (gyermekek otthongondozási díja) legfeljebb bruttó 200 ezer forint lesz.
***
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban további kérdései lennének, a Grant Thornton adószakértői készséggel állnak rendelkezésére!
Október végével lezárult az ágazati bértámogatás, ahol több, kiskereskedelmi ügyfelünknek bonyolítottuk le sikeresen a pályázati folyamatot.
Röviden a programról:
- Elsőként a turizmus-vendéglátásban és a szabadidős szolgálatásokban dolgozókra terjedt ki a projekt, majd 2021. március 8-án kibővítették a harmadik hullámban átmenetileg bezárásra kényszerülő, főként kiskereskedelmi cégek és szolgáltatók részére is.
- Munkaviszonyban foglalkoztatott személyek esetén, a bruttó munkabér 50 százalékának megfelelő összegű támogatás volt nyújtható, legfeljebb bruttó 241 500 Ft-ig.
- 2020. novemberétől – 2021. áprilisáig lehetett igénybe venni.
- A kérelmeket és az elszámolásokat havi bontásban, külön elszámolólapon kellett eljuttatni 2021. május 31-ig a területileg illetékes kormányhivatalhoz, ezt követte egy felülvizsgálati és elszámolási időszak, ami október végéig tartott.
Miben tudtunk segíteni ügyfeleinknek a bértámogatás projektben?
- Kérelmek összegyűjtése, adminisztrációja, benyújtása az illetékes kormányhivataloknak e-papíron keresztül
- Elszámolólapok elkészítése havi bontásban
- Elszámolólapok és hozzá tartozó dokumentumok összeállítása és beadása, elfogadtatása
- Kapcsolattartás a kormányhivatalokkal, ügyintézőkkel és üzletvezetőkkel
- Folyamatos felülvizsgálat és egyeztetés az illetékes kormányhivatal ügyintézőjével (hiánypótlással kapcsolatos adatszolgáltatás, folyamatos után követés)
- Nem csak Budapestre, hanem Pest, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar megyékbe is nyújtottunk be sikeresen kérelmet.
Sikerek:
- Összesen 42.557.720 Ft-ot sikerült támogatott összegként elfogadtatni
- 4 ügyfél, közel 200 alkalmazottjának megtartását sikerült az igényelt összeg visszaigénylésével támogatnunk